Ezt is elértük, ma már 404,7 forintot kellett adni egy euróért.
Ezek után izgatottan várjuk, hogy holnap az MNB a kamatdöntő ülésén tovább fog-e töketlenkedni a fél százalékpontos kamatemelésekkel vagy végre értelmes módon fogja-e emelni a kamatokat.
2003-ban és 2008-ban is 3 százalékponttal emelték az alapkamatot egyszerre, sikerült is megmenteni a forintot.
Most meg már annak szurkolhatunk, hogy vajon megállunk-e 410 forint alatt.
Ezúton is gratulálok minden döntéshozónak, akiknek soha nem múló érdemük van ebben a tragikus pénzromlásban.
A tudatos pénzügyi élet első lépése maga a jelző, a tudatosság szükségességének felismerése és az eszerint való élet: odafigyelés a kiadásokra, a bevételekre, a felesleges dolgok elhagyása, annak felismerése, hogy nem az vagyok, amim van és nem is az határozza meg az értékemet, hogy másokhoz képest mit értem el, mennyi felesleges kiadásba vertem magam, csak hogy mások is láthassák, milyen sikeres vagyok.
Ez egy nagyon jó kezdés, sokan (talán a legtöbben) már felnőttfejjel jönnek rá arra, hogy fontos kontroll alá hajtaniuk a kiadásaikat és a bevételeiket is és át kell gondolniuk, mi az, amire tényleg szükségük van és mi az, amit csak mások kedvéért vagy magáért a vásárlás kedvéért vesznek meg.
Azonban a tudatosságból és a takarékoskodásból is lehet bálványt csinálni, nagyon sokan egy másik csapdába esnek bele, rosszabbá teszik az életük minőségét, mint annak lennie kellene.
Hiába emelkednek több mint dinamikusan a lakáshitelkamatok, számomra meglepő módon az érdeklődés alig csökken a lakáshitelekre, legalábbis lakáshiteles Gáborunk ügyfélkörében.
A napokban beszéltem vele, azt mondta, hogy most sokan azzal a reménnyel vagy hittel veszik fel a lakáshiteleket, hogy egy-két három éven belül csökkenni fognak a kamatok és akkor majd jól kiváltják egy olcsóbb hitelre.
Ez természetesen vagy így fog történni vagy nem, mindenesetre ebben az esetben fontos előre tudni, milyen költségek mellett tudod majd kiváltani a hiteledet, hiszen ezt is figyelembe kell venned a kamatokon és egyéb költségeken kívül.
Következzen Gábor írása a témában:
Ezúttal a lakáshiteleknek a futamidő első öt évében történő végtörlesztésének költségeire fogunk fókuszálni. A téma aktualitását az adja, hogy sokan arra számítanak, hogy folyamatosan emelkedő hitelkamatok a jövőben – ha véget ér a háború és/vagy sikerül megfékezni az inflációt és/vagy Magyarország mégis megkapja a visszatartott EU-s forrásokat – jelentős mértékben csökkenni fognak. Amennyiben ez a várakozás beteljesül, akkor a jelenlegi magas kamatok mellett eladósodottaknak nem érdemes a drágább hitelben ülniük a kamatperiódus vagy a futamidő végéig. Jobban járnak, ha azt lecserélik egy olcsóbbra.
Andor, minden php programozók legjobbika frissítette az állampapír kalkulátort, most már az eurós állampapír mellett a diszkontkincstárjegyet is kezeli, illetve a prémium állampapír új futamidejét is. Éven belül gyakran a diszkontkincstárjegy lehet a legjobb választás.
Használjátok egészséggel, hogy el tudjátok dönteni, milyen időtávra melyik állampapírt érdemes választani.
Ha akarod módosítani az értékeket (várható inflációs adatok, euró árfolyama, stb.), akkor tedd meg a számítás indítása előtt.
A kalkuláció elindításához nyomd meg a “Hozamok kiszámítása” gombot az adatmezők alatt.
Tamás küldte át a linket, miszerint egy közös uniós nyugdíjmegtakarításról állapodtak meg PEPP (Pan-European personal pension product) néven még 2019-ben, ami most tavasszal lépett életbe.
A leírás szerint “Ezzel egy új, önkéntes, az egész EU-ra kiterjedő rendszer nyílik meg a nyugdíj-előtakarékosság iránt érdeklődők előtt. A PEPP a nyugdíj-előtakarékosság iránt érdeklődők számára bővebb választékot, nagyobb versenyt, fokozott átláthatóságot és rugalmas termékfeltételeket kínál majd, az érintett termékek szolgáltatói számára pedig a valódi egységes piac és a határokon átnyúló egyszerűbb forgalmazás biztosítása révén eszközösszevonási és méretgazdaságossági előnyöket fog nyújtani.”
A törvény szövege szerint a maximális költség évi 1% lehet és kiemelten fontos, hogy a költségek átláthatóak legyenek.
Adókedvezményről nem írnak, csak ajánlást fogalmaztak meg.
Tehát van egy ilyen új lehetőség elvi szinten. Sokakat érdekelne egy uniós nyugdíjmegtakarítás, szabályozott költségek mellett, kérdés, hogy a pénzintézetek szükségesnek tartják-e majd a bevezetését. Könnyen lehet, hogy nem fogják erőltetni, amíg magasabb haszonkulccsal is tudnak hasonló termékeket értékesíteni. A másik kérdés, hogy hasonló adókedvezményt fog-e kapni, mint a már most piacon lévő termékek.
Ha valakinek van bővebb infója, esetleg már találkozott konkrét termékkel, az legyen olyan jó és írjon róla egy hozzászólást.
Az azbeszt volt a slágeranyag a huszadik században. Egészen a hetvenes évekig, amíg ki nem derült, hogy már nagyon keveset belélegezve belőle tüdőrákot (pontosabban mellhártyarákot) okoz(hat).
Rengeteg tető (azbesztes palatető), tűzhely borítás és hasonló készült belőle, még jelenleg is kb. 100-120 millió négyzetméternyi azbesztes palatető lehet szerte az országban házakon, tyúkólakon és rengeteg más helyen.
Ha le akarod cserélni a régi palatetőt, csak szakember bonthatja le és aranyáron kell elszállítatni veszélyes hulladéklerakóba, nagyon nem olcsó mulatság megszabadulni tőle.
Az Ipsos szokott csinálni egy boldogság felmérést évente, nemrég jött ki a legújabb. Tippeljük meg, mennyire elégedett az élettel a magyar és melyik lehet a legboldogtalanabb nép?
Segítségül az indiaiak 39%-a vallja magát nagyon boldognak.
Hogyan alakult egyes országok mutatói az elmúlt években?
Érdekes, milyen rossz kedve lett a törököknek a magas infláció miatt. (Gondolom az argentinok is ezért végeztek a lista végén.)
Bár a múltkor úgy tűnt, hogy az amerikai infláció elérte a csúcsát, sajnos korai volt az öröm, tovább romlott az amerikai infláció. A várakozásokkal ellentétben 8,6% lett az aktuális pénzromlás mértéke.
Most először elérte a benzin ára az Egyesült Államokban az öt dollár/gallon (499 forint/liter) árat, lett is nagy sokk miatta.
Közben egyre több a cikk, hogy a gyártók áremelés mellett a termékek méretét is zsugorítják. Persze ez nálunk is bevett szokás, amint már írtam is róla:
Azért probléma a fogyasztói hangulatindex esése, mert ha a fogyasztók sokat hallják, hogy itt a recesszió, akkor visszafogják a fogyasztásukat és ezzel idézik elő a recessziót magát.
Látva a forint zuhanását az elmúlt évben és években, egyre többen keresnek valami nem magyar eurós megtakarítási lehetőséget, lehetőleg alacsony kockázat mellett.
Befektetésekről szándékosan nem írok a blogon (valamit meg kell tartani a tanácsadásokra is, ugye 🙂 ), de mivel annyian kérdezik ezt, ezért most kivételt teszek. (Csak az elmúlt két napban hárman telefonáltak ezügyben. Mondhatni, sokakat érdekel a lehetőség.)
Amit sokan keresnek, az egy inflációkövető eurós állampapír, ami nem magyar. Szerencsére van ilyen, mindjárt több európai ország Inflációkövető kötvényeit tartalmazó ETF, bemutatom az iShares € Inflation Linked Govt Bond UCITS ETF-et.
Ez az, amit a neve sugall, inflációhoz kötött európai állampapírok.
Az éves hozamok az elmúlt években:
Azonban a figyelmes olvasónak feltűnik valami más is. Év eleje óta (YTD year to date, vagyis a mai napig január elseje óta) a hozama mínusz 3,94%.
Hogy lehetséges ez, ha januárban ebbe a papírba fektettem, közel 4%-os mínuszban vagyok? Hát nem inflációkövető kötvény ez?
Erről már egyrészt írtam nyolc éve, az inflációkövető dolláros állampapírral kapcsolatban:
Másrészt az Akadémián is volt szó róla, hogy a kötvényeknek van kamata, de van árfolyama is és a te hasznod/veszteséged a kettő eredője.
Mivel ezt részletesen kifejtettem az Akadémián, tessék szépen megnézni ott és megérteni, hogyan lehetséges az, hogy egy kötvény negatív hozamot is tud produkálni.
A kötvény leírásából még kiderül, hogy a duration-e 8 év felett van (ha megnézted a fenti videókat, tudni fogod, az mit jelent és hogy az inkább sok, mint kevés) és a papírok 40%-a olasz és spanyol kötvény, 100% német állampapírnak jobban örülnénk. Tehát kockázat van ebben az értékpapírban is, ahogy mindegyikben van, de viszonylag nem túl magas a kockázat.
Ha pedig amerikai dolláros inflációkövető ETF-et keresel, azt itt találod.
Ez nem befektetési tanács és legyél tisztában azzal, mit csinálsz, csak azért írtam róla, hogy ne egyesével kelljen mindenkinek válaszolni. Csak akkor vegyél ilyen ETF-et, ha biztos érted, hogy mit csinálsz.
Tovább nőtt a foglalkoztatottság az Egyesült Államokban, már csak 0,1 százalékponttal több a munkanélküli, mint a járvány előtt. Ez egyrészt jó jel a gazdaság számára, másrészt rossz hír az infláció miatt. A kevés munkavállaló miatt (egy munkanélkülire 1,9 állásajánlat jut) tovább nőnek a bérek.
Az amerikai kereskedelmi adatok jól néznek ki, a gond az, hogy emögött a megtakarítási ráta zuhanása áll. Ahogy írtam a múlt héten is, az elmúlt hatvan évben csak egyszer állt ilyen alacsonyan a megtakarítási ráta, 2008-ban. Jelenleg az emberek az elmúlt években felhalmozott megtakarításaikat égetik el, kérdés, meddig tudják ezt folytatni. A fizetéstől fizetésig élők aránya újra 61%-ra nőtt. Cikk erre.
A kormány nem tétlenkedett, a nemmegszorítás bejelentésekor felvázolt új adók már életbe is léptek.
Ha Magyarországról indulsz repülővel, Európába (mínusz Törökország és Oroszország) fejenként 3900 Ft az adó, máshová 9750 forint. Vagyis egy négytagú család Törökországba mostantól közel negyvenezer forinttal többet fog fizetni. Ha csak nem Pozsonyból, Bécsből, Temesvárról akar indulni.
(Mondjuk éppen nem baj, hogy nem lehet akár hatezer forintért oda-vissza repülni akárhová, a természet hálás érte, ha csak évi néhány ezren nem fognak kirepülni Olaszországba egy bevásárlás kedvéért.)
A tranzakciós adót (amit valamiért kényszeresen illetéknek becéz a kormány) is felemelték, a felső határa az eddigi 6.000 forint helyett 10.000 forint lesz, kivéve a pénzfelvételnél, ahol továbbra sincs felső plafon.
Ami ennél durvább, hogy az értékpapírok vásárlása után is meg kell majd fizetni ezt az adót, vagyis a magyar brókercégek megbízási díjai gyakorlatilag megduplázódnak.
Az adót kivetették a Revolutra és a Wisera is, hogy van-e joguk vagy lehetőségük beszedni, azt nem tudom.
A gyógyszerforgalmazók is szerény 20 vagy 28%-os adót fognak fizetni (10 ezer forint alatti és feletti gyógyszerárak).
A nagy áruházláncok 4,1%-os különadót kaptak a nyakukba, de nem ám a profitból, hanem az árbevételből. (A CBA megint kimaradt az adóból, 500 millió forintos árbevételig az adó 0%, 30 milliárd alatt pedig csak 0,15%.) Biztos nem fognak árat emelni ők sem.
A biztosítók 2-14%-os adót különadót kaptak a nyakukba, szintén árbevétel alapján. De nem ám az eddig is fizetett különadó helyett, hanem azon túl kell még ennyit befizetni a biztosítóknak.
Nagy mákod van, ha nemrég volt az évfordulója a biztosításodnak, egy évig legalább nem tudják rádterhelni az adót. Majd utána csak. Ha még nincs lakásbiztosításod, most gyorsan megkötném/újrakötném 3 év hűséggel, akár halasztott kezdéssel is.
Fellángolt a vita a hozzászólásokban, érdemes-e még forintban megtakarítani és lesz-e magyar euró.
A probléma magját a forint elmúlt 12 éves leértékelődése és inflációja okozza. 2010 áprilisától az euróért 49%-kal többet kell adni, ennél még a rubel is jobban teljesített az elmúlt 12 évben a mai árfolyamok alapján. Egyedül a török líra és az ukrán hrivnya tudta alulmúlni a forintot egész Európában, de a hrivnya is csak akkor, ha 12 évet nézünk.
Csak összehasonlításul, a cseh korona erősebb, mint volt 12 éve, a lengyel zlotynál 21,1%-kal nőtt az euró ára, azóta, a bolgár leva az euróhoz van kötve és hamarosan be is vezetik azt a leva helyett, a szlovákok, szlovének, észtek már rég bevezették az eurót, a horvátok jövőre fogják, a kuna kemény 3,7%-ot gyengült az euróhoz képest 12 év alatt. A román lejben 20,5%-kal lett magasabb az árfolyam a vizsgált időtartam alatt, a szerb dinár 18%-kal. A következő legrosszabbul teljesítő deviza is bőven feleannyit sem romlott, mint a forint.
Különösen rossz a helyzet 2018 óta, a forint folyamatosan veszít az értékéből. 27%-os volt az euró áremelkedése szűk négy és fél év alatt. Ha euróban tartottad a pénzt a párnacihában, többet hozott, mint bármelyik forintos magyar állampapír.
2018 eleje óta a román lejnél 6,2% jön ki, lengyel zlotynál 10% mínusz, a cseh korona többet ér, mint négy és fél éve, de még a háborúban álló Ukrajna devizája is annyit ért 2017 novemberében, mint most. (Oké, nyilván a mostani árfolyam nem annyira piaci ár, de azért akkor is. Az év elején is tartotta a 2017-2018-as árfolyamot.)
Azóta az állítólag teljes pénzügyi fedezettel bíró Tether hátterére is egyre kíváncsiabbak lennének a coint használók. Mármint a maradékuk, mert 10 milliárd dollár értékben már kivontak onnan pénzt mások.
De hiába kíváncsiskodnak, az egyébként a Brit Virgin szigeteken bejegyzett cég nem hajlandó elárulni semmit, mondván ő magáncég, senkinek semmi köze hozzá, hol és miben tartja a pénzét, aminek összege egyébként 73 milliárd dollár.
A Financial Timesban jelent meg egy cikk most a témában, nem lett sokkal bizalomgerjesztőbb a cég a transzparencia teljes hiánya miatt.
Két bahamai bank neve merült fel, ahol a pénz egy részét tartja a Tether. Az egyik a Capital Union, a másik Deltec. Már az amerikai szabályozók is vizsgálódtak, mert a számlák egy része nem a Tether, hanem a jogi képviselője nevén voltak.
A Tether képviselője azt állította, hogy a készpénzt két bahamai bankban tartják, ez a kettő lehet az. Szerinte a Tethernek összesen 6-7 bankkal van kapcsolata világszerte.
A Capital Union eszközállománya csak egymillárd dollár volt 2020-ban, a Deltecnél állítólag 15 milliárd dollárnyi készpénzt és államkötvényt tart a Tether.
Már mások is érdeklődtek a Tethernél, mégis hol tart ennyi pénzt és miben, de őket is lepattintották, hogy senkinek semmi köze hozzá.
Csak hogy értsd, ennyi pénzzel a Tether bőven benne lenne az ötven legnagyobb amerikai bank között, mégis senki halvány fogalma sincs, megvan-e ez a pénz egyáltalán. 27 865 020 000 000 forintról beszélünk, azaz közel 28 ezer milliárd forintról. Ez a teljes magyar költségvetéssel egyenértékű összeg, mégis ez a pénz olyan, mint Colombo felesége, soha senki nem látta, hogy létezik-e, s ha igen, akkor mégis hol és miben.
Érdemes ezt tudni, amikor az emberek úgy adják-veszik a Tethert, mintha valódi dollár lenne.
A bejelentett megnemszorítások egyik alappillére az állami beruházások elindításának halasztása. Vajon mekkora az aránya az állami beruházásoknak Magyarországon és hogyan viszonyul ez a többi uniós országhoz képest?
Némi meglepetésre az amerikai infláció csökkenésnek indult, ami az amerikai gazdaság mérete miatt jó hír a világ többi részének is. Azért még nem esett 2% alá, 8,3% még mindig a fogyasztói árindex emelkedésének mértéke, viszont az április növekedés csak 0,2% volt, ez a legkisebb mérték 2020 novembere óta. (A FED kedvenc árindexe, a personal consumption price index 6,3%-ot mutatott. Ebben benne van az is, ha a vásárlók az áremelkedés miatt olcsóbb terméket vesznek, mondjuk a friss spenót helyett fagyasztottat. Innen is ered az eltérés.)
Úgy tűnik, talán már elértük a csúcspontot, innen elindulhat lefelé az inflációs érték. (Hogy a csökkenésben mennyire játszik szerepet a nagyon erős dollár az importárakban, az egy másik kérdés.)
Jó hete volt az amerikai tőzsdéknek, az S&P 500-as index komoly emelkedés után már csak 13,31%-os mínuszban zárt az év eleje óta. Ezen a héten, tíz hét óta először több pénz áramlott be a tőzsdei alapokba, mint amennyit kivettek a befektetők.
Most a befektetők a cégek profitjelentései miatt aggódhatnak (amik valószínűleg átlagosan rosszabbak lesznek, mint eddig), illetve a munkaügyi adatok miatt, valamint annak fényében a FED kamatemelési szándékai miatt.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkNo
