Címke: portfolioblogger

A múlt héten említett K alakú recesszió egyik bizonyítéka, hogy amíg a magasan fizetett szakmákban az Egyesült Államokban csak 0,5%-kal több a munkanélküli, a rosszul fizetett szakmákban ez 16%.

Közben a múlt héten is 870 ezer ember jelentkezett be új munkanélküliként, ez még mindig közel háromszorosa az átlagos értéknek és másfélszerese a 2009-es csúcsértéknek is, ráadásul a csökkenés mértéke is szinte leállt, ezek alig jobb értékek, mint a júliusi számok és a múlt hét óta még emelkedett is. A heti 600 dollár munkanélküliségi extra támogatás kiesése sok embert visszakényszerített a munkaerőpiacra, mégsem csökken látványosan a munkanélküliek száma, ami a helyreállás lassulására utal.

Közben a lakossági fogyasztás még mindig 3,8%-kal alacsonyabb, mint januárban. Itt érdekes módon a kisjövedelműek fogyasztása még nőtt is év eleje óta (az extra állami támogatások miatt), míg a magas jövedelműek visszavettek a fogyasztásból, 8,9%-kal költenek kevesebbet. Egyrészt nem tudják elkölteni a pénzt (nyaralásra, étteremre, stb.) másrészt egyébként is kevesebbet költenek a recessziós félelmek miatt.

A kisvállalkozások bevétele több mint 20%-kal esett az év eleje óta és az új vállalkozások száma is 23%-kal csökkent idén.

Egy új felmérés szerint a megkérdezettek 46%-a élt át komoly pénzügyi problémát az elmúlt időszakban és ugyanennyien mondták, hogy legalább egy valaki elveszítette a munkáját a háztartásból vagy legalább csökkent a jövedelme.

A mineapolisi FED elnöke abszurdnak nevezte, hogy olyan törékeny az Egyesült Államok gazdasági rendszere, hogy tízévente a jegybanknak kell megmentenie a teljes összeomlástól. Feltette a kérdést, hogy miért lehet megengedni azt, hogy a nagy cégek máról holnapra élnek és a bankoknak sem kell annyi tartalékot képezni, ami az ilyen viharos időben is elégséges.

Erről a problémáról már többször írtam, például itt is:

Mentsenek meg

(Egyébként ha rajtam állna, adózással venném el a kedvét a cégeknek, hogy annyira kiürítsék a kasszát, hogy néhány hónapra elegendő tartalékuk se legyen. A cég forgótőke-igénye, havi munkabér jellegű kifizetésének és egyéb hasonló mutatók alapján hoznék egy törvényt, hogy ha ezt a pénzt is ki akarnák venni a cégből, az háromszoros kulccsal adózna. Ha itthon 15%-ot kell fizetni a normál osztalék-kivét után, akkor a cég működését hat hónapig biztosító tartalékból 45% adóval lehetne csak pénzt kivenni. Egyből nem élne annyi cég máról holnapra. De ezt csak így zárójelben.)

» Read more

Az egyik biztosító árul olyan befektetési lehetőséget a “prémium ügyfeleknek”, ami nem havi megtakarítás, hanem egyösszegű befizetés. A “beutalási díj” (ők hívják így) elég meleg pite, 3-4-5% jellemzően, vagyis több százezer forint még egy kisebb összegnél is, de utána nincs vele több költség az üzletkötők szerint.

“Kovács úr, ezt a békát le kell nyelni, de utána olyan jó lesz magának, hogy mindenki irigyelni fogja érte.”

Nem először hallom, hogy így adják el a terméket, hogy a kezdeti díj után már semmit nem kell fizetni. (A mai ügyfelet is ezzel etették, csak volt annyi esze, hogy üzletkötés előtt még felhívott. Innen a cikk apropója.)

Ezzel csak az a probléma, hogy egyszerűen nem igaz.

Ugyanis alapkezelői költség utána is van, amit évente vonnak le a bennlévő pénzedből, csak ezt nem veszed észre, mert beleépítik a hozamba. Egyedül a KIID vagy kiemelt befektetői információk nevű dokumentum árulja el ennek mértékét. Nekem is sok kattintásba került, mire előhalásztam a cég oldaláról ezeket a dokumentumokat, valamiért nincs a kirakatban, de mivel kötelező kitenni, előbb-utóbb te is meg fogod találni.

Véletlenszerűen az egyik választható alap leírására kattintva ezt találjuk ebben a tájékoztatóban:

Évente(!!!!) 1,87%-ot számolnak fel a bennlévő pénzed után újra és újra, illetve ha a hozam meghaladja a benchmarkot, még annak az ötödét is megtartják maguknak. Csak hogy tudd: tavaly 0,23%, tavalyelőtt 0,31%, előtte 0,2% volt a benchmark. Vagyis ha az 1,83% levonása után is még van mondjuk 4% hozam, akkor újabb 0,75%-ot elvesznek belőle. Ha még nagyobb a hozam, még többet.

(Hogy a jegyzési, visszaváltási költséget felszámítják-e ebben a konstrukcióban, nem tudom, ezért most azzal ne törődjünk. Lehet, hogy azt váltja ki a “beutalási díj”.)

Tehát az a “semmi további költség” nincs úgy igaz, hogy “csak” 2,5% van évente. De az árlistában is van egy “dijkulcs” nevű tétel, amit nem fejtenek ki, mi is lenne az. Ott is zömével 2,5%-okat fogsz találni.

Összegezzük: kifizetsz 3-4-500 ezer forintot azért a lehetőségért, hogy befizethess egy olyan befektetési alapba pénzt, ami további évi 2,5%-ot levon a pénzedből. Mennyit jelent 15 év alatt az a kis semmiség? Legyen 14 millió forintod, fektesd be 15 évre. Vegyél belőle például nemzetközi részvény ETF-et 0,2% költséggel, majd fizess a brókercégnek évente 0,2% számlavezetési díjat. A hozam legyen 7% évente. Ebben az esetben lesz 37,482 millió forintod a költségek után.

Most vegyél ugyanilyen alapot a fenti konstrukcióban. A hozam ugyanannyi, hiszen (közel) ugyanabba fektet ez is, ha szintén a nemzetközi részvény alapot választod. Csak a költségek különböznek. A teljes pénzed 26,281 millió forint lesz 15 év múlva a költségek után.

Vagyis 14 millió forintnál 11,2 millió forinttal lesz kevesebb pénzed 15 év alatt. (Meg persze az inflációval, de most azzal nem számoltunk.)

Ennyit arról, hogy “de utána nincs vele semmi költség”. De van, csak te nem tudsz róla. 11 millió forintért, vagy másként 80% összköltségért (az a kamatos kamat ugye) már csak érdemes lenne ezeknek utánajárni és nem elhinni, ha valaki azt állítja, hogy többé nem lesz vele kiadásod.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Januártól megszűnik a Digi mobil ingyenes tesztidőszaka és fizetőssé válik, de még így is nagyon jó lesz.

Havi ezer forintért 15 GB netet kapsz, 200 perc beszélgetést (belföld és EU), a további percek 4 Ft/perc. (Ha eddig is 200 percet beszéltél havonta és elég volt 15 GB mobilnet, akkor is pont ezer forint volt a számla, így ebben az esetben csak annyi változik, hogy a további percek 5 Ft helyett 4 forintba fognak kerülni.)

Vagy kérhetsz ugyanennyiért 30 GB netet, de akkor ugrik a 200 perc ingyenhívás.

A Junior csomag 500 Ft-ba kerül és 10 GB netet tartalmaz és 4 Ft minden perc hívás.

A roamingszolgáltatásról később tájékoztat a cég.

A’szem megtartjuk a Digi kártyákat továbbra is.

Köszönjük a hírt Kommenteleknek.

Ádám nem bírta tovább nézni tétlenül, hogy sok cikkbe tettem bele kalkulátort excel táblában, ezért csinált egy online kitölthető kalkulátorgyűjteményt, amit itt érhettek el.

Az első egy (lakás)hitel és hitelkiváltás kalkulátor. Írd be, mennyi összeget szeretnél felvenni, kamatnak írj be 3-4,5% közötti értéket, ez most nagyjából a piaci realítás és játssz vele nyugodtan. Emeld a futamidőt, csökkentsd a kölcsön összegét és a többi. Látod havi lebontásban is, mennyi a havi törlesztő kamatrésze és tőkerésze, illetve mennyi az aktuális tartozás.

Ha hitelkiváltáshoz használod, add meg azt is, mikor vetted fel a hitelt és az új hitel paramétereit.

A megtakarítási kalkulátor abban segít, mennyi pénzed lesz, ha most van X ezer forintot és Y-t teszel hozzá havonta a megadott időszakon keresztül. Hogy ne csapjon be az infláció, érdemes csak infláció feletti kamattal számolni és nem elfelejteni, hogy a havi elrakott összeget is növelni kell inflációval.

A mennyit tegyek félre nyugdíjra, autóköltség-kalkulátor, bérlés vagy saját lakás és a többi kalkulátor azt tudja, ami a nevéből kiderül.

Ha valami hibát találtál, vagy szeretnél további kalkulátorokat is látni itt, jelezd a hozzászólásokban.

Addig is köszönjük Ádám munkáját.

– Az amerikai munkaügyi adatok eddig szépen alakultak, legalábbis papíron. Azonban még mindig 800 ezer fő felett van hetente az új munkanélküliek száma, illetve többen felhívták a figyelmet, hogy a cégek hamarosan rendbe akarják hozni majd a jövedelmezőségüket, amire két módjuk van: vagy többet értékesítenek vagy ha ez nem megy, akkor a költségeken faragnak, ami egyértelműen növelheti a közeljövőben az elbocsátásokat.

– Az amerikai tőzsdén tovább folytatódott a csökkenés, bár ezen a héten inkább csak kerekítési hibahatáron belül csökkent az S&P 500 index, főleg a technológiai cégek csökkentek, amik eddig kiugróan nőttek. Ezzel együtt is mind az S&P 500, mind a Nasdaq index pluszban áll idén.

– Az Amazon által júniusban felvásárolt Zoox megkapta a jogot, hogy önvezető autókat teszteljen Kaliforniában, emberi felügyelet nélkül. Így a Google anyacége által birtokolt Waymo, a Nuro és az AutoX mellett negyedikként ő is élesben tesztelheti az önvezető autóit az utakon anélkül, hogy ember ülne benne, amennyiben 72 km/h-nál nem mennek gyorsabban és az időjárási körülmények megfelelőek. (További hatvan cég csak állandó emberi felügyelet és jelenlét mellett teheti ugyanezt. Ide tartozik az Uber és sokan mások még.)

Az Amazon célja világos: minél hamarabb emberi erőforrás nélkül szeretné házhoz szállítani a csomagjait, amint a technológia készen lesz erre.

– A fenti hírhez kapcsolódik a régi félelem, hogy a robotok illetve az automatizálás egyre több munkahelyet veszélyeztetnek. Itt egy (újabb) lista, kik lehetnek a legnagyobb veszélyben. Idézet a cikkből, amit a McDonald’s egyik fejese mondott: “It’s cheaper to buy a $35,000 robotic arm than it is to hire an employee who’s inefficient making $15 an hour bagging french fries.”

– Ha a 2020-as évből nem lett volna elég eddig is, annyi hurrikán fordult elő az idei szezonban az Egyesült Államokban, hogy elfogytak a nekik adható nevek idénre. 1953 óta a jelentősebb hurrikánoknak nevet adnak az abc sorrendjében, mert úgy könnyű rájuk hivatkozni. Eddig egyszer fordult elő ilyen helyzet, hogy kifogytak a nevekből egy szezon alatt. Ezért mostantól idén a görög abc betűit használják tovább, már a bétánál járnak.

» Read more

Szembejött egy cikk egy amerikai pénzügyi tanácsadótól. Kíváncsi voltam, mit tud ajánlani az ügyfeleknek, hogy legalább ne bukjanak a megtakarításaikon. Mivel korrekt volt, rövid távra nagyjából semmit.

Sokan szeretnének valami remek tanácsot, hogyan forgassák meg azt a pénzüket nagy haszonnal, amiből három év múlva mondjuk lakást akarnak venni.

Itt két cél feszül egymásnak: legalább ne veszítsünk a pénzen az infláció miatt addig se, amíg nincs rá szükségünk és az, hogy biztos ne érjen a pénz kevesebbet, amikor fel akarjuk használni. A harmadik szempont, hogy hozzá is férjünk a pénzhez, amikor kell, ez különösen vésztartaléknál kiemelten fontos. (Az egyén kockázattűrő képessége általában még tovább szűkíti a lehetőségeket.)

Olyan ez, mint a zsidó házasságközvetítő a viccben: a vőlegény által felsorolt szempontok és igények alapján gond nélkül összehoz öt házasságot. De egyet képtelenség.

Nagyon sokan járnak hasonló cipőben már több mint egy évtizede: nem sokat szeretnének, csak legalább annyit, hogy ne értéktelenedjen el a pénzük. Nyugat-Európában és úgy általában az egész fejlett világban ez nagyjából lehetetlen küldetés. Az elmúlt évtizedben eladósodni volt jó csak, a megtakarítók nagyon komoly veszteségeket szenvedtek, normális kockázat mellett még az inflációs veszteségek ellensúlyozása is reménytelennek tűnt.

» Read more

A Transferwise-t régóta szeretjük, csak a Revolut megjelenése egy kicsit elhomályosította a létét.

Most bejelentették, hogy hozzáférést kaptak a magyar fizetési rendszerhez és már tudnak magyar számlaszámot is biztosítani. Nem voltam rest, írtam nekik, hogy pontosan hogyan kell ezt érteni, mire lehet használni az így kapott számlát és számlaszámot. Mert ha kiváltja a magyar bankszámlát, sokaknak lehet érdekes, mint egy olcsó számla, amin ráadásul jól is lehet pénzt váltani.

Következzen a levelezésünk:

Lesz saját magyar számlaszámom a Transferwise-nál? Ha igen, mennyi a kártya díja, a havidíj és az átutalási díj? Küldhetek-e erről a számláról forintban pénzt bármely más magyar bankszámlára? (A lényeg az, hogy használhatom-e a Transferwise számlát szokásos magyar bankszámlaként, és milyen áron.) Hogyan tudom feltölteni a számlámat?

A választ a Google fordította, mert lusta voltam ennyit gépelni és egész értékelhető a fordítás, de utána bemásolom angolul is.

Igen, a TransferWise-számláján személyes banki adatokat fog kapni forintegyenlegéről. Ha az „egyenleg nyitása” gombra kattint, kiválaszthatja a magyar forintot, és azonnal megkapja személyes banki adatait, így forintot kaphat, mint egy helyi.

Magyar egyenlege lehetővé teszi, hogy tartson forintot, küldjön forintot, konvertáljon forintot és fogadjon forintot. A forint befizetése magyar egyenlegébe ingyenes. Amikor forintot küld vagy konvertál, mindig megkapja a valódi árfolyamot (a középpiaci árfolyamot, amelyet a Google-n, a Reuters-en vagy a Bloombergen lát), és a TransferWise a szokásos alacsony konverziós díjakat számolja fel. Mindig pontosan tudni fogja, mennyit fizet, előre, mivel büszkék vagyunk az átláthatóságra.
Ha forint egyenlegéből forintot szeretne magyar bankszámlára küldeni, alacsony fix díjat fizet. Ha azonban a kártyát használja, akkor csak akkor fizet díjat, amikor valutaátváltásra kerül sor (ismét a valódi árfolyamon, a TransferWise alacsony költségű díjaival).

Különféle módokon töltheti fel a TransferWise számláját. Ezt megteheti banki átutalással, kártyával (hitel- és betéti kártya) vagy az Apple Pay / Google Pay szolgáltatással.

Yes, you will receive personal bank details for your HUF balance in your TransferWise account. If you click on ‘open a balance’, you’ll be able to select Hungarian forint and will receive your personal bank details immediately, so you can receive HUF like a local.
Your Hungarian balance allows you to hold HUF, send HUF, convert HUF and receive HUF. Receiving HUF into your Hungarian balance is free. When you send or convert HUF, you always get the real exchange rate (the mid-market rate you see on Google, Reuters or Bloomberg) and TransferWise will charge you its usual low conversion fees. You will always know exactly how much you pay, upfront, as we pride ourselves on transparency.
If you want to send HUF from your HUF balance to a Hungarian bank account, you’ll pay a low fixed fee. However, if you use the card, you only pay a fee when a currency conversion takes place (again, at the real exchange rate with TransferWise’s low cost fees). There are different ways in which you can top up your TransferWise borderless account. You can do this via bank transfer, card (credit & debit card) or Apple Pay/Google Pay.

Miért jobb ez, mint egy akármilyen másik bankszámla?

Olyan heves vita alakult ki az előző cikk alatt az elektromos autókról, pontosabban azok használhatóságáról, hogy gondoltam egyszerűbb egy kis cikket írni róla és akkor nem azt a topikot offoljátok szét. 🙂

Felmerült, hogy annyi töltő a világon sem lesz, ahány elektromos autó, hogy még öt Paksot kell építeni, hogy nem bírja el a hálózat a sok töltő autót, másfél nappal tovább tart az út a sok töltés miatt és a többi felvetés.

Mivel kevés embernek van elektromos autója ellenben sokaknak véleménye, viszont többen vennének majd valamikor, talán nem felesleges ezekre a kérdésre válaszolni.

Az elektromos autó használata egy rémálom volt, három éve írtam is róla egy cikket, valóban teljesen használhatatlan volt városon kívül, de mindezt legalább aranyáron kaptad. Persze zárt csoportokban le lehetett írni, hogyan jutott el mégis valaki mellékutakon 65 km/órával akár kétszáz kilométerre is, ha nem kellett fűteni és az eső sem esett. De az túlélőtúra volt csak nagyon fanatikusoknak.

Kalandjaim az elektromos autóval

A kulcsszó azonban a volt. Amikor a fenti cikk született, az egész Alföldön volt összesen két darab lassú töltő(!!!) és a legnagyobb akkumulátorú autó a 30 kWh-s Nissan Leaf volt a 35 millió forint alatti ársávban.

Így esélyed sem volt, hogy elmenj Békéscsabára, arra meg végképp nem, hogy két óra múlva indulj is vissza Budapestre. Mivel Békéscsabán akkor semmilyen töltő nem volt, konnektorról egy este alatt tudtad feltölteni az autódat és reménykedtél, hátha kitart a szufla Budapestig. (Jellemzően nem.)

Csak azóta nagyot fordult a világ, még ha nem is elég nagyot.

Ma, három évvel később száznál jóval több töltő van csak az Alföldön, egy részük villám és félvillám töltő, az új elektromos autók akkumulátorai pedig minimum 40 kWh-ak (kivéve néhány miniautót), de már jellemzőbb az 55-64-es aksiméretek, a jövőre érkező autóknál pedig a kisebb akkumulátor lesz az 58 kWh, ami egy-másfél éve még a nagy méretű aksit jelentette.

» Read more

Ez történt a héten a gazdaságban, ami érdekes lehet:

– Az év eleji felfordulás az ellátási láncokban és Trump elnök törekvése is azt vetítette előre, hogy sok cég fogja elköltöztetni a gyárát Kínából és közelebb hozni a gyártást a saját piacaihoz. Mint kiderült, nem eszik olyan forrón a kását, nem olyan könnyű megfelelő ipari környezetet, beszállítókat, jól képzett szakembereket és viszonylag olcsó termelést találni máshol. A Kínában üzemelő nagy amerikai cégek mindössze 4,3%-a nyilatkozott úgy, hogy vissza akarja vinni a termelést az USA-ba és több cég nyilatkozott úgy, hogy nem akar helyet változtatni, mint tavaly ilyenkor. Az SCMP cikke erre.

– A német kormány javított az idei előrejelzésén, már “csak” 5,8%-os GDP csökkenést vár a tavaszi 6,3%-os előrejelzés helyett erre az évre. Az adóbevételek 2024-ig várhatóan 29,6 milliárd euróval fognak elmaradni az előre tervezettől, ebből 19,1 milliárd euró a kormányzati adóbevételek elmaradása.

– Az Egyesült Királyságban is 18,6%-kal áll magasabban a GDP, mint áprilisban, de még így is 11,7%-kal alacsonyabb a februári értéknél a friss júliusi adatok alapján.

– A bőkezű amerikai támogatás második fordulójára hiába várnak az érintettek, megint nem szavazta meg azt a szenátus, pedig sokan reménykedtek abban, hogy még előtte lesz döntés róla, hogy az előző munkanélküli támogatás július végével kifutott volna. Azóta sincs döntés a folytatásról. A döntés hiánya segít abban, hogy csak 3.300 milliárd dollár legyen az idei költségvetési hiány az októberben véget érő gazdasági évben, ez éppen háromszorosa az eddigi rekordnak, amit egyébként tavaly sikerült felállítani, aminek oka a cégeket és a leggazdagabbak érintő adócsökkentés volt.

» Read more

Felmerült már többször kérdésként, hogy van-e olyan ökölszabály az ingatlanvásárlásnál, mint az autóvásárlásnál, hogy ne vegyél 3-6 havi nettó fizetésednél drágább autót és a vagyonod 10%-ánál több ne álljon autóban, vagy mint a mobilnál, hogy egyheti fizetésednél drágább mobilt nem érdemes venned.

Milyen autó fér bele a költségvetésedbe?

Már írtam néhány éve a témáról, miszerint az éves nettó jövedelmed négyszeresét fizesd ki az ingatlanodra és lakhatásra (törlesztőre vagy bérlésre és a rezsire) ne fordíts többet a nettó havi jövedelmed 40%-ánál. De vajon a mai árak mellett ezek tartható szabályok-e?

Mekkora ingatlant vegyél?

Az biztos, hogy sokaknak jó lenne egy ilyen kapaszkodó, mert rengeteg emberrel találkoztam még az ismerősök között is, akik egyszerűen túl nagy ingatlant vettek. Sok olyan ház van, ami soha nem készült el vagy négy-öt évvel a beköltözés után is még félkész és folyamatosan épül.

Sokan leharmadolják az életszínvonalukat és 15 évig hónapról-hónapra élnek, csak hogy megvehessék vagy felépíthessék Életük Házát:

Megér ennyit?

Mai fizetéseket figyelembe véve egy budapesti kétkeresős átlagcsalád kb. 550 ezer forint fizetéssel 26 millió forintig gondolkodhat. Ezért kapnak egy panelt, ilyen fizetés mellett szerintem az egy reális lehetőség, vágyni lehet jobbra, de ez a racionalitás.

Két átlag feletti fizetés mellett, mondjuk 1,2 milliós havi bevétellel 57 millióig gondolkodhatunk a 48 hónapos szabállyal. Ez egy régi, nem túl nagy házra elég Budapesten vagy környékén, amire még sokat kell költeni, vagy olyan messze van Budapesttől, hogy a déli harangszó délután háromra ér csak ki. Esetleg egy 60 négyzetméteres újépítésű lakásra elég.

Egy 120 milliós Budapest környéki házhoz havi 2,5 milliós bevétel kellene.

Ha a bérlést (vagy hiteltörlesztést) nézzük, akkor is stimmel még mindig a 40%-os szabály. Levéve a rezsit, mondjuk legyen 30% a bérleti díjra fordítandó összeg maximuma. Ez az 550 ezres családnak havi 165 ezer forint, az 1,2 millió forintos bevételnél 360 ezer, s 800 ezer körül már szép házakat is ki lehet bérelni a 2,5 milliós fizetés mellett.

Véleményem szerint még mindig tartható a maximum 4 év bevétel a vásárlásra vagy a bevétel 40%-a lakhatásra szabály. A vágyakra nem biztos hogy elég, de a reális szükség még mindig belefér ezekbe a számokba.

Persze mint minden ilyen szabály, ez is általánosítás, de kiindulási pontnak szerintem jó lesz.

Ha másképp gondolod, úgyis leírod a hozzászólásokban, attól nem félek, hogy nem. 🙂

Az augusztusi amerikai munkaügyi adat jól alakult, 8,4%-ra, vagyis 13,6 millió főre csökkent a hivatalos munkanélküliség aránya, távmunkában az alkalmazottak 24,3%-a dolgozik a járvány miatt.

5,2 millió ember nem keres munkát a járvány miatt, így a szabályok szerint ők nem számítanak munkanélkülinek, noha azok. A számuk még 6,5 millió volt júliusban. További 1,8 millió szintén nem számít munkanélkülinek hasonló okokból. Sokan vannak részmunkaidőre áthelyezve, ők sem számítanak munkanélkülinek.

1,4 millióval több embernek van munkája, mint júliusban, ebből 344 ezer állami alkalmazott lett, 238 ezer ezek közül ideiglenes. A rossz hír, hogy a tartósan munkanélküliek száma 534 ezer fővel nőtt.

További gond a mi közmunkánkhoz hasonló állami szerepvállalások, amik torzítják az adatokat, erről bővebben erre.

A munkanélküliség és az általános gazdasági helyzet miatt a 30 év alatti, de 18 évesnél idősebb amerikai fiatalok 52%-a lakik (újra) a szüleivel. Az eddigi legmagasabb érték 48% volt 1940-ben. Egyébként ez a szám a hatvanas évektől folyamatosan emelkedett 29%-ról egészen 47%-ra idén februárban, majd hatalmasat ugrott az elmúlt fél évben. A munkanélküliség is az egyik legmagasabb ebben a korosztályban, a munkát kereső 20-24 évesek 18,3%-ának nem volt munkája júliusban.

» Read more

Írtam már róla egy éve, hogy 2021-től eltörlik az eddigi 22 eurós határt és minden egyes külföldről érkező csomagot vámkezelésnek vetnek majd alá. Nem is az egydolláros vacakra fizetendő 27 centes áfa lesz a nagy érvágás, hanem ha lesz költsége a vámkezelésnek. (Bár ígérik, hogy automatizált lesz a rendszer és közvetlen lehet majd bankkártyával fizetni a NAV-nak, így a Posta jelenleg 3.000 Ft-os vámkezelési díja talán kiesik.)

Hamarosan vége a kínai csomagoknak?

Mivel nem hallottam róla, hogy halasztanák a rendszer bevezetését és már csak néhány hónap van januárig, ha akarsz még venni valami vackot Kínából, most érdemes megrendelni, hogy idén be is érjen.

S ha már Kína: vettem az Aldiban aranyáron szájmaszkot 300 forintért darabját, egyszerű sebészeti maszkot. (Szerencsére tavaly betankoltam a normális maszkokból ugye, de azokat elraktam komolyabb járvány esetére, mert olyan sok azért nincs és most 4.500 forintot kérnek egy olyan maszkért, amit tavaly még 800 forintért vettem.)

Na, a legtöbb maszk szimplán szétszakadt, volt, amelyik még hordás előtt, a fül ragasztása kritikán aluli.

Berágtam a gagyi, hulladék minőségre és az arcpirító árakra, rendeltem inkább az Aliexpressről maszkokat. 40 darab volt 17 dollár, vagyis 127 forint darabja. (Ma láttam teljesen hasonlókat a Rossmannban 1.200 Ft-ért darabját.) Tartós, kényelmes, fényévekkel jobb, mint az itthon kapható 300 forintos maszkok. A KN95 vagyis európaiul FFP2, ami rá van írva, biztos nem igaz, mert van igazi FFP2 maszkom is, abban sokkal nehezebb levegőt venni. De ennyi pénzt megér és biztos többet véd, mint egy sebészi maszk. Rendelés után egy héttel már az országban volt, persze az utolsó 30 kilométer tartott három hétig, de relatív gyorsan megkaptam.

De ez csak úgy eszembe jutott. A lényeg: még néhány hónap, utána valószínűleg nem fogsz akarni semmit rendelni Kínából, ami eddig vámmentesen bejött.

Update: A helyzetre való tekintettel halasztják a rendszer bevezetését július elsejére.

A tőzsdére befektetni mindig kockázatos. De ha most belépek, mi lehet a legrosszabb eset, mire újra a pénzemnél vagyok?

Erre a kérdésre nem tudjuk a választ, azonban azt meg tudjuk nézni, hogy az elmúlt 90 évben ha a legrosszabbkor szálltál volna be, akkor hány évet kellett volna várni arra, hogy újra nullán legyél.

Azonban a válasz nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Mert látszólag könnyű dolgunk van: az S&P 500 index 2000 márciusában ennyi pont volt, mikor lett újra ugyanannyi pont, tehát akkor kerültem vissza nullára.

Három tényező miatt nincs sok értelme az ilyen elmélkedésnek.

Az egyik az infláció. Hiába lett újra mondjuk 1.517 pont az index, ha közben az infláció megette a pénzem felét. Akkor csak nominálisan vagyok ugyanott, nem értékben.

A másik az osztalék, amit megkapok és újra be tudom fektetni. Az infláció ellenem dolgozik, az osztalék viszont nekem haszon.

A harmadik az alternatív hozam. Azt a pénzt akár csak állampapírban forgatva is hasznot értem volna el. Így még az inflációval korrigált, osztalékkal módosított nulla hozam is ráfizetés ahhoz képest, ha állampapírba tettem volna a pénzem.

Ami fontos még, hogy az amerikai tőzsde csak egy tőzsde a világon, ráadásul az egyik legjobban teljesítő a fejlett piaci tőzsdék között. Csak az elmúlt 20 évben az első évtizedben a fejlődő országok voltak a nyerők, amik pocsékul teljesítettek a második évtizedben, ami egyértelműen az USA évtizede volt. A fejlődő országok ezzel szemben nagyjából semmit nem hoztak a második szakaszban. De legrosszabbul az egyéb fejlett országok teljesítettek 2000 óta.  (S  a dollár, mint deviza  árfolyamváltozását  az egyéb devizákhoz képest még nem is említettük.)

S az S&P 500-as index is csak egy az amerikai indexek közül. De most nézzük meg azt, mi lett volna, ha abba fektetjük a pénzünket közvetlenül a nagy esések előtt. (Az S&P 500 csak 1957 óta létezik, így ez a dátum előtt mesterségesen szoktak számolni ezzel az indexszel.)

Ezt a kalkulátort használjuk, mert inflációval és osztalékkal is számol.

Mi lett volna, ha akkora lúzerek vagyunk, hogy 1929 októberében szállunk be az amerikai tőzsdére?

» Read more

Eltelt egy újabb hét, nézzük mi történt a nagyvilágban.

Közeledik az ősz, a nyári uborkaszezonnak lassan vége. Egyre több a cikk, ami a világvégét jósolja, mintha kezdenének rájönni az emberek, hogy még sincs minden rendben a világban. A sok huhogó már arról beszél, hogy V alak helyett W alakú lesz ez a visszaesés.

Idén már 46, egymilliárd dollárnál több eszközzel rendelkező amerikai cég jelentett csődöt, ez új rekord, ehhez képest sehol nincs a 2009-es adat, amikor egész évben összesen volt 38 ilyen cég. Az új munkanélküliek száma is emelkedett a múlt héten az Egyesült Államokban.

Ez a tőzsdén egyelőre nagyon nem látszik, mindegyik amerikai tőzsdeindex új csúcsokon van, vagyis feljebb állnak, mint idén tavasszal. Ahogy az egyik híres közgazdász megfogalmazta, a FED-nek döntenie kellett márciusban, hogy végignézi a teljes összeomlást vagy mániát gerjeszt a piacon. A mániát választotta. Ezért a FOMO mellé (fearing of missing out) egy új kifejezést is érdemes megtanulni, ez pedig a TINA, vagyis There Is No Alternative.

» Read more

Nagyon nehéz időket élünk. Az egész életünk egy nagy összevisszaság, keményen kell dolgozni, hogy megéljünk, ha éppen nem dolgozunk, akkor a munka miatti stresszt kell kipihenünk. Megélhetési válság van, a nagyvárosokban átlagember már nem tud ingatlant venni. Az ember, ha egyáltalán egyről a kettőre képes jutni, ahhoz is rengeteg hitelt kell felvennie. Ezután ott lebeg a feje felett, hogy bármikor munkanélküli lehet. Hónapról hónapra élünk és megpróbáljuk valahogy fenntartani az életszínvonalunkat.

Régen minden jobb volt. Akár a 150 évvel ezelőtti, de akár csak az 50 évvel ezelőtti állapotokat nézzük. 150 éve az emberek ráértek mindenre, a család összetartott. A földművesek megtermelték maguknak az élelmiszert, megépítették a saját házukat, azt a keveset pedig, amit venni kellett, azt megvették az eladott terményekből. De ötven-hatvan éve is volt létbiztonság, az embernek megvolt mindene, egy gyári munkás is megélt. Nem csak itthon, de például az Egyesült Államokban is. Egy lakás nem vágyálom volt, ahogy a tisztes megélhetés sem.

Nem volt ennyi fenyegetettség a világban és bizonytalanság.

Mi romlott el ennyire a világban és miért?

Ezt a kérdést sokan felteszik és sokan gondolkodnak azon, miért volt sokkal jobb régen élni. Mit csinálunk rosszul, hogy így elromlott az életszínvonalunk?

A gond az, hogy a kérdésfeltevés önmagában hibás. Egyáltalán nem volt jobb az élet se 150, se 50 éve. Igazság szerint sokkal, de sokkal rosszabb volt az élet. Ma sokkal jobban él az átlagember, mint valaha. (Más kérdés, hogy ez a jólét világszinten hitelből van finanszírozva, mind az egyének, mind az államok tekintetében.)

Az emberek több vagyont halmoztak fel az elmúlt negyven évben, mint előtte az egész történelemben. (Igaz, soha nem is éltek ennyien a Földön.)

Az emberek tizede él jelenleg a világon extrém szegénységben, kétszáz éve még az emberek 80%-a tartozott ide. Ma a gyerekek 4%-a hal meg ötéves kora előtt, az 1800-as évek elején még közel fele nem élte meg ezt a kort. Soha nem haltak meg ilyen kevesen háborúban, járványban vagy katasztrófában, mint az elmúlt negyven évben, vagy például soha olyan kevés terrorcselekmény nem történt Európában, mint az elmúlt 15 évben.

» Read more