Szerző: Kiszamolo

A nemzetállamoknál bevett szokás, hogy minden évben többet költenek, mint amennyit keresnek, vagyis az állam több pénzt éget el, mint amennyit adó formájában beszed. (A magyar állam idén 2,3%-kal költött többet, mint amennyi bevétele volt.)

Minden háziasszony tudja, hogy ez hosszú távon nem egy fenntartható folyamat, de ez kevés államot zavar abban, hogy évtizedeken át eleve úgy tervezze a költségvetést, hogy az mínuszos legyen. (Néhány állam, mint például Németország, tud pluszos költségvetést készíteni, de az a kivétel kategóriába tartozik.)

Az állam megtehetné azt, hogy amikor dübörög a gazdaság, mint most, akkor több adót von el az egyébként is túlfűtött gazdaságból, hogy amikor visszaesés van, akkor pedig az állami költekezéssel és adócsökkentéssel segítsen majd életet lehelni a visszaeső gazdaságba. Ezt hívják anticiklikus gazdaságpolitikának, ezt folytatja most a már említett Németország is. Gazdasági fellendülés (külföldiül konjunktúra) idején adóemelés és az állami kiadások csökkentése, visszaesés (recesszió) esetén állami támogatások osztogatása és az adók csökkentése.

Bármilyen logikusnak is hangzik, hogy így kellene működnie a gazdaságoknak, sajnos a gazdaságokat politikusok irányítják, nem pénzügyi kockák. Márpedig ha egy politikus pénzt tud osztogatni, hogy a következő választáson is mindenki rá szavazzon, akkor pénzt is fog osztogatni. Minél több pénz van az államkincstárban, annál többet fog a nép közé szórni. (Mert a nép még mindig nem jött rá, hogy a politikusok azt a pénzt osztják szét közöttük, amit előtte adó formájában elvettek tőlük.) A legtöbb politikus (tisztelet a kivételnek) csak a következő választásig gondolkodik. Most adjunk még több pénzt, most nőjön még inkább a gazdaság, a következő válságon majd gondolkodjon az, aki akkor éppen hatalmon lesz.

A magyar államadósság kifejezetten magas, ha nem is uniós mércével (vakok között király a félszemű), de a környező államok szintjéhez képest mindenképp.

A magyar államadósság tavaly év végén a GDP 70,8%-án volt. Ez mondhatni semmi az eurót használó országok majdnem 88%-os átlagához képest, de rengeteg, ha a hozzánk hasonló országokat nézzük. (Az eurós átlag is megtévesztő, mert Görögország (181%), Olaszország (135%) és Portugália (122%) felrántja az átlagot.)

Románia. Lettország és Litvánia államadóssága 35%, Bulgáriáé 20%, Észtországé 9%, Oroszországé 13,5%, Csehországé 33%, Lengyelország és Szlovákia is 49% alatt van, Szerbia 54,5%, de még a hatalmas bajban lévő Ukrajna is 61%-on áll. Ebben az összehasonlításban a magyar államadósság kifejezetten magas.

» Read more

Egy új uniós rendelet (PAD II) értelmében a bankoknak évente egységes kimutatást kell küldeniük minden, az ügyfélnek felszámított költségről évente egyszer.

Ebben az évben csak csonka évről, augusztustól, de jövőre minden évben kapsz egy szép kimutatást, ami tartalmazza a kártya költségeitől kezdve mindenféle egyéb költséget is. Így könnyen lesz összehasonlítható uniós szinten is, melyik bank milyen költséggel dolgozik.

Sokan innen fognak rájönni, hogy például a bankjuk számol-e fel díjat vicces limitmódosítás vagy egyéb jogcímeken.

Ha ez kevés lenne, az MNB egy weboldalt is üzemeltet, ahol könnyen össze tudod hasonlítani az egyes számlacsomagok költségeit.

Az amerikai S&P 500-as tőzsdeindex idén újabb 30%-kal tudott emelkedni, igaz, a 2018 év végi nagy esés után.

Mi történt a piacokon 2018-ban?

Két év távlatában már “csak” 20% a teljes hozam.

Azonban az indexben mindig vannak rosszul teljesítő vállalatok is, ebben az évben az átlagos 30%-os emelkedés mellet van 57 cég, amelyik negatív hozamot ért el, ezeknek fele 10%-nál nagyobb esésen van túl idén.

Sokan gondolják úgy, hogy inkább azokat a vállalatokat érdemes venni, amelyik nagy esésen vannak túl, mint azokat, amik nagy emelkedésen, mert a nagy esés után nagyobb az esély az emelkedésre, mint fordítva.

Természetesen ez a dolgok túlzott leegyszerűsítése, gondoljunk csak a TEVÁ-ra.

Egy nagy esés nem feltétlen jelenti azt, hogy akkor innen csak felfelé van az út. Különösen akkor, ha egy általános zuhanás lesz, akkor a gyengélkedő részvényeket még inkább adni fogják a befektetők.

Ezek tudatában ha te mégis szeretnél fogadást kötni a gyengélkedő amerikai cégek emelkedésére, íme a MarketWatch gyűjtése azokról a cégekről, akiknek rossz éve volt, de az elemzők emelkedést várnak tőlük jövőre:

Az elemzők találati arányáról itt írtam régebben:

Akik tudják a jövőt

Arról már írtam a blogon, hogy a jogszabály értelmében CSOK-kal vett ingatlanban nem lehet vállalkozást bejelenteni, mert az a támogatás elvesztésével jár.

Ez a veszély elhárult egy nyári törvénymódosítással, azonban sokak számára nem egyértelmű, hogy a dolog nem automatikus, hanem még az idén mindenkinek nyilatkoznia kell. Azonban nem biztos, hogy ez annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik.

Iván volt olyan kedves és írt erről egy levelet, következzen az ő írása.

Azért írok Önöknek, mert saját helyzetemen keresztül egy szerintem sokakat érintő problémára szeretném felhívni a figyelmet, amivel korábban Önök is foglalkoztak.

» Read more

December 15-től olcsóbbá vált az eurós banki átutalás, ugyanis az EU megelégelte, hogy a nem eurót használó országok bankjai annyit kértek ezekért az utalásokért, amennyit éppen nem szégyelltek. Úgyhogy lépett.

Mindez kissé hivatalosabban: Az Európai Unión belüli, határokon átnyúló fizetések egyes díjairól szóló, 2019/518 EU rendelettel módosított 924/2009EK rendelet 2019. december 15. napjától kötelezővé teszi az EU tagállamaiban működő pénzforgalmi szolgáltatók részére, hogy az euró pénznemben meghatározott, határon átnyúló fizetési műveletek díjai tekintetében biztosítsanak díjegyezőséget (harmonizációt) a tagállam nemzeti pénznemében történő belföldi fizetési műveletek díjaival.

Persze ez csak az utalás költségeit szabályozza, a pénzváltás költségét például nem, ezért a Revolut, Transferwise és társai még nem váltak okafogyottá.

Ennek ellenére mától kicsit olcsóbb lett az eurós utalás a számunkra itthon is.

Update: úgy tűnik, ez csak a külföldre történő utalásokra lesz érvényes, a belföldi eurós utalásokért továbbra is annyit kér mindegyik bank, amennyit csak akar. És néhány bank továbbra is nagyon sokat akar kérni.

Köszönjük Tivadarnak a hírt.