Már jegyezhető az eurós prémium államkötvény (PEMÁK)

November 21.-től már jegyezhető az euró alapú, az euró inflációs rátájához kötött kamatozású magyar prémium államkötvény, rövid nevén a PEMÁK (Prémium eurós magyar államkötvény)

A kamat mértéke az euróövezet inflációs adata plusz 2,5%, jelenleg 5,1%.

A névértéke egy euró, azaz bármilyen összegben tudsz belőle venni, nem csak például százas címletekben. Mivel azonban a legkisebb jegyezhető mennyiség 100 euró, a kamatok újra befektetése miatt érdemes legalább 4.000 eurót befizetni, hogy a kamatok is elérjék a 100 eurós határt.

Három nagy különbség van a forintos prémium állampapírhoz képest. Az egyik, hogy jogi személyek, azaz cégek is vehetik, ha keveslik a bankok által a cégeknek adott kamatokat. Azonban ne felejtsük el, hogy a futamidő 3 év és az idő előtti visszaváltás pénzbe kerül. » Read more

Share

Cetelem kamatcsökkentés, új állampapír

Bejelentették a Cetelem megtakarítási számla kamatcsökkentését. Június elsejétől 500 ezer forint alatt 1,75% 500 ezer és 2,5 millió forint között 1,85%, felette 2% lesz a kamat. Ami marad, a látraszóló kamatozás, vagyis nem kell ezekhez a kamatokhoz lekötni a pénzed.

Az Államkincstár új kétéves állampapírt bocsát ki 2,5%-os éves kamat mellett (link), valamint pénteken lehet utoljára eurós PEMÁK-ot venni a régi sorozatból, az új már csak euró infláció plusz 1%-on fog futni. (Link)

Ha elhisszük az MNB-nek, (elemzés) hogy a következő években 3% körül alakul a magyar infláció, akkor nem tűnik egy nagy üzletnek most két évre befektetni  bruttó 2,5% (nettó 2,12%) hozam mellett.

Bónusz egy cikk az EU-s támogatások hatásáról a magyar gazdaságban. (Link) Ez azért fontos, mert 2020 után a pénzeső sokkal kisebb mértékben fog hullani a magyar gazdaságra.

Share

Olvasói kérdések

Az egyik autóhiteles cég megkereste az ügyfeleit, hogy kedvező hitelkiváltást ajánljon nekik, svájci frankról forintra. Az olvasó elküldte a levelet és tanácsot kért, éljen-e vele.

Mi volt a levél lényege? Csak annyi, hogy milyen jól jársz, ha a jelenlegi 245 forintos árfolyam mellett realizálod az árfolyam-veszteségedet, cserébe még egy BUBOR-hoz (bankközi forintkamathoz) kötött jóval magasabb kamat boldog tulajdonosa is leszel, így a havi törlesztőd egyből 43 ezerről 49 ezerre ugrik.

Ennél jobban csak akkor jársz, ha a jelenleg történelmi mélyponton lévő alapkamat elkezd emelkedni, mert akkor a havi törlesztőd is követi. Egy 4%-os kamatemelkedés millió forintonként mintegy havi 3300 forinttal emeli meg a havi törlesztődet.

Ezért cserébe nem kell kifizetned a szerződésmódosítási díjat. Jó vicc. 🙂

Hát, nem tudom. Ha csak nem fog a svájci frank további 15%-nál is többet erősödni, én nem látom, hogy ez miért lenne jó neked.

Szeretnék gondos apuka lenni, ezért mindkét gyerekemnek kötök Szimba tanulóbiztosítást, az évi 10 ezer forintosat. Mi erről a véleményed?

A Szimba árait itt találod meg. Ez alapján havi 833 ft/gyerek díjért 2,5 milliós baleseti rokkantságot és 750 ezres baleseti halált kapsz. Most azon túl, hogy miért jó egy eltartottra egyáltalán biztosítást kötni, nézd meg a Budapest Bank családi baleseti biztosítását, amely nem csak a két gyerekre, de a két felnőttre is szól. Itt találod. Havi egyszer ezer forintért kétszer ekkora rokkantsági és majdnem hétszer ekkora baleseti halálra szóló biztosítást kapsz az egész családra.  Ha még ehhez hozzászámolod a kötelező bankszámla 327 forintos díját is, akkor is sokkal kevesebbért sokkal többet kapsz.

A casco-ról mi a véleményed?

Ha hitel van az autódon, nem kérdés, hogy legyen és ne csak valami legolcsóbb fapados, hanem ami tényleg ér valamit. Ha egy casco olcsó, annak mindig van oka a szolgáltatás oldalán. Ne olcsót keress, hanem megfelelőt.

Ha nem hiteles az autód, akkor az a kérdés, földhöz vágna-e ha ellopnák az autód, vagy ha összetörnéd? Ha igen, akkor megint csak köss casco-t. Ha nem, akkor erősen gondolkodnék, hogy inkább félretegyem-e azt az évi 40-50-80 ezer forintot és majd fedezzem abból az esetleges káromat.

Lejárt a bankunkban a pénzünk, szeretnénk euróba átváltani, de se kivenni, se elutalni nem akarjuk a magas tranzakciós adók miatt. Ön szerint jó ötlet-e eurós magyar állampapírt (PEMÁK) venni a bankunknál?

Érdemes lenne megtudni, milyen árfolyamon tudják átváltani, mert sok bank elég kemény árfolyamot használ még devizánál is. (valuta: készpénz, deviza: számlán lévő külföldi pénznem) Lehet, hogy még a 0,6%-os kivételi díjjal is olcsóbb utcai váltónál váltani (Correct Change, Exlusive Change alacsony díjjal dolgozik Budapesten), majd berakni az Államkincstárhoz ingyenes számlavezetés mellett.

Ettől függetlenül jó ötlet lehet a PEMÁK, két dologra vigyázzon: csak TBSZ-en EHO-mentes és ugyanúgy a magyar államnak adunk kölcsön, mintha forintos állampapírt vennénk. Ezekről itt írtam.

Feleségem ma volt általános iskolai SZMK gyűlésen. Itt a legelső napirendi pontban az igazgatónő szétosztotta a mellékelt papírt, (takarékoskodjál a gyerekednek nálunk, 12-14% százalék hozam, BEVA garancia. Választási lehetőségek: most elkezdem, októberben kezdem el, novemberben kezdem el, nem érdekel. Ennyi. Semmi valódi infó. Egy sajtpapír.) hogy azt szülői értekezleten ki kell osztani és a szülői végére mindenki töltse ki. 

Feleségem kérdésére, hogy hol lehetne utánanézni ennek, végre adtak egy weboldal címet is: babapersely.hu
Megnéztem és semmi információ, csak, annyi, ha érdekel, akkor hívj egy telefonszámot. Tovább keresve a neten, csak álláshiredetésben lehetett ezt az egész bandát megtalálni, ilyen címszavakkal: hálózatépítés, MLM és cselesek, mert csak ajánlókat keresnek, akik nem mondhatnak semmi konkrétat, csak adatokat vesznek fel. Szerintem elég gusztustalan, hogy már az általános iskolákban is így nyomulnak ilyen dolgokkal.

A mellékelt papír (hívjuk inkább fecninek) tényleg elég visszás, ahogy az is, hogy ezt az iskolában nyomják, gondolom az igazgatónő anyagilag érdekelt a dologban. Utánanézve a weboldalnak, egy velencei pénzügyi ügynök nevén van, aki egy olyan cégnél dolgozik, amelyik biztosítást és befektetési alapokat is árul.

A 12-14% hozam nettó hazugság, a korrekt kifejezés az lenne, hogy akár ennyit is hozhat egy-két évben a befektetés, ha kellően hatalmas kockázatot vállal a kedves ügyfél.

A költségekről és úgy általában a hátrányokról nemcsak a fecni, de még a weboldal is mélyen hallgat, pedig nyilván jó sok lehet a költség, főleg, ha tényleg MLM-ben nyomják. A weboldalon azon túl, hogy semmi infó nincs, még egy elérhetőség, PSZÁF engedély, vagy hasonló sincs feltüntetve. Ez elég sok fogyasztóvédelmi kérdést felvet.

A weboldal leírása alapján egyébként egy egyszerű havi befizetésű befektetési alap lehet, erre utal a BEVA hívószó. Olyan, amit a legtöbb bank ingyen ad bárkinek. Az adómentességet már nehezebb értelmezni, ez inkább unit linked biztosításra utal, ha csak nem TBSZ számlára gondoltak.

Ugye felesleges mondanom az olvasóimnak, hogy ilyen dolgokba ennyi információ és ennyi szándékos információ-hiány mellett még tévedésből sem szabad beleugrani?

Share

Az eurós állampapírra is kell EHO-t fizetni

Csak szólok, hogy bár a magyar állampapír, illetve a legalább 80%-ban magyar állampapírt tartalmazó befektetési alapokra nem vonatkozik a 6%-os kiegészítő sarc (EHO), az Államkincstár közleménye alapján ez csak a forintos állományra igaz.

Vagyis ha euró alapú magyar állampapírod van (PEMÁK), vagy augusztus elseje után nyitnál TBSZ számlát az ilyen állampapírjaidnak, akkor sajnos ugyanúgy fizeted a 6%-os EHO-t, mintha bankbetéted, vagy bármi egyebed lenne.

Share