Szerző: Kiszamolo

A tegnapi revolutos példához hasonlóan Zakusz is belekerült a Revolut hálójába. Mint írta, amikor másokról olvasott, hogyan jártak a Revoluttal, arra gondolt biztos valami nyomós oka mégis csak volt, hogy célkeresztbe kerültek. Ez velem nem történhet meg, hiszen baleset is csak másokat érhet.

Aztán amikor őt dobta ki a gép, már rájött, hogy nem ezen múlik. Semmi logikus magyarázata nincs gyakran, miért kezdenek el szívatni valakit.

Ha ez kevés lett volna, egy hosszabb menet után az egész újrakezdődött egy hónap múlva, ugyanazokat kérték be és küldte be újra, két hét értelmetlen felfüggesztés után megint visszakapta a jogot arra, hogy használja a kártyáját. Ki tudja, meddig.

Olyan kérdéseken rugóztak, mint az unokahúgának (nem az ISIS-nek vagy Észak-Koreába!) küldött ezer forint vagy a feleségétől átutalt összeg.

Szokták kérdezni, mi a véleményem a Revoluton való pénztartásról vagy az azon keresztüli tőzsdézésről. Hát ez. Aki Londonban él, sem tud hová bemenni asztalt verni, mert még ott sincs valódi ügyfélszolgálata. Egyszerűen csak reménykedni tudsz, hogy belátható időn belül pozitív választ kapsz és újra hozzájutsz a saját pénzedhez. Sokan azt a választ kapják, hogy tovább nem lehet Revolut számlája. Hogy miért? Csak. De mi rosszat tettem? Nem tudjuk, de akkor sem.

Érdemes beleolvasni a chat folyamatba, mindjárt a kezdésnél, mi mindent bekérnek. Nem vagy-vagy, hanem és-és a kívánt dokumentumok listája. Többet akarnak tudni, mint az adóhivatal.

Egy olyan szolgáltatás, ahová nem is lehet pénzt befizetni!! Csak bankszámláról (kártyáról) tudom feltölteni, ahol már a bank egyszer elbírálta, hogy nem pénzmosásból származik a pénz.

Ha a magyar adóhivatalt és a magyar bankomat, amiről feltöltöm az egyenlegemet nem érdekli, honnan van a pénz, a Revolutot miért izgatja, amíg nem milliókról beszélünk?

(Ha folyamatosan idegenek töltenek fel pénzt vagy utalnak a számlámra és gyanús a pénzmozgás nagysága vagy intenzitása, azt a bankoknak is jelenteni kell és a Revolutnak is. De egyrészt erről a legtöbb ismert revolutos esetben nincs szó, másrészt a bankok is csak jelentik a dolgot és alap esetben nem játszanak nyomozóhatóságot. Egyébként erről itt a törvény és itt egy összefoglaló, mikor kell jelenteni.

A Revolut által alkalmazott, a pénz eredetét firtató kérdéseket a törvény csak kiemelten kockázatos hátterű ügyfeleknél ír elő, mint közszereplők és kockázatos országok (Irán, Észak-Korea, stb.) állampolgárai vagy cégei esetén. A Revolut egyszerűen túlbuzogja a kérdést, tele a net olyan sztorikkal, hogy azért zárták be örökre valakinek a számláját, mert egyszer a felesége bankkártyájával töltötte fel az egyenlegét, vagy otthon hagyta a telefonját és egy ismerőse telefonjáról lépett be. (Ez csak egy fórum a sok közül, de tanulságos. Mivel a revolut.com oldalról van szó, nehéz lenne kamunak hívni a felvetett problémákat.)

S ha kiemelten kockázatos ügyfél vagyok, akkor már a számlanyitáskor is úgy kellene kezelnie. Hogy mennyire túlbuzogja, az is mutatja, hogy egész Magyarországon évente 7-10 ezer esetben jelentenek a bankok a pénzmosással foglalkozó szervezetnek (legfrissebb statisztika). S nyilván nem egy-két milliós tételek miatt, ha már a 131 esetben történt ügylet-felfüggesztés, bő egymilliárd forint, bő 3 millió euró meg még némi apró más devizanemekben akadt fenn. Osztok-szorzok, az átlagos érték 200 millió forint környékén van.

Minden banknak kötelező alkalmazni a pénzmosás elleni törvényeket, de valamiért a Revolut problémás ügyleteivel van tele az internet. Miközben azok száma, akik legalább havonta egyszer használják a Revolutot, 3,7 millió fő, a teljes regisztrált ügyfelek száma 10 millió. Minden bankra van panasz, de az ügyfelek számához képest a Revolut ügyfeleinek van a legtöbb problémája a jelek szerint. Miközben csak számlavezetéssel foglalkozik (eltekintve az egyéb, kisebb projekteitől.)

Ahogy azt a Financial Times-ban megjelent cikk is kifejtette, a Revolut problémája, hogy túl gyorsan nőtt túl nagyra. Míg 2018-ban azzal volt gondja, hogy nem működött a pénzmosás elleni szoftvere hónapokon át, most az a gondja, hogy nincs elég erőforrása az ügyfelek időbeni kiszolgálására és túl sok a fals pozitív letiltás. Persze vehetne fel elég embert a compliance-re és az ügyfél-szolgálatra, de akkor viszont nem lehetne olcsó. A minőségből és az olcsóságból egyet lehet választani.)

A GDPR egyik alapja a felesleges adatgyűjtés tilalma, amiért százmillió eurós nagyságrendben szabható ki büntetés. (Valaki megjegyezte, hogy a brit kilépés miatt a GDPR már nem érinti a Revolutot. December 31-ig, az átmeneti időszakban még de. Ha Európában vagy európaiakkal akar üzletelni, akkor utána is be kell tartania.)

Egy bank nem kérdezheti az anyagi helyzetemet és nem lehet kíváncsi a fizetési papíromra, mert nincs szüksége ezekre az adatokra egy számlaszolgáltatás nyújtásához. Ezeket az adatokat csak akkor kérheti be, ha én kérek hitelt tőlük, egész addig felesleges adatgyűjtés tilalma alá esik és tilos. (Vagy ha a törvény előírja a számára, de mint fentebb írtam, ezt csak különleges ügyfeleknél teszi kötelezővé a törvény.)

Mi ez, ha nem felesleges adatgyűjtés és visszaélés a helyzetükkel (beszorult náluk a pénzed, kénytelen vagy együttműködni és kiszolgáltatni olyan adatokat, amihez semmi közük)?

» Read more

Hosszútávon nem működik az az üzleti modell, hogy mindent ingyen adok, mert abból még akkor is nehéz lenne megélni, ha nem lennének kiadásaim.

A Revolut is lassan rákényszerül arra, hogy pénzt kérjen a szolgáltatásaiért.

Zsombor (és mások is) küldött egy cikket, amiben össze van foglalva, mi változik a Revolutnál augusztustól.

A legfontosabbak:

Az eddigi havi 6.000 euró helyett 1.000 euróig lesz díjmentes a váltás, a hétvégi árfolyam-felár is emelkedik 1%-ra. A hétvégi 1% már elég közel van az olcsóbb bankok váltási díjához, sőt. Havidíjas, “prémium” előfizetőket ez a havi limit nem érinti.  Árlista

Az első országon kívüli utalás marad csak díjmentes, utána 0,5 euró a díj, ha a fogadó ország devizájában utalsz, egyébként 3 vagy 5 euró a díj. (Például dollárt küldesz eurós országba.) Revolut használóknak, illetve az eurózónán belül továbbra sem lesz díj.

Az emelés valószínűleg nem az utolsó lesz, a Revolut sem jótékonysági intézmény.

Ennek ellenére megérheti kiváltani, ha sokat vásárolsz külföldön vagy sok Revolutos ismerősöd van, akiknek pénzt küldenél.

Ha évi 50 ezret költesz el Aliexpressen, nem biztos, hogy megéri vele bohóckodni. Az én bankom kártyás vásárlásnál 0,74%-ot számít fel pénzváltásra (ha nincs dupla váltás ugye), devizás utalásnál meg talán ennél is jobb az árfolyam. Ezzel jobban járok, mint a Revolut hétvégi díjával.

Mióta az Unió a bankok nyakára lépett, az eurós utalásokért sem kérhetnek többet az eurózóna felé, mint a normál belföldi forint utalás díja.

Én 0,2% plusz tranzakciós díjért utalok most is az EU-ba a bankszámlámról, ez 100 ezer forintnál 500 forint, a váltási díj pedig 0,7%, további 700 forint. Persze ez bankonként és számlacsomagonként is változik és ez valószínűleg az egyik legolcsóbb csomag, csak azért írtam le, hogy legyen mihez viszonyítani.

Így ha nem vagy nagy spíler a pénzváltás piacán, éves szinten nem nyersz sokat a Revoluttal. (Persze amíg és ami ingyen van, kiválthatod. A fizikai kártya kézbesítése 5 angol font, viszont a pénzfelvétel 75 ezer forintig díjmentes havonta. Nem naptári hónaponként, hanem 30 naponként.)

Persze megfordítva a dolgot, ha havonta többször utalsz ennyit külföldre, érdemes elgondolkodnod a Revoluton.

A fizetős csomagokat is érdemes átszámolnod, 25 vagy 42 ezer forintos éves díjért sok devizát át lehet váltani, még 1%-os költség esetén is belefér évi 4,2 millió forint. Természetesen megérheti így is, ha sokat váltasz, utalsz más devizában vagy veszel fel készpénzt külföldön (itt 150 ezer vagy 300 ezer forint a havi határ), de érdemes egy gyors fejszámolást végezni, nehogy túl drágán spóroljál.

Ha van kedved, kipróbálhatod, ha nem kérsz fizikai kártyát és ingyenes csomagot választasz, a próba nem fog pénzbe kerülni.

Amire vigyázz, ilyen horrorsztorik még mindig vannak hároméves felhasználóktól is. Nagyon nem tudja a Revolut, hogyan oldja ezt meg. Komoly pénzt soha ne tarts ott és az üzleti számládat se bízd rájuk, mert bármikor befagyasztják a számládat és onnantól nem tudsz velük értelmesen kommunikálni, ha ők nem akarják.

Ha kipróbálnád a Revolutot, csak egyszerűen töltsd le a mobilodra az appot és kövesd az utasításokat. (A személyid vagy egyéb iratod legyen kéznél.)

Sokat nézni a monitort nagyon nem egészséges, legyen az számítógép, telefon, vagy bármi. Az állandó vibrálás (még ha nem is látod), sugárzás és fény rontja és fárasztja az ember szemét. (Ahogy a folyamatos egy pontra fókuszálás is, érdemes arra is figyelni és időről időre ott hagyni a gépet vagy telefont legalább egy rövid időre.)

Ha sokat kell nézned a monitort, nagyon meg tudod utálni és nagyon kifáraszt estére. Van, akinél figyelemzavart is okoz hosszú távon. A kék fény csökkentése jó, de kevés.

Az igazi megoldás az e-ink kijelző lenne, aminek saját fénye nincs, így nem is fárasztja annyira a szemet, ráadásul csak akkor fogyaszt a kijelző, ha éppen változik a kép, egyébként teljesen statikus. (Ezért is használnak a legtöbb boltban mostanában e-inkes árcimkéket a polcokon. Sokan azt gondolják, azok nyomtatva vannak.) Éppen ezért e-ink-en olvasni olyan, mintha papíron olvasnál. Leginkább a könyvolvasók jutnak az emberek eszébe az e-inkről, de már régen nem csak ott használják.

Régebben nagyon rossz volt a képfrissítésük, de ez már sokat javult, némi kompromisszummal már videó is nézhető rajtuk.

Már színes verziója is van, telefon is létezik ilyen, ahogy szintén vannak olyan telefonok, amiknek egyik oldala hagyományos Amoled, a másik e-ink. Ilyen a Hisense A6 és A6L. Most egy Hisense A2 Pro-m van, ha minden igaz, hála egy olvasónak, kapok egy A6-ot Oroszországból jövő hónapban, aminek már van beépített világítása az e-inkes oldalán is.

(A kínai verzióban nincs Google Playstore, az orosz kereskedő pedig nem szállít külföldre. Ezért kell valakit találni, aki Oroszországban él. Nem egyszerű az élet. Egyébként itt a legolcsóbbak az e-inkes telefonok, de ők is csak Nyugat-Európába szállítanak, igaz oda bármikor. Ha Magyarországot adod meg, azt írja, nincs készleten, ha Németországot, azonnal megvehetsz bármit. A kínaitól ne ijedj meg, a Google Chrome lefordítja. Az aliexpresses kereskedők is itt vásárolnak, aztán ráraknak 70-100 dollárt és elküldik neked. De ne feledd, ezért inkább leírom még egyszer, a kínai telefonokban nincs Google Play Store. Ami nélkül lehet élni, de lehet kellemetlen meglepetés, ha későn jössz rá, hogy a telefonodról hiányzik.)

Van már számítógép monitor is e-inkes és talán még ki is fizetném érte az 1.100 dollárt (bár felér egy komoly foghúzással az is), de a magyar 27%-os áfával és vámmal már olyan drága lesz egy 13,3 collos monitor, amire eddig nem bírtam rávenni magam. Némileg olcsóbb, de sok tekintetben rosszabb az Onyx Boox Max 3, az itthon is kapható. Abban nincs világítás, monitorként használva nem működik az érintőképernyő és sokkal nagyobb a késlekedése, ami komoly hátrány, ha munkára használnád.

(Most jelennek meg a reflektív LCD kijelzők tabletben is, amik hasonlóak az e-inkhez, a környezet fényét verik vissza és nem hátulról kapják a mesterséges világítást. Egy-két év és remélem elterjednek azok is. Épp most jelenik meg a Hisense Q5-ös tablet ilyen kijelzővel.)

De van egy egyszerű megoldás, amit sokan nem tudnak. Nem az igazi, de jobb híján megteszi.

A Windowsban van szürke mód és van inverz szürke mód is.

Kapcsolni a CTRL+Windows billentyű+C vel lehet, de először engedélyezni kell.

Beállítások (Gépház)-Könnyű kezelés-Színszűrők-bekapcsolás és válaszd a szürkeárnyalatost (ekkor eltűnnek a színek) vagy az inverz szürkeárnyalatost, ekkor a színek kiszürkülésén túl a fehér fekete lesz és fordítva.

A weboldalak háttere fekete lesz és a betűk fehérek. Sokkal könnyebb olvasni főleg sötétebb környezetben, mert nem fárad annyira a szemed és sokkal kevésbé világít a képernyőd. Ha bármikor ki akarod kapcsolni (mert mondjuk egy grafikont vagy excel táblát kell megnézned, amin színek vannak vagy meg akarsz nézni egy videót), csak nyomsz egy CTRL-Windows-C-t, majd ugyanígy vissza is tudod kapcsolni. De ha az inverz szín túl sok, még mindig ott a normál szürke mód.

Próbáld ki, hátha segít kibírni egy újabb napot a monitor előtt. (További előnye, hogy szürkében minden sokkal szürkébb, így kevésbé szippant be a sok hír és zaj az internetről, sokkal könnyebben ki fogod kapcsolni a monitort, amikor már nem munka miatt ülsz előtte. S ahogy a telefonod is sokkal kevesebbet fogyaszt sötét módban, a notebook aksija is tovább bírja fekete háttérrel.)

Erősen kapcsolódik, hogyan tölts sokkal kevesebb időt a monitor vagy egyéb kijelző előtt, ha nem muszáj a munka miatt:

Változni szeretnél? Böjtölj te is

Megjelent a KSH friss inflációs jelentése. Májusban 2,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy éve, az élelmiszer 8,4%-kal, a szeszes ital és dohányáru 11,7%-kal nőtt. A  gyümölcsök ára is extrém módon nőtt 39%-kal, ez az időjáráson túl a határok lezárásának a számlájára is írható, nehezebben és drágábban került ide a gyümölcs májusban.

A maginfláció még mindig nagyon magas, 4%. (Ebben nem szerepel az üzemanyag és a nem feldolgozott élelmiszerek árváltozásai sem.)

Ami jó hír, hogy úgy tűnik, a forintleértékelődés (még?) nem jelent meg komolyan a májusi adatokban.

Eddig a hivatalos adatok.

A 2,2%-kal az az egyik baj, hogy a benzin árának zuhanása lehúzta az átlagot. Azért zuhant a benzin ára, mert senki nem tankolt, vagyis mindegy hogy mennyi volt a benzin, ha senki nem vett belőle. (Egy vagy két extrém hónap miatt persze nem lehet a statisztikai mintavételt változtatni.)

Fordítva, az élelmiszerek azért drágultak meg ennyire, mert a sertéspestis miatt nagyon drágává lett a sertéshús, 20,7%-ot drágult. De mi van, ha én inkább baromfit eszem (5%) vagy halat (6%), esetleg vegetáriánusként sajtot (3%)? Tudatosan étkezve nem eszem cukrot és cukrosat, így nem érdekel a cukor 15%-os áremelkedése?

A cigaretta és a szeszes ital áremelkedése sem különösebben frusztrál, mégis 10,72%-ban befolyásolja az inflációs kosarat. (Ezek szerint az átlag magyar a bevétele 11%-át költi erre a két tételre? Elég kemény, főleg hogy átlagos érték, tehát aki dohányzik és iszik is, a fizetése komoly részét költi erre, míg aki nem, az semmit.)

Viszont sokat kell autóznom, így az átlagnál jobban érint az üzemanyag. Vagy fordítva, autóm sincs. Gyógyszerre viszont szerencsére egyáltalán nem kell költenem. (Az üzemanyag és a gyógyszer együtt adja az inflációs kosár 17,97%-át.)

A lakbér változása jobban érint, mint azt, aki a saját lakásában lakik, ezért nem 4,955%-os súllyal szerepel a saját kosaramban.

Nem értem, miért nincs egy hivatalos kalkulátor, ahol kiszámolhatnám a saját inflációs kosaramat.

De semmi akadálya, hogy mi, illetve ti, akik tudtok programozni, csináljunk egy saját inflációs kosár kalkulátort.

Ebben a táblázatban meg van adva, mi milyen súllyal van a kosárban és hogyan változott az ára az elmúlt időben. Ez excelben is lekérdezhető.

Ehhez kellene egy okos kérdőív és máris megadható, mennyi a saját inflációs kosaram.

Például: személyautóval rendelkezel? Ha igen, az átlaghoz képest (évi 14.000 kilométer) mennyit használod százalékosan. Ha nincs autó, akkor kiesik az üzemanyag, jármű-alkatrész, járműjavítás, autópálya-díj és egy csomó egyéb tétel.

Vagy minden tételnél megadhatja, hogy érzésre az átlaghoz képest mennyivel többet vagy kevesebbet fogyaszt. (Sertéshús, marhahús, baromfi, hal, színházjegy, iskolai, óvodai étkezés, kávé, tea, alkohol, stb.)

Vagy megadja a saját feljegyzései alapján, hogy mennyit költ élelmiszerre, mennyit lakhatásra, mennyit nyaralásra, mennyit szórakozásra, alkoholra, cigarettára, belföldi és külföldi nyaralásra és ezen belül finomhangolhatja, mire nem költ, vagy mire költ sokkal többet, mint az átlag. Élelmiszerre és bevásárlásra költök X ezer forintot, ezen belül megadhatom egy 0-5-ig skálán, ha akarom, hogy az átlaghoz (3) képest mennyit költök az egyes tételekre.

Esetleg felülbírálhatja a hivatalos adatot, ha az ő lakásbérleti díja nem annyival változott az elmúlt évben, mint a hivatalos adat. (Ez persze csak a nagy tételeknél lehet szempont.)

Valakinek van kedve megcsinálni? 🙂

Közösen kitaláljuk majd, hogy lenne a legjobban használható.

Pénteken bomba robbant a pénzügyi piacon: miközben  a legoptimistább elemző is még legalább 800 ezer új munkanélkülivel kalkulált az Egyesült Államokban és a konszenzus a 19,6%-os munkanélküliségi adat volt májusra, ehelyett az amerikai Munkaügyi Hivatal mindenki teljes meglepetésére 13,3%-os adatot tett közzé, ami nem hogy nem rosszabb, mint az április érték, hanem egyenesen 1,4 százalékpontos javulást jelent.

Vagyis állítólag nem tovább nőtt a munkanélküliek száma, hanem radikálisan csökkent. (Még mindig toronymagasan a legnagyobb érték a második világháború óta, a második legrosszabb adatnál is 35%-kal magasabb érték a mostani, de akkor is, a javulásnak mindig örülünk.) Ha igazak a számok, 2,5 millió új munkahely jött létre egyetlen hónap alatt.

Amint az várható volt, a tőzsde felrobbant. Ha minden rossz hírre folyamatosan növekszik a részvények ára, akkor majd pont erre nem reagál növekedéssel. A választásra készülő elnök is nem győzte hangsúlyozni, mennyire jól csinálja a dolgát, hogy ekkorát esett a munkanélküliség.

A hétvégén azonban megszaporodtak a kétkedő hangok az adatok helyességével kapcsolatban.

» Read more

Tanácsadásokon gyakori, hogy az ügyfeleknek komoly vagyonuk van annak a cégnek a részvényeiben, ahol dolgoznak.

Ennek az oka, hogy sokan ebben kapják a bónuszaikat, így gyűlik fel a sok céges részvény.

A kérdés az szokott lenni, hogy megtartsák-e a részvényeket.

A válaszom mindig egy másik kérdés: ha nem ennél a cégnél dolgoznál, vennél-e a részvényeiből?

A válasz szinte mindig az, hogy dehogy, eszembe sem jutna.

Akkor miért tartasz benne esetenként több tízmillió forintot? Akkor el kell adni, amikor lehetőség nyílik rá. (Van, amikor bizonyos ideig nem adhatod el, ilyenkor természetesen nem tudsz mit csinálni addig.)

Az egy illúzió, hogy annál a cégnél dolgozol, ezért jobban belelátsz az életébe. Semmivel nem tudsz róla többet, mint egy átlagos tőzsdei befektető, sőt. (Kivéve, ha te vagy a CEO a cégnél, de ez ritkán szokott így lenni.)

Az már csak hab a tortán, hogy nem szerencsés, ha abban a cégben van az összes megtakarításod, amelyiktől a fizetésedet is kapod. Ha csődbe mennek, egyszerre veszíted el a megtakarításaidat és a jövedelmedet is.

Ezért egyszerű a kérdés, amit fel kell tenned, amint már írtam: ha nem itt dolgoznék, tennék pénzt ebbe vagy egy ehhez hasonló cégbe és ha igen, mennyit? Ami a válaszod, annyi pénzt tarts a cég részvényeiben, a többit csoportosítsd át máshová.

Van néhány félbehagyott cikkem, amiről írni akartam, csak hát ugye hónap vége-eleje van és ilyenkor pár napot mindig elvisz az életbiztosítás adminisztrációja. (Hamarosan teszem fel a listát, elnézést, hogy májusban elmaradt.)

Annak ellenére, hogy én éppen nem érek rá, még nem állt meg a világ, így összeszedtem pár érdekes cikket, hogy lássátok mi történik mostanában.

Az amerikai megtakarítási ráta (a megtakarított összeg az elkölthető összeg arányában) 33%-ra ugrott fel áprilisban, ilyen még soha nem volt, mióta 1950 óta figyelik ezt az adatot. A legnagyobb amerikai bank szerint most 30-40%-kal több pénz van a megtakarítási számlákon, mint általában lenni szokott.

(Arról, hogyan kell értelmezni ezt az adatot, nemrég írtam ebben a cikkben.)

A hitelkártya-adósság is csökkent közel 30 milliárd dollárral. Persze aggodalomra semmi ok, még így is ezer milliárd dollár felett van a hitelkártya-adósság, ahogy a diákhitel állomány is közel 1,7 ezer milliárd dollár és az autóhitelek mennyisége is közel 1,2 ezer milliárd dollár.

» Read more

Az elmúlt hetek látszólag eseménytelenül teltek. Több országban lazítottak a lezárásokon is, bár például Dél-Korea újra szigorítani kényszerül a május eleji újranyitás óta, Kínában pedig újra milliókat tesztelnek, bár sokan kételkednek abban, hogy ilyen tömegben ennyi idő alatt lehet-e hatékonyan tesztelni.

A turizmusból élő európai országok mindent megtesznek, hogy legalább a szezon nagyját megmenthessék, még kérdés, mennyire fog sikerülni.

Közben újra emelkedik az amerikai munkanélküliek száma, de újabb két millió ember már nem is hír, még csak az alkalmazottak negyede jelentkezett munkanélküli segélyért az elmúlt kicsit több mint két hónapban.

Területi bontásban nem meglepő módon a turizmusnak leginkább kitett Hawaii és Nevada a legnagyobb vesztes, legkevésbé pedig a mezőgazdaságban legerősebb államok érintettek. (Hawaiiban még csak a kérelmek 82%-át tudták feldolgozni és annak is csak a harmadára fizettek eddig.)

Szakmák szerint a vendéglátásban és turizmusban a legnagyobb a veszteség, ott a munkanélküliség 39,3%, de az építőipar és sok más terület is erősen érintett.

A munkanélküliek 78%-a reméli, hogy csak ideiglenesen küldték el, de az elemzők szerint még az év végén is 12% felett lesz a munkanélküliek aránya, már ha nem lesz második hulláma a fertőzésnek. Egy tanulmány szerint a most állásukat elvesztők 42%-a marad hosszabb távon is munkanélküli.

Az Unió egy 750 milliárd eurós, azaz 262 ezer milliárd forintos csomagot tervez bejelenteni, ez az éves magyar költségvetés tizenkétszerese összegben. Ennek kétharmada hitel, harmada támogatás. A hír hallatán erősödött az euró és csökkentek az európai kamatok is.

» Read more