Szerző: Kiszamolo

Bekapcsolta a Digi a mobilhálózatát, de nem úgy, ahogy sokan várták. Hogy valódi mobilszolgáltatást ez mellett fog-e nyújtani, továbbra is kérdés. Bővebb infó erre.

Tavaly év végére elérkezett a pillanat, amikor hivatalosan is több százdolláros bankjegy volt forgalomban, mint egydolláros. A számuk megduplázódott a 2007-es válság óta.

  
De nem kell aggódni értük, alig-alig használódnak el a forgalomban, nagyon ritkán kell cserélni őket. Leginkább egy borítékban vagy széfben pihennek egész életükben, ráadásul 65%-uk külföldön található. A negatív kamatok korában nem csak az Egyesült Államokban, de szerte a világon tartják az emberek százdollárosokban a megtakarításaikat.

Kapcsolódó cikk:

Mennyi bankjegy van forgalomban

A Vodafone új feltöltőkártyás díjcsomaggal rukkolt elő, melynek lényege, hogy egyrészt naponta maximum 300 forintig (16 percig) számláznak, utána éjfélig már úgymond ingyen beszélsz belföldön.

Másik újdonság, hogy az 1 és 5 GB-os netcsomagok bár csak 30 napig érvényesek továbbra is, de nem veszik el az egyenleg, ha közben újra feltöltöd. Azonban ez a lehetőség csak az eredeti csomag háromszorosáig él, nem korlátlanul. (Vagyis 1 GB-os alapcsomag esetén maximum 3 GB-od lehet egyszerre.)

(Ha most is Tuti csomagod van, az átállás nem automatikus, külön kell igényelned a változtatási szándékodat.)

Ezeket az ajánlatokat a szintén feltöltőkártyás Telekom Domino-val érdemes összehasonlítani. Ott csak 4 GB internetet kapunk annyiért, amennyiért a Vodafone-nál 5 GB-ot, viszont az egy évig minden további feltétel nélkül szabadon felhasználható. (Feltöltés után még tovább is.)

600 Ft-ért pedig vehetünk egy hétig érvényes belföldi 300 perc opciót, vagyis legrosszabb esetben 2640 forintért kapunk havi 1320 percet, amit akár korlátlan csomagnak is hívhatunk az emberek 99%-a esetében.

Nekem a Telekom ajánlata jobbnak tűnik, de ha amúgy is vodafone feltöltőkártyás vagy, érdemes lehet átmenned az új csomagba.

Többször találkoztam már egy-egy jól hangzó érveléssel az új, államilag már nem támogatott Fundamentáról, illetve ti is már többször átküldtetek ilyen cikkeket. Hogy többet ne kelljen rá egyenként válaszolni, nézzük meg, hogyan is jöhetnek ki azok a vonzó számok a cikkekben.

A leírásokban az a közös, hogy valahogy megpróbálják kihozni ügyes érveléssel, milyen jól is járunk, ha az állami támogatás hiánya ellenére mégis befizetünk az új Fundamentára, ami a cég által adott kamatprémiummal együtt is csak évi 0,51% EBKM-mel rendelkezik, vagyis kvázi összesen ennyi kamatot kapunk csak a pénzünkre évente. Azonban, szól az érvelés, utána kapunk hitelt nagyon olcsón és azzal többet nyerünk, mint addig bukunk.

Az egyik ilyen leírás szerint a trükk annyi, hogy most felveszünk lakáshitelt, akármilyen kamattal, nyitunk hozzá egy rakás Fundamentát, ami ugyan semmit nem kamatozik, de amikor lejár 9 év és 4 hónap múlva, felvehetünk olyan lakáshitelt, aminek a kamata csak 2,9%. Ezzel a hitellel kiváltjuk a meglevő hitelünket és akkor milyen jól fogunk járni, akár milliókat is keresünk a dolgon, mert onnantól hét és fél évig milyen alacsony lesz a kamatunk.

A mellékelt táblázat szerint 20 éves és 20 milliós hitelnél akár 6,5 millió forintot is nyerhetünk ezzel a Fundamenta trükkel, ezért bárkinek megéri.

Első látásra hibátlan érvelés. Mivel most megtakarítunk, a futamidő második felében sokat spórolunk a kamatokon.

Egy ici-pici csúsztatás van benne.

Nem számol azzal a veszteséggel, ami azért ér bennünket, mert közel 10 évig szinte kamatmentesen kölcsönadjuk a pénzünket a Fundamentának.

Ha nem a Fundamentánál parkolna a pénzünk, hanem prémium állampapírban, évente 4,5% kamatot kapnánk rá. Ha most vennénk fel 4,3%-os hitelt, majd közel 9 és fél évig magunknak tennénk félre a Fundamentára szánt pénzt, akkor évente 4%-kal több kamatot kapnánk majdnem tíz éven át. Ezzel áll szemben az, hogy utána mindössze hét és fél évig 2,9% lesz csak a kamatunk az addigi 4,3% helyett. 9 és fél évig évi 4% kamatveszteség, ezért cserébe 7,5 évig 1,4% kamatnyereség.

(A példákban valószínűleg a létező legmagasabb hitelkamatokkal számolnak, de miért vennénk fel 7%-os hitelt, ha bárkinek elérhető a 4% körüli kamatláb is? Ha nem tudod hol, felhívod a Gábort, majd ő megmondja.)

Másik lehetőség, hogy azt a pénzt, amit a Fundamentához fizetünk, inkább a saját hitelünkbe fizetjük, így 20 év helyett 10 év alatt vissza tudnánk fizetni azt a magasabb havi törlesztővel, így már semmilyen kamatot nem kellene fizetni a második 10 évre. 10 évig fix 10 éves hitelt már 4% alatt is kapunk. Ekkor is sokkal jobban járunk.

Érvként hozzák fel, hogy de mi lesz, ha elszállnak 10 év múlva a kamatok, amikor kamatforduló lesz? Mi lenne? Ha ettől félünk, eleve futamidőig fix hitelt veszünk fel, amire van lehetőség, amiről már itt is írtam:

Lakáshitel akárhány évre fix kamattal

Az már csak hab a tortán, hogy a Fundamenta csak akkor tud hitelt adni 10 év múlva, ha lesz szabad forrása, vagyis többen akarnak befizetni 10 év múlva, mint kivenni belőle pénzt. Ez egyáltalán nem biztos, erre semmi garancia nincs. Így hiába járna olcsó hitel, ha nem fog jutni. (Bővebben a lakástakarékpénztári törvényben. A lakástakarékpénztárnál elsődlegesnek kell lennie a betétesek védelmének, először a betéteket kell kifizetni s ha marad szabad tőke, csak akkor nyújthat hitelt, külső hitelt nem vehet fel, csak nagyon korlátozottan, stb.)

Sajnos nincs nagy varázslat, állami támogatás nélkül csak akkor éri meg papíron a Fundamenta, ha kicsit elferdítjük a számokat. Ha maradnak az alacsony kamatok, akkor azért nem éri meg, mert a hitelek is olcsók lesznek, ha pedig emelkednek, akkor pedig azért nem, mert a megtakarításokra is egyre többet kapok, így nem éri meg kölcsönadni neki 0,5%-os éves EBKM-re.

Ma jelent meg az MNB versenyképességi programja, ami 330 pontban vázolja fel, hogyan lehetne versenyképesebb az ország.

Vannak benne olyan dolgok, amiket már harminc éve mindenki megfogalmaz, mégse történik semmi komoly áttörés, mint például az állami bürokrácia csökkentése és az adózással töltött idő jelentős csökkentése a cégek életében. Mást ne mondjak, lassan 25 ígérgetik, hogy a járulékokat elég lesz egy számlaszámra elküldeni és majd a NAV ha akarja, szétkönyveli. Most minimum öt számlaszámra utalsz, van amelyikre havi ezer forintot. Ha ehhez kevés volt negyed évszázad a számítógépek korában, nagy illúzióim nincsenek.

Vannak benne olyan dolgok, amiket egy huszárvágással meg lehetne oldani, mint például a túl drága bankszámlák egyből olcsóbbak lennének, ha kivezetnék a tranzakciós adót. Annak bevezetése előtt jóformán minden banknak volt ingyenes számlacsomagja, azóta nem igazán találni ilyet.

Vannak olyanok is, amikkel nem értek egyet, mert például miért kellene az szja-nak 10% alatt lenni, amikor az az adóztatásnak szinte csak a legkisebb szelete, ráadásul a fizetésből levont összegek közül is a legkisebb. Persze, a szavazásra jogosult állampolgár azt látja, amikor ránéz a fizetési papírjára, abba pedig bele sem gondol, hogy 27% áfát adózik akkor, amikor elkölti a pénzt.

Egy cégek számára kötelező honlapnak sincs értelme, akinek most sincs, annak ezután sem lesz. Ha kötelező lesz, csinál valami értelmetlen, használhatatlan valamit, hogy ne lehessen megbüntetni, hogy nincs. De se érdemi információ, se frissítés, semmi nem lesz ezeken a honlapokon.

Ennek ellenére vannak benne jó ötletek, például hogy ne kelljen lakáshitel felvételekor mindenkinek közjegyzőhöz futkosni, legyen egy központi digitális platform, ami kiváltja a közjegyzői bejegyzést.

A TBSZ számla működésének újragondolása, ne legyen ennyire bürokratikus és nehézkés a számla megnyitása és vezetése. Jóléti alap létrehozása, ami egy egybegyúrt önkéntes pénztár-szerű valami lenne. A NYESZ számla marhaságának a kijavítása, ahol valamiért a tőzsdei osztalék adóköteles, szemben minden más nyereséggel. A több éves állampapírok kamatainak automatikus tőkésedése, hasonlóan a mostani babakötvényhez.

Akinek van kedve, olvassa végig a kiadványt.

A Világgazdaságban jelent meg ma egy cikk az ÁKK elnökével, amiben többek között a nyugdíjkötvényről is szó van.

Mint ismeretes, az állam is be akar szállni a nyugdíj-megtakarítások piacába a saját állampapírjaival. Ennek részleteiről árult el néhány információt a mostani interjú.

Az előzetes információk szerint a nyugdíjkötvény a babakötvényhez lesz hasonló, az ügyfelek pénzét végig ugyanabba a termékbe fektetik, a kamatokat pedig automatikusan újra befektetik. (Végre, AKK. Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le és ne kelljen minden egyes kamatból minden évben egy-egy másik értékpapírt vásárolni. Reméljük, egyszer ezt is sikerül egy huszárvágással megoldani. Például úgy, hogy a lejáratot december 31-re tesszük, ami nem igényelne túl nagy informatikai fejlesztést.)

A kamata inflációkövető lesz, a jelenlegi PMÁK-nál több kamatot fog fizetni, de a babakötvénynél kevesebbet. A számlakezelés költségmentes lesz, valószínűleg a 20% adójóváírás is fog járni rá.

A lejárati kor 65 év lesz, azon még gondolkodnak, hogy a kamatokat fel lehet-e venni előtte. (Persze kérdés, nem fogják-e növelni a nyugdíjkorhatárral a lejárati időt, ahogy tették például Ausztráliában.)

Emelik a nyugdíjkorhatárt

Eddig nagyjából ennyit tudunk. A kérdés, érdemes-e belevágni, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.

Összehasonlítva a konkurens termékekkel, egyértelműen nyerő lesz. Egy nyugdíjbiztosítás a maga 4% körüli éves költségével labdába sem rúghat mellette. Ha a nyugdíjkötvény 5-6%-ot fog kamatozni költség nélkül, akkor a nyugdíjbiztosításnak 10% körüli hozamot kell hoznia csak ahhoz, hogy sokkal magasabb kockázat mellett ugyanannyit hozzon, mint a nyugdíjkötvény. (Az egyik legjobb tőzsde az amerikai, ott magas kockázat mellett évi 9,5% hozamot érhettél el hetven éves átlagban. Ezt kellene túlszárnyalnia a nyugdíjbiztosításnak.) S ezért sem veszünk nyugdíjbiztosítást:

Költség-kalkulátor nyugdíjbiztosításhoz (is)

(Egyébként én semmire nem adnék adójóváírást, aminek az éves költsége több, mint 1%, mert így csak az adófizetők pénzéből lesz profit a cégeknél és az ügynököknél. Lehet árulni nyugdíjbiztosítást, de ha nagyobb a költség, mint évi 1%, akkor nincs adójóváírás.)

Azonban a nagy kérdés az, merjünk-e akár 30-40 év távlatában állampapírban gondolkodni. (Ne felejtsük el, valószínűleg nem lesz visszaút, ha egyszer elkezdtük a megtakarítást. Ha mégis, nagyon komoly költségei lehetnek majd a kiszállásnak, de erről részleteket még nem tudunk.)

Ha azért akarunk takarékoskodni, mert a demográfiai folyamatok miatt az államnak nem lesz elég pénze, hogy megfelelő nyugdíjat biztosítson a 20-30 év múlva nyugdíjba vonulóknak, akkor vajon a legnagyobb ötlet-e, hogy ugyanennek az államnak adunk kölcsön pénzt és reménykedünk abban, hogy azért ezeket a kötvényeket lesz pénze visszafizetni. Azért adunk kölcsön az államnak pénzt harminc évre, mert úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég pénze harminc év múlva.

Persze ne legyenek illúzióid, az önkéntes nyugdíjpénztárak pénze is zömében magyar államkötvényben állnak és csak egy jogszabály-módosítás kell ahhoz a következő harminc évben, hogy a nyugdíjbiztosítások pénze is kötelezően magyar állampapírban legyen.

Mennyibe kerül a lakossági állampapír-állomány az államnak (vagyis az adófizetőknek) évente? A hatezer-milliárdos lakossági állományra ma is mintegy két százalékponttal több kamatot fizet az állam, mint a piaci szereplőknek. Ez évente 120 milliárd forint plusz költséget jelent már most is a piaci kamat felett. Ha ehhez még hozzájön újabb 20 milliárd forint elengedett SZJA a nyugdíjkötvények vásárlása után, akkor ez már mindjárt a fele például annak az összegnek, amit az alapfokú oktatásra költünk évente.

Természetesen nem ok nélkül csinálja ezt az állam, azt szeretné, ha a magyar lakosság kezében lenne az államadósság egy jelentős része, mert a lakosság nem fog olyan gyorsan kiszállni, mint a külföldi befektetők a következő válság pillanatában. De érdemes azért látni, mennyibe is kerül az adófizetőknek évente ez a nagyobb finanszírozási biztonság.

Egyelőre ennyit tudunk az új termékről, ha lesznek pontosabb részletek, majd megint írok róla.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

2019. február 21-én változik az ötéves PMÁP kamata és február 25-től emelkedik az FMÁP és az 1MÁP kamata is.

A lakossági állampapír befektetések népszerűségének megőrzése érdekében a Féléves Magyar Állampapír (FMÁP) és az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) esetén 50 bázispontot emel a kamaton az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK). A változások 2019. február 25-től érvényesek. Az FMÁP új kamata 2,5 százalék, az 1MÁP-é 3,0 százalék lesz hétfőtől.

Tájékoztatásul közöljük továbbá, hogy a 2018. december 18-án kibocsátott ötéves futamidejű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP 2024/I) sorozat kamatfordulója – 2019. február 21. – után a kötvény kamatbázisa a 2018. évi átlagos fogyasztói árindexhez igazodva 2,8 százalékra emelkedik. A következő egy éves periódusra fizetendő kamata az 1,7 százalékos kamatprémiummal növelve 4,5 százalékra emelkedik.

Forrás

Köszönjük Zsoltnak a hírt

Írtam tavaly decemberben, hogy az amerikai tőzsde akkorát zuhant abban a hónapban, amire nem volt példa 1931 óta.

Mi történt a piacokon 2018-ban?

Úgy tűnt, a tíz éve tartó, gyakorlatilag töretlen emelkedés után eljött a régen várt korrekció vagy akár a zuhanás ideje.

Hát, nem egészen ez történt.

Ezen a héten az amerikai DJI tőzsdeindex már a kilencedik hetet zárja egymás után emelkedéssel, ilyet utoljára 1995-ben csinált. Újra 26 ezer pont felett jár, mint tavaly szeptember közepén és már csak egy kis nekifutásra van az október elején felállított csúcs.

A Nasdaq, a technikai cégek tőzsdeindexe is már kilencedik hetet zárja pluszban, ilyen se volt még 2009 óta.

Úgy tűnik, az összeomlás érdeklődés hiányában egyelőre elmaradt.

Hogy is mondja a bölcs mondás? Itt csak szép tudsz lenni, de okos nem.

Gergő osztotta meg az igen kellemetlen tapasztalát az államkincstári eurós vásárlásról, hogy más ne járjon így.

Már egy éve követem a blogod és sikerült is szépen rendbe rakni a pénzügyeim, amit köszönök is szépen. Nemrég viszont belefutottam egy nagyon érdekes helyzetbe amiről eddig nem olvastam nálad és talán másokat is érinthet.

A Magyar Államkincstár webes felületén vettünk volna a nevelőapámnak Prémium Euro Magyar Állampapírt. A fizetésnél a bankkártyás fizetést választottuk mivel van az eurós bankszámlámhoz kapcsolódó eurós Mastercard bankkártyája a Raiffeisen banknál. A bannkártyás fizetés pedig ingyenes. Kifizettük a 6000 eurót az állampapírokért.

 

A Raiffeisen számlatörténetben viszont könyvelés után már 6300 eurót vontak le a vásárlásért. Először az államkincstárhoz fordultunk, hogy miért kértek plusz 300 eurót. Ők biztosítottak minket róla hogy csak 6000 eurót kértek a papírokért.

 

Utána a Raiffeisennél kértük az eset kivizsgálását. Mint kiderült mivel magyarországon fizettünk eurót ezért USA dollárt használnak köztes devizaként függetlenül attól hogy mi eurót fizettünk euróval. Így oda vissza váltották az összeget és így keletkezett a 300 euró plusz költség. Ami szerintük teljesen természetes. Így gyakorlatilag a 3 éves állampapír teljes hozama el is úszott. Ha más is tervezi ilyen papír vásárlását akkor eurós bankkártával biztosan ne rendezze az összeget ha Raiffeisen számlája van.

Köszönjük a megosztást, erre tényleg érdemes lesz figyelni. Aki látta a Kiszámoló Akadémia második részét a youtube-on, tudja, miért járt így Gergő.

Az előző cikkben írtam arról, vajon várható-e a most bejelentett újabb állami támogatásoktól, hogy megszámlálhatatlan magyar gyerek fog születni a következő években. A válasz az, hogy aligha, ha mégis lesz valami eredménye, az messze elmarad a ráfordított összegektől.

Az új támogatások margójára

Mivel a kérdés nem csak fontos, de érdekes is és mindenkit érint, ha tetszik, ha nem, gondoltam kicsit bővebben is érdemes róla írni.

Magyarország lakossága folyamatosan fogy és öregszik, az elmúlt 29 évben több mint 5 évvel nőtt az átlagéletkor, ennyivel lett idősebb a társadalom a kevesebb megszületett gyerek és a hosszabb ideig élő idősek miatt.

A született gyerekek száma évről-évre csökken:

Természetesen ez az adat önmagában semmit nem mond, kérdés az, hogy hány szülőképes korú nő van egyáltalán, akire lehetne számítani a gyerekvállalás területén.

» Read more

A héten bejelentett újabb családtámogatások tartják lázban az országot, most éppen ettől várja a mindenkori kormány, hogy megjöjjön a kedve a magyar nőknek a gyerekszüléshez.

Mivel ezek a támogatások mindenkit érintenek, vagy azért, mert kedvezményezettje a támogatásoknak, vagy azért, mert adófizetőként az ő zsebéből veszik ki az erre elköltött pénzt, vagy azért, mert lakásvásárlás előtt még jobban drágítják a kiszemelt ingatlanok árát, gondoltam írok röviden a témáról.

Néhány alapvetéssel szeretném kezdeni a dolgot.

Az első, olyan nem létezik, hogy a kormány ajándékot ad valakinek. A kormány csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit az adófizetőktől beszed személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó, jövedéki adó, termékdíj és még közel ötven más címszó alatt.

Olyan nincs, hogy a nyugdíjasok ingyenesen utaznak. Csak olyan létezik, hogy a nyugdíjasok ingyenes utazási lehetőségének költségét másokkal fizetteti ki a mindenkori kormány.

Olyan sincs, hogy az Operába vagy egy focimeccsre látogató a belépőjegy valódi költségének csak az ötödét fizeti ki. Olyan van csak, hogy a kormány a maradék négyötöd részt olyanokkal fizetteti ki, akik se Operába, se focimeccsre nem járnak. Ezért is fizetik a világ legmagasabb, 27%-os áfáját, akárhányszor vesznek valamit.

Ha ezt egyszer felfognák az emberek, itt gazdasági forradalom lehetne: az állam csak azt a pénzt tudja a zsebedbe gyömöszölni, amit a másikból előtte kivett adó formájában.

Természetesen van, hogy valaminek nagyobb a társadalmi haszna, mint az “ingyenesség” költsége. Ilyen például az oktatás. Többet nyer a társadalom (azok is, akiknek nincsen gyerekük) azzal, hogy minden gyereknek kötelező iskolába járni az adófizetők költségén. Ezek a gyerekek tanultak lesznek, munkába állnak és több adót fognak termelni a társadalomnak.

Azonban minden állami pénzköltésnél fel kell tenni a kérdést az öntudatos adófizető állampolgároknak, vajon állami feladat-e az adott csoport támogatása a többiek kárára, illetve ha az is (mert lehet, hogy az), a támogatás költsége arányban áll-e a várható haszonnal.

Mennyi társadalmi haszna van annak az új elképzelésnek, hogy minden diákot kétszer két hétre aranyáron külföldre utaztatunk, hogy úgymond megtanuljanak olyan nyelveket 28 nap alatt (amiből négy nap utazással telik), amire itthon nem voltak képesek 12 év alatt?

Az az akár félmillió forint, amit erre költünk fejenként az adófizetők pénzéből, nem hasznosulna-e jobban, ha ezt magántanárra költhetnék, vagy megreformálnánk az iskolai nyelvoktatást? Nem lenne-e kifizetődőbb megnézni, miért annyira gyatra a magyar állami nyelvoktatás, mint kiszórni ilyen kétes dolgokra tízmilliárdokat évente?

(Update: mint kiderült, 90 milliárd forintba kerülne évente ez a kétes kimenetelű mutatvány. Ebből hány anyanyelvi tanárt lehetne alkalmazni egész évben, ha nettó 500 ezer forintot fizetünk nekik? A helyes megoldás 8.436 tanár egész évben, 12 hónappal számolva, s ráadásul a kifizetett 90 milliárdból 39,6 milliárd visszafolyna az államkasszába adók és járulékok formájában. Ha nettó 250 ezerért magyar tanárokat alkalmaznánk, közel 17 ezer nyelvtanárt tudnánk pluszban felvenni és még mindig megmaradna az a csoffadt 40 milliárd az állam kasszájában. Csak hogy összefüggésbe lehessen tenni a 17 ezer nyelvtanárt, jelenleg 36 ezer tanár dolgozik a középiskolákban, ennek maximum ötöde lehet nyelvtanár. Ha csak a nettó összeget nézem, 90 milliárdból teljesen meg lehetne duplázni a középiskolákban dolgozó tanárok létszámát. Esetleg a fizetését, ami pedig a minőséget biztos javítaná…)

A másik alap, hogy az állami támogatások mindig befolyásolják a piacot és sokan ennek kárát látják.

Ha ingatlant akarok venni, de nem vagyok rá képes, mert az állami ingyenmilliókkal és államilag támogatott hitelekkel kipárnázott emberek felhajtják a lakások árát, én egyértelműen vesztese vagyok a támogatásoknak.

Ha hétszemélyes autót akarok venni, de a kereskedők jó vastagon fogják árazni holnaptól az ilyen autókat, mert a 2,5 milliós támogatással a zsebükben a családapák egymillióval többért is megveszik, mint eddig volt az ára, egyértelműen rosszul járok. Nem csak mint adófizető, de mint autóvásárló is.

Amikor majd el akarom adni, akinek 2,5 millióval kevesebbe került, olcsóbban is odaadja használtan, így megint bukni fogok a dolgon.

Azzal semmi baj nincs, ha egy állami támogatás miatt lesznek vesztesek. A kérdés, hogy nyertesek lesznek-e, illetve a vesztesek veszteségei össztársadalmi szinten lényegesen kevesebbek-e, mint a nyertesek előnyei. Nyert-e a társadalom és a gazdaság azzal, hogy az állam beavatkozása torzította a piacot?

De ha a CSOK tízmillió forintja a bejelentést követően gyakorlatilag egy hét alatt beépült az új építésű ingatlanok áraiba, majd a CSOK miatt megnőtt építkezési kedv miatt kialakult alapanyag és munkaerő-hiány miatt elszálltak az építőanyag árai és az építkezésen dolgozók vállalási árai, akkor ki nyert az egészen az ácsokon, kőműveseken és az építőanyag-forgalmazókon kívül?

(A 2008 előtti fészekrakó program is, ahol önerő nélkül, állami kezességvállalással, szocpolból százezrek vettek lakást üres zsebre svájci frankos hitelből, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a devizahiteles válság akkora pusztítást végzett, amekkorát. A bank bolond lett volna nem hitelezni a hitelképtelen tömegeknek, ha az állam kezességet vállalt értük, az emberek pedig kellően bolondok voltak beugrani a hitelfelvételbe az állami ingyen milliók miatt  De ezt csak így zárójelbe.)

A gyerekes családoknak még messzebb lett a saját ingatlan, ahogy a gyerekteleneknek is.

Nem egy embert hallottam, hogy azért megy ki külföldre, mert úgy látja, itt soha nem lesz saját ingatlana ilyen lakásárak és fizetések mellett.

S ezzel szemben hány gyerek született meg csak azért, mert a CSOK? Hány gyerek született, aki egyébként nem született volna meg és hány felnőtt ment el a kilátástalanság miatt, aki majd külföldön fog gyereket szülni és ott fog adót fizetni?

Vajon van erről felmérés? S ha nincs, akkor miért nincs? Hogyan mérjük egy állami támogatás megtérülését, ha nem mérjük a hatékonyságát? Vagy a politikai haszon az egyetlen cél, a társadalmi haszon csak lózung?

Legalább 20 éve pénzzel akarják megoldani a gyerektelenség problémáját és eddig semmi eredménye nem volt a dolognak.

A magyar kormányok európai szinten is kiugróan sokat költenek a családok támogatására és semmi kézzelfogható eredménye nincs. Az egy nőre jutó szülésszám alapján még alulról is alig közelítjük akár a környező államok, akár az Unió átlagát.

Talán nem az a baj, hogy nem születik meg a harmadik-negyedik gyerek, hanem inkább az, hogy az első kettőt sem vállalják be az emberek? Az első két gyerek miért nem születik meg? Nem az első kettőt kellene jobban támogatni, ha ott nagyobb a hiány és több haszonnal hasznosulna az állami támogatás?

A kétgyerekesek akkor sem szülnek többet, ha több tízmilliós pénzesőt szórunk a nyakukba? Miért nem? Mi kell még nekik a pénzen kívül?

Csak azok szülnek, akik nem csak ahhoz szegények, hogy gyerekük legyen, de ahhoz is, hogy ne legyen? (Egy családi havi 43 ezer forintos bevételből senki nem fog 2-3000 forintot fogamzásgátló tablettára költeni.)

Több magyar gyerek születik Angliában, mint Vas megyében? Ennek mi az oka? Hogyan tudnánk rávenni őket, hogy hazajöjjenek?

Sok mondanivalóm lenne még, de sajnos mennem kell pénzt keresni. 🙂

Ezért röviden felvázolnék egy megoldást, ami szerintem működne a mostani osztogatás helyett.

Az emberek a létbizonytalanság, a lakhatás és a kiszámíthatóság hiánya miatt nem szülnek.

Már most is évente 200 milliárd körül szórunk ki az ablakon lakásvásárlási támogatásokat az ablakon, aminek csak annyi az eredménye, hogy ennyivel drágábbak az ingatlanok és se az átlagos családosok, se a gyerektelenek nem tudnak lakást venni.

Ezt most további 150 milliárddal akarják megfejelni, ami előrevetíti a további áremelkedést, most a használt lakások piacán is.

Ebből az irdatlan sok pénzből én állami bérlakásokat építenék, két-három gyerekkel lakhatókat, évente 15 ezer darabot. Évente! 15 év alatt 225 ezer állami bérlakás lenne abból a pénzből, amit eddig elköltöttünk feleslegesen. Ha annyi lenne a bérleti díj, ami fedezi az amortizációt, talált vagyon lenne ez a rengeteg lakás az államnak. S közben minden második gyerekes család olcsón bérelhetne az államtól lakást

Ezeket a lakásokat nem szociális alapon, hanem a gyerekes házaspároknak adnám ki, mondjuk 70 ezer forintért havonta olyan szerződéssel, hogy addig lakhatnak ott, amíg az utolsó gyerek nappali tagozatra jár. Létbiztonság pipa, a gyerekeket lesz hol felnevelni. (Közben kötelezhetnénk őket, hogy tegyenek félre havonta egy lakástakarékba pénzt, így a szülőknek is lenne hol lakni, ha majd költözni kell.)

Válás esetén az maradhat az állami bérlakásban, aki a gyerekeket neveli.

Ezek a bérlakások egyszerre csökkentenék a lakások vételárát és a bérleti díjat is, mindenki más is olcsóbban lakna, így kevesebb ember menne külföldre.

A kisgyermekes anyák félállású vagy hatórás foglalkoztatását adókedvezményekkel támogatnám. Akár elő is írhatnám pont úgy, mint a rokkantak esetében, hogy 50 fős cég felett aki nem alkalmaz X darab anyukát, akinek 8 évnél fiatalabb gyereke van, adót fizet. (Jelenleg ugyanígy adózik az, aki nem alkalmaz X megváltozott munkaképességű embert.)

Normális oktatás. Az remek, hogy 30 év késéssel akarnak bölcsődéket építeni, de az csak az első másfél év. Kellene jó minőségű oktatás, 21. századi módszerekkel, nem 32 fős osztályokban, kiégett, alulfizetett tanárokkal.

S sok hasonló rendelkezést lehetne még hozni, majd legközelebb folytatjuk. De ha neked van ötleted, ami működhet, vagy külföldön működik, írd meg a hozzászólásokban.

 

(A kérdés sokkal sokrétűbb annál, mint amiről a cikk szól: miért akarjuk, hogy többen legyünk, ha csak a nyugdíj miatt, nincs-e más megoldás, például tőkefedezeti nyugdíjalap, amíg nem késő, miért van morális válságban az ország, stb. De ezek már túl messze vinnének, maradjunk a pénzügyi oldalánál a kérdésnek.)

Régen minden jobb volt

Ez nem egy politikai bejegyzés. Minden Orbánozó, Gyurcsányozó, migránsozó hozzászólást azonnal törlök. Észérvekre vagyunk csak kíváncsiak nem politikai agymosásra.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Minden szerdán Dominosoknak egy-egy Telekom ingyen szolgáltatást lehet bekapcsolni a Telekom appban.

Jól el van dugva a dolog, bemész a saját előfizetésedbe az áttekintés-ben, fent van három jelzés, a középső egy + jel. Ott kiválasztod a megfelelő szolgáltatás-halmazt és azon belül megkeresed az ingyenes lehetőséget.

Második hete megy az akció, most egy nap ingyen facebook-ozást, a múlt héten ingyen hálózaton belüli perceket tudtál bekapcsolni szintén egy napra.

Szóval nem egy nagy eresztés, ha van kedved, nézegesd minden szerdán, akár itt is.