Mai napi kérdéseitek

Bőven el tudtok látni kérdéssel, gyakran eszembe jut, hogy itt a blogon kellene válaszolni rájuk, hogy más is tanuljon belőle.

Addig is, amíg ez meglesz, a mai napi kérdéseitekre most itt is válaszolok.

“Azt olvasom, hogy az ország devizatartaléka 10,7 ezer milliárd forint (38 milliárd euró). Miért nem költjük ezt el az államadósság csökkentésére, rengeteg kamattól megszabadulnánk így.”

Az ötlet remek, csak éppen fontos, hogy ez a tartalék a rendelkezésre álljon. Ennek több oka van. Az egyik, hogy egy forint elleni spekulációs támadást a jegybank úgy tudna kivédeni, hogy ebből a tartalékból adna el eurót, ezzel erősítve a forint árfolyamát. (Ez a devizapiaci intervenció.)

Ameddig a spekulánsok tudják, hogy a jegybanknak van elég pénze a támadás visszaverésére, meg sem próbálják azt. Azonban 2008-ban az akkori 18 milliárd euró (a jelenlegi tartalék fele) ehhez kevésnek bizonyult, ezért is kellett villámgyorsan az IMF hitel.

Másrészt ebből kell fedezni az állam devizakifizetési kötelezettségeit, például a lejáró IMF hitelek és egyéb devizás adósságok visszafizetéséhez szükséges devizamennyiséget. Az aranyszabály szerint a devizatartaléknak elégnek kell lennie egy évig a rövidlejáratú hitelek törlesztésére akkor is, ha nem tudna az állam újabb devizahitelek felvételével pénzhez jutni.

Ezért fontos a magas tartalék. Ennek mértékéről persze lehet vitázni, de azt már láttuk, hogy a jelenlegi tartalék fele egyszer már kevésnek bizonyult a közelmúltban.

“Egy röpke kérdésem lenne, miszerint a Kincstári Takarékjegy I. nevezetű termék (jelenleg 4.75%) jobban megéri, mint pl a Malacpersely?
Ezt onnan gondolom, hogy a CIB weblapján (link) a kalkulátor szerint az első év végére 122 776 Ft-om lesz havi 10k befizetésnél. Viszont ha vennék a jelenlegi megtakaritásomból (120k) KTJ I-t, akkor az 9576 Ft nettó kamatot termelne 1 év alatt. LINK
Melyik a jobb megoldás? Maradjak a malacban, vagy vegyem ki a bent lévő összeget és vegyek rajta takarékjegyet?”

Ez egy gyakori hiba, amit sokan elkövetnek. A félreértés abból adódik, hogy míg a Kincstárjegy esetében a teljes befektetés már az első hónap elején megvalósul és így a teljes összeg kamatozik egy éven át, a másik esetben ez nem így van.

A malacpersely esetén az első hónapban csak 10 ezer van benn, azaz csak ez kamatozik 12 hónapot, 20 ezer kamatozik 11 hónapot, 30 ezer 10 hónapot, stb.

Ha a malacperselybe is a teljes pénzt befizetnéd az első hónapban, akkor az többet kamatozna a Kincstárjegynél. (Bár éppen a jövő héten fog csökkenni a kamata.)

Eddig ugyesen kezeltem a penzugyeimet, ezert jelenleg a felretett penzem kamatabol elek. Persze szerenyen, de stressz mentesen 🙂
Mivel jelenleg a kamatok tartanak fent a viz tetejen, egy kerdest szeretnek feltenni. Szerinted jo helyen -es biztonsagban- van a penzem, vagy lenne esetleg okosabb verzio is a megtakaritasokat illetoen? 
Malacpersely, CIB Bank: 15.000.000 HUF + 15.000 EUR
Allamkincstar, Kamatozo kincstarjegy, tartos befektetesi szamla: 16.000.000 HUF
+ van 2.000.000 Forintom, amivel a jelenlegi kamatok mellett nem pontosan tudom mit csinaljak.

Barmi otletet, tanacsot szivesen fogadnek.Elore is koszonom.

Ha jól értem, egyedül a tőkéd kamataiból élsz. Ez jó dolog, azonban úgy tűnik, egy fontos dolgot elfelejtesz. Ez pedig az infláció.

Ha szeretnéd megőrizni a tőkéd értékét, akkor azt évente az inflációval növelned kellene, mert ellenkező esetben a tőkéd és az arra kapott kamat is reálértékben egyre kevesebbet ér. Vagyis csak az infláció feletti kamataidat szabadna felélned.

Mivel a megélhetésed a kamatok nagyságán múlik, ezért kockázatosabb és kevésbé kiszámítható befektetés nem jöhet szóba.

Rossz hír, hogy a forintos Malacpersely kamata a jövő héttől már csak 4,5% lesz, az eurósé június 17-től pedig 2%.

A Kamatozó Kincstárjegy éves hozama (EHM) jelenleg 4,93%, míg a legrosszabb prémium állampapír kamata is 5,2%. Ezért ha nem kell a tőke pár évig, én gondolkodnék a váltáson, amikor lejár a mostani Kincstárjegy. Mondjuk azt nem értem, hogyan élsz a kamatokból, ha TBSZ számlán van a pénz.

 A 2 millió forinttal kapcsolatban sajnos nincs tuti tippem, hiszen számodra fontos a kiszámítható cash flow, így csak bankbetét és állampapír jöhet szóba. Szerintem a bankmonitor.hu-n nézd meg, hol vannak a legjobb kamatok.

Share

38 hozzászólás

  • asd123
    Az utolsó kérdéshez szeretnék hozzászólni:

    Gondolkodott már a kedves kérdező azon, hogy tőkéjének egy részét és szabadidejét felhasználva a tőzsdén érjen el magasabb hozamokat? A kétmillió forint az első években pont megfelelő keret lenne a gyakorláshoz.

    Csillag és apró betű helyett: nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a tőzsdei kereskedés, befektetés kockázatos. Mindenképpen kis összeggel kell elkezdeni és évekig kell tanulni, gyakorolni és tapasztalatot szerezni, mielőtt az ember komoly összegeket kockáztat (saját tapasztalat).

  • Don
    ezt a kamatokból élek megoldást a kérdező részletezhetné kicsit jobban, mert annak a cirka 20 milliónak az éves nettó kamatait ha leosztom 12 hónapra nem sokkal nagyobb pénzről beszélhetünk mint a minimálbér (mai várható kamatok mellett)
  • kissbéla
    Előrebocsátom, hogy rendkívül szeretem a blogot, mert elég gyakorlatias, tehát nem kötekedek, hanem kérdezek.

    Kérdésem az, hogy személyes találkozáskor is hasonló tanácsot kaphatok, mint a harmadik részben?
    Ennyit lehet tenni 15M Ft+15e euro+16M Ft+2M Ft-tal?
    Mert az, hogy kockázatmentesen utánajárok melyik banknál adnak éppen jó, akciós kamatot és utalgatom, kiszámolom, hogy megéri-e az egyszerű matematika. Az pedig, ha befektetési alapot is beveszek a portfólióba az pedig kockázat: vagy jó időben szállok be(és ki), ezzel többet elérve, mint a banki kamatok vagy nem.
    De nem létezik olyan tanács pénzügyi tanácsadóktól, private banking szakemberektől, amely olyan megoldást tartalmaz, hogy kockázatmentesen többet lehet elérni, mint a banki kamat?

  • Attila
    Lenne egy kerdesem nekem is:
    Az ertekpapir szamlan levo papirok veszelyben vannak-e bankcsod eseten?
  • kissbéla
    Majd, ha mutatsz neki olyan embert, hiteltérdemlő számlával együtt, aki hosszútávon profitált belőle, akkor sem biztos, hogy szeretne idegeskedni, kiszámíthatatlan jövőbeli nyereséggel számolni, a tanulóévek veszteségeit elviselni, majd rájönni arra, hogy ez lehet mégsem neki való:-)
  • Kiszamolo
    De, kapsz olyan tanácsot, ami szerint magasabb kamatokat is el lehet érni kockázatmentesen, mint a kockázatmentes hozam.

    Csak éppen hazugság lesz.

    Az emberek azt szeretnék, hogy kapjanak nem létező tuti tippeket, ahol kockázatmentesen szénné keresik magukat. Erre épül az összes csalás, az emberek hiszékenységére és kapzsiságára.

    Azt is szeretnék, hogy valaki mondja meg, mit hoz a jövő. Ezt is sokan kiszolgálják, megmondják, melyik részvényt kell megvenni és melyiket eladni. Nem mintha tudnák, azt tudják, hogy ők mennyit keresnek az adásvételen.

    Egy jó pénzügyi tanácsadás nem attól jó, hogy tuti tippeket ad (amelyek a valóságban lózungok, vagy akár csalások), hanem hogy rávilágít arra, neked mire van szükséged az időtáv, kockázattűrő képesség, vagyon nagysága, bevételek-kiadások függvényében.

  • Kiszamolo
    A konkrét esetben mivel a levélíró, amennyiben jól értem az életkörülményeit, a kamatokból él, mégpedig szerényen, nem adhatok neki olyan tanácsot, hogy próbáljunk ki mondjuk egy abszolút hozamú alapot, mert az elmúlt 3 évben jól hozott.

    Lehet, hogy a következő 3 évben mind veszteséges lesz, akkor mit csinál? Nem eszik 3 évig, hogy ne fogyjon a tőkéje?

    Ha valakinek kell a pénz mondjuk 2 év múlva egy építkezésre, nem tudsz neki korrektebb választ adni, mint tegye be bankbetétbe, mert itt is leírtam, hogy még állampapírokon is mennyit lehet bukni két év alatt: //kiszamolo.hu/befektetesi-alapokba-aramlik-a-penz/

  • Zabalint
    “Mondjuk azt nem értem, hogyan élsz a kamatokból, ha TBSZ számlán van a pénz.”

    Pedig ez nagyon egyszerűen kivitelezhető annál, aki kamatokból él. Egyszerűen annyit kell csinálni, hogy a 0. évben nyit egy TBSZ-t, amibe nem teszi be az összes pénzét, hanem annyit kint tart, ami elég 5 évre, és azt rövid távú befektetésekbe teszi, amit közben folyamatosan felél, de nyilván ha jól számolt, akkor az 5. évben ez az összeg kamatként visszajön.

    Másik megoldás, de ennek a felépítéséhez több év kell, ha minden évben nyit egy TBSZ-t és minden évben lejár egy.

    Mivel a nominál kamatot adóztatják, nem a reálkamatot, ezért TBSZ nélkül eleve bukta kamatokból élni.

  • Kiszamolo
    Ez igaz is lehetne, de még nem is létezik csak harmadik éve TBSZ számla és én nem is így értem a megfogalmazását. Persze, lehet, hogy csak túl egyszerűen fogalmazott.
  • kissbéla
    Én ezen már rég túl vagyok, pontosabban sosem mentem bele…Mindig a költségeket és kockázatokat (valószínű veszteségeket) kerestem és tanultam a bankoktól és tanácsadóiktól: a kockázatot és a költségeket mindig áthárítják. Én is így teszek, amennyire ki lehet bújni alóluk.

    Elnézésedet kérem, de a tanácsadás díjával is így teszek. Megéri-e nekem? Ha a tanács abból fog állni, hogy ez ennyit hoz, az pedig vagy bejön vagy nem, akkor az nekem nem éri meg, ennyit én is tudok.

    Hasznos volt a lakástakarék vagy a külföldi számlák, eurobetétekről szóló írások, de ha általánosságban kérdezem, hogyan csináljunk több pénzt biztonságosan, akkor az arra adott válasz lenne nekem olyan információ, amiért fizetnék, amire azt mondanám, igen erről nem tudtam, erről nem tudhat a mezei halandó.

  • Kiszamolo
    Senki nem mondta, hogy neked, vagy mindenkinek van szüksége tanácsadásra.

    Nem is szoktam olyanokkal találkozni, aki nem biztos benne, hogy megéri-e neki a tanácsadás. Ezeket én szoktam lebeszélni róla, mert szerencsére nélkülük is van elég jelentkező és nem akarom, hogy bárki csalódjon.

    Ellenben a találkozókon rengeteg dologra fény derül és az ára 10 millió forintnak a 0,35%-a, ez szinte mindenkinek visszajön.

  • szocske
    Szerintem egyszerűen nem szó szerint kell érteni a “kamatokból élek” kifejezést, azaz technikailag nem úgy működik a dolog, hogy minden hónapban felveszem az előző nap jóváírt x ezer forint kamatot, így simán lehet TBSZ-re is eltenni valamennyi pénzt abból a konkrét pénzből majd 5 év múlva fog élni.
  • szocske
    Egyébként a fenti összegekkel én elgondolkoznék lakás kiadásán is.
    A mai kamatokkal és ingatlan árakkal már talán érdemes.
    Persze nem 1 db 30 milliós ingatlant kell venni Budapesten, amit aztán kiad 120 ezerért.
    Azt viszont konkrétan tapasztalatból mondhatom, hogy pl. Miskolcon egy 5 M értékű ingatlant havi 35 ezerért bútorozatlanul néhány héten belül ki lehet adni úgy, hogy válogatni is lehet a jelentkező bérlőkből, mert van bőven jelentkező.
    Ez bő 8%-os “kamatnak” felel meg. Leadózva is jobb, mint egy mai bankbetét.
    Persze cserébe nem könnyű hozzájutni a pénzhez, ha szükség van rá, de ha valaki tartósan arra rendezkedik be, hogy a kamatból él, akkor úgysem akar hirtelen megszabadulni a tőkéből.
  • szocske
    Az 5M vételár és 35 ezer havi bérleti díj ráadásul biztonságosan van megadva, ha valaki direkt kiadni keres lakást, akkor nem sürgős a vétel, ráér nézelődni, kivárni egy jó vételt, amikor az eladónak sürgős az eladás, ilyenkor pedig pofátlanul lehet alkudni.
    Kis kivárással és szerencsével akár 4-4,5M-ért is meg lehet ma kapni egy olyan szinten felújított 40-50 m2 körüli gázfűtéses lakást, amire nem kell költeni és akár másnaptól ki lehet adni havi 35 ezerért.
    4M-val számolva pedig már 10% feletti a “kamatunk”.

    Még olcsóbb és talán kevésbé problémás lehetőség: Garázst venni 1-1,5M körül, amit olyan 10-12ezer/hó áron lehet kiadni. Talán nehezebb bérlőt találni, cserébe magasabb a haszon és kisebb a kockázat, egy garázsban kisebb eséllyel fog a bérlő tartozást felhalmozni, a szomszédok idegeire menni, valamit tönkretenni…

  • user
    “tőzsdén érjen el magasabb hozamokat”

    Tőzsde, csak kicsit másképp: és ha osztalékfizető részvényekkel próbálkozna?

  • Kiszamolo
    Ahhoz viszont kevés a pénz szerintem.
  • Kiszamolo
    Az e-mail címe és az ékezet nélküli levele alapján nem Magyarországon élhet. Ezért nem biztos, hogy a lakáskiadás a távolból megoldható.
  • Géza
    ezt a “kamatokból élek”-et lehet úgy is értelmezni, hogy a TBSZ kamataihoz nem nyúlok, a sima lekötésben lévő pénz esetében viszont a tőkéből is egy kicsit felélek.

    Ideális persze az lenne, ha meg tudna élni a nem-TBSZ kamataiból, a TBSZ kamatai pedig növelnék a tőkét, kompenzálandó az inflációt. Egy évvel ezelőtti kamatszintek mellett ez még reális volt, ma már nemigen.

  • szocske
    Nekem úgy szimpatikus egy hasonló megoldás, ha az ember fiatalon amíg sokat bír dolgozni felhalmoz valamekkora tőkét, majd viszavesz a tempóból, és nem csökkenti 0-ra a munkaidőt és a jövedelmét, hanem napi néhány órát vagy heti néhány napot továbbra is dolgozik.
    Ezt az alacsony bért a kamatokkal kiegészítve már egész jól el lehetne éldegélni.
    A napi néhány óra munka pedig még a nyugdíjkorhatár betöltése után is tartható lehet, főleg, hogy ha mondjuk 40 éves koromtól már csak keveset dolgozok, akkor nagyobb az esélyem, hogy nem rokkanok le mire 65 leszek.
    Nekem ez a hosszú távú tervem, 20-30 év múlva beszámolok róla, hogy sikerült-e teljesíteni 🙂
  • kissbéla
    Úgy érzem félreértem a pénzügyi tanácsadó szerepét.

    Ami kirajzolódik, az inkább egyfajta rávilágítás a költséghatékonyabb életvitelre az ezzel járó megtakarításokra.

  • Kiszamolo
    Nem, ez nem igaz, maga a befektetés is benne van.

    Viszont nem az a tanácsadó dolga, hogy helyetted tudja, hogyan fog változni az arany a következő egy évben, vagy melyik részvényt kell megvenni.

    Az emberek ezt várják el és ezt sok “tanácsadó” ki is használja, de senki nem tudja a jövőt. Ha tényleg tudnák a tanácsadók, melyik részvény ára fog felmenni, annak már ma felmenne az ára, hiszen mindenki elkezdené venni.

    A jó tanácsadás az, ami NEKED jó befektetés. Elmondom, miből válogathatsz, mi az, ami neked való, mi az, ami szerintem nem és miért nem.

    Ami való, arról elmondom, milyen kockázatai vannak, mi volt a múltban és szerintem mi várható.

    Tegnap találkoztam valakivel, akinek százmilliója van és 10 éve tőzsdézik. Természetesen szóba sem került bankbetét.

    Azt kellett átbeszélni, hogy jó-e, hogy minden pénze dollár alapú részvényben van, illetve egy adott szektor mindössze 4 cégében.

    Neki sem mondtam, hogy mit vegyen, mi a “tuti tipp”, de azt igen, hogy ez így nagyon veszélyes és mit lehetne helyette tenni.

    Nincs olyan cipő, ami mindenkire egyformán jó, méret és stílus szerint is.

  • morbiczer
    Messze nem ennyire egyszeru a keplet szerintem. Ha bankban lekotod a penzedet, akkor azzal semmi dolgod nincs. A kockazat is nulla kozeli.

    Ha lakast veszel berbeadasra, akkor azzal csomo macera van, csomo kockazat es csomo plusz kiadas.

    Mi van, ha nem fizet a berlo? Mi van, ha ket berlo kozott par honapig uresen all a lakas? (Nemcsak a berleti dijat bukod arra az idore, hanem fizetheted a kozos koltseget meg a kozmuveket is.) Mindenkeppen kell biztositast is fizetned a lakasra. Es meg adoznod is kell(ene) a lakberbeveteled utan. Ahol en lakom, ott meg onkormanyzati ingatlanado is van. Meg aztan elobb-utobb kolteni is kell a lakasra (festes, felujitas stb.)

  • kissbéla
    Ha 10 éve tőzsdézik és nem ismeri a kockázatmegosztás elméletét, az elég érdekes. A részvények kockázatán túl, a deviza- és szektorkockázatot sem védi ki, vakmerő ember.:-) bízzunk benne stop loss-t azért használ.

    Továbbra is csak rávilágítás szót tudom használni: hibákra, olcsóbb lehetőségekre. Tehát esetleges veszteségek és költségek megtakarítására.
    De az nem ugyanaz, hogy valami kevesebbet visz, mint hogy többet hoz.

    Ha kockázatos termék esetén nem tud a tanácsadó jobb tanácsot adni, mint 50-50% valószínűség, akkor az olyan, mint ha TV-t vennék valahol és az eladó elmondja, lehet, hogy otthon működni fog, lehet, hogy nem.

    Tehát ilyen kérdésben nem fogom felkeresni a pénzügyi tanácsadót.

  • szocske
    Kétségtelen, több a gond egy lakás kiadásával, de “ingyen” nem várhatjuk el a banki kamat kb. kétszeresét.
    Adóznod a kamatbevétel után is kell, a kamatadót le is vonja a bank, bérbeadáskor viszont neked kell bevallani. Sokan nem teszik, bátrak…

    Én tapasztalatok alapján írtam, nem a levegőből. Jelenleg 1-2 héten belül 10 jelentkező is van egy jó helyen lévő korrekt állapotú lakásra, válogathatsz a bérlők közül.
    Szóval elég kicsi az esély arra, hogy hónapokig üresen álljon a lakás.

    Rizikó persze van, nem fizet a bérlő, eltűnik és magas közmű tartozásokat hagy maga után, de egyrészt erre találták ki a kauciót, másrészt erre jó, hogy válogathatsz a bérlők közül, persze garancia azért nincs.

    Egyébként erre írtam a garázs bérbeadását, ott egyrészt magasabb a hozam, másrészt kisebb a rizikó, egy garázsba kis eséllyel fog beköltözni egy sokgyermekes család, akit később nem tudsz kirakni.

  • Géza
    én a havi bérleti díjat tízzel szoktam szorozni, és azt tekintem bevételnek, a levont 2 hónap jelenti az üresenállást, kisebb javításokat, esetleges ingatlanközvetítői költséget. Ezzel együtt egy szerencsésen megválasztott ingatlan messze jobban hoz a bankbetétnél.

    Adózni pedig pontosan annyit kell a lakás-kiadás után, mint a kamat után, 16%-ot. Igaz, hogy ha a normál jövedelmed alacsony, (vagy nincs, mint a példában), akkor TB-t is kell fizetned. És az ingatlant nem teheted TBSZ számlára… Viszont leírhatod az adóalapból az amortizációt.

    Szóval mindennek van előnye és hátránya, sok szempontot kell mérlegelni… Azért ilyen volumenű megtakarításnál én is elgondolkodnék, hogy egy részét ingatlanba fektessem. Vannak ingatlan-ügynökök, akik a lakás-kiadás komplett folyamatát menedzselik, a külföldön élő tulajdonost teljes körűen képviselik. Persze a bizalom elengedhetetlen.

  • agi
    Teljesen egyetértek szocskevel. A lakáskiadás megéri, pláne most. Én 6 évig albérleteztettem egy egyetemi városban, korrekt lakást, korrekt áron. Annyi volt a jelentkező, hogy válogatni kellett, vagy az ottaniak hozták a barátaikat. A 6 év alatt szerencsére csak egyszer volt gond. Nem értem, hogy miért írják az emberek, hogy “jujj, az albérleteztetés nagyon macerás.” A csekkek hozzám jöttek, havonta egyszer mentem a lakásba. Egy kérésem volt csak: ha valami elromlott, tönkrement, akkor azt azonnal mondják meg, mert azt nem szabad halogatni. Igaz, a bérlők mindig diákok voltak, nem családok.
  • HJP
    “Nem eszik 3 évig, hogy ne fogyjon a tőkéje?”

    Dolgozik esetleg? Csak kérdem. 😀

  • Kószaferi
    Így van, az ingatlan is teljesen reális befektetés. Ugyan több munka van vele, cserébe viszont nem történhet egyik napról a másikra egy ciprusi kaland, ahol csúnya politikus bácsik és nénik elveszik a pénzed 60-70%-át. Lényegében a saját mini-bankodat menedzseled. Még ha ingatlanadót is vetnek ki a befektetésedre, akkor se ezt a brutális mértéket, szóval diverzifikáláshoz ideális. (Jómagam is ezt tenném, ha tutira Mo.-n képzelném a jövőmet. :D)
  • Zoli
    Kedves Miklós! Nagyon jó a blogod, rendszeresen olvasom, remélem sokáig fennmarad a lelkesedésed. Sokat segített abban, hogy megértsem a pénzügyi folyamatokat. Ajánlottam egy barátomnak is, aki ment is hozzád tanácsadásra. Nagyon jó ötlet, hogy a kérdéseket nyilvánosan tárgyalod ki, még sok ilyet! Van még lehetőség rá, hogy PayPal-on keresztül támogassuk a munkádat? Mintha eltűnt volna a korábbi Donate lehetőség… Talán Kissbéla is szívesebben támogat így, hiszen az írásaidat hasznosnak találja, neki is érdeke, hogy a blog fennmaradjon…
  • Kiszamolo
    A műszaki eladó megkérdezi, hogy milyen tévét szeretnél, mennyit szoktál tévézni, mekkora a nappalid, mennyit tudsz rászánni, fontos-e neked a 3D és a Full HD, van-e kedvenc márkád, szoktál-e sokat sportot nézni, kell-e a 200 Hz-es frissítés.

    Ezek után odaadja azt a tévét, ami a legjobb a számodra.

    Te meg azt várod el tőle, hogy mondja meg, melyik az az egy, amelyik biztos nem fog elromlani a következő 15 évben.

    Neked tuti tipp kell, remélem, soha senki nem fog adni neked. Mert ilyen nincs.

  • medvegyev
    Csak gyorsan szamoltam egy kicsit 3 %-os inflacio feletti kamattal 100mFt utan csak 250eFt kapunk havonta, ha kamatadomentesen tudunk befektetni, ami nem tul sok. Ennyit 5-6db (30mFt) Budapesti kis panel is hoz, amit 45eFt-t butor nelkul ki tudsz adni. Persze a paneleknel nem szamoltam, az uresjarattal, a kamattal es az amortizacioval. A garazson mar en is gondolkodtam, jo helyet kell talalni, jo aron es az tuti biznisz ( meg nem jott ossze).
    Ha ma lenne 100mFt-om meg 6 panelem, lehet elgondolkodnek en is a hatradolesen, esetleg a havi “fizetesemet (kamatokat+ berleti dijat)” kockazatos befektetesekbe is beraknam.
    Jaaaaa, meg persze fosnek egesz nap, hogy mikor jon egy ciprusi buli, vagy egy jo kis ingatlanado, vagy hogy nem tudok mar inflacio feletti 3%-ot osszekaparni.
  • kp
    Én is csináltam már ezt a lakáskiadásos bulit. Garázsom most is van kiadva. Szerintem a lakás elég lúzer dolog, legalábbis ahol én lakom (Dunántúli megyeszékhely). Ha leadózom, meg a folyamatos utánajárkálást, üresenállást (lelakás utáni felújítást is számolom) akkor elég karcsú profit. Plusz ha kifogsz egy macerásabb bérlőt…
    9-10% körüli hozammal lehet kapni nem túl kockázatos kötvényeket az is hoz legalább annyit, és fotelból intézem.
    A garázs problémamentesebb, de azért egy 2M garázsért havi 13K (ezek itt a reális árfolyamok) nem egy nagy eresztés…
    De persze nem vagyunk egyformák és ez így jó…
  • jurta
    “Még olcsóbb és talán kevésbé problémás lehetőség: Garázst venni 1-1,5M körül, amit olyan 10-12ezer/hó áron lehet kiadni.”

    http://lakasfokusz.hu/adasvetel-2/garazs-mint-befektetes/

    (A Lakásfókusz szerintem egyelőre nem túl szakmai (se adatokat nem közöl, se hivatkozásokat, se túl sok olyan tényt, amit az ember nem tud), de nagyon lelkesen és alaposan írják, ha kitartóak, kb. a Kiszámolóhoz hasonló jövő állhat előttük…)

  • Nűnű
    “egy forint elleni spekulációs támadást a jegybank úgy tudna kivédeni, hogy …”
    Nem tudom miért, de én úgy érzem, hogy ezt nem a jegybanknak kellene kivédenie. Hanem a titkosszolgálatoknak, egy-két jól irányzott orvgyilkossággal. Szórakozzon más a jókurvaannyjával, ne egy ország gazdaságával!
  • kissbéla
    Sajnos Miklós válaszára nem tudok válaszolni, mert nincs a bejegyzés dátuma mellett a kis ceruzajel:-) bár értem, mit és miért ír, de nem értek vele egyet. Ugyanakkor szívesen támogatnám a munkáját.
  • anonymous
    Az a cirka 20 millió több mint 30 egyébként és ha kijön belőle több mint a minimálbér akkor miért ne lehetne megélni belőle. (Más is él minimálbérből, csak azért dolgozik keményen.) De ha ennyi kevés ehhez, akkor mennyi az amennyiből már tényleg lehet élni napi munka nélkül?
  • user
    “egy forint elleni spekulációs támadást”

    Kiszámoló! Erről a mondatról jutott eszembe: te hogyan értelemezed a piaci árfolyamokat? Szerinted a nagybefektetők fújják a passzátszelet vagy csak kihasználják? Azaz tényleg spekulációs támadásról van szó, és a jó fundamentumú országokat döntik romba ok nélkül vagy csak kihasználják a rossz gazdaságpolitika által nyújtott helyzetet? Sorost is vádolták a font padlóba döngölésévél a 90-es években, de ott is a kérdés, hogy miért Nagy-Britannia és miért nem Németország volt a cél, ha csak a profit számít? Miért minket spekulálnak meg és miért nem Csehországot? 🙂

  • user
    Amikor még volt forint-árfolyamsáv, azt hiszem 2007. körül az erős oldalt “támadták meg” a spekulánsok, tehát “túlerősítették” volna a forintot. Az ilyen spekulánsokat is le kellene lőni vagy inkább ki kéne tüntetni? 🙂 Nemcsak forintgyengítő spekuláció létezhet.