Megérheti a nyugdíjbiztosítás nyugdíj előtt?

Az egyik tanácsadást kérő ügyfél most kötött egy nyugdíjbiztosítást, a kérdés a szokásos volt, nem volt-e túl nagy butaság.

Azt már minden olvasóm tudja, hogy miért nem kötünk nyugdíjbiztosítást. Egy szó a válasz: a költségek miatt. Bővebben kifejtve a hatalmas költségek miatt.

Mindenkinek az adójóváírással adják el a nyugdíjbiztosítást. Kovács úr, minden évben kap ajándékba 20%-ot az államtól, még a hülyének is megéri, olyan gazdag lesz, hogy nem is tudja, mit csináljon majd a pénzével.

Nagyon szép az állami adójóváírás, de ezzel szemben ott áll a biztosítás költsége.

De hát az csak 3,5-4,5% évente, az adójóváírás pedig 20% évente, bőven kompenzálja egymást.

Igen, csak a 20%-ot csak az aktuális éves befizetésedre kapod, a 3,5-4,5%-ot pedig a bennlévő pénzedből vonják, ami évről-évre egyre több, egyre nagyobb összeg 3,5-4,5%-át veszik el költség címén.

Nem kell matematika szakosnak lenni, hogy az ember ráérezzen, hogy legkésőbb öt év után a bennlévő pénz 4%-a, amit költségként elvonnak, az több, mint az aktuális évi befizetés 20%-a.

» Read more

Share

Nyugdíjbiztosítás kalkulátor

(Akárhányszor írok arról a témáról, hogy mennyire fontos a költség egy-egy pénzügyi terméknél, mindig sok ellenkezést váltanak ki az egyszerű tények azokból, akik nem akarják megérteni a számokat. Ha a megélhetésem függne attól, hogy ne értsem, mit jelentenek a költségek az általam árult termékeknél, természetesen én sem akarnám megérteni, főleg mert a költségek nagy része az én fizetésem lenne. De hogy ne legyen több vita, csináltam egy kalkulátort.)

A befektetéseknél az egyik fontos tényező a hozam-kockázat párosa, a második legfontosabb tényező a költség.

Ha csak 2%-ot von el a befektetési alapunk évente költségként, akkor évi 4-6% hozam esetén a hozamunk felét-harmadát elviszi a költség. Húsz év távlatában 7% hozamot és 2% költséget feltételezve a kezdeti tőkénk 121%-át bukjuk szerénynek számtó 2% éves költség esetén. (kezdeti tőke szorozva 1,07 a huszadikon mínusz kezdeti tőke szorozva 1,05 a huszadikon, ha valaki utána akarna számolni.)

Ugyanezen ok miatt mintegy évi 1,4% plusz költséget tud kompenzálni egy nyugdíjbiztosítás 20%-os adójóváírása húsz év távlatában, míg 30 évnél ez az érték csak 0,9%!! Ennek oka, hogy a bennlévő összeghez képest évről-évre egyre kevesebbet számít az adójóváírás, egyre kisebb költséget tud kompenzálni az évek múlásával. (Ha már bent van 10 millió forintod, a 100 ezer forintos adójóváírás csak 1% éves költséget tud kompenzálni, 20 milliónál pedig csak ennek a felét.)

Tehát a legegyszerűbben fogalmazva, ha ennél nagyobb a csodabiztosítás éves költsége, vagy TKM mutatója, akkor egyszerűen csúnyán bukunk rajta, minden adójóváírás ellenére. (A TKM mutató tartalmazza már a kapott bónuszokat is, így azzal sem kell külön számolni, akármit is mond az ügynököd.)

Ha a példa kedvéért brazil vagy amerikai tőzsdére fektetünk, az adott tőzsde akkor is ugyanannyit hoz, ha évi 0,05%-os ETF-en keresztül fektetünk be, akkor is, ha egy évi 2%-os költségű befektetési alapon keresztül és akkor is, ha évi 4%-os költséggel bíró nyugdíjbiztosításon keresztül. Egyetlen kérdés, mennyi marad ebből nekünk!

Mindig lehidalok azon, amikor ügynökök bizonygatják, hogy de nem kell törődni a költséggel, majd a biztosítás jól kitermeli azt, koncentrálj csak az adójóváírásra, meg a bónuszokra. Mintha bárhol máshol nem tudnék ugyanabba a piacba fektetni és a költségek nem az én pénzemet apasztanák, illetve mintha a bónusz nem lenne benne a költségmutatóban. Az ügynökök gondolatában a pénz máshol semmit nem hoz, ehhez képest talált pénz, ha 8% hozamból nekem megmarad 4%, örüljek neki. Ahogy annak is, ha a saját pénzemből, amit elvontak, visszaadnak egy kevéskét bónusz címszó alatt.

Hát nem, mivel ugyanabba a piacba be tudok fektetni évi 0,3% költséggel is, akkor évről-évre 3,7%-ot bukok, ha ugyanezt egy még olcsóbbnak számító biztosításon keresztül teszem meg. Ezen pedig semmilyen adójóváírás nem tud érdemben segíteni.

Hogy a további felesleges vitát elkerüljük, csináltam egy faék egyszerűségű kalkulátort, ahová beírod az éves befizetést, az első befektetés éves költségét, a másodikét is és végül a nyugdíjbiztosítás éves költségét.

A nyugdíjbiztosításhoz a kalkulátor hozzáadja az adójóváírást a következő év felében és természetesen kamatot is számol rá.

Minden további vita helyett látod, mennyit tud segíteni az adójóváírás és milyen költség felett kell elfelejteni a nyugdíjbiztosítást örökre.

Mindenki használja egészséggel a kalkulátort, itt találjátok.

Update: Krisztián kérdezte, mi a helyzet, ha minimáldíjat fizet be és eseti díjban teszi be a többi pénzt. Ekkor annyiban más a helyzet, hogy a kezdeti költséget nem kell kifizetni, tulajdonképpen ugyanaz, mintha minimáldíjjal nyitnánk (hogy keveset vonjanak el az ügynök jutalékára) és csak később emelnénk a díjat.

Itt a TKM már csalóka, mert kisebb a kezdeti költség. Azonban a folyamatos díjakat plusz a befizetésnél levont díjakat továbbra is fizetni kell. Csak az alapkezelői díj 1,75% plusz az, amit még a valódi alapkezelő levon (ez alaponként más, ezért van tól-ig érték a TKM mutatónál, minden alapnak más a díja, ami az 1,75% felett fizetendő).

Mivel 20 évnél csak 1,4%-os pluszköltséget képes kitermelni az adójóváírás, nagyon kicsi az esélye, hogy akár ezzel a trükkel is jól járjunk. (Ne felejtsük el azt sem, hogy a minimáldíjra a teljes TKM az igaz.) Csak akkor lehet igaz, ha az alternatív befektetés is nagyon költséges.

Share

A nyugdíjbiztosításról még egyszer

Írtam már többször a nyugdíjbiztosításokról, ami nem más, mint egy közönséges unit linked biztosítás kiegészítve állami adójóváírással. Ezért cserébe be kell vállalnod, hogy 65 éves korodig nem nyúlhatsz hozzá.

Az egyik előző cikkemben megnéztük, hogy a magas költségek miatt még egy kellően alacsony költségű egyszerű megtakarítás is veri a nyugdíjbiztosítást, az állami támogatás sem tudja kompenzálni a unit linked biztosítások magas költségeket.

Kapom azóta is a leveleket a biztosítási ügynököktől, hogy milyen elfogult vagyok, hogy 5%-os költséggel számoltam a nyugdíjbiztosítást, mikor annál csak olcsóbbak vannak a piacon.

Az igazság az, hogy a cikkem megírása után egy hónappal borult ki a bili az MNB-nél és kvázi maximalizáltatta a nyugdíjbiztosítások költségeit, mert az nonszensz, hogy az állami támogatás csak arra lett elég, hogy átvándoroljon a biztosítóhoz a költségek miatt.

Az ajánlásban a 10 éves futamidő mellett maximum 4,25+2% éves költséget tart elfogadhatónak az MNB, ez 20 éves futamidőnél pedig 3,5+2% ez az érték. Az ajánlást itt tudod elolvasni.

Ezután esett csak 5% alá az átlagos TKM érték. Az előző cikk megírásakor még bőven az átlag alatti értékkel számoltam.

Azóta a helyzet kicsit jobb lett, de azért annyira nem jelentős mértékben. Megnézve a MABISZ honlapján az aktuális nyugdíjbiztosítási TKM értékeket itt, azt látjuk, hogy még 20 éves futamidő mellett is mindössze két termék van, ami 3% alatti TKM értéket tud felmutatni, az Allianz Életprogram-család (erről már itt írtam, mint korrekt árazású unit linked biztosítás) és a Quantis alapokba fektető Novis biztosítás.

A legjellemzőbb a 3,5-5%-os éves költség 20 éves tartam mellett. (Néhány példa a legismertebb biztosításokból: Aegon 3,22-5,05%, CIG 3,44-4,58%, Erste 4,43-4,8%, Generali 4,36-5,27%, Groupama 3,27-3,65%, Metlife 4,59-5,06%, Signal 3,96-4,46%, Union 4,96%, Uniqa 3,89-4,96%)

» Read more

Share

Adóvisszatérítés az életbiztosításokra januártól: nyugdíjbiztosítás

Új cikk a témában: Megéri-e a nyugdíjbíztosítás? (Nem)

Még újabb cikk a témában: A nyugdíjbiztosításokról még egyszer

A jövő évi SZJA törvény egyik fontos változása, hogy újra van adóvisszatérítés a unit linked biztosításokra, 20%, maximum évi 130 ezer forint. Ha önkéntes pénztárakat és NYESZ számlát is igénybe veszünk, akkor maximum évi 280 ezer forint igényelhető vissza.

Azonban fontos változások vannak a 2009 előtti állapotokhoz képest:

– Az adóvisszatérítést nem fizeti ki az adóhivatal, hanem elutalja a biztosítónak, amely befekteti azt. (Hasonlóan az önkéntes pénztárakhoz.)

» Read more

Share