Szerző: Kiszamolo

A még mindig alacsony kamatok és a munkaerőhiány miatt növekvő bérek meglátszanak az Egyesült Államok ingatlanpiacán. 2006 óta nem volt ilyen nagy a kereslet az ingatlanok után és a novemberi adat az éven belül is a legjobb lett, 1,9%-kal nőtt a kereslet októberhez képest.

A kiskereskedelmi forgalom is 18,2%-kal volt nagyobb novemberben, mint egy évvel ezelőtt, ez még a 6,8%-os éves inflációval korrigálva is azt mutatja, hogy az embereknek sokkal több elkölteni való pénze van, mint egy éve.

Az Egyesült Államokban is hatalmas átrendeződés volt a munkaerőpiacon. Nemcsak eltűnt több millió munkavállaló (sokan idő előtt nyugdíjba vonultak például), de sok rosszul fizetett és rossz munkaidővel rendelkező iparág végleg elvesztett rengeteg embert, főleg a vendéglátásban és a turizmusban. Míg ezeken a területeken még mindig 24,7%-kal kevesebb ember dolgozik 2020 elejéhez képest, addig a futárszolgálatoknál például 18,4%-kal több ember dolgozik, mint 2020 elején. De a raktárakban is 11,5%-kal több ember dolgozik, mint a járvány előtt. Nagyon úgy tűnik, hogy az emberek nem sietnek vissza a rosszul fizetett vendéglátásba, a 12-15 órás műszakokba.

Egyre több helyen tartanak sztrájkokat a növekvő megélhetési költségek miatt az Egyesült Államokban. A hetvenes években jól ismert COLA (cost-of-living adjustments) egyre több helyen kerül elő ismét, mint bérkövetelés, vagyis ha nő a megélhetési költség, annyival nőjön a fizetés is. Ez könnyen ár-bér spirált okozhat, ami azonban ebből a szempontból reményre adhat okot, hogy most sokkal kevesebb a szakszervezeti tag, mint volt a hetvenes években. (A privát szektorban csak 8,3% a szakszervezeti tagok száma jelenleg.)

A konténer-armageddon vagyis a tengeri konténerek hiánya több kárt okozott Kaliforniának, mint a kínai-amerikai kereskedelmi háború évekkel ezelőtt. A konténerek hiánya miatt 2,1 milliárd dollárral avagy 17%-kal csökkent az állam mezőgazdasági exportja 2021 májusa és szeptembere között.

A Tiktok lett a leglátogatottabb domain 2021-ben, tartósan megelőzi a Google-t is. (Egy éve még csak a hetedik volt.)

» Read more

A FED szerdai ülésén elhatározta a kötvényvásárlások gyorsabb kivezetését, így már márciusban befejezhetik a kamatleszorítások és pénzöntések ezen formáját. Utána elvileg jöhet akár a kamatemelés is. Már egyszer sem említették az eddigi mantrát, miszerint az infláció csak ideiglenes lenne, helyette azt mondták, hogy jövő év vége felé enyhülhet az inflációs nyomás.

Az Európai Jegybank is a kötvényvásárlások csökkentéséről döntött, de szerintük 2024-ig nincs miért emelni a mínusz 0,5%-os alapkamaton. Eddig is elég kárt csinált a negatív alapkamat, hadd maradjon még néhány évig.

Az Angol Jegybank, a nagyok között egyedüliként emelte az irányadó kamatlábat, 0,1%-ról 0,25%-ra, 5,2%-os, emelkedő infláció mellett. Meg is kapta a magáét, hogy mit képzel, mi lesz így a szegény eladósodott cégekkel.

Az amerikai infláció új bűnbakjai a mohóvá váló cégek, akik kihasználva az alkalmat, annyit kérnek a termékeikért, amennyit csak nem szégyellnek. Nehéz vitába szállni az érveléssel, hiszen soha nem volt még ekkora az amerikai cégek profitrátája a bevétel arányában, de ilyen a piac: ha valamit többért is el tudok adni, mint eddig, miért ne tenném.

A török líra szomorú példája annak, hogyan lehet szétverni egy deviza értékét hozzá nem értő politikusoknak. A török elnök szerint azért magas az infláció, mert magas az alapkamat és nem azért magas az alapkamat, mert magas az infláció. Úgyhogy többet erővel mint ésszel alapon öt százalékponttal csökkentette a kézi vezérelt jegybank által az alapkamatot. Ennek hatására a török líra egy hónap alatt újra elvesztette az értékének felét. 2018 elején még 3,8 líra volt egy amerikai dollár (10 éve pedig 1,8), mostanra már 15,5 líránál is többet kell adni a dollárért. (Átültetve forintra: mintha a tíz éve még 270 forintos euró ma 2320 forint lenne.)

» Read more