Csomagok vámolása: ez lesz júliustól

Attila talált egy NAV leírást, hogyan változik majd júliustól az élet a külföldről származó csomagok esetében.

Mint az ismert, már 1 forinttól is áfaköteles lesz minden unión kívüli postai küldemény július egytől az egész Unióban.

Ez már a magyar 27% áfa mellett önmagában sem olyan vidám hír, de eltörpül az mellett, hogy jelenleg a posta 3.500 forintért vállalja a vámügyintézést, mindenki más ennél is többért. Ez elég kegyetlen lesz egy másfél dolláros telefontok esetében.

Az egyik megoldás az lesz, hogy a küldő fél regisztrál a NAV-nál, hogy előre beszedi az áfát a vevőtől. Ekkor a küldő fél regisztrációs számát kell majd megadni a vámáru-nyilatkozaton, ebben az esetben nem veti ki az áfát a NAV a fogadó félre. (Mert az már megfizette a küldőnek, aki majd gondolom egyben elutalja a NAV-nak.) De vegyük észre, továbbra is van vámáru-nyilatkozat, tehát a bürökrácia megmaradt, csak a pénzbeszedés módja változott.

A kettes pont szerintem ma is így működik, a posta vagy futárcég szedi be az áfát és fizeti be a NAV-nak. Tehát ebben én semmi újat nem látok. Ez kerül jelenleg legalább 3.500 forintba, ezzel nem vagyunk kisegítve.

A hármas pont nagyforgalmú importőrökre vonatkozik, szerintem minket ez nem érint.

» Read more

Share

Külföldi csomag: mennyi a vámmentesség határa?

Üzleti célú (nem magánembertől kapott) csomagoknál 22 euróig nem kell vámeljárást folytatni és az áfát vagy az áfát és a vámot megfizetni. Vagyis ha csomagot kapunk külföldről, ez az az összeg, ami alatt fizetés nélkül bejöhet a küldemény.

Ez az összeghatár felett nemcsak az áfát (esetleg még a vámot is) kell kifizetni, hanem a vámkezelés díját, amit a postánál jelenleg 3.500 Ft, máshol még többe kerül. (Ez igazán fájó tud lenni egy 12-14 ezer forintos küldeménynél, több az ügyintézési díj, mint az áfa.)

Eddig az egyik jogszabály.

De van egy másik is. A 166. § szerint a 10 eurót el nem érő fizetnivalót nem kell befizetni. A magyar világelső áfával ez azt jelenti, hogy 37 euró (jelenleg kb. 44,5 amerikai dollár) értékig sem kell vámot (pontosabban áfát) fizetni.

» Read more

Share

A döntési fáradtság

Írtam már régebben arról, miért butaság, amikor az apró dolgokon való spórolásra megy el az energiád és közben nincs erőd és időd az igazán komoly dolgokkal foglalkozni, amin viszont milliókat buksz.

Minden energiáddal azon vagy, hogy megtaláld, hol olcsóbb megvenni a Domestost, amiből évente maximum négy flakonnal használsz és évi 200 forintot spórolsz azon, ha csak akciósan szerzed be azt a négy flakont. A megfelelő elektromos fogkefe kiválasztására és a legolcsóbb beszerzésére se sajnálod az energiádat és az idődet, összességében háromezer forintot spóroltál is rajta.

Közben a megtakarított pénzed rossz befektetésén évi egymilliót buksz vagy a vállalkozásodban nem tudsz kellően helyt állni, mert kifáraszt a mindennapok sok apró döntési kényszere.

Hogyan ne spórolj?

A jelenségnek neve is van, úgy hívják, hogy döntési fáradtság.

Azok az emberek, akiknek sok döntést kell hozniuk, észreveszik ezt és ha ügyesek, amit csak lehet, automatizálnak, hogy például ne kelljen azon gondolkodniuk, hogy milyen ruhát vegyenek fel reggel vagy elmenjenek-e aznap a konditerembe.

» Read more

Share

Fogyasztóbarát lakásbiztosítás kalkulátor

Az MNB kitalálta a többi fogyasztóbarát pénzügyi termék mintájára a fogyasztóbarát ingatlanbiztosítást, ami lehetővé teszi, hogy összehasonlíthatóvá váljanak az egyes biztosítások árazása.

Jelenleg akkora katyvasz van a lakásbiztosítások piacán, hogy gyakorlatilag képtelenség összehasonlítani az ajánlatokat. Az egyik csak 200 ezer forintig fizeti a betörés során elszenvedett kárt, a másik egymillió forintig, de ebből csak 150 ezer forint lehet műszaki cikk, a harmadik összeghatár nélkül. Az egyik biztosításnál van önrész, a másiknál nincs, az egyik fizet beázás esetén, a másik nem és így tovább.

Ezért jó ötlet volt a fogyasztóbarát otthonbiztosítás kitalálása, de valamiért a biztosítók nem verik le a poharat az asztalról a nagy sietségükben, hogy előálljanak egy ilyen termékkel. A másfél évvel ezelőtti bevezetés óta csak három nagyobb és három kisebb biztosító állt elő ilyen termékkel. (Lista és termékleírás erre.)

Az MNB csinált is egy kalkulátort, amit itt találtok. A kalkulátor kicsit bugos, a cím beírása során többször kiírta, hogy az adott címen még nem elérhető a szolgáltatás, azonban ha ezt a figyelmeztetést figyelmen kívül hagytam, később meggondolta magát és mégis csak kalkulált.

Budaörsi házra a három tavaly regisztrált biztosító ajánlatát adta ki. Pedig a Generali és a Groupama oldalán már fenn van a saját kalkulátoruk, így az MNB lehet elmaradva a kalkulátor frissítésével. (A Colonade oldalán csak egy hamarosan felirat fogad bennünket.)

A kezdeményezés remek, bár igazán hasznos akkor lenne, ha kötelező lenne a biztosítóknak kijönni ilyen termékkel.

Egy kalkulációt megér, hogy megnézd a mostani biztosításodhoz képest találsz-e olcsóbbat. (Amire figyelj, hogy úgy legyen olcsóbb, hogy legalább annyit nyújt is.) A kalkulátort elég egyszerű használni, elég egyértelműek a kérdések és a sok kis “i” betű is segít további információval, ha elakadtál volna.

Mindenképp érdemes a biztosítók saját honlapján is kalkulálni, mert ott adhatnak olyan kedvezményt, ami az MNB-s kalkulátorban nincs benne, például ha van másik biztosításod az adott biztosítónál. Illetve azt is megtudhatod, hogy például a Generalinál 5% kedvezményt kapsz a csoportos beszedésre az átutalással szemben is.

Share

Zen bankkártya és bankszámla

A fintech cégek előretörése megállíthatatlan a banki világban. Dóri küldte át a zen.com oldalon elérhető szolgáltatást.

A cég a nevét a “zero effort nonbank” rövidítéseként kapta.

A cég hároméves és mint szinte mindenki más, Litvániában kapott licencet. A cég egyébként lengyel lehet, legalábbis ott van a valódi központja és a reklámképeken zlotyban vannak az árak.

Sehol nem találtam információt a havi felhasználók számáról, a Google Play Store-ban 10 ezer+ letöltésnél tart az alkalmazása, ebből nehéz lenne pontosan megtippelni a felhasználók számát, 1.086 értékelésnél tart az alkalmazás.

Sok mindenben hasonló, mint a többi piacon lévő szolgáltató és néhány dologban más.

Mit ígér?

» Read more

Share

Lakásárindex frissítve

Írtam öt éve egy cikket az MNB lakásárindexe alapján, amit azóta is sokan belinkelnek itt is és más oldalakon is.

Lakásárak alakulása 1990-től

Mivel a lakásárindex azóta is elérhető és folyamatosan frissítik, csak gondolom azóta is ugyanúgy el van dugva, így kevesen találják meg, ezért újra csináltam a grafikonokat, hogy ne egy ötéves cikket linkelgessenek az emberek. Az adatok, amiből a grafikonok készültek, a fenti linken elérhetőek.

» Read more

Share

Legjobb befektetés a napelem

András küldött át egy ajánlatot, amit napelem telepítésre kapott. A cég nevét nem akarom leírni, de egy zrt.-ről van szó, tehát nem egy Jancsi és Juliska Bt. a szomszéd utcából.

A napelemet legtöbben megtérülés alapján veszik vagy nem veszik meg. Az András által kapott árajánlat ebből a szempontból minimum botrányos megtévesztés, nagyban hasonlít a unit linked biztosítási ügynökök számításához, mennyire jól jársz, ha kötsz egy szerződést. (Ez az ő hasonlata, nem az enyém, de igaza van.)

» Read more

Share

Raptitude

Találtam egy érdekes blogot, a Raptitude.com-ot.

A blog leginkább arra próbál választ találni, hogyan tudsz kiegyensúlyozottabb életét élni.

Az egyik cikkében arról ír, hogy képzeld el, hogy ezer évvel ezelőtt élsz, a szokásos emberek vesznek körül és az akkor szokásos dolgok történnek veled. Éled a szokásos életed, csak néha hallasz híreket, mi történt a szomszéd faluban vagy valahol nagyon messze, száz kilométerre tőled. Minden rendben valónak tűnik, megy az életed a maga útján.

De aztán kapsz egy kristálygömböt, amin keresztül sokkal több hírhez hozzáférsz, mint mások. Elkezd ömleni az információ: háborúk, éhínségek, rablások, természeti katasztrófák, gazdasági válságok és így tovább a Föld minden szegletéből.

Nem bírod magadban tartani, megosztod másokkal is a sok emberi tragédiát, igazságtalanságot, nélkülözést, a világ problémáját és az emberek gonoszságát, amikről eddig fogalmad sem volt.

Három dolog történik: az addigi életed, amivel semmi bajod nem volt, hiszen úgy éltél, mint mindenki más, hirtelen unalmasnak és túl szürkének tűnik, amikor annyi minden történik a világban illetve a világ hirtelen sokkal rosszabb hely lesz. A harmadik dolog, hogy te is és mindazok, akikkel megosztod a híreket, sokkal boldogtalanabbak lesznek és tele lesznek félelemmel, hogy mikor fog ez a sok szörnyűség velük is megtörténni.

Pedig a világ semmit nem változott, a kétségbeesésed, a depressziód, a világról alkotott új sötét képed mind egy dologra vezethető vissza: a kristálygömbre, ami szállítja neked ezeket az információkat, amire semmi szükséged és csak rosszabbá teszik az életedet.

Mára az egész társadalom nem hogy hírfogyasztó hanem egyenesen hírfüggő lett, miközben a “hírek” 98-99%-ának semmi értéke és értelme, csak arra valók, hogy teletömjék fejed teljesen felesleges és ártalmas zajjal, kétségbeesésbe és depresszióba taszítsanak: két fejjel született, lezuhant, összeütközött, elsüllyedt, lelőtték, megfulladt, elvált, megtalálta élete szerelmét, idén a negyediket és így tovább.

Az emberek ennek ellenére éppúgy habzsolják a híreket, ahogy habzsolják az eléjük rakott szemét kaját is, a chipseket, csokoládét és hasonló dolgokat. A szemét ételek túlzott fogyasztása elhízásban, cukorbetegségben és korai halálban nyilvánul meg, de ne legyenek illuzióink, a hasonló minőségű hírek túlzott fogyasztása legalább ilyen káros a mentális egészségünkre.

Ez különösen igaz most, hogy az emberek lassan egy éve be vannak zárva és sokkal több időt töltenek képernyő előtt, mint valaha, pedig már régen is túl sok időt szántak az életükből a különböző képernyőknek.

(Nem, nem az a baj, ha híreket olvasol, mert a tájékozottság soha nem árt, sőt. Ahogy az sem baj, ha eszel. Sőt, határozottan hasznos, ha eszel. A baj az, ha nem tudatosan eszel, hanem zabálsz csak, olyanokat, amiről tudod, hogy ártanak az egészségednek. Az információ esetében is csak a mennyiséggel és a minőséggel szokott baj lenni, nem azzal, ha tájékozódsz a világ valóban fontos híreiről.)

A bőség zavara

Ha érdekelnek a hasonló témák és beszélsz angolul, nézd meg a blogot, hátha találsz érdekes cikkeket rajta.

Share

Megengedhetem magamnak

A legtöbb ember anyagi döntéseit érzelmi alapon hozza meg: nekem ez jár, ha már ennyit sem kapok az élettől, akkor minek élni, keményen dolgozom, nehogy már ennyit sem engedhessek meg magamnak, nehogy már egész életemet egy panelben éljem le, Szabóék is vettek jakuzzit, pedig kevesebbet keresnek, mint mi, majd maximum spórolunk máson, de ezt az autót meg akarom venni.

Ez a mentalitás a biztos belépő az állandó anyagi problémák, a túlzott eladósodás és az ezekből származó frusztráltság világába.

Aki ennél több pénzügyi intelligenciával rendelkezik, az fel szokta tenni a kérdést, hogy anyagilag megengedhetem-e magamnak a házat, a jakuzzit, a tengerparti nyaralást, az új autót vagy egyáltalán egy autó fenntartását.

Ez egy nagyon jó dolog, ha valaki minden pénzügyi döntését ebből a szempontból is megvizsgálja.

Valóban a leghasznosabb szűrő, hogy megengedhetem-e magamnak, de legtöbbször ez önmagában még kevés.

» Read more

Share

Megélni blogolásból II. rész

A sok érdeklődő kedvéért írtam néhány éve egy cikket, hogyan tudsz anyagilag is sikeres blogot írni.

Megélni blogírásból

A cikk arról szólt, hogy egy olyan témában, amiben kompetens vagy, hogyan tudsz blogot indítani és abból hogyan lesz pénz. Leginkább úgy, hogy a szakmai hiteledet felépíted, megtalálnak azok, akiknek szüksége van a szolgáltatásodra vagy eladsz valami tananyagot, könyvet a blogodon keresztül és abból lesz pénz.

Olvastam most egy cikket egy bloggertől (és a cikk előzményét), aki havi 15 ezer dollárt keres a blogolással. Ebben semmi meglepő nincs, sok blogger keres ennyit vagy akár még sokkal többet is. Ami miatt írok róla, hogy mivel keresi ezt a pénzt.

Ő megfordította a dolgot, nem azt szeretné, hogy sokan megtalálják azt, amit ír, hanem eleve arról ír, amire sokan rákeresnek.

Miről van szó?

» Read more

Share

Beanie Babák Buboréka

Idehaza keveset hallottunk róla, de egy komoly mánia volt a kilencvenes években egy plüss játék gyűjtéséből az Egyesült Államokban.

Az egész főszereplője egy nagykeráron két és fél dolláros, kiskereskedelmi áron áron 5 dolláros plüssjáték-család, amelyet 1993-ban gyerekeknek találtak ki, először kilencféle állatfigura volt elérhető. Fél évvel később újabb húsz terméket mutattak be, köztük a több színben megvásárolható medvéket, majd folyamatosan bővült a kínálat.

Ám hamarosan az anyák eltiltották a gyerekeiket ezektől a játékoktól, mert ők kezdték el gyűjteni azokat. Hamarosan kialakult a közvélekedés, hogy a Beanie babák hosszútávú befektetés: Gigi, az uszkár, Mogyoró, a királykék elefánt vagy Hínár, a vidra olyan mértékben drágul, hogy nehéz követni az árrobbanást. De vigyázni kellett rájuk, ha már levágták róluk a címkét, mindjárt a felét érték csak. Ezért sem adták őket soha gyerek kezébe.

A gyártó cég 1998-ban már évi 1,4 milliárd dollár forgalmat csinált ezekből a “babzsák” babákból, hála a gyűjtőknek, a cég tulajdonosának a vagyona öt év alatt 2,6 milliárd dollárra nőtt.

(Mivel a nagykereskedelmi ár 2,5 dollár volt, könnyen kiszámolható, hogy évi 560 millió(!) darab babát állítottak elő. Tehát ritkának, kis példányszámúnak és különlegesnek egyáltalán nem volt mondható a termék.)

» Read more

Share

Japán elmúlt három évtizede

A 2007-2008-as válság kezelésére a nyugati jegybankok átvették a japán válságkezelési technikákat: nulla közeli vagy alatti alapkamat, mennyiségi lazítás (pénznyomtatás), az államadósság elszállásának engedélyezése (fiskális élénkítés).

Érdemes megnézni, vajon sikeresek voltak-e ezek a válságkezelési technikák Japánban, ahol először alkalmazták őket, vagy úgy járunk, mint a viccben a szomszéd:

– Szomszéd, az én teheneimnek is hasmenésük lett, mint a múltkor a maga teheneinek. Mit adott akkor a teheneinek?

– Terpentint.

Két nappal később:

– Szomszéd, az összes tehenem megdöglött a terpentintől.

– Igen, tudom, az enyémek is.

Japán egy igazi sikertörténet volt a második világháború után, egy gazdasági szempontból jelentéktelen országból a világ egyik jelentős gazdasági hatalma lett, szédületes tempóban fejlődött, a japán cégek sorra mosták le a konkurenciájukat az egész világon.

Ugyanazt a pályát futották be a hetvenes évektől, mint Kína az elmúlt 25 évben: alacsony munkabérek, alulértékelt deviza és állami támogatásokkal megtámogatott export.

» Read more

Share

Itt az új lehetőség, az NFT

Amikor már azt hiszed, mindent láttál, ezt már nem lehet fokozni, akkor érdemes megismerkedni egy most felfutó dologgal, az NFT-vel, ami a Non-fungible token vagyis nem helyettesíthető token rövidítése.

Hogy mi akar ez lenni? Egy divatos blockchain lehetőség, ahol is digitális műveket vehetsz meg elképesztő árakon. Ez lehet zene, videó, animált gifes cicás kép, gyűjthető kosaras kártya, bármi.  Ez a csodálatos videó például nem kevesebbe, mint 390 ezer dollárba kerül jelenleg. De van hatmillióért is. Dollárban persze. Ja és most adott el a Christie’s aukciósház egyet 69 millió dollárért. Igen, egy digitális fájlt, amit te is megnézhetsz az interneten. De ha te ehhez csóró vagy, félmillió dollárért talán megveheted ezt is a tulajdonosától. Elon Musk egyik tweetje most 1,1 millió dollárnál jár. Igen, az egyik tweetje.

Még mindig nem érted? Igen, persze, most nézted meg ingyen őket, sőt le is menthetted a számítógépedre és csinálhattál belőle ezer másolatot és még a keresztanyádnak is küldtél belőle kettőt e-mailben.

De eredeti csak egy van. Ezért kell olyan sokat fizetni érte.

Van a Mona Lisa, amiből csak egy van, de rengeteg másolata van olajfestményként és egyszerű plakátként is. Miért ne lehetne egy cicás videóból csak egy eredeti?

S miért kellene csak egynek lennie, egy művész miért ne csinálhatna ötven eredetit? Talán a ritka kosaras meg Pokémon kártyákból, amiért a gyűjtők milliókat fizetnek dollárban csak egy eredeti van? Ha emberek milliókat fizetnek kosarasokról készült papírkártyákért, miért ne fizethetnének milliókat ugyanezekről a kosarasokról készült digitális kártyákért?

Igazából nincs min csodálkozni, logikusan várható volt ez a lépés. Nem mindegy, hogy valaki a kilencezredik kriptóba fektet dollármilliókat vagy Elon Musk tweetjét veszi meg ugyanennyiért, ugyanúgy kizárólag abban reménykedve, hogy valaki még többet fog ajánlani érte? Ez utóbbiban több érték van és a név miatt várhatóan tovább meg is őrzi az árát. Ha bárki csinálhat kriptopénzt (és csinál is), hátha megveszi valaki, miért ne csinálhatna bárki bármilyen egyéb digitális fájlt eladásra, hátha azt is megveszi valaki?

Ha van igazi arany és már digitális arany is, miért ne lehetne igazi műkincs és digitális műkincs is? S miért nagyobb bolond az, aki egy videófájlért ad félmillió dollárt, mint az, aki Elvis Presley egyik napszemüvegét veszi meg ugyanennyiért esetleg egy harmincéves Pokémon kártyát? Értelme és valódi értéke mindnek ugyanannyi.

Azt jó volna kitalálni, mi lesz a következő? Digitális ingatlan? Csak a kitalált világban létező cégek digitális részvényei amelyek még digitális osztalékot is fizetnek majd? Érdemes ugrásra készen állni, mert már csak ezek maradtak ki és ha első leszel, nagyon gazdag leszel….

Share
1 2 3 96