A NOK-ról második rész
Elindult a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (rövidítve NOK), amit az ügynökök gyorsan el is kezdtek értékesíteni, mindenkinek ecsetelve, mennyire jól jár az, aki ebbe belép.
Az első részben leírtam már pár dolgot a NOK-ról, most szeretném tovább folytatni a témát.
A NOK nem mást ígér, mint legkésőbb 10-15 év múlva saját lakásod lesz, ráadásul állami támogatás és kamatmentes hitel mellett.
Természetesen ez csak annyiban igaz, hogy a saját lakásodnak az a része lesz meg, amit vállaltál befizetni, amikor beléptél a NOK-ba. Mivel a 30%-os állami támogatás maximuma csak évi 300 ezer forint, ezért racionálisan gondolkodó ember ennél egy fillérrel többet sem tesz bele ebbe az egészbe. Ez 83 ezer forint/hó maximális befizetést jelentene, ha nem lenne költség. Így 10 éves futamidő mellett kicsit kevesebb, mint 10 millió forintot fizetsz be, 15 év alatt ennek a másfélszeresét.
Erre jönne rá még 30% állami támogatás, ha nem vinné el a költség ennek a 80%-át.
A CNOK oldalán találunk egy őszinte kalkulátort, mennyit is nyerünk az egészen.
Nézzük csak. Ha 10 millióra szerződünk 15 évre, akkor havonta 67,55 ezer forintot kell befizetünk, így kapunk 10+3 millió forintot valamikor a 15 év alatt, hogy önerő lehessen egy szigorúan új építésű lakásvásárláshoz. Ez egy mai átlagos budapesti lakáshoz is még beugrónak is kevés, de mi lesz 15 év múlva, ha addigra megduplázódnak az ingatlanárak?
De most ezen könnyedén lendüljünk át és osszuk el a 13 millió forintot 180 hónappal, vagyis 15 évvel. 72,22 ezer forint jön ki.
Hogy is van ez? Befizetek havi 67,55 ezer forintot, kamatot nem kapok rá és csak 6,9%-kal lesz több pénzem 15 év alatt? Hát hová lett a beígért 30% támogatás? És a kamat?
A támogatást felemésztette a költség, a kamatot elvitte az, hogy másokat finanszíroztam belőle. (Csak úgy összehasonlításul: ha ezt a pénzt egy igen szerény 2%-os kamatozású Cetelem megtakarítási számlán gyűjtögetném, akkor is 14,17 millióra hízna állami támogatás nélkül is.)
Mielőtt megnéznénk a költségeket, játszunk még egy kicsit a kalkulátorral. Mi lenne, ha 30 millióra szerződnék, amiért már kapnék is új építésű lakást? (Mármint ma, nem 15 év múlva, amikor esetleg meg fogom kapni ezt az összeget.)
Micsoda? Többet fogok összesen befizetni, mint amit visszakapok? Hát igen, a költség többet felemészt, mint az állami támogatás. Ez egy ilyen játék. Már 20 milliós, 10 éves szerződésnél is a teljes nyereségem 120 ezer forint. Mínusz az elmaradt kamatok és az inflációs veszteség, természetesen.
Kattintsunk a költségeket taglaló összefoglalóra.
Az ügynöki jutalék a szokás alapján a szerződéses bruttó összeg 1%-a lehet. Egy állami támogatással együtt 20 milliós szerződésnél ez 200 ezer Ft. Ez biztosítja azt, hogy kellően sok embert rábeszéljenek a belépésre. (Nem tudom, ezen kívül fognak-e még pénzt kapni az ügynökök, de ez a mi szempontunkból lényegtelen is.)
Ezért lesz az, hogy igyekeznek majd a 10-15 milliósnál nagyobb szerződésre is rábeszélni az embereket, még akkor is, ha egyenesen ráfizetés lesz a nagyobb szerződéses összeg. Gondolom, az ingyenhitel lesz a hívószó, elegánsan átlépve azon a témán, hogy lehet, hogy a bot rossz végére fog kerülni az ügyfél és ő lesz az, aki ezt az ingyenhitelt finanszírozni fogja 15 éven át. (Lásd az első részt erről bővebben.)
Következő combosabb kiadás a szerződéses összeg 0,1%-a, de maximum 20 ezer Ft HAVONTA. Maradva a 15 milliós példánál, ez 15 ezer forint havonta, 180 ezer forint évente. Egy pillanatra elérzékenyülünk, hogy havi 20 ezernél, vagyis évi 240 ezer forintnál ez a költségelem nem lehet több, de ne felejtsük el, hogy az állami támogatás sem lehet több évi 300 ezer forintnál.
Vagyis 20 milliós, vagy afeletti szerződésnél az állami támogatás 80%-át elviszi ez az egy költségelem.
Van még egy kötelező életbiztosítás, ami csak a még be nem fizetett összegre vonatkozik, ez 10 milliónként 2 ezer forint havonta. (Ez nem tűnik soknak, de ne felejtsük el, havonta csökken a biztosítási összeg, ahogy fizetünk be, viszont a díja végig fix.)
Nagyjából már látjuk is, hová ment el a pénzünk.
A fenti számok fényében nem értem, miért lépne be bárki is, de afelől nincs kétségem, hogy rengetegen be fognak lépni.
Ezért a következő cikkben összehasonlítjuk a NOK-ot egy egyszerű lakáshitellel és bármennyire is prüszkölnek a NOK-osok ettől, de kézenfekvő, hogy összehasonlítsuk a lehetőséget egy lakástakarékpénztárral is.
Elolvastad a cikket, vagy csak találtál egy kommentmezőt és gyorsan beírtál valamit?
Ez sem elhanyagolható szempont, 2016-os cikkben bukkantam rá,nem tudom,hogy ez így van-e még.
“A lakás-takarékpénztárak hitelintézetnek számítanak, és élvezik a náluk elhelyezett megtakarítások a Országos Betétbiztosítási Alap védelmét. Ezzel szemben a NOK-nál elhelyezett megtakarítások nem OBA-védettek, az esetleges károsultakkal szemben a Ptk. és a Btk. szabályai nyújtanak sokkal gyengébb pénzügyi védelmet – majdnem csak annyira, mintha szerződés alapján magánszemélynek adnánk kölcsön. A Magyar Nemzeti Bank az OBA által is védett lakás-takarékpénztárakhoz hasonlóan felügyelni fogja ugyan e szervezeteket, de ez sem garancia arra, hogy ha meglépnek a pénzükkel, akkor nem rendőrségen vagy bíróságon kell futnunk utána.”
velemenyem szerint orosz rulett. Ha megvan a penzed a lakasra/hazra, akkor licitalhatsz azert, hogy teged sorsoljanak ki eloszor, de arra semmi garancia nincs, hogy nyersz is. De ha mondjuk nyersz is az elso evben, akkor konnyen lehet, hogy – mivel minden jozanabb eszu igy spekulal – gyakorlatilag semmit nem nyersz az egeszen, mert vegul kozel a teljes arhoz tudsz csak ingatlant vasarolni. Es emelle kockaztatod, hogy vagy nyersz vagy nem, megkotod magad azzal, hogy csak ujepitesu lehet, illetve – es ez talan a legfontosabb – akkor_kell venned, nem tudod megvarni a jo uzleteket. Ez nem necces, hanem erosen felejtos tortenet. Mondhat barki barmit, itt a transzparencia sem kielegito es nagyon konnyen megoldhato, hogy azok nyerjenek, akiket mar eleve nyertesnek szeretnenek kihozni.
Licitasz.hu erzesem van, csak sokkal nagyobb tettel.
nem, ez – nem is annyira burkolt – tamogatas a NOK-os szervezo cegnek. 🙂
Amugy nem tudom eszrevettetek-e, de ha valamiben szerepel, hogy “nemzeti”, akkor az azt jelenti, hogy monopolhelyzetbe hozzuk a haverokat.
Eddig a lakáskassza volt a fejőstehén a lakáskasszás cégeknek, hiszen ott is “ingyen” használhatták a befizetett pénzeket és az állami támogatásokat sajátként, de ott legalább az ügyfél valahogy jól járt. (Bár ez is csak azóta igaz, mióta leestek a kamatok.)
– nem hülyeség, amit @Péter kérdez. Én is ezt próbálom firtatni. Nem látom akadályát, hogy a szervező szervezzen kifejezetten olyan csoportot, ahol a leírtaknál szigorúbbak a feltételek. Pl. mindenki benyomja az elején a 20%-ot, vállalja, hogy licitál a lehetséges maximumra, és azt is, hogy ha nyert, azonnal befizeti a hátralékot. Így pár hónap alatt meg is szűnne a csoport, mindenki megkapná a pénzét. A szervező ezt lényegesen olcsóbban meg tudná csinálni, így vastagon engedhetne a szervezési díjból. Életbiztosítás meg csak pár hónapra kell. Az állami támogatást felvennék, de balekra nem lenne szükség a csoportban.
2017-05-30 at 10:28
“Ki lehet használni a NOK-ot észszerűen, ha befektetési célú lakást szeretnék venni és van pénzem akár a teljes vételárra is? Érdemes lehet belemenni ebbe az állami támogatás miatt?”
Ha eltekintünk a dolog erkölcsi oldalától, akkor a bonyolult szabályok miatt ez egy érdekes, mondjuk, hogy “számelméleti” kérdés.
Ami biztos, hogy a 180 hóra elosztott 15 milló az ideális keretösszeg.
20%-ot kell a licithez befizetni, ennél több túlfizetés ésszerűtlen.
A licitnél csak a további befizetésre vállalt hónapok számítanak. Csak egész hónapokat lehet vállalni és nem többet, mint a hátralevő hónapok 60%-a.
A megnyert licit összege után csak a szervezési költség 50%-át kell befizetni
…
A szervező szabálykönyve szerint a licitet megelőzi a sorsolás, ha az összegyült pénz több, mint a legdrágább lakás keretösszege. Ez lehet 40 millió. Vagy csak 15 millió, ha mindeki ésszerűen gondolkodik. Én úgy veszem ki a szabályzatból, hogy egy kiválasztáson több lakást is kisorsolnak, amíg a pénz a legdrágább lakás ára alá nem csökken.
Innentől kezdve teljes a bizonytalanság, mert a szervező (szerintem a törvényt megsértve) nem határozta meg, hogy milyen sűrűn fog sorsolni.
Ha csak 3 havonta, akkor akik licittel hirtelen pénzt akarnak, alig tudnak előnyt szerezni, mert mindig lesz sorsolás.
Az első kiválasztásra sok lesz a 20%-os befizetés, mert aki nem fizet be ennyit, annak a neve kimarad a kalapból. De ez a pénz szinte teljesen el fog menni a sorsolt lakásokra.
…
A legjobb licitálós taktika, ha ebből valaki kimarad, és csak a kötelező 1 havi összegeket fizeti be. Amikor mindenki más előre befizette a 20%-ot, akkor kiegészíti a sajátját 24 hónapra és (180-24)*0,6=93,6 azaz 96 hónappal licitál.
Vagy még pontosabban megvárja, amíg mindenkinek legalább 26 hónap befizetése lesz, és akkor senki más nem tud 93 hónapot licitálni. Ha mindenki más mohón az első körben befizeti a 20%-ot, akkor ez a 3. hónapban lehet esedékes.
Ez csak egy elméleti okfejtés. A gyakorlatban el kell dönteni, hogy a nyereség megéri-e a kötöttségeket, a kockázatot és azt az erkölcsi kérdést, hogy mindez a többiek rovására történik.
(180-24)*0,6=93,6 azaz 93 hónappal licitál.
Annak jó a NOK, aki bízik a szerencséjében és alapvetően takarékosságban gondolkodik.
Licittel nem lehet lerabolni a NOK tagokat, mert a licitre is kell fizetni szervezési díjat, de állami támogatás nem jár. Magyarán a licitáló nem jut ingyen hitelhez!
Ha találtam egy szimpatikus World vagy ACWI ETF-et, akkor a részvényre szánt összes pénzt bele “szabad” tenni egyetlenegy instrumentumba? Vagy a számlavezetői és kibocsátói kockázat miatt érdemes lenne máshol is számlát nyitni, és más kibocsátótól is venni egy másik World ETF-et (még akkor is, ha annak magasabb a TER-je)?
Az utolsó előtti mondat hibátlanul összefoglalja a lényeget.
Elég durva.
Ne tessék csodálkozni, a földhöz sem engednek oda akárkit, és még számos más helyre sem!
Miért szűnne meg? Mikor? Honnan van ez az infod?
Sorry, nem olvastam a szabályzatot, lehet, hogy abban benne van a válasz.
. A sikeres licithez nem a legmagasabb összeget, hanem a legmagasabb százalékos értéket kell elérni.
vagyis nem az nyer, aki a legtöbb forintot ígéri, hanem aki a legtöbb százalékot a neki még hátealévő összegből. Ha mindenki 60%-ot ígér, akkor sorsolás.
Ugye ezt egy ügynök mondta neked? Hosszú évek óta súgják meg ezt a tuti infót a leendő ügyfélnek…
(Ha már itt tartunk, ajánlom az ellenzéki erőknek az elmúlthétév-et szlogennek. :))
penzcentrum.hu/megtakaritas/most_eri_meg_ltp_t_kotni_valtozik_az_allami_tamogatas.1048203.html
@Én is akarok kommentelni: nekem mindegy, én magyarországi pénzintézetre 5 forintot nem bíznék. Csak jelenleg ezek a pletykák, meg értelme is lenne, a nagy tömegek becsatornázása a NOK-ba.
2017-05-30 at 21:05
Szerintem a “taktikám” elveiben jó, mert a százalékban és a hónapban kifejezett pénz egyenértékű. Mindkettővel el lehet végezni a kalkulációt.
Viszont abban igazad van, hogy hibáztam a számolásban, mert 15 éves futamidőnél a 20% az 36 hónap, nem 24.
(100% – 20%)*0.6= 48% = 7 200 000 Ft (15 milliós keretösszegnél kezelési költség nélkül)
(180 hónap – 36 hónap)*0,6 = 86,4 hónap = 86,4 * 15 000 000 / 180 = 7 200 000 Ft.
Emiatt 86 hónappal kell licitálni (csak egész hónappal lehet), ami 86 * 15 000 000 / 180 = 7 166 667 Ft.
Akkor érdemes a befizetést 20%-ra kiegészíteni és 86 hónappal (7 166 667 Ft) licitálni, amikor mindenki másnak már legalább 37 hónap befizetése van. Ők legfeljebb 85 hónappal licitálhatnak. (180 hónap – 37 hónap)*0,6 = 85,8 hónap.
Ha az első licitnél mindenki más befizette a 20 %-ot, akkor ez már a második licitnél bekövetkezik.
elveszíti a barátja kalapácsát és a fiatal nem fogja tudni, hogy hol vannak… már azok a dolgok, amiket apáik birtokoltak, mert apáik csak előző este rakták oda este 8 körül.”
Csak az számít, hogy a még általad befizetendő pénz hány százalékát ajánlod fel százalékosan. Ez pedig nem lehet 60%-nál több.
Ha az egyiknek még a teljes összeg 99%-át kell befizetni, a másiknak csak 3%-át (ilyen persze a gyakorlatban nem lehet), akkor is mindkettő csak ennek max a 60%-át ajánlhatja fel.
S sorsolnak a kettő között, mindegy, hogy az egyiknél ez a teljes összeg 59%-a, a másiknál pedig csak 2,4%-a.
500 millát lapátoltak így ki.
Géza: nem hiszem, hogy csökkennek a költségek. Eleve csak “megbízható” céget engednek a húsosfazék közeléb, annak pedig nyilván elmondják a matekot.
Szerintem pedig az a legjobb taktika, ha ebből az egész NOK-ból kimarad mindenki, és akkor a szervező cég nézhet valami más munka után. Minden ismerősömet le fogom beszélni a NOK gondolatáról is, és remélem évek múlva majd nagyon hálásak lesznek, amikor a csalódott tömegek hangja betölti a híreket.
Addig lesznek hálásak, amíg ki nem derül, hogy az adófizetők pénzéből meg lesznek mentve busásan.