NOK Rapid

Azt gondoltam, a Nemzeti Otthonteremtési Közösség hamvába holt vállalkozás lesz, erre most ír István, hogy mit tudok az új NOK Rapid termékről, mert megtalálták vele az ügynökök.

Hogy mi a véleményem az egész Nemzeti Otthonteremtési Közösségről, arról már sokat írtam, itt egy egész cikksorozatot találsz. (Ne lepődj meg, a címkék miatt ez a cikk is benne lesz. Görgess lejjebb.)

Kicsit utánaolvasva némileg megnyugodtam, ha jól értem, még a második garnitúra ember is csak most áll össze, miközben lassan egy éve elstartolt az egész mutatvány. (forrás) A megcélzott évi 25 ezer belépő úgy látszik, nem lesz meg, de nagyon nem is baj. Még ez a két-háromszáz ember is pont két-háromszáz emberrel több a kelleténél.

Most kitalálták, hogy az ügyeskedőket eleve egy csoportba szervezik, így nem is lesz belőle gond. A NOK Rapid annyiban tér el a normál NOK-tól, hogy tagjai vállalják, hogy minden évben a hátralévő rész 40%-át előre befizetik és amíg nem nyernek a liciten, valamint minden liciten a fennálló tartozásuk 60%-át felajánlják, mint licitálók.

(Megvalósították azt, amit írtam bő egy éveMásik lehetőség lehet a közösségi mutyi, ha mindenki összefog és előzetesen befizeti a maximális befizetést, így sok pénz lesz benn, sok sorsolást lehet tartani. Ez azonban csak akkor működik, ha mindenki benne van. Hiába fizetem én be szinte az összes pénzt, amint lehet, ettől még nem sorsolnak ki hamarabb, maximum az utolsó 10 évben már nem vagy csak alig kell befizetnem. Mondjuk egy kicsit sem lepődnék meg, ha több ilyen mesterségesen összerakott csoport lenne, ahol mindenki a törvényi lehetséges maximumot fizeti be. De egyéni szinten ez nem működő technika. Ők is rájöttek, úgy látszik. 🙂 )

Magyarul, akinek megvan a teljes összeg, csak gyúr a 4,5 milliós állami támogatásra (mínusz a kicsit több, mint egymilliós teljes költség, valamiből a NOK-nak is élni kell ugye), az kockáztathatja, hogy csak néhány év múlva lesz lakása. Ideális esetben néhány hónap alatt sorra kerül, de lehet, hogy csak 3-4 év múlva. Ez utóbbira most azért kisebb az esélye, mert mindenki előtörleszt folyamatosan.

A NOK honlapja szerint a játékosok 93%-a 26 hónap alatt sorra fog kerülni az új Rapid rendszerben. Nem volt kedvem utána számolni, higgyük el nekik.

Mondjuk kiindulva abból, mennyit emelkedtek az újépítésű ingatlanok árai az elmúlt 26 hónapban, tuti a bukás, mert a költségek utáni állami támogatás alig kicsivel több 3 millió forintnál. S ha az újépítésű lakások áfája 22%-kal fog nőni 2020 január elsejétől, akkor végképp nagy vesztes lesz, aki 3 millió kedvéért éveket halogatja a vásárlást.

Azt se egészen értem, honnan akaszt le a nyertes egy újépítésű ingatlant azonnal, ami jó áron van, jó helyen van és pont olyat akart venni. (Ha csak úgy nem, hogy már eleve leszerződött rá, de akkor mi van, ha pont ő nem fog nyerni három évig?)

Ha pedig beáll a földbe az egész építési láz 2019 végén, ha tényleg visszajön a 27%-os áfa a mostani 5% helyett, fog-e bárki is ingatlant építeni, amit meg lehet majd venni?

Megannyi kérdés.

Mindegy, most már tudtok róla. Azért mielőtt beleugranál, olvasd el a fentebb belinkelt négy cikket.

Aminek örülök, hogy látszólag nagyon kevés embert sikerült eddig beszervezni, pedig nagyon nyomják az ügynökök a hírek szerint.

Share

A NOK-ról negyedik rész

Elindult a Nemzeti Otthonteremtési Közösség, ezért kötelességemnek érezve a tájékoztatást, néhány bejegyzésben kicsit kibontottuk, mit is kell tudni erről az új lehetőségről.

Az első részben az alapokat néztük át, mi is ez az egész. Tényleg van-e ingyen hitel, mennyivel fog kevesebbet érni a pénzed 15 év múlva az infláció miatt és vajon tudsz-e majd új építésű lakást venni azonnal, ha rád kerül a sor.

A második részben megnéztük, hogy értelmes ember csak havi 83 ezerrel száll be a dologba, ha egyáltalán és hogy az állami támogatás 80%-át el is viszi a havi költség, az 1%-os nyitási díjról nem is beszélve. Így csak gombokat nyersz az egészen, már ha nem te leszel az, aki kényszerfinanszírozza az egész csoportot.

A harmadik részben megtudhattuk, hogy a kiválasztás és a licit egyáltalán nem úgy működik, ahogy sokan gondolják, semmi garancia nincs arra, hogy hamar sorra kerülök, hiába is fizettem be az összes pénzt előre. Azt is megtudhattuk, hogy a NOK-kal vett/kapott lakásra semmilyen normál banki hitel nem vehető fel, így izgalmas a kérdés, hogy 10 millió forintból milyen új építésű ingatlant lehet venni. Továbbá érdekes kérdés, hogy vajon jár-e állami támogatás a licitnél vagy előre befizetésnél, mert a törvény szövege alapján elvileg nem.

S most elértünk a negyedik, reményeim szerint legutolsó részhez.

Két dolgot nézünk meg: összehasonlítjuk a NOK-ot egy hétköznapi bankhitellel és a lakástakarékkal.

Amit tudnod kell: ki sem sorsolnak a NOK-ban, amíg nincs 20% önerőd befizetve és utána is csak jövedelemigazolással, a fizetésedet maximum 50%-kal beterhelve juthatsz lakáshoz, de a NOK ennek ellenére kötelezhet arra, hogy kezest állíts magad mellé.

Ilyen feltételek mellett bármilyen bank ad neked kölcsönt, azonnal.

Ha hitelképtelen vagy a bankoknál, a NOK-ban is az leszel.

A másik, amit gondolj végig, hogy ha ma veszel egy lakást, akkor azonnal megszabadulsz a lakásbérlés költségétől (vagy azonnal fizetni kezd a bérlő, ha befektetésnek szánod az ingatlant).

Ma 10 évig fix hitelt, biztosítással az említett 10 milliós összegre (többet felesleges betolni a NOK-ba a maximalizált állami támogatás miatt) havi 104.121 Ft-ért kaphatsz kölcsön. Ekkor a teljes futamidő alatt kamatokra 2,49 milliót fizetsz ki.

Ha félidőben, 5 év után sorsolnak ki, akkor ezt a kamatot bár megúszod, lévén ingyenhitel van a rendszerben, azonban két dolgot nem: az addigi bérleti díjakat (amit vagy kifizetsz vagy neked fizetnének) és azt, hogy az infláció miatt a lakásárak 15-20%-kal várhatóan feljebb mennek, vagyis ennyit veszít a pénzed az értékéből, miközben arra vársz, hogy kisorsoljanak.

Nehéz 10 milliós lakás bérleti díjával számolni (főleg mivel csak új építésű lehet ugye), de mondjuk legyen havi 75 ezer forint.

Tehát az első öt évben, amíg nem sorsolnak ki, évi 900.000 Ft-ot, vagyis összesen 4,5 milliót buksz azon, hogy nem már ma veszed meg a lakásodat.

Ehhez még hozzájön az 1,5-2 milliós további veszteség az infláció miatt, összesen 6-6,5 millió forint a veszteséged.

Már csak add hozzá azt, hogy a hiányzó pénzt bankhitelből nem pótolhatod, csak új építésű ingatlant vehetsz és ha mégis valahogy tudnál hitelt felvenni mondjuk egy másik ingatlanra, akkor nem tudod, mennyi lesz 5 év múlva a kamatláb. Öt éve még 13% volt. Jelenleg 3-5%. Öt év múlva mennyi lesz?

Mi áll ezzel szemben? Nem költesz el kamatra 2,49 milliót és kapsz a költségek után mókás 500 ezer forint állami támogatást.

Vagyis 3 milliós haszon áll szemben sok kötöttséggel és bizonytalansággal, valamint a 6-6,5 milliós veszteséggel.

Nagyon egyszerűen kérdezem: szerinted akkor megéri? 🙂

Ha két év múlva biztos kisorsolnak, akkor talán nullszaldóra kijössz, bár miért csinálod, ha a legjobb esetben csak nem buksz rajta? Ha pedig te leszel az a szerencsétlen, aki 10 év múlva kerül sorra, akkor bő 10 milliót fogsz rajta bukni. Egy 10 milliós befektetésen. Ennél a rulett sem kockázatosabb. (15 éves futamidőre még kiszámolni is kár, remélem az eszedbe sem jutott.)

S még gondold azt is végig, hogy szerintem sokat mondok, ha jelenleg van eladó 4-500 új építésű ingatlan az egész országban. Ezt állítsd szembe a 4,4 millió használt ingatlannal. Persze nem mind eladó azokból, de azért érzed, mennyivel több ingatlanból tudsz választani, ha nem muszáj újat venned annyiért, amennyiért aktuálisan van eladó.

Ha már állami támogatás mindenáron, akkor kézenfekvő, hogy összehasonlítsuk a NOK-ot a lakástakarékkal.

Erre azt mondják a NOK-osok, hogy nem életszerű, hogy összehasonlítsunk egy NOK-ot 4-5 lakástakarékkal (ugyanis ott havi 20 ezer a maximális befizetés, a NOK-nál ennek 4-5-szöröse.)

Nem értem, miért ne lenne életszerű. Eleve akkor veszek lakást, ha már van családom, az meg minimum két fő, de jó esetben inkább alapból 3-4 fő. Plusz 1-2 rokont még mindenki tud keríteni.

Inkább az nem életszerű, hogy 10 millió forintból kell új építésű lakást vennem hitel nélkül, amikor éppen kidob a gép. Ha már itt tartunk, ugye.

De nézzük, melyikkel járnánk jobban, 4×20 ezres LTP-vel vagy egy 80 ezres NOK-kal?

Nyitási költségek:

NOK-nál a szerződéses összeg 1%-a, egy 10 milliós szerződésnél 100 ezer forint.

Ugyanez a lakástakaréknál futamidő és aktuális akcióktól függően nulla és 320 ezer forint között. (Jelenleg az OTP-nél és az Ersténél 10 évre is 80 ezer Ft a négy szerződés, az Aegonnál akció van, ha nyitunk önkéntes pénztárat is. Lakástakarék-kalkulátor itt)

De tudunk játszani is ezzel, elég 4×5.000 Ft-ra kifizetni a nyitási díjat és egyszerűen többet fizetünk be havonta. Ez régi trükk.

Folyó költségek:

A NOK-nál akár a teljes állami támogatás 80%-át is elérheti a havi költség.

Az LTP-nél 4×150 Ft, vagyis a maximális állami támogatás 2,5%-a. Vagyis a miénk marad a támogatás 97,5%-a. Vagyis ennyivel több pénzünk lesz az LTP-ből, hiszen az állami támogatás ugyanannyi. Csak nem mindegy, hogy a 20%-át kapom meg ennek az összegnek, vagy a 97,5%-át. 300 ezerből évente csak 60 ezer az enyém, vagy 292 ezer Ft.

Kamat:

A NOK-nál ugye nincs kamat.

Az LTP-nél se sok, de még vannak a piacon 1-3%/év kamatfizetésű termékek.

Felhasználhatóság:

A NOK kizárólag más hitellel nem terhelt, új építésű ingatlanra vehető igénybe.

Az LTP-ből vehetünk új építésú vagy akár használt ingatlant, ezen túl meglévő lakáshitelünket törleszthetjük, használhatjuk ingatlanfelújításra is, sőt a rokonainknak is szabadon átadhatjuk, ha mi nem tudjuk mire használni.

Rugalmasság:

A NOK-nál nincs rugalmasság, előre el kell dönteni, 10 vagy 15 év futamidőt választunk. A havi részleteket végig kell fizetni, vagy beragad a pénzünk a futamidő végéig. Amikor kisorsolnak, egy éven belül ingatlant kell vennünk.

Az LTP-t bármikor megszüntethetjük, hosszabbíthatjuk, vagy rövidíthetjük (4 és 10 év között), csökkenthetjük a befizetést, stb. A legrosszabb esetben, ha nem tudjuk fizetni, felmondjuk, a pénzünket 2 hónapon belül visszakapjuk, csak az állami támogatást bukjuk, plusz a nyitási költség és a havi 150 forintokat.

Szervezők:

A NOK-ot egy új cég csinálja, 100 milliós alaptőkével.

Az LTP-t 21 éve árulják, négy cég, ebből három nagybanki vagy biztosítói háttérrel. A minimumtőke 2 milliárd forint. 80 éves modell, egymillió ügyfél. Az LTP az OBA által garantált.

Lehetne még folytatni a cikket, de szerintem felesleges.

Átnéztük a legtöbb lehetőséget, buktatót, előnyöket-hátrányokat. Ha valaki ezek ismeretében mégis belevág, ám tegye. Úgy gondolom, a szükséges tájékoztatást ennyi leírásból már megkapta, hogy megfontoltan döntsön.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

Nemzeti Otthonteremtési Közösségről harmadik rész

Hatalmas lázban ég nagyon sok ember a Nemzeti Otthonteremtési Közösség miatt. Kapom a “hírleveleket”, milyen jó dolog is ez, beszélek ismerősökkel, akik részt vettek az ügynöki oktatáson és teljesen rá vannak kattanva, mekkora lehetőség ez.

Téves technikák jelennek meg a neten, hogyan lehetsz te a nyertes licitáló, meg hogy 4 év alatt ki fog pörögni a szerződésed és mennyit fogsz nyerni rajta.

Úgy tűnik, ez lesz a következő évtized unit linked biztosítása, amit mindenki meg fog bánni hamarosan.

Bár nem erről akartam írni most, de akkora láz tombol, hogy előre vettem ezt a témát.

Néhány dologra szeretném felhívni a figyelmed, mielőtt még túl gyorsan megkötöd a szerződést a gyors és nagy haszon reményében.

1, A kiválasztás nem úgy működik, ahogy a legtöbben gondolják.

Nyerni a közösségben két módon lehet: vakszerencse alapján sorsolás útján, vagy licit útján.

Ha legalább egy lakásravaló benn van a kasszában, először mindig sorsolás van! Ezután, ha maradt még elég pénz(!!), lehet licit is.

“Amennyiben a közösségnek a kiválasztáskor a tagi befizetésekből rendelkezésre áll legalább egy – az aktív tagok legmagasabb szerződéses értékének megfelelő – pénzösszeg, akkor sorsolást tart. A sorsolást követően a rendelkezésre álló tagi befizetésekből egy vagy több licitre van lehetőség.”

A licitnél a cél, hogy te nyerd meg a lakást. Mivel a licitnél maximum a fennálló fizetési kötelezettséged 60%-át ígérheted oda, a maradék 40%-ot a közös kasszából kell finanszírozni!

Vagyis csak annyi licit lehet alkalmanként, amennyi plusz 40%-os kifizetést a bennlévő közös pénz lehetővé tesz a sorsolás után!

Mivel jó eséllyel volt egy vagy több sorsolás a licit előtt, ezért csak a töredék lakásra elegendő összeg marad benn. Így alkalmanként egy-két licitnél többre nincs lehetőség.

(Mondjuk a szervezőnek van mozgástere, ha minden 10 milliós csoportba berak egy-egy 40 milliós tagot, akkor addig nincs sorsolás, amíg nincs benn minimum 40 millió, viszont ettől még tarthatnak licitet. Másik, amivel játszhat, hogy a szabály csak annyit mond, hogy legalább negyedévente van egy sorsolás, azt nem rögzíti, hogy ezen belül mennyi legyen negyedévente. Egy negyvenmilliós taggal havonta tart sorsolást, akkor soha nem lesz elég pénz sorsoláshoz.

Másik lehetőség lehet a közösségi mutyi, ha mindenki összefog és előzetesen befizeti a maximális befizetést, így sok pénz lesz benn, sok sorsolást lehet tartani. Ez azonban csak akkor működik, ha mindenki benne van. Hiába fizetem én be szinte az összes pénzt, amint lehet, ettől még nem sorsolnak ki hamarabb, maximum az utolsó 10 évben már nem vagy csak alig kell befizetnem. Mondjuk egy kicsit sem lepődnék meg, ha több ilyen mesterségesen összerakott csoport lenne, ahol mindenki a törvényi lehetséges maximumot fizeti be. De egyéni szinten ez nem működő technika.)

Tehát a közösség pénzügyi lehetőségei miatt limitálva van minden egyes alkalommal, hogy hány licit fogadható be!

2, A licitnél nem a felajánlott összeg nagysága számít, hanem a felajánlott hónapos befizetések száma, ami nem lehet több a hátralévő hónapok 60%-ánál a szabályok szerint.

Ha nekem a hátralévő összegem 100 forint és annak a 60%-át ajánlom fel, a másiknak 20 millió és annak a 60%-át ajánlja fel, akkor ugyanannyit ajánlottunk, ezért közöttünk sorsolással döntik el, ki licitálhat! Lényegtelen maga az összeg abszolút nagysága!

Mivel a belépők legalább fele (sőt!) azért lép be a csoportba, hogy licittel elvigye a lakást és mindenki mindig 60%-os maximumot fogja beajánlani, a liciteket is ugyanolyan sorsolással fogják kiválasztani, mint a nemlicitálók nyereményét.

Úgyhogy mérget ne vegyél rá, hogy te biztos lakást fogsz venni ebből a pénzből egy-két éven belül! (Az ügynöki hírlevelek egyenesen azt ajánlják, hogy nyugodtan foglald le a lakást, két év múlva, mire fizetni kell, biztos a kezedben lesz a pénz. Hát persze. Lesz még itt sok móka és kacagás pár év múlva, amikor az emberek rájönnek, hogy megint nem úgy vannak a dolgok, ahogy előadták nekik.)

3, A NOK-kal vett lakásra semmilyen hitelt nem vehetsz fel! (Kivéve CSOK és csokos hitel)

2016 évi XV törvény 30. § 2.c a tag – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ingatlant a közösség javára alapított jelzálogjogon és elidegenítési és terhelési tilalmon felül nem terhelheti meg. (Kivételek: CSOK és a CSOK-hoz kapcsolódó kamattámogatott otthonteremtési kölcsön)

Vagyis nem vehetsz fel rá normál banki hitelt! Belevágsz ebbe a marhaságba azzal a felkiáltással, hogy ez lesz majd az önerő, a maradékot majd bankhitellel fedezed. Na, ezt gyorsan felejtsd el, mert nem fog menni.

Ha 15 év múlva sorsolnak ki és a pénzed a felét fogja érni, mint ma, akkor is így jártál. Majd veszel feleakkora lakást, vagy visszaadod az állami támogatást és  benyeled a költségeket plusz az inflációt.

Vajon hány embernek mondják el ezt az információt a beszervezésnél? (Az ügynöki oktatási anyagban természetesen ez sincs benne.)

4, Beszámítás

Van egy-kettő furcsa pontja a törvénynek Az egyik a 32. § A nyertes tag felajánlhatja a meglévő lakását a közösség szervetőjének, aki azt megveheti. Az így kapott pénzt a nyertes tag csak az új lakás vásárlására fordíthatja. Csak egy kérdésem van: mi az?? A szervező a közösség pénzéből használt lakást vesz? Aztán mit csinál vele? A nyertes tag miért ajánlja fel? Miért nem adja el akárkinek?

Mindeközben a CNOK oldalán a 28. pontban azt mondják, nincs lehetőség a meglévő lakás beszámítására. 🙂

Ha bárkinek fogalma van arról, hogy mit akar ez jelenteni és miért van benne a törvényben, mindenképp írja meg a hozzászólásokban.

5, Lakástakarékkal kombinálhatod?

Igen, a kettő egymástól független. Azonban ha lakástakarékból akarod fizetni NOK-os részletet, akkor elveszíted az állami támogatást, pontosabban arra az összegre a NOK-ban nem kapsz megint támogatást.

33.§ 3 Az a tag, aki a tagsági szerződésének megkötését megelőzően a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény alapján betéte után állami támogatásban részesült, a közösségbe befizetett államilag támogatott betét összege után az e törvény szerinti állami támogatásra nem jogosult.

Úgyhogy ne tedd, mert semmi értelme.

6, Az előtörlesztett összegre csak fele szervezői díjat kell fizetni?

Hallottam már ügynök szájából és láttam oktatási anyagban is, hogy a licitnél betörlesztett összegre csak fele szervezői díjat kellene fizetni. (Ez nem tévesztendő össze az előzetes és önkéntes feltöltéssel.) Csak nem tudom, honnan veszik. A szervező honlapján ugyanis erről sehol nincs szó, csak ennyit írnak:

A rendkívüli előtakarékosság esetén azzal egy időben az előtakarékosság összegéhez igazodó szervezési díjat is meg kell fizetnie, de ebben az esetben nem kell kifizetnie a hitelfedezeti életbiztosítás havidíját.

Sehol nincs szó lefelezett szervezői díjról.

7, A nagyon nagy kérdés

Vajon jár-e állami támogatás előtakarékosságra és licitnél előre befizetésre? Az ügynökök szerint persze, hiszen egyébként senki nem licitálna, én viszont másképp olvasom a törvényben:

33. § (1) A közösséggel szerződéses viszonyban álló tagot az általa az adott megtakarítási évben teljesített befizetéséhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, ha a közösség vagyonát kezelő szervező e törvény rendelkezései alapján megbízható szervezőnek minősül.

(4) Az állami támogatás mértéke a közösség felé fennálló, a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi huszonötezer forint.

Mivel az előzetes feltöltéssel és a licittel a futamidőmet rövidítem le és a havi maximális állami támogatás ettől még nem változik, az én értelmezésemben akkor az előrefizetésekre nem járhat állami támogatás, hiszen a törvény nyomatékosan mondja, hogy évente vizsgálják a befizeteseket és évente maximum 300 ezer forint lehet a támogatás. Akkor is, ha 10 millió forintot fizettem be. (Hiába fizetném ki a lakástakarékomnál is a teljes négy éves befizetését az első hónapban, akkor is csak 72 ezer forint állami támogatást kaphatok.)

Ha valaki tud erre bombabiztos választ, írja meg a hozzászólásokban.

Nos, röviden ez volt az a pár dolog, amit szerintem most érdemes volt tisztázni.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

A NOK-ról második rész

Elindult a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (rövidítve NOK), amit az ügynökök gyorsan el is kezdtek értékesíteni, mindenkinek ecsetelve, mennyire jól jár az, aki ebbe belép.

Az első részben leírtam már pár dolgot a NOK-ról, most szeretném tovább folytatni a témát.

A NOK nem mást ígér, mint legkésőbb 10-15 év múlva saját lakásod lesz, ráadásul állami támogatás és kamatmentes hitel mellett.

Természetesen ez csak annyiban igaz, hogy a saját lakásodnak az a része lesz meg, amit vállaltál befizetni, amikor beléptél a NOK-ba. Mivel a 30%-os állami támogatás maximuma csak évi 300 ezer forint, ezért racionálisan gondolkodó ember ennél egy fillérrel többet sem tesz bele ebbe az egészbe. Ez 83 ezer forint/hó maximális befizetést jelentene, ha nem lenne költség. Így 10 éves futamidő mellett kicsit kevesebb, mint 10 millió forintot fizetsz be, 15 év alatt ennek a másfélszeresét.

Erre jönne rá még 30% állami támogatás, ha nem vinné el a költség ennek a 80%-át.

A CNOK oldalán találunk egy őszinte kalkulátort, mennyit is nyerünk az egészen.

Nézzük csak. Ha 10 millióra szerződünk 15 évre, akkor havonta 67,55 ezer forintot kell befizetünk, így kapunk 10+3 millió forintot valamikor a 15 év alatt, hogy önerő lehessen egy szigorúan új építésű lakásvásárláshoz. Ez egy mai átlagos budapesti lakáshoz is még beugrónak is kevés, de mi lesz 15 év múlva, ha addigra megduplázódnak az ingatlanárak?

De most ezen könnyedén lendüljünk át és osszuk el a 13 millió forintot 180 hónappal, vagyis 15 évvel. 72,22 ezer forint jön ki.

Hogy is van ez? Befizetek havi 67,55 ezer forintot, kamatot nem kapok rá és csak 6,9%-kal lesz több pénzem 15 év alatt? Hát hová lett a beígért 30% támogatás? És a kamat?

A támogatást felemésztette a költség, a kamatot elvitte az, hogy másokat finanszíroztam belőle. (Csak úgy összehasonlításul: ha ezt a pénzt egy igen szerény 2%-os kamatozású Cetelem megtakarítási számlán gyűjtögetném, akkor is 14,17 millióra hízna állami támogatás nélkül is.)

Mielőtt megnéznénk a költségeket, játszunk még egy kicsit a kalkulátorral. Mi lenne, ha 30 millióra szerződnék, amiért már kapnék is új építésű lakást? (Mármint ma, nem 15 év múlva, amikor esetleg meg fogom kapni ezt az összeget.)

Micsoda? Többet fogok összesen befizetni, mint amit visszakapok? Hát igen, a költség többet felemészt, mint az állami támogatás. Ez egy ilyen játék. Már 20 milliós, 10 éves szerződésnél is a teljes nyereségem 120 ezer forint. Mínusz az elmaradt kamatok és az inflációs veszteség, természetesen.

Kattintsunk a költségeket taglaló összefoglalóra.

Az ügynöki jutalék a szokás alapján a szerződéses bruttó összeg 1%-a lehet. Egy állami támogatással együtt 20 milliós szerződésnél ez 200 ezer Ft. Ez biztosítja azt, hogy kellően sok embert rábeszéljenek a belépésre. (Nem tudom, ezen kívül fognak-e még pénzt kapni az ügynökök, de ez a mi szempontunkból lényegtelen is.)

Ezért lesz az, hogy igyekeznek majd a 10-15 milliósnál nagyobb szerződésre is rábeszélni az embereket, még akkor is, ha egyenesen ráfizetés lesz a nagyobb szerződéses összeg. Gondolom, az ingyenhitel lesz a hívószó, elegánsan átlépve azon a témán, hogy lehet, hogy a bot rossz végére fog kerülni az ügyfél és ő lesz az, aki ezt az ingyenhitelt finanszírozni fogja 15 éven át. (Lásd az első részt erről bővebben.)

Következő combosabb kiadás a szerződéses összeg 0,1%-a, de maximum 20 ezer Ft HAVONTA. Maradva a 15 milliós példánál, ez 15 ezer forint havonta, 180 ezer forint évente. Egy pillanatra elérzékenyülünk, hogy havi 20 ezernél, vagyis évi 240 ezer forintnál ez a költségelem nem lehet több, de ne felejtsük el, hogy az állami támogatás sem lehet több évi 300 ezer forintnál.

Vagyis 20 milliós, vagy afeletti szerződésnél az állami támogatás 80%-át elviszi ez az egy költségelem.

Van még egy kötelező életbiztosítás, ami csak a még be nem fizetett összegre vonatkozik, ez 10 milliónként 2 ezer forint havonta. (Ez nem tűnik soknak, de ne felejtsük el, havonta csökken a biztosítási összeg, ahogy fizetünk be, viszont a díja végig fix.)

Nagyjából már látjuk is, hová ment el a pénzünk.

A fenti számok fényében nem értem, miért lépne be bárki is, de afelől nincs kétségem, hogy rengetegen be fognak lépni.

Ezért a következő cikkben összehasonlítjuk a NOK-ot egy egyszerű lakáshitellel és bármennyire is prüszkölnek a NOK-osok ettől, de kézenfekvő, hogy összehasonlítsuk a lehetőséget egy lakástakarékpénztárral is.

Share

A Nemzeti Otthonteremtési Közösségről

Elstartolt a lakáslottó, vagy Nemzeti Otthonteremtési Közösség és biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan több tízezren fognak belevágni a nagy lehetőségbe. (A szervező cég idén állítólag 25 ezer szerződést szeretne kötni.) S sajnos abban is biztosak lehetünk, hogy legalább annyi károsult lesz, mint a unit linked biztosítások esetén.

Ezért érdemes átnézni, mi is ez az egész és mit lehet, illetve érdemes tudni róla.

A lakáslottó szisztémája nem új, Dél-Amerikából került be hazánkba és nemrég már be is tiltották idehaza az ilyen csoportok szervezését. Majd hirtelen valamiért rájöttek a jogalkotók, hogy mégsem olyan rossz dolog ez. Sőt, ha már így alakult, adjunk a siker érdekében 30%-os állami támogatást is az adófizetők pénzéből, hogy legyen miből fizetni a szervező cégnek a költségeket.

A most létrehozott NOK is semmi más. mint ezeknek a vásárlói csoportoknak újjáélesztése, ahol kizárólag új építésű lakást lehet venni 10-15 éves futamidő mellett.

Az alapideológiája ezeknek a vásárlói kluboknak az volt, hogy a magas banki kamatok miatt az emberek közösségekbe szerveződve együtt fizetnek be egy-egy havi részletet és ha összegyűlt elég pénz, akkor egy-két szerencsésnek, akit kisorsoltak, ebből veszik meg a konyhabútort, autót, vagy egyéb tárgyakat, amire a közösséget megszervezték. Ilyenkor a még nem sorra került tagok tulajdomképpen ingyenes hitellel támogatják a náluk szerencsésebb tagokat. Ha egy tárgy x Ft és a példa kedvéért 120 ember fizeti be ennek az összegnek a 120-ad részét havonta, akkor havonta egy ilyen tárgyat tud venni a közösség és 10 év alatt mindenki megkapja az adott terméket.

Azonban a szerencse még kevés, ugyanis licittel be lehet előzni a sort. Ha akarom, a hátralévő havi törlesztőim akár 60%-át előre befizetve a sor elejére ugorhatok, ilyenkor a többiek engem támogatnak ingyen hitellel. Ilyenkor látszólag a többiek is jól jártak, pedig nem, hiszen a fennmaradó összeg hiányzó 40%-át (vagy többet) elviszem a közösből azonnal, így a nem licitálók esélyei nemhogy nőnek, hanem csökkenek. A licitáló csak a saját befizetéseit teljesíti ezzel előre, de azt és további minimum 40%-ot el is viszi a rendszerből azonnal.

» Read more

Share