Van-e deviza a devizahitelek mögött?
Attila kért meg, hogy írjak arról, hogy van-e valóságosan deviza a devizaalapú hitelek mögött, vagy csak az egész egy szemfényvesztés a bankok részéről.
Ha már belekezdek a témába, igyekszem összegyűjteni a témában szokásos állításokat és tévedéseket. Amennyiben korábban írtam az adott kérdésről, csak belinkelem az előző írást, de jó lenne egyszer együtt látni az összes állítást, amennyire sikerül összeszedni a dolgokat.
Kezdjük azzal, mi a különbség a devizahitel és a devizaalapú hitel között. A devizahitel esetén mind a folyósítás, mind a visszafizetés az ügyfél által választott devizanemben történik. Devizaalapú hitel esetén az ügyfél a devizát már forintra váltva kapja és a havi törlesztőket is forintban vonják le tőle, majd a bank azt átváltja a megadott devizára.
Ennek elég egyszerű oka van: a hitelcélért (például lakás) Magyarországon forintban kell fizetni, a havi törlesztőt pedig az ügyfelek a forintban kapott fizetésükből törlesztik. Ezen túl azonban semmi különbség nincs a két termék között.
“Nincs is semmilyen deviza a hitelek mögött, azt csak a bankok találták ki, hogy nyerészkedjenek az embereken. A deviza csak egy elszámolóár, nem valóságos. Én forintot kaptam és forintot is fizetek, mi közöm a svájci frank árfolyamához?!”
Ez a leggyakoribb kifogás, amit mostanában hallani lehet. Ezt nagyon könnyű cáfolni, elég pár dolgot logikusan végiggondolni:
– Hogyan tudtak a bankok 6%-os kamat mellett hiteleket kihelyezni haszonnal, amikor a forint alapkamata soha nem volt az adott időszakban 6% alatt, sőt nem egyszer 10% felett volt? Az nem pálya a banknak, hogy többet fizet a forrásért, mint amennyit a kihelyezett hitelekért kap. A megoldás egyszerű: nem forintot kért kölcsön a bank, amit így tudott haszonnal kihelyezni a forintnál sokkal alacsonyabb kamat mellett. Ennek a forrása nem magyar megtakarítók, hanem jellemzően külföldi bankok voltak, akik devizát adtak és azt is kértek vissza.
– Miért csökkent mindenki törlesztője 2006 és 2008 között, ha forint volt a hitelek mögött? Bónuszkérdés: miért nem méltatlankodott senki, amikor hónapról hónapra egyre kevesebbet kellett fizetnie a havi törlesztőért? Akkor valahogy nem voltak tiltakozó felvonulások az utcákon.
– A végtörlesztéskor 2011 végén, 2012 elején a Nemzeti Bank 2,6 milliárd eurót biztosított a magyar bankoknak, mert ha azok a szabad piacon vettek volna meg ennyi devizát, beborítják a forintot. Ez az összeg csak a végtörlesztésre fordított pénz 60%-a volt, meg is látszott a forint árfolyamán, a végtörlesztés időszakában 294 forintról 314 forintra gyengült a forint, majd vissza. Ha nem lett volna deviza a hitelek miatt, miért kellett volna a Nemzeti Banknak menteni a forint árfolyamát és miért vásároltak volna közel négymilliárd eurónak megfelelő devizát a bankok? Az MNB tanulmánya erről itt található.
Lehetne még folytatni a sort, de akit a tények érdekelnek, az ennyiből is beláthatja, akit pedig nem, annak teljesen felesleges minden további bizonyíték.
“Nincs is annyi deviza a bankok mérlegében, mint amennyi devizahitelt kihelyeztek.”
Ez már egy szofisztikáltabb kijelentés az előzőnél, de a válasz itt is egyszerű. A pénzpiacon szinte minden termék előállítható szintetikusan, vagyis valamilyen másik pénzügyi termékek kombinációjaként. Ha én svájci frankot szeretnék, annak az árfolyamát és kamatát fizetni, nem kell feltétlen meg is vennem a svájci frankot, egy csereügylettel (úgynevezett swap-pal) ugyanezt az eredményt érem el. A bankközi piacon elcserélem a forintbetétem terhére a forint és a svájci frank kamatát és árfolyamát. Ezek a swap ügyletek úgynevezett mérlegen kívüli ügyletek, ezért nem tűnnek fel a bankok mérlegében. A Nemzeti Bank adatai szerint 2009. márciusában nem kevesebb, mint 4.400 milliárd forintnak megfelelő FX swappal rendelkeztek a bankok. A swapügylet keretein belül létrehozott szintetikus deviza minden tekintetben pont úgy viselkedik, mint a valódi párja.
“Miért nem fizethetem a devizaalapú hitelem havi törlesztőit devizában?!”
A közjegyző előtt aláírt szerződés tartalmazza a fizetés módját, attól a se a bank, se az ügyfél nem térhet el csak úgy kénye-kedve szerint, akkor sem, ha az esetleg mindkettőjüknek jobb lenne. Amikor a fizetni nem akaró emberek olyanokba akarnak belekötni, hogy bár a THM tartalmazza a pénzváltás költségét, de a szerződés külön nem, ezért az egész szerződés legyen inkább semmis, látszik, hogy mennyire fontos a szerződés szerinti teljesítés.
A Magatartási Kódex-ben (itt, 13. oldal alja) a bankok vállalják, hogy végtörlesztés esetén lehet devizában is fizetni. (Ezt a Kódexet egyedül az Axa nem írta alá a nagybankok közül.)
“A bankok előre tudták, hogy nőni fog a svájci frank árfolyama, ezért erőltették az ügyfélre. Ők sokat kerestek az árfolyam emelkedésen.”
Első lépésként tisztázzuk: senki nem erőltetett semmit. Minden bank kínált forintos, svájci frankos és eurós hitelt is. A banknak teljesen mindegy, hogy forintos, eurós, vagy frankos hitelen keres évente 3%-ot. (Na jó, a bankok egyszerűbben szereztek devizás forrást akkoriban, mint forintosat, de ezen túl tényleg mindegy volt nekik.) Az ügyfelek voltak azok, akik az alacsonyabb kamat miatt svájci frankot választottak.
Az összeesküvés-elmélet hívei ilyen ábrákkal bizonyítják, hogy a bankok előre tudták, hogy nőni fog az árfolyam:
A magyarázat szerint ez egy 2005-ös ábra és a bankok előre tudták, hogy 2012 decemberére 240 forint lesz az árfolyam.
Ezzel szemben az igazság az, hogy itt egy határidős árfolyamot látunk, amit mindig az alábbi képlettel kell kiszámolni:
Értelmezve: az euró jövőbeni határidős ára egyenlő a jelenlegi ár szorozva a forint és az euró kamatának különbségével.
Tehát a nagy leleplező ábrán semmi mást nem látunk, mint azt, hogy mi volt a határidős ára a svájci franknak az adott pillanatban különböző határidőkre. Az állandó emelkedés a kamatkülönbség miatt van, ahogy az a képletből is kiolvasható.
Egyébként nem lettek volna nagy jósok a bankok, hiszen a több évig tartó árfolyamzuhanást 2006-2008 között sem jósolták meg ezen ábra alapján. Akkor az emelkedést hogyan tudták volna?
A bankok semmit nem nyertek az árfolyamon, mert ők is továbbadták a törlesztőt devizában. Nekik az lett volna jó, ha alacsonyan marad az árfolyam, mert úgy kevesebb bedőlt hitelük lenne.
Egyébként a képlet azt is megmutatja, hogy a svájci frankban eladósodók azt remélték, hogy a képlet nem lesz igaz, vagyis a megnyert kamatelőny nem fog megjelenni árfolyam-emelkedésben az évek során. Sajnos nem lett igazuk.
“A bankok lefedezték a devizát, így nyertek a dolgon.”
A bankok miért fedezték volna le a devizát, ha egyszer úgyis az ügyfelet terheli az árfolyam-kockázat? Mintha a szomszéd házára kötnék biztosítást. Lefedezni valamit csak úgy lehet, hogy fizetek érte (opció, ekkor drága), vagy elvesztem a hasznot, ha a másik irányba indul az árfolyam (határidő, swap.). A banknak semmi oka nem volt ilyet tenni, hiszen nem neki volt árfolyam-kockázata.
Mellesleg az ügyfeleknek is lett volna lehetősége lefedezni az árfolyamot, csak éppen senki nem kérte, mert pénzbe került. Az OTP is kínált például árfolyam-biztosítást, csak éppen a kutyának nem kellett, mert az volt a lényeg, hogy a hitel olcsó legyen.
“A devizahitel hibás termék, ki kell vezetni, ez minden rossznak a forrása.”
Már írtam arról, hogy hajszálra ugyanannyi a bedőlt forinthitel, mint a devizahitel, ebből látszik, hogy nem maga a devizahitel a probléma forrása, hanem a munkanélküliség, a recesszió és úgy általában a gazdaság helyzete. Ha ez nem így lenne, akkor a forinthitelek bedőlési aránya töredéke lenne a devizahitelesekének. Bővebben olvasd el az erről szóló cikkemet itt.
“Amikor felvettem a hitelt, még csak havi 40 ezer volt a törlesztőm, most pedig már 138 ezer forint”
Erről itt írtam bővebben.
“10 milliós hitelre már kifizettem öt év alatt 6,4 milliót és mégis alig 430 ezerrel csökkent a tartozásom. Lenyúlta a bank a pénzem.”
Erről meg itt írtam. A cikkből azt is megtudod, mi az az annuitásos hitel, meg egyenletes törlesztésű, mennyi kamatot fizetsz tíz évre és mennyit 25 évre. Ha neked ezek nem tiszták, érdemes elolvasnod a cikket.
“Miért emelte a bank a hitelek kamatát, amikor a svájci bank éppen hogy csökkentette a frank alapkamatát?”
A bank a devizaforrásokat legtöbbször 3-12 havi futamidő mellett veszi fel, amit újra és újra meg kell újítani. Azonban hogy aktuálisan mennyiért kap a bank újra hitelt, ahhoz nem sok köze van a frank alapkamatának, illetve sokkal többet nyom a latba az ország és a bank aktuális megítélése. A válság kitörése utáni időben se Magyarország, se a magyar bankok nem voltak a befektetők kedvencei, ezért nagyon megdrágultak a bankok forrásköltségei, amit indokoltan továbbhárítottak az ügyfelekre. Ez jogos volt, azon mondjuk lehet vitatkozni, hogy a helyzet normalizálódása után nem siettek kamatot csökkenteni, tisztelet a kivételnek.(Ennek oka meg a brutális bankadó volt.) De egy bank soha nem annyiért kap forrást, amennyit a jegybanki alapkamat. (Az anyabanki forrás és a swap forrásköltségén lehetne vitatkozni, most nem fogunk.)
“Miért adott a bank alacsony fizetésre hitelt? Ő a hibás, felelőtlenül hitelezett.”
A fizetésről annyit, hogy a nagy magyar rögvalóság az (volt), hogy mindenki minimálbérre volt bejelentve és ennek a többszörösét kereste. A bank gyakran ebből indult ki, ezért is adott hitelt papíron alacsony jövedelemre.
A másik az állami kezességvállalás. Az állam azt mondta, hogy kezességet vállalok a fészekrakó program keretében az adósokért, nekik elég 10%-ot letenni, sőt azt sem kell, az is lehet szocpol. Ha te lettél volna a bank, te nem adtál volna kölcsönt szinte bárkinek akkor, ha az államtól kaptál kezességet?
Persze ezeken túl is valóban elég felelőtlen volt gyakran a hitelkihelyezés, ebben a bankok is hibáztak. De olyan szívesen hallanék néha a hitelfelvevők és az állam felelősségéről is, mert arról valahogy soha nincsen szó.
Tegyük fel úgy a kérdést, hogy mennyire volt felelőtlen az, aki egy devizás hitelben elígérte a nettó fizetésének felét a következő 25 évre?
“3 ezer ember lett öngyilkos az elmúlt években a devizahitelek miatt.”
Ez egy akkora légből kapott ostobaság, hogy szinte reagálni is kár rá. Két perc guglizás után rájöhetünk, hogy ez azt jelentené, hogy évente 25-30%-kal nőtt az öngyilkosok száma 2008 óta. Ezzel szemben nem hogy nőtt, de a statisztikák szerint csökkent a számuk. (Gondolom azért senki nem lett öngyilkos, mert csökkent a havi törlesztője a forint erősödése miatt, ezért írtam 2008-at). Erről bővebben itt már írtam.
“Szinte minden család küzd a devizahitellel, ez a legnagyobb gond most az országban.”
– A devizahitelesek problémái már három éve szinte napi szintű hír, ezért nem meglepő, hogy a felmérések szerint az emberek erősen túlbecsülik az érintett családok arányát. A valóság az, hogy mindössze a családok 13%-a érintett a kérdésben. Sőt, mindössze a teljes lakásállomány 0,8%-a van veszélyben nem fizetett deviza lakáshitel miatt, cikk itt.
Na, remélem sikerült összeszedni a leggyakoribb kérdéseket és kijelentéseket a témáról.
Ha szeretnél további írásokat olvasni a pénzügyekről, kattints ide, ha követnél a facebook-on, hogy ne maradj le egy írásról sem, akkor ide, ha jönnél a hat alkalmas pénzügyi oktatásra 25 ezerért, akkor ide, ha pedig pénzügyi tanácsadás kell, akkor pedig ide.
Szeretném, ha a hozzászólások szintje legalább egy minimális szintet megütne.
Ezért kérlek ezt vedd figyelembe.
Ha csak a bankokat szeretnéd fikázni, vagy a fent leírtak ellenére a saját eszméidet hangoztatni, azt kérlek ne tedd.
Köszönöm.
Egy apró megjegyzésem lenne. Autóhitelnél (egy bizonyos cégnél legalább is biztos) nem áll a “A bankok semmit nem nyertek az árfolyamon, mert ők is továbbadták a törlesztőt devizában.”
Nevezetesen mikor felvettem a hitelt akkor vételi-eladás ár ~283-294 volt ennél az intézménynél de nekem 273-ért számolták ki, tehát kapásból 10 Ft ment a levesbe EURónként így ugyanarra a FT igényre picit több eur-t kellett felvennem. A nevére nem emlékszem ennek a díjnak de a THM-ben benne volt és tudtam róla, cserébe az akkori kamatkörnyezethez képest (az árfolyamkockázattal nem számolva) nagyon kedvező volt maga a THM amúgy, így vidáman írtam alá. Épp múlthéten fizettem ki a maradékot, így már ez sem nyomaszt. 🙂
A bankok nem az árfolyamkockázatot árazzák a hitelkamatokba, hanem a bedőlési kockázatot. Azért magas a magyar bankrendszer kamatmarzsa, mert sok a nem fizető hitel.
Képzeljetek el egy bankot, aki 100 db 1 millió Ft-os hitelt helyez ki. A forrásköltsége 5%, az ügyfelektől 10%-ot kér. Ez azt jelenti, hogy ha minden ügyfél derekasan fizet, akkor 5 millió Ft kamatnyeresége lesz. Mi van, ha néhányan nem fizetnek? A forrásköltséget a banknak akkor is ki kell fizetnie, a kamatbevételt viszont bukja. És amit még bukik, és neki ez a fontos: maga a kihelyezett összeg. Az 5. nemfizetés magasságában a bank veszteségessé válik.
A magyar bankrendszer nemfizetési mutatója közel 20%, az összes bank és a teljes portfólió vonatkozásában. Ez 20% feletti kamatmarzsot indokolna. A probléma az, hogy ekkor minden ügyfél nemfizetővé válna.
🙂
Így teljes.
Szia!
Gratulalok a Bloghoz!
Egy megjegyzés a mai cikkhez:
3.000 *1.000 = 3.000.000
Magyarország ca 25%-a. Vagy?
Üdv: Benjamin
Így tovább!
Nekem oda volt írva, hogy forintban kapom, és a chf mindenkori árfolyamán forintban törlesztem, pont. Így is lett.
Az országos nagy forintosítás kivételével miért számít, hogy a bank a háttérben, a saját mérlegében hogyan fedezte az árfolyam kitettségét? Hogyan hatna vissza az én törlesztő részletemre, ha ő fedezetlen árfolyamkitettséget futott (volna)?
A kamatok, költségek önkényes banki meghatározásának szerződéses lehetősége okozhatott bajt, de az meg nem deviza-nemdeviza kérdés.
(Vagy a pont itt tizedespontként szerepel, és a 3 tizedesjegy pontossággal adtad meg ezresekben az öngyilkosságok számát)
Ha igen, nem úgy lenne tisztességes, ha az ügyfél akár devizában is törleszthetne?
A bankok elég durva árfolyamréssel dolgoznak. Miközben az utcán 1-2 Ft van a valután(!), addig a bankban még a devizaárfolyamon is 10-15 Ft-os rés van. Pár hete 306-tal számolták az EUR-t bankkártyás fizetésnél.
Az utcai váltó pedig teljesen legális, papírt is ad (és gondolom a PSZÁF is ellenőrzi), tehát nem lehet arra hivatkozni, hogy adócsaló banda lenne.
Ha van valami, ami tisztességtelen a devizaalapú hitelezésben, akkor ez az. A banknak szerintem el kéne fogadnia közvetlenül devizában is a törlesztőt, akkor is ha az ügyfél máshol veszi. Nekem ha lenne hitelem, legfeljebb emiatt perelnék vagy élnék panasszal.
Természetesen a bank kezdeményezhetné a szerződés módosítását, hogy lehetővé tegye a devizás törlesztést is.
Jól összeszedett cikk, ezért is keseredek 🙁
Amit nem értek, hogy a kormány miért csak a “lakáscélú” hitelekkel foglalkozik? Bár még konkrét dolgokat nem olvastam, de az oda dobott csontokból megint ez jött le.
És persze ez azért is zavar, mert én/mi még azok vagyunk akik éppen tudják fizetni a törlesztőt, de azt látjuk/halljuk/tapasztaljuk hogy kiesünk minden “körből”, amit “értünk” kreálnak.
A Magatartási Kódexet aláíró bankok (a nagyok közül csak az AXA nem írta alá) azt vállalták, hogy lehetőséget biztosítanak a deviza alapú hitel devizában való egyösszegű törlesztésére. Tehát egy esetleges végtörlesztésnél érdemes átgondolni, hogy máshol váltasz, nem a hitelszerződés szerinti banknál.
A törlesztőrészletek devizában való törlesztésére valóban csak úgy kerülhet sor, ahogy Kiszámoló írta. A szerződés szerint, forintban.
Mivel egyre többen méltatlankodnak, hogy miért mentik meg megint az a maroknyi embert az adófizetők pénzén, lehet, hogy a lakásosokból sem lesz semmi, mert lassan PR szempontból többet árt, mint használ, más meg nem érdekli a kormányt.
A másik nagy probléma, amiről korábban itt írtam, hogy hirtelen mindenki önjelölt pénzügyi szakember, szakértő lett és még oktatni is akarták a haverokat….most pedig egészen másképp emlékeznek ahelyett, hogy vagy olvasni és értelmezni megtanultak volna vagy egy hasonló kaliberű szakemberhez fordultak volna, mint mondjuk Kiszámoló kolléga….
Annyi megkötés van, hogy CHF hitelt természetesen csak CHF, EUR hitelt csak EUR számláról törleszthetek, keresztbe, vagy valami egzotikus pénznemben nem.
Ha valaki EUR/CHF-ben kapja a fizetését, neki megérheti ez a banknál vagy akár pénzváltónál oda-vissza váltogatás helyett, de aki HUF-ban, annak hiába jobb az utcai legális pénzváltók árfolyama, a HUF számláról kp felvétel, deviza számlára pénztári befizetés, a deviza szla vezetési díjai kb. elvinnék azt, amit nyer a jobb árfolyamon.
Sajnos csak rosszat tudok róluk mondani. Az egyetlen lehetőség amit biztosítottak az árfolyamgát volt, de amit küldtek “módosított” szerződés tartalmazott olyan pontokat (laikusként is), amik miatt attól is el ment a kedvem és a bizalmam
– tőke halasztott hitel lévén elvileg a gyűjtőszámlámon nem kellene hogy legyen majd semmi, de ők mindjárt 200.000Ft-al megterhelnék.
– ha aláírom, akkor az eredeti szerződés kétes pontjait az új szerint alakulnának, tehát nem “perelhető” státuszt kapna.
Ami viszont ennél is jobban zavar, hogy emelnek az évfordulón, de nem tudják megmagyarázni hogy miért annyi az annyi.
TT után pedig, ha mondjuk Mo-on bevezetnék az eurót, akkor mit szólna a bank? Onnantól lehetne euróban is törleszteni, vagy szerződést kell majd módosítani ezért (forint -> euró)? Mert ha igen, akkor ezt most is megtehetnék svájci franknak is
Arról nem is beszélve amit Csányi mondott, hogy a háza előtt tüntettek magyar lobogókat lóbáltak szlovák rendszámú luxusautókból jó néhányan a devizahitelesek közül…tudom nem mindenki ilyen…de érdemesebb lett volna kicsit azokra koncentrálni akik rászorultak valóban a mentésre….nem pedig akinek 10 devizahitele volt vagy országgyűlési képviselő….
-nem 30 millással kellene kezdeni, hanem kis lakás, nagyobb lakás, kis ház, nagyobb ház 5-10 évente az élet rendje a nálunk jóval gazdagabb! nyugaton, meg hogy
-ha nincs chf bevételed nagyon pórul járhatsz, amikor az mnb elnök tüsszent egyet és elszáll az árfolyam stb.
lesöpörték azzal, hogy mit is várhatnak egy olyan pénzügyi idiótától, akinek még hitelkártyája sincs (csak debit).
Következmények nélküli ország …. remélem a következmények elérik pártunkat és kormányunkat a következő választáson….bár politizálni nem szeretnék és nagyon alternatíva sincsen…de akkor talán világos lenne, hogy a többség nem kér mentőcsomagot….
Azért ezzel picit vitatkoznék. Én az Ersténél vettem fel, mert új építésű lakást vettem, és olyanok voltak a feltételek, hogy a projekt finanszírozó banknál érte meg hitelt felvenni. Az ersténél egy fajta piaci alapú forint hitel volt anno, és 2002 és 2008 között végig 12.5% kamat + 3% kezelési költséget számoltak rá. Még akkor is, amikor 6-7% körül mozgott a jegybanki alapkamat. Amikor kitört a válság, és forráshiány miatt azonnal leállították a devizahiteleket, furcsa módon ezt a forint hitel konstrukciót is leállították, és sokkal alacsonyabb költségekkel új forint hitellel álltak elő.
Ez mondjuk csak egy bank, de ők eléggé látványosan devizahitel felé tolták a népet.
Akkor a devizahitel a magyar subprime? Az USA-ban erre találták ki, hogy NINJA-hitelfelvevő: “no income, no job, no assets”, akik aztán mégis kaptak hitelt 🙂
Ja ..a jövedelmem sima alkalmazotti átlagjövedelem volt…
Szóval kit érdekel mit tukmálnak rád … a cukros kiflit vagy szaros túró rudit…senki nem kötelez rá, hogy megvedd, megedd….ezek a magyarázatok, hogy rám tukmálták…hogy is mondjam…inkább nem is mondom.
További tanulság, hogy olvasni, értelmezni, kérdezni, rágódni rajta, kalkulálni, számolni és ez után elköteleződni. Akkor nem kéne a rám tukmálták, meg a köcsög bank…stb….ma a bank a hibás, holnap ki ill. mi lesz…mert az ilyen idióták mindig másokat hibáztatnak…természetes akinek nem inge ne vegye magára….de ez a magyar rög- és mutyi valóság.
Azt a “terméket” próbálják eladni, ami megy. A kutyának nem kellő forinthitellel azért nem foglalkoztak, mert nem kellett a népnek.
A nem versenyképes termékek kondícióit ennek megfelelően elég sok bank hagyta a fenébe. Minek is változtatgatták volna 3-6 havonta, amikor senkinek nem volt eladható?
Néhány bank rárepült a piaci résre és próbált versenyképes forint hiteleket kínálni. Belőlük volt talán kevesebb.
Amit pénzteremtésnek mondanak, az úgy működik, hogy ha lekötöd a pénzed a bankban, azt kihitelezik valakinek, aki azt elkölti valamire, de akinél ez megjelenik nyereségként vagy munkabérként, az szintén a bankba viszi, amit szintén kihiteleznek… Így lesz 1 egység pénzből hosszútávon sok egység hitel és sok egység betét, és a kötelező tartalékráta ami miatt nem keletkezik korlátlanul.
Kedvenc példám a következő:
Ha egy adott típusú hajszárító egy este sokakat egyszerre csap agyon, akkor el kell gondolkodni a forgalmazását engedélyező hatóság (PSzÁF) és a gyártó (bank) felelősségén IS. Bár tudjuk, hogy a 220V veszélyes, de elvárjuk, hogy az érintésvédelemről a gyártó gondoskodjon, vagy hívja fel a figyelmet, ha nem.
Sokan ugyanezzel a bolti hozzáállással mentek a bankba és ami drágán kiderült az az, hogy a bank és a pénzügyi termékek nem ilyenek. Ott sajnos értelmezni kell a kapcsolási rajzot, és egyelőre úgy tűnik, állni az áramütést. Hogy ez helyes-e, vagy sem, azt csak a bíróság döntheti el.
Ha a devizahiteleseket “megmenti” a kormány, akkor ugye gondoskodik arról is, hogy a lakás- és ház árak megfeleződjenek? Olyanra, amilyenek lettek volna akkor, ha a hitelezés támogatásával kialakult jövedelem-idegen ingatlanárak jövedelmi viszonyokhoz történő korrekcióját nem akadályozza meg a tömeges devizahitel felvétel…
Írtam már a saját példámat fentebb, akkor ismét:
Ez lehet, hogy így volt ..tolni lehet a devizahitel felé…engem is toltak de felvettem a forintot…holott sok sok ezerrel volt több a törlesztő…továbbá a bank a forinthitelnél is rám akart sózni még többet, mint felvenni szándékoztam, mivel azt mondta az ügyintéző, hogy a jövedelmem enged teret a több hitelnek és biztos be is szeretném bútorozni az új építésű lakást…Erre azt válaszoltam szívesen veszek fel a tervezettnél többet ha Ön vagy a bank fizeti a törlesztő felét….mindjárt abbamaradt a marketing duma…
Ja ..a jövedelmem sima alkalmazotti átlagjövedelem volt…
Szóval kit érdekel mit tukmálnak rád …
Öhm öhm, na de kinek a pénzén, öhm öhm…
(Egy kollégám simán kifizetett egy lakást alig önerővel 35% !! fix kamatozású forint személyi kölcsönből öt év alatt a 90es évek végén. Más kérdés, hogy akkor ehhez 2-3 millió forintot kellett felvenni.) Akkor meg arról ment az össznépi sírás, hogy miért nem hitelezik a lakásokat. Ennek lehetővé tételére törvényileg eltörölték a lakás célú ingatlanból való kiköltöztetés még előző rendszerből itt ragadt tilalmát, oszt rövid úton ide is jutottunk (15 millió 30 évre ugyanazért – hol van itt a deviza?)
A banknak dolga a hitel kihelyezése, a “hibája”-ról jelzálog formájában gondoskodott. Nem is bankmentésről folyik a szó és nem is a bankok tüntetnek…