Új ingatlant vagy használtat? Hitelkalkulátorral

Hirtelen előállt az a helyzet, hogy az MNB miatt most egy ideig van egy irreálisan olcsón adott zöld hitel az újépítésű ingatlanokra, míg a használt ingatlanokra hamarosan már sehol nem lesz 6-7% alatti hitellehetőség.

(Ja igen, ma is emelt kamatot az MNB, az új kvázi alapkamat 4% és igen, megint a kutyát nem hatotta meg, 370 forint még mindig az euró.)

Ez azt eredményezi, hogy nem is lett annyira drága az újépítésű ingatlan, ha főleg hitelből akarod megvenni. Annyival drágább egy használtra felvehető hitel már a mostani kamatok mellett is, hogy gyakran olcsóbb lesz egy új ingatlan, még akkor is, ha 20%-kal drágább, mint a használt.

(Zárójelben: a zöld hitel kerete korlátozott és az ígéretek ellenére nem árulták el mostanában, hogy mennyit helyeztek ki már belőle a bankok. Könnyen lehet, hogy mire oda kerülsz, már el fog fogyni. De hogy ne aggódj: ha sikerül az akár építés alatt lévő ingatlanról végleges adásvételit íratnod a kivitelezővel (nem biztos, hogy belemegy!), akkor onnantól a bank általában két hónap alatt elbírálja a hitelt, félreteszi számodra a pénzt és ha három éven belül felépül az ingatlan és meg is felel az előírásoknak, akkor te még megkapod az olcsóbb hitelt.

» Read more

Share

Várjak az olcsóbb lakásra vagy meneküljek előre a dráguló hitel miatt?

Végre elindultak felfelé a magyar kamatlábak és amilyen pocsék állapotban van a forint, illetve a magyar infláció, valószínűleg még további komoly kamatemelésekre lesz szükség. De így is már közel négy százalékponttal nagyobb az egyéves BUBOR mértéke, mint volt akár csak az év elején. (4,56% most és 0,78% volt az év elején.)

Ez azt jelenti, hogy hamarosan (legalább) ennyivel fognak nőni az új hitelek árazásai. Ha eddig 3,7%-on kaptál tíz évig fix hitelt és most ez a hitel 7,5% lesz hamarosan, akkor 30 millió forintos, 20 éves hiteled havi törlesztője a néhány héttel ezelőtti 177 ezer forintról 242 ezer forintra fog nőni, a teljes kamatteher 20 év alatt 12,5 millióról 28 millió forintra emelkedik. (Persze ne felejtsük el az inflációt sem, ami csökkenti a két érték közötti különbséget 20 év távlatában.)

A tanácsadások alkalmával az egyik leggyakoribb kérdés mostanában, hogy várjunk az ingatlanok áresésére, ami borítékolható, ha ilyen drágák lesznek a hitelek (és nem jön egy újabb CSOK-hoz fogható stimulus) vagy inkább vegyünk most, amíg még van itt-ott olcsóbb hitellehetőség.

» Read more

Share

A babakötvényről

A tegnapi író-olvasó találkozón futólag felmerült a babakötvény, mint megtakarítási lehetőség, ezért gondoltam, írok erről, úgyis nagy a köd ezzel kapcsolatban (is).

(Egyébként a találkozó jól sikerült, csak nehezen törtünk ki a “szemét bankok lehúznak minket” témakör fogságából. Meg egyébként is rövid volt, két óra után be kellett rekesztenünk a vitaestet. Mintegy 5-6 hardcore Kiszámoló blog olvasó volt ott, nekik ezúton is köszi, hogy eljöttek.

Már régóta gondolkodok azon, hogy csinálok egy két-három órás előadást a pénzügyi termékekről és a pénzügyi alapismeretekről, a blog témájához hasonlót és azzal roadshow-zok önkormányzatoknál, hogy oktassam a népet. Kedvem volna hozzá, csak azt nem látom még, hogyan tudnék ebből megélni, vagy hogyan tudnám munka és család mellett csinálni. Na mindegy, majd meglátjuk, lesz-e belőle valami.)

Szóval a babakötvény, vagy Start számla.

Mit takar az egyik kifejezés és mit a másik? Az állam minden 2006 után született gyereknek nyit egy számlát és arra elhelyez jelenleg 42.500 Ft-ot, amelyet a gyerek vehet fel 18 éves korában. Amennyiben a gyerek gyerekvédelmi támogatásban részesül, 7 és 14 korában is kap pénzt az államtól, hasonló nagyságrendben. (Ide tartoznak az állami gondozottak, súlyosan beteg gyermekek, stb.)

Tehát alapesetben kap a gyerek az államtól 42.500 Ft-ot, amelyre az állam a mindenkori ötéves magyar állampapír kamatát fizeti (most olyan 7% körül), tehát nagyjából ez a pénz megőrzi a reálértékét, mire a gyerek 18 éves lesz.

Ez a babakötvény.

Ha ez az összeg kevésnek találtatik, akkor nyitni kell egy úgynevezett Start számlát akár egy bankban, akár a Magyar Államkincstárnál és oda lehet átutaltatni a pénzt a babakötvényből, illetve további összegeket befizetni pluszban a gyerek számára, amit az állam 10%-kal, de maximum évi combos 6.000 Ft-tal kiegészít.

Néha (bár már nagyon kevés helyen) az önkormányzat is fizet a babának, ilyenkor kénytelenek vagyunk Start számlát nyitni, ha szeretnénk megkapni ezt a pénzt.

A gond ezzel csak az, hogy az éves befizetés maximalizálva van évi 120 ezer forintban, azaz ennél többet akkor sem tudunk megspórolni a gyerekünknek a Start számlán, ha a fejünk tetejére állunk.

Milyen kamatot kapunk az itt tartott pénzre? A legjobb ajánlat, amit találtam, az U banké, 7%-1% költség, azaz évi 6%. Ennél csak rosszabbak vannak tudtommal.

(update: A Fókusz takarékszövetkezetnél 9%-ot adnak jelenleg, a költségekről nem tudok, állítólag nincs, de a törvény szerint amúgy sem lehet tőbb 1%-nál.)

További gond a hosszú futamidő. Például az U bank még nem volt 18 éve Magyarországon és ahogy kinéz a helyzet, ki tudja, itt lesz-e 18 év múlva? Most ad rá egy korrekt kamatot, de vajon mi lesz 10 év múlva?

Tehát összegezve:

Vagy hagyjuk ezt a kis összeget az államnál és kapunk rá egy kevéske reálkamatot, vagy áttesszük Start számlára, de akkor bizonytalan a jövőben elérhető kamatunk, viszont maximum havi 10 ezret eltehetünk még a gyereknek (összesen 2.160.000 plusz 18×6.000 állami támogatás (öszesen 108 ezer Ft 18 év alatt)).

Ha kivonom a képletből, amit én fizettem be, akkor az állami 7% helyett kapok 6%-ot plusz évi 6.000 Ft állami kiegészítést.

Tehát matematikailag megéri. Hogy a plusz ügyintézéssel és az egyéb kellemetlenségekkel együtt van-e komoly haszna, azt döntse el mindenki maga. Se az állami 42 ezer, se az általunk elrakott havi 10 ezer nem fogja megrengetni a gyerek pénzügyi életét, de persze a semminél azért kicsit több.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Tudnivalók a bankkártyákról

Pár gondolatot leírnék a bankkártyákról, hátha valakinek segítség.

Két cég van jelen komolyan Európában, a Visa és a Mastercard, amelyik felvásárolta a Cirrus/Maestro-t is.

A mi szempontunkból a különbség a két cég között, hogy a nem chipes Visa USD elszámolású, a Mastercard és a chippel ellátott Visa kártya euro alapú, illetve Európán kívül a PIN-kód köteles vásárlások esetén a MasterCard dollárelszámolású.

Ha forintban vásárlunk, ennek nincs jelentősége, de ha euróban, akkor a Visa kártyánkkal költött összeget először dollárra váltják, majd utána forintra. Ugyanez igaz, ha Mastercarddal vásárlunk dollár alapon az interneten.

» Read more

Share

Mi lesz a bedőlt, államilag támogatott hitelekkel?

Amint azt egy korábbi bejegyzésemben írtam, az állam két kézzel szórta a támogatásokat az embereknek, hogy lakást vegyenek.

A válság kitörése óta, de különösen a kormányváltás óta az állam szorongatja a bankokat a bedőlt hitelek miatt.

Amiről egy szót sem hallok sehol, hogy vajon az állam behajtja-e a bedőlt hitelekbe beleölt állami támogatásokat?

Ugyanis az állami támogatásokról szóló 2001/12-es törvény szerint ha az állami támogatással megszerzett ingatlant a tulajdonosa 10 éven belül (fiatalok otthonteremtésénél 5 éven belül) eladja, vagy bérbe adja, köteles az összes igénybe vett állami támogatást visszafizetni. Ilyenek például a szocpol, pl. 3,6 millió forint, az állami kezességvállalás (10% önerőtől lehetett lakást venni, miközben a bank csak 25%-tól adott) és a kamattámogatás, ami 4-6% évente (az öt éves állampapír kamatának 60%-a). » Read more

Share

A pénzpiaci alapokról

 Bence levelén felbuzdulva írok pár szót a pénzpiaci alapokról.

(A táblázat az ő keze munkája, köszönjük.)

Mi az a pénzpiaci alap? Egy olyan befektetési alap, amely az ügyfelek pénzét bankbetétekbe és rövid lejáratú (általában maximum 3 hónapos) állampapírokba fekteti.

Ezáltal három jellemzője van a pénzpiaci alapoknak: alacsony kockázat, likviditás és sajnos alacsony hozam.

Nézzük sorrendben:

– alacsony kockázat: mivel sem a bankbetét, sem a rövid futamidejű állampapírok nem tartoznak a kockázatos termékek közé és a kamatkörnyezet változására is gyorsan reagál az alap, ezért túl nagy meglepetés nem érhet bennünket. (Természetes ma már figyelni kell az államcsődökre és a bankcsődökre is, ezért ne higgyük, hogy nincs semmi kockázata az alapnak.)

– likviditás: talán ez a legnagyobb előnye a pénzpiaci alapnak. Bármikor betehetjük és kivehetjük a pénzt, az eltelt napokra kapunk kamatot.

– alacsony hozam. Ez két részből tevődik össze. Az egyik, hogy az alapkezelő a sima bankbetéteknél nagyobb kamatot tud kialkudni a bankoknál a nagy összegű pénztömeg miatt, viszont ez mindig el fog maradni az ügyfelek által elérhető akciós bankbetét-ajánlatoktól.

(Egyébként ez az alkupozíció legtöbbször csak elméletben működik, mert a legtöbb alapkezelő egy-egy anyabankhoz tartozik, ezért csakis az anyabankba fekteti a beszedett pénzt. Senki nem hallott még olyat, hogy az O. bankhálozatán keresztül összeszedett pénzt az O. tulajdonában lévő alapkezelő az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva az E. bank bankbetéteibe fektette volna a pénzt. Ilyen sajnos csak a mesékben vannak, az alapkezelők csak papíron függetlenek az anyabankjaiktól.)

A másik probléma a költségek: egyrészt az alapkezelői díj, másrészt a beváltás költségei. Az alapkezelői díj 0,5-1% (a közzétett hozamokból már általában le van vonva), a beváltási díj általában oda is és vissza is 500-1000 Ft között van. Ezen kívül értékpapír számlát is kell nyitnunk, aminek díja van (több helyen 0,11%, de minimum 400 Ft/negyedév)

Nézzük az elérhető hozamokat, collected by Bence:

Alap Hozam (1 éves)
ERSTE Tőkevédett Kamatoptimum 6,55 %
Allianz Pénzpiaci 5,74 %
Raiffeisen Pénzpiaci 5,72 %
Takarék Likviditási 5,65 %
K&H Forint Pénzpiaci I 5,25 %
Pioneer Magyar Pénzpiaci I 5,23 %
Futura Pénzpiaci I 5,12 %
Budapest Bonitas Plus 5,05 %
Erste Tőke- és Hozamvédett 5,01 %
AEGON Pénzpiaci 4,93 %
Generali Cash A 4,86 %
Generali Cash B 4,86 %
CIB Betét 4,83 %
CIB Pénzpiaci 4,83 %
Pioneer Magyar Pénzpiaci A 4,83 %
ERSTE Tőkevédett Pénzpiaci 4,81 %
Futura Pénzpiaci B 4,70 %
Magyar Posta Tőkevédett Pénzpiaci 4,69 %
Raiffeisen Likviditási 4,69 %
Budapest I. Állampapír 4,66 %
QUANTIS HUF Likviditási A 4,65 %
Erste Likviditási 4,60 %
Concorde Pénzpiaci 4,58 %
DIALÓG Likviditási 4,58 %
ING Pénzpiaci 4,57 %
MKB Prémium Pénzpiaci 4,55 %
K&H Tőkevédett Forint Pénzpiaci 4,41 %
QUANTIS HUF Likviditási N HUF 4,38 %
BP Bonitas 4,31 %
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci 4,28 %
Budapest Aranytrió 2. 4,09 %
Budapest Dupla Trend 4,05 %
Budapest Aranytrió 3,95 %
Volksbank Pénzpiaci 3,75 %
Quaestor Kurázsi 3,67 %
Budapest Pénzpiaci 3,28 %
Access Pénzpiaci 2,57 %
Budapest MetálMix Pénzpiaci
Budapest Világválogatott
K&H tőkevédett forint pénzpiaci E

A legelső versenyző kicsit kilóg a sorból, mert vállalati kötvénybe és jelzálog-levélbe is fektet, a kockázata nem a “minimális”, hanem az “alacsony”, legalább 6 hónapra ajánlják csak, a tőkegarancia csak két év után él, valamint a saját tájékoztatójuk szerint az eddigi maximális hozamuk 6,4%-volt, nem 6,55%. A hozamgrafikonon látszik, hogy jó párszor esett az árfolyama.

Amit fontos tudni: a pénzpiaci alapoknál a visszamenő hozamokat látjuk!!!Ebbe a csapdába a legtöbb ügyfél belesétál. Ne hasonlítsuk össze az elmúlt év pénzpiaci alap hozamait a jelenleg elérhető bankbetéti hozamokkal! Azt nézzük meg, hogy az elmúlt évben mennyi kamatot kaptunk volna a bankbetétben és mennyit az alapban. Ez főleg tavaly-tavalyelőtt volt érdekes, amikor nagyon csökkentek a banki kamatok, de a pénzpiaci alapok hozamai hatalmasnak tűntek, mert azok még az előző évre vonatkoztak, amikor magasabbak voltak az elérhető banki kamatok. Ezért aztán sokan ezekbe tették a pénzt.

Kinek ajánlom? Magánembernek nem. Több banknál kapunk látraszóló kamatot a lekötetlen pénzünkre, jelenleg például az A. banknál 5,25%-ot, egyéb költségek nélkül. Ez a legtöbb pénzpiaci alapnál több.

Kinek lehet jó? A cégeknek, akinek a szemét a bankok 3-3,5%-os kamattal szúrják ki.

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

A lakástakarék hozamairól még egyszer

Az előző lakástakarékról szóló cikkben többen nem értették, mire gondolok, amikor azt mondom, hogy lakástakarékot csak a lehető legrövidebb időre kötünk.

(//kiszamolo.hu/lakastakarek-penztar-az-evszazad-uzlete/)

Az ő kedvükért csináltam egy táblázatot, ami azt mutatja, hogyan zuhan évről-évre a lakástakarékon elérhető hozam az miatt, hogy az állami támogatás a bennlévő összegtől függetlenül csak maximum 72 ezer forint, a kamat meg mindössze csoffadt egy (vagy másfél, vagy három) százalék. Több módozat van, többféle kamattal, én az 1%-ossal számoltam. Akinek van kedve, kiszámolhatja a többire is.

A táblázat nem pontos, hiszen nem az év elején fizetjük be egy összegben a pénzt, így kamatot sem egész évre kapunk, de ez a lényegen nem változtat.

Igazából érdemes lenne az addig elért átlagos éves hozamot is minden évben kiszámolni, de ezt így vizsgaidőszakban ne várjátok tőlem 🙂 Egyébként ezt megmutatja az EBKM, amit pontosan ezért találtak ki, hogy összehasonlíthatóak legyenek a kamatok/hozamok.

Pár szó még a költségekről: A legkeményebb a szerződéskötési díj, ebből fizetik az ügynököt. Ez a szerződéses összeg 1%-a, 4 éves havi húszezres szerződésnél átlag 26 ezer Ft, 8 évesnél 52 ezer, 10 évesnél kb. 65 ezer. (Vagyis az első éves állami támogatásunk majdnem.) Mivel az ügynök keresete lineárisan nő a futamidő növekedésével, ez megmagyarázza, miért preferálja több ügynök a hosszabb futamidőt.

Ezen kívül van egy havi 150 Ft számlavezetési díj, ha pedig valaki csekken akarna fizetni, külön csekkdíj is van.

Félreértés ne essen: szerintem jó tud lenni a lakástakarék, csak tudni kell okosan kötni.

A táblázatból egyértelműen kiderül, sokkal jobban jár az, aki nyolc év helyett köt egy négyéves szerződést, amikor az lejár, betörleszti a hitelébe, vagy felhasználja és nyit egy újat másik négy évre, mint az, aki eleve nyolc évre nyitotta a számláját. Az első esetben az elért hozam közel 12% évente mind a kétszer négy évben, a második esetben a hozam mindössze 5,3% évente

Akkor végül a táblázat:

Évek száma Már bennlévő összeg az év elején Éves befizetés Államtól kapott támogatás LTP-től kapott kamat Adott évi hozam összesen Ugyanaz százalékosan
Első év 0 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 3 120   75 120   31,30%
Második év 315 120 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 6 271   78 271   14,10%
Harmadik év 633 391 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 9 454   81 454   9,33%
Negyedik év 954 845 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 12 668   84 668   7,09%
Ötödik év 1 279 514 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 15 915   87 915   5,79%
Hatodik év 1 607 429 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 19 194   91 194   4,94%
Hetedik év 1 938 623 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 22 506   94 506   4,34%
Nyolcadik év 2 273 129 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 25 851   97 851   3,89%
Kilencedik év 2 610 981 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 29 230   101 230   3,55%
Tizedik év 2 952 210 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 32 642   104 642   3,28%
Share

Lakástakarék-pénztár, az évszázad üzlete?

A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló megszületett, ennek a cikknek elolvasása után azt is olvasd el: Lakástakarékpénztári összefoglaló.

Szinte mindenki hallott már a lakástakarék-pénztárról (LTP), ahol évi 30% állami támogatást kapunk a befizetett pénzünkre (de maximum fejenként havi 20 ezer Ft után), ha azt a futamidő végén lakáscélra használjuk fel. Ez lehet lakásvásárlás, lakáshitel-(elő)törlesztés, vagy meglévő lakás felújítása.

Bárki kiszámíthatja, hogy ez ajándék pénz az államtól, amit kár nem igénybe venni. Sőt, mindezt kamatadó-mentesen.

» Read more

Share

Megéri-e a tőkegarantált illetve tőkevédett alap?

A cikkben a hosszú futamidejű (3-5 éves) tőkevédett alapokról van szó. A pénzpiaci alapokat, amelyek főleg bankbetétbe helyezik a pénzt, szintén szokták tőkevédettnek hívni. Persze ehhez túl nagy bátorság nem kell, hiszen senki nem látott még negatív banki betéti kamatokat. De a cikk nem a pénzpiaci alapokról szól. A pénzpiaci alapokról itt írtam.

Ha bemegyünk egy bankfiókba, aligha ússzuk meg, hogy megpróbáljanak ránkbeszélni egy tőkegarantált vagy tőkevédett alapot.

Ha elolvassuk a szép színes tájékoztatókat, egyből kedvet kapunk arra, hogy belefektessük valamelyikbe az összes pénzünket. Tőkegarancia mellett részesülhetünk például a távolkeleti piacok részvényemelkedéséből. Azaz miénk a haszon, ha meg bukta van, akkor véd minket a tőkevédelem. » Read more

Share

Ilyen még nem volt: őszintén az életbiztosításokról

Avagy miért nem gyarapszik a pénzünk az életbiztosításokban?

(Ebben a cikkben a unit linked biztosítások költségeiről írok. A kockázati biztosításoknak ehhez semmi köze, a vegyes biztosítások pedig még sokkal rosszabbak.)

Bevezetésként: Nem is olyan régen még őszinte pénzügyi tanácsadásból akartam megélni, ami arról szólna, hogy nem rásózok az emberekre minden drága és költséges pénzügyi terméket, hanem pont fordítva, elmondom nekik, miért ne ezekre költsék a nehezen összegyűjtött pénzüket és hogyan kezeljék azt bölcsen és okosan. » Read more

Share