Mi történik a magyar gazdaságban?

Arra gondoltam, pár szóban összefoglalom, mi történt az elmúlt hetekben a magyar gazdaságban.

Az IMF és az Európai Unió először finoman, majd a diplomáciai udvariaskodások hangneméhez képest kifejezetten erősen figyelmeztette a magyar kormányt, hogy bizonyos törvényeket, különösen a Nemzeti Bank függetlenségét felszámoló törvényt ne hozza meg.

Miért fontos a Nemzeti Bank függetlensége? A gazdaságot szabályozni kétféle módon lehet, a fiskális és a monetáris politikával. A fiskális politika a kormány eszköze, tulajdonképpen az adók és a kiadások szabályozásán alapul, mennyit hagy az állampolgároknál, mennyit von el a közös kiadásokra, stb.

A monetáris politika pedig a Nemzeti Bank eszköze, ő a pénzkínálat és a kamatlábak szabályozásával tudja ellensúlyozni a kormány esetleges káros törekvéseit. Például ha a kormány célja az államadósság elinflálása, ezért magas inflációt akar elérni, a Nemzeti Bank ezt az irányadó kamatlábak változásával tudja kordában tartani. Ha a kormány célja a gazdaság túlfűtése, mert a nagyobb GDP növekedés nagyobb adóbevételt is jelent, akkor a Nemzeti Bank a pénzkínálat csökkentésével gátolhatja a bankokat a túlzott hitelkihelyezésben, ezzel akadályozva meg a gazdaság egészségtelen túlpörgését.

Ezért kényes kérdés a Nemzeti Bank függetlensége.

De vajon miért akarja rárakni a kezét a kormány a Nemzeti Bankra, amikor már így is a saját embereivel töltötte fel a bank vezetését, ezért a bank függetlensége már amúgy is korlátozott?

A szakértők egybehangzó véleménye, hogy a Nemzeti Bank devizatartalékait akarja megkaparintani a kormány. Az emberek nyugdíj-megtakarításainak államosításával szerzett 3 billió forintot már eltapsolta, ezért új források után kell néznie, ha a gazdasági ámokfutását továbbra is finanszírozni akarja.

Erre remek lehetőségnek tűnik a Bank több, mint 30 milliárd euros tartaléka.

A gond ezzel csak annyi, hogy nem véletlenül tart a Nemzeti Bank ennyi pénzt tartalékban. Ezzel tudja védeni a forintárfolyamot támadás esetén, illetve tud helyt állni gond esetén.

Úgy tűnik, a kormány most ezt a pénzt nézte ki magának. Ha ehhez hozzányúl, garantált az államcsőd, mert a külföldi tőke még nagyobb mértékben fog menekülni az országból, ami a forint devizára váltásával önmagában is jelentős forint-árfolyamesést fog produkálni.

(A kormánynak egyébként olyat sikerült teljesíteni, amit még senki nem ért el 20 év alatt: 2011-ben először csökkent a külföldi tőke az országban, azaz a külföldi befektetők több tőkét vontak ki az országból, mint amennyi beérkezett.)

A következő lépésben senki nem lesz, aki magyar állampapírt venne, ezért a lejáró kölcsönöket kizárólag ebből a tartalékból lehetne fedezni. Amikor ez a tartalék el fog fogyni, akkor jön el a teljes csőd.

Addig is nem lesz semmi eszköz a kormány kezében, hogy megvédje a forintot a spekulatív támadásokkal szemben.

Amennyiben a fenti helyzet mégsem valósul meg, akkor sem túl vidám a helyzetünk.

A legutóbbi állampapír-aukción megint nagyon csekély volt az érdeklődés, miközben a kamatok megközelítették a 10%-os hozamot.

Ez azt jelenti, hogy a lejáró állampapírokat ilyen kamat mellett tudnánk megújítani, ha egyáltalán lesz rájuk elég érdeklődés.

Amikor az olasz állampapír kamatok elérték a 6%-os szintet, mindenki a közelgő olasz államcsődről kezdett beszélni, nem véletlenül.

Ugyanis ilyen kamatokat egy állami költségvetés nem tud hosszú távon kigazdálkodni. A jelenlegi magyar államadósság több, mint 21,4 ezer milliárd forint, ennek kamata 10%-os finanszírozás mellett évente 2140 milliárd forint lenne. Ez szinte a teljes éves ÁFA bevételnek felelne meg. Ennyi kamat fizetéséhez annyira túl kell adóztatni a gazdaságot, hogy az menthetetlenül recesszióba fordul, ami viszont az adóbevételek csökkenéséhez vezet, ezért az állam újabb adóemelésre kényszerül, ami további recessziót szül. Ezzel az ördögi kör beindul.

A gond ezzel az, hogy a befektetők is tudják, hogy az ilyen magas kamatot már nem lehet kigazdálkodni, ezért még ilyen kamat mellett sem lesznek hajlandók hitelezni, hiszen a tőkéjüket féltik egy ilyen esetben.

Intő jel, hogy decemberben még a német állampapírokat sem akarták lejegyezni, a német jegybanknak kellett besegíteni. Ilyen ideges piaci helyzetben miért vennének egy ennyire kiszámíthatatlan, lázadó ország papírjaiból?

(Zárójelben: a 3 ezer milliárdos nyugdíjvagyon államosítása mellett is újabb ezermilliárd forinttal nőtt a magyar államadósság 2011-ben. Ennyit a gazdasági harc sikeréről.)

Bár még a fenti helyzetnél nem tartunk, de bármikor bekövetkezhet, ezért legelső lépésben meg kellene egyezni az IMF-fel, de a magyar kormány nem hajlandó engedni a saját elképzeléseiből.

Úgyhogy itt állunk jelenleg, jó lenne egy személycsere az ország élén, vagy legalábbis egy 180 fokos fordulat az eddigi gazdasági döntésekhez képest.

Nem célom politizálni, de úgy gondolom, ezeket az összefüggéseket értenetek kell, ha pénzügyi döntéseket akartok hozni a közeljövőben.

Ha nem mondtam volna még, mindenkinek boldog új évet.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

8 hozzászólás

  • Benke
    Mint mindennek ezekben is meg van a cél csak még nem látjuk. Az mindenesetre vicces volt hogy a TV ben is mutatták amint közgazdászokkal találkozik a gazdasági miniszter, a vicc az egészben az hogy azt hittem ha nem is a főnökök, de alkalmazottak vannak akik pengék a témában, kiderült hogy a gazdasági minisztériumban egy ember nincs aki értene a témához. Ezzel azért a Bokros óta egy hosszú hagyományt is teremtettek. Csomó helyen oktatnak közgazdaságtant, de az állami szférában egyet sem alkalmaznak vicces.

    Az is mutat egy szintet hogy az IMF is mondott valamit a tárgyalásokról, a sajtó is, és a magyar fél is. Na most a 3 infó nem fedte egymást. Ki mond igazat? Szerintem az IMF is örülne ha eladná a pénzét, nem csak a két szép szemünkért és nem csak Európa jövőjéért küzd.

  • Kiszmol
    Állami szféra: mehettem volna protekcióval dolgozni az APEH-hoz, kiemelt fizetéssel az ellenőrzési osztályra. A csókos, kiemelt fizetésem lett volna valami 140 ezer forint, ez már 30% több a sima fizetésnél.

    Ezért nem találsz csak kevés szakembert az állami szférában. Mert gyalázatosan keveset fizetnek.

    Kicsi pénzért meg csak kicsi szakértelmet lehet vásárolni.

  • Benke
    Ez teljesen világos. Meg lehetne fizetni egy két embert a minisztériumokban. Szerintem bőven megérné. Illetve biztos vagyok benne hogy sok embert nem a bértábla alapján fizetnek. Volt ismerősöm egy két minisztériumból van képem az ott dolgozók fizetéseiről, meg arról hogy kb hogyan lehet bekerülni.

    Mint tudjuk a fejétől bűzlik a hal. Ameddig a hal feje büdös addig a hal is az marad hiába minden igyekezet.

  • Kiszmol
    Vannak nagyon nagy közgazdasági agyak az országban, még a kormány közelében is. Csak éppen nem akarnak rájuk hallgatni.
  • Benke
    Ez az elhintett elmélet. A mindenkori kormányok feladata pedig az ország érdekeinek védelme. Valahogy sok országban inkább a külföldi tőkések és a saját érdekeiket védő politikusok léteznek csak.

    Vannak akik szerint külföldön mindenki szent, de ebben nem hiszek. Tuti hogy jó biznisz másoknak ha mi felvesszük a hitelt… Mindegy milyen erők vagy szervezetek veszik rá a kormányt. Lehet hogy az országnak is szüksége van rá, meg az is lehet hogy nincs. A nagy hazudozásból szerinted van aki látja az igazságot? Bevallom töredelmesen, hogy én nem.

    Szóval lehet tévedek, de inkább nem hiszek el senkinek semmit.
    EU is működhetne olajozottan, de a különböző pénz érdekek csak széthúzást szülnek a nagy egységes politikában. Lehet hogy az országot kvázi dilettánsnak nézi, de az emberek akik nap mint nap dolgoznak azokat nem szabad hülyének nézni, mert a nagy többségük nem az.

  • Kiszmol
    berajlánynak van igaza, az IMF akkor ad hitelt, amikor már senki más nem hajlandó. Ezért is létezik ez a bank, ez a célja.

  • Kiszmol
    Elvileg azt csökkentette. Csak éppen sok mindent rosszul csinált.
    Plusz a gyengébb forint miatt is emelkedett az euros adósság forintban kifejezve

    Ebből a pénzből titokban vesz forintot az MNB, amikor megtámadják a forintot. Sokan gyengíteni akarják (eladják), ő pont ellenkezőleg vesz, ezzel erősít.

  • Kiszmol
    Persze, a magyar államadósságot fénykorában is 5-6% körül finanszírozták.

    Ami az olaszoknak a 6%, a nekünk a 10%