Téveszmék a hitelekről

Folytatva a múltkori írást a hitelekről, most néhány, a devizahitelekkel kapcsolatos téveszmét szeretnék eloszlatni.

“Amikor felvettem a hitelt, még csak havi 40 ezer volt a törlesztőm, most pedig már 138 ezer forint”

Ez az egyik leggyakrabban hallható panasz a devizahitelesektől, csak éppen van benne egy hatalmas csúsztatás.

A svájci frank áremelkedése sajnálatosan megdrágította a havi törlesztőrészlet nagyságát, ahogy a bankok által bevezetett kamatemelés is. Azonban messze nem ilyen mértékben.

Az átlagos adós 155 forintos svájci frank árfolyamon vette fel a hitelét, ebből a szempontból legrosszabb időpontban, 2008. júliusában 142 forint volt egy frank. A jelenlegi ára 237 forint a svájci franknak, ez átlagosan 53%-os emelkedés.

A bankok által elkövetett mintegy 2%-os kamatemelés szintén megdobta a havi fizetnivalót, méghozzá mintegy 16,7%-kal.

Azonban ezzel a kettő értékkel megszorozva a kezdeti 40 ezer forintot, még mindig csak 71.451 Ft-nál járnánk.

Mi akkor az a 138 ezer forint?

A megoldás egyszerű: a hitelfeltételek tökéletes meg nem értéséből eredő változás.

A válság előtt és kezdetekor lakáshitelekkel foglalkoztam. Akkoriban boldog-boldogtalan hitelt akart felvenni, olyanok is, akiknek erre semmi kerete nem volt.

Ezek az emberek a legalacsonyabb havi törlesztőt keresték. Ezért olyan bankokhoz mentek, ahol az induló(!!!!) részlet meghökkentően alacsony volt. Nem értették és nem is érdekelte őket, hogyan lehet az, hogy ugyanaz a hitel az egyik bankban havi 40 ezer, a másikban havi 82 ezer forint. Ők egyszerűen azt kérték, ahol az induló részlet a legalacsonyabb.

Pedig a magyarázat egyszerű. Sok bank kínált az első fél évben nagyon kedvezményes, akciós kamatot és a tőketörlesztéstől is esetleg eltekintett. Ezen túl kombinálták a hitelt egy lakástakarékkal, ahová még az elmaradt tőketartozás összegét sem kellett megfizetni, így négy éven át nem hogy csökkent volna a tőketartozás, hanem egyenesen nőtt évről-évre.

Az első félév akciós időszakában a kedvezményes kamat és a tőketörlesztés halasztása miatt lett 40 ezer a havi törlesztő. Aztán bejött a valódi kamat, így már lett 70 ezer a havi törlesztő fél év múlva, végül lejárt a lakástakarék és az elmaradt tőketartozás miatt újra nagyot ugrott a havi kötelezettség.

Mindennek semmi köze nem volt a svájci frank árfolyamához, az csak felerősítette ezt a folyamatot.

A változás így is tetemes, ami a svájci frank árfolyama és a kamatemelés miatt érte az embereket, de a rossz termékválasztást, vagy az akciós kamat meg nem értését már nem kell az árfolyam-változásra fogni. A hitelszerződés aláírása előtt a közjegyzők pontról-pontra felolvasták a szerződést, így mindenkinek tudnia kellett mit is ír alá. Más kérdés, hogy nem mindenkit érdekelt.

“Az egész devizahitel egy átverés, a bankok nem is vettek semmiféle devizát. Forintot kaptam és azt is fizetek, mi közöm a svájci frankhoz.”

Rossz hírem van: a devizaalapú hitel deviza alapú. Amikor tombolt a svájci frankos láz, akkor a forint alapkamata átlag 8% körül volt. Ha a bank ehhez tette hozzá a saját 3%-os marzsát (hasznát), akkor jóval 10% felett volt a hitel kamata, amit senki nem akart kifizetni.

Mivel a banknak mindegy, hogy a magyar megtakarítók pénzét helyezi ki hitelre 8+3%-os áron, vagy a svájci kisnyugdíjasok pénzét 3+3%-os áron, ezért mindkettőt kínálta. Mivel egy 20 éves, 10 milliós hitel havi törlesztője 6%-on 71.643 Ft, ugyanez 11%-on 103.218 Ft, szinte mindenki az előbbit választotta, bár minden bankban elérhető volt a forint hitel is. (Aki azért nem kapott forinthitelt, mert a jövedelme azt nem tette lehetővé, az biztos, hogy túlvállalta magát, hiszen méh minimálbérre is adtak 10 milliós hitelt a bankok.)

Csakhogy az olcsó hitelnek ott volt a kockázata, az árfolyam változása. Ami mellesleg 2008 júliusáig csökkent, akkoriban senkit nem hallottam panaszkodni, hogy miért kell egyre kevesebbet fizetni havonta.

Egy 2006 júliusában felvett svájci frankos hitel után 2008 júliusában 20%-kal kevesebbet kellett havonta fizetni. Akkoriban mindenki dicsérte magát, milyen okos volt, hogy svájci frankban (meg japán jenben) vette fel a hitelt.

 A gond az, hogy a svájci kisnyugdíjasnak svájci frankban kell visszaadni a betétjét, akkor is, amikor ezen nyerünk 20%-ot, meg akkor is, amikor bukunk 50%-ot. (A magyar bankok természetesen nem közvetlenül a svájci kisnyugdíjastól gyűjtöttek betétet, de a technikai megoldás most lényegtelen.)

Ha még mindig kételkedsz, akkor gondold végig, miért tudta odaadni a bank a hitelt 6%-on, amikor a forint kamata az ő haszna nélkül is 8% felett volt.

(Az már csak tényleg zárójelben említem meg, hogy a mai napig jobban jártak a svájci frankban eladósodottak, mint a (nem kamattámogatott) forinthitelesek, mindeddig kevesebbet fizettek a svájci frank árfolyam-emelkedése ellenére is. Ez csak a 2008 nyarán eladósodottakra nem igaz.)

“A bank semmit nem bukott az árfolyam-emelkedésen, mert lefedezte a svájci frankot.”

Mert az már csak így működik. Lefedezni egy devizát határidős eladással, vagy vétellel lehet, vagy opció vásárlásával. Az egyik esetben az árfolyam-csökkenés okozott volna buktát, a másik esetben az opciónak nagyon komoly költsége van. Az már tényleg mellékes, hogy ilyen fedezeti ügyleteket nagyon ritkán kötnek fél évnél hosszabb időre és mindig kell valaki a másik oldalra, aki pont ellentétesen várakozik az árfolyamokat illetően.

Egyébként még ha igaz is lenne, ez téged mennyiben érint? Te számodra is elérhető lett volna a lefedezés, csak éppen a költségei miatt nem kérted volna.

Arról nem is beszélve, hogy mivel a bank rád hárította a devizaváltozásból eredő esetleges veszteséget (de a nyereséget is), miért fedezte volna le is ugyanazt az összeget. Ő fedezve volt azzal, hogy te viselted a kockázatot és ezt alá is írtad.

Nem akarom a devizahitel miatt gondba került emberek problémáját kicsinyíteni, de ezt a pár téveszmét szerettem volna helyre tenni.

Ennek a cikknek az első részét itt tudod elolvasni és még szeretném folytatni a témát, hogyan működik az annuitásos hitel és ehhez hasonlóak.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, február 7-én indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

171 hozzászólás

  • Janos
    A kerdes itt inkabbb az, hogy elvarhato-e az emberektol, hogy jol felmerjek a kockazatot, es a marketingszovegek mogott megertsek, hogy mik a kockazatok.

    A kerdest forditva is fel lehet tenni. Mi magunk vajon atlatnank-e ha az autoszerelonk butasagot akar velunk alairatni ( olyan szerzodest, aminek kovetkezteben nem lesz jobb az autonk ) vagy az orvosunk, villanyszerelonk. Nekem az a bajom ezzel, hogy az emberek nagyresze penzugyileg nem muvelt elegge es ezzel a kulonbozo tarsasagok visszaelnek. Mig ha peldaul az egeszsegugyhoz nem ertunk elegge, akkor elvarjuk az orvostol, hogy attol meg ne kezeljen felre ( bar az is bekovetkezik ) Vagy az autoszerelotol, hogy tenlyeg javitsa meg az autot, es tenyleg a hibaja javitsa ki, ne csak valami latszatintezkedest csinaljon amitol 2 honap mulva rosszabb lesz az auto, mintha hozzaa se nyult volna

  • Kiszamolo
    Ahogy azt írtam már, nem csak az emberek felelősek, a bankok és az állam ugyanannyira.

    De hidd el, belülről láttam, félelmetes butasággal és átgondolatlanul vett fel sok százezer ember hitelt.

    Ugyanezek az emberek gyakran több időt szenteltek a megfelelő bluetooth headset vagy GPS készülék kiválasztásának, mint egy 25 éves hitel felvételének.

  • JN
    A szerző nagyjából pontos, de valamiért elfelejtette leírni azt a (korábban gyakori) esetet, amikor a törlesztések és a hitelfelvétel egyszerre történt, oly módon, hogy a sok törlesztő pont kiegyensúlyozta az új hiteleseket, így nem kellett vásárolni CHF-et abban a hónapban. Ehhez becslésem szerint 200:1 (200 régi ügyfél törleszt, 1 új vesz fel hitelt) arány kellene, de lehet, hogy rosszul számolok?
  • Kiszamolo
    Ennek mi köze a dologhoz? 🙂

    A bank eladhatta neked a saját svájci frankját is a trezorból, de mindez min változtat?

  • nincs_itt
    A legtöbben nem láttak és néztek mást a hitelfelvételekor, hogy keveset kelljen törleszteni, lehetőleg minél tovább. El sem olvasták, főleg nem értették meg, hogy az alacsony törlesztő részletek miatt, akár 10 évig tartó részlet fizetéssel sem törlesztenek semmit a tőkéből!
    A hitelek jelentős része lakás vásárlás/építés céljára vették fel, a második cél az autó, harmadik a “szabad felhasználású, ingatlan fedezetű”, ez utóbbi talán a legveszélyesebb, legdrágább pénzhez jutási módszer.
  • csoko20
    Amikor mindenki azt hiszi, hogy ebben az országban minden ingyen van /nyugdíj, oktatás, egészségügy stb/, akkor nem nehéz olcsó hitellel “csőbe húzni” az embereket.

    Kiváncsi lennék hányan ültek le számológéppel, kockásfüzettel kiszámolni, hogy mi mennyibe kerül?
    Vajon meg akarták-e érteni, hogy mi is van a szerződésben?
    Vagy szükségem van-e 0 km-es autóra 10 év hitel mellett, vagy jó egy használt is?

  • vaki
    Bocs, de ha tényleg így lenne, ahogy írod, vagyis hogy a bank ténylegesen CHF-et ad kölcsön (akár Svájcból?), akkor hogy lehet, hogy amíg a CHF kamat 0% közelbe ment, addig a mi törlesztőrészletünk kamata egy szemernyit sem csökkent, sőt inkább nőtt???
    Mert ha ez tényleg így van, hogy az én devizahitelemre az X bank Z CHF-et vett fel Svájcból közel 0% kamatra és oda is fizeti vissza az átalam törlesztettet, akkor ehhez a konstrukcióhoz mi köze van az országkockázatnak meg CDS felárnak meg anyámnyavajának?
    Az meg az egészben a csavar, hogy a mostani alapkamat-csökkentéseket sem alkalmazzák…

    Egyébként a hülyék voltunk-ra kb annyi, hogy én 2006-ban vettem fel autóhitelt 20% önrésszel – és akkor nagyjából mindenki úgy számolt hogy 2010(11)-re mi is euróval fizetünk, és 0 jelentősége lesz a CHF-HUF árfolyamnak.

  • Kiszamolo
    Az egyik másik kérdés, arról is akarok írni. A bank a nem teljesítő hiteleket a teljesítőekkel fizetteti meg, ezért ilyen magas a kamat.

    Egyébként van köze a CDS-hez, meg az országkockázathoz, mert a bank a 25 éves hiteleket egy-két éves kötvényekkel fedezi, amit újra és újra meg kell újítania.

    Senki nem mondta, hogy hülyék voltatok.

    Egyébként az euró 15%-ot ha drágult, a CHF-fel van a baj.

  • varjubor
    A cikkben egy pontatlanság van, amit hozzá kellene tenni. Amikor CHF 155 Ft volt, akkor a HUF hitelek kamatai nem 11%-on álltak (lehettek volna ennyin is), hanem 18-20% között. Különböző állami kedvezményekkel le lehetett szorítani (nekem nem járt), de akkor is úgy számoltam, hogy 200 Ft-os CHF-ig a CHF hitel jobban megéri. Számoltam kockázatot?! Igen, hajjaj. A 230-250 Ft közötti CHF nem volt a tervben. Arról nem is beszélve, hogy a szerződésben a CHF jegybanki alapkamata már közel 0%, sőt a hírek szerint lehet még negatív is, ugyanakkor a számolt kamat továbbra is 4-5% körül van, mert csak kis súllyal szerepel ez, a BUBOR viszont annál inkább, aminek köze nincs a CHF-hez. Miért!? Nehéz nem arra gondolni, hogy a CHF finanszírozás nem teljesen CHF alapú, de leginkább a mohóság az ok. Végül, de nem utolsó sorban, a legtöbb pénzintézet triplán nyerészkedik, ugyanis a menetközben kifizetett törlesztőrészletre eső, de az árfolyamváltozásból eredő kamatkülönbözetet is behajtja. Mindenki szeretne olyan vállalatot vezetni, ahol definíció szerint nem lehet veszteséges üzem. Ha a bankokra haragszom Magyarországon (mert nekem csak itt vannak ilyen tapasztalataim), akkor az ez. Jobban szeretem az együtt sírunk, együtt nevetünk megoldásokat.
  • JN
    “A bank eladhatta neked a saját svájci frankját is a trezorból, de mindez min változtat?”

    Ha nincs CHF-HUF átváltás, akkor nincs konverziós költség.
    Akkor nincs átváltás, ha a létező hitelesek CHF-et vennéNEK, az új hiteles pedig CHFet ADNA el. Persze a bank ilyenkor és szépen bekönyvelte a 2% + 2% átváltási marzsot, pedig semmi ilyen nem történt.

    Nem tudom, hogy ez miért nem világos egy szakembernek?

    Illusztrálom:
    1. A banknak van 100 ügyfele, akik 5000 CHF-et vettek fel fejenként, és mondjuk 50 CHF-et törlesztenek havonta. Ez összesen 5000 CHF, amit “vásárolni kellene” havonta az ügyfeleknek
    2. A bankhoz jön egy új hitelt kérő ember, aki PONT 5000 CHF hitelt vesz fel. Ezért neki Forintra van szüksége, és a bank nagy kegyesen “beváltja neki” az 5000 CHF-et Forintra.

    Papíron. A valóságban semmilyen CHF-HUF váltás nem történik!

  • Kiszamolo
    az 2003-2005 ben volt, 2007-2008-ban 11% körül volt a kamat.
  • Kiszamolo
    Az, hogy a konverziós díj jogtalan volt, nem vitatjuk, de erről nem is írtam egy szöt se.
  • JN
    Ha a bank a kamatot azért emeli, mert több a nem teljesítő hitel, akkor az azt jelenti, hogy a bank SEMMILYEN kockázatot nem vállalt a kihelyezett hitellel (hiteltömeggel) kapcsolatban.

    Ez így egy abszolút kockázatnélküli befektetés, ami elméletileg lehetetlen.

    Ha az emberek fele nem fizet, akkor a maradék felének duplájára emeli majd a törlesztőt, és kész.

  • hopkinsz
    Kedves Kiszámoló!
    Egy kérdésem lenne: Ha teszem fel hitel felvétele előtt állok, akkor most felelőtlenség lenne részemről, ha devizában venném fel vagy sem?
    Mert abban Vakinak igaza van, hogyha te nem is, de sok helyen megy a devizahitelesek utólagos lehülyézése, te meg épp azt írtad, hogy sok deviza hiteles eddig a napig jobban járt azzal, hogy devizában vette fel a hitelét, a hitellel a gondjaik más miatt vannak
  • Zabalint
    Ha az átlag ember csak annyit tanult volna a pénzügyekről, mint amennyit a 20-as évek irodalmáról középiskolában, akkor a legalapvetőbb átveréseket elkerülhetné, legalábbis a tudása meg lenne hozzá.

    Ugyanakkor ha 20 évre felveszek hitelt, akkor legalább heteket rászánok, hogy számolgassak, olvasgassak, még ha előtte nem is értek hozzá. A probléma ott van, hogy sokan annyi időt sem töltöttek az utánajárással, mint más egy 20 ezres műszaki cikk megvásárlása előtt.

  • Zabalint
    “Ugyanezek az emberek gyakran több időt szenteltek a megfelelő bluetooth headset vagy GPS készülék kiválasztásának, mint egy 25 éves hitel felvételének.”

    Az a baj, szerintem pont nem ugyanazok az emberek. Szerintem akik 5 percet töltöttek az átgondolással a hitel esetén, máshol is ennyit vagy kevesebbet töltenek vele, tehát nem tudják áthozni más területről a megfelelő szemléletet.

  • JN
    Most így utólag, gyors számolással nekem az jött ki, hogy a (már lezárt) hitelszerződésemnél a devizakonverzión kb. 70 ezer Forintot nyert a bank pár év alatt. Ha kétszer is volt ilyen (hitelfelvételnél és törlesztésnél), akkor talán 140 ezret.

    Ezzel lehet-e valamit tenni? Ki foglalkozik ilyennek, ki ért hozzá?

  • Kiszamolo
    Azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy a bank A BETÉTESEK PÉNZÉT adta kölcsön, nem a sajátját.
  • Egy másik Zoltán
    Szerény vélemény szerint az “elszabadult” devizahitelekért az államot és a bankokat sokkal nagyobb felelősség terheli, mint az egyszerű állampolgárt.
    Az állam vezetői egész sokáig elhitették velünk, hogy az Euro pár éven belüli bevezetése reális. Ha jól emlékszem, 2008 volt az első céldátum, de még 2008-ban is azt kommunikálták, hogy legkésőbb 2013-ban.
    Aztán bevallották, hogy semmi sem igaz az egészből.:-(

    Az, amit a bankokról írtál, hogy SZÁNDÉKOSAN levitték az első pár hónapban a törlesztő részletet, sőt még a tőketörlesztéstől is eltekintettek, nálam egyértelműen az átverés, az ügyfél becsapásának a kategóriájába tartozik. Semmivel sem tisztességesebb eljárás, mint amit azok a biztosítási ügynökök csináltak, akik UL-t kötöttek minél nagyobb rendszeres díjjal, az első 2-3 év díját befizettették, majd eltűntek!

    Nekem is volt CHF-hitelem, nekem is kedvezményes volt az ELSŐ évi kamatláb, több hetes hezitálás, gondolkozás, számolást követően emiatt választottam azt és nem az EUR alapút. Úgy gondoltam, 1-2 év múlva majd kiváltom egy EUR alapúval, hisz úgyis lesz másik, kedvezményesebb. Ráadásul nekem lineáris hitelem volt, nem annuitásos.
    Akkori számításaim szerint még 30%-os FT gyengülés esetén is jobban jártam, mint a Ft alapú hitellel. Sajnos az EUR CHF-hez képesti ilyen mértékű gyengülésével nem számoltam, de sokak véleménye szerint akkor nem is volt reális veszély.

  • Egy másik Zoltán
    Deviza hitelt jelenleg csak akkor vehetsz fel, ha a jövedelmed igazolhatóan devizában van.
  • Z-G Gyula
    A bejegyzésben van 1-2 alapvető hiba amit mindenképp kiemelnék.
    Pedig nem igényel bonyolult számolást, hogy ha 142 Ft volt egy CHF és az felment 237-re, akkor az nem 53%-os emelkedés. Vegyen mindenki kézbe egy számológépet, 237//142-vel, az 66,9, mondjuk 67%. Ugyanis egyértelmű, hogy a felvett árfolyamhoz viszonyítjuk a drágulást, úgy, hogy xy%-al drágult és nem fordítva, hogy a megemelkedett árfolyamnak az eredeti 53%-a.

    Kiszámoló: Apró félreértés, hogy te a lehető legrosszabb árfolyammal számolsz, ami egy napig élt, én meg egy öt éves átlaggal, 155 Ft-tal.

    A kamatnövekedésnek nem néztem utána, de ha elfogadjuk a Kiszámoló adatait, akkor 67%+16,7%= 83,4%. Azért ez már döfi, ha befektetés lenne, és nem több mint félmillió ember részletekben realizált árfolyamvesztesége.

    Kiszámoló: amúgy szorozni kellene, nem összeadni, de ez kinek nyereség? A svájci kisnyugdíjasnak, akinek többet ér a pénze?

    Az sajnos igaz, hogy sokan (a legtöbben?) egyáltalán nem körültekintően jártak el a hitelfelvételkor, igaz, ha többször elolvassák sem biztos hogy megértik miről szól a carry trade. Továbbá akkor amikor a bankok minden kockázatot egyoldalúan az adósra terhelnek, és ez a standard, akkor még aki érti is, annak is nehéz érvényt szerezni a véleményének.

    És a végén a szomorú igazság, a legtöbb ember, banki alkalmazott, közgazdász, tanár, orvos…stb mindenki devizahitelt vett fel. A jegybank vagy a kormányzat közbeléphetett volna, de a kormányzatnak mindig tipikusan a jelen gazdasági növekedése (akár hitelezésből finanszírozva) az elsődleges. Voltam olyan konferencián, ahol a K&H magas kormányzati körökben érdeklődött 2007/2008-ban, hogy ne álljanak-e le a devizahitelezéssel, a válasz az volt, hogy ne, nem lesz semmi gond.
    Ezt egyébként más bank sem előtte sem utána nem tette meg és semelyik bank nem állta meg, hogy egyoldalúan és indokolatlanul emelje a kamatokat. (vagyis volt indoklás, CDS, de amikor az visszament, nem csökkent a kamat).

    Akit jobban érdekel a téma a Kúria decemberi a devizahitelekről szóló ajánlását ajánlom, ott pl az átváltási árfolyamot egyértelműen kifogásolja, de pereskedni kell azért, hogy ezt érvénytelenítsék.

  • Stewie
    Szeretem az ilyen okostojás posztolókat, akik szerint az az alap, hogy az átlag ember ismeri (megérti) a pénzügyi termékek minden részletét, pláne hogy a közjegyző még fel is olvasta nekik. Van gy hírem kedves Kiszámoló: nagyon kevés ember van, aki teljes mértékben ismeri és megérti a banki hiteltermékek részleteit. Ez olyan szinten igaz, hogy még azok sem értik/tudják teljesen, hogy mit adnak el, akik ott ülnek a bankban és az értékesítést végzik. Kaptam már konkrét kérdésre rossz választ – most vagy nem tudta vagy átvert.
    Az hogy a deviza alapú hitelezés így elszállt, szerintem, nagyobb mértékben a bankok és a PSZÁF hibája, mint az embereké. Mértéktelen marketing kampányt folytattak, mindenhonnan az folyt, azt sulykolták, hogy “vegyél fel hitelt bármire” – esküvőre, utazásra, autóra, lakásra. Kimondatlanul is azt sugallták, hogy hülye aki nem vesz fel most hitelt. Ráadásul, a bankok a saját szabályaikon is lazítottak és jóformán bárkinek adtak hitelt, mert akkor az volt a siker fokmérője. Nem csak az emberek, de a bankok (és a pü-i hatóság) sem tudták felmérni, hogy mi lesz/lehet ennek a következménye, hisz egy ilyen mértékű összeomlásra senki sem számított.
  • G
    úgy tudom, hogy mostanában olyan feltételei vannak a devizahitelnek, ami az emberek 99%-a számára teljesíthetetlen (devizában kell, hogy érkezzen a jövedelmed, legalább a minimálbér x-szerese erejéig, stb).
    ha tudnám teljesíteni a feltételeket, és szeretnék mostanában hitelt felvenni, valószínű CHF-ben venném fel, mivel úgy néz ki, hogy középtávon gyengülhet a frank. a hangsúly az “úgy néz ki”-n, és a “gyengülHET”-en van 🙂
  • vaki
    Közben még valami eszembe jutott, jópár alkalommal figyelhető meg a CHF havi trendjében, hogy hó elején – amikor ugye a törlesztőket kiszámolják magas az árfolyam, majd szép lassan csökken, végül hó végén ismét fentebb megy. Ez szerintem egyértelműen a keresztfinanszírozásra, vagy egyéb hasonló banki manipulációra vezethető vissza.
  • Zabalint
    De elméletben nem kizárt külföldi banktól felvenni mondjuk euró hitelt, ugye?
  • Pisti
    Én is érintett voltam a chf hitelben, de már visszafizettem. Mindamellett, hogy teljesen értem és osztom a Kiszámoló álláspontját, szerintem ez akkor sincs így jól.

    Ami megmaradt bennem az egészből az az, hogy teljesen elvesztettem a bizalmamat a bankrendszerrel szemben. Míg korábban simán meglett volna bennem a bátorság, hogy újra komolyabb lakáshitelt vegyek fel, most már nem teszem. Megtanított rá a bank, hogy én így is úgyis szívni fogok, mert a bank mindig nyer és ingyenebéd nincs, stb. Ebből így nem lesz gazdasági növekedés és a kedves bankok is megsüthetik, amijük van.

    Mondom ezt úgy, hogy az én 56000-res törlesztőm a végefelé 82000 volt.

    Ilyet egyszerűen nem lehet csinálni, oda a bizalom.

    Ha van kedved olvasni, itt bővebben kifejtettem ezzel kapcsolatos véleményem, keress rá erre: svejci_frank_avagy_haboru_a_lila_tehennel

  • Mtoma
    Az a baj, hogy a bank, amikor az emberek felvették a hiteleket, akkor nem beszélt se CDS-ről, se arról, hogy majd, ha nem fizetnek a többiek, akkor neked megemelem a kamatot. Amikor mindenki azt várta volna, hogy végre csökkenhetnek a kamatok (a svájci alapkamat miatt), akkor egyből előjött a CDS felár, stb.
    A kormányok pedig pont a jelzálogra (a ház) kiszabott árverezési moratórium miatt lökték a bankokat abba az irányba, hogy a fizető adósokon hajtották be a nem fizetőkön levő veszteségeiket (vagy egy részét).
    Szerintem ahhoz, hogy az ember egy hitelt felvegyen nem kellene ismernie a bankok belső működését, de a bankoknak is korrekten kellene tájékoztatnia az embereket, nem csak a pozitívumokat kiemelni.
    És azért a bankok elég jól levédték magukat minden eshetőségre. Nem hiszem, hogy ha a szerződéseket megvizsgálnánk, akkor a hitelező és hitelfelvevő kockázata egyenlő lenne.
  • csj
    100 egység hitel kihelyezéséhez nincs szükség 100 egység betétes pénzre, legalábbis amióta működik a frakcionális tartalékráta és a kereskedelmi banki pénzteremtés (ami maga a hitelkihelyezés). Sőt, jelzálogbanki refinanszírozással a tartalékrátával is lehetett játszani – játszottak is a kereskedelmi bankok, mert ezzel új kihelyezhető forrásuk keletkezett, a jelzálogbank meg jó eséllyel szintén továbbadta a jelzáloglevelekbe zárt refinanszírozott hitelt befektetési alapoknak, vagy akár magánszemélyeknek, így teljessé téve a kört. Ugyebár pont ez a tevékenység okozta a bajt az usa-ban, mert iszonyatos pénzeket lehetett rajta jó ideig szakítani.

    Emiatt kicsit annak is igaza van, aki azt mondja, hogy 100 egység CHF hitelhez a bank nem feltétlenül vásárolt a bankközin 100 egység CHF-et – neki bőven elég volt annyit venni amivel a kötelező tartalékait fel tudta tölteni a jó besorolású hitel mögé (ami a teljes hitelösszeg töredéke mindaddig amíg az adós fizet és nem esik 90 napos késedelembe).

  • Tiger
    Ezek mind igazak, a probléma egyedül abban a fél mondatban van, amit az opciók időtartamáról írtál. Egy 20-30 éves futamidejű hitelt a bank kihelyzett fél éves fedezettséggel (tehát a svájci nyugdjastól nem ám 20-30 évre, hanem csak fél évre vette fel a hitelt), és azzal a mérhetetlen felelőtlenséggel, hogy majd ezt 40-60 alkalommal gond nélkül megújítja.

    Ennek a hitelnek mindkét lábát legalább 5 évre fedezni kellett volna: a svájciaktól is annyi időra venni fel, és kihelyezni is csak 5 éves vagy hosszabb kamatperiódussal.

    A bank forrásköltség nem csak azért ment fel, mert a svájci nyugdíjas többet akarna a pénzéért (ő továbbra is csak 3%-ot kap), hanem mert a hiteleket a bank a saját oldalán forráshiány miatt nem tudta megújítani. Na és ez az, amihez a magyar hitelfelvevőnek semmi köze, ezt már ne tessék csak úgy simán 100%-ban rá hárítani.

  • JN
    “Ugyanakkor ha 20 évre felveszek hitelt, akkor legalább heteket rászánok, hogy számolgassak, olvasgassak, még ha előtte nem is értek hozzá.”

    És? Mire jutsz?

    Vagy arra, hogy veszel fel hitelt, vagy arra, hogy nem.

    Ha kell egy lakás, akkor úgyis felveszel hitelt. A bankok között pedig kondíciókban minimális különbség volt, a lényegi részt tekintve.

    Lehet persze verni itt magad, hogy “a hülyék vettek fel devizahitelt”. De épp mostanában vannak olyan posztok is, hogy a FORINT hitel kamatait is elkezdték emelgetni a bankok.

    Na, akkor ki az okos?

  • Kiszamolo
    Ez arra vezethető vissza, hogy az összes bank akkor vesz svájci frankot, ami a frank árát felfelé nyomja, a forintét lefelé (kereslet-kínálat szabályozza az árat)
  • Kiszamolo
    Kedves Stewie,

    Azért az ne legyen már mentség, ha valaki annyit nem jegyzett meg, hogy fél év múlva nő a havi törlesztője, négy év múlva meg még jobban.

    Meg azt a kérdést nem tette fel, hogy itt hogy lehet fele annyi a törlesztő, mint mindenhol máshol.

    Egyébként olvasd el ezt: //kiszamolo.hu/ki-a-hibas-a-kialakult-hitelvalsagert/

    Meg ezt: //kiszamolo.hu/egy-bankfiok-elete-belulrol-3/

  • Erik
    A Vaki altal ird dolog nem csak egy “masik kerdes”,hanem a lenyeg.Amikor a vilag kozponti bankjai mindenhol lecsokkentettek a kamatokat 2008.ban,es a svajci frankban a 3% csokkentest megleptek akkor kellett volna a magyar hitelkamakoknak ugyanigy lekovetni es a kezdeti 6-8% rol 3-5% ra(majd ezzel az osszeggel szamolva is irjal legyszi egy cikket hogy mennyire is gondolkodtak hulyen a devizasok amikor a CHF mellett dontottek),de ezek nemhogy levittek hanem raraktak 3% ot,tehat ahelyett hogy mindenkinek 15-30% csokkent volna a torlesztoreszlete ehelyett 15-30% nott igy szipolyozva,kizsigerelve,kiuzsorazva a magyar hitelfelvevoket,ezek utan a frankarfolyam valtozas mar csak masodlagos,de persze nem elhanyagolando teny,de nem a frankarfolyam valtozas az elsodleges ok a torlesztes brutalis elszallasanak,hanem ez.Emiatt a huzasuk miatt oruljenek a bankarjaink hogy a birka magyar turelem miatt nincsenek meg lampavason,meg hogy ez nem Mexico mert ott a drogkartellek mashogy rendezik az ilyenfajta viselkedest,nezetelterest.
  • Kiszamolo
    A cikk NEM SZÓL ARRÓL, hogy a bankok mit csináltak és ki a hibás és fair volt-e kamatot emelni és miért kértek pénzt a váltásért a bankok, stb.
  • Janos
    a devizahiteles volt az okos, akkor ha ugy vett fel devizahitelt, hogy a forintot is tudta volna fizetni.
  • kridli
    Most ez furcsán fog hangzani, de szerintem az egyik legnagyobb baj a chf hitellel, hogy teljesen betiltották az új chf hitelek adását.
    Mert alapból a banki hitelek piacán is van egy versenyhelyzet, ha a bankom köcsög, és nagyon magas kamatot számít fel, akkor kiváltom egy konkurens bank olcsóbb hitelével. Ezt mondjuk forint hitellel meg is lehet tenni, egyik ismerősöm is a végtörlesztésnél vett fel forint hitelt magas kamattal, amit most még tovább emelt a bankja, így hát most kiváltja a konkruencia olcsóbb hitelével.
    Csakhogy mivel chf hitelt már nem lehet felvenni, így nincs lehetőség olcsóbb konkurens hitelre. Aztán csodálkozunk, hogy az alapkamat 0, a CDS felárak is már jóval alacsonyabbak, mint a válság elején voltak, de a kamatok mégis maradtak 6-7%-on. Nyilván, mert minek csökkentene a bank, ha úgyse tudja máshova vinni az ügyfél a hitelét? Senki nem fog az árfolyamveszteséget realizálva 10%-os forint hitelre váltani, így a banknak nem érdeke, hogy a kedvezőbb költségeket érvényesítse a kamataiban, mert a piac nem kényszeríti rá.
    Ha legalább chf hitel kiváltására lehetne chf hitelt felvenni, akkor egy minimális versenyhelyzet beindulna a bankok között, mert azért rengeteg olyan devizahiteles van, akik soha nem késtek egy törlesztővel sem, rendben fizetik, az ilyen ügyfeleket megérné átcsábítani kisebb kamattal, ha amúgy az alacsonyabb bankközi kamatszintek lehetővé teszik.
    (zárójelben megjegyezve, az árfolyamrögzítéssel már azért korrektebb a fizetett kamatmennyiség)
  • Ordas
    “A bank eladhatta neked a saját svájci frankját is a trezorból, de mindez min változtat?”

    De akkor törleszthetek CHF-ben is, ha frankhitelem van, nem?
    Bankok nem örülnek neki… Mert ugye a rám tolt árfolyam kockázatot elvileg kilőttem.

    Más kérdés,hogy honnan veszek annyi frankot.

  • Géza
    Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy volt-e svájci frank a hitel mögött. Az ügyfél arra szerződött, hogy x Ft-ot vesz fel CHF alapon, azaz a felvételkor átszámítják a hitel összegét napi árfolyamon CHF-re, a törlesztő részleteket is CHF-ben állapítják meg, és annak aktuális Ft értékét kell havonta fizetni. Hogy a bank a hitelt tényleg CHF alapon refinanszirozta vagy esetleg Ft alapon (ami igen valószínűtlen, hiszen veszteséges lett volna), az teljesen mindegy. Aki azon az alapon próbálja érvénytelennek tekinteni az ügyletet, hogy nem látott CHF-et, az aligha járhat sikerrel.

    Persze a bankokat nem kell félteni. A forint alapú hitelekkel is igyekeztek trükközni a kamat és kezelési költség változtatások által, a devizahiteleknél pedig további lehetőségekhez jutottak. Így lehet a vételi-eladási árfolyamokon további hasznot elérni, a kamatemelésnek pedig szintén új perspektivái nyíltak, hiszen a szokásos okokon túl még az országkockázati felárra hivatkozva is lehet emelni a kamatot. Ez szerintem egy jó eséllyel támadható pont, hiszen az ügyfél nyílván abból indul ki, hogy a bank rendelkezik CHF betétekkel, és annak terhére hitelez. A CHF kamatok pedig a mayar bankokban sem emelkedtek.

  • Janos
    en a fizetest forintban kapom, viszont a szerzodesben EUR-ban van rogzitve. (Vagyis ennek megfeleloen ingadozik honaprol honapra a forint amit kapok) Igy felvehetek EUR-os hitelt?
  • jurta
    “Nem hiszem, hogy ha a szerződéseket megvizsgálnánk, akkor a hitelező és hitelfelvevő kockázata egyenlő lenne.”

    Hát nem is, mert az üzleteket szerintem az egész történelemben mindig úgy kötötték, hogy a felek által vállalt kockázat a tőkeerejükkel fordítottan arányos. Ez is az emberi természet, meg a kapitalizmus következménye, ugyanazé, aminek az előnyös következményei miatt (hatékony termelés, jólét) viszont senki nem szokott reklamálni.

  • jurta
    “hogy SZÁNDÉKOSAN levitték az első pár hónapban a törlesztő részletet, sőt még a tőketörlesztéstől is eltekintettek, nálam egyértelműen az átverés, az ügyfél becsapásának a kategóriájába tartozik.”

    Ha közölték előre, akkor mégis miért? Egy ilyen megállapodáshoz két fél kell: egy profitéhes pénzintézet és egy épp ugyanolyan mohó, csak éppen még hosszú távra sem tervező ügyfél. Az első éves bankkártyadíj elengedését is átverésnek tartod?

    Az eltűnt UL-kereskedő, az igen, az csalás, hiszen nem íratta alá a kötéskor az ügyféllel, hogy ő el fog tűnni. 🙂

  • Ferenc
    21 évesen, akkor még teljesen pénzügyi analfabétaként megfelelő fizetésem volt ahhoz, hogy 5-6 év spórolást lerövidítsek (motor vásárlás). Azt megértettem, és elfogadtam, hogy az idő pénzbe kerül, a futamidő végén többet fogok fizetni, mintha megvártam volna az 5-6 évet, de úgy döntöttem, hajlandó vagyok kifizetni. A fiatalnak miből nincs sok? Tartalékból és türelemből.
    Nagyon jól emlékszem, hogy ott ültem a sárga lovaskeresztes bankban, néztem a lehetőségeket, és svájci frankról vagy forinthitelről kellett döntenem. Nagyon érvelt az üzletkötő, hogy mennyivel jobb a frankhitel. Megkérdeztem, hogy miért jobb nekem, hiszen így nem biztos a törlesztő összeg. A válasz az volt, hogy “De a svájci frank stabilabb mint a forint, és akár olcsóbb is lehet a törlesztőm vele.” Tisztán emlékszem, hogy nem igazán értettem az indokot, és feltettem az egyszerű kérdést: “Na jó, üzletet félretéve melyikkel járok jobban? Melyiket kérjem?” A válasz ez volt: “Svájci frank, mert sokkal olcsóbb, mindenki ebben kéri a hitelt.”

    Biztos vagyok benne, hogy nem én voltam az egyetlen, akinél törvényt szegtek. És nem, nem vállaltam túl magam, hiszen az akkori törlesztő dupláját is tudtam volna fizetni. Egyebek mellett újra akarták kötni az 5 év után lejárt opciós szerződést, na erre mondtam nekik, hogy mit képzelnek nem írom alá, az új szerződés nem egyezik az eredetivel. A többi már csak viccelődés, várjuk a kúria döntését.

  • jurta
    “Az hogy a deviza alapú hitelezés így elszállt, szerintem, nagyobb mértékben a bankok és a PSZÁF hibája, mint az embereké. Mértéktelen marketing kampányt folytattak, mindenhonnan az folyt, azt sulykolták, hogy “vegyél fel hitelt bármire” – esküvőre, utazásra, autóra, lakásra. Kimondatlanul is azt sugallták, hogy hülye aki nem vesz fel most hitelt.”

    És ha én, a zember annak idején ettől hánytam? Mert így volt, világosan emlékszem. Különösen karácsonyok előtt.

    Ha semmi szükségem babakocsira, de mivel a babakocsit éveken keresztül életminőségnek mutatják be mindenhol, és ezért veszek egyet (meg még egy tartalékot is), az “nagyobb mértékben a forgalmazók hibája”, mint az enyém?

  • jurta
    “Ami megmaradt bennem az egészből az az, hogy teljesen elvesztettem a bizalmamat a bankrendszerrel szemben.”

    Gondolom, a betéteidet azért még nem vetted ki. 🙂

  • tip
    “A jegybank vagy a kormányzat közbeléphetett volna” – És milyen sikerrel kecsegtetett volna egy ilyen közbelépés? A tisztelt választópolgárok akkoriban a 300 Ft miatt fel voltak háborodva és leszavazták. A túlköltekezés beismerésének hallatára felgyújtották a fővárost. Mi történt volna ezekben a pszichotikus időkben, ha egy tollvonással betiltják az olcsóhitelt? Volt-e annyi támogatottsága a kormánynak, hogy keresztülvigyen egy ilyen (akkoriban nemzetveszejtőnek látszó) intézkedést?
  • jurta
    “Mi magunk vajon atlatnank-e ha az autoszerelonk butasagot akar velunk alairatni ( olyan szerzodest, aminek kovetkezteben nem lesz jobb az autonk ) vagy az orvosunk, villanyszerelonk.”

    Teljesen más szintű szükséglet a kettő. (Sőt, az egyik szükséglet, a másik csak igény.)

    Az autódat és az elektromos hálózatot azért javíttatod, mert így tudod a tulajdonodat tovább használni. A devizahitelt azért vetted fel, hogy így felárért már *hamarabb* használhasd azt, aminek a tulajdonjogát mindenképp csak évtizedek alatt tudod megszerezni.

  • Zabalint
    “Az, amit a bankokról írtál, hogy SZÁNDÉKOSAN levitték az első pár hónapban a törlesztő részletet, sőt még a tőketörlesztéstől is eltekintettek, nálam egyértelműen az átverés, az ügyfél becsapásának a kategóriájába tartozik.”

    Az én szememben meg aki olyanba belemegy, hogy első időszakban nincs tőketörlesztés, azt egy életre el kellene tiltani a hitelfelvétel lehetőségétől.

  • barna
    “de leginkább a mohóság az ok”

    kinek a mohósága? mindkét félnek?
    a banknak, aki így adta a hitelt, illetve annak, aki meg olyanra vett fel hitelt, amit nem engedhetett meg magának…

  • barna
    ugy lehet valtoztatni a bankok hozzaallasan, ha az emberek nem veszik fel azokat a hiteleket, amit az orruk ala tolnak, ha nem fogadjak el azokat a felteteleket, amiket szabnak…

    de mivel a banknak hiteleznie kell, ezert fog valtoztatni, mert muszaj lesz neki…akkor már ez lesz az erdeke.

    de amig mindenki alair barmit, addig kar a bankokat szidni, hogy ilyen felteteleket adnak…alairod, elfogadod. Innentol kezdve nincs kerdes.

  • Péter
    Kicsit offtopic, de a hitelekhez (is) kapcsolódik. Sok minden tévhit kering arról (többek között a Zeitgeist: Addendum dokumentumfilm kapcsán), hogy a hitel nyújtásakor a bankok új pénzt csinálnak, vagy nem. Hogyan is működik a résztartalékra épülő banki rendszer és hitelezés. Vagyis a bankrendszer alapjairól úgy általában.

    Kerestem, de nem találtam erről korábbi bejegyzést a blogban. Szerintem sokunkat érdekelne egy olyan poszt, ahol ezzel kapcsolatban tesz rendet a fejekben.

    Köszi!