Címke: portfolioblogger

Újra meghirdették az Otthon Melege program keretén belül a lakossági nagygépek (hűtő, mosógép, fagyasztó) energiatakarékosra való cseréjének támogatását.

Én még nem találkoztam olyannal, akinek sikerült kihasználni a lehetőséget, mivel a keret szempillantás alatt ki szokott merülni, de hátha most szerencséd lesz.

Régiónként egy nap négy órája áll rendelkezésre, hogy ügyfélkapun keresztül benyújtsd a pályázatot, amíg ki nem merül a keret az adott régióra. Összesen kétmilliárd forintot osztanak szét országosan, gépenként 25-45 ezer forint kérhető az energetikai besorolás függvényében. (A+, A++, A+++) Megkötés, hogy csak a résztvevő kereskedőknél lehet vásárolni.

Bővebb infó ezen az oldalon elérhető, a letölthető dokumentumokat és dátumokat is itt találod meg.

Köszönjük Gábornak a hírt.

Néhány kedvező adóváltozás lesz jövőre a törvénytervezet szerint.

Az első, hogy a kisvállalkozók 12 millió forintos értékhatárig áfamentesek lehetnek a mostani 8 millió forintos határ helyett. Mivel a KATA határa is 12 millió forint, így az áfamentes katások 12 millió forintig akár havi 50 ezer forintos adóval minden kötelezettségüket teljesítik. (Ezen túl már csak a helyi iparűzési adót és az éves kamarai védelmi pénzt kell megfizetni.) 12 millió forint felett egyszerre jön be a 27% áfa és a 40%-os adó.

A kétgyerekes családok adójóváírása is nő havi ötezer forinttal.

Csökken még a tartós tejek áfája is.

Egyszerűsödik a magán célra is használt cégautók adózása. Ha valaki akarja, útnyilvántartás nélkül is le lehet vonni a bérlési díj áfájának felét. Ha ennél többet szeretne elszámolni, akkor kell csak útnyilvántartás.

Részben megoldódni látszik az új lakások áfaproblémája. Mint ismert, 2020 január elsejétől a mostani 5% áfa újra 27% lesz az új lakások esetén. Ha eddigre az építmény legalább szerkezetkész és be is nyújtják az ingatlannyilvántartásba vételhez szükséges iratokat, akkor megúszható a magasabb áfa a törvénytervezet szerint.

A kormány két nap alatt gyakorlatilag beszántotta az egész lakástakarékpénztári üzletágat azáltal, hogy mostantól nem ad állami támogatást az újonnan kötött, vagy a mostantól utólagosan meghosszabbított szerződésekre.

A döntés “előkészítése” és átverése a parlamenten a szokásos volt, hű a “mi baltával műtünk, nem szikével” elvhez. A hasonló módon átgondolt cafeteria módosítás és a külföldi szolgáltatók kiebrudalása miatti kártérítés eddig tízmilliárd forintjába került az adófizetőknek és messze még a számla vége. Kíváncsi leszek, a lakástakarékok mennyire fogják majd perelni az államot az egyeztetés nélküli, két nap alatt átvert törvénymódosítás miatt okozott kárral összefüggésben.

Lehetett volna ezt sokkal elegánsabban is. Első lépésként levisszük a támogatást 10 vagy 15%-ra és megtiltjuk, hogy a rokonok egymás LTP-it felhasználhassák. (Ez egy 2011-es újítás volt egyébként is, előtte nem volt erre lehetőség.) Esetleg a lakástakarékok által adott kamatot duplázta volna csak meg az állam, maximum évi 6%-os kamatig.

Mivel ez innentől senkinek nem érte volna meg, szépen elhalt volna magától az egész rendszer néhány év alatt.

» Read more

Pénzügyi pályám elején az egyik kedvenc iskolám a Brókerképző volt. Személy szerint nagyon élveztem az előadásokat, akit érdekel a téma és anyagilag nem megterhelő a számára, nézze meg a tanfolyamot, talán még nem késő csatlakozni.

De nem erről szeretnék most írni. Minden évben megrendezik a Tőzsdejáték középiskolásoknak vetélkedőt, ami bár nevében tőzsdéről szól, sokkal szélesebb körű pénzügyi verseny, egyik fő eleme a pénzügyi tudatosság.

Háromfős csapatok nevezhetnek, akit érdekel és középiskolás, itt talál további információt a versenyről és a jelentkezés mikéntjéről.

A tavalyi döntőről készült videó itt található:

Közeledik a Glamour napok, az emberek százezrei vetik bele magukat a vásárlásba.

Mint minden akciós időszakban, most sem játszik minden kereskedő tisztán.

Ahogy Black Friday-kor is alap, hogy a két héttel korábban felárazott terméket árazzák le, sajnos ez most sincs másképp.

A feleségem olvassa a fórumokon a friss bejegyzéseket, hogy valaki egy mosogatógépet szeretett volna venni egy országos elektronikai üzletláncnál, de kivárt a vásárlással, várt a Glamour kuponra. Ki sem találjátok, pont annyival lett drágább a gép, mint amennyivel olcsóbbá lett a Glamour kupon miatt.

Más egy nagy online áruházban tett egy terméket a kosarába néhány napja, ma az is megdrágult, de szerencsére akciós kuponnal ugyanannyiba kerül, mint eddig.

Nem azt mondom, hogy nem találsz jó ajánlatokat, de érdemes észnél lenned, sajnos nem minden akciós, ami annak tűnik. Ráadásul legtöbbször egész éven át vannak akciók akár nagy értékű műszaki termékekre is, nem biztos, hogy most érdemes megvenned a nagy sietségben.

Az internet a barátod, érdemes megnézni, máshol és máskor mennyibe kerül az, amit venni akarsz.

Jönnek a hatalmas akciók

Újra kamatbónusz akció van a Fundamentánál és továbbra is nem más ez, mint mókusvakítás.

Egy szűk 11 ezer forintos nyitási kedvezmény pompásan előadva.

Olvasd el az előző cikket, miért kár rohannod az akció miatt.

Fundamenta Kamatbónusz akció

Sokan rácsodálkoztak az előző cikkre, ami a bankok és egyéb pénzintézetek által felszámolt díjakról szólt.

Bankköltségek egy életen át

Az egyik reakció az volt, hogy lehetséges, hogy ilyen magas az alapok költsége és hogyan vonják azt el.

Bár már többször volt róla szó, érdemes röviden átismételni.

A befektetési alapok kezelése nagyon jó üzlet azoknak, akik ezt csinálják. Idehaza jellemzően 1,4-2% éves költségért kezelik ezeket az alapokat, de ennél akár sokkal több is lehet az elvont költség. Különösen akkor, ha úgynevezett sikerdíjat számolnak fel még ezen felül. Ekkor például az egyéves diszkontkincstárjegy feletti hozam (ami mostanában jó ha hozott 0,3%-ot) 20%-ára is igényt tart az alapkezelő.

Az alapkezelői díj az átlagember számára rejtett költség, mert nem felszámolják mondjuk az év végén egy összegben, hanem naponta ennek a 365-öd részével csökkentik az alap értékét. Jellemzően csak a többi költséget szokták az emberek orrára kötni, ami elenyésző ehhez képest: a vételi-eladási jutalékot, számlavezetést és hasonló filléres díjakat.

A mondhatni rejtett alapkezelői költséget két módon tudod észrevenni.

» Read more

Olvastam egy érdekes cikket arról, mennyi bankköltséget fizet ki élete során egy átlagos amerikai állampolgár a számláira, befektetéseire és a többi pénzügyi szolgáltatásaira.

Ennek mértéke 369 ezer dollár, azaz durván százmillió forintot. Azonban ha ezt a pénzt is befektetné élete során, a számla végösszege így már 1.1 millió dollárra rúg, ha hat százalékos hozammal számolunk. Az a csodálatos kamatos kamat. 🙂

De nem is ez a legdurvább a dologban.

Hanem az, hogy mennyit gondolnak az emberek, hogy ténylegesen kifizetnek ilyen-olyan címszó alatt: számlavezetés, alapkezelői költség, brókeri költség és egyéb kiadások.

Nos, az átlag amerikai élete során(!) 2.224 dollárra saccolja ezeket a költségeket.

Nem tudok meglepődni ezen az eredményen.

» Read more

Nagyon sokan vannak az országban, akik nem vagy csak nehezen jönnek ki a fizetésükből. Másoknak elég a fizetés a megélhetésre, de a tartalékképzésre vagy az előrelépésre már nem. Egy helyben topognak anyagilag gyakran egész életükben. Egy munkahely-váltás, vagy előrelépés néha segítség lehet, de gyakran nem lesz lényegesen több a fizetés.

Rendszeresen előjön ez a kérdés tanácsadásokon is. Sokan látják, hogy az egyetlen megoldás a bevételek növelése, de nem tudják, hogyan is lehetne ezt kivitelezni.

A munkájukat nem merik ott hagyni, vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy ott hagyják, annyira kell minden fillér minden hónapban.

» Read more

Néhány éve sokan vetették bele magukat az Airbnb-n és Booking-on való rövidtávú lakáskiadásba. Aztán sokan csalódtak benne, mások pedig nagyüzemi jelleggel 10-15 lakással léptek be erre a piacra.

Sokan nem gondoltak bele, hogy egyrészt minden költség az övék, a rezsitől a vécépapíron át a takarításig, illetve hogy a szezon elég rövid és nem könnyű bekerülni az első 20-30 lakás közé.

Szocske már több éve foglalkozik rövid távú lakáskiadással Egerben és Miskolcon, megkértem, írja le a többiek okulására, megéri-e belevágni ebbe az üzletbe vidéki városokban.

Következzen az ő írása.

» Read more

Bár írtam róla pár napja, szerintem ez van annyira érdekes, hogy külön cikkben is legyen róla szó.

A dominosok október elsejétől három hírnek örülhetnek:

– A Most opciót az is bekapcsolhatja, akinek eddig nem volt aktív. (Le volt zárva a lehetőség az újaknak néhány hónapja.) Ekkor 9 forintért hívsz Telekomot, 19 forintért bármi mást. Havi díja nincs.

Rossz hír, hogy havonta újra kell igényelni a Telekom appban, bár állítólag kapsz róla SMS figyelmeztetést.

(Mivel úgy eldugták, hogy 10 emberből szerintem 8 nem találja meg, így tudod újra és újra beaktiválni a Telekom appban: Áttekintés, ott kattints a számodra, utána bejön előfizetések, ott tekerd lejjebb, hívásnál minden hívásszolgáltatásra kattintasz, egyszeri szolgáltatások és ott lesz.)

– 300 forintért annyi Telekomos számot hívsz, amennyit csak bírsz 24 órán át. (Mivel 9 forint egy perc hálózaton belül egyébként Most opcióval, napi 20-30 perc felett érdemes ezt választani. A perc alapú számlázás miatt ilyen tág a határ, az a kérdés, hogy milyen hosszan beszélsz egy-egy alkalommal.)

– S a legérdekesebb, amiért külön cikket írok róla: a Telekom megerősítette, hogy akárhányszor újra lehet aktiválni a 300 forintos és a 600 forintos lehetőséget is. Ez utóbbinál 168 órán keresztül (vagyis egy héten keresztül) 300 percet beszélhetsz bármilyen irányba. Mivel a legrövidebb hónap 4 hét, a leghosszabb 4,42 hét, így a legrosszabb esetben 2.650 forintért havi 1350 percet tudsz lebeszélni, ez munkanapokkal számolva 1 óra és másfél perc naponta. (Igaz, perc alapú számlázással.) Kettőezer-hatszázötven forintért. A legrosszabb esetben.

Ugyanis nem muszáj azonnal újraaktiválnod, ha lejárt. Ha szabadságra mész két hétre, vagy csak tudod, hogy alig fogsz beszélni, még mindig ott a Most opció 9/19 forintos percdíjjal.

(Hogy ne kelljen számolnod: mivel az előfizetések fele telekomos, akiket olcsóbban hívsz, ezért 14 forint lesz az átlagos percdíjad. Heti 43 perc beszélgetés felett éri meg bekapcsolnod a heti 600 forintos opciót. Ne felejtsd, perc alapú a számlázás, ezért ezt már úgy heti fél óra, vagy napi 4-4,5 perc magasságában eléred.)

Internetre pedig ott a Maraton, 4 GB lejárati idő nélkül 3.559 Ft-ért. Itt is annyit használsz, amennyit akarsz. Ha neked elég, akár egy évig is elvagy egy feltöltéssel. (Tipp: kicsit is jobb telefonoknál lehet korlátozni a háttér-forgalmat és azt is, egyáltalán melyik alkalmazás érje el a mobilnetet. Sokat tudsz spórolni ezzel is. Megéri egyszer beállítgatni, melyik alkalmazás milyen sűrűn használhassa a mobilnetet, ha egyáltalán.)

Ilyen árak mellett nem az a kérdés, hogy ki vesz lakossági előfizetést, de még az is, hogy a flottásoknak megéri-e flottában lenni. Kevesen beszélnek napi egy óránál többet és ők sem 2.650 forintért kapják meg, főleg ha az “éves tagdíj”-at és egyéb költségeket, mint például a szám flottaszervező cégre való írását is figyelembe veszik. Szerintem a flottások kétharmadának olcsóbb lenne a Domino ezzel az árazással.

(Összehasonlításul: lakossági csomagban 80 percet kapsz havi 2.000 forintért és utána 35 forint lesz a percdíjad.)

Évek óta várjuk a Digit, mint az epret, de lassan a Telekom is kijön teljesen jó ajánlatokkal, csak oda kell figyelni ezekre a lehetőségekre.

A 0,6%-os készpénzfelvételi adó sokak kedvét elveszi, hogy pénzt vegyenek fel a bankból.

(Még többek kedvét elveszi, hogy egyáltalán betegyék a bankba a pénzt, főleg, hogy kamatot nem adnak rá. Ennek örömére brutálisra hízott a készpénz-állomány, mondhatni mellközépig gázolunk a készpénzben a kormány és a jegybank nagy bánatára. Az emberek valamiért nem akarják, hogy úgy tegyék be a bankba a pénzt, hogy aztán egy év múlva is kevesebbet vehetnek fel, mint betettek.)

Erre van kiskapu, ugyanis az értékpapír-forgalmazóknál maradt az eredeti 0,3% maximum hatezer forintos adó. Így ha a Magyar Államkincstárhoz utaljuk a pénzt, esetleg a látszat kedvéért veszünk rajta egy hét múlva lejáró állampapírt, utána szó nélkül felvehetünk akár több milliót is a pénztárnál készpénzben hatezer forintért. (Nemrég még működött, ha azóta valami változott, írd meg a hozzászólásokban.)

Másik új trükkről az egyik kommentelőnk írt.

Venni kell bankkártyával az OTP-nél autónyeremény-betétkönyvet, majd visszaváltani. Ezt készpénzben kifizetik, ha úgy kérjük. Mivel nincs költsége a visszaváltásnak, ingyen vettük fel a pénzt. (Kicsit tartok tőle, hogy ez csak OTP kártyával fog működni.)

Köszönjük a tippet.

 

Update: a hozzászólásokból úgy tűnik, mégsem engedik a bankkártyás vásárlást, félretájékoztatták a bankfiókban.

Ja igen, miért kell készpénz: mert például a kőműves nem szereti ezeket a modern dolgokat, ő minden pénteken készpénzben kéri a munka árát. Vagy használt autót akarsz venni és az eladó csak abban bízik, amikor a kezébe számolnak négymillió forintot. S ezer másik ok lehet még.

Hét ETF-et és néhány európai nagy cég részvényeit vezetik be a magyar tőzsdére, erről itt található a közlemény.

A hét ETF csepp a tengerben, ráadásul három közöttük shortolásra jó csak. De hát ne legyünk telhetetlenek.

Az amerikai S&P 500-at követő ETF adatlapját itt találjátok, éves költség 0,07%, a német tőzsdeindexet követő ETF adatlapja erre, a többi kikeresése házi feladat az ISIN vagy a Ticker kód alapján. (Aki nem tudja mi az, nézze meg a Kiszámoló Akadémiát a youtube-on. 🙂 )

Három örömteli hír: az általam megnézett ETF-ek visszaforgatóak, vagyis az osztalék az árfolyamot hízlalja, nem kell drága pénzen újra befektetni az osztalékokat, mint a kifizetős ETF-eknél. A másik, hogy forintért lehet venni őket (az átváltás költségét még egyelőre homály fedi, ahogy azt is, melyik brókercégeken keresztül, mennyiért és hogyan lesznek elérhetőek. Remélem minden cégnél lehet majd venni őket), ez viszont azt jelenti reményeim szerint, hogy NYESZ számlára is lehet majd venni őket. Legalábbis a törvényi szabálynak így megfelelnek, hogy “forintban denomináltak”.

A NYESZ számlán az a szívás, hogy az osztalék után adózni kell. Illetve kellene, de ezek mint fentebb említettem, visszaforgató (accumulating) ETF-ek és nem kifizetősek (distributing). Tehát ez is pipa.

A harmadik jó hír, hogy az Ishares (illetve mögötte a Blackrock) a legnagyobb ETF kibocsátó, így nem kis forgalmú papírokról van szó. (Amint az ETF nevéből kiderül, Exchange Traded Fund, tőzsdén kell megvenned és eladnod őket. Na ilyenkor sem mindegy, mekkora a tőzsdei forgalma a papírnak.)

Reméljük, kedvet kapnak további ETF-ek bevezetésére is.

Ja, mivel öt perc és valaki úgyis megkérdezi: az OTP az árjegyző. ETF-nél azért kell árjegyző, hogy az ETF ára és a benne található papírok piaci ára ne térjen el egymástól tartósan. Ebben tud segíteni az árjegyző, de erről is volt szó az Akadémián. 🙂

A Shell Clubsmart kártya tulajdonosok jogosultak az év végéig (illetve még egy hónapig) az ingyenes autósegély szolgáltatásra.

Ez nem egy nagy eresztés, de nem is kell sokat tenned érte. Ha van klubkártyád, vagy regisztrálsz, igénybe veheted a szolgáltatást, ha legalább egy pontot gyűjtöttel az előző hónapban. (Magyarul bármit vettél bármelyik Shell kúton a megelőző hónapban.)

Mikor segítenek? Defekt esetén kicserélik a kereket, vagy ha nem lehetséges, beszállítanak az első műhelybe, téves tankolás, akkumulátor probléma, elfogyott üzemanyag esetén.

Ha sokat vagy úton és nincs másik Assistance szolgáltatásod, jól jöhet. Az sajnos nem derül ki, mi lesz januártól? Tovább él, vagy tovább él, de fizetős lesz, vagy megszüntetik? Bővebb infó erre.

Köszönjük Flóriánnak a hírt.

A 2008-as válság a túlzott hitelfelvétel miatt következett be. (Tulajdonképpen végső soron minden pénzügyi válság hátterében ez áll.) A kérdés, mi változott az elmúlt 10 évben.

Az Egyesült Államokban mondhatni semmi. A háztartások ugyanannyira vannak eladósodva, mint 2008-ban, az összes tartozásuk ma 13,95 billió dollár, ez az inflációval korrigáltan még kevesebb is, mint a 2008-as 13,32 billió dollár.

A lakáshitelek értéke csökkent 0,6 billió dollárral 10,1 billió dollárra, ennek egyik egyszerű oka, hogy sok helyen még mindig nem érte el az akkori árakat az ingatlanok árazása.

» Read more