A filantrópia másik oldala

A Guardianon jelent meg egy jó hosszú, de érdekes cikk a filantrópokról, ami egy könyvnek a rövid kivonata. (A filantróp jelentése emberbarát, olyan tehetős ember, aki a vagyonából nemes célokat támogat.)

Az angolszász országokban nagy hagyománya van az adakozásnak, így a legtöbb gazdag ember jelentős összeget adakozik el a társadalom számára. Ahogy Bill Gates, Warren Buffett és mások is többször elmondták, a sikereiket nem csak a saját tehetségüknek, kemény munkájuknak, hanem az őket körülvevő társadalomnak és annak az oktatásnak és egyébnek is köszönhetik, amit a társadalom biztosított nekik.

Ezért teljesen természetes, hogy a vagyonukból nemes célokat is támogatnak, vagyis visszaadnak a társadalomnak belőle.

Ezzel a társadalom vagyoni szétszakadását is lehet enyhíteni, ha a gazdagoktól a szegények felé áramlik a pénz.

Hát nem éppen ez történik s pont erről szól a cikk. Ugyanis a gazdagok adakoznak, de legritkább esetben a szegények számára. Angliában tíz év alatt a milliárdosok által adott összeg kétharmada egyetemeknek ment, ennek fele is az Oxfordnak és a Cambridge-nek. A gazdagok nem a szegényeket támogatták, hanem megerősítették azokat az elit egyetemeket, ahová a gyerekeiket is járatni akarták, vagyis éppen hogy a társadalom szétszakadását konzerválták.

Szintén jelentős pénz ment még művészetekre, sportcsapatok, színházak támogatására, ami megint csak a gazdagok szórakozásának fenntartását biztosítja, mintsem a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenését.

Mindeközben az eladakozott pénz adómentes, így a nagy jövedelmű személyek akár 45%-os adókulcstól is megszabadulnak az adakozás miatt. Csak Angliában közel 4 milliárd font adótól esik el az állam az adakozások adókedvezménye miatt, amit ténylegesen a szegények támogatására is tudna fordítani. Ezért egyre többen vannak, akik szerint meg kellene szüntetni az adakozás adómentességét, legalább egy bizonyos összeg felett. (Persze volt már rá próbálkozás, de akkor a filantrópok akkora balhét csaptak, hogy inkább visszakozott a kormány.)

Közben a gazdagok komoly hatalomra is szert tesznek a vagyonuk által, régóta komoly gond, hogy sok gazdag embernek és cégnek nagyobb a hatalma, mint a nemzetállamok kormányainak.

S amikor ezek az emberek adakoznak, komolyan befolyásolni tudják a dolgokat. Mivel önös érdekük miatt jobboldali beállítottságúak (keveset adózzanak a gazdagok és a cégek, ne támogassák a szegényeket, ne adóztassák a vagyont, stb.), így a pénzügyi hatalmuk a politikát is maguk felé hajlítja, így a társadalmi egyenlőtlenségeket tovább mélyítik a támogatásaikkal és nem csökkentik azokat.

S ha nemes is cél (például a gyerekbénulás felszámolása Afrikában), gyakran olyan problémát akar megoldani, ami sokadrangú kérdés csak a helyieknek és egyébként is olyan feladatot tesznek meg, ami a helyi kormány dolga lenne. Így leértékelik a kormány megbecsülését a helyiek előtt és gyengítik a hatalmát, ami sok fejletlen országban egyébként is elég gyenge lábakon áll.

Más jószándékú támogatók néhány embert felkarolnak, akiknek ugyan jobb lesz, de közben a többségen semmit nem segít az a néhány ember támogatása. Nem a problémák gyökereire koncentrálnak, csak néhány ágat szeretnének kivirágoztatni.

Akit érdekel a téma, olvassa el a cikket. Természetesen nem arról van szó, hogy az adakozás és a filantrópia rossz lenne, csak hogy érdemes lenne átgondolni a jelenlegi formáját, adókedvezményét és hatását.

Share

133 hozzászólás

  • Baltazár
    “gyakran olyan problémát akar megoldani, ami sokadrangú kérdés csak a helyieknek és egyébként is olyan feladatot tesznek meg, ami a helyi kormány dolga lenne. Így leértékelik a kormány megbecsülését a helyiek előtt és gyengítik a hatalmát, ami sok fejletlen országban egyébként is elég gyenge lábakon áll.

    Más jószándékú támogatók néhány embert felkarolnak, akiknek ugyan jobb lesz, de közben a többségen semmit nem segít az a néhány ember támogatása. Nem a problémák gyökereire koncentrálnak, csak néhány ágat szeretnének kivirágoztatni.”

    Mint Magyarországon Soros?

  • Cartman
    Ha egyszer mar leadoztam a jovedelmem, azt miert kene meg egyszer megadoztatni?

    Masreszt pedig, miert jobb, ha a kormany zsebebe vandorol a penzem, ahol aztan elveszik ut kozben, mintha kozvetlenul kapnak meg az intezmenyek (ahol lehet ugyanugy elveszik ut kozben…)?

    Szerintem a szegenyseg felszamolasa a koltekezesi szokasok megvaltoztatasaval es az oktatas atalakitasaval lehetseges, de mindez hiaba valo, ha az egyen nem hajlando kovetni nehany iranyelvet, leszokni a karos koltekezesi szokasairol es bejarni az iskolaba (es tanulni is ott, nem csak ott lenni fizimaliag). Ezeket nincs az a penz mennyiseg, ami felszamolna, ha az egyen nem hajlando alarendelni magat ezeknek a szabalyoknak.

  • 42
    Ez az egyik oka, hogy nem adakozok. Egy alapvetően rosszul működő rendszert nem akarok tákolgatni a támogatásommal.
    Továbbá hatékonytalanul használják fel, ha jó célra is menne. Valamint nem a szervezeteket szándékozom támogatni, hanem a rászorulókat. Ha érdemes egyáltalán, nem ablakon kidobott pénz, idő, szándék, igyekezet.
    Ez csupán a magánvéleményem, különbözhet a másokétól.
  • Tee Bee
    Cartman!

    Amit leírsz jelenséget az igaz, csak nem az a valódi oka.
    NEM lehet a globális szegénységet felszámolni, mert az bizony szoros összefüggésben van az IQ-val, az pedig alapvetően örökölt.
    Innentől kezdve pedig a többség (!) számára adott….
    -De hát nem lehet ilyet (igazságot) kimondani a mai ál-PC véleménydiktatúrában mert aki ilyet mond, azt ellehetetlenítik, tönkreteszik minimum egzisztenciálisan. Megkapja a címkét, rajta marad míg él…

  • Andru
    Gondolom úgy adómentes az adakozás, hogy még adózás előtt levonod a jövedelmedből. Csak a maradékból adózol. Így könnyen becsúszhatsz alsóbb adósávba. Ugyanis más országokban dívik még a sávos adózás.
  • Géza
    ez a típusú filantrópia olyan, mintha lenne egy ország, ahol választani lehetne, hogy adót fizet a cég, vagy abból a pénzből a miniszterelnök kedvenc hobbiját támogatja, (ezzel mellesleg jó pontokat szerez)

    Ezzel ugye az a probléma, hogy nem a közösség dönti el, hogy milyen közjavakat állítsanak elő az adóból, hanem a befizető, akinek nem fűződik hozzá érdeke, hogy a legnagyobb hasznosságú közjószágokra allokáljon.

    Még szerencse, hogy ilyen ország nincs, így a gazdagok támogathatják saját hobbijaikat.

  • Kiszamolo
    Tee Bee, ne legyél már ennyire sötét. Az IQ nem örökölt és nincsenek alsóbb meg felsőbbrendű fajok. Ez az ostobaság a fasizmussal együtt ment a szemétdombra és jó is így. Az oktatás hiánya lehet oka a hátránynak, de azt meg éppen lehet változtatni.
  • Kiszamolo
    42, ha akarnál adakozni, találnál magadnak megfelelő célt vagy személyt.
  • Kiszamolo
    Baltazár, van szó Sorosról a cikkben, talán olvasd el.
  • Bubu
    Miért nem a támogatható dolgok körét korlátozzák ?! Miért lehet sportot, egyetemet, művészetet, stb. támogatni, vagy legalábbis csak megfelelő szabályozás mellett ?

    Persze tudom kiskaput mindig lehet találni. Főleg a gazdagok fizetett ügyvédeinek van ideje megtalálni. 🙁

  • Cartman

    “Az IQ nem örökölt és nincsenek alsóbb meg felsőbbrendű fajok.”

    Ugyan nem ilyen megfogalmazasban, de ez igy nem igaz. Ugyanis par eve volt egy, ha jol emlekszem nobel dijas, 90-es eveiben jaro molekularis biologus, aki arra a konkluziora jutott tobb evtizedes vizsgalodas utan, hogy a fekete rasszba tartozok atlag IQ-ja alacsonyabb mas rasszokenal, ellenben atletikusabb felepitesuek. Dr James Watson, aki a DNS kettos spiral szerkezetet is meghatarozta. De a kijelentese utan minden eredmenyetol es elismeresetol megfosztottak.

    Szerintem az IQ orokolt, de mint kb minden, fejlesztheto. De nagyban fugg a vegeredmeny attol, hogy milyen korulmenyek kozott szocializalodik az egyen es mennyire mer szembe menni az ott elfogadott normakkal (lasd romak pl).

  • Viktor
    A filantrópia – szerintem – nem arról szól, hogy a gazdagoktól a szegények felé áramoljon a pénz, hanem arról, hogy valaki a saját vagyonából áldoz olyan célokra, amikből nem ő mint egyén profitál, hanem valamilyen társadalmi haszna van.
    Szóval bőven belefér a sport és a művészetek támogatása, de épp az elit egyetemeké is.
    A probléma valóban azzal van, hogy erre adományként tekintünk, és adókedvezmény jár érte.
  • Györgyi
    Mivel tanítok, elismerem, hogy az embernek tanulás terén is lehetnek korlátai, viszont szerintem nincs az az ember, akire ne lehetne rábízni valamilyen hasznos feladatot. Az meg már csak hozzáállás kérdése, hogy egy társadalom mindenkit megbecsül anyagilag, ergo mindenki kap a munkájáért legalább annyit, hogy normális életszínvonalon éljen, vagy sztárolják és túlfizetik a kiemelkedő képességű embereket, cserébe lenézik és szegénységben hagyják a többieket.
  • Otto

    Én nem látom, hogy bárhol írt volna Tee Bee olyat, hogy alsóbbrendű meg felsőbbrendű fajok vannak, ezt te költötted hozzá. Annyit írt, hogy az IQ örökölt, ami részben így is van, van benne nem is kicsi szerepe a genetikának. És abban is igaza van Tee Beenek, hogy aki feszegetni meri a témát, azt kiátkozzák.
    Példa:
    index.hu/techtud/2019/01/14/minden_cimetol_megfosztotta_kutatointezete_a_nobel-dijas_professzort/
    Különben meg, ahogy a magasságban, az atletikus képességekben vagy akár csak a férfiasságméretben különbség van a feketék/fehérek/sárgák/hupikékek között, úgy miért ne lehetne akár intelligenciában is? És ettől még nem lesz senki “alsóbb” meg “felsőbbrendű”. Főleg, mert nem egyéni szintről van szó, hanem a különböző populációkra vonatkozó átlagokról.
    Csak ugye, manapság nemhogy kutatni, de még beszélni sem szabad a témáról, mert a “demokraták” kirúgatják.
  • gaborr
    Magyarországon az adakozás alapítványok számára MA MÁR nem adómentes. Régen az SZJA terhére részben visszigényelni az adakozott pénzed egy részét (kb az adó részt). Akkoriban rendszeres utalással adakoztam több alapítványnak is ahova kb. nettó fizetésem 2%-a ment. (dévai szent ferenc, leukémiás gyerekek) Most már ad-hoc módon adakozom csak.

    Ma már csak a cégek kiváltsága az adakozás. Most épp TAO pénzeknek hívják, és a kiváltságosok játékszere, akiknek van cégük amiből adakozhatnak. Sajnos ezek a cégek kiváltságos tulajdonosainak és alkalmazottainak szórakoztatására adakoznak, pl. különböző sportklubok részére.

  • Copywriter
    Egész nyáron a közeli faluba járunk paradicsomért, paprikáért. A Tesco-ban sokkal kényelmesebb lenne, de egyrészt kicsit autózunk, a gyerek is jól szórakozik, és az összes pénzt a helyi néniknek adjuk. Az csak mellékes, hogy a Tesco-ban ritkán vettem paradicsomot és paprikát, mert az ember mindig elfelejti rohanás közben, vagy épp rohadt, vagy zöld. A néniknél meg a koktélparadicsom 250-300 Ft/doboz, és így 800-900 Ft-ból valami 40-50 koktélparit veszek. Paprikából is a vékony, zöldet viszem, az is párszáz, de a lényeg, hogy most majdnem mindenhez koktélparit és paprikát eszek, mert sajnálom kidobni. Soha ennyi zöldséget még nem ettem, most 1 szendvics elég, mert 2 marék parit benyomok hozzá. Aztán heti 2-3 alkalommal megint megyünk, és hozunk újat. Win-win.
  • Orbán újságja
    Micsoda antiszemita egy bagázs ez a Guardian, még hogy Soros és Koch beavatkozik a pénzével a politikába. Ideje, hogy az ilyen újságok a történelem szemétdombjára kerüljenek. Vigyázzunk, mit olvasunk!
  • Copywriter
    A paradicsomvadászat közben meg felfedeztünk egy ültetvényt, a cseresznyéről már lemaradtunk, de pl. szilvából 10 csomaggal tettem a fagyóba. Most pici méretű jonagold almát árulnak, 350 Ft/kiló, és mondanom sem kell, amikor nem zöldséget eszünk, akkor almát tömünk magunkba. Utazás közben is mindig viszünk. Hamarosan érkezik hozzájuk a szőlő, majd utána dió is lesz. Ősz végére meg a golden alma. Még egy hely, ahol olcsóbban veszünk, helyi gazdát támogatunk, és így tényleg sok gyümölcsöt is eszünk. Ahogy látom, nagyon sok városi jár ki, magyar autósok veszik a becsületkasszás zöldséget, meg az ültetvény is mindig teli helyiekkel. Ezt nagyon könnyen meg lehetne csinálni bármelyik helyen, persze ahol olyan jó a közbiztonság, mint Nyugat-Dunántúlon, és nem viszik el a becsületkasszát.
  • V.A.Laki
    Elolvastam a cikket. Ez kb. az Aranypolgar c. film sztorija: van egy intelligens, tehetseges, jovialis fiatalember, aki vegtelen mennyisegu penzre tesz szert, am akarmihez nyul, abbol jo nem sul ki. Segiteni senkin sem tud, csak rontani a dolgokon.

    Ez a cikk az en ertekiteletem szerint meg demokrata/kozepes (bar ha jobbos lennek, ervelhetnek mellette, hogy a filantropok hatekonysaga vs. a gyerekvedelmi rendszer hatekonysaga csataban nem biztos, hogy az elobbiek maradnanak alul). Szamomra az a kerdes, hogy a tomegeknek, akiknek az ingat jobborol bal fele (=kozepre) kene huzniuk, miert maradnak “suketek” olyan baloldali ertekek iranyaban, mint szolidaritas, muveltseg, intelligencia, szeretet, miert dolnek be a populista hulyesegeknek ill. miert csak az “ingyen penzt kapok, de jo” jut el az agyukig a bal oldalbol. (Es az mar nem, hogy az alapjovedelem vilaga egy falanszter vilag.)

  • Vakmajom
    Így van, ezek a gazdag bájgúnárok semmi jót nem tesznek a vagyonukkal szinte.. Pablo Escobárban 1000x több szociális érzékenység volt mint bármelyik álszent mostani milliárdosban. Kórházakat épített és támogatta a szegényeket a bűnözés mellett.. Btw. nem adtam az erőszakos hajléktalannak 70 ft-ot, másnapra be volt törve a kocsim ablaka.. Semmi nem tűnt el. Adakozzatok.
  • usespanner
    Nyílván nem megoldás az adomány adóztatása, ez csak a feketegazdaságot erősítené.
    (Libanonnak szánt adományból Magyarországot támogassam, vagy Soros György Orbánnak fizessen adót?)

    Az egyik legiigazságtalanabb adó a pénzügyi tranzakciós adó, ami gazdagoknak ingyenes (2 millió forint feletti utalás esetén a 2M feletti rész ingyenes).

    Valahogy meg kéne fogni a felső 1% tökét…vagyis tőkéjét, mielőtt még tovább nőne a társadalmi szakadék Magyarországon is.

  • Kitantorgott
    Van kulonbseg adakozas es adooptimalizalasi celu atutalas kozott – utobbi szerintem nem adakozas.
  • AndrewLion
    Érdekes.

    There is therefore a strong argument that the money donated by philanthropists might be put to better use if it were collected as taxes and spent according to the priorities of a democratically elected government.

    Volt neve annak a rendszernek is, amiben a gazdagok pénzét elvette az állam és szétosztotta belátása szerint. A legtöbb országban ma már megbukott az is. Ez a cikk persze rávilágít arra, hogy az a rendszer, amiben élünk és jelenleg azt hisszük, hogy az elérhető legjobb, korántsem tökéletes.

    Másik nehéz ügy: Könnyű azt mondani, hogy miért nem a szegények kapják. Csak az a baj, hogy ha közvetlenül adod oda, akkor azzal csak elmélyül a tanult tehetetlenség, és megint ott maradunk, hogy kettéválik a társadalom valami mentén. Lesz egy, amelyik azt gondolja, hogy ez neki jár, meg egy amelyik nem.

    Nehéz jól segíteni. Nem hiába külön szakma ez is.

  • Pistu
    Azért kell kétszer, ötször, tízszer adózni mert nem egyenlőek az esélyek. Ha csak fél ingatlant örökölsz (vagy benne lakhatsz egyetemi éveid végéig) máris hatalmas előnyből indulsz. Persze lehet üres zsebbel úgy kezdeni a felnőtt életet, hogy nappal munka, este egyetem, de ahhoz átlag feletti szorgalom kell. Az sem mindegy, hogy friss diplomásként félreteheted a jövedelmed felét vagy elmegy lakhatásra és diákhitel törlesztésre. Folytassam? Mikorra éri be a csóró de szorgalmas a jó családból származó, azonos végzettségűt/képességűt? És akkor még nem is költöttünk segélyre, csak azért, hogy ne a bűnözést válassza egy hasonló hátterű. Az oktatás tényleg fontos (lenne).
  • random okos
    Kiszamolo
    Az egész iskolarendszerünk arra van kitalálva, hogy szelektáljon és elválassza a búzát az ocsútól.
    Általános 4. osztályos, azaz 10 éves korig már jól látszik melyik gyerekből lehet valami és melyikből nem.
    Ha az f betűs szó nem tetszik, használhatjuk az evolúciós humanizmust is.
    Nyilván számít a környezet is ahol a gyerek felnő, nem mondom, de nem csak az. Az arányokon most ne vitatkozzunk, nem lenne tudományos vita.
  • Peti
    “A filantróp jelentése emberbarát, olyan tehetős ember, aki a vagyonából nemes célokat támogat.”

    Ez egy paradoxon.

  • expect
    “Szerintem a szegenyseg felszamolasa a koltekezesi szokasok megvaltoztatasaval es az oktatas atalakitasaval lehetseges, de mindez hiaba valo, ha az egyen nem hajlando kovetni nehany iranyelvet”

    Felcseréled az okot az okozattal. A szabálykövetés hiánya, a rossz pénzügyi kultúra és hasonlók nem az okai a problémának, hanem a következményei.

  • Én is akarok kommentelni...
    42:
    Gyermekem imádja az állatokat, a cicánk menhelyről jött. Amíg bejártunk a cicához megismertük az alapítványt akik üzemeltetik és az ott dolgozókat is. Azóta minden év végén kapnak tőlünk adományt. Elmegyek hozzájuk, kérek egy listát mire lenne szükségük, bevásárolok, odaadom nekik. A fiammal kijárunk évente többször segíteni nekik, “cserébe kutyákat sétáltathatunk” meg hasonlók. Jól érezzük ott magunkat, szükség van az ilyen helyekre, de támogatás nélkül nem megy.

    Vannak olyan országok, ahol fontosabb lassan BÁRMI, mint pl. az óvodák és bölcsik (talán ez változik). A fiamék ovijában a csoportszobák szép napos tájolásúak, tavasz végétől simán megvolt a 35+ fok bent. Összedobtuk a redőnyökre a pénzt egyszer, azóta élhetőbb lett az ovi. És azóta minden évben kitalálunk az óvónőkkel valamit a lurkóknak. Évi 20 ezer forint nem a világ, de 10-15 embertől már érzékelhető az ovi számára is.

  • hitel
    a topgazdagok létrehoznak egy alapítványt amit teszem azt visz a feleségük..pl. Nem akarok általánosítani mert biztos vannak kivételek, de ezek is csak erősítik a szabályt, pénzmosoda, max magukon, ismerőseiken segítenek.
    Én sem hiszem hogy valós az alapítványoknak utalt pénz mennyiséggel arányos segítség történik.
    Olyasmiben hiszek amit fentebb írtak a “kijárni faluba nénitől zöldséget venni”
    Jó esélyel ő dolgozott meg a terményért, amiért pénzt kap. Kis nyugdíjkiegészítés, unokának lehet zsebpénzt adni belőle…stb. Kicsit idealizált kép de hihetőbb mint a nagy alapítványok
  • 42
    Kiszámoló
    Már próbáltam, az adott személy érdemes volt anyagi támogatásra. Nem fogadta el, önerőből megoldotta (respect). Továbbra is keresem a lehetőséget. Illetve motivációs támogatásban volt eredmény: két személy is továbbtanult, biztosan nem csak az én ösztönzésemre, de volt szerepem benne.
    A másik megoldás személytelen, általános, mindenki számára hasznos lehetőség keresése. Itt sem találtam még olyan szervezetet, ami valódi eredményt tudna felmutatni, vagy valóban (az én szemszögemből) előremutató tevékenységet végezne (határesetek vannak).
    Ja, és terjesztem a kiszámoló filozófiát és a minimalista szemléletet, amennyire tőlem telik… 🙂
  • Meepwn
    Az a baj a szegényekkel, hogy feneketlen kút a nekik közvetlenül juttatott adomány.
    Én is oktatásra költeném a milliárdjaimat, hogy minél többen tudjanak kiemelkedni.
  • 42
    Otthoni kutyus menhelyről származik.
    Nem az állatmenhelyeket támogatnám, hanem a felelős állattartást.
    Nem az óvodákat direktben, hanem az ésszerű fejlesztéseket.
    Nem a problémát, hanem a kiváltó okokat.
    Tehát: rendszerszinten, hosszú távon eredményes megoldásokat támogatnék szívesen. (Tudva, hogy nincs tökéletes rendszer. De eredményes lehet.)
    Ezek az egyes személyeken túlmutatónak látszanak. Viszont az emberek, saját környezetükre mikroszinten hatva apró változtatásokat tudnak elérni, hosszú távon megváltoztatva a rendszert, amiben élnek. A skandináv államok jó példát mutatnak: a 19. század közepén még csórók voltak kivándorló tömegekkel, száz évvel később az élvonalba értek számos életminőségi mutatóban. Nem kimagasló személyiségek által vezetve, hanem az egyes emberek kitartó munkája által, akár több évtizedes programokon keresztül.
  • D
    Az intelligencia definiciószerűen egy nehezen definiálható/mérhető dolog. Kb összesítése a kognitív, problémafelismerő-megoldó képességeknek (plusz másokkal való együttműködés, gondolkodás gyorsasága, emlékezőképesség, stb). Nincs egyetlen. Tudjátok, hogy készültek az intelligenciatesztek? Összegyűjtöttek egy csapat embert, megkérdezték, ki kit tart intelligensnek, majd addig igazították a teszteket, amíg a tesztek eredménye a szubjektív ítéletekkel nem korrelált. Innentől kezdve elég könnyen belátható, hogy két kultúra intelligenciaszintjének összehasonlításának nincs túl sok értelme (a fogalom meghatározhatatlansága miatt igaziból az IQ hányadost egyének között sincs sok értelme összehasonlítani).
    A magasság/súly/hajszálak száma objektíven definiálható és mérhető. Az intelligencia nem.
  • csgary
    Vicces hogy ebben a csoportban a Virtue Signaling milyen mértékben el van harapódzva. Én nem azért költöm a pénzem hogy másnak jó legyen, hanem hogy nekem, és nem csinálok úgy mintha ez valami nagy szivesség lenne. Szánalmas, ha ez a felvilágosult, raiconális szelete (lenne) a magyar társadalomnak. , nem kellett volna a jobboldalt belerángatni ebbe, szerintem a referált tanulmány már 2013-ban sem volt aktuális, azóta különösen nem az. Egy milliárdos lehet nagyon baloldali (Soros, Zuckerberg, Bezos, stb.stb.) és mégis pontosan ugyanolyan kizsákmányoló illetve megtévesztő módszerekkel szedi össze a milliárdokat mint az aljas jobboldaliak, valamint ugyanúgy nem akar adót fizetni, viszont manipulálni szeretné a világot (nem utolsó sorban a jótékonyságával) a saját érdekei szerint. Ezt úgy hívják: emberi természet.
  • Deviáns
    Én sem adakozom, kivéve az 1%. Volt valahol egy cikk, hogy az ilyen szervezetek felélik az adakozott összeg kb 70%-át, és csak a 30% jut el a célcsoportnak.
    Az eseti (abban a pillanatban hasznos egyszeri) adakozás híve vagyok, különben a célcsoport berendezi az életmódját az adakozásra, és te leszel a bunkó, ha nem adsz többet.

    Tee Bee: Hát ezt meredek így kimondani, az örökölt IQ csak egy része a felnőtt kori IQ-nak. Sokkal inkább igaz az, hogy ha kisgyerek kortól folyamatosan kondicionálva van a gyerek, akkor felnőtt korára kb. 15-el magasabb az IQ-ja, mintha nem. Értem ez alatt az óvodai foglalkozásokat (motoros és logikai készségek fejlesztése) és az otthoni lefekvés előtti meseolvasást (szókincs és nyelvi képességek). …És innen jön az első elemi és a többi, ami még dobhat rá párat. Ezeket igazolták tudományosan. Itt is működik a szegregáció, a szegényebb országokban ez nincs meg.

  • Treil
    Mi lenne ha az embereiknek adakoznának akik dolgoznak a cégekben, akik húzzák nap-mint nap az igát. Nem a tucatnyi vezetőről beszélek akik kapják a jutalékokat, hanem az emberekről, az utolsó gyártósori munkásig, takarítónőig. És nem ám jövedelemarányosan, hanem egyenlően (nem jutalék, 13. havi hanem adomány). Mikor jutunk el oda hogy azokat támogatják akik működtetik ezt a világot, akik mindennap felkelnek, éjszakáznak, felelősséget vállalnak, kockáztatnak, meghalnak hogy a világunk élhetőbb, kényelmesebb, jobb legyen? Nekik csak a munkabér jár amiből levonják az 50% adót?
  • Sovereign
    Soros egymillió eurót adott a vörösiszap-katasztrófa után Magyarországnak, idén pedig ugyanennyit a vírus elleni védekezésre.

    Ezt is csak adóoptimalizálás és a PR miatt tette?

  • Jobboldali
    “Mivel önös érdekük miatt jobboldali beállítottságúak”
    – mindenki a saját önös érdeke miatt választ beállítottságot, ideértve a baloldalt is. Hagy tegyem hozzá, hogy a baloldaliság jórészt addig tart amíg kifelé tudok venni a közösből.

    Egyáltalán nem a nagy melldöngetős jobboldalra gondolok, de a baloldalt már próbáltuk pár évtizedig, köszönöm de abból nem kérek, annak az lett az eredménye pl itt Magyarországon, hogy mindenki tartja a markát, hogy neki jár jár jár.

    Nagy divat itt szidni az USA-t, de szerintem jóval igazságosabb mint az európai ún. jóléti berendezkedés. (éltem ott, nem csak látogatóban jártam mint sokan akik abból vonnak le következtetéseket).

    Illetve persze egy Németország, Franciaország súlyú államban lehet ilyesmit csinálni, ebben a szegény Magyarországban meg csak azt lehet, hogy elveszünk attól aki keményen dolgozik és odaadjuk annak aki meg nem.

  • Cartman

    Az atlag feletti eredmenyekhez atlag feletti szorgalom kell. Hol itt a problema?
    Azt sem ertem, hogy ha ez a valaki atlag feletti szorgalommal felemelkedett es egy masik hasonlo multu szemellyel csaladot alapit, akkor a vagyonabol miert kene sarcot fizetniuk, csak mert ok mar nagy erofeszitesek aran kimasztak a lyukbol?

    En arra ertem a dupla adozast, hogy a dolgoztal, a jovedelmedbol adoztal es ebbol a jovedelmedbol vettel egy hazat mondjuk. Vagy ebbol az adozott jovedelembol adakoztal. Miert kene plusz sarc meg ezekre is?

  • István

    Már megbocsáss, de hasznos hülyéi vagytok ti, akik saját pénzből fejlesztitek az óvodát, ennek a velejéig korrupt NER által uralt országnak, mert ti adakoztok, a polgármester meg a képviselő haverjai az önkormányzatban meg majd jól learatják a babérokat, hogy milyen király állapotban van az óvoda és röhögnek a markukba, miközben a haveri cégeknek megy a túlárazott közbeszerzés és a kenőpénzek meg visszajutnak a zsebeikbe, amit az óvodára kellett volna költeni.

    Fenntartjátok a korrupt rendszert, éppen úgy ahogy mások a hálapénzzel a korrupt egészségügyet. Azt hiszitek, helyesen cselekedtek, pedig nem is tehetnétek rosszabbat…

  • Cartman

    Es mi az okozat szerinted? En is egy csoro, 4 gyerekes, vegig 1 keresetbol elo csaladban nottem fel, volt rossz szuloi pelda boven (munka helyett tv nezes, szotyizas, csaladi potlek elkoltese hulyesegre), megis mind a negyen rendes emberek lettunk es mondhatni sokra vittuk, nyilvan sok szorgalommal es erofeszitessel. De pl sem a csaladi potlek, sem mas segely egyaltalan nem segitett, ugyanis nem arra lett koltve, amire kellett volna, tapasztalatbol mondom, hogy ha 1 forintot se kaptunk volna, akkor se valtozott volna semmi se.

    Az egyetlen megoldas a szabalyozas lenne, programok, ahol kovetniuk kell koltekezesi, eletviteli szabalyokat, megszabni, hogy az ilyen olyan segely, csaladi, stb mire koltheto, akar szamlaval igazoltatni, hogy mire ment el a penz, maskepp ez wcn lehuzott penz.
    Az ingyen penzzel a csorok csak csorok maradnak, mert ok mindig az energiaminimumra torekednek.

  • Giorgo
    Nem az IQ mennyisége számít, hanem mire használod…
  • Leninist
    “a milliárdosok által adott összeg kétharmada egyetemeknek ment”

    nem mehet minden pénz az alkoholistáknak meg a lumpenproliknak.

  • Andru
    @István:
    Igen, ha az ember gyereke egy olyan teremben fulladozik egész nap a +35 foktól, ami kis szülői összefogással normális hely lehet, akkor már csak ilyenek ezek az irracionális, hülye szülők. Összedobják, ami kell és fenntartják ezt az aljas NER rendszert.
  • gfdghf
    Haha, önző jobboldaliak 😀 Hát ez tényleg egy balos propaganda oldal lett 😀
    Na persze ha a “független” Guardian-ból idézel…
    Soros Gyurkával mi a helyzet, ő is egy nagy filantróp., akkor ő is “önző jobboldali”??
  • Zabalint

    Nem jutott Watson semmire, ugyanis nem foglalkozott ilyen kutatással, egyszerűen véleményt mondott egy olyan területről, ami nem a saját szakterülete. Úgyhogy joggal érték emiatt támadások.
  • Faterpolo
    Elolvastam a hozzászólásaidat, nekem az az érzésem, hogy ott van benned a késztetés, de nem bízol benne, hogy célba talál. Pálya széléről ugatok, nyugodtan söpörd félre, ha nem értesz ezzel egyet: Lehet, hogy nem a pénzed lényeg. Szerintem te valamilyen önkéntes tevékenységben nagyon is ki tudnál teljesedni. Nem hiszed, hogy jól bánnak a pénzeddel, de ha lemeszeled a gyerekotthon falait saját kezűleg, vagy tanácsot adsz társadalmi munkában, akkor tudod, hogy nem dolgoztál hiába. Tudom, időnk van a legkevesebb, de lehet, hogy ezt érdemes fontolóra venned.
  • Zabalint
    A cikkhez:
    A “negatív” színben feltűntetett célok nem feltétlenül a gazdagok helyzetét konzerválják. Ugyanis a gazdagok képesek kifizetni magas tandíjakat, képesek lennének piaci alapú vagy önköltséges színházakba, hangversenyekre, kiállításokra is járni. Ha ezen intézményeket, célokat gazdag emberek támogatják, azzal pont olyanoknak kedveznek, akiknek érdeklődésük van ezekhez a dolgokhoz, de önerőből nem tehetnék meg. Mindkét oldalról, hiszen a tehetséges művészek, sportolók között is sok a szegény, vagy legalábbis az önerőből tevékenykedéshez nem elég gazdag családból származó, nekik kell a mecénás, illetve a közönségben is sokan vannak, akik csak így tehetik meg, hogy élvezhessék a műsort. Az elit egyetemek ösztöndíjas programjaihoz is kell a támogató. Még mindig jobb, mint ha az állam támogatná. Persze az adókedvezményben igazad van, az nem kéne.
  • Zabalint
    Ami pedig az intelligenciát illeti, az IQ maga, illetve az IQ, amit tesztekkel mérnek (a kettőt eleve nem lehet egynek tekinteni, hiszen nincs tökéletes teszt) csak egyetlen tényezője a mentális képességeknek. Rengeteg sikertelen ember van magas IQ-val, illetve fordítva.

    Ettől függetlenül jogos felvetés, hogy sok múlik a genetikai örökségen. A probléma az, hogy durva eltérések vannak pusztán Kelet-Európa és Nyugat-Európa között abban, hogy mennyire határozza meg a szülő társadalmi, anyagi helyzete, iskolai végzetsége a gyerek jövőbeli sikereit. Nyugat Európában kevésbé determinálják a gyerek jövöjét a szülők helyzete, képességei. Azaz már ezen összevetésben megmutatkozik, hogy messze vagyunk attól, hogy már csak a genetikai különbségeken múljon, ha pedig a harmadik világot is belevennénk, akkor még durvább arányok lennének.

  • Joeblack
    Az átlag feletti eredményekhez nem átlag feletti szorgalom kell, hanem a szorgalom, a lehetőségek (kiinduló család, kultúra, hely, tehetség, gazdasági környezet, stb.) és a szerencse valamilyen kombinációja. Egyikből se kell 100%, és egyikből sem elég a 0%. Ezen belül viszont végtelen kombináció elképzelhető.
    “Sarcot” fizetni két okból kell:
    Egyrészt, hogy segíts másokon, azaz mindenkinek meglehessen a szükséges minimum legalább a lehetőségekben és arra tudjon építeni átlag feletti szorgalommal, hogy kompenzálja a még mindig nem túl sok, de legalább nem 0 lehetőséget.
    Másrészt, hogy segíts magadon, pl. hogy amikor a felemelkedett önmagad kilép az utcára, ne rabolják ki azonnal.
    Az igaz, hogy ezt egy jól működő államigazgatásnak kéne lekezelnie az adóból, és nem neked kéne külön adakoznod, csak sajnos ilyen államigazgatás errefelé nincs. Másfelé is ritka, mint a fehér holló.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.