Érdekellentét ügyfél és ügynök között

Egy 2018-tól életbe lépő új rendelkezés (conflict-of-interest vagy fiduciary rule) borzolja az amerikai pénzügyi szolgáltatók idegeit. A törvény értelmében az ügynöknek az ügyfél érdekeit a sajátja elé kell majd helyeznie.

A jelenlegi szabályozás szerint az ajánlott terméknek az ügyfél számára megfelelőnek kell lennie, de nem muszáj a legolcsóbbnak lennie. Eladható neki a legdrágább befektetési alap, vagy biztosítás, ha egyébként a termék alapvető tulajdonsága nem ellentétes az ügyfél céljaival.

Ezt szándékozik radikálisan megváltoztatni az új törvény: a pénzügyi termék értékesítőjének az általa kínált legolcsóbb terméket kell eladnia az ügyfélnek, azaz a saját érdekei (magas jutalék) helyett az ügyfélét kell előtérbe helyezni.

Mivel az ügyfél és az ügynök érdeke szöges ellentétben áll egymással, ami az ügynöknek haszon, az az ügyfélnek kiadás, ezért kellően fel is kavarta a szakmát az új rendelkezés, amit a hatóságok hosszú évek egyeztetése után majdnem két éves határidővel kívánnak bevezetni. Sokan kellően sötéten látják a jövőt, miszerint ki fog halni a szakma, ha nem lehet majd sokat keresni a termékeken, akkor pénzért kell majd adni a tanácsot, ezt viszont az ügyfelek nem fogják kifizetni, így a végén kitolunk az emberekkel, mert nem fognak megfelelő pénzügyi tanácshoz jutni.

Egy ehhez nagyon hasonló törvényt életbe léptettek 2013-ban Angliában. Ott rövid ideig 10%-kal esett a pénzügyi értékesítők száma, de ennek csak az volt az oka, hogy a törvény komolyabb végzettséget írt elő az addigiaknál. Sokan inkább kiléptek a piacról, mintsem letegyék az emeltebb szintű vizsgát.

Mostanra azonban még több értékesítő is van a pénzügyi piacon, mint volt a törvény bevezetése előtt, a jutalékbevétel ugyan tényleg csökkent (mert az angliai törvény -szemben az amerikai törvénnyel – megtiltotta a tanácsadók további javadalmazását a pénzügyi termékek kezelői felől), viszont egyre több ügyfél fizet inkább a tanácsadásért és a valódi tanácsadás ára nőtt. Mindemellett átláthatóbbak és olcsóbbak lettek a termékek, tisztult a piac és az ügynökök is képzettebbé váltak.

Az alábbi grafikonon látható, hogy csökkent az értékesítés utáni termék jutalékának mértéke, vagyis a rejtett költségek (zöld szín) és nőtt az ügyfeleknek közvetlenül felszámolt díj mértéke (vörös szín) a 2013-as bevezetés után:

Sok cég kénytelen volt átalakítani a működési modelljét, illetve megvált az új törvény után már kevés bevételt generáló ügyfeleitől.

Az ügyfelek megértették, hogy mi a különbség a fee only (értékesítés nélküli) vagy valódi tanácsadás és a termékértékesítés között

Így az apokaliptikus elképzelések nem váltak valóra. Bár nagyot változott a piac és kifejezetten előnyére, de a megjósolt nagy összeomlás elmaradt. Előtérbe kerültek a valódi tanácsadások és csökkentek az összetett, sok rejtett költséggel rendelkező termékek értékesítése.

Természetesen se a törvényalkotók, se a pénzügyi közvetítők nem várnak csodát az új törvénytől az USÁ-ban. A rossz szándékú közvetítőknek nehezebb dolga lesz, több papírt kell majd aláíratni az ügyféllel, amivel a saját hátsóját védi egy esetleges peres helyzetben, de azért a Kánaán nem fog eljönni a törvény bevezetése után sem. Különösen azért, mert az amerikai szabályozás nem fogja tiltani, hogy a tanácsadó vagy értékesítő harmadik féltől is kapjon térítést.

Reméljük egyszer nálunk is bevezetnek egy hasonló törvényi változást, hogy a pénzügyi tanácsadás végre tényleg pénzügyi legyen és tényleg tanácsadás. Addig is érdemes figyelemmel kísérni, hogyan változik a piac azokban az országokban, ahol ezeket a törvényeket már meghozták.

Addig is egy videó arról, mi a különbség a pénzügyi tanácsadás és a pénzügyi termék értékesítése között.


Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

 

Share

A NOK-ról negyedik rész

Elindult a Nemzeti Otthonteremtési Közösség, ezért kötelességemnek érezve a tájékoztatást, néhány bejegyzésben kicsit kibontottuk, mit is kell tudni erről az új lehetőségről.

Az első részben az alapokat néztük át, mi is ez az egész. Tényleg van-e ingyen hitel, mennyivel fog kevesebbet érni a pénzed 15 év múlva az infláció miatt és vajon tudsz-e majd új építésű lakást venni azonnal, ha rád kerül a sor.

A második részben megnéztük, hogy értelmes ember csak havi 83 ezerrel száll be a dologba, ha egyáltalán és hogy az állami támogatás 80%-át el is viszi a havi költség, az 1%-os nyitási díjról nem is beszélve. Így csak gombokat nyersz az egészen, már ha nem te leszel az, aki kényszerfinanszírozza az egész csoportot.

A harmadik részben megtudhattuk, hogy a kiválasztás és a licit egyáltalán nem úgy működik, ahogy sokan gondolják, semmi garancia nincs arra, hogy hamar sorra kerülök, hiába is fizettem be az összes pénzt előre. Azt is megtudhattuk, hogy a NOK-kal vett/kapott lakásra semmilyen normál banki hitel nem vehető fel, így izgalmas a kérdés, hogy 10 millió forintból milyen új építésű ingatlant lehet venni. Továbbá érdekes kérdés, hogy vajon jár-e állami támogatás a licitnél vagy előre befizetésnél, mert a törvény szövege alapján elvileg nem.

S most elértünk a negyedik, reményeim szerint legutolsó részhez.

Két dolgot nézünk meg: összehasonlítjuk a NOK-ot egy hétköznapi bankhitellel és a lakástakarékkal.

Amit tudnod kell: ki sem sorsolnak a NOK-ban, amíg nincs 20% önerőd befizetve és utána is csak jövedelemigazolással, a fizetésedet maximum 50%-kal beterhelve juthatsz lakáshoz, de a NOK ennek ellenére kötelezhet arra, hogy kezest állíts magad mellé.

Ilyen feltételek mellett bármilyen bank ad neked kölcsönt, azonnal.

Ha hitelképtelen vagy a bankoknál, a NOK-ban is az leszel.

A másik, amit gondolj végig, hogy ha ma veszel egy lakást, akkor azonnal megszabadulsz a lakásbérlés költségétől (vagy azonnal fizetni kezd a bérlő, ha befektetésnek szánod az ingatlant).

Ma 10 évig fix hitelt, biztosítással az említett 10 milliós összegre (többet felesleges betolni a NOK-ba a maximalizált állami támogatás miatt) havi 104.121 Ft-ért kaphatsz kölcsön. Ekkor a teljes futamidő alatt kamatokra 2,49 milliót fizetsz ki.

Ha félidőben, 5 év után sorsolnak ki, akkor ezt a kamatot bár megúszod, lévén ingyenhitel van a rendszerben, azonban két dolgot nem: az addigi bérleti díjakat (amit vagy kifizetsz vagy neked fizetnének) és azt, hogy az infláció miatt a lakásárak 15-20%-kal várhatóan feljebb mennek, vagyis ennyit veszít a pénzed az értékéből, miközben arra vársz, hogy kisorsoljanak.

Nehéz 10 milliós lakás bérleti díjával számolni (főleg mivel csak új építésű lehet ugye), de mondjuk legyen havi 75 ezer forint.

Tehát az első öt évben, amíg nem sorsolnak ki, évi 900.000 Ft-ot, vagyis összesen 4,5 milliót buksz azon, hogy nem már ma veszed meg a lakásodat.

Ehhez még hozzájön az 1,5-2 milliós további veszteség az infláció miatt, összesen 6-6,5 millió forint a veszteséged.

Már csak add hozzá azt, hogy a hiányzó pénzt bankhitelből nem pótolhatod, csak új építésű ingatlant vehetsz és ha mégis valahogy tudnál hitelt felvenni mondjuk egy másik ingatlanra, akkor nem tudod, mennyi lesz 5 év múlva a kamatláb. Öt éve még 13% volt. Jelenleg 3-5%. Öt év múlva mennyi lesz?

Mi áll ezzel szemben? Nem költesz el kamatra 2,49 milliót és kapsz a költségek után mókás 500 ezer forint állami támogatást.

Vagyis 3 milliós haszon áll szemben sok kötöttséggel és bizonytalansággal, valamint a 6-6,5 milliós veszteséggel.

Nagyon egyszerűen kérdezem: szerinted akkor megéri? 🙂

Ha két év múlva biztos kisorsolnak, akkor talán nullszaldóra kijössz, bár miért csinálod, ha a legjobb esetben csak nem buksz rajta? Ha pedig te leszel az a szerencsétlen, aki 10 év múlva kerül sorra, akkor bő 10 milliót fogsz rajta bukni. Egy 10 milliós befektetésen. Ennél a rulett sem kockázatosabb. (15 éves futamidőre még kiszámolni is kár, remélem az eszedbe sem jutott.)

S még gondold azt is végig, hogy szerintem sokat mondok, ha jelenleg van eladó 4-500 új építésű ingatlan az egész országban. Ezt állítsd szembe a 4,4 millió használt ingatlannal. Persze nem mind eladó azokból, de azért érzed, mennyivel több ingatlanból tudsz választani, ha nem muszáj újat venned annyiért, amennyiért aktuálisan van eladó.

Ha már állami támogatás mindenáron, akkor kézenfekvő, hogy összehasonlítsuk a NOK-ot a lakástakarékkal.

Erre azt mondják a NOK-osok, hogy nem életszerű, hogy összehasonlítsunk egy NOK-ot 4-5 lakástakarékkal (ugyanis ott havi 20 ezer a maximális befizetés, a NOK-nál ennek 4-5-szöröse.)

Nem értem, miért ne lenne életszerű. Eleve akkor veszek lakást, ha már van családom, az meg minimum két fő, de jó esetben inkább alapból 3-4 fő. Plusz 1-2 rokont még mindenki tud keríteni.

Inkább az nem életszerű, hogy 10 millió forintból kell új építésű lakást vennem hitel nélkül, amikor éppen kidob a gép. Ha már itt tartunk, ugye.

De nézzük, melyikkel járnánk jobban, 4×20 ezres LTP-vel vagy egy 80 ezres NOK-kal?

Nyitási költségek:

NOK-nál a szerződéses összeg 1%-a, egy 10 milliós szerződésnél 100 ezer forint.

Ugyanez a lakástakaréknál futamidő és aktuális akcióktól függően nulla és 320 ezer forint között. (Jelenleg az OTP-nél és az Ersténél 10 évre is 80 ezer Ft a négy szerződés, az Aegonnál akció van, ha nyitunk önkéntes pénztárat is. Lakástakarék-kalkulátor itt)

De tudunk játszani is ezzel, elég 4×5.000 Ft-ra kifizetni a nyitási díjat és egyszerűen többet fizetünk be havonta. Ez régi trükk.

Folyó költségek:

A NOK-nál akár a teljes állami támogatás 80%-át is elérheti a havi költség.

Az LTP-nél 4×150 Ft, vagyis a maximális állami támogatás 2,5%-a. Vagyis a miénk marad a támogatás 97,5%-a. Vagyis ennyivel több pénzünk lesz az LTP-ből, hiszen az állami támogatás ugyanannyi. Csak nem mindegy, hogy a 20%-át kapom meg ennek az összegnek, vagy a 97,5%-át. 300 ezerből évente csak 60 ezer az enyém, vagy 292 ezer Ft.

Kamat:

A NOK-nál ugye nincs kamat.

Az LTP-nél se sok, de még vannak a piacon 1-3%/év kamatfizetésű termékek.

Felhasználhatóság:

A NOK kizárólag más hitellel nem terhelt, új építésű ingatlanra vehető igénybe.

Az LTP-ből vehetünk új építésú vagy akár használt ingatlant, ezen túl meglévő lakáshitelünket törleszthetjük, használhatjuk ingatlanfelújításra is, sőt a rokonainknak is szabadon átadhatjuk, ha mi nem tudjuk mire használni.

Rugalmasság:

A NOK-nál nincs rugalmasság, előre el kell dönteni, 10 vagy 15 év futamidőt választunk. A havi részleteket végig kell fizetni, vagy beragad a pénzünk a futamidő végéig. Amikor kisorsolnak, egy éven belül ingatlant kell vennünk.

Az LTP-t bármikor megszüntethetjük, hosszabbíthatjuk, vagy rövidíthetjük (4 és 10 év között), csökkenthetjük a befizetést, stb. A legrosszabb esetben, ha nem tudjuk fizetni, felmondjuk, a pénzünket 2 hónapon belül visszakapjuk, csak az állami támogatást bukjuk, plusz a nyitási költség és a havi 150 forintokat.

Szervezők:

A NOK-ot egy új cég csinálja, 100 milliós alaptőkével.

Az LTP-t 21 éve árulják, négy cég, ebből három nagybanki vagy biztosítói háttérrel. A minimumtőke 2 milliárd forint. 80 éves modell, egymillió ügyfél. Az LTP az OBA által garantált.

Lehetne még folytatni a cikket, de szerintem felesleges.

Átnéztük a legtöbb lehetőséget, buktatót, előnyöket-hátrányokat. Ha valaki ezek ismeretében mégis belevág, ám tegye. Úgy gondolom, a szükséges tájékoztatást ennyi leírásból már megkapta, hogy megfontoltan döntsön.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

Statisztikák: Magyarország 2016

A KSH két népszámlálás között kis népszámlálást tart, ahol a lakosság 10%-át keresik fel. Ez történt 2016 végén is, aminek eredményét nemrég közzétették.

A jelenlegi kiadvány két fő témája a népesség és a lakhatás, lakáshelyzet Magyarországon.

Az alábbi dolgok változtak az elmúlt öt évben:

– 26 ezerrel kevesebb gyerek, 308 ezerrel kevesebb 15-39 év közötti és 144 ezerrel több 65 év feletti volt az országban, mint 2011-ben.

– Mindössze Pest megye lakossága nőtt 2,7%-kal, Győr-Sopron megyéé 2,4%-kal és Budapest lakossága 2%-kal. A többi helyen csökkent a népesség.

– 1,4%-ról 1,5%-ra nőtt a nem magyar állampolgárok aránya. Közöttük sokkal kevesebb a gyerek és a 65 év feletti is.

– Tovább csökkent a házasok aránya és nőtt az egyedülállóké.

– A nyolc általánossal sem rendelkezők aránya 3,2%-ra csökkent, az emberek több mint felének van érettségije, a diplomások aránya 17-ről 20%-ra nőtt, a fővárosban 41% a diplomások aránya, a következő Pest megyében 24%, Nógrád megyében pedig csak 13%. A nők lényegesen jobban képzettek, a diplomások aránya közöttük 21,8% szemben a férfiak 19%-ával.(Érettségi: 34,3% vs. 29,9%)

– Az emberek 46%-a dolgozott, 24%-a eltartott volt, 28%-a pedig ellátásban részesülő inaktív. A munkanélküliek aránya 2,6%, amit én nagyon kevesellek, még a közmunkával együtt is. A nyugdíjkorhatár emelése jót tett az eltartók-nyugdíjasok arányának, az aktívak aránya csak 39,7% volt 2011-ben.

– 4,02 millió háztartás van Magyarországon, ebből 33% az egyedülállók aránya. A többcsaládos háztartás nagyon ritka, konkrétan 2,5%. A kétszemélyes háztartások száma 1,26 millió. Az egyedülálló háztartások között 424 ezer a 30-59 év közöttiek száma.

– 1,71 millió háztartásban van gyerek, több mint felében egy gyerek, egyharmadában két gyerek, a három vagy többgyerekes családok aránya 12%.

– A 4 millió háztartásra 4,4 millió lakás jut, ezek 21%-a Budapesten, 52%-a más városokban, 28%-a községekben. A lakások kétharmada tégla, 14%-a panel, 13%-a vályog. A lakásállomány 2001 óta 10%-kal nőtt, 2011 óta a növekedés csak 14 ezer lakás.

– A települési önkormányzatoké volt a lakásállomány 1,3%-a, a többi jellemzően magántulajdonban volt.

– A lakásban lakók 90%-a tulajdonos volt, 8,3%-a bérlő és 1,4%-a egyéb jogcímen tartózkodott a lakásban.

– A lakások alapterülete tovább hízott, öt év alatt 6 nm-rel 84 nm-re nőtt az átlagos lakásméret. 6,6% az egyszobások aránya, 32% a kétszobásoké, 33% a háromszobásoké és 29% a négy vagy több szobásoké. A 100 négyzetméter feletti ingatlanok aránya 29,6%. A legnagyobbak a lakások Pest megyében, itt 96 nm az átlagos méret, a fővárosban 69 nm az átlagos nagyság.

– Tovább nőtt a nem lakott lakások aránya, jelenleg 12%-a számít ennek. Ide tartoznak a nyaralóként, rendelőként, irodaként használt lakások is. Budapesten minden nyolcadik lakás minősül nem lakottnak.

Aki további adatokra kíváncsi, kattintson a cikk elején található linkre.

 

Share

Ingyenes kerékpárszerviz az Alléenál

Miközben ma leparkoltam a kerékpárom az Allée mellett, észrevettem egy ingyenes kerékpár gyorsszervizt a bringatároló mellett a Cserpes tejivó előtt. A szervizt az Allée üzemelteti, mindenféle kisebb problémával te is felkeresheted.

Nagyon jó ötlet, hogy bevásárlás közben beállíthatod a féked, a váltód és hasonló apróságokat megcsináltathatsz a kerékpárodon. (Utoljára úgy kellett könyörögnöm a szervizben, hogy állítsák be a féket soron kívül. Öt perces munka volt, de azt akarták, hogy majd jöjjek vissza a következő héten időpontra.)

Ha arra jársz kerékpárral, érdemes élni a lehetőséggel. A nyitva tartást az alábbi táblán találod.

 

Share

Nemzeti Otthonteremtési Közösségről harmadik rész

Hatalmas lázban ég nagyon sok ember a Nemzeti Otthonteremtési Közösség miatt. Kapom a “hírleveleket”, milyen jó dolog is ez, beszélek ismerősökkel, akik részt vettek az ügynöki oktatáson és teljesen rá vannak kattanva, mekkora lehetőség ez.

Téves technikák jelennek meg a neten, hogyan lehetsz te a nyertes licitáló, meg hogy 4 év alatt ki fog pörögni a szerződésed és mennyit fogsz nyerni rajta.

Úgy tűnik, ez lesz a következő évtized unit linked biztosítása, amit mindenki meg fog bánni hamarosan.

Bár nem erről akartam írni most, de akkora láz tombol, hogy előre vettem ezt a témát.

Néhány dologra szeretném felhívni a figyelmed, mielőtt még túl gyorsan megkötöd a szerződést a gyors és nagy haszon reményében.

1, A kiválasztás nem úgy működik, ahogy a legtöbben gondolják.

Nyerni a közösségben két módon lehet: vakszerencse alapján sorsolás útján, vagy licit útján.

Ha legalább egy lakásravaló benn van a kasszában, először mindig sorsolás van! Ezután, ha maradt még elég pénz(!!), lehet licit is.

“Amennyiben a közösségnek a kiválasztáskor a tagi befizetésekből rendelkezésre áll legalább egy – az aktív tagok legmagasabb szerződéses értékének megfelelő – pénzösszeg, akkor sorsolást tart. A sorsolást követően a rendelkezésre álló tagi befizetésekből egy vagy több licitre van lehetőség.”

A licitnél a cél, hogy te nyerd meg a lakást. Mivel a licitnél maximum a fennálló fizetési kötelezettséged 60%-át ígérheted oda, a maradék 40%-ot a közös kasszából kell finanszírozni!

Vagyis csak annyi licit lehet alkalmanként, amennyi plusz 40%-os kifizetést a bennlévő közös pénz lehetővé tesz a sorsolás után!

Mivel jó eséllyel volt egy vagy több sorsolás a licit előtt, ezért csak a töredék lakásra elegendő összeg marad benn. Így alkalmanként egy-két licitnél többre nincs lehetőség.

(Mondjuk a szervezőnek van mozgástere, ha minden 10 milliós csoportba berak egy-egy 40 milliós tagot, akkor addig nincs sorsolás, amíg nincs benn minimum 40 millió, viszont ettől még tarthatnak licitet. Másik, amivel játszhat, hogy a szabály csak annyit mond, hogy legalább negyedévente van egy sorsolás, azt nem rögzíti, hogy ezen belül mennyi legyen negyedévente. Egy negyvenmilliós taggal havonta tart sorsolást, akkor soha nem lesz elég pénz sorsoláshoz.

Másik lehetőség lehet a közösségi mutyi, ha mindenki összefog és előzetesen befizeti a maximális befizetést, így sok pénz lesz benn, sok sorsolást lehet tartani. Ez azonban csak akkor működik, ha mindenki benne van. Hiába fizetem én be szinte az összes pénzt, amint lehet, ettől még nem sorsolnak ki hamarabb, maximum az utolsó 10 évben már nem vagy csak alig kell befizetnem. Mondjuk egy kicsit sem lepődnék meg, ha több ilyen mesterségesen összerakott csoport lenne, ahol mindenki a törvényi lehetséges maximumot fizeti be. De egyéni szinten ez nem működő technika.)

Tehát a közösség pénzügyi lehetőségei miatt limitálva van minden egyes alkalommal, hogy hány licit fogadható be!

2, A licitnél nem a felajánlott összeg nagysága számít, hanem a felajánlott hónapos befizetések száma, ami nem lehet több a hátralévő hónapok 60%-ánál a szabályok szerint.

Ha nekem a hátralévő összegem 100 forint és annak a 60%-át ajánlom fel, a másiknak 20 millió és annak a 60%-át ajánlja fel, akkor ugyanannyit ajánlottunk, ezért közöttünk sorsolással döntik el, ki licitálhat! Lényegtelen maga az összeg abszolút nagysága!

Mivel a belépők legalább fele (sőt!) azért lép be a csoportba, hogy licittel elvigye a lakást és mindenki mindig 60%-os maximumot fogja beajánlani, a liciteket is ugyanolyan sorsolással fogják kiválasztani, mint a nemlicitálók nyereményét.

Úgyhogy mérget ne vegyél rá, hogy te biztos lakást fogsz venni ebből a pénzből egy-két éven belül! (Az ügynöki hírlevelek egyenesen azt ajánlják, hogy nyugodtan foglald le a lakást, két év múlva, mire fizetni kell, biztos a kezedben lesz a pénz. Hát persze. Lesz még itt sok móka és kacagás pár év múlva, amikor az emberek rájönnek, hogy megint nem úgy vannak a dolgok, ahogy előadták nekik.)

3, A NOK-kal vett lakásra semmilyen hitelt nem vehetsz fel! (Kivéve CSOK és csokos hitel)

2016 évi XV törvény 30. § 2.c a tag – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ingatlant a közösség javára alapított jelzálogjogon és elidegenítési és terhelési tilalmon felül nem terhelheti meg. (Kivételek: CSOK és a CSOK-hoz kapcsolódó kamattámogatott otthonteremtési kölcsön)

Vagyis nem vehetsz fel rá normál banki hitelt! Belevágsz ebbe a marhaságba azzal a felkiáltással, hogy ez lesz majd az önerő, a maradékot majd bankhitellel fedezed. Na, ezt gyorsan felejtsd el, mert nem fog menni.

Ha 15 év múlva sorsolnak ki és a pénzed a felét fogja érni, mint ma, akkor is így jártál. Majd veszel feleakkora lakást, vagy visszaadod az állami támogatást és  benyeled a költségeket plusz az inflációt.

Vajon hány embernek mondják el ezt az információt a beszervezésnél? (Az ügynöki oktatási anyagban természetesen ez sincs benne.)

4, Beszámítás

Van egy-kettő furcsa pontja a törvénynek Az egyik a 32. § A nyertes tag felajánlhatja a meglévő lakását a közösség szervetőjének, aki azt megveheti. Az így kapott pénzt a nyertes tag csak az új lakás vásárlására fordíthatja. Csak egy kérdésem van: mi az?? A szervező a közösség pénzéből használt lakást vesz? Aztán mit csinál vele? A nyertes tag miért ajánlja fel? Miért nem adja el akárkinek?

Mindeközben a CNOK oldalán a 28. pontban azt mondják, nincs lehetőség a meglévő lakás beszámítására. 🙂

Ha bárkinek fogalma van arról, hogy mit akar ez jelenteni és miért van benne a törvényben, mindenképp írja meg a hozzászólásokban.

5, Lakástakarékkal kombinálhatod?

Igen, a kettő egymástól független. Azonban ha lakástakarékból akarod fizetni NOK-os részletet, akkor elveszíted az állami támogatást, pontosabban arra az összegre a NOK-ban nem kapsz megint támogatást.

33.§ 3 Az a tag, aki a tagsági szerződésének megkötését megelőzően a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény alapján betéte után állami támogatásban részesült, a közösségbe befizetett államilag támogatott betét összege után az e törvény szerinti állami támogatásra nem jogosult.

Úgyhogy ne tedd, mert semmi értelme.

6, Az előtörlesztett összegre csak fele szervezői díjat kell fizetni?

Hallottam már ügynök szájából és láttam oktatási anyagban is, hogy a licitnél betörlesztett összegre csak fele szervezői díjat kellene fizetni. (Ez nem tévesztendő össze az előzetes és önkéntes feltöltéssel.) Csak nem tudom, honnan veszik. A szervező honlapján ugyanis erről sehol nincs szó, csak ennyit írnak:

A rendkívüli előtakarékosság esetén azzal egy időben az előtakarékosság összegéhez igazodó szervezési díjat is meg kell fizetnie, de ebben az esetben nem kell kifizetnie a hitelfedezeti életbiztosítás havidíját.

Sehol nincs szó lefelezett szervezői díjról.

7, A nagyon nagy kérdés

Vajon jár-e állami támogatás előtakarékosságra és licitnél előre befizetésre? Az ügynökök szerint persze, hiszen egyébként senki nem licitálna, én viszont másképp olvasom a törvényben:

33. § (1) A közösséggel szerződéses viszonyban álló tagot az általa az adott megtakarítási évben teljesített befizetéséhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, ha a közösség vagyonát kezelő szervező e törvény rendelkezései alapján megbízható szervezőnek minősül.

(4) Az állami támogatás mértéke a közösség felé fennálló, a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi huszonötezer forint.

Mivel az előzetes feltöltéssel és a licittel a futamidőmet rövidítem le és a havi maximális állami támogatás ettől még nem változik, az én értelmezésemben akkor az előrefizetésekre nem járhat állami támogatás, hiszen a törvény nyomatékosan mondja, hogy évente vizsgálják a befizeteseket és évente maximum 300 ezer forint lehet a támogatás. Akkor is, ha 10 millió forintot fizettem be. (Hiába fizetném ki a lakástakarékomnál is a teljes négy éves befizetését az első hónapban, akkor is csak 72 ezer forint állami támogatást kaphatok.)

Ha valaki tud erre bombabiztos választ, írja meg a hozzászólásokban.

Nos, röviden ez volt az a pár dolog, amit szerintem most érdemes volt tisztázni.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share
1 2