A KSH két népszámlálás között kis népszámlálást tart, ahol a lakosság 10%-át keresik fel. Ez történt 2016 végén is, aminek eredményét nemrég közzétették.

A jelenlegi kiadvány két fő témája a népesség és a lakhatás, lakáshelyzet Magyarországon.

Az alábbi dolgok változtak az elmúlt öt évben:

- 26 ezerrel kevesebb gyerek, 308 ezerrel kevesebb 15-39 év közötti és 144 ezerrel több 65 év feletti volt az országban, mint 2011-ben.

- Mindössze Pest megye lakossága nőtt 2,7%-kal, Győr-Sopron megyéé 2,4%-kal és Budapest lakossága 2%-kal. A többi helyen csökkent a népesség.

- 1,4%-ról 1,5%-ra nőtt a nem magyar állampolgárok aránya. Közöttük sokkal kevesebb a gyerek és a 65 év feletti is.

- Tovább csökkent a házasok aránya és nőtt az egyedülállóké.

- A nyolc általánossal sem rendelkezők aránya 3,2%-ra csökkent, az emberek több mint felének van érettségije, a diplomások aránya 17-ről 20%-ra nőtt, a fővárosban 41% a diplomások aránya, a következő Pest megyében 24%, Nógrád megyében pedig csak 13%. A nők lényegesen jobban képzettek, a diplomások aránya közöttük 21,8% szemben a férfiak 19%-ával.(Érettségi: 34,3% vs. 29,9%)

- Az emberek 46%-a dolgozott, 24%-a eltartott volt, 28%-a pedig ellátásban részesülő inaktív. A munkanélküliek aránya 2,6%, amit én nagyon kevesellek, még a közmunkával együtt is. A nyugdíjkorhatár emelése jót tett az eltartók-nyugdíjasok arányának, az aktívak aránya csak 39,7% volt 2011-ben.

- 4,02 millió háztartás van Magyarországon, ebből 33% az egyedülállók aránya. A többcsaládos háztartás nagyon ritka, konkrétan 2,5%. A kétszemélyes háztartások száma 1,26 millió. Az egyedülálló háztartások között 424 ezer a 30-59 év közöttiek száma.

- 1,71 millió háztartásban van gyerek, több mint felében egy gyerek, egyharmadában két gyerek, a három vagy többgyerekes családok aránya 12%.

- A 4 millió háztartásra 4,4 millió lakás jut, ezek 21%-a Budapesten, 52%-a más városokban, 28%-a községekben. A lakások kétharmada tégla, 14%-a panel, 13%-a vályog. A lakásállomány 2001 óta 10%-kal nőtt, 2011 óta a növekedés csak 14 ezer lakás.

- A települési önkormányzatoké volt a lakásállomány 1,3%-a, a többi jellemzően magántulajdonban volt.

- A lakásban lakók 90%-a tulajdonos volt, 8,3%-a bérlő és 1,4%-a egyéb jogcímen tartózkodott a lakásban.

- A lakások alapterülete tovább hízott, öt év alatt 6 nm-rel 84 nm-re nőtt az átlagos lakásméret. 6,6% az egyszobások aránya, 32% a kétszobásoké, 33% a háromszobásoké és 29% a négy vagy több szobásoké. A 100 négyzetméter feletti ingatlanok aránya 29,6%. A legnagyobbak a lakások Pest megyében, itt 96 nm az átlagos méret, a fővárosban 69 nm az átlagos nagyság.

- Tovább nőtt a nem lakott lakások aránya, jelenleg 12%-a számít ennek. Ide tartoznak a nyaralóként, rendelőként, irodaként használt lakások is. Budapesten minden nyolcadik lakás minősül nem lakottnak.

Aki további adatokra kíváncsi, kattintson a cikk elején található linkre.