Avagy miért nem gyarapszik a pénzünk az életbiztosításokban?

(Ebben a cikkben a unit linked biztosítások költségeiről írok. A kockázati biztosításoknak ehhez semmi köze, a vegyes biztosítások pedig még sokkal rosszabbak.)

Bevezetésként: Nem is olyan régen még őszinte pénzügyi tanácsadásból akartam megélni, ami arról szólna, hogy nem rásózok az emberekre minden drága és költséges pénzügyi terméket, hanem pont fordítva, elmondom nekik, miért ne ezekre költsék a nehezen összegyűjtött pénzüket és hogyan kezeljék azt bölcsen és okosan.

A múlt idő használatából is kiderül, hogy ma Magyarországon nincs igény valódi pénzügyi tanácsadásra. Az emberek inkább hagyják magukat lehúzni életbiztosításokkal és egyéb termékekkel, mintsem, hogy a költségeik tizedéért megfizessenek valakit, aki egyrészt felnyitja a szemüket, másrészt valódi szakmai tanácsot ad nekik.

Update: azóta újra elérhető ez a szolgáltatásom, bővebben itt írtam róla.

Ma mindenki a nyugdíj várható problémái miatt takarékoskodni akar és sajnos ezeknek az embereknek 99%-a belefut az életbiztosításba, majd 10-20 év múlva azt veszi észre, hogy ráfizetés volt az egész. Ezért döntöttem úgy, hogy pár szóban bemutatom az életbiztosításokat, "as it is".

Elöljáróban egy kérdés: a kedves olvasó mondjuk el szeretne tenni havi 30 ezer Ft-ot nyugdíjas éveire. Mennyit lenne hajlandó fizetni azért, hogy nyithasson ebből a célból egy életbiztosítást?

Kicsit megvilágítva a kérdést: az életbiztosításoknak két fajta költsége van: az induláskori "kezdeti költségek", amiből fizetik az üzletkötőt és a hasonló kiadásokat, illetve az állandó költségek, amik a biztosító költségeit és hasznát biztosítják. (havi 400-500 Ft kvázi számlavezetési díj, 5% átváltási díj, stb.)

Tehát a kedves olvasó mennyi levonást tartana fair-nek a saját pénzéből kezdeti költségek címén?

30 ezret? 300 ezret?

Akkor kapaszkodjanak, elkezdünk számolni.

Ha megnéznek egy biztosítási feltételt (azt a füzetet, amit senki nem olvas el, főleg azért mert úgy van írva, hogy a lényeget senki ne értse), abból kiderül, mennyi is az annyi.

Idézet az egyik legnagyobb biztosítótól:

kezdeti befektetési egység: az első és a második biztosítási évben az esedékes rendszeres díjnak a biztosítás kezdetén érvényes minimumdíjjal megegyező részéből vásárolt összes befektetési egység

Ezt még talán lehet érteni. Az első két év díjának nagy részét a biztosító félreteszi és külön kezeli.

Kezdeti költség A biztosító a szerződéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezetére a kezdeti egységek számát a tartam végéig, de legfeljebb 20 évig minden biztosítási év végén 6%-kal csökkenti.

Na, itt a lényeg. Az első két év díját részben, vagy egészben a biztosító évente 6%-kal csökkenti. Ez azt jelenti, hogy 20 év alatt az első két év díja szinte teljesen elolvad. Az első évben lesz belőle 94%, a másodikban ezt a 94%-ot újabb 6%-kal csökkentik, lesz 88,36%, a harmadik évben 83%, stb.

Konkrétabban: Ha az első két évben befizetek 720 ezer forintot (havi 30 ezret), abból a biztosító csinál  720.000×(0,94 a huszadikon) 208.875 forintot.

Azaz potom 511 ezer forintot fizetett azért, hogy nyithasson egy életbiztosítást.

Ebből fizetik ki az ügynököt és annak a főnökeit, területi vezetőket, stb. Egy ügynök átlag jutaléka az első éves díj 75% és 125%-a között van bruttóban, azaz a példában szereplő biztosításból kap 270 ezer és 450 ezer forint között valahol.

Ugye most már sejti, hogy miért minden ügynök elnézést, pénzügyi tanácsadó szerint minden gondjára az életben egyedül az életbiztosítás a megoldás?

Kicsit tovább árnyalva a kezdeti költségeket: a szokásos összeg biztosítótársaságonként változik, vagy évente 6% húsz évig, vagy 10% évente, de csak 10 évig (ekkor „csak” 469 ezer Ft a költsége), vagy nem két évet, hanem az első három évet néznek.  Nagyságrendileg minden cégnél ezek az összegek körül szóródnak a jutalékok, hiszen ha valamelyik biztosítótársaság kevesebbet akarna fizetni, gyorsan ügynök nélkül találná magát.

Vannak nagy brókercégek, akik még nagyobb jutalékot alkudtak ki maguknak, ilyenkor a biztosító társaságok új, „speciális, csak nálunk kapható” termékeket csinálnak, amik elbírják még az extra jutalékot. Nem ritka ezért az ilyen cégeknél az évi 14%-os elvonás sem! (azaz 560 ezer forint a számla végösszege)

De mi van, ha hamarabb abbahagyja a fizetést és nem tudják a teljes összeget levonni? Erre találták ki a visszavásárlási táblát. Ha két év előtt szünteti meg a biztosítást, egy fillért sem kap vissza, ha később, akkor pedig azonnal levonják ezt a költséget előre és csak a maradék jár vissza.

Egyszerűbben: ezt a pénzt már az első díjak befizetésekor menthetetlenül és visszavonhatatlanul örökre elvesztette.

Hogy miért nem egyszerre vonják le? Mert akkor senki nem lenne, aki ilyen költségek mellett biztosítást kötne. Így apránként nem olyan feltűnő.

Mit jelent a minimáldíj? A jobb cégek (de csak a jobbak!) húznak egy limitet, hogy általában havi 30 ezer megtakarítás felett a saját ügynökeiknek nem fizetnek jutalékot, ezért nem nő tovább ez a szerény kezdeti összeg.

Ez sajnos nem igaz az alkuszcégekre, ők általában úgynevezett „teli” jutalékot kapnak, azaz havi 50 vagy százezer forintnál arányosan többet vonnak le az ügyféltől. (Havi százezernél 1 millió 700 ezer Ft kezdeti költség!)

Milyen egyéb költségek vannak még?

Alapkezelői díj: ezért a pénzért kezelik a pénzünket befektetési alapokban. Ez általában 0,9 és 2,5% között van. Azaz ha az egyéb költségek levonása előtt hozott a pénzünk 8%-ot, akkor abból csak 6% a miénk, ha 2% az alapkezelői díj. Ha -6%-ot hozott, akkor -8% lesz a veszteségünk.

Havi számlavezetési díj (adminisztrációs, stb. díj) általában 400-700 Ft/hó, azaz 4.800-7.200 Ft/év

Vételi-eladási különbözet: általában 5%, egyszerű újabb lehúzás fantáziadús név mögé rejtve. A példánkban ez évi újabb 21 ezer forint.

(Ugye észrevette, hogy a fenti két apró tétel közel újabb egy teljes hónap befizetése minden évben?)

Hozamosztozkodás: ez viszonylag ritkább, a biztosító még az elért hozam 10%-át is zsebre teszi.

Nagyjából ennyit akartam elmondani a költségekről röviden. Úgy gondolom, ezt mindenkinek joga van tudnia, hiába titkolják az érintettek.

Végezetül egy jó hír a végére: a kezdeti költség akár 90%-a is megspórolható lenne induláskor.

A rossz hír: amíg az ügynök ebből kapja a fizetését, soha nem fogja elárulni Önnek, hogyan.

Update: további cikkek az életbiztosításokról:  //kiszamolo.hu/eletbiztositasok-ami-a-reklamok-mogott-van/

//kiszamolo.hu/ki-kosson-eletbiztositast/

//kiszamolo.hu/az-eletbiztositasokrol-meg-egyszer-3/

(Ha lesz kedvem, megírom egyszer, hogy hány százezret bukik az, aki nyolcéves lakástakarékkal kombinált lakáshitelt választott, hogy miért nem hoz soha semmi kamatot a tőkegarantált alap, hogy az egy százaléknyi kedvezőbb kamat miatt kiváltott lakáshitel 7-8 év múlva lesz valóban olcsóbb a hitelkiváltás költségei miatt és hasonló témákat. Az embereknek nagy szüksége lenne, hogy átlássák ezeket a termékeket.)

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en