Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről

Van egy mondás a tőzsdén, felejtsd el a múltat, a jövő éppen elég aggódni valót rejt magában.

Én ebben nem hiszek, mert ha nem tanulunk a múltból, újra és újra elkövetjük ugyanazokat a hibákat.

A hatvanas években a tőzsdén sok újabb és újabb divat ütötte fel a fejét néhány év leforgása alatt, a sonics végű cégektől kezdve a konglomerátum részvények iránti fékezhetetlen rajongásig.

A hatvanas évek végére a befektetési menedzsereknek elege lett az újabb és újabb hullámokból és kiadták a jelszót: vessük a bizalmunkat a legdinamikusabban fejlődő, nagy és komoly ötven amerikai cégbe. Ezek megállíthatatlanul növekvő, biztos gigászok, folyamatosan gyarapodó bevétellel és profittal. Akik ezekbe a nyereséges cégekbe fektet, nem járhat pórul.

Olyan cégek tartoztak ide, mint Kodak, IBM, Polaroid, Xerox, AIG, Texas Instruments, Avon és a többiek.

Ők voltak az “egy választás örökre” cégek, amiket megvettél, akármennyiért és csak tartanod kellett ezeket a jó minőségű és gyorsan növekvő cégeket. (Hivatalos meghatározásuk szerint “Large cap growth companies”.)

1968-ban mindenki ezekre esküdött, ennek meg is lett az eredménye, a cégek P/E rátája, vagyis a részvényár és az egy részvényre jutó eredmény (profit) hányadosa 80-90 volt 1970-ben, az átlagos 15 helyett.

A következő tíz évben kevés cég volt ezek közül, ami nem ment tönkre, vagy nem kacérkodott a csődbe menekülés lehetőségével. Amelyik túl is élte a következő évtizedet, mint a McDonald’s, Walt Disney, Coca-Cola és társaik, azok is sokkal szerényebb profittal kellett, hogy beérjék. Mint kiderült, mégsem igázza le a világot a gyorséttermi étel és a cukros üdítők is egyszer elérik a piaci részesedés maximumát.

1980-ban ezeknek a cégeknek a P/E rátája 8-12-re zuhant, a Törhetetlen, vagy Remek Ötvenekbe fektetők akár a pénzük 66%-át elvesztették 12 év alatt.

1973 és 1990 között ezek a részvények annyit sem hoztak, mint az egyhónapos állampapírok hozamai.

(Sokan már az új Törhetetlen Ötökről beszélnek, a FAMGA-ról, vagyis a Facebook, Apple, Microsoft, Google, Amazon ötöséről. De ezt csak így zárójelben.)

Aki a nagyszerű és gyorsan növő cégekbe fektetett, az hatalmas veszteséget szenvedett el.

S mi lett azokkal, akik a megvetett, rossz és rizikós cégekbe tették a pénzüket?

A High Yield Bond-okat, vagy bóvli cégek kötvényeit kevesen vették szívesen, hiszen ki szeret rossz minőségű cégekbe fektetni?

Aki mégis megtette, 35 év alatt meghuszonháromszorozta a pénzét, ráadásul úgy, hogy soha nem volt olyan két év, hogy egymás után negatívban zárta volna az évet a bóvli kötvények hozama.

Az alábbi táblázaton a High Yield Bondok, a normál kötvények és az amerikai tőzsde hozamait láthatjátok.

Egy másik ábrán a High Yield Bondok és az amerikai tőzsde hozamát láthatjátok 30 év távlatában. Az első oszlop a hozam, ami alig marad el a tőzsdei hozamtól, a második oszlop a szórás, vagy árfolyam-kilengés, vagyis a kockázatosság, ami a fele, mint a részvényeknek.

A tanulság? A biztonságosnak hitt értékpapírokra csúnyán ráfizetsz, ha drágán veszed meg őket, míg a legrosszabb papírok is lehetnek jó befektetések, ha olcsón jutsz hozzá.

Erről már írtam sok évvel ezelőtt egy cikket, miszerint egy rossz részvény árát a rossz hírek növelték, egy felkapott részvény árát pedig még a jó hírek is csökkentették. Itt tudod elolvasni.

Figyelem! A cikk nem arról szól, hogy akkor most vegyél bóvli kötvény alapokat minden pénzedért! Főleg, hogy a bóvli kötvények között is van kicsit és nagyon bóvli, rövid és hosszú lejáratú. De erről majd máskor.

Mai hatállyal változott a pénzmosási törvény.

Ahogy ez lenni szokott, rosszabb is lett nekünk és jobb is.

Rosszabb lett, mert a postán már minden csekkfeladásnál igazolni kell magad összegtől függetlenül (közlemény). Szerencsére ez alól mentesek az “M” és “FM”-mel jelölt csekkek, az elsők a hivatali csekkek, a második kategória például a közüzemi csekkek, itt 300 ezer forint alatt nem kell személyi igazolvány (FM: feltételesen mentes)

Ha eddig sokat vártál a postán, még többet fogsz ezután a csekkfeladásra. Még egy okkal több, hogy átszokj az utalásra.

A jó hír az, hogy bankszámlanyitásnál már nem kell feltétlen elzarándokolnod a bankfiókba személyes beazonosításhoz.

A 17.§ azt mondja: A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. § és 9. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton – így különösen e-mail-en szkennelve – vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel.

Vagyis mostantól már szkennelve is elfogadják a személyi okmányokat, távolról. A Gránit Bank már ki is adott egy közleményt, hogy elkezdte tesztelni a lehetőséget és hamarosan az emberek otthonról, a karosszékükből is nyithatnak számlát náluk. Ehhez még meg kell várni az MNB rendeletének a megszületését, ami ezt a kérdést fogja szabályozni.

Gondolom több bank (főleg a kevés fiókkal rendelkező bankok) hamarosan követni fogják a példáját.

Úgyhogy egyrészt a Nagy Testvér gondosan figyeli, nehogy valaki ötszáz forinttal pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozást kövessen el postai úton, másrészt mostantól már távolról is lehet bankszámlát nyitni másolt dokumentumokkal.

 

Egy érdekes cikk jelent meg a Bloomberg Businessweek-ben, ami a női fizetések kisebb voltára hívja fel a figyelmet. (Ezt hívják angolul gender wage gap-nek.)

A legtöbbet idézett statisztika szerint a nők a férfiak fizetésének 80%-át kapják meg. Ez az adat, annak ellenére, hogy igaz, nagyon félrevezető, mivel a férfiak és a nők nagyon más területen tevékenykednek. A tanárok négyötöde nő és a szoftverfejlesztők szintén négyötöde férfi. Az adminiszitrációs munkát végző titkárok/titkárnők 94%-a szintén nő, ahogy a villanyszerelők 97%-a férfi.

A nők a gyerekvállalás miatt gyakran több évre kiesnek a munkaerő-piacról és gyakran vállalnak részmunkaidőt is.

Így mondhatnánk, hogy nincs itt semmi látnivaló, a nők alacsonyabb jövedelmezőségű munkát végeznek, gyakran kevesebb tapasztalattal és részmunkaidőben a gyerekek miatt.

Azonban a helyzet sem nem ilyen egyszerű, sem nem ilyen rózsás.

Ugyanis a különbség akkor is fennáll, amikor azt semmi nem indokolja. Ugyanabban a munkakörben, ugyanannyi év munkatapasztalattal a nők jellemzően 5-6%-kal kisebb fizetést kapnak ugyanazért, mint a férfi kollégáik. (Mármint az Egyesült Államokban. Tartok tőle, idehaza sokkal rosszabb a helyzet.)

Még az orvosoknál is megfigyelhető, egy női ortopéd sebész évi 41 ezer dollárral kevesebbet keres, mint a hasonló kollégája, ahogy a női onkológus is 38 ezer dollárral kevesebb fizetést visz haza a férfi munkatársánál.

Sőt, ha egy szakmában megjelennek a női alkalmazottak, az egész szakma jövedelmezősége esik, a női fizetések éppúgy, mint a férfiaké. Ilyen átalakuláson ment keresztül például a dizájn és a biológia.

De fordítva is igaz: a kezdetekben a számítógép-programozás mechanikus és monoton munkákból állt, jellemzően rosszul fizetett női alkalmazottakkal. Ahogy megjelent a férfi munkaerő, el kezdtek nőni a fizetések is.

Az egyetemről kikerülve az első öt évben a nemek fizetése még egyenlő, vagy közel egyenlő, sőt ugyanez mondható el a rosszul fizetett állásoknál is. Az olló később kezd el nyílni, egy átlagos főiskolát végzett férfi 355 dollárral keres többet, mint egy hasonló nő.

Hatalmas utat tettünk meg az általános választójog megadásától a női egyenjogúság felé, de azért még látszik, hogy sok a tennivaló. Sokan nem emlékeznek rá az USÁ-ban sem, de 1974-ig egy nő még hitelkártyát sem igényelhetett férfi hozzájárulása nélkül. Most már a családok felében a nő keresi a több pénzt és a diplomás is több közöttük. A nők hoznak döntést az elköltött pénz 65%-ról (ez jellemzően a bevásárlást jelenti) és az ő munkába állásuk eredményezte az amerikai GDP-növekedés egyharmadát a hetvenes évek elejétől kezdve.

Több amerikai államban törvénnyel igyekeznek biztosítani a hasonló munkáért hasonló bérezést elvét. A 100 fő feletti munkaadók kötelesek nemre és raszra lebontva jelenteni a fizetéseket, egy 2016-os kaliforniai törvény értelmében a munkaadónak indokolnia kell, hogy miért fizet egy hasonló munkakörre valakinek kevesebbet. Massachusetts-ben nem kérdezhetik meg a munkavállalók előző fizetését, hogy ne történhessen meg, hogy valaki minden új munkahelyén kevesebbet keres csak azért, mert az előző helyen is kevesebbet keresett.

A cikkben több céget is megemlítenek, akik felvették a harcot a megkülönböztetés ellen és sok másikat is, amelyeknek eszük ágában sincs.

Ez egy nagyon érdekes és időszerű téma, nem csak az Egyesült Államokban, de itthon is. Akit érdekel, olvassa el az eredeti cikket.

Update: a hozzászólások 90%-a az alábbi dolgok szüntelen ismételgetése volt:

– A nők alacsonyabb munkát végeznek, ezért keresnek kevesebbet.

– Azért keresnek kevesebbet, mert kisebb a tapasztalatuk, kevesebb órát dolgoznak vagy rosszabbul teljesítenek.

– Ha a nők tényleg kevesebbet keresnek, miért nem rúgják ki az összes férfit a nagyobb profitért.

– Ebből egy szó sem igaz, csak feminista propaganda.

A cikk úgy kezdődik, hogy a nők a férfiak keresetének 80%-át viszik haza, azért mert. Bár nem tértem ki rá, csak részben, az eredeti cikk azt is felveti, hogy miért árazzuk automatikusan alacsonyabbra azokat a munkákat, amiket a nők szoktak végezni, mint oktatás, ápolás és hasonlóak.

Ugyanígy benne van a cikkben, hogy az ugyanolyan gyakorlattal, ugyanolyan teljesítmény mellett keresnek kevesebbet a nők 5%-kal és ez miért van.

A legzseniálisabbnak minden második hozzászóló azt a kérdést érezte, hogy miért nem rúgják ki a férfiakat akkor. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy sok olyan munka van, amit a férfiak jobban el tudnak látni és sok olyan munka van, amiben a nők jobbak.

S van sok olyan munka, amit mindkét nem hasonló minőségben el tud látni. Ezekben a munkakörökben szükség van mindkét nemre. Ezért ez a kérdés önmagában butaság.

A kamionsofőrök 97%-a férfi és nyilván nem véletlenül. Azonban ha a női kamionsofőr ugyanannyi idő alatt ugyanolyan minőségben elvezeti a kamiont, miért kap ugyanazért a munkáért kevesebbet. Erről szól a cikk.

Ha a probléma nem létezne, nyilván akkor is hoztak volna törvényeket arról, hogy megszüntessék. Az eredeti cikkben vagy tíz felmérés be van linkelve.

Természetesen ezzel a megállapítással lehet vitatkozni és idézni másik felméréseket, amik az ellenkezőjét állítják. De az “ez csak feminista propaganda” megállapítás azért nem vitaalap.

S ha már szóba került, én sem hiszek abban, hogy a férfiak és a nők egyenlőek. Nem azok és nem is kell azoknak lenniük. Vannak, amikben a férfiak jobbak általában és vannak, amikben a nők.

Azonban abban is hiszek, hogy viszont egyenjogúaknak és egyenrangúaknak kell lenniük. Rengeteget változott a világ ebben a tekintetben, a nők most már szavazhatnak, vannak női tudósok, sőt vezetők is, de azért még nem tökéletes ez az egyenjogúság. (Ami még egyszer nem egyenlőséget jelent.)

Mindegy, szerintem az idézett cikk jó írás.

Azoktól pedig, akik értelmes és színvonalas hozzászólást írtak, elnézést kérek, de inkább kikapcsoltam az egészet, mert úgy látszik, még korai volt erről beszélni a vak komondorok országában.

A passzívan kezelt, vagy indexkövető alapok egyre nagyobb tért nyernek a piacon. Egyre több ember veszi észre, hogy az aktív alapok igazán komoly teljesítményt utoljára a kilencvenes években tudtak felmutatni. Egyre többen ezért a költségekre is odafigyelnek, amiben a passzív alapok verhetetlenek.

Az elmúlt évben majdnem 500 milliárd dollár folyt be új pénzként az ETF-ekbe, azok közül is a legkisebb költséggel dolgozó alapokba. (A 25 legnépszerűbb ETF az USÁ-ban mind vagy Vanguard vagy Ishares ETF, ez a két legkisebb átlagos költséggel dolgozó alapkezelő.)

Ebben a számban még nincs benne a hagyományos passzív befektetési alapokba befolyt összegek. Eközben az aktív alapokból folyamatosan vonják ki a befektetők a pénzüket, az elmúlt évben közel 400 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedtek el az aktív alapok a kivont pénzek miatt. (Annak ellenére, hogy például az amerikai részvénypiacba fektető aktívan kezelt alapok már 0,8%-ra csökkentették az átlagos költségeiket.)

Az amerikai piac forgalmának közel 30%-át már az ETF-ek adják, a legtöbbet kereskedett 10 amerikai értékpapír mind ETF.

Bár a 2008-as 715 milliárd dollárnyi ETF-ekben kezelt vagyon mostanra 3.000 milliárd dollárra nőtt, ez még nem jelentős a világpiac méretéhez képest. (2025-re 15-25 ezer milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal számolnak a különböző előrejelzések.)

Azonban már most látszanak bizonyos piacot torzító problémák a passzív alapok térnyerése miatt. A második legnagyobb alapkezelő, a Vanguard már ma is a legnagyobb 500 amerikai cég 94%-ában legalább 5%-nyi részesedéssel rendelkezik.

Szintén komoly piactorzító tényező, hogy egyre kevesebb embert érdekel egy-egy cég valódi teljesítménye. A tőzsdeindexben lévő cégek értéke pusztán csak azért nő, mert az indexkövető alapok megveszik a részvényeiket. Mivel az indexben a cégek nem azonos súllyal szerepelnek, ezért minél nagyobb egy cég, annál több pénz áramlik a részvényeibe.

Aki például megveszi a Nasdaq indexet, a pénzének 12%-át automatikusan az Apple részvényekbe fekteti, ha az S&P 500-at vette meg, akkor pedig 4%-a a pénzének erősítette az Apple-t. Így szinte lényegtelenné is vált, hogy milyen évet zárt a cég, az indexvásárlók miatt a nagy cégek jobban nőnek, pusztán csak a méretük miatt, a valódi teljesítményüktől gyakorlatilag függetlenül.

(A Nasdaq 5 legnagyobb cége adja az index értékének a 42%-át, de a száz cégből a 25.-ik már 1%-át sem teszi ki az indexnek.)

S ez a folyamat az aktív kereskedést is akadályozza, hiszen mindegy, hogy mit hisz, lát, vagy vél látni egy aktív befektető egy-egy céggel kapcsolatban, ha a piacot a nagy passzív alapok mozgatják egyre nagyobb mértékben, nem fog tudni az aktív befektető nyereségre szert tenni.

Hiába gondolja úgy, hogy mondjuk az Apple túlértékelt, ha minden dollárból, amit a Nasdaq indexbe fektetnek, 12 cent automatikusan erősíti az Apple árfolyamát. Attól teljesen függetlenül, hogyan fogadta a piac a legújabb termékeit, vagy mennyi hasznot ért el az elmúlt évhez képest.

A példa kedvéért a kis cégeket tömörítő Russell 2000 amerikai indexben szereplő cégek 30,7%-a nem termelt nyereséget, vagy egyenesen veszteséges volt az elmúlt egy évben. (Az index P/E rátája az igen elgondolkodtató 82-es értéket is meghaladja jelenleg.) Ennek ellenére nőtt az index értéke a beáramló pénz miatt.

Ha ez a folyamat tovább fog erősödni (és a jelek szerint ez fog történni), akkor sok minden meg fog változni a piacon és sok minden fog teljesen másként működni a piaci árazásokban, mint azt eddig megszoktuk.

A műszaki cikkekkel sok minden történhet szállítás során. Megsérül a csomagolásuk, néha maga a termék is kisebb-nagyobb sérülést szenved.

Előfordul, hogy a gyári minőségellenőrzés ellenére mégis hibásan kerül ki az üzletbe, esetleg a vevő már csak otthon veszi észre, hogy valami nem működik rendesen.

Ezek általában apróbb hibák, amiket könnyen ki lehet javítani. Azonban ezeket a termékeket már nem lehet újként eladni, hiába lesznek tökéletes állapotúak a javítás után. Ha esetleg a hiba nem javítható, attól még tökéletesen használható az eszköz, de nem hibátlan. Az ember elnéz egy pixelhibát a notebook kijelzőjén, ha cserébe 200 ezret spórol az árán.

Ezeket a műszaki cikkeket a gyártók összecsomagolják és jelentős árengedménnyel eladják az úgynevezett outleteknek. Ők átnézik a termékeket, amik nem javíthatóak, azokból alkatrészek lesznek, a javíthatóakat megjavítják, a sérülteket pedig a sérülés mértékének megfelelő áron adják el. (A csak csomagolássérült, vagy csak a hátulján sérült mosógép drágább, mint amelyik elöl horpadt be. Bár lent az alagsorban nem zavar, ha elöl horpadt a mosógép, ha cserébe féláron megveszem.)

Az ilyen outletekben általában új, vagy csak pár napot használt termékeket lehet venni az eredeti ár feléért-kétharmadáért.

Vettem már így darálós kávéfőzőt féláron illetve notebookot szintén féláron.

Az egyik legnagyobb outlet egyik vezető kollégája volt nálam tanácsadáson a napokban. Soha jobbkor, pont aznap ment tönkre a tévénk és többért javították volna, mint amennyiért el tudtam volna adni használtan, ha hibátlan.

Úgyhogy vettem tőlük másnap egy tévét féláron. Annyira új volt, hogy én húzgáltam le róla a fóliát mindenhonnan. Kaptam rá egy év garanciát is.

Felcsillant a szemem, hátha lehet ebből egy bjútiful frendsip kezdete. Kértem időpontot a tulajdonostól, hogy szívesen írok róluk, ha cserébe adnak olyan kedvezményt az olvasóknak, amit más nem kap meg.

Így aztán kaptunk 20%-ot az outlet tévék árából (kuponkód: kiszamolotv) és 10%-ot az egyéb outlet háztartási eszközök árából, mint mosógép, szárítógép, hűtő és a többiek. (kuponkód: kiszamolo)

Ez nem kevés kedvezmény, egy Samsung UE65KS9000 Ívelt SUHD LED TV kuponkóddal 431 ezer Ft, csomagolt állapotban plusz 50 ezer. (Ez egy 65 collos, közel egymilliós tévé egyébként.)

Egy Samsung UE32K5500 Smart LED TV pedig 52 ezer Ft. Ez egy 32 collos Full HD tévé.

De ez csak két példa volt az árlista két végéről.

Egy puccos AEG L61670 FL A+++ Elöltöltős mosógép kuponkóddal 90 ezer Ft.

Vásárolhatsz interneten országos kiszállítással vagy a cég két üzletében is (Újpesten és Óbudán). Ilyenkor is hivatkozhatsz a kuponokra, az üzletekben is levonják a kedvezményt.

Ha nem találsz valamit, írj nekik, folyamatosan érkezik áru.

A kupon csak az outlet termékekre szól és visszavonásig érvényes. Egyéb kedvezményekkel (pl. napi akciók) nem összevonható!

Az üzlet weboldala pedig: depostore.hu A kérdéseidre ők tudnak válaszolni.

Szívesen. 🙂

 

Sokan új technikai forradalmat jósolnak, ahol a kétkezi munkások tevékenységét átveszik a robotok vagy automatizált gépsorok, így további jövedelemcsökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni.

Ezzel folytatódna a hatvanas évektől elindult folyamat, ahol a képzettek jövedelme nőtt, a kétkezi munkások bére pedig stagnált, vagy akár csökkent is. Eddig ennek fő oka a kétkezi munka kiszervezése Ázsiába és egyéb olcsón termelő országokba, most pedig a robotok elterjedése miatt várják ennek a folyamatnak az erősödését. Ha a folyamat beindul, azzal tovább fog nőni a társadalmi különbség, ami már most is komoly probléma a fejlett országokban.

Olvastam egy érdekes cikket az Economistban, ahol történelmi távlatokban nézték meg a képzett és képzetlen munkavállalók jövedelmének változását.

Ebből az derül ki, hogy a 14. századtól szinte folyamatosan csökkent a különbség és a technikai forradalom is éppen hogy jelentősen csökkentette a különbséget, nem pedig növelte azt.

Ennek oka az volt, hogy a technikai találmányok feleslegessé tették a képzett emberek szaktudását, például egy gépesített szövőszéket egy képzetlen munkás is tudott olyan szinten üzemeltetni pár hónapnyi betanulás után, mint előtte egy magasan képzett szakember, aki hét évig tanulta a szakmát.

Ennek eredményeképpen a szakképzetlen munkások aránya 20%-ról 39%-ra nőtt 150 év alatt a 19. század közepére.

A szakemberek többletjövedelme a 19. század elejétől egészen 1960-as évekig folyamatosan és erősen csökkent. Az azóta tartó emelkedés az, ami ritkaság történelmi szempontból, nem pedig a normál állapot. Mint említettem, ennek oka a nemzetközi kereskedelem és a globalizáció kialakulása volt.

Sokan gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése hamarosan ugyanúgy fogja érinteni a jelenlegi diplomások helyzetét is, egyre több munkát véve el a mostani diplomásoktól is a tervezéstől a fordításig, így előfordulhat, hogy az új ipari forradalom a várakozásokkal ellentétben csökkenteni fogja a különbséget a tanult és tanulatlan munkavállalók között.

Jelenleg az öt legkeresettebb munkakörből négyhez eleve nem is kell diploma. A legnagyobb munkaerőigény-növekedés jelenleg a betegápolás területén van.

Nagyon érdekes cikk, akit érdekel a téma, olvassa el az eredetit is.

A Domino feltöltőkártyához választható Most kiegészítő csomag érvényessége meg lett hosszabbítva augusztus végéig, így továbbra is 9 Ft-ért hívhatsz Telekom mobilt és 19 Ft-ért egyéb hálózatokat feltöltőkártyával. (Külföldön továbbra sem él a kedvezmény.)

Másik távközlési hír, hogy élelmes emberek Budapesten észrevették, hogy megjelent a Digi mobil a választható hálózatok között. (Kézi hálózatválasztás esetén.)

Ez még természetesen csak a tesztüzem lehet, viszont ad némi reményt, hogy talán tényleg elindul végre a Digi mobilszolgáltatása szeptember végén.

Az anyagi sikerességnek nagyon egyszerű titka van: többet keresel, mint amennyit elköltesz. Ideális esetben a jövedelmed bőven több, mint a havi költésed. Azonban van, amikor azért kell sokat keresned, mert túl sok felesleges dologra túl sok pénzed megy el.

Sokan azért dolgoznak egy gyűlölt, stresszes munkahelyen, mert olyan sok a havi kiadásuk, hogy kisebb jövedelem mellett már nem tudnák fedezni azt. Pedig sokkal jobban járnának, ha a kiadásaikat visszavágnák és megengedhetnék azt a luxust, hogy olyan munkát végezzenek, amit kedvelnek.

Ezért fontos, hogy a költekezéseidben is legyél tudatos és minden kiadás előtt végiggondold, nem kerül-e többe az adott termék, mint amennyit ér a számodra.

Azonban nagyon sokan rosszul spórolnak. Van olyan, aki képes kerülni 10 kilométert csak azért, hogy olcsóbban tankoljon abba az autóba, aminek a hitelére kifizet százezer forintot havonta.

Spórol a bevásárláson, csak akciós dolgokat vesz, miközben a pénze a bankban vagy le sincs kötve, vagy nagyon rossz kamatozás mellett, amin többet bukik, mint amennyit összesen a bevásárláson spórol évente.

Egy drága bérlakásban, vagy túl nagy házban lakik, amire százezrek mennek el havonta pluszban, miközben a telefonáláson akar spórolni ezer forintot havonta. (Cikk: Nagyot veszíteni nagy dolgokon lehet)

Erre mondja azt az angol, hogy penny-wise and pound-foolish, vagyis miközben valaki a filléreket energiát nem kímélve meg akarja spórolni, a nagy pénzeken rengeteget bukik.

Néhány tipp, hogyan spórolj okosan:

Mennyibe kerül egy alkalommal a használat: Bármit venni akarsz, gondold végig, mennyibe fog kerülni egy-egy használat. Ha veszel egy számítógépet 200 ezer forintért, amit naponta használsz öt éven át, mielőtt végleg az enyészetté válik, akkor egy-egy (napi) használat 109 forintba fog kerülni. Ez egy vállalható és arányos összeg.

Ha veszel egy konyhai gépet 30 ezer forintért, amit összesen tízszer fogsz elővenni az életben, akkor az biztos nem éri meg a kiadást.

Egy hetvenezres ruhaköltemény, amit összesen ötször veszel fel, szintén felesleges kiadásnak tűnik. (Természetesen nem az esküvői ruhádról vagy az érettségi öltönyödről van szó.)

Tehát nézd meg, a vásárolni kívánt dolgod hányszor fogod használni a következő években és meglátod, megéri-e kiadni rá annyi pénzt.

Ugyanígy, amit sokat használsz, vegyél drágábbat, vagy kényelmesebbet, amit keveset, azon spórolj jobban.

Ha te számítógép előtt ülsz egész nap és te veszed magadnak, vegyél egy jobb, ergonomikusabb, használhatóbb modellt drágábban, hiszen a napi munkádat teszed ezzel könnyebbé. Inkább spórold meg ezt a plusz kiadást a fűnyírón, amit kéthetente veszel elő fél órára, azt is csak az év felében és igazából mindegy is, mennyire sikerült egyenletesen levágnod a füvet a hátsó kertben.

Inkább költs pénzt arra a székre, amiben egész nap dolgozol, mintsem az autódba sokzónás automata klímát vegyél a normál helyett, amit egy évben 30 napot használsz. Ha viszont egész nap úton vagy az autódban, akkor természetesen csináld fordítva.

Szabadítsd fel az energiád: Sok nagy ember még a ruhatárát is leegyszerűsíti, hogy ne kelljen reggelente arra energiát fecsérelnie, hogy melyik öltönyt melyik inggel és nyakkendővel veheti fel. Még Obama elnök is csak kétféle színű öltönyt tartott  éppen ezért, de Mark Zuckerberget is kevesen látták másban, mint szürke pólóban és kék farmerben az elmúlt 10 évben.

A pénzügyekben is ez a helyzet. Automatizáld a kis dolgokat, hogy legyen energiád a nagy döntésekre figyelni. Ne fecséreld el a figyelmed arra, hogy hol olcsóbb most 40 forinttal a Domestos, amiből három havonta használsz el egy flakonnal, mert ennek az lesz az ára, hogy a végén a komoly kérdésekben nem tudsz megfelelő döntéseket hozni.

Ha meg akarsz spórolni havi ötvenezer forintot, válaszd a legegyszerűbb módját: még a fizetés napján utald el egy külön számlára. Akkor nem kell majd naponta hússzor azon gondolkodnod, min tudnál újabb ötven forintot megspórolni, hogy megmaradjon a hónap végén ötvenezer forint.

Amikor pedig spórolni akarsz, először a nagy dolgokon és az állandó kiadásokon kezdd el a spórolást. Nézd át a lakáshiteledet, a biztosításaidat, keress lényegesen olcsóbb bérlakást. Gondold végig, kell-e ilyen drága autó, egyáltalán tényleg szükséged van-e autóra és a többi. (Cikk: Az élet autó nélkül)

Amíg a nagy dolgokban nincs rend a pénzügyeidben, felesleges a reggeliden megspórolni azt a napi hetven forintot.

A spórolásnál a megtakarított összeg számít, ez az, amit a legtöbb ember mindig figyelmen kívül hagy. Erről írtam egy jó cikket itt, olvasd el. A legtöbb ember képes utazni, hogy egy 15 ezres porszívón megspóroljon 3 ezer forintot, ugyanezek az emberek egy 250 ezres tévénél már nem utaznának 10 ezer forintos megtakarításért. Pedig azon háromszor annyit nyernének ugyanannyi időráfordítással.

S végezetül: meggyőződésem, hogy a legtöbb alacsony keresetű ember könnyebben tudna akár 100 ezer forinttal többet keresni havonta, mint visszavágni a költéseit 30 ezer forinttal. Annak az energiának a felét, amit arra szánsz, hogyan költs kevesebbet, fordítsd arra, hogyan tudnál többet keresni. A lehetőségek széles skálán mozognak, az egyszerű munkahely-váltástól kezdve az önképzésig, a tanulástól a vállalkozásig, vagy hétvégi másodállásig.

Igaz a mondás, hogy az el nem költött pénzt nem kell megkeresned, de fordítva is igaz: a megkeresett plusz pénzt nem kell esetleg erődön felül megspórolnod.

Holnaptól megszűnik a roamingdíj Európában. Vagyis eljutunk végre oda, hogy legalább az Unión belül nem kopasztanak le a szolgáltatók, ha használni mered a mobilod. Egy amerikai magát a kérdésfelvetést sem értette 20 éven át, hogy miért fizessen egy vagyont, csak azért mert a new yorki Telekom hálózat helyett a los angelesi Telekom hálózatot használja. Mindegy, örüljünk, hogy mostanra sikerült eljutni idáig.

(Ettől még persze horror tarifák várnak Szerbiában vagy Egyiptomban, teljesen átlagos egy majdnem 800 forintos percdííj, szigorúan perc alapon természetesen. Ne felejtsd el, Svájc sem minősül Európának roaming szempontjából.)

Holnaptól elvileg annyit fizetsz egy telefonálásért vagy internetezésért az Unióban, mintha itthon lennél. Elvileg, mondom. Ugyanis a hálózaton belüli kedvezmények alapból nem élnek, ahogy a flottás egymás közötti ingyen hívások sem. Persze részben jogos, hiszen tényleg nehéz hálózaton belülinek hívni egy hívást, ha mondjuk Belgiumból indítottad. Erre figyelj oda, ha mondjuk hálózaton belül egyébként ingyen telefonálnál itthon, ez külföldről normál, más hálózatba irányuló, fizetős hívás lesz.

De a legnagyobb pofátlanság az, hogy csak a normál használat mértékéig kell díjmentesen biztosítani a roamingot és kiegészítő opciók sem érvényesek külföldön. Feltöltőkártyánál a Vodafone szerint ez havi(!!!!) 10 perc(!!!!!) fogadott és indított hívás, 5 db SMS és havi(!!!!) 10 MB(!!!!) adatforgalmat jelent, efelett ugyanúgy fizeted a roamingdíjat, mint eddig.

Andrew találta meg a díjszabást az ÁSZF mellékletének 242. oldal lap alján. Idézem:

2017. június 15. napjától a Szabályozott Europai Roaming tarifával külön roaming többletdíj nélkül elérhető roaming használat mértéke egy naptári hónapban az alábbiak szerint alakul:

10 perc hívásindítás

10 perc hívásfogadás

5 db SMS

5 db MMS

10 MB adatforgalom

Ezen limitek elérése után a roaming használatért a belföldi hálózaton kívüli mobil irányú percdíjon felül fizetendő többletdíj:

19,17 Ft/perc hívásindítás esetén

4,29 Ft/perc hívásfogadás esetén

7,66 Ft /SMS

19,17 Ft/MMS

17,81 Ft/MB adatforgalom esetén.

Gondolom, te is végigolvastad a 300 oldalt, mielőtt még holnaptól vígan nekiálltál volna bőszen roamingolni az ingyenessé vált előfizetéseddel vagy feltöltőkártyáddal.

Erre most tudnék mint mondani, de nem mondok, mert úriember vagyok. A pofátlan és gátlástalan túl enyhe kifejezés, erősebb szavakat pedig nem szeretnék használni. Külön tapsot érdemel a 18 Ft/MB adatforgalom.

Ja és nehogy azt hidd, hogy például a Domino-s itthoni internetedet tudod majd használni külföldön, mert azt sem. Ott is meg kell venned aranyáron a Travel&Surf szolgáltatást, ahogy eddig is, évek óta. Természetesen az összes egyéb kiegészítő opció, mint a Most, két szám között kedvezménnyel, stb is mind érvénytelen. Magyarul minden maradt a régiben nagyon sok embernek.

Mindenesetre, mielőtt még elhiszed, hogy holnaptól tényleg ingyen van a roaming, azért hívd fel a szolgáltatódat, hogy mennyibe is fog valójában kerülni neked az ingyenes lehetőség. Tudd meg azt is, hány MB internet jár neked roaming közben, nehogy itthon érjen a meglepetés. Lesz még sok móka és kacagás, amikor a sok naív ember kézhez kapja a nyaralás utáni számláját, benne a kiszámlázott, ingyenesnek gondolt hívásokkal és a több ezer forintos internetdíjjal.

(Még valami: a nemzetközi hívás nem egyenlő a roaminggal. Ha mondjuk német számot hívsz a magyar mobilodról, az továbbra is aranyáron lesz, erre figyelj oda.)

Update: ma reggelre új ÁSZF került fel, abból eltűnt az idézett rész.

Sokan nem tudják (én sem tudtam), hogy az állam köt balesetbiztosítást minden 3 és 18 év közötti gyerekre. Ez idén a Groupamánál van.

Falnak nem mész az összegtől (3 ezer forint csonttörésre, 200 ezer forint baleseti halál esetére, 300 ezer forint 100%-os baleseti rokkantság esetén), de azért érdemes tudni róla. (Bár reméljük, soha nem lesz rá szükség. Részletek

Erről jut eszembe, most van kialakítás alatt egy új életbiztosítási csomag az egyesület számára.

Ha akarjátok, abba most tudunk kérni balesetbiztosítást 18 év alattiaknak. Lenne-e rá igény?

Évi 8.270 Ft lenne és az alábbi összegeket fizetné:

Baleseti halál 20 000 000 Ft

Közlekedési baleseti halál 10 000 000 Ft

Közlekedési baleseti rokkantság 10 000 000 Ft

Baleseti rokkantság 20 000 000 Ft

Baleseti kórházi napi térítés plusz (10. naptól) 15 000 Ft

Baleseti műtéti térítés 200 000 Ft

Köszönjük Annának a hírt.

 

 

Mindenki tisztában van azzal, hogy bekerülni egy elit egyetemre a sikeres élet kulcsa. Ha valaki elvégzi mondjuk a Harvard-ot, biztos, hogy egész életében jól kereső ember lesz.

Olvastam egy érdekes cikket a Business Insider-en, miszerint valószínűleg probléma van az ok-okozati összefüggéssel.

Készítettek egy tanulmányt 2002-ben a témáról. Azt vizsgálták, hogy vajon azért keres-e valaki jól, mert a Harvardon végzett, vagy azért, mert megvannak a képességei ahhoz, hogy akár a Harvardot is el tudja végezni?

Vagyis az elitegyetemek elvégzőinek képessége vagy maga az elit egyetem elvégzésének a ténye a siker kulcsa?

Több ezer embert vizsgáltak meg aszerint, hogy hová jelentkezett, hová vették fel, hol végezte el az egyetemet a végén és mennyit keresett utána 19 évvel.

A remek feltevés a következő volt: akit bár felvettek a Harvardra, de máshol végezte el az egyetemet, vajon rosszabbul keresett-e, mint az, aki  hasonló háttérrel rendelkezik, de a Harvardon végzett?

A tanulmány egyértelmű következtetése, hogy nem. A hasonló képességű és hátterű emberek, akik végül máshol jártak egyetemre, ugyanannyit kerestek 19 évvel később, mint a Harvardon végzettek. Tehát nem az elitegyetem az, ami sikeressé tette őket az életben, hanem a velük született képesség, ami miatt képesek voltak, vagy lettek volna elvégezni egy Harvardot.

A tanulmányt megismételték még inkább kibővített adatbázissal 2011-ben. Itt már figyelembe vették a középiskolai eredményeket is és a fizetéseket is nagyobb időtávban vizsgálták. A végeredmény ugyanez lett. Bár ez a tanulmány megjegyzi, hogy viszont azok, akik alacsony sorból jöttek, különösen a latinok és a feketék, számottevően magasabb fizetést értek el, ha harvardi diplomával vágtak neki az életnek. Úgy látszik, azért a faji előítéleteket még képes felülírni egy elit diploma.

 

Egy 2018-tól életbe lépő új rendelkezés (conflict-of-interest vagy fiduciary rule) borzolja az amerikai pénzügyi szolgáltatók idegeit. A törvény értelmében az ügynöknek az ügyfél érdekeit a sajátja elé kell majd helyeznie.

A jelenlegi szabályozás szerint az ajánlott terméknek az ügyfél számára megfelelőnek kell lennie, de nem muszáj a legolcsóbbnak lennie. Eladható neki a legdrágább befektetési alap, vagy biztosítás, ha egyébként a termék alapvető tulajdonsága nem ellentétes az ügyfél céljaival.

Ezt szándékozik radikálisan megváltoztatni az új törvény: a pénzügyi termék értékesítőjének az általa kínált legolcsóbb terméket kell eladnia az ügyfélnek, azaz a saját érdekei (magas jutalék) helyett az ügyfélét kell előtérbe helyezni.

Mivel az ügyfél és az ügynök érdeke szöges ellentétben áll egymással, ami az ügynöknek haszon, az az ügyfélnek kiadás, ezért kellően fel is kavarta a szakmát az új rendelkezés, amit a hatóságok hosszú évek egyeztetése után majdnem két éves határidővel kívánnak bevezetni. Sokan kellően sötéten látják a jövőt, miszerint ki fog halni a szakma, ha nem lehet majd sokat keresni a termékeken, akkor pénzért kell majd adni a tanácsot, ezt viszont az ügyfelek nem fogják kifizetni, így a végén kitolunk az emberekkel, mert nem fognak megfelelő pénzügyi tanácshoz jutni.

Egy ehhez nagyon hasonló törvényt életbe léptettek 2013-ban Angliában. Ott rövid ideig 10%-kal esett a pénzügyi értékesítők száma, de ennek csak az volt az oka, hogy a törvény komolyabb végzettséget írt elő az addigiaknál. Sokan inkább kiléptek a piacról, mintsem letegyék az emeltebb szintű vizsgát.

Mostanra azonban még több értékesítő is van a pénzügyi piacon, mint volt a törvény bevezetése előtt, a jutalékbevétel ugyan tényleg csökkent (mert az angliai törvény -szemben az amerikai törvénnyel – megtiltotta a tanácsadók további javadalmazását a pénzügyi termékek kezelői felől), viszont egyre több ügyfél fizet inkább a tanácsadásért és a valódi tanácsadás ára nőtt. Mindemellett átláthatóbbak és olcsóbbak lettek a termékek, tisztult a piac és az ügynökök is képzettebbé váltak.

Az alábbi grafikonon látható, hogy csökkent az értékesítés utáni termék jutalékának mértéke, vagyis a rejtett költségek (zöld szín) és nőtt az ügyfeleknek közvetlenül felszámolt díj mértéke (vörös szín) a 2013-as bevezetés után:

Sok cég kénytelen volt átalakítani a működési modelljét, illetve megvált az új törvény után már kevés bevételt generáló ügyfeleitől.

Az ügyfelek megértették, hogy mi a különbség a fee only (értékesítés nélküli) vagy valódi tanácsadás és a termékértékesítés között

Így az apokaliptikus elképzelések nem váltak valóra. Bár nagyot változott a piac és kifejezetten előnyére, de a megjósolt nagy összeomlás elmaradt. Előtérbe kerültek a valódi tanácsadások és csökkentek az összetett, sok rejtett költséggel rendelkező termékek értékesítése.

Természetesen se a törvényalkotók, se a pénzügyi közvetítők nem várnak csodát az új törvénytől az USÁ-ban. A rossz szándékú közvetítőknek nehezebb dolga lesz, több papírt kell majd aláíratni az ügyféllel, amivel a saját hátsóját védi egy esetleges peres helyzetben, de azért a Kánaán nem fog eljönni a törvény bevezetése után sem. Különösen azért, mert az amerikai szabályozás nem fogja tiltani, hogy a tanácsadó vagy értékesítő harmadik féltől is kapjon térítést.

Reméljük egyszer nálunk is bevezetnek egy hasonló törvényi változást, hogy a pénzügyi tanácsadás végre tényleg pénzügyi legyen és tényleg tanácsadás. Addig is érdemes figyelemmel kísérni, hogyan változik a piac azokban az országokban, ahol ezeket a törvényeket már meghozták.

Addig is egy videó arról, mi a különbség a pénzügyi tanácsadás és a pénzügyi termék értékesítése között.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

 

Ma 20 éves az OTP Lakástakarék, ennek örömére ha ma regisztrálsz, elengedik a nyitási díjat, azaz ingyen nyithatsz lakástakarékot.

A regisztráció után június 16-áig van időd, hogy bemenj egy OTP fiókba a kapott kedvezményes kóddal.

Az akciót itt éred el.