Megérheti a nyugdíjbiztosítás nyugdíj előtt?
Az egyik tanácsadást kérő ügyfél most kötött egy nyugdíjbiztosítást, a kérdés a szokásos volt, nem volt-e túl nagy butaság.
Azt már minden olvasóm tudja, hogy miért nem kötünk nyugdíjbiztosítást. Egy szó a válasz: a költségek miatt. Bővebben kifejtve a hatalmas költségek miatt.
Mindenkinek az adójóváírással adják el a nyugdíjbiztosítást. Kovács úr, minden évben kap ajándékba 20%-ot az államtól, még a hülyének is megéri, olyan gazdag lesz, hogy nem is tudja, mit csináljon majd a pénzével.
Nagyon szép az állami adójóváírás, de ezzel szemben ott áll a biztosítás költsége.
De hát az csak 3,5-4,5% évente, az adójóváírás pedig 20% évente, bőven kompenzálja egymást.
Igen, csak a 20%-ot csak az aktuális éves befizetésedre kapod, a 3,5-4,5%-ot pedig a bennlévő pénzedből vonják, ami évről-évre egyre több, egyre nagyobb összeg 3,5-4,5%-át veszik el költség címén.
Nem kell matematika szakosnak lenni, hogy az ember ráérezzen, hogy legkésőbb öt év után a bennlévő pénz 4%-a, amit költségként elvonnak, az több, mint az aktuális évi befizetés 20%-a.
Minél több éved van hátra a nyugdíjig, annál nagyobb veszteséged lesz a költségek miatt. Néhány év után már eltörpül az évi száz-százhúsz ezer forint visszatérítés az éves költségek mellett.
Harminc év távlatában az összes adójóváírás évi 0,9% költséget tud kompenzálni. Ha ennél több a költség, akkor az adójóváírás mellett is ráfizetsz.
Az ügyfélnek pont tíz éve volt nyugdíjig.
Az általa kötött nyugdíjbiztosítás TKM mutatója 3,63-4,77%, vagyis ennyi az átlagolt éves(!!!) költsége. (Ebben már minden kapott bónusz és egyéb parasztvakítás jutalom is benne van.)
Azért van tól-ig határ, mert a különböző választható befektetési alapoknak más és más az alapkezelői költsége. A biztosító weboldalán elvileg megtalálható, hogy egy-egy konkrét alapnak mennyi a TKM mutatója. A legkisebb szám jellemzően pénzpiaci alap, ami legtöbbször szinte semmit nem hoz, a részvényalapok költségei inkább a felső határhoz vannak közel.
Segítségül hívva a szipi-szupi nyugdíjbiztosítás kalkulátoromat azt kaptuk, hogy a nagyobbik költség mellett még egy két százalékos költséggel rendelkező, adójóváírást nem biztosító, azonos hozamú alternatív lehetőség sem rosszabb érdemben. Másként fogalmazva már tíz évnél is a biztosítás magasabb költsége felemészti az adójóváírás hasznát, annál nagyobb időtávra pedig egyértelműen ráfizetéses. (Minimum tíz évre lehet kötni nyugdíjbiztosítást, akkor is, ha már nincs hátra annyi a nyugdíjig.)
A költségsáv alját figyelembe véve már némi pluszt tud biztosítani a nyugdíjbiztosítás, még az egy százalékos költségű, de adójóváírást nem tartalmazó alternatívával szemben is. De ez az előny inkább csak kerekítési hiba, másfél százalék összesen, ami azért tíz év távlatában nem túl combos eredmény.
Mielőtt elvakít a 20% adójóváírás csillogása, használd a kalkulátort, hogy a valóságban mennyit is nyersz vagy buksz egy nyugdíjbiztosítással.
Ha pedig már elkövetted a megkötését, olvasd el ezt a cikket:
Kérdésem az, hogy a nyugdíjbiztosítás összegéből vont adó alól mentesül-e a 4-, vagy többgyermekes édesanya? Vagy ez az adómentesség csak és kizárólag a munkabér címén kapott jövedelemre vonatkozik?
Köszönöm!
Küldöm nekik a bejegyzésedet. Ha ez sem hozza meg a józan ítélőképességüket, akkor elengedem a témát velük és legközelebb mondjuk a fociról vagy a nőkről beszélünk csak.
Másrészt nem csak befizetésnél vonnak le a nyugdíjpénztárban sem, mert ott is van alapkezelői költség.
Aegon 10 éves költsége 2,16%
tkm.mnb.hu/?it=2&sp=1&fpt=1
a Revolutra nem tudok kártyával pénzt rakni (próbáltam visával és mastercarddal is). Járt így valaki ma?
Kell egy rokon, akiben megbízol és hamarosan nyugdíjba megy, 1-2 évre befizetve egyszeri díjas szerződésekkel szép üzletet lehet csinálni – no persze nem ilyen infláció mellett, de 1-2 éve még szép volt…
A trükk alapja, hogy a szerződésben ne legyen a lejáratkor 600 eFt-nál több, mert akkor már járadékként kell kifizetni, viszont ez alatt egy összegben felhasználható.
Én már 5-6 saját ilyen szerződés kifizetésén túl vagyok, nem ettől lettem gazdag, de fajlagosan jók voltak.
Érdekes ez a nyugdíjbiztosítás termék jó-e kérdés. Szerintem van olyan ügyfél, akinek kell a mankó és a kényelem. Olyan ez, mint a márkaszervíz. Biztos van olcsóbb, de kényelmes – itt a fő cél pedig a tőkehalmozás – az meg legalább megvalósul. (Nem az köt nyugdíjbiztosítást, aki a legjobb megoldást keresi a pénzének, hanem aki egyébként nem rakna félre semmit.)
Szerintem az a “trükk”, hogy a befizetésnél levon valamit a pénztár ez publikus, aztán amikor befekteti valami alapba az már nem a pénztár levonása, hanem az alap költsége.
De ne aggódj azt is te fizeted, csak elrejtik, hogy ne fájjon…
Itt egy ideje kötelezően ajánlott módon beléptetnek magánnyugdíjalapba. Annyi különbség van az egykori magyar rendszerrel szemben, hogy ki lehet lépni. (És akkor csak állami nyögdíjad lesz egyszer.) Ugye azt ma már senki se említi, hogy Mo-on pályakezdőként bizony jól belekényszerítettek minket a magánba, amit aztán még jobban visszaállamosítottak rá 10 évre. (Nekem az lett volna opció, ha akkor kp-ben kivehetem és csókolom. 1 év munkaviszonyom volt otthon, szóval aprópénz.)
Ezen okulva most tervezem valahogy egyesíteni az itteni magánnyugdíjamat, mivel nyilván minden egyes munkahely más pénztárba fizet be, így már a 4. pénztárnál tartok…
Csak sajnos a júkéjban nincs „Calculator”, aki átvezetne a magánnyugdíj-marketinges blablán és parasztvakító pü. bűvészkedésen. 😀
Ja. A befizetett pénzt meg az AEGON mondjuk az AEGON alapkezelő által kibocsájtott alapokba fekteti. Amik éves díja mondjuk 2%, esetleg több.
Így simán hazudhatják hogy nincs más költség, mert az máshol csapódik le.
Igazából az történik hogy a pénzedből bérelnek neked egy relative drága befektetési szolgáltatást egy “másik” cégtől, ami véletlenül pont saját maguk…
Oké a “törvény persze nem engedi”, de vehetnének mondjuk Vanguard ETF-et is 0,06%-os költséggel, ha a törvény nem a bankokat és biztosítókat “védené” az állampolgárral szemben.
Dehát ez egy ilyen ország.
Nekem működik. Megjavult nálad időközben?
Jah ez szokott lenni az altalanos szoveg, hogy nem szamit a koltseg, mert legalabb valamenyit megtakarit… :DDD
Ahogy haladsz előre az évek során, egyre kevesebb az évi 150 e Ft, szemben a bentlévő összeggel, amit pl. betehetnél állampapírba, jobban járnál vele.
Ha “önjáróvá” akarod tenni az Egészségpénztárt, akkor 3 millió forint bent kell legyen, plusz ezen felül minden évben kb. 50 ezer forint alapdíjat be kell fizetned. Mindezért kapsz ugye 150 e Ft-ot.
Ha ugyanezt az összeget PMÁP-ba teszed, akkor még 6 % kamat mellett is 180 ezer forintot kapsz, és korlátozás nélkül veheted ki a MÁK-ból, szemben az EP-vel, ahol ugye sok megkötés van.
Én ha kiürítettem az EP-t (jelenleg van rajta kb. 1 misi), meg fogom szüntetni, nem látom már sok értelmét.
Ti hogy látjátok?
@Miklós De ha jól értem, Te arra céloztál, hogy a nyugdíjbiztosítók még az alapkezelői díjon felül is vonnak a befektetésállományodtól függő díjat. Ez a kettő hogy aránylik egymáshoz? Ha a nyugdíjbiztosítás jóságát vizsgáljuk, akkor igazából csak azt a díjat kellene néznünk, amit az alapkezelői díjra pluszban rátesz a biztosító. Az egy ettől majdnem független kérdés, hogy a profi alapkezelés megéri-e az alapkezelői díjat. Persze aki úgy gondolja, hogy nem, az nyugdíjbiztosítást se kössön, neki ott vana NYESZ számla.
Monevator blogot javaslom Neked.
Másik kérdés, kb egy éve rábeszéltek egy P…a Aranytartalék nyugdíjbiztosításra 6000-ft-os havi befizetéssel (TKM: 10 évre 2,78%, 20 évre 2,75%, 30 évre 2,91%) kb 40 évem van még nyugdíjig.
Ebből érdemes lenne még most kiszállni, ugye?
2022-12-08 at 20:10
Nálam rendben működik.
Azt hittem, okos vagyok, egy alkuszt bíztam meg.
Elvileg nekik mindegy, honnan kapják a jutalékot.
Felkeresett az otthonomban az üzletkötő.
Két gyanús momentum volt, amire oda kellett volna figyelnem.
1.: a laptopját kihajtva, táblázatokat mutogatva valahogy mindig egy cég volt a „nyerő”.
2.: mindenképpen a havi rendszerességgel történő befizetést erőltette, mondván, az az igazi ösztönző.
Duma. Alaptézis: „mindenki a javadat akarja…”
Neked pedig annyi a teendőd, hogy ne add oda.
Egyszeri befizetésem 10%-át buktam, mire rájöttem arra, hogy ez még mindig kisebb veszteség, mint tolni a pénzt a semmibe.
Felbontottam a szerződést.
Ez a cég, amely magát függetlennek minősíti, kapott néhány tízmilliós büntit a MNB-tól.
Csak óvatosan!
Ennek a hátránya legfeljebb annyi, hogy a kor előrehaladtával a várható élethossz is növekszik, így a biztosító alacsonyabb életjáradékot fog ajánlani ugyanarra a befizetésre. Van valakinek infója arról, hogy ezt tényleg így csinálják?
De kár, hogy ez nem igaz….
Kérhetsz életjáradékot is, de ezt akkor is, ha előtte nem kötöttél életbiztosítást.
Meglepetés, az is úgy van kiszámolva, hogy az esetek 90%-ában jobban jársz, ha magadnak osztod be a pénzt.
És igen, a nyugdíjbizti magasabb költségű, de nem annyival, ahogy beállítod, és igen, ha valaki igényli a szakértőt, akkor az midenhol pénzbe kerül.Gondolom, te sem dolgozol ingyen. Arról lehetne vitát indítani, hogy az adott ügynök mennyire tekinthető szakértőnek, de egy ilyen cikk után ugyanezt a beszélgetést veled kapcsolatban is le lehetne folytatni.
Anyám….
Fel sem tünt, hogy kalkulátor és azt írsz be, amit akarsz, igaz?
A cikkből sem értettük meg, hogy az alternatív példa 2%, brutál magas költséggel számol, amibe a legtöbb drága magyar banki alap belefér, igaz?
A link egyébként köszöni jól van és működik.
Én állítom, hogy mennyi a költsége?????
A hivatalos TKM mutatót még be is képernyőmentettem, nehogy egy ügynök azt mondhassa, hogy nem is olyan drága ez, mint állítom.
Még el is magyaráztam, hogy mit jelent az alsó és felső határ.
Ha ilyen termékek értékesítéséből kellene megélnem, én sem akarnám megérteni, hogy mennyire kitolok mindenkivel, akire rásózom ezeket….
Van, aki nem is tudja, mit árul. Van, aki pontosan tudja, de ennyi jutalékért ennél durvább dolgokat is megtenne.
Nem tudom, melyik a rosszabb.
A nyugdíj baromságoknál mégrosszabb a helyzet. Meg kötelezném elmondani a szerződést kötőknek a statisztikai adatokat, hogy lássák hogy ha ön pl fizikai dolgozó, férfi, 60% az esélye hogy nem éli meg a nyugdíjkorhatárt amennyiben az nem emelkedik -de persze fog. Így is kéri ilyen költségek mellett a termékünket és vállalja a kockázatát hogy bármikor megszűnhet az adókedvezmény mint az életbiztosításoknál?…. Kíváncsi lennék hány szerencsétlen kérné..
Az év folyamán fogok pl. 150 000 Ft-ot, beutalom, kiszámolom mennyit írnak jóvá és rögtön beküldök annyi számlát. Amint visszajön a pénz, indul a második kör. Ezt ismétlem, amíg megvan a 750 000 Ft befizetés.
Szóval elkezdtük vizsgálni az opciókat, járt nálunk INGs meg GENERALIs értékesítő, grantisos független alkusz, nézem a videókat meg weboldalakat hogy hogyan működik a NYESZ/Nyugdijpénztár/Nyugdijbiztosítás, egy csomó szemét dolog már világos pl: állampapírt már webkincstárban veszünk, ha tőzsdézni akarok van TBSZ számla (a NYESZ kb ez, csak hozzáférni még szarabb, ahogy emelik a nyugdijkorhatárt, nemtom akarom e), csak ott ketyeg a fejünkben hogy ott van az az ingyen 120K, le kéne valahogy nyúlni….
De nagyonérezni hogy ez a 20% nem akkora biznisz…
Az egészségpénztári 150K huf visszatérítés független a nyugdijcélú megtakarításokra visszakapott adókedvezményektől. Tehát ha pl egy NYESZ-t inditasz, azzal az EPre visszakapott 150K mellé még kaphatsz 100K-t pluszban
Vannak átfedések (pl tudommal az ÖNYP és az EgészségP az ugyanazon a 150K-n osztozik), de alapvetően az EP-del még nincs meg az összes adóvisszatérítésed.
“20% adóvisszatérítés igényelhető a befizetések után
évente max. 150.000 Ft lehet a mértéke az egészség- és önsegélyező pénztárakkal összevontan
más nyugdíj megtakarításokkal együtt összevontan max. 280.000 Ft lehet a mértéke”
A TKM a megmondója annak hogy évente az összes befizetésed (vagy nevezzük tőkének) hány százalékát vonja el tőled a biztosító minden évben
tkm.mnb.hu/?it=&sp=1&fpt=1
Persze ez csak egy átlag, mindig fejnehézre csinálják, azaz az első évben akár 70 vagy még több % megy a levesbe, aztán az évek során egyre kevesebb.
A TKM már tartalmazza a alapok kezelési költségét is (ezért van egy tól-ig határ, általában a kisebbik szám akkor értendő ha te mondjuk vmi állampapír alapot kezelsz, a nagyobbik meg ha valami tőzsdei alapot).
Profi befektetéskezelés: na ez az ami nem lesz, mert továbbra is pl neked kell választani hogy a náluk lévő 10-20 alapból melyiket veszed. Ezzel az erővel egy részvényszámlán is vehetsz ETF-et, és annak a kezelési költsége évi 0.x % nem 2.5-3…
És ne feledd a KOCKÁZAT mindig a tiéd lesz. Ő nem veszt semmit, erről a TKM gondoskodik….
Több tételből áll az elvonás, vonnak le a befizetés után, illetve fizesz azért hogy a pénzedet valamilyen általuk kezelt alapba rakod. És az alapkezelés dija mindig a benn lévő tőke alapján számolódik.
Biztos hogy nincs olyan hogy nem vonnak le alapkezelési költség cimén egy kis pénzecskét a benn lévőből is.
Itt a hivatalos MNB-s TKM táblázat (teljes költség mutató), amúgy guglizz rá a TKM kifejezésre és találsz róla részletesebb leírást.
tkm.mnb.hu/?it=&sp=1&fpt=1
1-2-3% nagyon sokat számít 15 év alatt…. hozzátéve, hogy a nyugdijbiztosítások röghöz kötnek, mivel az első 3-4-5 évben megeszik a befizetéseid 60-100%át (komolyan), és azt majd a 15 év alatt ilyen-olyan bónuszokkal esetleg visszadják.
Ezért drága nagyon ha kilépsz…
Nem teljesen vágom hogy annak mi értelme van hogy a pénzedből nyugdijas korodra életjáradékot veszel? Odaadod valakinek, és ő apránként visszadja? Mi ebben a jó?
Azt a fajta életjáradékot értem, hogyha van egy idős embernek egy ingatlana amiben lakik és nincs örököse vagy nem akarja hogy az örökölje a lakást, akkor életjáradékért haláláig tartó haszonélvezettel odaadja valakinek. Amig él, ott lakik és még kap pénzt is.
Na de ha nálad van a tőke miért adnd oda vkinek hogy visszacsorgassa neked és esetleg még nyerjen is rajta ha mondjuk hamar elpatkolsz?
Pl. átalakítató TBSZ-szé, és úgy már a nyugdíjba vonulás előtt kivehető a pénz. Ez a lehetőség még mindig él?
“Mivel a feleségem lakáskiadásból termel jövedelmet, nem gyűlnek az évei a nyugdijra, igy 50 évesen rájött a para hogy kéne félretenni nyugdijra” – minek? Mihelyst eléri a nyugdíjkorhatárt, eltűnnek az ingatlanok?
A nyugdíj a munkajövedelem helyettesítésére való. Akinek elegendő tőkejövedelme van, annak nem feltétlenül kell. A vagyon kezelését kell megoldani arra az időre, amikor már szenilis az ember.
Igen is meg nem is, élethelyzet válogatja.
Mivel a pénz nem csak befele megy, hanem kifele is áramlik, nagyon hosszú idő, amíg olyan jelentős összeg összegyűlik rajta, ami kamatban is hozna ennyit.
Cserébe viszont egy halom dolgot megtámogattathatsz magadnak, az aszpirintől a fogorvoson át a szemüvegig. Számomra az óriási előny, hogy nem évtizedes távra kötelezem el magam, mint a nyugdíjat a nevükben tartalmazó termékeknél.
De ha igazi profi vagy, minden év december 20.-án tölts rá pont annyit, amennyi számla kéznél van. Küldd be a számlákat utána postán. Jobb esetben szilveszterre a bankszámládon a pénz, áprilisban meg a semmiből a számláid értékének tizenpár százaléka ott van az EP számládon.
Évekig én is csak az adójóváírás töredékét használtam ki.
Adóforintok kicsatornázása – inkább csak egy gyógyszerártámogatás a sok közül.
Maximalizálni kellene a pénztár díjait.
Annak semmi értelme, hogy befizetek egy kalapba pénzt, és csak meghatározott célra vehetem ki, ha nem kapok mellé valami pluszt. Ez a plusz az adójóváírás. Aminek ha felét nemis harmadát lenyúlja a pénztár, mert úgyse az én pénzem.
LTP állami támogatás nélkül ugyanígy értelmetlen. A Fundamenta se csinál mást, mint állampapírra pakolja a befizetéseket. Kösz azt nélkülük is tudom csinálni.
Miért kössek életbiztosítást, lehet, hogy nem is “patkolok” el a tartam alatt, és akkor nyer rajta a biztosító?
A nyugdíjbiztosításnál nem az a célom, hogy nehogy nyerjen rajtam valaki más, hanem hogy fedezzem a hosszúéletűség kockázatát.
Abból indultok ki, hogy aki ilyet kötne, annak igazából már van nyugdíja. Vagyis még egy nyugdíjbiztosításra már nincs szüksége. Állampapírral meg hasonlókkal hasonlítjátok össze a biztosítást, vagyis almát körtével.
Ha valaki a megélhetéshez szükségesen felüli pénzét szeretné fialtatni, annak nyilván nem jó a nyugdíjbiztosítás. Aki viszont nem tudja, hogy meddig fog élni, és nincs más járadékbevétele, annak szüksége van egy nyugdíjbiztosításra.
Szerintem nem éri meg megszüntetni, hanem csak nem érdemes extrát belefizetni most. Ha bármit veszel számlával, akkor amint befizeted a pénzt, vissza is utalják neked a költség levonása után (Prémiumnál pl 6% a költség), ha pedig pénztári kártyával veszed, akkor automatikusan levonják a számládról. Így jövő év közepén a költségnek visszakapod a 3,33-szorosát (Ugye az aszpirint amúgy is megvennéd, a befektetés a költség amit levonnak, és utána adóvisszatérítésként visszakapod). Attól függően hogy mikor költesz, ha májusban megkapod a visszatérítést az évesített hozam a befizetett költségen minimum 88% (ha 2022 január elsején fizetsz be és 2023 májusban kapod vissza az adót) maximum 421% (ha 2022 december 31-én fizetsz be és 2023 májusban kapod vissza az adód).
De rajta tartani pénzt semmi értelme nincs most.
Megfelelő pénztárat kell választani.
(Kiragadott példa, nem mondom, hogy nincs jobb a piacon.)
Az Új Pillér csak az évi első 500000 forintod 4,5%-át vonja el, ez 22500 forint.
750000 befizetése esetén 150000 forint adójóváírást kapsz.
A két számot összevetve az látszik, hogy masszívan jól jártál vele.
85 éves korodig van elég pénzed, utána pedig van egy védőhálód.
Az NN próbálkozott ilyet itthon is bevezetni, nem tudom, hogy sikerült-e neki.
(S zárójelben, pont erre találták ki a nyugdíjat, ez lenne a célja, a társadalmi szolidaritás, a nyugdíjBIZTOSITÓ lenne a legalkalmasabb erre a feladatra, csak hát ugye.)
Ha van ingatlan, lehet rá visszlizinget is kérni, ami kvázi egy fordított hitel, ha nem fizeti a (volt) tulajdonos a havi bérleti díjat, mert meghal, akkor lesz a lízingcégé az ingatlan.
Ott az eltartási szerződés is.
Egy olyan játékban, ahol mindenki számára ismeretlen a futamidő, mindig van kockázat.
De egy normális családban ezt ki lehet küszöbölni.
Nem hagynám éhezni a szüleimet és cserébe ők sem bánják, ha nem éltek fel mindent haláluk előtt, hanem én fogom örökölni.
Tehát a kérdésedre a legjobb és legegyszerűbb válasz: a normális család.
Kedves Miklós/blog tagok. Havi 20k-t milyen formában érdemes félrerakni? Valami relatív bolondbiztos dolog kellene, amit könnyű automatizálni. Mivel külföldön élek ezért a TBSZnek sosem jártam utána. Mennyire lehet azt beállítani hogy vonjon minden hónapban 20k-t majd magától nyisson új szamlát a renszer az új gyűjtőévben?
Vagy ilyen kis összeg esetén maradjon infla követő állampapírnál? Annak vásárlását lehet automatikusan intézni?
Előre is köszönöm.