Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Károly küldött át nekem egy remek lehetőséget, amit a privátbankára ajánlott neki, egy dollár alapú tőkevédett kötvényt, amire várhatóan évi 10% kamatot fognak fizetni. Kockázat szinte semmi, a várható kamat dollárban egyszerűen mesés.
Azt már megtanultátok, ha túl szép, hogy igaz legyen, akkor nyilván nem is igaz, vagy nem úgy, vagy nem annyira.
Ez az ajánlat is megér egy tüzetesebb átolvasást. Kérjük el a 11 oldalas tájékoztatót és ismerjük meg jobban a terméket.
A banki kamatok mélyrepülése miatt egyre több kisbefektető merészkedik számára eddig ismeretlen területekre a befektetések világában.
Ezt követve én is igyekszem többet írni az alternatív lehetőségekről.(Ilyen volt a kötvényalapok (cikk itt), a szerb dinár kamatok (cikk itt), Q. kötvény és a hasonló írások.)
Az óvatos befektetők a pénzpiaci és a kötvényalapokon túl még az abszolút hozamú alapokig merészkedik el, ezért most erről írok.
A magyar bankbetéti kamatok már négy százalék környékére csökkentek a sorozatos radikális jegybanki alapkamat-vágás eredményeképpen.
A jelenlegi 4,75%-os jegybanki alapkamat várhatóan tovább fog csökkenni, erre utal az állampapírok hozamai is, az egyéves diszkont-kincstárjegy hozama már négy százalék alatt van. Vagyis a piaci szereplők további erőteljes kamatcsökkentést áraztak be a következő hónapokra.
Ez sajnos előrevetíti a bankbetétek kamatainak további csökkenését is.
Ezért a megtakarításaikat bankbetétekbe fektetők kénytelenek alternatív lehetőségek után nézni, amennyiben keveslik a bankbetétek egyre csökkenő kamatait. » Read more
Hiába írtam már virágnyelven egy kötvényről, mindig tovább bombáztok, hogy írjak róla.
Nos, ha tudni szeretnéd, mi van a Quaestor cég magas kamatozású kötvénye mögött, a legegyszerűbb, ha elolvasod az úgynevezett prospektusát, abból minden kiderül, amit tudnod kell.
Itt találod a dokumentumot.
A kibocsátó nem a Quaestor cég, hanem egy direkt erre a célra létrehozott Kft., amelyik továbbadja a kötvényekből befolyt pénzt a csoport tagjainak. Te ezzel a Kft.-vel vagy jogi kapcsolatban. A Kft. saját tőkéje kerekítés után 0,0%-a a teljes forrásnak, vagyis nagyon finoman szólva is nem tűnik túl tőkeerősnek. Ezért fogalmaznak úgy, hogy “az átlagostól eltérő kockázatú”. Mivel a pénzt a Kft. tovább kölcsönzi a Q csoport egyes tagjainak, akkor nem fog tudni fizetni, ha a Q csoport valamelyik tagja nem fogja törleszteni a Kft.-től felvett hitelét.
A kötvényre sem az OBA, sem a BEVA védelme nem vonatkozik a prospektus szerint.
Ha a kötvényből idő előtt ki akarsz szállni, nem biztos, hogy találsz rá vevőt, ha mégis, nem biztos, hogy tetszeni fog az ár, amit kapsz érte.
Mindezzel nem azt akartam mondani, hogy nem szabad venni a kötvényből, csak annyit, hogy tényleg az átlagostól eltérő kockázatú. Egy vagyon nélküli Kft.-nek adsz kölcsönt, amelyik a csoport tagjainak ad belőle hitelt. Ha a csoport, vagy annak egy meghatározott tagja csődbe jut, akkor valószínűleg búcsút inthetsz a pénzednek.
Ezzel szemben áll az, hogy a jelenlegi 4% körüli banki kamatok helyett 9% feletti névértékre vetített kamatot kapsz a pénzedért.
Ha úgy gondolod, hogy a csoport múltja és jelene alapján sikeres lesz az elkövetkező években, akkor adj neki kölcsön pénzt a jelenlegi kamatok duplájáért, ha erről nem vagy, vagy nem tudsz meggyőződni és a biztonság fontosabb, akkor felejtsd el.
Ne ess abba a hibába, hogy a 9% több mint a 4%, ezért ezt választom.
Update: Egy érdekes és tanulságos történet Indiából: 7 lecke, amit érdemes megtanulnod. Olvasd el, ha még nem tetted.
Nagyon sokan megkerestetek mostanában, hogy mondjak véleményt egy cég által kínált kötvényekről, ami 10% feletti kamatot fizet.
A konkrét kötvényről nem akarok véleményt mondani, de általánosságban leírom, mire figyelj és mire számíts, ha ilyen befektetést választasz.
Az első, amit tisztáznod kell magadban, mit is csinálsz, amikor kötvényt veszel. Nagyon fontos, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy egyéves betétet helyezel el egy pénzintézetnél, vagy egyéves kötvényét veszed meg ugyanannak a cégnek.
Ezt az ajánlatot találtam egy viszonylag ismertebb oldalon:
Szeretnénk figyelmébe ajánlani a jelenlegi devizapiacon vonzó befektetési lehetőséget kínáló Strukturált RC-Deviza terméket.
Forint befektetése esetén akár éves garantált 15%.
Euró befektetése esetén akár éves garantált 12%.
Dollár befektetése esetén akár éves garantált 12%.
– A 15% éves hozam a lejáratkori árfolyamtól függetlenül jár!
– Ha a megfigyelés időpontjában a forintom a mostani 291.5-ről 288-ra vagy az alá erősödik, a mai árfolyamnál 3.5 Ft-tal kedvezőbben váltódik át a pénzem EUR-ra.
– Ezt követően akár újraindíthatom a befektetést immár EUR-ban 12% körüli várható éves hozammal.
Kinek jó ez a befektetés? » Read more
Gyakran kérdezitek a véleményemet egy-egy befektetésről, fantasztikusnak tűnő ajánlatokról, hogy szerintem belevágjatok-e.
Ilyenkor mindig visszakérdezek, hogy bírod-e a rizikót, illetve veszítettél-e már jelentősebb összeget befektetésen? (Van akit háromszor-négyszer meg kell kérdeznem, mire egyszer leesik neki, miért kérdezem ezt.)
Legtöbben attól rosszul lesznek, ha fel kell törni a bankbetétet és a három hónapra járó nettó 1,8% kamatot elvesztik. Közben azt kérdezik, vegyenek-e olajárfolyam-esésre szóló turbó-certifikátot, amivel akár az összes pénzedet el tudod égetni pár nap alatt.
Egy-két évre részvénybe akarják fektetni a pénzt, mindössze arról kérdezik a véleményem, hogy melyikbe.
Esetleg azt a tuti tippet kapják, mint Zoli is, hogy fektessék az összes pénzük egy teljesen ismeretlen német cég kötvényeibe, mert az magas kamatot fizet és a kötvényen nem lehet bukni, ugye. Lefordítva magyarra, adják oda az összes pénzüket egy ismeretlen cégnek és még csak el se gondolkodjanak azon, vajon miért igér ilyen sokat egy cég a pénzükért. (Erről itt írtam) Hogy lehet-e bukni a kötvényeken? Talán kérdezzük meg azokat, akik 30%-ot buktak 2009-ben a magyar államkötvény-alapokon. Ha állampapíron ennyit lehet bukni, vajon egy vállalati kötvényen akkor mennyit? A kötvényekről itt már beszéltünk. a magyar kötvénypiacról pedig itt.
Péter rendelt egy írást a teljes magyar kötvénypiacról. 🙂
Azt, hogy mi a kötvény, itt már jól megbeszéltük. Javaslom, olvasd el, ha még nem tetted.
Egy vállalat a tőkeszükségét fedezheti bankhitelből, vagy ha kellően nagy cég, a bankokat megkerülve szerezhet forrást közvetlenül a befektetőktől. Ilyenkor bocsát ki egy cég vállalati kötvényeket.
Magyarországon ez a piac gyerekcipőben sem jár még. Ennek egyik oka a történelmi berendezkedés. Az angolszász világban a tőkepiac jól működik, ott a bankok nem, vagy csak alig vesznek részt a cégek finanszírozásában. Így a befektetni vágyók a megtakarításaikat közvetlenül adhatják kölcsön a cégeknek. Az európai piacon és így a magyar piacon is a bankok közvetítése a domináns, ahol a megtakarítók a pénzüket a bankban helyezik el és a cégek is a bankokhoz fordulnak finanszírozásért.
A másik ok a magyar cégek apró mérete. Alig-alig van olyan cég, amelyik európai értelemben számottevőnek lehet venni. Ilyen cégekbe nagyon kevesen mernének befektetni. Ezen kívül egy kötvénykibocsátás sem két fillér, bizonyos tőkeösszeg alatt egyszerűen nem éri meg a kibocsátás.
Ennek megfelelően a magyar vállalati kötvénypiac párszereplős dolog csak. A bankok által kibocsátott kötvényeken túl (ezeket szokták megvenni a szegény mamák 3 éves bankbetétnek gondolva a kötvényeket) a MOL, az E-STAR, a Business Telekom található meg a kínálatban (A Diákhitel-központ kötvénye inkább közelebb van az állampapírokhoz). Ezeknek az aktuális árfolyamát a Tőzsde honlapján tudjuk nyomon követni itt.
A tőzsdén kívül vehetünk ezekből a papírok az OTC piacon is, ha van privábankárunk/brókerünk, ő tud ebben segíteni.
Az Alteo most bocsátott kötvényt lakossági és intézményi befektetőknek egyaránt. A cégről fontos tudnivalókat az alaptájékoztatóból tudhatunk meg, a kötvényről és a kibocsátásról magáról a feltételekből tájékozódhatunk.
Ez utóbbiba érdemes belenéznünk, mit is látunk egy ilyen feltételekben.
Megtudhatjuk belőle, hogy a cég 2 milliárd forint értékben bocsát ki kötvényt több sorozaton keresztül, a jelenlegi kibocsátás akkor lesz eredményes, ha legalább 50 milliót elér a jegyzés közben összegyűlt ajánlat. Ennek oka, ha mondjuk a cég egy beruházásra gyűjt pénzt és nem jön össze az egész pénz, a részösszeggel nem tud mit kezdeni.A kötvény kibocsátásának a koordinátora az Equilor, ha valaki jegyezni akar, akkor hozzá kell fordulnia.
A 2 milliárdos összeg akkor lesz érdekes, ha majd elemezni akarjuk a céget, hogy érdemes-e rábízni a pénzünk.
Megtudjuk, hogy a kötvény névértéke 10 ezer Ft és 100,1885%-os áron kerül forgalomba, azaz 10.019 Ft-ot fogunk fizetni egy darab kötvényért, ennek ellenére a kamatot mindig a névértékre számítják.
Nyilvános a forgalomba hozatal, azaz bárki jegyezhet a kötvényből, nem csak egy előre meghatározott szűk kör.
A kamatláb 12,37%, ezt minden év augusztus 22-én fizetik ki, a tőkét pedig a futamidő végén adják vissza.
Nagyon fontos információ, hogy a kötvény jellege fedezet nélküli. Ha jelzáloggal fedezett volna, nem is kapnánk rá ekkora kamatot. Mivel fedezetlen kötvény, egy csőd esetén először az állam vinné el az őt illető adókat, a munkavállalók kapnák meg a bérüket és végkielégítéseiket, utána a bankok vinnék a fedezett hiteleiket, aztán jönnénk mi a többi hitelezővel együtt és ha még mindig maradt pénz, akkor kapnának a részvényesek is.
A kötvény dematerizált, ez azt jelenti, hogy nem papír alapon kapjuk meg, csak felírják az értékpapír számlánkra elektronikusan.
Az allokáció kártyaleosztásos, ez azt jelenti, hogy mint egy pakli kártyából minden igénylőnek adnak egy lapot és amikor a sor végére érnek, kezdik elölről, amíg el nem fogy az összes kötvényt. Ilyenkor mindenki ugyanannyi kötvényt kap, függetlenül attól, hogy eredetileg mennyit igényelt. A leosztás lehet még jegyzésarányos, ekkor mindenki a jegyzés során igényelt összegének mondjuk a 57,78%-át kapja meg. A harmadik mód, amikor azt mondják, hogy először például az intézményi befektetők kapják meg az igényüket és ha marad, akkor a lakossági befektetők.
Azt is láthatjuk, hogy a kibocsátás a cégnek kb.1,5-2%-ba kerül.
Na, most már vállalati kötvényt is tudtok jegyezni. 🙂
Azt, hogy megéri-e ebbe a cégbe fektetni, egy másik alkalommal nézzük, az már nagyobb falat, egy komplett vállalatértékelés és mérlegelemzés.
A fent leírtak miatt olyan, hogy vállalati kötvény befektetési alap, nem is igen létezik Magyarországon. A magyar kötvényalapnak hívott befektetési alapok zömét a magyar állampapírok alkotják.
Az amerikai piacon remek vállalati kötvényalapok vannak, külön kis és nagy cégekre, rizikós cégekre és még számtalan módon válogathatunk a kínálatból.
Na, ennyit mára, mentem dolgozni.
Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo
Engedve a sürgetéseteknek, írok egy bejegyzést egy olyan témáról, amit már régóta meg akartam írni. Ez pedig a kockázat, azon belül is a pénzügyi kockázat.
Az átlagember bemegy a bankba, megnézi a befektetési alapok elmúlt éves hozamát, aztán rábök arra, amelyik mellett a legmagasabb hozamot látja, hogy abba rakja a pénzét, mert úgy gondolja, hogy a 12% több, mint az 5%. Fogalma sincs arról, hogy az elért hozam önmagában semmit nem jelent. Igazából értékelhetetlen adat, nem megyünk vele semmire.
