Ilyen még nem volt: őszintén az életbiztosításokról
Avagy miért nem gyarapszik a pénzünk az életbiztosításokban?
(Ebben a cikkben a unit linked biztosítások költségeiről írok. A kockázati biztosításoknak ehhez semmi köze, a vegyes biztosítások pedig még sokkal rosszabbak.)
Bevezetésként: Nem is olyan régen még őszinte pénzügyi tanácsadásból akartam megélni, ami arról szólna, hogy nem rásózok az emberekre minden drága és költséges pénzügyi terméket, hanem pont fordítva, elmondom nekik, miért ne ezekre költsék a nehezen összegyűjtött pénzüket és hogyan kezeljék azt bölcsen és okosan.
A múlt idő használatából is kiderül, hogy ma Magyarországon nincs igény valódi pénzügyi tanácsadásra. Az emberek inkább hagyják magukat lehúzni életbiztosításokkal és egyéb termékekkel, mintsem, hogy a költségeik tizedéért megfizessenek valakit, aki egyrészt felnyitja a szemüket, másrészt valódi szakmai tanácsot ad nekik.
Update: azóta újra elérhető ez a szolgáltatásom, bővebben itt írtam róla.
Ma mindenki a nyugdíj várható problémái miatt takarékoskodni akar és sajnos ezeknek az embereknek 99%-a belefut az életbiztosításba, majd 10-20 év múlva azt veszi észre, hogy ráfizetés volt az egész. Ezért döntöttem úgy, hogy pár szóban bemutatom az életbiztosításokat, “as it is”.
Elöljáróban egy kérdés: a kedves olvasó mondjuk el szeretne tenni havi 30 ezer Ft-ot nyugdíjas éveire. Mennyit lenne hajlandó fizetni azért, hogy nyithasson ebből a célból egy életbiztosítást?
Kicsit megvilágítva a kérdést: az életbiztosításoknak két fajta költsége van: az induláskori “kezdeti költségek”, amiből fizetik az üzletkötőt és a hasonló kiadásokat, illetve az állandó költségek, amik a biztosító költségeit és hasznát biztosítják. (havi 400-500 Ft kvázi számlavezetési díj, 5% átváltási díj, stb.)
Tehát a kedves olvasó mennyi levonást tartana fair-nek a saját pénzéből kezdeti költségek címén?
30 ezret? 300 ezret?
Akkor kapaszkodjanak, elkezdünk számolni.
Ha megnéznek egy biztosítási feltételt (azt a füzetet, amit senki nem olvas el, főleg azért mert úgy van írva, hogy a lényeget senki ne értse), abból kiderül, mennyi is az annyi.
Idézet az egyik legnagyobb biztosítótól:
kezdeti befektetési egység: az első és a második biztosítási évben az esedékes rendszeres díjnak a biztosítás kezdetén érvényes minimumdíjjal megegyező részéből vásárolt összes befektetési egység
Ezt még talán lehet érteni. Az első két év díjának nagy részét a biztosító félreteszi és külön kezeli.
Kezdeti költség A biztosító a szerződéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezetére a kezdeti egységek számát a tartam végéig, de legfeljebb 20 évig minden biztosítási év végén 6%-kal csökkenti.
Na, itt a lényeg. Az első két év díját részben, vagy egészben a biztosító évente 6%-kal csökkenti. Ez azt jelenti, hogy 20 év alatt az első két év díja szinte teljesen elolvad. Az első évben lesz belőle 94%, a másodikban ezt a 94%-ot újabb 6%-kal csökkentik, lesz 88,36%, a harmadik évben 83%, stb.
Konkrétabban: Ha az első két évben befizetek 720 ezer forintot (havi 30 ezret), abból a biztosító csinál 720.000×(0,94 a huszadikon) 208.875 forintot.
Azaz potom 511 ezer forintot fizetett azért, hogy nyithasson egy életbiztosítást.
Ebből fizetik ki az ügynököt és annak a főnökeit, területi vezetőket, stb. Egy ügynök átlag jutaléka az első éves díj 75% és 125%-a között van bruttóban, azaz a példában szereplő biztosításból kap 270 ezer és 450 ezer forint között valahol.
Ugye most már sejti, hogy miért minden ügynök elnézést, pénzügyi tanácsadó szerint minden gondjára az életben egyedül az életbiztosítás a megoldás?
Kicsit tovább árnyalva a kezdeti költségeket: a szokásos összeg biztosítótársaságonként változik, vagy évente 6% húsz évig, vagy 10% évente, de csak 10 évig (ekkor „csak” 469 ezer Ft a költsége), vagy nem két évet, hanem az első három évet néznek. Nagyságrendileg minden cégnél ezek az összegek körül szóródnak a jutalékok, hiszen ha valamelyik biztosítótársaság kevesebbet akarna fizetni, gyorsan ügynök nélkül találná magát.
Vannak nagy brókercégek, akik még nagyobb jutalékot alkudtak ki maguknak, ilyenkor a biztosító társaságok új, „speciális, csak nálunk kapható” termékeket csinálnak, amik elbírják még az extra jutalékot. Nem ritka ezért az ilyen cégeknél az évi 14%-os elvonás sem! (azaz 560 ezer forint a számla végösszege)
De mi van, ha hamarabb abbahagyja a fizetést és nem tudják a teljes összeget levonni? Erre találták ki a visszavásárlási táblát. Ha két év előtt szünteti meg a biztosítást, egy fillért sem kap vissza, ha később, akkor pedig azonnal levonják ezt a költséget előre és csak a maradék jár vissza.
Egyszerűbben: ezt a pénzt már az első díjak befizetésekor menthetetlenül és visszavonhatatlanul örökre elvesztette.
Hogy miért nem egyszerre vonják le? Mert akkor senki nem lenne, aki ilyen költségek mellett biztosítást kötne. Így apránként nem olyan feltűnő.
Mit jelent a minimáldíj? A jobb cégek (de csak a jobbak!) húznak egy limitet, hogy általában havi 30 ezer megtakarítás felett a saját ügynökeiknek nem fizetnek jutalékot, ezért nem nő tovább ez a szerény kezdeti összeg.
Ez sajnos nem igaz az alkuszcégekre, ők általában úgynevezett „teli” jutalékot kapnak, azaz havi 50 vagy százezer forintnál arányosan többet vonnak le az ügyféltől. (Havi százezernél 1 millió 700 ezer Ft kezdeti költség!)
Milyen egyéb költségek vannak még?
Alapkezelői díj: ezért a pénzért kezelik a pénzünket befektetési alapokban. Ez általában 0,9 és 2,5% között van. Azaz ha az egyéb költségek levonása előtt hozott a pénzünk 8%-ot, akkor abból csak 6% a miénk, ha 2% az alapkezelői díj. Ha -6%-ot hozott, akkor -8% lesz a veszteségünk.
Havi számlavezetési díj (adminisztrációs, stb. díj) általában 400-700 Ft/hó, azaz 4.800-7.200 Ft/év
Vételi-eladási különbözet: általában 5%, egyszerű újabb lehúzás fantáziadús név mögé rejtve. A példánkban ez évi újabb 21 ezer forint.
(Ugye észrevette, hogy a fenti két apró tétel közel újabb egy teljes hónap befizetése minden évben?)
Hozamosztozkodás: ez viszonylag ritkább, a biztosító még az elért hozam 10%-át is zsebre teszi.
Nagyjából ennyit akartam elmondani a költségekről röviden. Úgy gondolom, ezt mindenkinek joga van tudnia, hiába titkolják az érintettek.
Végezetül egy jó hír a végére: a kezdeti költség akár 90%-a is megspórolható lenne induláskor.
A rossz hír: amíg az ügynök ebből kapja a fizetését, soha nem fogja elárulni Önnek, hogyan.
Update: további cikkek az életbiztosításokról: //kiszamolo.hu/eletbiztositasok-ami-a-reklamok-mogott-van/
//kiszamolo.hu/ki-kosson-eletbiztositast/
//kiszamolo.hu/az-eletbiztositasokrol-meg-egyszer-3/
(Ha lesz kedvem, megírom egyszer, hogy hány százezret bukik az, aki nyolcéves lakástakarékkal kombinált lakáshitelt választott, hogy miért nem hoz soha semmi kamatot a tőkegarantált alap, hogy az egy százaléknyi kedvezőbb kamat miatt kiváltott lakáshitel 7-8 év múlva lesz valóban olcsóbb a hitelkiváltás költségei miatt és hasonló témákat. Az embereknek nagy szüksége lenne, hogy átlássák ezeket a termékeket.)
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Nagyon tetszik a cikk. Kíváncsian várom a folytatást a végén említett témákban.<br />
Arra is kíváncsi lennék, mi a javaslatod, lakás célú, nyugdíj, és egyéb megtakarításokra.
Ezek a visszatérítős dolgok azóta terjedtek el, mióta bevezették a TKM mutatót. A visszatéritésnél nem adnak kamatot a pénzedre, vagy csak valami nevetségeset.
A hagyományosnál elvonnak évi 6-10%-ot, de kapsz kamatot.
Az újnál nem kapsz 7-8% kamatot, de visszaadnak a pénzedből.
Ugyanaz a kettő, csak a másodikat nem mutatja ki a költség-mutató.
Így tud az Axa 0,75%-os költséget kimutatni, amikor csak az alapkezelői díj 1,75% évente.
Így csak egy rossz vicc ez a teljes költség mutató.
Most kezdtem el beleolvasni az irásaidba.
Ha szerinted nem jó megoldás az életbiztosítás, mert drága, akkor Te, hogyan oldod, meg a kliensnek, hogy nyugdíjra értékállóan, félre tudja tenni a pénztét ?
Mibe tegye ?
Hova ?
Pingback: Az életbiztosítás költségei | Kiszámoló - egy blog a pénzügyekről
http://www.cig.eu/befektetok/kozlemenyek/uj-termek-bevezetese.html
Pingback: Gazdagodj meg gyorsan, hitelből! | Kiszámoló - egy blog a pénzügyekről
Tudnál olyan információt, vagy hozzá tudnál jutni, hogy mostanában mi történik az olyan lakáscélú forinthitelekkel, amelyeknél lejárt egy adott kamatperiódus? Nőnek-e a részletek, és ha igen, milyen mértékben? Nekünk nem nagyon sokára lejár, eddig jól tervezhető volt, szeretnénk felkészülni arra, ami jön… amennyire manapság egyáltalán lehet. De erről persze sehol semmi adat nincs.
Megérne egy misét kivesézni…
Kicsit reklámszagú és veszélyes.
Hogy aztán ebből mennyi jut el az MLM-es ügynökhöz a piramis alján, az más kérdés.
Tudtommal TBSZ-nél először eladod vételi árfolyamon a részvényeidet, bef. jegyeidet (kp-ra váltod), majd eladási árfolyamon veszel érte mást. Azaz az adásvételi árrést felszámítja a bank/brókercég.
Bár a cikk szerzője valóban pontatlanul fogalmazott, de szerintem erre gondolhatott.
Áthelyezés költsége: biztosítási évente az első háromáthelyezés költségmentes, ezt követően az áthelyezésre kerülő egységek vételi árának 2,5‰-e, de legalább 500 Ft, legfeljebb 5 000 Ft kerül levonásra.
—————————
Metlife (volt Aviva):
Évente az első áthelyezés költségmentes.
Újabb áthelyezés esetén a Biztosító tranzakciós költséget von le.
A költség aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza:
Átváltási költség: 0%
—————————
Generali:
Az átváltásokért a biztosító a hatályos Kondíciós listában meghatározott átváltási költséget vonja le a szerződő számlájáról.
Átváltási költség:
Biztosítási évente az elsõ két átváltás ingyenes minden további átváltás költsége az átváltott összeg 0,3%-a, de legalább 400 Ft
és legfeljebb 3 500 Ft.
—————————
CIG:
Az eszközalap-váltás díját az 1. számú melléklet 8.pontja tartalmazza:
Eszközalap-váltás díja:
Biztosítási évenként az első két átváltás ingyenes.
Minden további átváltás díja az átváltott összeg 3 ezreléke,minimum 300 Ft,maximum 3000 Ft.
—————————
Egyébként emelkedtek az átváltási költségek, korábban a 0,2% volt általános.
Annak azért örülök, hogy nem cáfoltad, hogy TBSZ esetében számolni kell az adás-vételi árréssel.
De a UL-nek az igazán nagy baja az, hogy drága, vannak jobb termékek.
“a 40 eve dohanyzo fiatalember” – ez meg mókás. 🙂
Higgyél nekem, habár a múlt adatai nem predesztinálnak semmit előre, azt bátran állítom, hogy ha helyetted gondolkodnak, az a legköltségesebb befektetés.
Szerintem itt van a lényeg. Nekem senki nem mondta 9 évvel ezelőtt, amikor megkötöttem az UL-emet, hogy ezzel foglalkozni kellene. Az ügynökkel közösen eldöntöttük, hogy a befizetett összeg milyen alapokba menjen, de arról nem szólt, hogy ezt időnként felül kell vizsgálni, azt meg főleg nem, hogy keressem őket, majd segítenek benne. Elismerem, én is felelős vagyok. Körültekintés nélkül kezdtem bele egy pénzügyi konstrukcióba. De erre csak kb egy éve döbbentem rá, amikor elkezdtem olvasni ezt a blogot.
Amit meg tényleg veszélyesnek tartok – a kedves még mindig B-netes kolléga még mindig evvel széditi aki még szóba áll vele – Evvel a konstrukcióval rendbe tetted a pénzügyi életed és bebiztositottad a jövődet. Ezt meg egy kicsit túlzásnak tartom!
Magyarországon meg a közvetitő cégek befolyása miatt a legtöbb konstrukciónál eltorzult a költségszerkezet, a szabályozás hiánya tovább rontotta a helyzetet.
Biztos van használható UL Életbiztositás és helye lehet a befektetési portfólióban (nem mindenkinél!), de nem mindegy hogy hol köti az ember, mennyit ért hozzá, és mostmár vannak alternativák is. Sokkal több embernek értékesitik mint ahánynak tényleg való. Ha meg tartalékok és tényleg korrekt tájékoztatás nélkül vág bele az ember, akkor időzitett bomba.
Most próbálunk néhány kollégával egy lehetőleg korrekt figyelmeztető szöveget összedobni amit nyugodtan ki lehet rakni a falra.
A kötvény részvény vásárlásoknál azért odak ell figyelni, attól is függ, havi részletekbe vetted a kötvényt, vagy egy nagyobb összegben. Nem tudom figyelted -e a gazdasági mutatókat, de csak akkor lenne érdemes vissza vásárolni a kötvényt ha nyereséget mutat, felmegy az ára. Bár jobban kijön az ember, ha a kötvény kisebb darabokban vásárolja elvileg, mert ha felmegy az értéke, akkor több kötvényed lesz aminek nőtt az értéke. Illetve van ez az automatizált dolog, hogy a pénzedet a vagyonkezelő ide oda rakosgatja, amikor épp csökken az értéke, akkor átkerül máshová, hogy ne értékteledjen el. Én sem látom át ezt teljesen, de több pénzügyi tanácsadóval tárgyaltam már, mert ha több helyről kapod az infot, akkor sokkal nagyobb rálátást nyersz a dolgokra, esetleges átverésekre, ki mit mond hogyan stb. Szóval ilyen kötvény részvény vásárlással csak akkor éri meg ha türelmes az ember és kivárja jobbára folyamatos figyelés mellett, mikor lesz értékesebb a kötvény. én most gondolkodtam egyfajta biztostításon, melynek egy része havi befizetéssel kötvénybe, másik fele eseti befizetéssel nagyobb összegben, kötvény és részvényekbe menne, így elvileg két részben lenne hozam, viszont ez sem egyszerű szitu.
A BNet-es kolléga odáig ment hogy a fizetést is az eseti számlára kell utalni azonnal, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőle!
A kiragadás/összehasonlitás sokszor megbukik azon, hogy nem adják ki a szerződéseket üzleti titok-ra hivatkozva, nehogy a másik biztositó megnézze. Majd ha kötött!
Szerintem a Bankmonitornak is érdekes lehet(ne) ha példáúl nekilátna ilyen termékeket is összehasonlitani. Igy az emlegetett “nem szólunk hogy a másiké milyen rossz, mert rájönnek hogy a miénk is az” is változhatna ha kellően széles nyilvánosságot kapna.
Egyébként másik pénzügyekkel foglalkozó portál is tart már tanfolyamot, érdekes, ott is az egyik pont – “Miért nem kötünk unit linked biztosítást? “. Gondolom, ők is merő irigységből gondolták igy.
Volt módja megismerni a költségeket, de nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy ne foglalkozzon vele!
Kellemes meglepetés és üditő kivétel, ha másképp csinálja.
Az MLM rendszer továbbra is komoly hibája a cégnek, tudom, most MLA-nak hivják. Vagy van valami különbség?