Bírod a kockázatot? Teszt!

Gyakran kérdezitek a véleményemet egy-egy befektetésről, fantasztikusnak tűnő ajánlatokról, hogy szerintem belevágjatok-e.

Ilyenkor mindig visszakérdezek, hogy bírod-e a rizikót, illetve veszítettél-e már jelentősebb összeget befektetésen? (Van akit háromszor-négyszer meg kell kérdeznem, mire egyszer leesik neki, miért kérdezem ezt.)

Legtöbben attól rosszul lesznek, ha fel kell törni a bankbetétet és a három hónapra járó nettó 1,8% kamatot elvesztik. Közben azt kérdezik, vegyenek-e olajárfolyam-esésre szóló turbó-certifikátot, amivel akár az összes pénzedet el tudod égetni pár nap alatt.

Egy-két évre részvénybe akarják fektetni a pénzt, mindössze arról kérdezik a véleményem, hogy melyikbe.

Esetleg azt a tuti tippet kapják, mint Zoli is, hogy fektessék az összes pénzük egy teljesen ismeretlen német cég kötvényeibe, mert az magas kamatot fizet és a kötvényen nem lehet bukni, ugye. Lefordítva magyarra, adják oda az összes pénzüket egy ismeretlen cégnek és még csak el se gondolkodjanak azon, vajon miért igér ilyen sokat egy cég a pénzükért. (Erről itt írtam) Hogy lehet-e bukni a kötvényeken? Talán kérdezzük meg azokat, akik 30%-ot buktak 2009-ben a magyar államkötvény-alapokon. Ha állampapíron ennyit lehet bukni, vajon egy vállalati kötvényen akkor mennyit? A kötvényekről itt már beszéltünk. a magyar kötvénypiacról pedig itt.

» Read more

Share

Hitelkártya – neked még nincs?

Már sokan kértetek egy írást a hitelkártyákról, hát íme. 🙂

Ma Magyarországon 1,2 millió hitelkártya van forgalomban, bár a számuk erősen zuhant az utóbbi években, egyrészt a bankok óvatosabb üzletpolitikája, másrészt az ügyfelek csalódottsága miatt.

Ha egy kicsit is jó banki ügyfélnek számítasz, aligha úszod meg, hogy megpróbáljanak egy hitelkártyát eladni neked.

Első pillanatra a hitelkártya egy remek termék. A jövedelmünk alapján a bank megítél számunkra egy hitelkeretet (ez általában a havi nettó keresetünk két-háromszorosa), amit kamatmentesen használhatunk vásárlásra, ha a havi számlazárást követő 15. napig (más banknál 21. napig) maradéktalanul visszafizetünk. (Ezért reklámozzák úgy a hitelkártyát, hogy akár 45 (51) napig kamatmentesen használhatjuk a bank pénzét.)

Természetesen akkor sincs gond, ha kicsit késünk a fizetéssel. Akkor felszámolnak havi pár százalék kamatot a tartozásunkra és jóformán addig tartozunk, ameddig csak akarunk. Ha a tartozásunk 2,8%-át (vagy a másik cégnél 5%-át), plusz a kamatokat visszafizetjük minden hónapban, akár szinte a világ végéig is tartozhatunk.

Ha ez kevés lenne, a co-branded hitelkártyák további kedvezményeket is kínálnak. Co-branded hitelkártyának hívjuk azokat a plasztikokat, amit egy céggel közösen bocsátanak ki. Például a telefonszámlánkból akár 10% kedvezményt is kapunk, ha a hitelkártyával fizetünk, vagy egy másik céggel közös kártyánkkal a tankolásból 3%-ot jóváírnak, sőt minden egyéb vásárlásból további 1%-ot visszatérítenek, ha az adott kúton tankolunk, esetleg a vásárlásaink után utazási pontokat gyűjthetünk, amit repülőjegyre válthatunk.

Sőt, a főkártyánk mellé társkártyákat is kérhetünk, akár négyet is, aminek az éves kártyadíját az első évben néha el is engedik.

Olyan időleges akciók is vannak, hogy az első hitelkártya igénylésekor akár egy európai repülőjegyet kapunk ajándékba.

Gyakran kapunk ingyenes utazási biztosítást is a hitelkártya mellé.

Még nem is beszéltünk a presztízsről: már havi nettó 170 ezer forintnál is arany hitelkártyát kaphatunk, amivel remekül lehet villogni a pénztáraknál.

Ha a hitelkártya ennyire remek termék, nem is érti az ember, hogy miért nem igényli mindenki? Ingyenes, kamatmentes hitelkeret, rugalmas visszafizetési lehetőség, vásárlások utáni visszatérítés, ajándék repülőjegy, ingyenes biztosítás, magas presztízs.

A másik, amit senki nem ért, hogy miért jó ez a banknak és miért tukmálják mindenkire a hitelkártyát, még olyanra is, aki nem is igényli. Miért hívogatnak bennünket, hogy megnyertük a kártyát, “mint a bank megbecsült ügyfele” és még ma postázzák is a hitelkártyánkat? Miért éri meg a bankoknak ingyen repülőjegyet adni a hitelkártya mellé és még a hitelkártyát akviráló ügynöknek is fizetni további komoly jutalékot?

Mint számtalan más esetben, a lényeg itt is a részletekben rejlik.

A rengeteg előny mellett nézzük meg, milyen hátrányai vannak a hitelkártyának?

A vásárlás teljes összege abban a pillanatban kamatkötelessé válik, ha csak egy napot is késünk a teljes visszafizetéssel, vagy akár 100 forinttal is kevesebbet fizetünk vissza, mint a teljes összeg. Ekkor a teljes összeg (nem csak az elmaradt összeg!) a vásárlás napjától (nem a fizetési határidő napjától!) elkezd kamatos kölcsönné válni.

Az a “havi pár százalék kamat” 2,95% (másik banknál 2,99%) havonta, ami éves szinten 39-49%-os THM-mel rendelkező hitelt jelent.

Ezért akarja a bank, hogy tartozzunk nyugodtan. Egész addig, amíg csak ötven forint elmaradásunk is van, ezt a közel ötven százalékos terhet róják ránk a teljes tartozásunkra, illetve a vásárlásainkra is, ha számlazárás után nem tudjuk a teljes tartozásunkat egy összegben rendezni.

Emellett már csak hab a tortán a hitelkártyára felszámolt rengeteg díj. A hitelkártya éves díja 5000-9000 Ft (ezüst kártya), 12-19 ezer Ft (arany hitelkártya), illetve közel 30 ezer Ft a platinakártya. A számlavezetés díja 250 ft/hó (azaz további 3.000 Ft/év), a hitelkeret túllépés díja 3200 Ft/hó, a postai befizetés díja 250 Ft/hó, a bankfióki befizetés díja 350 Ft/alkalom, késedelmi díj 3500 Ft/hó, stb. A másik banknak kicsit kisebbek a költségei (de a kamatai magasabbak), viszont külön pénzt kér még a PIN-kód módosításáért is, valamint a kártyára elhelyezett fotóért is.

Hitelkártyánál a készpénzfelvétel díja 2,5% (2% másik banknál), de minimum 1000 Ft és az összeg azonnal évi 34%-kal kamatozik a felvétel napjától a visszafizetés napjáig.

A sok 1%-os visszatérítésről, meg 10%-os telefonszámla kedvezményről kiderül az apró betűben, hogy erősen limitált összegig igaz csak. Például a telefonszámla-visszatérítés ezüst hitelkártyánál 5%, de maximum 1.000 Ft, arany hitelkártyánál 10%, de maximum 2.500 Ft/hó. Tehát milliomosok nem leszünk a visszatérítésekből sem.

Ahogy a 4+1%-os benzinkúti visszatérítés is maximum havi 30.000 forintos költésig igaz.

Vannak olyanok, akik a bank számára felettébb kedvezőtlen módon mindig időben visszafizetik a hitelkártyájuk összes tartozását (Ők a kisebbség, a legtöbben garantáltan legalább évente egyszer-kétszer megcsúsznak vagy az összeggel, vagy a fizetési határidővel. Ekkor már fizetik a kemény kamatokat a vásárlásaik után és a 3500 Ft-os késedelmi díjat. De még jellemzőbb a többszázezres tartozást maguk előtt görgető hitelkártya tulajdonosok, akik évekig nem tudnak kitörni az adósságukból.) Ezeket a kártyatulajdonosokat pár havonta felhívják, hogy vegyenek fel “roppant kedvező kamatozású” kölcsönt, akár 4 éves részletfizetésre is. A roppant kedvező kamatozás azt jelenti, hogy “csak” évi 30% a kamat (THM 34%) a 39% (THM 44%) helyett.

Sok embernek ajándékba kiküldenek hitelkártyát, amit eltesz a fiókjába, azt gondolva, ha nem aktiválja a hitelkártyát, akkor fizetnie sem kell érte. Ezzel szemben az egyik típusú kártyára az aktiválástól függetlenül már az első hónaptól terhelődnek a díjak (pl. havi számlavezetési díj), amit ha nem fizet meg, akkor jönnek a 3500 Ft-os késedelmi díjak és a többiek. A másik típusú hitelkártyánál csak a következő évben az éves kártyadíj lesz az első terhelés (ha az első évben elengedték a kártyadíjat), de onnantól kezdve a fentebb leírt módon magától gyűlik a sok fizetnivaló a semmire. Ezért ha van nem használt hitelkártyája, még ma mondja le azt telefonon.

Fontos tudni a fizetési határidővel kapcsolatban: a törvény értelmében nem a pénz utalásának/befizetésének a dátuma számít, hanem a lekönyvelés határideje. Ezért Ön hiába utalta el a pénzt időben a saját bankjától, ha az csak két nap múlva íródik jóvá. Ugyanígy, hiába vezeti át interneten az összeget ugyanannál a banknál lévő számlájáról este, ha az a napi zárás után történt.

Sokaknál a hitelkártya a biztonsági hitelkeret szerepét tölti be, méregdrágán. A rengeteg éves és havi díjat visszaosztva, komoly összeget kapunk, mennyibe is kerül ez a vésztartalék nekünk. Akkor már sokkal értelmesebb a bankkártyánk hitelkeretét igénybe venni ugyanerre a célra, jóval kisebb éves költségek mellett.

Tippeljük meg, a hitelkártya-tulajdonosok hány százaléka használja megfelelően a hitelkártyáját?

12%-a. A többiek vagy nem használják, vagy kamatot fizetnek a hiteleik után.

Nemrég olvastam, hogy az Egyesült Államokban bevezették a bankok, hogy havi öt dollárt kell annak fizetnie, aki a hagyományos bankkártyáját vásárlásra használja. Ezzel akarják az embereket a hitelkártya használatára ösztönözni.

Egy hitelkártyán gondolkodtam el (amiről küldték a levelet, hogyha akarom ingyen felvehetem, mint megbecsült ügyfél :-)), ő azt tudja, hogy 3 kiválasztott üzletkategóriában 4% a visszatérítés, egyébként egy százalék. (Benzinkúton maximum havi 1.200 vagy 1.500 Ft lehet a visszatérítés, ha 30 ezerért tankolsz. De én ennek a felét szoktam havonta tankolni.) Az egyéb költségei is sokkal szerényebbek a piaci átlagnál.

De itt is kifizetek évi minimum 3 ezret a kártyára, ha egyszer felejtem el időben befizetni, mindjárt kétezer forint a büntetés, plusz a szerény 44%-os kamat, hitelkeret túllépés újabb kettőezer forint, havi díj 200 forint és a többi.

Alig vásárlok kártyával, mert a legtöbb költésem túl kisösszegű ahhoz, hogy előkotorjam a kártyám, ezért visszatérítés is alig lenne.

Egyébként havi 50 ezres költésnél az egyszázalékos visszatérítés combos 500 forint, ezt majdnem el is viszi a havi díj.

Nem meglepő módon a legtöbb banknál nem lehet azt beállítani, hogy a havi teljes hitelkártya-tartozásodat automatikusan levonják a folyószámládról (Csak a minimálisan fizetendőt lehet levonatni.). Vajon miért?

Úgyhogy rájöttem, hogy kár vele bohóckodnom. Ha egyáltalán sikerül vele bármit is megtakarítanom, az nem lesz több évi 2-3 ezer forintnál. Azaz havi mondjuk kétszáz forint.

Ennyi pénzért játszadozzon más vele.

Update:

Ezt kommentnek írtam, de talán inkább ide tartozik a cikkbe:

“Beco: dolgoztam a hitelkártyád bankjában és pont hitelkártyával. Azóta beszélek le mindenkit a hitelkártyáról. Emberek olyan mély verembe kerültek 45%-os kamat mellett, hogy azt nehéz elmesélni.

Csak egy picit csúszott meg először, 1-2 ezer forint hiányzott. Viszont ilyenkor a teljes összeg kamatozik, nem kicsit. Van, aki évek óta ül a veremben és már 3-400 ezerrel tartozik a sok kamat miatt. Megszüntetni persze nem tudja.

Aztán ott van a sok anyázó ügyfél, aki egy napot késett a befizetéssel.

Aztán az, aki nem késett, bankon belül utalt, csak éppen 18-kor van cut-off time, azaz hiába utalta át neten 18:02-kor, csúnyán megbüntették. (nem fizetés 3.500 ft, és teljes kamat a teljes összegre.)

Aztán azok, akik koppra lemerítették a hitelkeretet, csak azt felejtették el, hogy a bank be fogja még terhelni a havi számlavezetést és az SMS-t is. Ezért hitelkeret-túllépésbe estek. Bumm, szívtál, fizess 3.500 forintot.

Aztán azok, akik elfelejtették, hogy az első évben ingyenes, vagy akciós volt a kártyadíj. Egy év múlva meghökkenve telefonáltak, mi ez a 16 ezer forintos levonás a számlámról.

Aztán akik elfelejtették, hogy a postán való fizetés bizony készpénz-felvétel 2.000 ft+2% plusz kamatozás a legelső naptól.

Aztán azok, akik a félhomályban véletlenül a bankkártya helyett a hitelkártyát tették az ATM-be és felvettek vele 200 ezret. (PIN kódot persze ugyanarra a számra állítatták.)

Fizettek 5-6 ezret a pénzfelvételért, kamatot további 6 ezret, hitelkeret túllépés büntetése 2.500 forint, stb. Úgy 15 ezerből meg is úszták a készpénz-felvételt.

Hidd el, tudnék mesélni még.”

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo


Az RSS-t a jobb oldali sávban tudod beállítani.

Share

Mennyi lett a tavalyi államháztartási hiány?

A kormány 2011-re 687,9 milliárdos hiányt tervezett, ezt sikerült egy kicsit felülmúlni: a végső hiány szerény 1734,4 milliárd lett év végére.

Mi okozta ezt a pici csúszást? Ebben az összegben benne van a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása (196 milliárd forint), a Fejlesztési Bank feltőkésítése (120 milliárd forint), MÁV adósságának átvállalása (50 milliárd forint), vett a kormány pár MOL részvényt (500 milliárd forint), az EU által elmeszelt ÁFA visszatartás megváltozása (200-220 milliárd forint).

Ja igen, meg egy kissé hibás volt a 2011-es évre tervezett 3%-os gazdasági növekedés és 3,5%-os inflációs cél.

De aggodalomra semmi ok: a nyugdíjmegtakarítások megmentéséből sikerült kicsinosítani az egyébként majdnem 7%-os államháztartási hiányt, így legalább papíron sikerült 3% alatt tartani azt.

Csak az a kérdés, lesz-e hasonló mankó 2012-re, ha idén sem jönnek be a kormány tervei?

Share

Bankbetétek: nem kell a pánik

Honi politikusaink újra bebizonyították, hogy a hatalom megszerzéséért semmilyen ár nem elég drága. Ellenzéki politikusaink többször azt sugallták, hogy a kormány a bankbetétek államosítására törekszik, mert már elfogytak a nyugdíjpénzek.

Ez egy teljes ostobaság, semmi nem indokol egy ilyen lépést. Amint az államcsődről szóló cikkemben is írtam, pár hónapig még nem reális eshetőség az államcsőd Magyarországon, mert addig még biztos kitartanak a tartalékok. Másrészt ha feltételezzük is, hogy a kormány hajthatatlan az IMF megállapodással kapcsolatban, akkor is sokkal egyszerűbb és politikailag is előnyösebb először az MNB 30 milliárd euros (mintegy 9 billió forintos(!!!!!!)) tartalékához nyúlni. Ez önmagában több, mint a teljes magyar bankbetét állomány, ami „csak” 8,5 billió forint.

Természetesen ez sem jó megoldás, erről itt írtam, de sokkal kézenfekvőbb, mint az állampolgárok bankbetétjeinek az államosítása.

Miért életveszélyes az a játék, amit azok űznek, akik az emberek félelmét akarják kihasználni a saját politikai céljaik számára?

Amit sokan nem értenek, az emberek megtakarításait a bankok nem a mesebeli Dagobert bácsi mintájára halmozzák fel a páncéltermeikben, hogy aztán a semmiért fizethessenek kamatot rá, hanem kihelyezik a pénzeiket a gazdasági és lakossági szférába.

Ezek a kihelyezett betétek teszik lehetővé a gazdaság szereplői számára, hogy új gépeket vegyenek és a lakosság is ezekből kap hitelt, ha arra van szüksége.

A banknak haszna csak akkor van, ha az összegyűjtött pénzt magasabb kamatra ki is tudja helyezni, mint amennyit neki kell fizetni azért. Mindössze annyi készpénzt tart meg a bank, hogy mindig ki tudja elégíteni azoknak a betéteseknek az igényeit, akik szeretnék visszakérni a pénzüket.

De egyetlen bank sincs arra felkészülve, hogy hirtelen a normális ügyletmenetben szükséges likviditás tíz-hússzorosát biztosítsa. Ha ennyi készpénzt tartana feleslegesen, akkor a betéteseknek fizetendő kamat miatt menne tönkre a pénzintézet.

Ráadásul ezt a likviditást biztosító pénzt sem készpénzben tartják a bankok, hanem a Nemzeti Bankban lévő számláikon.

Biztonsági és anyagi okok miatt a bankfiókokban csak a napi ügymenethez szükséges pénz van, ezért is kell előre bejelenteni, ha valaki nagyobb összeget akar felvenni a pénztárból.

Mi történne, ha az emberek elhinnék a rémhíreket és egyszerre akarnák kivenni a betéteiket?

A bankpénztárak nem tudnák kifizetni a csekély készpénz-állományukból a megnövekedett igényeket, az ATM automaták is percek alatt leürülnének.

Erre aztán végképpen kitörne a pánik, mindenki igazolva látná a rémhírt, hogy már nincsenek meg a betéteik a bankban.

A bankok a likvid pénzük erejéig tudnának készpénzt kiszállítani a fiókokba, de ez is kevés lenne, hiszen a betétek zöme nem náluk van, hanem ki van helyezve lakáshitel, vállalkozói hitel és egyéb hitel formájában.

Ezeket a hosszú lejáratú hiteleket nem lehet napok alatt felszámolni és ha még lehetne is, akkor pedig a gazdaság zuhanna soha nem látott válságba (Ez történt 1930-ban is, a bankok kénytelenek voltak visszavenni a céges hiteleiket, ez miatt tönkrementek a gyárak. A többi eredményét már ismerjük a történelemből, 25%-os munkanélküliség és nyomor 3-4 évig.)

Egy ilyen pánikroham, ha nem sikerülne megállítani, összedöntené a teljes magyar bankrendszert, az 1929-1933-as válsághoz hasonló állapotba lökve a gazdaságot is.

Azok az erők, akik ezzel riogatják a lakosságot, ezzel a tűzzel játszanak.

Vagy tudják, mit csinálnak, akkor azért kellene felelősségre vonni őket, vagy ennyire nem értenek hozzá, akkor pedig azért kellene őket eltávolítani a politikából.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo


Az RSS-t a jobb oldali sávban tudod beállítani.

Share

Amit az államcsődről tudni kell.

Kértétek, hogy írjak egy pár szót arról, mi is az az államcsőd, illetve, hogy mi várható ebben az esetben.

Előfordulhat államcsőd háború, járványok, vagy hirtelen kialakuló piaci sokkok eredményeként, vagy akkor, ha az új vezetés nem ismeri el az elöző rendszer adósságait, mint a Polgárháború utáni amerikai kormány, vagy az 1917-es szovjet hatalom.

De az esetek döntő részében sok év vagy évtized elhibázott gazdálkodása jutattja az országokat csődbe, vagy csődközeli állapotba. Az államokat vezető politikusok a népszerűségük érdekében hosszú távon többet költenek, mint amennyi bevétele van az államnak. Mindezt büntetlenül tehetik, ameddig a piacok hajlandóak finanszírozni az egyre terebélyesedő államadósságot.

Ilyenkor a lejáró adósságokat az újonnan felvett kölcsönökből fizetik vissza az államok. Amikor ez a folyamat elakad finanszirozó hiányában, akkor beszélünk államcsődről, mert az állam nem képes eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek.

Ekkor döntenie kell, hogy kinek nem fizet. A nyugdíjasoknak, a közalkalmazottaknak, a belföldi, vagy a külföldi finanszírozókat nem fizeti-e ki.

A problémát az teszi igazán súlyossá, hogy önjáróvá válik, ugyanis egy csődbe került országnak már senki nem ad kölcsön.

Magyarországnak négyezer milliárd forintnyi hitelt kell megújítania 2012-ben a fennálló 21,4 ezer milliárd forintnyi tartozásából, ez hetente 77 milliárd forintnak felel meg. Ennyi pénzt kellene előteremtenie az államnak hetente a rendszeres folyó kiadásain és bevételein felül. (Csak a nagyság érzékeltetéséhez: messze a legnagyobb bevételt az ÁFA hozza az államháztartásban, ez heti 46 milliárd forint. Ennek majdnem a duplája kellene pluszban.)

Ha az állam a belső kiadásait nem törleszti, az a teljes közszolgáltatás leállását (beleértve a mentőket, rendőröket, tüzoltókat is.) és az egyéb állami transzferből élők teljes ellehetetlenedését okozná (például nyugdíjasok)

Ha a külföldi hitelezők felé nem törleszt az állam, az komoly konfliktusforrást teremtene, a legkevesebb lenne a gazdasági embargó és ellehetetlenülés, a külföldi cégek kivonulása. Ez a gazdaság teljes csődjét jelentené.

Ezért ilyenkor a kormányok beindítják a bankóprést, a folyó kötelezettségeiket ebből a frissen nyomott pénzből teljesítik, így lesz fizetése az ápolónőknek, rendőröknek és ebből kapnak ellátást a nyugdíjasok is.

Ez az infláció azonnali és tartós elszállását jelenti, az argentin példa alapján nem elképzelhetetlen a 60-70%-os infláció sem.

A devizában fennálló követeléseket a kormány nem tudja bankóprés által rendezni, ezért először a nemzeti bank devizkészletét élné fel, majd a bankokban található devizát zárolná, vagy váltatná át kényszerrel.

Az infláció és a bizonytalanság miatt a lakosság megrohanná a bankokat, ezért zárolni kellene a betéteket, hogy ne omoljon össze a bankrendszer.

A gazdaság összeomlása miatt 20-25% lenne a munkanélküliség.

Ez az államcsőd általános forgatókönyve, ha nem szabályozott keretekben zajlik. Szabályozott módon államcsőd most Görögországban van, a magánhitelezők (általában bankok) az adósságok felét elengedték, cserébe brutális megszorításokat kellett bevezetni Görögországban, hogy legalább a másik felét ki tudják fizetni. (Úgy tűnik, ez sem fog menni, de ez már egy másik történet. A görögök dilemmájáról itt írtam két hónapja.)

A görög helyzet annyiban nagyon más, mint a magyar, hogy Görögország az eurozóna tagja, így nagyon fontos a megmentése. Valamint ugyanez miatt nem is tud bankóprést alkalmazni a gondjai megoldására.

Ha sikerül megegyezni a hitelezőkkel, az államcsőd lefolyása szabályozott mederben folyik, de az is több éves nagyon súlyos megszorításokat jelent. (Minden egyes százmilliárdos megszorítás nagyon fáj egy rétegnek, akit érint. Itt sokszor százmilliárdos megszorításról lenne szó. Görögországban már nem is számolják, hogy hanyadik megszorító csomagnál járnak, drasztikusan csökkentették a nyugdíjakat, tizezrével küldik el a közalkalmazottakat és még nem látszik a vége, az sem biztos, nem kerülnek mindezek ellenére csődbe márciusban.)

És akkor a mindenkit izgató kérdés a végére:

Csődbe kerül-e Magyarország?

Egyrészt azt kell mondanom, hogy pár hónapig még biztos nem, mert addig mindenképpen kitartanak a tartalékok. Aztán ott van a Magyar Nemzeti Bank tartaléka, amire látszólag szemet vetett a kormány.

Viszont az a nagy gond, hogy ráálltunk a nem fenntartható pályára. Ahogy ebben a cikkemben megírtam, a jelenlegi 10%-os állampapír kamatszintet nem lehet hosszú távon kigazdálkodni. Ezt tudják a pénzügyi befektetők is, ezért még ilyen kamat mellett sem hajlandóak finanszírozni az országot.

Az egyetlen megoldás az IMF hitel-szerződés megkötése lenne, viszont most úgy néz ki, hogy addig feszegette a pofonláda tetejét a kormány, hogy az kitárult, jelenleg ott tartunk, hogy még időpontot sem adtak, hogy mikor akarnak velünk tárgyalni.

Valószinűleg példát akarnak statuálni az országgal és minden demokráciaellenes törvény visszavonását feltételül fogják szabni a tárgyalások megkezdéséhez az Alkotmánybíróságtól a jegybanktörvényig, amibe a kormány nem fog belemenni.

Viszont az Uniónak sem érdeke egy államcsőd Európa közepén, ezért várható egy szakértő kormány felállása és azzal fog szerződni az IMF és az Unió.

De ezek már csak találgatások, sajnos nem tudjuk, mit hoz a holnap.

Kedves Olvasóim! Ezt a cikket nem a pánikkeltés kedvéért írtam, csak egy tudományos összefoglalóként. Amint írtam is, a következő hónapokban nem várható államcsőd, ezért kérek mindenkit, ennek megfelelően cselekedjék. Illetve ne cselekedjék semmit.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Szlovák bankszámla-nyitás lépésről-lépésre

Frissebb cikk a témában:

https://kiszamolo.hu/magan-es-ceges-bankszamlanyitas-szlovakiaban-lepesrol-lepesre-2017/

Már sokan kértetek egy cikket a külföldi bankszámla-nyításról, ezért kivettem egy nap szabadságot és kiutaztam Szlovákiába, hogy válaszolhassak a kérdéseitekre. (Hogy mit meg nem teszek értetek. 🙂 )

(Ez a cikk az eurós magánszámláról szól. Szlovák céges számlával kapcsolatban olvasd el ezt: //kiszamolo.hu/sporolj-szazezreket-a-vallalkozoi-szamladon/ és ezt: //kiszamolo.hu/menekulnek-a-cegek-a-tranzakcios-ado-elol/ Szlovák forintos számlával kapcsolatban pedig ezt: //kiszamolo.hu/megusztad-a-tranzakcios-adot/)

Három ok van, amiért Szlovákiát választottam:

» Read more

Share

Mi történik a magyar gazdaságban?

Arra gondoltam, pár szóban összefoglalom, mi történt az elmúlt hetekben a magyar gazdaságban.

Az IMF és az Európai Unió először finoman, majd a diplomáciai udvariaskodások hangneméhez képest kifejezetten erősen figyelmeztette a magyar kormányt, hogy bizonyos törvényeket, különösen a Nemzeti Bank függetlenségét felszámoló törvényt ne hozza meg.

Miért fontos a Nemzeti Bank függetlensége? A gazdaságot szabályozni kétféle módon lehet, a fiskális és a monetáris politikával. A fiskális politika a kormány eszköze, tulajdonképpen az adók és a kiadások szabályozásán alapul, mennyit hagy az állampolgároknál, mennyit von el a közös kiadásokra, stb.

A monetáris politika pedig a Nemzeti Bank eszköze, ő a pénzkínálat és a kamatlábak szabályozásával tudja ellensúlyozni a kormány esetleges káros törekvéseit. Például ha a kormány célja az államadósság elinflálása, ezért magas inflációt akar elérni, a Nemzeti Bank ezt az irányadó kamatlábak változásával tudja kordában tartani. Ha a kormány célja a gazdaság túlfűtése, mert a nagyobb GDP növekedés nagyobb adóbevételt is jelent, akkor a Nemzeti Bank a pénzkínálat csökkentésével gátolhatja a bankokat a túlzott hitelkihelyezésben, ezzel akadályozva meg a gazdaság egészségtelen túlpörgését.

Ezért kényes kérdés a Nemzeti Bank függetlensége.

De vajon miért akarja rárakni a kezét a kormány a Nemzeti Bankra, amikor már így is a saját embereivel töltötte fel a bank vezetését, ezért a bank függetlensége már amúgy is korlátozott?

A szakértők egybehangzó véleménye, hogy a Nemzeti Bank devizatartalékait akarja megkaparintani a kormány. Az emberek nyugdíj-megtakarításainak államosításával szerzett 3 billió forintot már eltapsolta, ezért új források után kell néznie, ha a gazdasági ámokfutását továbbra is finanszírozni akarja.

Erre remek lehetőségnek tűnik a Bank több, mint 30 milliárd euros tartaléka.

A gond ezzel csak annyi, hogy nem véletlenül tart a Nemzeti Bank ennyi pénzt tartalékban. Ezzel tudja védeni a forintárfolyamot támadás esetén, illetve tud helyt állni gond esetén.

Úgy tűnik, a kormány most ezt a pénzt nézte ki magának. Ha ehhez hozzányúl, garantált az államcsőd, mert a külföldi tőke még nagyobb mértékben fog menekülni az országból, ami a forint devizára váltásával önmagában is jelentős forint-árfolyamesést fog produkálni.

(A kormánynak egyébként olyat sikerült teljesíteni, amit még senki nem ért el 20 év alatt: 2011-ben először csökkent a külföldi tőke az országban, azaz a külföldi befektetők több tőkét vontak ki az országból, mint amennyi beérkezett.)

A következő lépésben senki nem lesz, aki magyar állampapírt venne, ezért a lejáró kölcsönöket kizárólag ebből a tartalékból lehetne fedezni. Amikor ez a tartalék el fog fogyni, akkor jön el a teljes csőd.

Addig is nem lesz semmi eszköz a kormány kezében, hogy megvédje a forintot a spekulatív támadásokkal szemben.

Amennyiben a fenti helyzet mégsem valósul meg, akkor sem túl vidám a helyzetünk.

A legutóbbi állampapír-aukción megint nagyon csekély volt az érdeklődés, miközben a kamatok megközelítették a 10%-os hozamot.

Ez azt jelenti, hogy a lejáró állampapírokat ilyen kamat mellett tudnánk megújítani, ha egyáltalán lesz rájuk elég érdeklődés.

Amikor az olasz állampapír kamatok elérték a 6%-os szintet, mindenki a közelgő olasz államcsődről kezdett beszélni, nem véletlenül.

Ugyanis ilyen kamatokat egy állami költségvetés nem tud hosszú távon kigazdálkodni. A jelenlegi magyar államadósság több, mint 21,4 ezer milliárd forint, ennek kamata 10%-os finanszírozás mellett évente 2140 milliárd forint lenne. Ez szinte a teljes éves ÁFA bevételnek felelne meg. Ennyi kamat fizetéséhez annyira túl kell adóztatni a gazdaságot, hogy az menthetetlenül recesszióba fordul, ami viszont az adóbevételek csökkenéséhez vezet, ezért az állam újabb adóemelésre kényszerül, ami további recessziót szül. Ezzel az ördögi kör beindul.

A gond ezzel az, hogy a befektetők is tudják, hogy az ilyen magas kamatot már nem lehet kigazdálkodni, ezért még ilyen kamat mellett sem lesznek hajlandók hitelezni, hiszen a tőkéjüket féltik egy ilyen esetben.

Intő jel, hogy decemberben még a német állampapírokat sem akarták lejegyezni, a német jegybanknak kellett besegíteni. Ilyen ideges piaci helyzetben miért vennének egy ennyire kiszámíthatatlan, lázadó ország papírjaiból?

(Zárójelben: a 3 ezer milliárdos nyugdíjvagyon államosítása mellett is újabb ezermilliárd forinttal nőtt a magyar államadósság 2011-ben. Ennyit a gazdasági harc sikeréről.)

Bár még a fenti helyzetnél nem tartunk, de bármikor bekövetkezhet, ezért legelső lépésben meg kellene egyezni az IMF-fel, de a magyar kormány nem hajlandó engedni a saját elképzeléseiből.

Úgyhogy itt állunk jelenleg, jó lenne egy személycsere az ország élén, vagy legalábbis egy 180 fokos fordulat az eddigi gazdasági döntésekhez képest.

Nem célom politizálni, de úgy gondolom, ezeket az összefüggéseket értenetek kell, ha pénzügyi döntéseket akartok hozni a közeljövőben.

Ha nem mondtam volna még, mindenkinek boldog új évet.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share
1 2