Címke: portofolioblogger

Mai hír, hogy a kormány újabb, összesen 700 milliárd forintnyi támogatott hitelt jelentett be a cégeknek, mérettől függetlenül, maximum végig fix 6%-os forint és 2,5%-os euró kamat mellett.

A pénzt első olvasatban bármire lehet majd használni, akár a lejáró, korábbi kedvezményes hitelek kiváltására is.

A kormány megint szembe megy az MNB-vel. Az MNB 18%-ra emelte a kvázi alapkamatot, miután a forint árfolyama gyakorlatilag összeomlott és az infláció az Unió egyik legmagasabbja (most pedig már a legmagasabbja) lett.

Ezt a kényszerű kamatemelést a kormány újabb és újabb alacsony kamatozású hitelek kibocsátásával igyekszik semmissé tenni, már háromezer milliárd forintnál jár a mindenféle, a kormány, vagyis hát az adófizetők által támogatott vállalkozási hitelek összessége.

(Ha átlagosan tíz százalékponttal nagyobb a kormány forrásköltsége, mint amennyit ő kap kamatot a vállalkozásoktól, akkor évi 300 milliárd forintba kerül ez az adófizetőknek. Még egyszer: évente. A nagyságrend érzékeltetéséhez, évi 270 milliárd forintba kerülne a tanárok 20%-os fizetésemelése.)

Persze nemes cél a gazdasági társaságok támogatása, de inkább a pénzügyi mutatókat kellene gatyába rázni, megegyezni az Unióval, kivezetni az inflációt gerjesztő kádári árstopokat és akkor azonnal hatalmasat lehetne csökkenteni a forint alapkamatán. Ezzel meg is oldottuk volna a problémát, a gyökereinél kezelve a bajt.

De megint inkább a rossz utat választjuk, ami semmit nem old meg, de legalább rengeteg pénzbe fog kerülni a további években, még jó sokáig.

Ennek ellenére, ha vállalkozásod van, várd meg, amíg kijönnek a részletek. Az új program neve Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogram.

Gyakran előfordult már tanácsadásokon, ezért érdemes írni róla egy sort.

Az Akadémián mondtam, hogy bankbetétet nem kötünk le egyben, mert ha fel kell törni egy tízmilliós betétet százezer forint miatt, minden addigi kamatot elveszítesz. Ezért inkább több részletben kösd le a bankban a pénzed.

Azóta már nincs értelmezhető kamatú bankbetét, azonban sokan az Államkincstárba is több részletben teszik be a pénzük ugyanilyen megfontolásból.

Ez az, ami felesleges.

Amikor államkötvényt veszel, akkor minden egyes kötvénynek van egy névértéke, ami lehet egy forint vagy ezer forint, attól függően mit veszel.

Ha vettél állampapírt ötmillió forintért, akkor te ötmillió darab állampapírt vettél. Ha kell háromszázezer forint, akkor eladsz belőle háromszázezer darabot.

Erre a mennyiségre kell csak kifizetni a visszaváltás költségeit, a többi 4,7 millió darab kötvény ugyanúgy kamatozik tovább.

Röviden állampapírt nyugodtan vehetsz akármennyit egyösszegben, nem kell több részletben lekötni, mint a bankbetétet. (Mert nem bankbetét és nem is “lekötés”, hanem kötvényvásárlás.)

Szomorúan tapasztaljuk, hogy nagyot estek a betéti kamatok, különösen, ha nem feledkezünk el arról, hogy a kamatokat még 16%-os kamatadó és 0,2 vagy 0,3%-os tranzakciós adó is terheli, ha lejárat után el akarjuk utalni a pénzt másik bankba, vagy felvesszük készpénzben.

Na de semmi gond, hiszen az infláció is alacsony, most éppen 2,1%, ilyen alacsony 38 éve volt utoljára.

Vagyis az 5% kamatból levonva a kamatadót és a tranzakciós adót, még mindig 1,9%-os reálhozamunk van, tehát semmi ok az aggodalomra.

Egyetért velem a kedves olvasó?

Pedig nem kellene. 🙂 » Read more