A hét hírei dióhéjban

Az augusztusi amerikai munkaügyi adat jól alakult, 8,4%-ra, vagyis 13,6 millió főre csökkent a hivatalos munkanélküliség aránya, távmunkában az alkalmazottak 24,3%-a dolgozik a járvány miatt.

5,2 millió ember nem keres munkát a járvány miatt, így a szabályok szerint ők nem számítanak munkanélkülinek, noha azok. A számuk még 6,5 millió volt júliusban. További 1,8 millió szintén nem számít munkanélkülinek hasonló okokból. Sokan vannak részmunkaidőre áthelyezve, ők sem számítanak munkanélkülinek.

1,4 millióval több embernek van munkája, mint júliusban, ebből 344 ezer állami alkalmazott lett, 238 ezer ezek közül ideiglenes. A rossz hír, hogy a tartósan munkanélküliek száma 534 ezer fővel nőtt.

További gond a mi közmunkánkhoz hasonló állami szerepvállalások, amik torzítják az adatokat, erről bővebben erre.

A munkanélküliség és az általános gazdasági helyzet miatt a 30 év alatti, de 18 évesnél idősebb amerikai fiatalok 52%-a lakik (újra) a szüleivel. Az eddigi legmagasabb érték 48% volt 1940-ben. Egyébként ez a szám a hatvanas évektől folyamatosan emelkedett 29%-ról egészen 47%-ra idén februárban, majd hatalmasat ugrott az elmúlt fél évben. A munkanélküliség is az egyik legmagasabb ebben a korosztályban, a munkát kereső 20-24 évesek 18,3%-ának nem volt munkája júliusban.

Az eurózóna négy év után újra deflációba süllyedt, az augusztusi inflációs adat -0,2%, a cél 2% lenne. Vakarják a fejüket a jegybankban, mert ellőtték az összes puskaport az elmúlt években, sikerült -0,5%-ra levinni az alapkamatot, így semmit nem tudnak csinálni. A biztonság kedvéért újabb kötvényvásárlást helyeztek kilátásba a nyári 1,35 billió eurós program mellé, az hátha segít majd valamit. Nem fog.

S ha ez kevés lenne, bár az európai beszerzési index még mindig 50 felett van (ami jó, mert 50 alatt van gáz), azonban a júliusi 54,9-ról 51,9-re esett, a gazdaság talpraállása a mutatók szerint erősen lelassult augusztusban. Ehhez jön még a járvány erőteljes növekedése az elmúlt két hétben, amire egyelőre nem reagáltak a kormányok (tavasszal az embereket mentették a gazdaság rovására, most nagyon úgy tűnik, fordítva szeretnék), de mindenesetre sok jóval nem kecsegtet a helyzet.

A V, W, U és egyéb betűk után most a K betű lett divatos a gazdasági helyreállás leírására. A gazdaság kettészakadt, a techcégek, bankok felfelé szárnyalnak, míg a szolgáltató cégek és különösen a kisvállalkozások beleálltak a földbe. Ez a kettőség a társadalomban is megtalálható: míg a techcégek fehérgallérosai nem sokat érzékelnek a válságból, otthonról dolgoznak tovább, a kékgallérosokat (vagyis a munkásréteget) keményen sújtja a válság.

Az amerikai tőzsde újabb csúcsot döntött és a 30 éves jelzálogkamatok is még alacsonyabb szintre voltak képesek csökkenni, hála a FED vad jelzáloglevél vásárlásainak. De ez már annyira nem hír, hogy írni is kár róla. Bár a hét második felében némileg csökkentek a tőzsdeindexek értékei.

A 3%-os harmincéves hitelkamatok és a home office terjedése miatt a házak ára 5,5%-kal nőtt éves szinten az Egyesült Államokban, különösen a partmenti nagyvárosok környékén. Az ingatlanlufi tovább nő.

Az újautó eladások is kilőttek augusztusban, de még mindig 10%-kal elmaradnak a februári darabszámtól.

Azt gondoltam, legalább a hetet megússzuk Tesla nélkül, de sajnos nem. A hír az, hogy bár most alakították át a S&P 500-as indexet, három cég kikerült és három be, a Tesla nem volt közöttük, indoklás nélkül kihagyták az indexből, a részvényesek nagy bánatára. Mivel viszonylag sűrűn van ilyen kiigazítás, másfél-két hónap múlva még bekerülhet. A kimaradás legvalószinűbb oka hogy meg akarnak arról győződni, hogy a profittermő képesség fenntartható. Ne feledjük, a Facebookot is megváratták ugyanebből az okból.

Bár már sokszor elmondták, hogy soha többet nem lesz tőkeemelés, mert nincs rá semmi szükség, azért gyorsan újra besöpörtek még 5 milliárd dollárt a piacról, (idén már másodszor) ha már annyira veszik a népek a részvényeket.

S ha már, a Consumer Reports videója a Tesla önvezetési képességeiről 2020 őszén. Itt pedig egy másik. Nemhogy a “full self drive”, de még a Level 2 szint is messze van, nagyon úgy tűnik. 

Trump elnök harca a külkereskedelmi deficit ellen úgy tűnik, kudarcba fulladt, soha nem volt akkora még a külkereskedelmi deficit 2008 óta, mint júliusban és megválasztása óta egyébként is dinamikusan nő az értéke, a 2016-os 735 milliárdról a 2019-es 854 milliárd dollárra. Hát, legalább megpróbálta, összeveszett a fél világgal, de hiába.

Bár nem a hét híre, itt egy felmérés, miszerint az amerikai házvásárlók 44%-a megbánta a választását, az alábbi okok miatt:

Sorban jelennek meg az írások, amiben az amerikai középosztály tagjai rácsodálkoznak, hogy mennyivel kevesebbet költenek a járvány óta: kiesik a heti két étterem (sokaknak a munkahelyi ebéd is), a nyaralások, kocsmázások, koncertek és sok más is. Havonta több száz (nyaralással együtt inkább ezer) dollárral kisebb a költésük. Két tanulság lett ebből: milyen sokat költöttek a magasabb keresetűek a tágan vett szórakozásra és milyen sok ember élt meg ezekből az egész gazdaságban.

A munkanélküli segély kiegészítéséről és a “stimulus csekk”-ről továbbra sincs megállapodás az USA-ban, hiába van választási év.

Ez is okozza azt, hogy augusztusban a bérleti díjakkal és a hiteltörlesztőkkel az érintettek 32%-a elmaradt, ahogy a rezsifizetéssel is a háztartások harmada.

Mivel kilakoltatási moratórium van, a lakáskiadók tehetetlenek a nemfizetők miatt. Nagyon sokan közülük hitelből vették a kiadott ingatlant (sokan nem is egyet) vagy ők is bérelnek lakást egy másik városban és ezért ők sem tudnak fizetni.

Míg a kínai gyárak lassan találnak magukra, a kormány támogatásának hatására az építkezések kilőttek, ennek köszönhető, hogy a vasérc ára hat és fél éves csúcsra emelkedett.

Egy ábra a történelmi pénzügyi válságokról erre.

A globalizáció hatalmas veszteséget okozott a nyugati világ munkavállalóinak, a Távol-Keletre kiszervezett  munkák miatt rengeteg munkahely szűnt meg a nyugati országokban és így sokak életszínvonala esett, sokan elszegényedtek illetve nőtt a társadalmon belüli vagyoni egyenlőtlenség.

Azonban ha a folyamatot világszinten nézzük, éppen ez a globalizáció segítette hozzá a világot, hogy csökkenjen a vagyoni szakadék a Nyugat és a világ többi része között. Erről egy érdekes cikk erre.

Nagyjából ennyi történt a héten, amiről érdemes volt megemlékezni.

Share

125 hozzászólás

  • daisy
    Ennyit a “majd a bérlő fizeti a tulajdonos hitelét a lakáson” szintű remek tippekről.
    Én örülök a rengeteg home office lehetőségnek, sajnos a magyar munkahelyem csődbe ment, cserébe most 4x annyiért sikerült elhelyezkednem egy külföldi cégnél, remélem tartósan.
  • GrandMasterB
    Vasárnap esti kis videónak ajánlom Korim László történetét, aki bróker volt, most már 20 éve Kishután él, havi 20-30 ezer forintból.
    A rövidebb videó (6 perc):
    youtube.com/watch?v=rmVfG1j8GZo

    Egy hosszabb, részletesebb (30 perc):
    youtube.com/watch?v=k11D9Q4Wp-4

  • Dörnyei József
    A fejlett országok dolgozóinak a globalizáció reklámozói elmulasztották elmesélni, hogy nekik nagyon, de nagyon szar lesz a globalizáció. Ez valahogy kimaradt… Pedig lehet, hogy ha tudnak róla, akkor olyan elnököt választanak, aki globalizáció ellenes, mint most Trump.
  • Csizkek
    Tokmindegy mik a hirek, tozsde megy, ingatlan megy. Ertekalapon senki nem nezz semmit. Tul sok a penz a partvonalon.. Mult heten 2 nap is estek a tech reszveny sorban. Kerdes hogy lesz e ebbol vmi rendes korrekcio “vegre” vagy nem. Es mi lesz az ingatlanlufival?
  • Husz Janos Puszita
    Matolcsy is bánkódik, hiába lengetett be még több szuperhitelt, az eddigi keretet sem merítették ki. A reálgazdaság van bajban.
  • Gary
    Köszönjük Miklós, jó cikk ez is.
    “tavasszal az embereket mentették a gazdaság rovására, most úgy tűnik, fordítva szeretnék” – ehhez az is hozzátartozik, hogy tavasszal ez egy új, sokkoló helyzetvolt, most meg már ez az új business as usual.
    Sajnos hozzátartozik a dologhoz, hogy többet tehetnénk az emberekért anélkül, hogy a gazdaságnak ártanánk, legalábbis Magyarországon mindenképp. A drága adóforintokba kerülő kék plakátok a nemzeti manipuláció helyett hirdethetnék a helyes maszkhasználatot. (Legyen minimum brutális szégyen a tescoban maszkból kilógó orral vásárolni.) A rendőrséget is rá lehetne állítani a dologra (repkedhetnének a többtízezres büntik, de a kényszerítő eszközöket is bátran lehetne szerintem használni). Nem lett volna szabad a szeptembernek úgy eljönnie, hogy semmi (nyilvános) koncepció nincs a tanévvel kapcsolatban. Horvátországot rögtön pirossal kellett volna jelölni.
  • Skipgeri
    Plusz mindeközben a forint értéke lassan annyit fog érni, mint a német márkáé.
    Nyugodtan adhat januárban a multi 10% fizu emelést. Real értéken nem történik semmi.
  • usespanner
    Vajon miért elégedetlenkednek a kékgalléros amerikaiak és miért BREXIT-elt az angol munkásosztály?

    A TÖMEGES BEVÁNDORLÁS nyomja la a béreket a pincér-kertész-gyári munkás-eladó munkakörökben?

    Esetleg az OUTSOURCING (munka kiszervezése a 3. világbeli országokba) az oka?

    Vagy az elégtelen KÖZOKTATÁS színvonala? Lehet, hogy a MINIMÁLBÉR alacsony?

    Amerikába özönlenek az indiai IT szakemberek, Bangalor pedig már nagyobb IT központ, mint a Silicon Valley, de ettől még csökken az amerikai IT szakemberek bére…?

    Megfordítva: a gázóra-leolvasó munkáját nem lehet kiszervezni és én életemben nem láttam ukrán gázóra-leolvasót… ettől még pont 115.000 nettó a keresetük. Amiből vehet kínai zacskós levest és bangladeshi farmert fillérekből. Legalább 🙂

  • Pistu
    “Hát, legalább megpróbálta, összeveszett a fél világgal, de hiába.” – Azért a protekcionista Kínát sem védeném ebben a történetben, sőt.
  • mentocsomag
    Akkor a kötelező köszönjük Miklós! Pont ilyen helyzetekre készülhettünk a segítségeddel.
  • hitel
    usespanner, ilyet hogy “indiai” és “IT szakember” egy mondatba ne használj.
    🙂
    Én és valamenyi hozzám hasonló multinál dolgozó ismerősöm, akik IT “támogatását” indiai “szakemberek” kezelik, nos mindenki panaszkodik.
    Értetlenek, lassúak, nehézkesek, kb az a szint “hogy ugye be van kapcsolva a készülék”
    AMikor aztán eltelik jópár nap, a probléma feleszkalálódik az egegkbe, akkor egy amcsi v UK senior pikkpakk megoldja.
    Katasztrófa..
  • usespanner
    Ha csak Kínával veszett volna össze Trump…

    Amikor a kanadai acéltermékekre vetett ki külön vámot, pont az ellenkezőjét csinálja, mint az Osztrák-magyar monarchiában a Mo-ot kvázi gyarmatosítani törekvő Bécs.

    Lehet gyapotot termelni Amerikában és rizst Magyarországon, csak nem éri meg.

  • Peti

    A pincér-kertész-gyári munkás-eladó munkakörökben szerintem teljesen más a munkaerőpiaci kereslet-kínálat helyzete, mint az IT-szektorban. Az tény, hogy futószalagon képezik a szakembereket Indiában, de a kereslet is folyamatosan nő, és sajnos a nagy mennyiségben képzett mérnökök jelentős része alkalmatlan bizonyos pozíciók betöltésére. A komolyabb tudást, és 120 feletti IQ-t igénylő munkákat mindig jól meg fogják fizetni, mert eleve alkalmatlan rá az emberek 90%-a.

  • random okos
    usespanner
    A gázóraleolvasó munkáját nem a külföldi vette el, hanem a technológia. Sőt, veled, a fogyasztóval végeztetik el.
    Elegendő letöltened egy appot a telefonodra, lefotóznod a mérőórát és kész. A potenciális csalókat (2-3%) egy algoritmus kidobja, elegendő hozzájuk kimenni.
    .
    Más. Van már hatása a globalizáció és a neoliberalizmus hanyatlásának: éledezik az osztályharc. Lassan naponta jön szembe ilyen cikk a magyar neten.
  • N0MAD
    :” gázóra-leolvasó munkáját nem lehet kiszervezn”

    Azért ha van gázóraleolvasó ismerősöd, szólj neki, hogy ne aludjon nyugodtan. Az 5G és IOT szavak pont azt jelentik, hogy ő nem fog kelleni elsők közt. Pont semmi jelentőssel sem drágább olyan órákat kitenni amik tetszőleges gyakorisággal jelentenek a központ felé…
    A lopások szűrése meg adatelemzési majd rendőrségi hatáskör…

    Ha már a munkásosztály jövője. Ennek mi köze a globalizációhoz? És a szalagsori munkák robotizációjának? Vissza lehet vinni az autógyártást pl USAba, de attól nem kell majd sokkal több munkás…

    Mi a megoldás? Ez a csilliárd dolláros kérdés.

  • Dani21

    Ja, jó lenne a 10%-os emelés, de nekünk a szokásos júniusi 1,5% se jött, mert novemberre halasztották. Szerintem idén még 1,5% se lesz az emelés, mert örüljünk, hogy nem csökkentették a bérünk. Megtették volna, ha megtehették volna, de akkor mindenki otthagyta volna a szarból épített várat, és kénytelenek lettek volna 30%-kal többért új embereket felvenni.
  • Szakértő
    2011-ben egy multi itthoni service centerében éppen az volt a fő téma, hogy az Indiába kiszervezett munkafolyamatok nem haladtak kellőképpen és emiatt az összes kiszervezett munkát “visszaszervezték” hozzánk.
    Konkrét tapasztalat az indiai munkaerővel: Mint magánemberek jó fejek, értelmesek, de tényleg mindent megtesznek, hogy ne haladjon előre a dolog. Példák:
    Egyik telefonkonferencián megbeszéljük, hogy mit kell megcsinálni a következőig. Szájbarágósan elmondom, majd visszakérdezem: -Érted? -Persze értem. Következő alkalommal már mintha teljesen mással beszélnék. Jönnek a kifogások: – Micsoda? -Erről nem volt szó! -Ezt nem mondtad. De jönnek az ígéretek: -Következő alkalomra biztos hogy meglesz. -Mostmár értem. Persze nem lett meg.
    Fentiekből tanulva közvetlenül a telefon után elküldöm a megbeszéltekről szóló jegyzetet is. De ezzel se vagyok előrébb. Újra kitalál valami hazugságot.
  • Alfa
    :
    “A fejlett országok dolgozóinak a globalizáció reklámozói elmulasztották elmesélni, hogy nekik nagyon, de nagyon szar lesz a globalizáció. ”
    Jajistenem, deszar lett nekik.
    Relative a gazdagok elhúztak és zavarja a dolgozókat a növekvő különbség, de a fejlett országok életszínvonalát még mindig csak messziről ugatja bármely fejlődő pl. K európai ország.
    Ez csak percepciós kérdés, amúgy _sokkal_ magasabb életszínvonal van nyugaton IS mint 10-20-30 éve.
    Az más kérdés hogy itthon a propagandasajtó hülyíti a népet, hogy hanyatló nyugat.
  • Giorgo
    Én úgy látom, hogy nem a szaktudásukkal van baj. Abban a kultúrában valahogy nehezen megy az önálló döntéshozatal és a pro aktivitás.
  • V.Tamás
    K – a bankok szárnyalnak? Hol?

    a home office terjedése szerintem egyáltalán nem jelenik meg kimutatható mértékben a házvásárlásban, miért is jelenne meg?

    indiai IT – ezzel sajnos csak egyet tudok érteni. De a “tanácsadó, rendszerintegrátor” szerepben sem sokkal jobbak.

  • Zabalint

    Vannak jó indiai IT szakemberek is, csak ott sokkal nagyobb a merítés, ezért tűnik fel a sok alkalmatlan vagy csak nagyon alacsony szintű munkára alkalmas.
  • Józsi
    Hát én nem veszem el a gázóra leolvasó munkáját mert engem hiába kér a szolgáltató, hogy olvassam le az órát mert nem teszem. Jöjjenek ki évente és olvassák le maguk aztán elszámolunk. Amit fogyasztottam úgy is ki kell fizetni.
  • NAR
    “a 30 év alatti, de 18 évesnél idősebb amerikai fiatalok 52%-a lakik (újra) a szüleivel. […] Egyébként ez a szám a hatvanas évektől folyamatosan emelkedett 29%-ról egészen 47%-ra idén februárban,”

    Úgy látszik, azért van némi alapja annak, hogy “régen minden jobb volt”…

  • Józsi
    Az indiai IT SOC munkás meg tényleg fogalom, akár mikor kimondják ezt én a földre köpök. Bárki akivel én beszéltem csak hasonló tapasztalatokkal rendelkezik mint én. Illetve pár éve én még felháborodtam amikor valaki azt mondta, hogy azok ott nem igen értenek semmihez sem de azóta három projektben is volt szerencsém Indiában lévő indiai IT szakemberekkel dolgozni és mára már ott tartok, hogy azonnal felmodok ha csak felmerül az esélye annak, hogy ilyen helyzetbe kerüljek a munkám során. Mert ott mindenki senior lópikula de egy alap dolgot nem tudnak megoldani és itt olyan dolgokról beszélnük amit egy állásinterjún is ciki lenne megkérdezni junior pozícióra felvételiztetve mert annyira alap dolgokról van szó.
  • gazoraleolvaso
    gazoraleolvaso: mar reg nincs szukseg rajuk. nyugati vilagban reg kivaltottak automata rendszerekkel
    en.wikipedia.org/wiki/Automatic_meter_reading
    persze mi itt kelet-europaban meg nem tartunk ott, de csak ido kerdese…
    jo lesz vigyazni, NAGYON sok embernek szunik meg a munkaja hamarosan…
  • usespanner
    Hát pont ezt mondom én is, hogy nem a globalizáció vagy a bevándorlás az ellenség, hanem a versenyképes képzettség és a motiváció hiánya.

    A Mo-on is tapasztalható (vad)kapitalista oligarchákat pedig meg kell adóztatni, ha már lecsukni nem tudjuk őket.

    Ezzel kéne a baloldalnak kampányolnia, nem azzal, hogy napi 500.-Ft-os belépődíjat kell fizetni a balatoni strandokon, ami egy fagyi ára.

  • Gerry

    Szia Daisy!
    Melyik állásportálon akadtál rá a mostani lehetőségre.
    Hol találtál home office lehetőségeket?

    Üdv.:Gerry

  • Joy
    Nem szeretném bezáratni a hozzászólásokat a cikk alatt, ezért csak finoman jelzem, a spekuláció ellenére nem lett tagja az SP500-nak a T-betűs autógyár. Bár lehet, hogy ez a következő hét témája már 🙂
  • Kiszamolo
    Joy és a cikket olvastad-e? 🙂
  • Kiszamolo
    NAR, meg aztán az egyetemre járók száma is megduplázódott azóta és nem mennek el 18 évesen dolgozni az emberek…..
  • Kiszamolo
    VTamás, olvass el egy amerikai cikket. A home officeban dolgozók aránya közel 25%, az emberek menekülnek a másfél szobás nagyvárosi lyukakból, amit aranyáron csak azért béreltek, hogy könnyű legyen beérni az irodába.
  • V.A.Laki
    +1 az indiai fejleszto dologhoz: ha valaki szuperintelligens es indiai, azt ma gyerekkent felfedezik. Sakkversenyen, Microsoft altal szponzoralt versenyen vagy valami ilyen helyen. Felkaroljak, eljut az Ivy-league egyetemre es nem az indiai supporton fogsz vele talalkozni, hanem valami meno kutatolaboratoriumban. (Ami tele van ilyen indiaiakkal.)

    Aki kint marad Indiaban, az valoszinuleg atlagos kepessegu (megj: az IT-sek atlaga magasabb a normal atlagnal). Innentol kezdve nagyon nem mindegy, atlagos emberunket az motivalja, hogy evente keres egymilliot dollarban (szuper elit IT-s munkahely nyugaton), vagy az, hogy osszejon a nyugdija es a gyerekei tanitasa tisztes munka mellett (egy atlagos IT-s munkahely nyugaton), esetleg az, hogy egy marek rizst kap es reggelente razarjak az iroda ajtajat, nehogy elfusson (ami Indiaban zajlik). Vajon miert az elsonek jar a leggyorsabban az agya.

  • SM
    jofejek az indiaiak, de más a kultúrájuk. Például, szinte sértés náluk, ha nemet mondanak a másiknak. Én is szenvedtem miattuk nem keveset. Több éves bevált módszer:
    Ne azt kérdezd meg, hogy érti-e a feladatot? mert arra kötelező igen a válasz. Hanem kérd meg, hogy mondja el, ő hogyan értette meg a feladatot. Na s akkor majd előjön, hogy mi mindent nem ért.

    Egyébként már az ottani SSC-s bérek is átszámolva 600eFT/hó körül mozognak, ahogy hallottam. Egyre több multi is választ offshore helyett near shore-t (tehát viszonylag közelben lévő, de még mindig kiszervezett konstrukciót)

  • NAR
    És vajon a 22-30-as korosztályra lényegesen más lenne a kép, mint a 18-30-asra? Meg aztán az egyetemisták jelentős része szintén nem otthon lakik, hanem campuson…
  • Nacionalista
    Ismerem (sajnos) a “balfék indiai IT-s” jelenséget, de az van amit Zabalint írt: a jó indiai IT-sokat lefölözi a google meg a microsoft, ezekbe a support pozíciókba meg marad az alja. Volt szerencsém együttdolgozni proaktív profi indiaikkal, persze 1-2 éven belül mindegyik dobbantott az USA-ba vagy Németo-ba.

    Ott se hülyék, aki jó a munkájában az nem fog gombokért dolgozni. Indiában is meg kell fizetni a jó szakembert, és erre sok multi nem hajlandó.

  • Miklós
    “nem a globalizáció vagy a bevándorlás az ellenség, hanem a versenyképes képzettség és a motiváció hiánya” Persze, hogy nem, ha Magyarország éppen a turizmusra kívánja építeni gazdaságát. Ha pedig nem jön a turista, akkor majd éhenhalunk. A motivációról meg annyit, hogy apám a helyi TSZ-ben volt mérnök és helyben be tudott fejezni egy családi házat egy komoyabb melléképülettel 40 egynéhány éves korára a 80-as években. Nem költözött el se nagyvárosba, se külföldre és nem is külföldre dolgozott, se nem KATA-zott. Melyik mérnök tudja ugyanezt megtenni manapság helyben? Mert, akkor, szinte mindegyik.
  • matetoth

    az, amelyik nem tanulhatott, mert az apja (vagy valami messzi rokona, amit a párttitkár bebizonyított) kulák volt. Annak hiába volt esze hozzá, nem lehetett mérnök. Vagy amelyik nem lopta az építőanyagot a TSZ-ből, akinek nem jött munkaidőben Jocó a TSZ traktorával az alapot kiásni. Jók voltak ezek a dolgok, csak esze nincs annak, aki ezt kívánja.

    Nem beszélve arról, hogy fenntarthatatlan. És innovációgyilkos. És még sorolhatnám a bűneit, amik egytől egyik pusztítandóvá teszik.

  • Omega
    Azért azt is tedd hozzá Kiszámoló, hogy menekülnek bizonyos városokból ahol folyamatosan nő az erőszak, lotings, BLM meg a többi szenny!
    Ugyhogy balosaink felfoghatnák végre hová is vezet amit itt is művelnétek! Remélem ez még átmegy a cenzúrán!
  • Szabolcs
    indiai IT és SSC-hez, aki papmpogott (és aki nem):
    Számkiszervezett (Outsourced). Sorozat, nézd meg és a röhögés mellé még azt az érzést is megkapod, hogy ezt Te megmondtad.

    SM
    2020-09-07 at 12:49
    Én nem csak az indiaiak nem mondanak semmire nemet, hanem gyakorlatilag minden ázsiai ilyen, kevés kivételtől eltekinve.
    Én is okoskodtam (nem eldöntendő kérdést tettem fel), és infót kértem egy “túrán”, gyalog, hátamon 25kg-os zsák, (milyen messze van x falu, találok-e közben vizet?). 3-4 embert kérdeztem meg, mindenkit, akivel összefutottam, mert nem a helyi sugárút volt…
    2, 4-5, 15km. Valami ilyen válaszokat kaptam. Hát ja, asszem a vizes kérdést elrontottam. 🙂 Ott is mind tévedett… 🙁
    Pedig mind tudta, hogy mire gondolok, csak nem tudta milyen messze van. Igen, ez még a gps előtti időben volt 🙂 De mind válaszolt valamit.

  • Janos82
    @Miklos:

    Barmelyik, aki a 80asevek szinvonalan el, annyit dolgozik mint akkor…

  • Joy
    Bocsi, csak futólag… a V-W-U-K még megvan, de ezen átsiklottam 🙂
  • Dani21
    SSC outsourcing témához:
    – Legalja melóra elég a legalja kölcsönzött indiai munkaerő (pl. Accenture), ugyan gyengébb minőségben dolgoznak átlagosan mint egy rosszabb fajta, beleszarós pályakezdő magyar, de sok területen ez nem érdekes (pl. AP, AR, payment, különösen a masterdata, de az R2R egyes részei is), és mindig van egy magyar vagy más kelet-európai csapat, ami olcsón felügyeli a munkájukat (gy.k. megcsinálnak helyettük mindent).
    – Gondolkodósabb SSC-s területen (pl. FPRA, project controlling, local operations) ugyan szemezgetnek melókat amiket ki lehet vinni, de ezek vagy nagyon egyszerű munkák (pl. könyvelés) vagy Indiát/Ázsiát érintik (és ide okos indiaiakat vesznek fel, akik kb. annyiba kerülnek mint egy magyar). Itt a magyaron kívül a román és lengyel munkaerő is gyakori, K-Európa nagyon olcsó vagyunk és nem szarik bele a munkába.
    – Fontos munkát kizárólag nyugaton csinálnak.
  • D
    Érdekes látni, hogy az utóbbi időben milyen sok kommentben (több bejegyzés alatt is) előjön a ‘régen mennyibel jobb volt’ téma (természetesen anekdotikus érveléssel alátámasztva). A legjobb tippem az, hogy ennek az oka a korona miatti bizonytalanság (amivel persze a média is érdekesen foglalkozik).
  • tomi
    Én egy nagy nem pont belvárosi de ahhoz viszonylag közeli lakásban lakok. Ha banki alkalmazottként számomra is lenne heti 2-3 nap HO a jövőben vírustól függetlenül ( erre most nincs kilátás) akkor én is azonnal megpróbálnék megszabadulni a mostani ingatlanomtól és valami környező településen néznék egy kis házikót (+ valszeg autót is).
    Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy itthon mikor éri el a HO azt az arányt, hogy hatása legyen az ingatlan keresletre is… szerintetek?
  • Kiszamolo
    Omega, anyám….

    Ja, pont most júliusban kezdtek el menekülni. Szerintem néha nézzél másik csatornákat is.

  • Miklós
    ez az érvelés akkor helytálló, ha azt vesszük, hogy a 0-ról indul mindenki. De nem ez a helyzet. Rendelkezésünkre áll az elődeink tudása, technológiája és a felhalmozott vagyona. Így kevesebb munkával is többet kéne elérnünk náluk, több munkával pedig jóval többet. Ezzel szemben, nem úgy tűnik, hogy ez lenne a helyzet. Az Y generációnak semmiképp.
  • KZoltán
    Hát igen! Érteni kellene e szavakat: Ancient Egypt was doubly fortunate, and doubtless owed to this its fabled wealth, in that it possessed two activities, namely, pyramid-building as well as the search for the precious metals, the fruits of which, since they could not serve the needs of man by being consumed, did not stale with abundance. The Middle Ages built cathedrals and sang dirges. Two pyramids, two masses for the dead, are twice as good as one; but not so two railways from London to York. Thus we are so sensible, have schooled ourselves to so close a semblance of prudent financiers, taking careful thought before we add to the ‘financial’ burdens of posterity by building them houses to live in, that we have no such easy escape from the sufferings of unemployment. We have to accept them as an inevitable result of applying to the conduct of the State the maxims which are best calcul
  • Tesla
    A versenytársak önvezetős rendszereinek bénázásairól is kapunk videót? Már ha van nekik egyáltalán hasonló tudású rendszerük. Mert ugye ami nincs az nem bénázik..Állította itt valaki hogy tökéletes a rendszer? Csak azt állítottuk, hogy a konkurencia nagyon lemaradt tőle. Egyébként az újságíró is csúsztat a videóban pár helyen. Elég csak a kommenteket olvasni.
  • usespanner
    Nekünk is ezt kellett volna tenni, ide vonzani a tehetségeket, szakembereket Ukrajnából, Macedoniából, Örményországból vagy a lassan (polgár)háborús Fehéroroszországból. Ideje lett volna megnyitni a határokat a LEGÁLIS bevándorlás előtt.

    Az a kamu duma, hogy ide úgyse jönne senki, nevetséges. Akkor miért nem nyitjuk meg a határokat legalább Európában?

    Most meg ingyen teszt hiányában tombol a COVID, örüljünk, ha nem jön senki hozzánk.

  • Kiszamolo
    Tesla, a hatalmas különbség, hogy a versenytársak nem hazudják bele évek óta kéthavonta a világ szemébe, hogy negyedév múlva már egymillió önvezető taxijuk lesz csak az USA-ban, miközben még egy nyomorult stoptáblát meg zöld lámpát sem képes felismerni a rendszerük verőfényes nappal, alacsony sebességnél. (A parkolóban sem állt meg a stoptáblánál és van is pere ebből a Teslának, másnak is összetört ugyanez miatt az autója, amikor magához hívta.)

    Egy autópályán elvéti a kijáratot, rossz sávban megy, megijed egy körforgalomtól és a többi.

    Ez még a Level 3-tól is olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, nem hogy a Level 5-től. Ez egy ügyes bétája egy Level 3-nak, minek még rengeteget kellene fejlődnie, hogy egyáltalán be lehessen kapcsolni. Más autógyár biztos nem merte volna ilyen állapotban egyáltalán bekapcsolni sem, nemhogy pénzt kérni érte és “teljes önvezetés”-nek titulálni.

    Egy hetes sztori, hogy megint belement egy álló rendőrautóba egy Tesla Autopilot módban. Pedig annál egyszerűbb szituációt elképzelni, mint nappal egy álló autó a külső sávban egy üres autópályán, még elképzelni is nehéz.

    Nem az a baj, hogy ótvar a rendszerük és még csak itt tartanak, hanem az, amit gátlástalanul állítanak róla újra és újra.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.