Mekkora ingatlant vegyél?

Felmerült már többször kérdésként, hogy van-e olyan ökölszabály az ingatlanvásárlásnál, mint az autóvásárlásnál, hogy ne vegyél 3-6 havi nettó fizetésednél drágább autót és a vagyonod 10%-ánál több ne álljon autóban, vagy mint a mobilnál, hogy egyheti fizetésednél drágább mobilt nem érdemes venned.

Milyen autó fér bele a költségvetésedbe?

Már írtam néhány éve a témáról, miszerint az éves nettó jövedelmed négyszeresét fizesd ki az ingatlanodra és lakhatásra (törlesztőre vagy bérlésre és a rezsire) ne fordíts többet a nettó havi jövedelmed 40%-ánál. De vajon a mai árak mellett ezek tartható szabályok-e?

Mekkora ingatlant vegyél?

Az biztos, hogy sokaknak jó lenne egy ilyen kapaszkodó, mert rengeteg emberrel találkoztam még az ismerősök között is, akik egyszerűen túl nagy ingatlant vettek. Sok olyan ház van, ami soha nem készült el vagy négy-öt évvel a beköltözés után is még félkész és folyamatosan épül.

Sokan leharmadolják az életszínvonalukat és 15 évig hónapról-hónapra élnek, csak hogy megvehessék vagy felépíthessék Életük Házát:

Megér ennyit?

Mai fizetéseket figyelembe véve egy budapesti kétkeresős átlagcsalád kb. 550 ezer forint fizetéssel 26 millió forintig gondolkodhat. Ezért kapnak egy panelt, ilyen fizetés mellett szerintem az egy reális lehetőség, vágyni lehet jobbra, de ez a racionalitás.

Két átlag feletti fizetés mellett, mondjuk 1,2 milliós havi bevétellel 57 millióig gondolkodhatunk a 48 hónapos szabállyal. Ez egy régi, nem túl nagy házra elég Budapesten vagy környékén, amire még sokat kell költeni, vagy olyan messze van Budapesttől, hogy a déli harangszó délután háromra ér csak ki. Esetleg egy 60 négyzetméteres újépítésű lakásra elég.

Egy 120 milliós Budapest környéki házhoz havi 2,5 milliós bevétel kellene.

Ha a bérlést (vagy hiteltörlesztést) nézzük, akkor is stimmel még mindig a 40%-os szabály. Levéve a rezsit, mondjuk legyen 30% a bérleti díjra fordítandó összeg maximuma. Ez az 550 ezres családnak havi 165 ezer forint, az 1,2 millió forintos bevételnél 360 ezer, s 800 ezer körül már szép házakat is ki lehet bérelni a 2,5 milliós fizetés mellett.

Véleményem szerint még mindig tartható a maximum 4 év bevétel a vásárlásra vagy a bevétel 40%-a lakhatásra szabály. A vágyakra nem biztos hogy elég, de a reális szükség még mindig belefér ezekbe a számokba.

Persze mint minden ilyen szabály, ez is általánosítás, de kiindulási pontnak szerintem jó lesz.

Ha másképp gondolod, úgyis leírod a hozzászólásokban, attól nem félek, hogy nem. 🙂

Share

Tovább nőtt az infláció

Míg az eurózóna legnagyobb problémája a negatív, – 0,2%-os infláció (azaz defláció), nálunk ilyen probléma nincs: még rosszabb lett a friss inflációs jelentés, mint a múlt hónapban.

Az éves infláció 3,9% lett, a maginfláció pedig egyenesen 4,7%, utoljára közel nyolc éve volt ilyen magas ez az érték.

A magas infláció egyik nyilvánvaló oka a túl gyenge forint, egy éve még 330 Ft volt egy euró, most pedig 358 forint.

Az MNB többször kijelentette, hogy neki nincs árfolyamcélja, egyedül az inflációt figyeli, hogy ne szökhessen a 3%-os cél fölé az értéke.

Mivel már régóta 3% felett van az infláció, izgatottan várjuk, mikor fog lépni végre valamit a jegybank, mert ez a 360 forint környéki euró árfolyam már nagyon ciki és ennek az eredménye, a 4%-os infláció is. A további kamatcsökkentés szemmel láthatóan nem segített a forint árfolyamának. A tegnap belengetett devizaswapok csak arra volt elég, hogy 361-ről újra 360 forint alá kerüljön az euró. Ennél több kellene.

A költségvetési hiány is elszállt, amint az várható is volt, az első nyolc hónapban 2261 milliárd forint lett a hiány az önkormányzatok nélkül. Az év végére a várható gazdasági visszaesés 5% lesz, de ezt még nagyban befolyásolja majd, hogyan alakul a járvány.

Share

A filantrópia másik oldala

A Guardianon jelent meg egy jó hosszú, de érdekes cikk a filantrópokról, ami egy könyvnek a rövid kivonata. (A filantróp jelentése emberbarát, olyan tehetős ember, aki a vagyonából nemes célokat támogat.)

Az angolszász országokban nagy hagyománya van az adakozásnak, így a legtöbb gazdag ember jelentős összeget adakozik el a társadalom számára. Ahogy Bill Gates, Warren Buffett és mások is többször elmondták, a sikereiket nem csak a saját tehetségüknek, kemény munkájuknak, hanem az őket körülvevő társadalomnak és annak az oktatásnak és egyébnek is köszönhetik, amit a társadalom biztosított nekik.

Ezért teljesen természetes, hogy a vagyonukból nemes célokat is támogatnak, vagyis visszaadnak a társadalomnak belőle.

Ezzel a társadalom vagyoni szétszakadását is lehet enyhíteni, ha a gazdagoktól a szegények felé áramlik a pénz.

Hát nem éppen ez történik s pont erről szól a cikk. Ugyanis a gazdagok adakoznak, de legritkább esetben a szegények számára. Angliában tíz év alatt a milliárdosok által adott összeg kétharmada egyetemeknek ment, ennek fele is az Oxfordnak és a Cambridge-nek. A gazdagok nem a szegényeket támogatták, hanem megerősítették azokat az elit egyetemeket, ahová a gyerekeiket is járatni akarták, vagyis éppen hogy a társadalom szétszakadását konzerválták.

Szintén jelentős pénz ment még művészetekre, sportcsapatok, színházak támogatására, ami megint csak a gazdagok szórakozásának fenntartását biztosítja, mintsem a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenését.

Mindeközben az eladakozott pénz adómentes, így a nagy jövedelmű személyek akár 45%-os adókulcstól is megszabadulnak az adakozás miatt. Csak Angliában közel 4 milliárd font adótól esik el az állam az adakozások adókedvezménye miatt, amit ténylegesen a szegények támogatására is tudna fordítani. Ezért egyre többen vannak, akik szerint meg kellene szüntetni az adakozás adómentességét, legalább egy bizonyos összeg felett. (Persze volt már rá próbálkozás, de akkor a filantrópok akkora balhét csaptak, hogy inkább visszakozott a kormány.)

Közben a gazdagok komoly hatalomra is szert tesznek a vagyonuk által, régóta komoly gond, hogy sok gazdag embernek és cégnek nagyobb a hatalma, mint a nemzetállamok kormányainak.

S amikor ezek az emberek adakoznak, komolyan befolyásolni tudják a dolgokat. Mivel önös érdekük miatt jobboldali beállítottságúak (keveset adózzanak a gazdagok és a cégek, ne támogassák a szegényeket, ne adóztassák a vagyont, stb.), így a pénzügyi hatalmuk a politikát is maguk felé hajlítja, így a társadalmi egyenlőtlenségeket tovább mélyítik a támogatásaikkal és nem csökkentik azokat.

S ha nemes is cél (például a gyerekbénulás felszámolása Afrikában), gyakran olyan problémát akar megoldani, ami sokadrangú kérdés csak a helyieknek és egyébként is olyan feladatot tesznek meg, ami a helyi kormány dolga lenne. Így leértékelik a kormány megbecsülését a helyiek előtt és gyengítik a hatalmát, ami sok fejletlen országban egyébként is elég gyenge lábakon áll.

Más jószándékú támogatók néhány embert felkarolnak, akiknek ugyan jobb lesz, de közben a többségen semmit nem segít az a néhány ember támogatása. Nem a problémák gyökereire koncentrálnak, csak néhány ágat szeretnének kivirágoztatni.

Akit érdekel a téma, olvassa el a cikket. Természetesen nem arról van szó, hogy az adakozás és a filantrópia rossz lenne, csak hogy érdemes lenne átgondolni a jelenlegi formáját, adókedvezményét és hatását.

Share

A hét hírei dióhéjban

Az augusztusi amerikai munkaügyi adat jól alakult, 8,4%-ra, vagyis 13,6 millió főre csökkent a hivatalos munkanélküliség aránya, távmunkában az alkalmazottak 24,3%-a dolgozik a járvány miatt.

5,2 millió ember nem keres munkát a járvány miatt, így a szabályok szerint ők nem számítanak munkanélkülinek, noha azok. A számuk még 6,5 millió volt júliusban. További 1,8 millió szintén nem számít munkanélkülinek hasonló okokból. Sokan vannak részmunkaidőre áthelyezve, ők sem számítanak munkanélkülinek.

1,4 millióval több embernek van munkája, mint júliusban, ebből 344 ezer állami alkalmazott lett, 238 ezer ezek közül ideiglenes. A rossz hír, hogy a tartósan munkanélküliek száma 534 ezer fővel nőtt.

További gond a mi közmunkánkhoz hasonló állami szerepvállalások, amik torzítják az adatokat, erről bővebben erre.

A munkanélküliség és az általános gazdasági helyzet miatt a 30 év alatti, de 18 évesnél idősebb amerikai fiatalok 52%-a lakik (újra) a szüleivel. Az eddigi legmagasabb érték 48% volt 1940-ben. Egyébként ez a szám a hatvanas évektől folyamatosan emelkedett 29%-ról egészen 47%-ra idén februárban, majd hatalmasat ugrott az elmúlt fél évben. A munkanélküliség is az egyik legmagasabb ebben a korosztályban, a munkát kereső 20-24 évesek 18,3%-ának nem volt munkája júliusban.

» Read more

Share

Államkincstár bug

Armand küldte a következő képernyőfotót, úgy látszik légy került a levesbe, vagyis bogár a rendszerbe. Ha hasonlót látsz az Államkincstár mobilfelületén, ne ijedj meg, gondolom hamarosan javítják.

Share

Kínai csomagok: ideje bevásárolni

Írtam már róla egy éve, hogy 2021-től eltörlik az eddigi 22 eurós határt és minden egyes külföldről érkező csomagot vámkezelésnek vetnek majd alá. Nem is az egydolláros vacakra fizetendő 27 centes áfa lesz a nagy érvágás, hanem ha lesz költsége a vámkezelésnek. (Bár ígérik, hogy automatizált lesz a rendszer és közvetlen lehet majd bankkártyával fizetni a NAV-nak, így a Posta jelenleg 3.000 Ft-os vámkezelési díja talán kiesik. Update: állítólag nem fog, fizetni kell továbbra is a vámügyintézésért is.)

Hamarosan vége a kínai csomagoknak?

Mivel nem hallottam róla, hogy halasztanák a rendszer bevezetését és már csak néhány hónap van januárig, ha akarsz még venni valami vackot Kínából, most érdemes megrendelni, hogy idén be is érjen. (Közben kiderült, hogy a járvány miatt jövő év nyár közepén lép életbe a szigorítás.)

S ha már Kína: vettem az Aldiban aranyáron szájmaszkot 300 forintért darabját, egyszerű sebészeti maszkot. (Szerencsére tavaly betankoltam a normális maszkokból ugye, de azokat elraktam komolyabb járvány esetére, mert olyan sok azért nincs és most 4.500 forintot kérnek egy olyan maszkért, amit tavaly még 800 forintért vettem.)

Na, a legtöbb maszk szimplán szétszakadt, volt, amelyik még hordás előtt, a fül ragasztása kritikán aluli.

Berágtam a gagyi, hulladék minőségre és az arcpirító árakra, rendeltem inkább az Aliexpressről maszkokat. 40 darab volt 17 dollár, vagyis 127 forint darabja. (Ma láttam teljesen hasonlókat a Rossmannban 1.200 Ft-ért darabját.) Tartós, kényelmes, fényévekkel jobb, mint az itthon kapható 300 forintos maszkok. A KN95 vagyis európaiul FFP2, ami rá van írva, biztos nem igaz, mert van igazi FFP2 maszkom is, abban sokkal nehezebb levegőt venni. De ennyi pénzt megér és biztos többet véd, mint egy sebészi maszk. Rendelés után egy héttel már az országban volt, persze az utolsó 30 kilométer tartott három hétig, de relatív gyorsan megkaptam. S tartós is, még egy sem szakadt szét hetek után sem.

De ez csak úgy eszembe jutott. A lényeg: még néhány hónap, utána valószínűleg nem fogsz akarni semmit rendelni Kínából, ami eddig vámmentesen bejött.

Update: A helyzetre való tekintettel halasztják a rendszer bevezetését július elsejére.

Share
1 2