Hónap: 2022 március

A mostani Sberbankos csőd sok céget rosszul érintett, hiszen nagyon sok cég 37 millió forintnál sokkal többet tartott a céges számláján, aminek nagy része most valószínűleg elveszett.

De ugyanígy jártak mások is a korábbi bankcsődök esetén.

Alapítványok gyűjtöttek pénzt épületvásárlásra, a bank csődje miatt szinte mindenüket elveszítették.

Hogy lehet ezt megelőzni vagy legalább is csökkenteni a kár lehetőségét?

Mindig, mindenkinek elmondom, hogy felesleges pénzt nem tartunk céges bankszámlán. Ami biztos nem kell már a cégbe, azt le kell adózni és ki kell venni. Nem, semmit nem nyersz azon, ha cégként fektetsz be értékpapírokba és nem magánemberként.

Erről már itt írtam bővebben:

Nem veszem ki a cégből a pénzt

Mit csináljak azzal a pénzzel, ami nem kell a mindennapi üzletvitelhez, de mondjuk az év végi osztalékfizetésig nem is akarom kivenni a cégből? (Lehet év közben is osztalékot kivenni, de ez már egy másik kérdés.)

Ha ott hagyom a számlán, vagy lekötöm bankbetétbe, egy bankcsőd esetén elbukom a 100 ezer euró (cirka 37 millió forint) feletti részt.

A megoldás: állampapírt kell belőle venni céges értékpapír-számlára.

Az már értékpapír lesz, amit nem érint a bankcsőd, mert az már a tiéd, nem csak egy követelés a bankkal szemben.

Nyithatsz céges értékpapír-számlát a banknál is, de akár az Államkincstárnál is.

Cégként lakossági állampapírokat nem vehetsz, de diszkontkincstárjegyet viszont minden további nélkül.

Van két hét múlva lejáró, három hónap múlva lejáró és egy év múlva lejáró is.

Ha szeretnéd a bankcsőd ellen biztonságban tudni a pénzed, akkor tedd át állampapírba. Az éves kamat egyébként 5% feletti most a diszkontkincstárjegyekre. (Nesze neked Állampapír Plusz. 🙂 )

Az Államkincstárnál érvényes hozamokat itt találod meg. Lehet, hogy a bankodnál ennél valamivel jobb áron tudsz vásárolni, de ne felejtsd el a járulékos költségeket, mint utalás díja vagy az értékpapírszámla költsége.

A napi forgótőke biztonságba helyezésére ez a módszer nem alkalmas, de a többi pénzre igen. Így már talán jobban alszol, ha 37 milliónál több pénzed van a céges számládon.

S hogy honnan tudod, hogy mikor lesz államcsőd? Hát innen:

Honnan fogod felismerni az államcsődöt?

Balázs lekérdezte ezen az oldalon, (választópolgároknak-> kit ajánlottam), hogy valaki visszaélt-e az adataival és beírta-e valamelyik jelöltállító listára a nevét és az adatait.

Láss csodát, állítólag két embert is támogatott, pedig a valóságban egyet sem.

Ha van egy kis időt, ellenőrizd le te is, hogy visszaéltek-e az adataiddal. Ha igen, tégy bejelentést róla erre (letölthető dokumentum is van).

Ha támogattál valakit, de nem vagy a listán rajta, az csak azért van, mert csak az első ötszázat ellenőrzik és rögzítik.

Sokan kérdezitek, hogy mit jelentenek a pénzügyi szankciók, amiket az oroszok a nyakukba kaptak és hogy ezért van-e zárva a magyar Sberbank.

A legismertebb szankció az orosz bankok kizárása a SWIFT rendszerből. A SWIFT nem az átutalásokért felel, az “csak” egy üzenetküldő rendszer, hogy melyik összeget ki miért küldte. Erre utal a neve is: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication.

Vagyis vígan lehetne SWIFT nélkül is utalgatni és mondjuk e-mailben vagy telefonon jelezni, hogy ezt az összeget ezért küldtük. Legalábbis elvileg, mert a való életben azért erre senkinek nincs se energiája, se kapacitása, így akit kizárnak a SWIFT-ből, azt gyakorlatilag kiírták a bankközi utalásokból is. Léteznek alternatív rendszerek, például a kínai, de minden ilyen rendszer csak akkor működik, ha mindkét fél szerepel benne. Ez a SWIFT (egyelőre) behozhatatlan előnye, hogy mindenki benne van, aki számít.

Ez egy komoly szankciós eszköz. Amikor fel akartak lépni az offshore paradicsomok ellen, a szinte csak ebből élő szigetállamok hallani sem akartak a változtatásról. Akkor csak annyit mondtak nekik, hogy jó, akkor jövő héttől nem fértek hozzá a SWIFT-hez. Egyből meggondolták magukat és önként, dalolva átláthatóbbá tették a zavaros offshore ügyeket.

» Read more