Monthly Archives: május 2013

Jogász kerestetik

Már régóta írni kellene néhány fontos témáról, amihez kellene jogász segítsége.

Ezek az örökösödés, a végrendelet és a házassági szerződés.

A magyar jog szerint jelenleg az egyik fél halála esetén a gyerekek örökölnek és a házastársnak lesz haszonélvezete. (Ez sok mindenben változni fog januártól)

Ez akkor igazán szívás, ha az örökösök kiskorúak, mert ilyenkor a gyámhivatal ül rá a pénzre, úgymond a gyerekek védelme érdekében. A gyámügyi számla kamata combos 1-2% és minden egyes fillérért könyörögni kell, hogy a házastárs pénzhez jusson. A kiadásait pedig számlával kell igazolni, hogy tényleg a gyerekekre költötte a pénzt.

Ez csak részben kivédhető elhalálozási rendelkezéssel (bankbetét) és kedvezményezett állításával (biztosítás), de például ilyet értékpapíroknál (államkötvények is ezek) nem lehet megadni, ahogy ingatlannál sem.

Végrendelet írásával egy kicsit csökkenthető a probléma, de a köteles rész miatt ez is csak részmegoldás.

Nos, kedves jogértő olvasóm: ha van kedved hozzá, ezt a kérdést kellene körüljárni, hogyan lehet csökkenteni a gyámügy befolyását, illetve ettől részben függetlenül mikor érdemes végrendeletet írni és mi legyen benne.

A másik sokakat érdeklő kérdés a házassági szerződés haszna, célja, tartalma.

(Alapnak jó ez:  http://drkovacsnorbert.blog.hu/2010/10/28/hazassagi_vagyonjogi_szerzodes), ezt kellene egy kicsit színessé és érthetővé tenni. Mikor igen, mikor nem, mi ellen véd, mi ellen nem, stb.)

Amennyiben veszed a fáradságot és megírod ezt a cikket nekünk, laikusoknak, közérthető nyelven, hálánk jeléül jól beleírunk, mint szerzőt és feltüntetjük a honlapodat is.

Ha van kedved a cikkíráshoz, egyeztessünk e-mailben: kiszamolo kukac indamail pont hu.

Köszönjük a tudásszomjas olvasóközönség nevében.

Share

Ha lakást veszel

Jobb helyeken az autók biztosítási története nyilvános adatbázis. Így ha autót akarsz venni, az első dolgod, hogy lekérdezed, okozott-e, vagy szenvedett-e balesetet valaha az adott gépjármű.

Amikor ingatlant veszel, érdemes neked is lekérdezni az adott lakás kártörténetét. Ehhez nem fog más hozzáférni, csak a tulajdonos, de kérd meg rá, mert sok mindent megtudhatsz az adott lakásról.

Háromszor törtek be az elmúlt évben? Jó kis környék lehet…

Árvíz utáni, vagy tűz utáni helyreállítást fizetett a biztosító? Nem biztos, hogy azt az ingatlant kell megvenned ebben az esetben.

Kétszer volt csőtőrés az elmúlt két évben? Készülj fel rá, hogy ideje cserélni a vízvezetékeket. Beázás? A tető milyen állapotban van?

Ha az elmúlt két-három évben váltott biztosítót, kérd meg, hogy kérje ki az előző helyről is a kártörténetet.

(További tippek lakásvásárláshoz itt.)

Share

Megjött a persely

Amint itt írtam, rendeltem a két éves fiamnak egy perselyt az internetről, ami a napokban megérkezett.

Azóta gyökeresen megváltozott az életem: soha nincs semmi apróm, nem tudok bevásárlókocsit használni, vagy meginni egy kávét egy automatából. 🙂

Nincs az a pénzmennyiség, amit a fiam ne akarna bedobálni a perselybe. Ilyenkor jó, hogy szép nagy perselyt választottam….

Már kénytelen vagyok csalni, suttyomban újra és újra ki kell üríteni a perselyt, hogy legyen mit folyamatosan beletölteni.  🙂

Nem baj, most már a mamáknak is bemutattuk a perselyt, onnan is el kezdett befolyni némi pénz, úgyhogy előbb-utóbb meggazdagszik ez a gyerek. 🙂

Share

Mai napi kérdéseitek

Bőven el tudtok látni kérdéssel, gyakran eszembe jut, hogy itt a blogon kellene válaszolni rájuk, hogy más is tanuljon belőle.

Addig is, amíg ez meglesz, a mai napi kérdéseitekre most itt is válaszolok.

“Azt olvasom, hogy az ország devizatartaléka 10,7 ezer milliárd forint (38 milliárd euró). Miért nem költjük ezt el az államadósság csökkentésére, rengeteg kamattól megszabadulnánk így.”

Az ötlet remek, csak éppen fontos, hogy ez a tartalék a rendelkezésre álljon. Ennek több oka van. Az egyik, hogy egy forint elleni spekulációs támadást a jegybank úgy tudna kivédeni, hogy ebből a tartalékból adna el eurót, ezzel erősítve a forint árfolyamát. (Ez a devizapiaci intervenció.)

Ameddig a spekulánsok tudják, hogy a jegybanknak van elég pénze a támadás visszaverésére, meg sem próbálják azt. Azonban 2008-ban az akkori 18 milliárd euró (a jelenlegi tartalék fele) ehhez kevésnek bizonyult, ezért is kellett villámgyorsan az IMF hitel.

Másrészt ebből kell fedezni az állam devizakifizetési kötelezettségeit, például a lejáró IMF hitelek és egyéb devizás adósságok visszafizetéséhez szükséges devizamennyiséget. Az aranyszabály szerint a devizatartaléknak elégnek kell lennie egy évig a rövidlejáratú hitelek törlesztésére akkor is, ha nem tudna az állam újabb devizahitelek felvételével pénzhez jutni.

Ezért fontos a magas tartalék. Ennek mértékéről persze lehet vitázni, de azt már láttuk, hogy a jelenlegi tartalék fele egyszer már kevésnek bizonyult a közelmúltban.

“Egy röpke kérdésem lenne, miszerint a Kincstári Takarékjegy I. nevezetű termék (jelenleg 4.75%) jobban megéri, mint pl a Malacpersely?
Ezt onnan gondolom, hogy a CIB weblapján (link) a kalkulátor szerint az első év végére 122 776 Ft-om lesz havi 10k befizetésnél. Viszont ha vennék a jelenlegi megtakaritásomból (120k) KTJ I-t, akkor az 9576 Ft nettó kamatot termelne 1 év alatt. LINK
Melyik a jobb megoldás? Maradjak a malacban, vagy vegyem ki a bent lévő összeget és vegyek rajta takarékjegyet?”

Ez egy gyakori hiba, amit sokan elkövetnek. A félreértés abból adódik, hogy míg a Kincstárjegy esetében a teljes befektetés már az első hónap elején megvalósul és így a teljes összeg kamatozik egy éven át, a másik esetben ez nem így van.

A malacpersely esetén az első hónapban csak 10 ezer van benn, azaz csak ez kamatozik 12 hónapot, 20 ezer kamatozik 11 hónapot, 30 ezer 10 hónapot, stb.

Ha a malacperselybe is a teljes pénzt befizetnéd az első hónapban, akkor az többet kamatozna a Kincstárjegynél. (Bár éppen a jövő héten fog csökkenni a kamata.)

Eddig ugyesen kezeltem a penzugyeimet, ezert jelenleg a felretett penzem kamatabol elek. Persze szerenyen, de stressz mentesen 🙂
Mivel jelenleg a kamatok tartanak fent a viz tetejen, egy kerdest szeretnek feltenni. Szerinted jo helyen -es biztonsagban- van a penzem, vagy lenne esetleg okosabb verzio is a megtakaritasokat illetoen? 
Malacpersely, CIB Bank: 15.000.000 HUF + 15.000 EUR
Allamkincstar, Kamatozo kincstarjegy, tartos befektetesi szamla: 16.000.000 HUF
+ van 2.000.000 Forintom, amivel a jelenlegi kamatok mellett nem pontosan tudom mit csinaljak.

Barmi otletet, tanacsot szivesen fogadnek.Elore is koszonom.

Ha jól értem, egyedül a tőkéd kamataiból élsz. Ez jó dolog, azonban úgy tűnik, egy fontos dolgot elfelejtesz. Ez pedig az infláció.

Ha szeretnéd megőrizni a tőkéd értékét, akkor azt évente az inflációval növelned kellene, mert ellenkező esetben a tőkéd és az arra kapott kamat is reálértékben egyre kevesebbet ér. Vagyis csak az infláció feletti kamataidat szabadna felélned.

Mivel a megélhetésed a kamatok nagyságán múlik, ezért kockázatosabb és kevésbé kiszámítható befektetés nem jöhet szóba.

Rossz hír, hogy a forintos Malacpersely kamata a jövő héttől már csak 4,5% lesz, az eurósé június 17-től pedig 2%.

A Kamatozó Kincstárjegy éves hozama (EHM) jelenleg 4,93%, míg a legrosszabb prémium állampapír kamata is 5,2%. Ezért ha nem kell a tőke pár évig, én gondolkodnék a váltáson, amikor lejár a mostani Kincstárjegy. Mondjuk azt nem értem, hogyan élsz a kamatokból, ha TBSZ számlán van a pénz.

 A 2 millió forinttal kapcsolatban sajnos nincs tuti tippem, hiszen számodra fontos a kiszámítható cash flow, így csak bankbetét és állampapír jöhet szóba. Szerintem a bankmonitor.hu-n nézd meg, hol vannak a legjobb kamatok.

Share

Egy unit linked biztosítás korrekt árazással: Allianz Életprogram

A unit linked életbiztosításokról már sokat írtam, mint arról a pénzügyi termékről, amit nagy ívben kerülni kell. (Cikkek itt.)

Ennek oka, hogy az elmúlt tizenpár évben a biztosítók az ügyfelek érdekeiről elfeledkezve, csak az ügynökök érdekeit tartották szem előtt és egymással versenyeztek, ki ad magasabb jutalékot az ügynöknek, vagy brókercégnek, hogy hozzá hozza a megkötött szerződést.

Rövid időn belül már szinte minden biztosító az első éves díj 140-150%-át adta oda az ügynöknek, amit aztán az ügyféltől vont le, de nem egyszerre, hanem jól elrejtve 10-20 év alatt.

Ezen túl a biztosító fantáziadús vételi-eladási árfolyam-különbözet címén újabb 5%-ot tett el befizetésenként, magas, évi 1,75-2% alapkezelői költséget számolt fel a bennlévő pénzünkre évről-évre, valamint havi 5-600 Ft számlavezetési díjat.

Olvasd tovább

Share

Befektetési alapokba áramlik a pénz

A bankbetétek kamatainak látványos zuhanása sok kisbefektetőt csábított át a befektetési alapokba. Csak márciusban 173 milliárd forint érkezett az alapkezelőkhöz, ebből 61 milliárd kötvényalapokba (főleg magyar állampapírokba fektető magyar kötvényalapokba), 40 milliárd pénzpiaci és közel 14 milliárd tőkevédett alapba.

Nem is lehet ezen csodálkozni, amikor a tavaly májusi 9%-os akciós betéti kamatok átlag 4-4,5%-ra zuhantak, ezzel szemben a magyar állampapírokba fektető úgynevezett hosszúkötvény alapok 15-19%-os hozammal büszkélkedhetnek az elmúlt évben, ugyanígy a pénzpiaci alapok 5-6,5% közötti hozamuk is magasan veri a jelenlegi 4-5%-os betéti kamatokat.

Mondhatni, logikus befektetői döntés volt átcsoportosítani ezekbe az alapokba a pénzt. Alacsony kockázat, elképesztő hozamok.

Olvasd tovább

Share
1 2