Címke: portfolioblogger

A blog hitelügyintézője Gábor hívott fel, hogy mennyire olcsók lettek a szabad felhasználású jelzáloghitelek, jó lenne írni róla. (Szabad felhasználású az a jelzáloghitel, amit a meglévő ingatlanodra veszel fel és arra használsz, amire csak akarod.)

A szabad felhasználású hitelnek vannak előnyei, ilyen például, ha lakást akarsz venni, előre felveszed a kívánt összeget a már meglévő másik ingatlanodra és már készpénzes vevőként jelensz meg a piacon, nem vásárláskor kell elkezdeni a hitelügyintézést, ami akár másfél hónap is lehet. Ez eddig nem érte meg, hiszen lényegesen több volt a kamata a szabad felhasználású hiteleknek, mint a lakásvásárlási hitelnek.

Most már közel annyiért kapsz szabad felhasználású hitelt, mint normál lakáshitelt (bizonyos feltételek mellett), így ez is lehet alternatíva.

Persze vannak hátrányai is, például lakástakarékpénztári megtakarítást nem tudsz beletörleszteni és nem jár rá a gyerekszülés esetén az állami adósság-elengedés, illetve önsegélyező pénztárból sem lehet törleszteni.

Úgyhogy Gábor írt is egy cikket ezekről a hitelekről, természetesen nem bírta ki, hogy saját magát ne reklámozza benne, ezt nézzük el neki. 🙂 Ha neked aktuális a téma, elgondolkodhatsz azon, hogy nem lakáshitelt veszel fel, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt.

Két, az árazásában a többi szabad felhasználású hitelhez képest nagyságrendileg kedvezőbb, a legjobb lakáshitel ajánlatokéhoz nagyon közel eső bármilyen célra felhasználható hitelajánlat bemutatása előtt rendhagyó módon engedjetek meg egy közepesen hosszú „történelmi” visszatekintést arról, hogy mikor és milyen okokból nyílt szét vagy záródott az olló a lakás- és egyéb célú jelzáloghitelek árazásában a 2000-es években. (Akit ez nem érdekel az nyugodtan ugorja át ezt a részt.)

A 2008-as pénzügyi válság előtt több pénzintézet is kínált szabad felhasználású jelzáloghitelt lakáshitellel megegyező, vagy annál nem jelentősen magasabb kamattal. Ebben az időszakban viszonylag alacsony volt a bedőlt/nem fizetett jelzáloghitelek aránya. Nem volt érzékelhető különbség jelzáloghitelek kihelyezésében kockázati szempontból a hitelcél függvényében.

Nem lakáscélú jelzáloghitelt igénylők között az alábbi négy hiteligénylő-profil/hitelcél meglehetősen gyakorinak számított:

1. Vállalkozó, aki magánszemélyként a saját ingatlanát fedezetként felajánlva felvett hitelből igyekezett feltőkésíteni a vállalkozását.
2. Azon korábban több hitelt egymással párhuzamosan fizetők, akik a tartozásaikat egy kedvező kondíciójú jelzáloghitellé egyesítették.
3. Azok, akik valamely adósságcsapdába került közeli hozzátartozójuk kisegítésére
vettek fel hitelt, bízva abban, hogy a jobb kondíciójú hitelt a megsegített már fogja
tudni fizetni.
4. Azok a befektetési céllal ingatlant vásárlók, akiknek fontos volt, hogy készpénzes vevőként tudjanak fellépni egy-egy jó árú, jó befektetésnek tűnő ingatlan megvásárlásakor. Ők a készpénzt a vásárlás előtt felvett szabad felhasználású hitellel egészítették ki, vagy helyettesítették.

A válság megérkeztével a vállalkozások tömegesen mentek csődbe. A korábban fizetési nehézséggel küzdők még nehezebben, vagy egyáltalán nem tudták fizetni a hiteleiket. Az ingatlan árak esni kezdtek, a bérleti díjak csökkentek. Azok akik a befolyt bérleti díjból fizették volna a hitelüket bajba kerültek . Mindezek tetejébe jött a devizahitel kamatok emelkedése és a forint gyengülése és a devizaárfolyamok elszállása. A szabad felhasználású hitelek között sokkal magasabb volt a nem vagy késedelmesen fizető ügyfelek aránya.

A válságból kifelé jövet több pénzintézet úgy döntött, hogy csak igazolhatóan lakáscélú felhasználásra kínál jelzáloghitelt. Mások csak nagyon drágán és szigorú hitelbírálat után, vagy magas szintű egyedi engedélyhez kötötten nyújtottak szabad felhasználású hitelt.

Hogyan jutottunk el innen oda, hogy bizonyos pénzintézetek, bizonyos feltételek esetén ismét lakáshitel kondíciókkal nyújtanak jelzáloghitelt felhasználási megkötés nélkül?

Az utóbbi időszakban nagyon megváltozott annak az ügyfélkörnek az összetétele, akik számára egy szabad felhasználású hitel potenciálisan jó megoldást jelenthet. Kikoptak a válság előtti tipikus „szab-fel” ügyfelek:
1. Vállalkozók egyszerűbben és jobb kondíciókkal kaphatnak vállalkozói hitelt, mint
magánszemélyként jelzáloghitelt.

2. A válság után felvett jelzáloghiteleknél újra alacsony a bedőlt hitelek aránya.
Lakáshitelek lecserélésére vannak lakáshitel ajánlatok. A fedezet nélküli
adósságrendező hitelek nem sokkal drágábbak, mint a jelzálog alapúak.

3. A múltbeli rossz tapasztalatokon alapulva a magyar lakosság sokkal óvatosabb a családtagjai hitelből történő megsegítésével kapcsolatban.

4. A hitelből befektetési céllal lakást vásárlók száma egyre alacsonyabb a saját részre vásárlókhoz képest.

Akkor mégis kik vesznek fel manapság szabad felhasználású hitelt?

A hitelből saját célra lakást vásárlók, építők:
– azok hitelből ingatlant vásárolni szándékozók, akik azt tapasztalják, hogy egy-egy
lakásra tett ajánlatukat azért utasítja vissza az eladó, mert inkább a készpénzes
vevőket részesíti előnyben,
– azok új építésű ingatlant vásárlók, akik a beruházóval/eladóval csak olyan
ütemezésben tudnak megállapodni, hogy a hitelből származó forrásra a használatba vételi engedély megléte előtt már szükségük van/lesz,
– azok családi házat építők, akik már a teljes önerejük beépítése előtt szeretnének
banki forráshoz jutni.
– azok akik még a kedvezményes ÁFA hatálya alatt akarnak hitelből építeni/ vásárolni.

– azok akik a lakáshitel kamatok és a MÁP+ hozama közti különbséget szeretnék kihasználni.

A finanszírozó számára a fent felsorolt ügyféltípusok megfinanszírozása bizonyos
szempontokból kisebb kockázatot jelenthet akár egy klasszikus „lakáshiteles” ügyfélhez képest is, mert már rendelkeznek egy saját tulajdonú, tehermentes ingatlannal, vagy az ingatlan értékéhez képest alacsony összegű és pontosan fizetett hitellel, megfelelnek néhány a prémium árazás feltételeként előírt szintén kockázatot csökkentő feltételnek:

havi 450.000 Ft-nál magasabb bevétellel rendelkeznek, vagy van egy pozitív hitelmúltjuk.

Úgy gondolom, hogy kedvező kondíciókkal szabadfelhasználású hitelt kínálni jó üzletpolitikai döntést jelenthet egészen addig, amíg a tényleges felhasználás célja az esetek döntő többségében lakás vásárlás, építés (vagy olyan befektetések finanszírozása, ahol a hitel végtörlesztésére megvan a relatív likvid forrás.)

Az már koránt sem ennyire egyértelmű, hogy ügyfélként mennyire éri meg lakáshitel helyett szabadfelhasználású hitelt felvenni:

– Lakáshitel esetén több pénzintézet több potenciális ajánlata közül választhatunk. Ez jobb kondíciókat, vagy jobban személyre szabható hitelajánlatot eredményezhet.
– Fogyasztóbarát minősítésű és kamattámogatott hitelek csak lakáscélra elérhetőek.
– Még ha a számunkra elérhető lakáshitelnek és szab-fel hitelnek a
kamata/törlesztőrészlete ugyanannyi is, az előtörlesztés költségeiben, egyszeri költségben kamatkedvezmény feltételeiben lehet különbség.
– Bizonyos állami támogatások csak lakáshitellel rendelkezők számára elérhetők (a lakástakarékpénztári megtakarításból csak lakáshitelt lehet előtörleszteni,
tartozáselengedési támogatás 2017.11.14-e után igényelt nem lakáscélú hitelekre
nem vonatkozik.)
– Ezen felül a jövőben is lehetnek olyan állami kedvezmények, amik csak a lakáshitellel rendelkezők számára elérhetőek…

Én csak azoknak tudom jó szívvel ajánlani a lent részletesen bemutatott két hiteltermékeket akik jobb kondíciókkal tudnak így lakást vásárolni/ építeni, mintha a vásárlást lakáshitelből finanszíroznák. Vagy az adott ingatlan megvásárlására/építésére csak azzal a feltétellel tudnak az eladóval/kivitelezővel megállapodni, ha a finanszírozáshoz szabadfelhasználású hitelt (is) igénybe vesznek.

Bármilyen hiteltípusról is legyen szó, mindenkinek javaslom, hogy a legkedvezőbb hitelajánlat megtalálásába és a hitelügyintézésben vegyék igénybe egy független hitelszakértő segítségét.

Az alábbi táblázatban részletesen bemutatom a két pénzintézet konkrét hitelajánlatát.

Előtte hadd mondjam el, hogy ezen cikk írója is független hiteltanácsadóként dolgozik. Egyúttal hadd kérjek minden kedves olvasót, hogy tiszteljen meg azzal, hogy ha jelzáloghitel igénylése mellett dönt vegye igénybe a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásában és a hitelügyintézésben díjmentes közreműködésemet. Ígérem, hogy így egyszerűbb, gyorsabb lesz a hiteligénylés folyamata és sok esetben a hitel kondíciói is mintha egyénileg próbálkoznának.

Egyik rokonomék idős korukra elköltöztek, eladták a hatszobás házat (plusz pince, padlás, garázs természetesen) és vettek egy háromszobás lakást a belvárosban.

A legnagyobb kihívás a ház kiürítése volt. Nem tudom, hogyan csinálták, de ez a hatalmas ház a pincétől a padlásig tele volt mindennel. Használt bútorok, könyvek, ruhák és minden egyéb elképesztő mennyiségben. Minden szoba és egyéb helyiség tele volt padlótól a plafonig. Rá voltak kényszerítve, hogy ebből a hatalmas cucc-halomból csak annyit vigyenek magukkal, ami elfér az új lakásban.

Hirtelen kiderült, hogy a rengeteg használt, de évek óta senki által nem használt szekrényekre, ágyakra, ruhákra semmi szükségük nincs. Pedig mindent azért tettek el, mert egyszer még jó lesz valamire.

A problémával nem voltak egyedül. Amint már írtam is róla, az átlag amerikai annyi cuccot halmoz fel, hogy nem fér be a dupla garázsba egy autó sem, sőt, külön raktárat kell bérelni a cuccoknak, mert már kinőtték a házat a rengeteg összevásárolt és elrakott kacatok.

A tárgyak, amik körülvesznek

Egy másik bejegyzésben írtam, hogy egy család egy lakásfelújítás miatt a dolgaik nagy részét elszállította egy raktárba, majd arra döbbentek rá, hogy azok a dolgok egyáltalán nem is hiányoznak nekik. Pedig addig el sem tudták képzelni az életüket a most raktárban pihenő dolgaik nélkül. Hiszen azért vették meg és őrizgettek azokat, mert azt gondolták, szükségük van rá.

Ne költs év

Valaki mondta, hogy a szülei halála után hosszú hónapok kemény munkájába és sok pénzbe került, hogy a sok felhalmozott kacattól megszabaduljon. Ez akkora nyomot hagyott benne, hogy hazament és kiszórta a saját lakásában található, évek óta nem használt dolgok nagy részét, hogy az ő gyerekei majd ne járjanak ugyanígy.

» Read more

Egyre többen várják aggódva a következő pénzügyi válságot. Aggódnak a befektetéseik miatt, legyen az részvény, ingatlan, de akárcsak állampapír is.

Pedig ha aggódni szeretnél, van egy tucat másik olyan dolog, ami sokkal nagyobb pénzügyi kockázat, mint az, hogy a részvényeid vagy az ingatlanaid ára esik 30%-ot.

Íme néhány példa, amin szinte biztos, hogy többet buksz, mint a befektetéseiden:

– Válás

– A házastársad meghal és magadra hagy három öt év alatti gyerekkel.

– Hosszan tartó és költséges betegség a családban.

– A szüleid eltartásra szorulnak éveken-évtizedeken át.

– A 38 éves gyereked még mindig otthon lakik.

– Te vagy valamelyik családtagod gondatlanságból kárt okoztok és több tíz vagy száz millióra beperelnek. (Például miattatok ég ki három másik lakás az épületben és további tízet tönkretesz az oltásnál használt vízözön.)

– A 15 éves gyereked elintézi, hogy nagypapa legyél hamarabb, mint szeretnéd.

– Az örökségből, amire számítottál egy csaló kiforgatja a szüleidet.

– Háború, diktatúra és egyéb rajtad kívülálló események.

– A házastársadról kiderül, hogy titokban súlyos szerencsejáték-függő és már hatalmas adósságokat halmozott fel a hátad mögött.

– Az adójogszabályok hirtelen változása miatt az eddig jövedelmező befektetés hirtelen ráfizetésessé válik és nem tudsz belőle kiszállni, mert mindenki ugyanezt akarja tenni, de túl szűk az ajtó, amin mindenki egyszerre akar kirohanni.

Még lehetne sorolni a kockázatokat (ha van kedved, írhatsz még párat a hozzászólásokban). A legtöbb ellen tudsz védekezni megfelelő biztosításokkal vagy diverzifikációval tudod csökkenteni a negatív hatásukat, a családi problémák egy részét pedig megfelelő hozzáállással tudod megelőzni (válás, tinédzseranyaság).

Csak arra akartam rámutatni, hogy a legnagyobb pénzügyi veszélyt ritkán a portfóliód jelenti, sok más helyről nagyobb veszteséget tudsz elszenvedni, mint az a néhány millió forintnyi bukás a befektetéseiden, ami miatt naponta aggódsz.

Ami rajtad áll, azt tedd meg, köss biztosításokat, diverzifikálj, foglalkozz a házastársaddal és a gyerekeiddel, törődj az idős szüleiddel is. Ha mindezek megvannak, akkor pedig hagyd abba az aggódást, mert semmi értelme.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Az elmúlt évek ingatlanár-robbanása miatt sokaknak tűnik úgy, hogy a legjobb befektetés az ingatlan volt.

Vilmos baráti körében is felmerült a kérdés, melyik lett volna a jobb befektetés az elmúlt 10 évben: az ingatlan vagy az amerikai részvény?

Következzen Vilmos levele:

Nyári mátrai túrázásunk közben merült fel a kérdés, hogy ingatlan vagy értékpapír a jobb nyugdíjkiegészítő? Hogy a hőség vagy a friss levegő következményeként merült-e fel a kérdés, azt nem tudjuk.

Kiderült, hogy barátomnak van egy lakása, aminek ára fantasztikusan megnövekedett az utóbbi években. Tíz éve vette 14 millió forintért. A mai árak mellett viszont már 38 millió forintra tehető a piaci értéke. Ezen kívül a lakás évi 1 millió forint bevételt is termel, mert egy külföldi diák bérli.

Ez bizony 170%-os érték növekedés. Plusz évi 1 millió passzív jövedelem. Tudnak ilyet az értékpapírok? Megígértem barátomnak, hogy utánaszámolok.

Összehasonlításképpen egy USA-i piackövető index ETF-re gondoltam, ami nagyjából Warren Buffett tanácsát is követi, miszerint az amatőr befektető maradjon az indexkövetésnél.

Mivel maga a Berkshire Hathaway Inc B (BRK-B) részvény nagyjából az S&P 500 indexet követte az utóbbi 10 évben és nem fizet osztalékot, ezért jó választásnak tűnt.

Tehát, a feltételek:

– Induló tőke 14 millió forint
– Évi 1 millió forintnyi BRK-B részvényt eladunk és kiveszünk a számláról
– Adót és tranzakciós költségeket az egyszerűbb számolás kedvéért hanyagoljuk.
– Július hó végi USD/HUF árfolyamokat, és BRK-B részvény árakat használtunk. (Táblázat kattintásra nagyítható.)

Az eredmény mindkettőnket meglepett. A BRK-B portfolió értéke 50 millió forintra nőtt a tíz év alatt, ami 259%-os gyarapodás.

Eddig a levél. A számoláshoz azért hozzátenném, hogy kicsit szerencsétlen az időpontválasztás (még ha nem is szándékos), hiszen 2009 őszén nem messze voltunk a tavaszi tőzsdei összeomlástól, illetve a dollár erősödése is nagyban hozzájárult a hozamhoz. A BRK-B részvény helyett is egy visszaforgatós (accumulating) S&P 500-as ETF szerencsésebb értékpapír lett volna.

Ennek ellenére gondolatébresztőnek jó a számítás, még ha nem is állná meg a helyét bármelyik tetszőleges időponttól. (Persze a lakásárak is lehet, hogy bezuhannak két év múlva, vagy nagyot gyengül a forint a dollárhoz képest, tehát minden megtörténhet még pro és kontra is akár a következő években is, illetve a lakást is vehették volna két évvel 2009 előtt sokkal drágábban.)

A lakás is valószínűleg nem budapesti, hanem valamelyik vidéki egyetemi városi lakás lehet, legalábbis a vételi ár és a bérleti díj alapján.

Ha te is számolgattál már hasonló megtérüléseket, oszd meg a hozzászólásban a számolás módját és a végeredményt.

László küldött át egy cikket, hogyan járt egy befektető, aki az egyik pillanatban még 37 ezer dollár boldog tulajdonosa volt, a másik pillanatban már 106 ezer dolláros adóssága volt a brókercége felé.

Egy részvényt shortolt, amit megtartott piaczárás után is, mert mi baj lehet belőle. Elment egy megbeszélésre, mire vége lett, nem értette miért kérdezte az egyik barátja, minden rendben van, mivel tudta, hogy shortolta az adott cég részvényét.

Aztán gyorsan megértette, mire gondolt a barátja. A részvény ára ahelyett hogy tovább zuhant volna, megnyolcszorozta az árát egy hír hatására.

Vicces adaléka a történethez, hogy gyűjtést szervezett magának, enyhítendő a veszteségét és bő ötezer dollárt össze is dobtak neki, a szegény károsultnak. 🙂

Ahogy azt az Akadémián is megbeszéltük, ha megveszel egy részvényt, a maximális veszteséged csak a befektetett tőkéd lehet. Shortnál a felső határ a csillagos ég, mert akkor is vissza kell fizetned a részvény árát, ha az közben a nyolcszorosára ugrott, mint az említett esetben is.

A cikk arra is remek példa, miért nem spekulálunk magunkhoz képest túl nagy összeggel, miért nem tartunk egy részvényből túl nagy pozíciót és hogy mindig történhet olyan, amire nem számítunk.

Köszönjük Lászlónak a cikkajánlást.

 

A hozzászólásokban felmerült, hogy bár recesszió hivatalosan nincs, a legtöbb autóipari cég komoly elbocsátásokba kezdett idehaza is. Elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől szabadulnak meg, amit könnyen megtehetnek, hiszen pont ez a lényege az egész konstrukciónak. Az európai újautó-piac csak 3,2%-kal csökkent éves összehasonlításban, de augusztusban 8,4% volt az elmaradás a tavaly augusztushoz képest.

A várható problémát némileg ellensúlyozza, hogy több elektromos autóban érdekelt cég is megjelent idehaza, bár kérdés, fel tud-e szívni annyi embert ez a szektor, amennyit elbocsátanak a hagyományos autóipari beszállító cégek.

(Az elektromos autók értékesítése nagyon meg fog ugrani 2020-tól az uniós CO2 kibocsátási törvények változása miatt, viszont azokhoz töredék annyi alkatrész és munkaerő kell. Az összes autógyártó már készül az új modellekkel, amit persze nem fognak tömegesen gyártani addig, amíg nem muszáj. Addig előrendelgetések lesznek, egyéves várólisták, bemutatók. Aztán majd valószínűleg emelik a hagyományos autók árát, egyrészt hogy behozzák a veszteségeiket, másrészt hogy ne legyenek annyival drágábbak az elektromos autók. De ez már egy másik történet.)

Péter egy közép-magyarországi nagyobb városban dolgozik, onnan írt egy körképet, hogyan állnak az autóipari cégek. A cégek nevei nem érdekesek, nem ez a lényeg, ezért kivettem ezeket a levélből. A lényeg, hogy rengeteg gyári munkásnak még egy nagyvárosban sincs hová mennie dolgozni, főleg nem az eddigi viszonylagosan magas autóipari bérekért.

Érdemes arra felkészülni, hogy főleg vidéken a recesszió hamarosan érezteti a hatását.

Következzen az ő levele:
Nagyon régóta olvaslak titeket, és a legutóbbi autóipari válság kommentre reagálva megosztanám a jelenlegi XY városi autóipari helyzetet ahogy mi látjuk és érezzük közeli ismerősökkel.

Az EGYIK autóipari beszállító cégnél sokan elmentek maguktól, mert érezték, hogy nem jó lóra tettek. (többnyire elektronikát gyártanak autóipari nagy cégeknek, de sajnos többnyire dízelbe…)

» Read more

Ha már szóba került a válság, szeretnék eloszlatni egy nagyon gyakori tévedést.

Mindenki az infláció elszabadulásától tart, ha beköszönt a válság. Ennek pont az ellenkezője lesz igaz.

Felkészülni a következő válságra

Infláció azért van, mert nő a kereslet valami iránt. (Másik ok, ha a költségek nőnek, ilyen volt például az olajár-robbanás a hetvenes években, de az egy teljesen másik történet. Az inflációról bővebben itt.)

Mindenki lakást akar venni, felmennek az ingatlanárak. Mindenki nyaralásra akarja elszórni a pénzét, tele vannak a szállodák, ezért árat emelnek a szállodások. Mindenki építkezik vagy felújít, többet kérnek a szakik. Nagyobb kereslet új autóra, drágábbak lesznek az új autók.

Válságban mindennek esik az ára, mert hirtelen senki nem akar még nagyobb ingatlant, nyaralás helyett inkább a hiteleit fizeti vissza, leállnak az építkezések és mindenki kétszer meggondolja, lecserélje-e az autóját egy újabbra, ha éppen nincs munkája.

De mivel sok a munkanélküli, a sajt sem fogy annyira és a téli szalámi sem.

A válság következménye a defláció, vagyis az árak csökkenése. Ez ellen hadakozik Japán immár 30 éve és az Unió 10 éve. A lassuló gazdaság miatt nem akarnak emelkedni az árak, ezért éppen most vitték le az euró alapkamatot mínusz  0,4%-ról mínusz 0,5%-ra. (Nem mintha bárki rohanna beruházni egy bizonytalan gazdasági környezetben csak azért, mert 0,1%-kal még olcsóbb a hitel, de ez most mindegy.)

Az adott helyzetben egyetlen esetben lenne megugró infláció, ha engednék a forintot tovább gyengülni.  Ekkor az importtermékek áremelkedése miatt lenne infláció.

De egy 420-440 forintos árfolyam már politikailag is vállalhatatlan, olyan ziccer a mostani kormány ellen, amit az nem fog hagyni. Persze nem elképzelhetetlen egy ilyen árfolyam, de ahhoz valami hatalmas földindulásnak kellene történnie. Még 2008-as válság után sem gyengült ekkorát a forint hirtelen.

Tehát az inflációtól akkor kell félni, ha nem lesz válság. Ha lesz, akkor az éppen az infláció ellen fog hatni. (Vannak más típusú válságok is, mint a stagfláció, de az nem túlfogyasztás után szokott lenni, úgyhogy azt most hagyjuk.)

A gazdaság természeténél fogva ciklikus, egyszer fenn, máskor lent. Fogyasztunk ész nélkül hitelből, hajszoljuk a növekedést, ezzel sikerül egy jó nagy lufit fújnunk a gazdaságba, ami egyszer aztán kidurran, vagy jobbik esetben néhány év alatt leereszt.

Kiderül, hogy még sincs annyi pénze az embereknek, hogy mindenki új autót vegyen, egy vagyonért nyaraljon vagy félévente drága mobiltelefont vásároljon.

Ekkor jön a kijózanodás fázisa, ami azzal jár, hogy a fogyasztás hirtelen visszaesik a normális szintre. Azonban ilyenkor hirtelen rengeteg munkaerő feleslegessé válik, hiszen ha nem kell annyi új autó, nem mennek annyian nyaralni és nem cserélik az emberek félévente a telefonjukat, akkor nincs szükség annyi munkáskézre sem.

Ilyenkor jön a recesszió, rosszabb esetben a válság, ugrik meg a munkanélküliség a 10-14%-os szintre és sokan veszteségként élik meg, ha a drágán vett ingatlanjuk, részvényük vagy bármilyen egyéb értéktárgyuk piaci ára nagyot esik.

Rengetegen kérdezik rettegve, hogyan tudnának felkészülni erre a válságra. Mert az nem kérdés, hogy lesz-e, a kérdés csak annyi, hogy mikor.

» Read more

Olvastam egy nagyon jópofa bankkártyáról, a Greenlight-ról.

Minden tudatos szülő szeretné, ha a gyereke még gyerekkorában elsajátítaná a pénzügyek alapjait, ebben segít a Greenlight, amihez a bankkártyákon túl tartozik egy szülői és egy gyerek telefonos app is.

Ez egy olyan bankkártya, amit teljes mértékben a szülők felügyelnek. Meghatározhatják, hogy melyik boltokban vagy internetes áruházakban vásárolhat vele a gyerek, természetesen azt is, hogy mennyiért. Hol vehet fel pénzt és mennyit. Minden költést azonnal látnak és pénzt is tölthetnek fel, ha a gyereknek elfogyott a pénze a nyári táborban.

» Read more

Gondolkoztál már azon, hogy mikor leszel elég gazdag? Leírtál-e már valaha egy összeget, amire azt mondtad, ennyi elég lesz?

Ha még nem tetted, tedd meg most. Gondold végig, mit szeretnél elérni ebben az életben és az mennyiből lehetne megvalósítani.

Egy autó(kategória), aminél jobbat már nem fogsz akarni? A példa kedvéért ha egyszer elérek oda, hogy megengedhessem magamnak, hogy kilencmilliós autót vegyek, akkor elégedett leszek az élettel. Vagy ha végre lesz egy nyolcéves autóm másfél millióért.

Egy házméret és lokáció, amire azt mondod, ez kiszolgál ebben az életben, ezzel életem végéig elégedett leszek?

Egy vagyonméret, amire azt mondod, elég lesz a nyugdíjra?

Évente egy vagy éppen három nyaralás, ilyen és ilyen áron, ezzel én tökéletesen elégedett leszek?

Komolyan kérlek, hogy szánj erre most időt. Számold össze, mennyi vagyont szeretnél felhalmozni addig, amíg azt mondod, elég.

Legyen előtted egy összeg leírva, hogy mennyi az elég. Mikor lesz meg az elég?

Honnan tudod, hogy már elértél a célba, ha azt sem tudod, hol van az a cél?

» Read more

Megjelent néhány újságcikk, miszerint a gazdagok hitelből vesznek állampapírt, ami miatt ez most a közbeszéd tárgya lett, ezért kértétek ti is, írjam le, mi is ez a trükk.

A dolog nem új keletű, a bankok már régóta csinálják ezt a prémium állampapírral, össze is rúgták a port az állammal emiatt.

(Ugyanúgy, ahogy már lassan tíz éve létezik prémium magyar állampapír, azonban az emberek 95%-a most jött rá arra, hogy jó kamatot lehet kapni az Államkincstárban is. Csak mert megjelent egy új állampapír és elkezdtek róla beszélni az emberek. Aki akart, közel ilyen kamat mellett eddig is be tudott fektetni pénzt hasonló kamattal ugyanott.)

A lombardhitel lényege, hogy a bank valamilyen értékpapír fedezete mellett ad kölcsön pénzt. Ez lehet részvény, kötvény, bármi. Így állampapír is. Tehát ez egy fedezett hitel, csak itt nem ingatlant ajánlok fel fedezetnek a banknak, mint a lakáshitelnél, hanem bármikor pénzzé tehető állampapírokat, vagy egyéb értékpapírokat.

A bank kölcsön ad valakinek lombardhitelként pénzt mondjuk 2%-os kamatra, aki ebből állampapírt vesz 4,95%-os kamatra és ez lesz mindjárt a fedezete is a hitelnek.

A bank nyer azon, hogy kockázat nélkül (ott van a fedezet nála) kölcsönadott olyan pénzt 2% kamat mellett, amit egyébként állampapírban csak 0-1%-ra tudna tartani, az ügyfél pedig ingyen kapott közel 3% kamatot a semmire. A banknak az is jó, ha az ügyfél nem fizet, mert akkor lesz a hiteléért cserébe rengeteg jól kamatozó állampapírja, amit ő egyébként nem vehetne meg, mert ezeket csak a lakossági ügyfelek vehetik.

Ennyi az egész.

A lombardhitelnél a lejárat és a kamatperiódus számít, mert 5 év alatt sok minden történhet a kamatokkal. Ettől eltekintve egyik félnek sincs túl sok kockázata a dologban.

Nagyon sok olyan eset van, amikor egy házaspár felismeri, hogy az anyagi életüket rendbe kell tenni, mert nem költhetik úgy a pénzt és halmozhatják fel az adósságot, mint addig.

Ilyenkor pozitív esetben egyetértésre jutnak a célt illetően és először kisebb, majd nagyobb lépésekben elkezdik megváltoztatni az anyagi életüket és az ahhoz való hozzáállásukat.

Eladják a hitelből vett autót és ha mindenképp kell nekik autó, vesznek egy öreg példányt, ami még éppen kiszolgálja őket. Elkezdik írni a költéseiket és amit csak lehet, visszavágnak, először kis lépésekben, majd egyre radikálisabban.

Lemondanak a nyaralásról és a társasági életről is, ha az pénzköltéssel jár.

Túlórát és másodállást vállalnak, hogy minél több bevételük legyen, amit a hitelek törlesztésére tudnak fordítani. Ahogy egymás után futnak ki a hitelek, egyre több pénzük marad a továbbiak idő előtti kifizetésére.

Ha minden jól ment, a történet vége az, hogy kifizették az összes adósságukat, megszabadultak az anyagi terhektől és végre egyenesbe kerültek, mert többet keresnek, mint amit elköltenek.

Megvan a 6-12 havi vésztartalék is és gyűlik a megtakarítás a befektetési számlán.

Azonban ilyenkor merül fel a kérdés, merre tovább?

» Read more

Hamarosan életbe lép a PSD2 uniós direktíva, ami némileg megváltoztatja az életünket.

Az egyik legfontosabb a kétfaktoros azonosítás online vásárlásoknál. Unión belül kevés lesz, ha csak a kártyán található CVC kódot adod meg, mint eddig, valami más azonosítás is fog kelleni. Jó eséllyel SMS vagy valami mobilalkalmazásos azonosítás.

Paypassos vásárlásnál minden öt vásárlásból legalább egynél el kell kérni a PIN kódot is, akkor is, ha minden vásárlás limit alatti.

Illetve külső szolgáltatók mostantól hozzáférhetnek a bankszámlád adataihoz, ha erre felhatalmazást adsz nekik. Lesz, aki csak az információhoz kér hozzáférést, lesz aki fizetést is lebonyolíthat a számládról. (Jó esetben a te kérésedre. 🙂 )

Én a magam részéről erősen elgondolkodnék, kinek adok hozzáférést akár csak az adataimhoz is, nemhogy fizetést indíthasson, amikor csak szeretne. De ez csak az én véleményem.

Röviden, lesznek változások, ne lepődj meg, ha macerásabb lesz online vásárolni vagy paypass-szal fizetni.