Gyakran azt tapasztalom még tanácsadás alkalmával is, hogy sok ember nincs tisztában a hitelek legalapvetőbb tulajdonságaival sem.
Igen gyakoriak az olyan mondatok, hogy “már kifizettem a 12 milliós forinthitelemre több mint 7 milliót öt év alatt és a szemét bank szerint még mindig 11.487.384 Ft-tal tartozom. Hová lett az a rengeteg pénz?!”
Szeretném ebben a cikkben megmagyarázni az egyenletes tőketörlesztés, az annuitás és a kamat fogalmát, remélem, a cikk végére mindenkinek világos lesz, miért nem csökken a hiteltartozása az általa gondolt mértékben. (A cikkben az egyszerűség kedvéért forinthitelről van szó, a devizahiteleknél még számításba kell venni az árfolyamváltozásokat is, de az alapelv ugyanaz.)
Amikor hitelt veszünk fel, a törlesztést háromféleképpen állapíthatják meg: a tőkét havonta egyenlő részletben visszafizető, úgynevezett egyenletes tőketörlesztéses konstrukcióban, illetve annuitásban.
A harmadik esetben tőkét 5-10 évig egyáltalán nem törlesztünk a banknak, csak kamatot fizetünk, a tőkét pedig lakástakarékban, vagy unit linked biztosításban gyűjtjük és csak 5-10 után törlesztjük be a tőketartozásba. Erről már írtam itt (lakástakarék) és itt (életbiztosítás) is sokat, ebben a cikkben csak a két alapesetet nézzük meg.
Nézzük először az első lehetőséget, az egyenletes tőketörlesztést. Ebben az esetben a tőkét egyenlő részletekben törlesztjük hónapról-hónapra és ehhez adódik hozzá a még nálunk lévő kölcsönpénz után felszámolt kamat adott hónapra eső része. » Read more
