Szomorúan tapasztaljuk, hogy nagyot estek a betéti kamatok, különösen, ha nem feledkezünk el arról, hogy a kamatokat még 16%-os kamatadó és 0,2 vagy 0,3%-os tranzakciós adó is terheli, ha lejárat után el akarjuk utalni a pénzt másik bankba, vagy felvesszük készpénzben.
Na de semmi gond, hiszen az infláció is alacsony, most éppen 2,1%, ilyen alacsony 38 éve volt utoljára.
Vagyis az 5% kamatból levonva a kamatadót és a tranzakciós adót, még mindig 1,9%-os reálhozamunk van, tehát semmi ok az aggodalomra.
Egyetért velem a kedves olvasó?
Pedig nem kellene. 🙂
Ugyanaz a hiba, ami a pénzpiaci alapnál volt ebben a cikkben. Ugyanis azt tudjuk, hogy mostantól visszafelé egy évre 2,1% volt az infláció és mostantól előrefelé 4% nettó kamatot fogunk kapni jövő ilyenkor.
Hogy a 4% nettó kamat több-e mint az idő alatt elszenvedett inflációs veszteség, arra majd csak egy év múlva kapjuk meg a választ.
Most csak azt tudjuk, hogy ha az elmúlt évben 3%-nál nagyobb kamatunk volt, akkor infláció felett hozott a befektetésünk. De ez édeskevés annak megítéléséhez hogy a most lekötött pénz pozitív reálkamatot fog-e hozni.
Ezekre az idősíkokra tessék figyelni, mert a legtöbben elrontják az időben való helyes gondolkodást.
(Arra gondolom mindenki emlékszik még, hogyan számoljuk ki a reálkamatot az infláció ismeretében. Nem, nem kivonjuk egymásból a két számot. Ha valaki már elfelejtette, itt tud újra utánanézni.)