Heti összefoglaló

Eltelt egy újabb hét, nézzük mi történt a nagyvilágban.

Közeledik az ősz, a nyári uborkaszezonnak lassan vége. Egyre több a cikk, ami a világvégét jósolja, mintha kezdenének rájönni az emberek, hogy még sincs minden rendben a világban. A sok huhogó már arról beszél, hogy V alak helyett W alakú lesz ez a visszaesés.

Idén már 46, egymilliárd dollárnál több eszközzel rendelkező amerikai cég jelentett csődöt, ez új rekord, ehhez képest sehol nincs a 2009-es adat, amikor egész évben összesen volt 38 ilyen cég. Az új munkanélküliek száma is emelkedett a múlt héten az Egyesült Államokban.

Ez a tőzsdén egyelőre nagyon nem látszik, mindegyik amerikai tőzsdeindex új csúcsokon van, vagyis feljebb állnak, mint idén tavasszal. Ahogy az egyik híres közgazdász megfogalmazta, a FED-nek döntenie kellett márciusban, hogy végignézi a teljes összeomlást vagy mániát gerjeszt a piacon. A mániát választotta. Ezért a FOMO mellé (fearing of missing out) egy új kifejezést is érdemes megtanulni, ez pedig a TINA, vagyis There Is No Alternative.

» Read more

Share

Mennyi az új négy százalék?

A legtöbben ismerik a 4%-os szabályt, vagy hivatalosabb nevén a Trinity Study megállapítását. A Trinity Egyetem három professzora írt egy tanulmányt, ahol 1925 és 1995 között vizsgálták, hogy egy meglévő kötvény-részvény portfólióból mennyit lehet kivonni évente biztonságosan, hogy biztos kitartson a befektető élete végéig.

A vizsgált időszak alapján azt találták, hogy 4%-ot lehet biztonságosan felélni ebből a vagyonból, mert nem volt olyan időszak a vizsgált hetven év alatt, amikor ez azt okozta volna, hogy a megtakarító idő előtt kifut a vagyonából.

Ez a 4%-os szabály lett a korai nyugdíj mozgalom mantrája is: az éves költésed huszonötszörösét tedd félre és soha többé nem kell dolgoznod.

Ez igaz is. Volt 1995-ig. Csak közben elröppent 25 év és történt egy s más.

A 10 éves amerikai állampapír kamata a kilencvenes évek előtt 6-10% volt, soha nem esett a kamata 5,7% alá a hatvanas évek vége után. De előtte is nagyon rövid időszak volt, amikor 4% alatt volt ez az érték.

Ma kemény 0,65% ez az érték. Nulla egész hatvanöt százalék.

» Read more

Share

Régen minden jobb volt

Nagyon nehéz időket élünk. Az egész életünk egy nagy összevisszaság, keményen kell dolgozni, hogy megéljünk, ha éppen nem dolgozunk, akkor a munka miatti stresszt kell kipihenünk. Megélhetési válság van, a nagyvárosokban átlagember már nem tud ingatlant venni. Az ember, ha egyáltalán egyről a kettőre képes jutni, ahhoz is rengeteg hitelt kell felvennie. Ezután ott lebeg a feje felett, hogy bármikor munkanélküli lehet. Hónapról hónapra élünk és megpróbáljuk valahogy fenntartani az életszínvonalunkat.

Régen minden jobb volt. Akár a 150 évvel ezelőtti, de akár csak az 50 évvel ezelőtti állapotokat nézzük. 150 éve az emberek ráértek mindenre, a család összetartott. A földművesek megtermelték maguknak az élelmiszert, megépítették a saját házukat, azt a keveset pedig, amit venni kellett, azt megvették az eladott terményekből. De ötven-hatvan éve is volt létbiztonság, az embernek megvolt mindene, egy gyári munkás is megélt. Nem csak itthon, de például az Egyesült Államokban is. Egy lakás nem vágyálom volt, ahogy a tisztes megélhetés sem.

Nem volt ennyi fenyegetettség a világban és bizonytalanság.

Mi romlott el ennyire a világban és miért?

Ezt a kérdést sokan felteszik és sokan gondolkodnak azon, miért volt sokkal jobb régen élni. Mit csinálunk rosszul, hogy így elromlott az életszínvonalunk?

A gond az, hogy a kérdésfeltevés önmagában hibás. Egyáltalán nem volt jobb az élet se 150, se 50 éve. Igazság szerint sokkal, de sokkal rosszabb volt az élet. Ma sokkal jobban él az átlagember, mint valaha. (Más kérdés, hogy ez a jólét világszinten hitelből van finanszírozva, mind az egyének, mind az államok tekintetében.)

Az emberek több vagyont halmoztak fel az elmúlt negyven évben, mint előtte az egész történelemben. (Igaz, soha nem is éltek ennyien a Földön.)

Az emberek tizede él jelenleg a világon extrém szegénységben, kétszáz éve még az emberek 80%-a tartozott ide. Ma a gyerekek 4%-a hal meg ötéves kora előtt, az 1800-as évek elején még közel fele nem élte meg ezt a kort. Soha nem haltak meg ilyen kevesen háborúban, járványban vagy katasztrófában, mint az elmúlt negyven évben, vagy például soha olyan kevés terrorcselekmény nem történt Európában, mint az elmúlt 15 évben.

» Read more

Share

Meddig előny a hitelfelvétel?

A fejlett államok eladósodottsága az elmúlt évtizedekben hatalmas mértékben megnőtt.

Míg a múlt században a hetvenes évekig a legtöbb állam pluszos vagy alig mínuszos költségvetéssel működött és az államadósságok mértéke alacsony volt, utána a politikai szándék legyőzte a józan észt és elindult az államok eladósodása. A fejlett országok államadóssága 1913-ban még csak átlag 12% volt és jellemzően csak háborúk esetén emelkedett meg.

A német államadósság a hetvenes évek közepéig 20% alatt maradt, a kilencvenes évek elején még a negyven százalékot sem érte el, 2010-re meghaladta a 80%-ot.

Az amerikai kormányok az 1929-es válság előtt és a világháború után végig pluszos vagy enyhén mínuszos költségvetést voltak képesek összehozni, a hetvenes évek végére 31%-ra csökkent az államadósság mértéke.

» Read more

Share

Heti összes

Mivel a múlt hét a nyaralásé volt (Révfülöp ugye, csak idén mobilház), ezért a heti összefoglaló kimaradt, de most pótolom.

A magyar gazdaság is rendesen megfeküdt a második negyedévben, éves alapon 13,5%-kal szakadt be a gazdaság teljesítménye, az előző negyedévhez képest pedig 14,5%-os a zuhanás, ami nem tűnik soknak, ha egy aldis leértékelésről beszélnénk, de igazából rengeteg, még közel ekkora visszaesés sem volt az elmúlt 25 évben.

A magyar adat csak egy hajszállal jobb, mint az uniós átlag, amit nagyon lerántott Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia. A környező országok sokkal kisebb visszaeséssel szembesültek: Bulgária 8,2%, Szlovákia 8,3%, Csehország 8,4%, Lengyelországé 8,9%, Románia 12,2%.

» Read more

Share

Inflációs félelmek

Az elmúlt 30 évben, nem utolsó sorban a globalizáció hatása miatt jóformán elfelejtette a fejlett világ, mi is az az infláció. Annyira, hogy az elmúlt bő évtized a defláció elleni küzdelem jegyében telt, leginkább sikertelenül. A jegybankok minden erőfeszítése, kamatcsökkentése, a piac elárasztása ingyen pénzzel is kevés volt ahhoz, hogy két százalék fölé tornásszák az inflációs rátát. (A felesleges pénz az ingatlanpiacon, részvénypiacon és egyéb hasonló helyeken csapódott le, nem a napi fogyasztást élénkítette, ahogy azt a jegybankok szerették volna.)

Azonban ez nem volt mindig így, sokan még élénken emlékeznek a nyolcvanas évek kétszámjegyű inflációjára, ami sokak vagyonában komoly veszteséget okozott.

A válságok mindig az infláció csökkenését hozzák magukkal, mivel a munkájukat vesztett emberek vásárlási képessége lecsökken, a csökkenő kereslet a munkaerőre a fizetések növekedését is megállítja vagy visszafordítja, így a kereslet csökkenése az árak csökkenését is magával hozza.

» Read more

Share

A héten

Idén a villanyautó-mánia éve van a tőzsdén. Egy, a legtöbb ember számára ismeretlen kínai gyártó, a Kandi bejelentette, hogy ősztől árulni fogja az autóit az Egyesült Államokban is, ennek hallatára 350%-ot ugrott a részvények árfolyama.

S miért mondom erre, hogy mánia? (Már a nyilvánvalóan nonszensz árugráson túl.) Érdemes ránézni arra a két autóra, amit a cég kínál. Még Európában is csak bajosan lehetne eladni őket, az Egyesült Államokban pedig az áruházak bevásárlókocsijai is nagyobbak ezeknél, így szerintem aligha lesz sikeres a cég.

(A nagyobb modellnek, ami szintén nincs még négy méter hosszú sem, talán több esélye lehet, de az csak 1.600 dollárral olcsóbb, mint egy Nissan Leaf, így borítékolhatóan nem lesz könnyű dolga egy teljesen ismeretlen kínai márkaként egy új piacon. S hát annak a formáját is minimum szokni kell. A reklámvideóban elhalad a parkoló amerikai autók mellett, a platójukra felférne az autó. S ez a nagyobb modell.)

De ez senkit nem érdekel, elég egy hír, amire lehet ugrani. Ettől lesz mánia egy mánia. A Bloomberg cikke erre.

A dollár sokat gyengült az elmúlt időben, július közepén még 313 forint volt egy dollár, ma 292 forint, bár ebben az is benne van, hogy a forint is tudott némileg erősödni. 2010 óta nem gyengült a dollár ekkorát, mint ebben a hónapban.

Ebben szerepet játszik, hogy elvesztette a kamatelőnyét (az amerikai dollár alapkamata is nulla lett márciusban s a FED szerint ez így is marad legalább 2022 végéig), a járvány terjedése (két és félszer annyi a napi új fertőzések száma, mint tavasszal), a pocsék GDP adatok és hát ugye az sem segít, hogy idén egy hónap alatt sikerült annyi hiányt összehozni, mint az egyébként ilyen szempontból szintén pocsék 2019-es évben összesen. A NY Times cikke erre. Erre az évre már most 3,7 billió dollár hiányt várnak, ami több mint lélegzetelállító összeg és sokan attól tartanak, még ez sem lesz elég.

A gyenge dollár is az oka, hogy az arany tovább erősödött dollárban, jelenleg 1975 dollár egy uncia arany ára, két hete még 1.800 dollárt adtak érte.

A gyenge tőzsdei jelentések és GDP adatok betettek az olajnak is, negyven dollár körül ragadt az ára hordónként (Nagyon sok fajta olaj van, ezért nem tudok pontos értéket írni.) A tőzsdei negyedéves jelentések szerint főleg csak a tech cégek szárnyaltak a második negyedévben, amihez ugye nincs sok köze az olajkeresletnek.

Az előzetes adatok alapján az amerikai GDP 32,9%-ot esett negyedéves összehasonlításban a második negyedévben az első negyedéves közel 5% után. (Ez 9,5% esés 2019 hasonló időszakához képest az első fél évben. Az amerikai negyedéves adatokat úgy számítják, ahogy például a hozamokat is tilos: a negyedéves adatot kivetítik egész évre. Ezért a nagy eltérés.) Európában a nagy gazdaságok teljesítményei éves szinten 10,1 és 18,5% között estek, legjobban az olasz, francia és a spanyol gazdaság.

Az amerikai techcégek profitadatai mindenkit meglepett, még a cégeket magukat is. Az Amazon még -5 és +5 dollár közé saccolta előre az egy részvényre jutó nyereségét, ehhez képest a 10 dollárt is meghaladta az egy részvényre jutó nyereség az előző negyedévben. Így már “csak” 151 lett a cég P/E rátája, vagyis 151 év alatt termelné ki a cég a részvények árát a jelenlegi profit mellett.

(Sokan felteszik a kérdést, van-e realitása annak, hogy egy már most is ekkora cég még annyit legyen képes növekedni, hogy ez az árazás valaha is reális legyen. A legtöbben nem tudják, hogy a legtöbb bevételt hozó online áruház és házhozszállítás még mindig veszteséges vagy alig nyereséges (országfüggő), az a kevés haszon oroszlánrészét a felhőszolgáltatás és az egyéb, például prime szolgáltatás hozza. S ott vannak az egyre erősebb hangok, hogy darabolják fel az Amazont, Facebookot és a Google-t a monopólium-ellenes törvény szerint, ahogy azt tették például a szintén túl nagyra nőtt At&T-vel. De ez legyen a befektetők gondja.)

Az Apple is jó negyedévet zárt. S ha már így alakult, be is jelentette a részvényei felaprózását, ami azt jelenti, hogy augusztus második felétől a mostani egy részvényért négy újat fognak kapni a befektetők. Ez csak kozmetikai változás, a célja, hogy egy-egy részvény ne legyen túl drága. Egyébként ez már az ötödik darabolás, a legelső még 1987-ben volt, a legutolsó 2014-ben. Mivel a Dow-Johnson index béna módon csak a részvények áraival kalkulál, így az Apple súlya és aránya nagyot fog esni az indexben.

A tőzsdeindexekről

Egyébként a mamut techcégek növekedése miatt már többen szóvá tették, hogy eltorzítják az S&P 500 indexet, lévén a legnagyobb öt cég már lassan az index 30%-át teszi ki. Egyre többet lehet találkozni az S&P 5 és az S&P 495 index kifejezésekkel, egyelőre még csak inkább viccesen, de lehet, hogy ezzel a túlsúllyal majd hamarosan tenni kell valamit, mert hiába zuhan 495 cég ára, ha a mamutok emelkednek, az index alapján úgy tűnik, hogy nőnek a részvények árai.

Sokat elárul a befektetők várakozásáról, melyik vagy milyen részvényeket shortolnak a legtöbben, vagyis melyik részvények bukására fogadnak. A Kiplinger listája a 18 legjobban shortolt részvényről erre. A Tesla shortosai sehol nincsenek, mert bár összegszerűen az a legjobban shortolt részvény, százalékosan elenyésző az arányuk ezekhez a cégekhez képest.

Idehaza is nagyot ugrott a bankkártya használata a járvány miatt, az Egyesült Államokban konkrétan váltópénz-hiány lépett fel és már tart több hete, mert az emberek inkább otthon hagyják a fémpénzeket, a készpénzes fizetés 44%-kal zuhant az elmúlt időszakban.

Míg máskor nagyon komoly büntetést kell fizetni, ha valaki aprót akar beváltani bankjegyre (ez akár 10% is lehet), most sok áruház nem hogy korlátlan mennyiségben bevált fémpénzt bankjegyre, de van, ahol már 5% felárat is fizetnek, ha legalább 100 dollárnyi aprót bevisz valaki. Az egyik, prémiumot fizető bankban a rekorder 4.000 dollárnyi aprót szedett össze otthon, ezzel 200 dollárral lett gazdagabb.

Paul Krugman egy interjúban FOMO [fear of missing out] mániának nevezte azt, ami most a tőzsdéken zajlik. Más is aggódva figyeli, ahogy egyre több ember lép be először a részvénypiacra, olyanok, akik előtte még nem tőzsdéztek és olyan nagy kockázatú cégek papírjait vásárolják fel, amelyek már csődbe mentek vagy csődközeli állapotban vannak. A legtöbb online bróker cég 2-300%-os emelkedést jelent a tranzakciók számában, ahogy az új felhasználók száma is rekordokat dönt.

Share

Ózongenerátor

Fontos figyelmeztetés: erősen gondolkodtam azon, hogy leveszem ezt a cikket, mert egy ózongenerátor nem játék és nem szeretném, ha valaki úgymond miattam kerülne bajba. Aztán arra gondoltam, hogy máshol sem mondják el a hátulütőit és már sokan hallottak róla, főleg a járvány miatt nagy divat is lett. Úgyhogy fennmarad a cikk, hogy legalább a veszélyei is ismertek legyenek.

Tehát elöljáróban a cikkhez: kellő körültekintéssel nagyon hasznos lehet az ózongenerátor, de legalább ennyire veszélyes is, ha valaki felelőtlenül használja.

Ha mégis használod, használat után addig szellőztess mindent, amíg csak nem múlik el TELJESEN a jellegzetes ózonszag s ne feledd, az ózon nehezebb a levegőnél, így a szobák padlója felett fog megmaradni a legtovább.

Ha társasházban laksz, beltérben ne használd, mert a szellőzőkön keresztül bárhová eljut. Ja és nem csodaszer, amit tud, azt jól tudja, de nem old meg mindent a reklámok ellenére sem.

Biztos találkoztál már azzal, hogy az autó klímájából kellemetlen szag árad, főleg kikapcsolás után. Ezt a rendszerben pangó vízben megtelepedett baktériumok okozzák. (Ezért is érdemes megérkezés előtt pár perccel kikapcsolni a klímát, hogy az út végéig ki tudjon száradni valamennyire a rendszer.)

Ezek a baktériumok jó esetben csak kellemetlenek, de ritkán akár legionella vagy egyéb, súlyos betegséget vagy halált okozó baktériumok is lehetnek.

Ezért érdemes a klímákat (nem csak az autóklímákat) rendszeresen fertőtleníteni.

Fertőtlenítésre leggyakrabban ózont használnak. Az ózon vegyjele O3, amiből lesz közönséges oxigénmolekula, vagyis O2 és egy szabad oxigén, ami minden élő sejtet elpusztít, ami az útjába kerül.

Használják vízfertőtlenítésre is klór helyett, ezzel kezelik a tojásokat szalmonella ellen és sok egyéb felhasználási területe is van még.

Egy autóklíma fertőtlenítéséért a mi környékünkön elkérnek 7-10 ezer forintot. Ennek menete, hogy a járó motorú és klímájú autót belső keringtetésre kapcsolják és beraknak az utastérbe egy ózongenerátort, ami ott megy negyed órát, majd a generátor kikapcsolása után még továbbra is megy a klíma egy másik negyed órát. (A klímatisztítás nem egyenlő a klímafertőtlenítéssel! Előfordulhat, hogy mechanikailag is kell tisztítani a klímát, nem elég a fertőtlenítés. Ha a fertőtlenítés után túl hamar újra büdös lesz a klíma, akkor azt csak egy rendes tisztítás fogja megoldani, a hőcserélőre rakodott tízéves koszt és vastag penésztelepet nem fogja eltakarítani az ózon. Persze nézd meg, hová viszed, hogy tényleg alapos tisztítás legyen, ne csak parasztvakítás. A “csak habot fújunk a szellőzőcsövekbe az utastérből” a legsúlyosabb parasztvakítás kategória.)

Utána legalább egy óra, de inkább több szellőztetés kell, mert az ózon pont úgy roncsolja az emberi tüdőt, mint bármilyen egyéb sejtet!!! Szerencsére van neki egy jellegzetes erős szaga, ha azt már nem érzed, akkor jó.

» Read more

Share

A költségvetési csalásról

Sok szó esett adózásról és hasonlókról mostanában.

Az adózást mindenki elég lazán fogja fel, egyszerűen azért, mert a legtöbben nem tudják, milyen szigorú lett néhány éve a költségvetési csalás büntetése. (Talán 2011 óta? Majd a jogászok megmondják pontosan. Költségvetési csalás mindaz, amit nem fizetsz be a költségvetésnek vagy onnan jogosulatlanul veszel fel.)

Szerinted milyen büntetés járhat egy nevetséges, mondjuk 300 ezres adócsalásra, ha kiderül?

Elügyeskedtél a számlákkal, alapítottál három céget, egy kft-t a költségeknek meg két katásat, hogy soha ne kerülj a 40%-os kulcsba és az adóhivatal szerint ezzel az ügyeskedéssel 6 millió forint adót csaltál el az elmúlt öt évben. Kaphatsz-e érte börtönt? Nyilván nem, hiszen mindenki így csinálja, nem igaz?

Esetleg a vett számlákon áfa is volt és jó sokáig, üzletszerűen űzted az ipart, így csökkentetted a fizetendő adódat. A légynek sem ártottál, csak ügyeskedtél, csak nem jár érte börtön?! Majd maximum kifizeted az okozott kárt, nem igaz?

Adócsalásért nem jár börtön, csak pénzbüntetés, ezt mindenki tudja.

Akkor nézzük a büntetési tételeket, szerintem sokan meglepődnek a szigoron:

» Read more

Share

Cégalapítás Észtországban

Ti kértétek, én utánanéztem.

Sokakat érdekelt a cégalapítás Észtországban, Európa legbürokráciamentesebb, digitálisan legfejlettebb országában. Észtország ékes példája annak, hogy egy ország tud felesleges bürokrácia nélkül, a lehető legegyszerűbben üzemelni. Az adók és az ügyintézés egyszerűek, ahogy minden más is. Céges bevétel vagy fizetés után nem fizetsz adót tíz helyre húsz címszó alatt. Egy helyre adózol egy fix kulccsal és adózás letudva.

Írtam a nagykövetségnek, hogy árulják el, mit kell tudni a cégalapításról és az adózásról Észtországban.

A cégalapítás (is) egyszerű, mint a faék, mindent online lehet intézni. Kérhetsz e-residency státuszt, vagyis e-rezidens státuszt. (Ha valakinek van jobb fordítása, szóljon.)

Mielőtt tovább mennénk, leírom még egyszer: ha te itthonról dolgozol, azzal telephelyet létesítesz az akárhol bejegyzett cégednek Magyarországon és az itthoni adózás szerint kell adóznod az itthon elvégzett munka után. Ha a munka külföldön valósul meg, de te itthon laksz, akkor az osztalék után itthon (is) kell adóznod.

» Read more

Share

Saját inflációs kalkulátor

Írtam róla nemrég, hogy nagyon jó a KSH inflációs adata, csak könnyen lehet, hogy a te fogyasztói kosarad alapján neked teljesen más inflációs érték jönne ki.

Csináljunk saját inflációs kalkulátort

Ádám nem volt rest és csinált nekünk egy saját inflációs kalkulátort, ami a legfrissebb KSH adatokkal dolgozik.

Megadhatod, hogy te melyik tételre mennyit költöttél és kiszámolja neked a te saját inflációs kosaradat.

Megadhatod csak a fő kategóriákat vagy tetszőleges mélységben az alkategóriákat is.

Nem fizetsz lakbért? Hagyd üresen. A fizetésed felét a lakbér viszi el? Írd be. (Ezért nincs sok értelme az ilyen egy-méret-mindenkinek inflációs adatoknak: vagy egyáltalán nem érint a lakbér, vagy akár a fizetésed felét is ráköltheted. De az biztos, hogy egy ember sincs az országban, aki a KSH adatainak megfelelő összeget ad lakbérre.)

Csak baromfihúst eszel esetleg egyáltalán nem eszel húst? Ennek megfelelően töltsd ki a táblázatot.

Egyáltalán nem taxizol esetleg rengeteget mész taxival? Mostantól ezt is figyelembe tudod venni a saját inflációd számításánál.

Köszönjük a munkáját, ha valami szerinted rosszul működik, írd le a hozzászólásokban.

Itt a link a kalkulátorhoz:

https://arno-id.github.io/inflation-calc/

Update: ha lesz kedve megcsinálni, a 2.0-ás verzióban manuálisan is felül tudod majd bírálni a KSH adatait, ha a te lakbéred négyszer annyira drágult, mint a KSH értéke vagy a te kedvenc sonkád olcsóbb lett és nem drágább.

Share

A kötvénypiac tragédiája

Megjelent régebben egy írás a Financial Timesban, amire ma találtam rá a twitteren a kötvénypiacok helyzetéről. Volt hozzá egy grafikon, ami bemutatja, mi az egyik legnagyobb probléma ma a kötvényekkel kapcsolatban.

A már 13 éve elhúzódó és lassan(?) sokkal több kárt, mint hasznot okozó jegybanki nulla kamat politika oda vezetett, hogy a megtakarítók nem tudják hová tenni a pénzüket belátható és az átlagos befektető számára vállalható kockázat mellett. (A piacról kiszorult befektetői pénzek aztán az ingatlanok és a részvények árát veri fel folyamatosan, de ez most mellékszál.)

Húsz éve a kötvények több mint fele fizetett 5% feletti kamatot, ami nagyjából tükrözte a befektetők kockázatvállalásának árát és infláció felett néhány százalék hasznot is jelentett a megtakarítóknak.

Ma mindössze a kötvények 3%-a(!!) ad ennyi kamatot és azok is olyan cégek, amit pár éve még bottal sem piszkáltak volna meg a befektetők.

Támadnak a zombik

Annyira beteg lett mostanra a világ, hogy a negatív(!!) kamatú kötvények összértéke tavaly elérte 16 billió dollárt, vagyis a kötvények bő negyedénél(!!) a hitelt nyújtónak kell kamatot fizetnie a hitelfelvevő számára. Azóta a helyzet tovább romlott. (A grafikonon a 2019-es adatok vannak még csak fenn.)

A kötvények 90%-a 3%-nál alacsonyabb kamatot fizet, 60%-ának kamata egyáltalán nem vagy éppen eléri csak az inflációs rátát a fejlett államokban.

S ha ez kevés lenne, idén kétszer annyi kötvényt bocsátottak ki a cégek, mint tavaly s régen látott mennyiségű cég adósságbesorolását rontották le a járvány miatt. A cégek adósságállománya az USÁ-ban meghaladja a 10 billió dollárt.

A cégek az elmúlt tíz évben minden egyes dollár bevétel-növekedést egy dollárnyi új hitelfelvétellel tettek lehetővé, ennek eredményeképpen a S&P 500-as cégek átlagos eladósodottsága az éves bevétel 20%-áról 38%-ra nőtt. Nem a profit, a bevétel 38%-áról van szó. (Érdemes ezt figyelembe venni, amikor örülünk a tőzsdei cégek szárnyaló bevételeinek.)

S miközben a járvány miatt a bevételek lezuhantak, az adósságok megmaradtak, sőt további hiteleket kényszerülnek felvenni a cégek.

Míg nemrég a FED biztatta a cégeket a további eladósodásra, most már megfújta a riadót, mert egyre több cég süllyed a bóvli kategóriába a túl magas hitelállománya miatt. (A belinkelt cikk hosszú, de érdemes elolvasni.)

Így a kötvények egyre rosszabb minőségűek, a cégek egyre jobban el vannak adósodva, ennek ellenére még az inflációt meghaladó kötvényhozamok is ritka vendégek a piacon, leginkább olyan cégek adnak 2-3%-nál magasabb éves kamatot, amelyeknek nem biztos, hogy olyan nagy ötlet hitelt nyújtani.

Itt tartunk 12 év után és a helyzet nem javul, hanem egyre gyorsabban romlik a jelenlegi körülmények között. Kíváncsian várjuk, mi lesz a történet vége.

Share

Pót bankkártya a telefonodban

Kellemetlen eset történt ma velem. Elmentem csomagokat feladni és bevásárolni, de mivel kerékpárral mentem, nem vittem pénztárcát, csak telefont. Azzal bárhol tudok fizetni, hála a beépített NFC chipnek. Ugyanúgy működik, mint az érintéses bankkártya, csak odatartom a terminálhoz, mint egy bankkártyát és már fizettem is.

Két csomagot kellett feladnom automatánál.

Az elsőt gond nélkül feladtam, a másodiknál megmihálylott a bank applikációja. Fizetésnél azt írta, biztonsági okokból netkapcsolat kell neki, ami volt. Minden működött a banki applikációban, egyedül a kártyás fizetés nem. (Hazajöttem, felhívtam a bankot, csak úgy lehetett meggyógyítani, hogy deregisztráltam az egészet és újra beregisztráltam a programot. Előfordulnak még bugok a rendszerben, na. Soha nem jártam még így, pedig nagyon régóta használom, gondolom egy nem tökéletes frissítés okozhatta a program hanyatt esését.)

De az is lehetett volna, hogy leáll a bankom kártyaelfogadása, függetlenül a mobilapptól és akkor sem tudok fizetni még a bankkártyámmal sem.

Ott álltam, kezemben a második feladandó csomaggal és néztem ki a fejemből, hogy ilyenkor mi van.

Ilyen helyzetekre van egy tízezres elrakva a telefon tokjába, csak éppen a csomagautomata nem fogad el készpénzt. Kénytelen voltam szépen mosolyogni* valakire, hogy fizesse ki helyettem a feladás díját, én pedig odaadtam neki készpénzben az összeget.

( * A maszk miatt a szépen mosolygásból semmi nem látszott, ennek ellenére segített az úriember.)

» Read more

Share

Online jegy kedvezménnyel a Volánbusz járatain

A MÁV online jegyvásárlása nagyon bejött néhány éve, azóta sem értem, miért pénztárakban és automatákban veszik az emberek a jegyeket. A MÁV kedvezményt is adott az online vásárlásra, de az önmagában minden pénzt megér, hogy bárhol, akár a vonaton indulás előtt is megveheted a jegyet magadnak, mindenféle sorban állás nélkül.

MÁV online jegyvásárlás

A Volánbusz is erre a pályára lépett. Jegyet már március vége óta vehetsz online (már vettem is, tényleg működik), de elsejétől még kedvezményt is kapsz rá, 5%-ot. Minden alkalmazásban működik a kedvezmény, ahol lehet Volánbusz jegyet vagy bérletet venni, például ebben is.

Mivel kényelmes és még olcsóbb is, érdemes kipróbálni.

Share
1 2 3 4 149