Tag Archives: devizahitel

Devizahitelesek: itt az idő a hitelkiváltásra

A legtöbben már megkapták a bankjuktól a devizahitel forintosítása miatti elszámolást, így természetesen nekem is megfordult egy pár ilyen a kezemben az elmúlt napokban.

Mindegyiknél az volt a konklúzió, hogy érdemes élni az ingyenes kiváltás lehetőségével. A törvény ad 60 napot az elszámolás kézhezvételétől számítva, hogy ha nem tetszenek az új feltételek, akkor keres magadnak új hitelezőt.

Ebben az esetben a régi bankod egy fillért sem számolhat fel a hiteled elvitelekor.

A legtöbb bank pedig most akciókkal várja és csábítja ezeket a hitelkiváltókat.

Általában most minden vagy szinte minden költséget elengednek, vagy utólag visszatérítenek.

Így előáll(hat) az a helyzet, hogy pont egy filléredbe se kerül a hitelkiváltás és akár 0,3%-kal alacsonyabb kamatért is megéri elvinni a hitelt.

De ennél sokkal fontosabb érv, hogy a legtöbb új feltételben, ami megfordult a kezeim között, az eddigi hosszabb kamatperiódus helyett három havi kamatperiódus van megadva.

Olvasd tovább

Share

Hitelesmentés: mi lesz a már eladott, nem fizetett hitelekkel?

Most olvastam egy fontos hírt a portfólión: Azoknak, akiknek már felmondták a hitelét, a bank ugyan kiszámolja, mennyi járna vissza, viszont mivel már nem az övé a tartozás, hanem eladta egy behajtócégnek, vagy szebb néven követeléskezelőnek, ezért az adósnak a követeléskezelőtől kell kérnie a tartozása csökkentését. A dolog nem automatikus, neked kell lépned. Ha nem teszed meg, nem kapsz vissza semmit.

Ez igaz a lakáshitelekre, autólízingre és sok minden másra is, amire vonatkozik az eredeti rendelkezés.

Könnyen lehet, hogy rád nem is érvényes az, hogy a 2009. július vége előtti hitelekre nem lehet kérni az elengedést, hiszen ha behajtani be akarták azóta, akkor a te követelésed sem évülhetett el.

Ha érint a dolog, olvasd el a portfolio cikkét, illetve érdeklődj a behajtó cégnél, mi a teendőd.

Share

Devizahitelek: mit jelent az Európai Bíróság döntése?

Nemrég egy bankoknak dolgozó ügyvédi iroda rendelte meg a céges Kiszámoló Akadémiát. Nehéz helyzetben voltam, hogy mi újat tudok mondani azoknak, akik bár “csak” jogászok, de minden nap értékpapírokkal és egyéb banki termékkel összefüggő ügyekkel foglalkoznak. Nekik nem volt nagy újság, hogy mi a kockázata egy kötvénynek, vagy miért kell figyelni az apróbetűre.

Itt lettünk jó kapcsolatban az iroda vezetőjével, akit megkérdeztem, hogy mi pontosan a tétje az Európai Bíróság várható döntésének a devizahitelekkel kapcsolatban és miért várja mindenki lélegzet visszafojtva az eredményt.

Ahogy én megértettem, az a lényeg, hogy az érintett adós azt szeretné elérni, hogy belekapaszkodva egy szerinte formai hibába (külön nincs feltüntetve az árfolyamrés, mint költség) elérje, hogy az egész szerződés semmis legyen. Ezzel szemben a magyar álláspont az volt, hogy a szerződés érvényességét megtartsák, csak a vitatott pontot javítsák ki. Ebben kellett döntenie az Európai Bíróságnak.

Olvasd tovább

Share

A devizahitelekről számokban

A devizahitelek kérdése az elmúlt egy-két évben mindennapos téma a sajtóban. Az ember annyit hall és olvas róla, hogy mindenki azt gondolja, ez a legnagyobb gond most az országban, ami azonnali megoldásért kiált.

Radikális csoportok tüntetnek az utcákon, “sztárközgazdásznak” kikiáltott emberek hakniznak a médiában a témával kapcsolatos téveszméikkel évek óta.

A választások közeledtével a kormány is kiemelt témaként kezeli a kérdést, hiszen minden szavazat számít. Harcias kirohanásokban fenyegeti a bankokat, hogy mentsék meg a “deviza-károsultakat”.

Ennek a hatalmas marketingmunkának az eredményeként az emberek sokszorosára becsülik az érintett háztartások számát.

Kedves Olvasóm, Ön mennyire tippeli a bajba került deviza-lakáshitelek számát? Vajon mennyi deviza-lakáshitelt nem fizetnek már legalább 90 napja?

150 ezer? 250 ezer? 350 ezer?

Olvasd tovább

Share

Van-e deviza a devizahitelek mögött?

Attila kért meg, hogy írjak arról, hogy van-e valóságosan deviza a devizaalapú hitelek mögött, vagy csak az egész egy szemfényvesztés a bankok részéről.

Ha már belekezdek a témába, igyekszem összegyűjteni a témában szokásos állításokat és tévedéseket. Amennyiben korábban írtam az adott kérdésről, csak belinkelem az előző írást, de jó lenne egyszer együtt látni az összes állítást, amennyire sikerül összeszedni a dolgokat.

Kezdjük azzal, mi a különbség a devizahitel és a devizaalapú hitel között. A devizahitel esetén mind a folyósítás, mind a visszafizetés az ügyfél által választott devizanemben történik. Devizaalapú hitel esetén az ügyfél a devizát már forintra váltva kapja és a havi törlesztőket is forintban vonják le tőle, majd a bank azt átváltja a megadott devizára.

Olvasd tovább

Share

Téveszmék a hitelekről

Folytatva a múltkori írást a hitelekről, most néhány, a devizahitelekkel kapcsolatos téveszmét szeretnék eloszlatni.

“Amikor felvettem a hitelt, még csak havi 40 ezer volt a törlesztőm, most pedig már 138 ezer forint”

Ez az egyik leggyakrabban hallható panasz a devizahitelesektől, csak éppen van benne egy hatalmas csúsztatás.

A svájci frank áremelkedése sajnálatosan megdrágította a havi törlesztőrészlet nagyságát, ahogy a bankok által bevezetett kamatemelés is. Azonban messze nem ilyen mértékben.

Olvasd tovább

Share

Állami mentőövek a lakáshiteleseknek

Folytatva a tegnapi bejegyzést, ami a kezelhető méretű adósságokból való kilábalásról szólt, a mai posztban összefoglalom a deviza lakáshiteleseknek kialakított állami segítségnyújtások lényegét.

A meghatározott árfolyamon való előtörlesztés lehetőségének határideje már lejárt, ezért ezzel nem foglalkozom.

Azoknak, akik nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, további három módon segít a kormány. (A hivatalos dokumentum a pontos részletekkel itt olvasható.)

Az első támogatási mód azoknak szól, akik tavaly szeptember végéig már a minimálbért elérő összeggel 90 napon túli késedelembe estek és igazolják, hogy nem önhibájukból történt a nemfizetés. Amennyiben az ingatlan értéke nem érte el a hitelfelvételkor a 20 millió forintot, március 15.-ig kérhetik a hitelük forintra váltását úgy, hogy a bankok a tartozás negyedét elengedik. A határidő viszonylagos közelsége miatt érdemes felkeresni a hitelt nyújtó bankot a további részletek és az új forinthitel várható törlesztőrészletének kiszámítása miatt.

Amennyiben az adós legalább egy gyermeket nevel és az ingatlan értéke nem érte el Budapesten a 20, vidéken a 15 millió forintot, a forintosított hitel kamatához állami kamattámogatás kérhető, folyamatosan csökkenő mértékben öt éven át. (Ha valaki már részt vett fizetéskönnyítő programban és azt sem fizette 90 napon át, az kizáró ok.)

Aki még ennek a könnyített hitellehetőségnek sem tud megfelelni és a december 15.-i változtatás szerint legalább egy kiskorú személyt nevel, és a hitelét 2009 vége előtt vette fel, végrehajtás esetén 30 napon belül felajánlhatja az ingatlan megvételét a Nemzeti Eszközkezelőnek. Ebben az esetben az ingatlan vételára nem lehet több Budapesten és a megyei jogú városokban  15, egyéb településeken  10 millió forint. Fontos tudni, hogy az Eszközkezelő a feltételek fennállása esetén sem veszi meg automatikusan az ingatlant, valamint két év alatt az ingatlant vissza kell majd vásárolni az Eszközkezelőtől. További információkért érdemes a Nemzeti Eszközkezelőt hívni közvetlenül a 06-40-100-444 -es kék számon. (A kormány hivatalos honlapján itt olvashatóak további részletek az Eszközkezelőről. Az első pár tucat sort érdemes átugrani, a lényeg jóval később következik. 🙂 )

A másik támogatás a jól fizető adósoknak szól. Ők a már megismert fix árfolyamokon (euro: 250 Ft svájci frank: 180 Ft jen: 2,5 Ft) kérhetik a törlesztőrészletük megállapítását és az eddigi három év helyett öt éven keresztül az ezen az áron való törlesztést.

Most már ezzel a lehetőséggel a deviza alapú lízinget igénybevevők is élhetnek.

További újdonság, hogy bár a meg nem fizetett tőketartozást továbbra is meg kell majd fizetni az öt év elteltével, de a kamatokat a költségvetés és a bankok fele-fele részben átvállalják. Ez egy komoly könnyítés az eddigiekhez képest, ugyanis a meg nem fizetett rész több mint fele kamattörlesztés, ennek pontos nagysága az eredeti és a még hátralévő futamidőtől függ.

A közszféra dolgozói további egyszeri juttatásban is részesülnek, illetve a nevelt gyerekek száma szerint várhatóan kamattámogatást is fognak kapni.

A részletekről ebben az esetben is a hitelt folyósító banknál érdemes érdeklődni.

Remélem, ezzel a kis összefoglalóval segítettem a lakáshiteleseknek eligazodni a sűrűn változó lehetőségek között.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share