Egy 2018-tól életbe lépő új rendelkezés (conflict-of-interest vagy fiduciary rule) borzolja az amerikai pénzügyi szolgáltatók idegeit. A törvény értelmében az ügynöknek az ügyfél érdekeit a sajátja elé kell majd helyeznie.

A jelenlegi szabályozás szerint az ajánlott terméknek az ügyfél számára megfelelőnek kell lennie, de nem muszáj a legolcsóbbnak lennie. Eladható neki a legdrágább befektetési alap, vagy biztosítás, ha egyébként a termék alapvető tulajdonsága nem ellentétes az ügyfél céljaival.

Ezt szándékozik radikálisan megváltoztatni az új törvény: a pénzügyi termék értékesítőjének az általa kínált legolcsóbb terméket kell eladnia az ügyfélnek, azaz a saját érdekei (magas jutalék) helyett az ügyfélét kell előtérbe helyezni.

Mivel az ügyfél és az ügynök érdeke szöges ellentétben áll egymással, ami az ügynöknek haszon, az az ügyfélnek kiadás, ezért kellően fel is kavarta a szakmát az új rendelkezés, amit a hatóságok hosszú évek egyeztetése után majdnem két éves határidővel kívánnak bevezetni. Sokan kellően sötéten látják a jövőt, miszerint ki fog halni a szakma, ha nem lehet majd sokat keresni a termékeken, akkor pénzért kell majd adni a tanácsot, ezt viszont az ügyfelek nem fogják kifizetni, így a végén kitolunk az emberekkel, mert nem fognak megfelelő pénzügyi tanácshoz jutni.

Egy ehhez nagyon hasonló törvényt életbe léptettek 2013-ban Angliában. Ott rövid ideig 10%-kal esett a pénzügyi értékesítők száma, de ennek csak az volt az oka, hogy a törvény komolyabb végzettséget írt elő az addigiaknál. Sokan inkább kiléptek a piacról, mintsem letegyék az emeltebb szintű vizsgát.

Mostanra azonban még több értékesítő is van a pénzügyi piacon, mint volt a törvény bevezetése előtt, a jutalékbevétel ugyan tényleg csökkent (mert az angliai törvény -szemben az amerikai törvénnyel - megtiltotta a tanácsadók további javadalmazását a pénzügyi termékek kezelői felől), viszont egyre több ügyfél fizet inkább a tanácsadásért és a valódi tanácsadás ára nőtt. Mindemellett átláthatóbbak és olcsóbbak lettek a termékek, tisztult a piac és az ügynökök is képzettebbé váltak.

Az alábbi grafikonon látható, hogy csökkent az értékesítés utáni termék jutalékának mértéke, vagyis a rejtett költségek (zöld szín) és nőtt az ügyfeleknek közvetlenül felszámolt díj mértéke (vörös szín) a 2013-as bevezetés után:

Sok cég kénytelen volt átalakítani a működési modelljét, illetve megvált az új törvény után már kevés bevételt generáló ügyfeleitől.

Az ügyfelek megértették, hogy mi a különbség a fee only (értékesítés nélküli) vagy valódi tanácsadás és a termékértékesítés között

Így az apokaliptikus elképzelések nem váltak valóra. Bár nagyot változott a piac és kifejezetten előnyére, de a megjósolt nagy összeomlás elmaradt. Előtérbe kerültek a valódi tanácsadások és csökkentek az összetett, sok rejtett költséggel rendelkező termékek értékesítése.

Természetesen se a törvényalkotók, se a pénzügyi közvetítők nem várnak csodát az új törvénytől az USÁ-ban. A rossz szándékú közvetítőknek nehezebb dolga lesz, több papírt kell majd aláíratni az ügyféllel, amivel a saját hátsóját védi egy esetleges peres helyzetben, de azért a Kánaán nem fog eljönni a törvény bevezetése után sem. Különösen azért, mert az amerikai szabályozás nem fogja tiltani, hogy a tanácsadó vagy értékesítő harmadik féltől is kapjon térítést.

Reméljük egyszer nálunk is bevezetnek egy hasonló törvényi változást, hogy a pénzügyi tanácsadás végre tényleg pénzügyi legyen és tényleg tanácsadás. Addig is érdemes figyelemmel kísérni, hogyan változik a piac azokban az országokban, ahol ezeket a törvényeket már meghozták.

Addig is egy videó arról, mi a különbség a pénzügyi tanácsadás és a pénzügyi termék értékesítése között.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.