Címke: portfolioblogger

A kormány január elsejétől beszántja a CSOK-ot és a hozzá kapcsolódó egyéb kedvezményeket, kizárólag a fogyó népességszámú falvakban marad meg a falusi CSOK-nak hívott rendszer.

Bár a kormány azóta is utalgat rá, hogy valami lesz a CSOK helyett jövőre, ez már csak a költségvetés minden túlzás nélkül mondható tragikus helyzete miatt sem biztos. Az ingatlanpiacnak amúgy is jót tenne egy pár éves hűlés a mesterségesen feltüzelt elmúlt évek után.

Amit jelenleg tudunk tehát, hogy az év végéig lehet igényelni a CSOK-ot. Fontos, hogy nem beadni kell addig, hanem a banknak be is kell fogadnia. Ezért sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beadást.

Ha pedig valami jobbal mégis kijön a kormány jövőre, eddig is volt lehetőség arra, hogy visszafizesd az igényelt CSOK-ot és így újra jogosultságot szerezz az új támogatásra. Sokan csinálták ezt, amikor bevezették pluszban az illetékmentességet. Visszafizették a már felvett támogatást és újra megkérték, immár illetékmentességgel együtt. Persze arra nincs garancia, hogy ezt a kiskaput nem zárják be, de arra sincs, hogy tényleg lesz jövőre támogatás és jobb lesz, mint a mostani.

Érdemes időben beadni a papírokat, aztán maximum húzni az időt, ha nem sürgős, várva arra, hogy lép-e a kormány valamit a beigért új támogatásokkal.

Következzen Hitelügyintézős Gáborunk cikke a témáról:

» Read more

Az előző cikk témája volt a rövidtávú befektetések témaköre. Itt feljött hozzászólásokban, hogy a pénzpiaci és rövid kötvény alapok milyen jól hoznak, 14% az éves hozamuk, sokkal jobb, mint bármi másé.

Építkezem. Mi legyen a pénzzel, amíg nem kell?

Már amúgy is akartam írni erről, úgyhogy most megteszem.

Bár volt róla szó az Akadémián, hogy mi a nagy hiba ebben a véleményben, de hát az már nagyon régen volt. De ha te még nem nézted meg az Akadémiát, gyorsan tedd meg, 15 óra tömény tudás a pénzügyekről.

Szóval a nagy csapda a pénzpiaci és hasonló alapok hozamaiban, amibe nagyon sokan beleesnek, hogy ott nem a következő egy év hozamát látod, hanem azt, hogy tavalytól mennyit hozott mostanáig.

Ami a te szempontodból lényegtelen információ. Téged egyedül az érdekel, hogy ha most beteszed a pénzed, mennyivel lesz több a következő három-hat-tizenkét hónapban.

Az elmúlt évben ezek az alapok be tudták tenni a pénzt MNB betétbe 18%-ra és ennek nagyját vissza is adták az alap vásárlóinak. A diszkontkincstárjegy is hozott 14% körül.

Ezért olyan szépek a hozamok, amiket látsz.

Azóta jelentős csökkenésnek indultak a kötvényhozamok és az MNB betétek kamatai is.

Véletlenszerűen kiválasztva egy ilyen alapot, az éves 15,1%-os hozam az utolsó hónapra vetítve már csak éves 11,1%-ra szelidült, ha az egyhavi hozamot felszorozzuk 12-vel. (Amit egyébként tilos, pont azért, mert nem tudjuk, hogy a többi 11 hónap milyen lesz.)

A 11,1%-ból még levonod a kamatadót és a szochot, mindjárt 7,99% lesz a nettó hozamod. (Az állampapír kamatadómentes, ott nem kell semmit levonni.) De csak akkor, ha nem csökken tovább az elérhető hozam. (De reméljük, fog.) Az állampapírnál biztos a hozam egy-három-tizenkét hónapra, egy alapnál visszamenőleg fogod megtudni, mennyit kaptál.

Az építkezés egy klasszikusan olyan dolog, amit nagyon sok pénzzel kezdesz el, viszont csak nagyjából tudod belőni, mikor van szükség nagyobb összegre.

Amíg volt 1-2% az infláció is és az elérhető kamat is, nem zavart senkit, hogy háromnegyed évig számlán állt több tízmillió forint.

Most már három-négy hónap alatt is szemmel látható kamatokat kapsz, érdemes csinálni addig is valamit a pénzzel, amíg el nem költöd anyagra vagy munkadíjra.

Rakhatnád mondjuk látraszóló Cetelem számlára a pénzt, de ott egyrészt csak 7% a kamat, másrészt néhány hete már a kamatadó is 28%, így igazából csak nettó 5% kamatot kapsz a pénzedre. Ugyanez igaz a mindenféle pénzpiaci és egyéb alapra is.

Választhatnál prémium állampapírt éves 14,75%-os kamattal, de ott azért futod a kockázatot a visszaváltásnál. A visszaváltás költsége jelenleg 1%, de ez akkor is annyi, ha két nap múlva váltod vissza és akkor is, ha kilenc év múlva. S ez az 1% nincs kőbe vésve, volt már 2% is, de felemelhetik háromra is, ez egy komoly bizonytalanság.

A megoldás, hogy különböző lejáratokra veszel diszkontkincstárjegyet. Megtippeled, hogy milyen ütemben kell a pénz és olyan lejárat mellett veszel az államkincstárnál kincstárjegyeket. Itt találod az elérhető lejáratokat. (Nincs mindig mindegyikből, de azért a legtöbb elérhető.)

Amint látod, szerencsés esetben még egy-két hetes csúsztatásokkal is van lejárat.

Az évesített hozamodat az utolsó oszlop árulja el, jelenleg évi 9,18% az elérhető kamat, s mivel ez állampapír, ezért kamatadómentes. (Szemben a Cetelemmel például.)

Mi történik, ha a lejárat előtt kell a pénz?

Megkapod az összes addigi kamatot (ami pont nincs a diszkontkincstárjegynél, de most egyszerűsítsünk), levonva belőle a visszaváltás költségét.

Ha most váltanád vissza a november 29-én lejáró DKJ-det, akkor az idő előtti visszaváltás költsége a vételi és eladási árfolyam különbsége, 0,25%. Ez megfelel durván 1,4 hét elérhető kamatának.

S amint azt már régebben megbeszéltük, társasház, cég, vállalkozás, alapítvány is tud venni állampapírt, így nem kell senkinek a számlán rohasztani komoly összeget a bankok nagy örömére. Ha márciusban akarod felvenni a pénzed a kft-dből, vegyél folyamatosan, egész évben március huszadikán lejáró diszkontkincstárjegyet.

Cég, alapítvány, társasház, egyesület, vállalkozás számlanyitása az Államkincstárnál

Digis kábelünk volt itthon, aztán történt némi változás a Digi környékén, ami nem tetszett. (Ahogy az sem, hogy egy év alatt háromszor emeltek árat és nem is keveset.)

Ezért elhatároztam, hogy átmegyek másik szolgáltatóhoz. Nagy választék nincs, kábelnetes szolgáltató van még a Vodafone, ami most már ugyanaz, mint a Digi és a Telekom.

Megrendeltem a Telekom vezetékes netét, ki is jött a szerelő, kiderült, hogy olyan rossz helyen van a Telekom oszlopa, hogy két szomszédon keresztül kellene hozzánk behúzni a kábelt, azt mondta a szerelő, kérjek írásos engedélyt a szomszédoktól.

Valószínűleg megadták volna, de nem akartam kitolni velük, hogy a gyümölcsfáik meg a tujáik között jön a kábel. Úgyhogy elengedtem a Telekomot.

Maradt a Yettel, amelyik korlátlan mobilnetet adott otthoni routerrel havi 3.999 forintért, három hónap ingyenes próbaidőszakkal. (Az árazása “dinamikus”, attól függ, hol laksz és mekkora a konkurencia. Van, akitől jóval többet kérnek egy hónapra s úgy láttam, ha most kérném, nálunk is több lenne már, sőt a router bérlése nekem ingyen van, most már az is fizetős lett. Hiába, a Digi háromszori áremelése miatt többet tudnak kérni ők is.) Van 4G-s és 5G-s lehetőség is, ez utóbbi drágább, de nálunk nem elérhető.

Állítólag a Yettel külön dedikált sávot használ erre a netre, nem a telefonnal netezőkkel versenyzünk a sávszélességért. Éppen ezért nem is elérhető minden helyen a szolgáltatás.

Mivel három hónapig ingyen van és bármikor vissza is adhatom, gondoltam, kipróbáljuk.

» Read more

Dani rakott fel apróhirdetést a Marketplace-re, szokás szerint több csaló érkezett rá, mint valódi vásárló. Az új duma az, hogy a GLS intéz mindent, beszedi a pénzt a vevőtől és neked akkor utal, ha megkapta a vevő az árut és elégedett vele, így szűrik ki a csaló hirdetőket, amivel szintén tele van a Marketplace, ugyanaz a termék, ugyanaz a fotó, csak tíz különböző hirdető és gyanúsan alacsony ár. (GLS helyett lehet bármelyik másik futárcég neve is.)

(Egyébként tényleg létezik ilyen szolgáltatás, de a GLS tudtommal pont nem biztosít ilyen lehetőséget.)

A “hölgy” elkérte az e-mail címét. Itt az első kérdés, hogy minek az neki? Írjon a Facebook-on vagy a jófogáson keresztül. Ha valaki el akarja vinni a kommunikációt az adott oldalról, az legyen gyanús. (Például a Booking.com-os átverések is mindig így kezdődnek, hogy folytassuk valami másik csevegőappban. Az áldozat meg azt hiszi, hogy azért, hogy ne kelljen jutalékot fizetni a Bookingnak és ő is jobban jár majd.)

Dani, ahogy sokan mások is, mobilról kommunikált a csalóval, szerencsére gyanús lett neki az ügy, így otthon számítógépről jobban megnézte a dolgot, ott már sok olyan elemet is látott, amit mobilon nem.

Az e-mail cím nem tűnik túl hivatalosnak egy GLS-hez képest:

A levélben néhány kattintás után erre a felületre jutunk:

Itt kellene kiválasztanod a bankodat, majd a linkre kattintva belépni az internetes bankodba. Pontosabban annak megszólalásig hasonló csaló verziójába. A csalók nem voltak restek, az összes magyar bank felületét leprogramozták. Ha már egyszer megcsinálták az MKB oldalát valamikor, benne hagyták azt is.

Vegyük észre a weboldal címét: gls-hu.fundemics.store Még véletlenül sem gls.com vagy gls.hu Persze első ránézésre jónak tűnik, úgy kezdődik, hogy gls meg hogy hu. Hasonló, csak nem az. Egy mobil képernyőjén, a villamoson, menet közben talán fel sem tűnik a különbség.

Aztán tegyük fel a kérdést, hogy miért is kell belépnünk a netbankunkba azért, hogy utalást kapjunk?

Ha utalni akarnak nekünk pénzt, elég egy számlaszám, semmit nem kell megerősítenünk a netbankba belépve. S nem, nem is kell magad azért azonosítani a netbankba belépve, hogy valaki tudjon neked utalni. (Általában azonosításra hivatkozva léptetnek be a netbankba.)

Mondjuk azt nem értem, hogy SMS kód vagy push üzenet nélkül hogyan akarnak majd belépni neten a netbankba. Először még beíratják az áldozattal, tehát belépni még be tudnak, de utána az utaláshoz is sok esetben már kell hozzájárulás. Aki tudja a megoldást, írja meg a hozzászólásokban. Mert biztos van megoldás, mert anélkül nem csinálnák ezt a csalók. Update: a valószínű menetrend, hogy az első SMS-t beírod, arra azt írják, hogy rossz kód, hamarosan küldik a következőt. De ekkor ők már beléptek és a következő utalás az elküldéshez lesz, azt is beíratják veled.

(Bár éppen most javítottak egy iphone sebezhetőséget, ahol semmit nem kellett tenned, semmit nem kellett megnyitnod, semmire nem kellett kattintanod, hogy meg tudják fertőzni a telefonodat. Ennyit arról, hogy csak a hülyéket lehet átverni, meg aki hülye, haljon meg. Talán nem véletlen, hogy a legtöbb, ennél azért sokkal szofisztikáltabb csalásban iphoneja volt az áldozatnak. S ki tudja hány ilyen sebezhetőség van még akár iphone-ra, akár androidra.)

Bár ez a csalás nem túl kifinomult, de biztos, hogy sokan bedőlnek neki.

Ha bármit hirdetsz mostanában, az első három-négy érdeklődő gyakran csaló lesz, valószínűleg robotok figyelik az új hirdetéseket. Ha külföldre kell szállítani a terméket, az is csalás lesz. Miért vesz valaki kiságyat Magyarországról, ha Németországban lakik?

Ha valaki meg akarja venni a termékedet, az utalja el az árát és te elküldöd neki postán, vagy odaadod személyesen. Minden más esetben először csalásra gyanakodj.

Úgy két hete az energiaügyi miniszter egy jópofizós tiktok videóban bejelentette, hogy megszivatják a napelemeseket, éves szaldó helyett havi szaldó lesz január elsejétől, ami csak egy hangyabokányival jobb, mint ha egyáltalán nem lenne szaldó. S mivel jelen állás szerint 4,8 forintért számolják el a túltermelést és 38/72 forintért veheted a szükséges áramot, ez komoly érvágás lett volna mindenkinek.

Előadta a vicces kis videójában, hogy ahogy eddig is szó volt róla, csak 10 évig lehet szaldó (soha nem volt róla szó, tavaly év végén találták ki), Brüsszel miatt kell változtatni (hazugság, az uniós irányelv ennek pont a szöges ellentéte, az uniós álláspont szerint ne változtassák a meglévő rendszerek elszámolását, hogy a lakosság ne veszítse el a bizalmát.) és így tovább.

Egy szó sem volt igaz abból, amit a kormány kommunikált, már ha közel egy év teljes hallgatás után egy tiktok videót lehet egyáltalán kommunikációnak hívni. A valódi ok az volt, hogy üres az MVM kasszája, s a változtatással évi 15 milliárddal több maradt volna nála.

230 ezer napelemes egyként hördült fel, beérkeztek a heti hangulatjelentések a propaganda minisztériumba, osztottak-szoroztak, túl nagy a politikai veszteség évi 15 milliárdhoz képest. 230 ezer napelemes az 460 ezer választópolgár ugye….

Úgyhogy elkezdődött a színjáték, a fidesz frakcióvezetője a Facebookon(!!!) üzent az energetikai miniszternek, hogy szeretnék megmenteni a magyar családokat a Brüsszel csapásától, az energetikai miniszter visszaüzent, hogy akkor megfontolják a kérdést.

Ma kiderült, hogy csodák csodája, Brüsszel mégsem írta elő a havi szaldót január elsejétől, ezért a kormány megmenti az embereket.

Igaz, a tavaly év végén kitalált tíz évhez ragaszkodnak, vagyis a bekapcsolástól kezdve tíz évig maradhat valaki szaldóban, erről sem volt szó eddig, de ez már vállalható kompromisszum, jelenleg a megtérülés átlagosan kb. 10-12 év, így ezzel együtt lehet élni.

Mindenkinek jár a szaldó, aki legkésőbb tegnapig jelentette az igényét és 2025 végéig be is kapcsolják nála a napelemet.

Nem tudom, van-e írni-olvasni tudó ember az országban, aki elhiszi, hogy ebből az egész színjátékból (a kormány tagjai facebookon üzengetnek egymásnak, mintha lenne önálló döntési jogkörük ilyen kérdésben) bármi igaz, szóval nem értem, miért kell ezt előadni. Na mindegy, nem a körítés a lényeg, hanem hogy most úgy tűnik, visszakoztak a megszorítástól.

A tanulság az, hogy a kormány addig keménykezű és tiporja sárba az érintettek jogait, amíg nem találkozik általános felháborodással. Érdemes lenne ezt szem előtt tartani egyéb esetekben is.

A portfólión jelent meg a Bankmonitor reklámja-cikke, miszerint jobb lakástakarékpénztárba rakni a pénzt, mint prémium állampapírba, mert ott többet fog hozni.

Jóformán meg sem jelent a cikk, már kaptam is róla az érdeklődő e-mailt, így röviden írok róla.

A cikk szerint a lakástakarék éves kamata-hozama (EBKM) akár 6,22% négy évre és 6,14% nyolc évre.

Itt az első kérdés, hogy nem derül ki, honnan szedte ezt az adatot a szerző.

» Read more

Az ember hajlamos a panaszkodásra, a legtöbben hamarabb észreveszik a lyukat, mint a sajtot, amiben a lyuk van. Nem annak örülnek, hogy van sajtjuk, hanem azért letargikusak, mert van benne lyuk.

Így vagyunk gyakran az anyagi életünkkel is. Sokan minden nap számba veszik, mi nincs még meg, amire vágynak vagy másnak megvan, ezért nekik is kell. Ahelyett, hogy észrevennék, hogy olyan sok mindennel rendelkeznek, amiről akár százötven éve is még egy király is csak álmodni mert volna.

Nincs 700 szobád, mint XIV. Lajosnak a versailles-i kastélyban, de a szobáidon van jól szigetelő ablakod, fel tudod fűteni a lakásod 20 fok fölé, jó eséllyel nyáron tudod hűteni azt. Van fürdőszobád folyóvízzel, neki egy sem volt. Ha nagy ritkán fürödni akart, dézsában melegítettek neki vizet.

Neked nem kell együtt laknod a penésszel, nem kell az egész életedet félhomályban, kormos, hideg falak között füstölgő fáklyák és mécsesek mellett az állandó huzatban leélni.

Nem fogsz belehalni egy himlőbe se te, se egyik gyereked sem, a többi fertőző betegségről már nem is beszélve. XIV Lajos és Mária Terézia hat gyerekéből csak egy élte meg a felnőttkort. (Lajos herceg volt az, ha esetleg kérdeznék egy kvízműsorban.)

Még az 1800-as évek elején is a gyerekek 42%-a meghalt az ötéves kora előtt, leginkább olyan fertőző betegségekben, amit ma már nem is ismerünk, hála a védőoltásoknak. De az emberek felnőttként is belehaltak egy rozsdás szöggel való találkozásba vagy néha csak egyszerűen a lázba, amit egy ma már könnyen kezelhető fertőzés okozott.

(Érdekes adat, hogy a nemesek rövidebb ideig éltek, mint a parasztok és a királyok még a nemeseknél is hat évvel rövidebb ideig éltek. Ennek oka, hogy a nemesek a társasági élet kedvéért a füstös, egészségtelen városokban maradtak az év nagy részében, ahol a különféle fertőzéseket is nagyobb eséllyel kapták el. Csak az orvostudomány fejlődésével a 17. század végére változott a helyzet, akkor a nemesek kerültek előnybe, mert volt pénzük orvosra. De ezt csak zárójelben jegyzem meg.)

Egy terhesség esetén sem azonnal az jut eszedbe, hogy vajon túléled-e a szülést. Még a nemesek között is a nők 15-20%-a belehalt valamelyik szülésébe a komplikációk és a fertőzések miatt.

» Read more

… a bankos csalók nagy örömére.

Szeptember elsejétől az eddigi 10 millió forint helyett már 20 millió forint az azonnali átutalás összeghatára, ilyen összegig tudják kifosztani is a bankszámládat megadott számlaszámonként.

Nem véletlen, hogy egyre több a bankos csaló, akik telefonon vagy fertőzött mobilapplikáción, esetleg számítógépen keresztül lopják el gyakran egy élet megtakarítását.

A jegybank és a többi bank pedig tétlenül nézi ezt, semmit nem téve a probléma ellen.

Pedig a megoldás olyan egyszerű, mint a faék.

Egyrészt én, mint számlatulajdonos, szabadon állíthassam az azonnali utalás összeghatárát. Nekem néhány százezer forintos határ bőven elég lenne, ne erőltessék rám a húszmilliós utalást, ha nem akarom.

Másrészt lehessen beállítani, hogy újonnan rögzített számlaszámra mennyit lehessen maximum napon belül elutalni. 20 ezret, 100 ezret, egymilliót, ízlésemnek és szükségeimnek megfelelően.

Ennél nagyobb utalás csak másnap reggel menjen el. Az esetek 99%-ában tökéletesen elég, ha egy rendkívüli, nagyobb összegű utalás, amiből maximum van évente egy, csak holnap reggel érkezik meg. De ha nem és ezt a limitet módosítanám, személyesen módosíthassam bankfiókban vagy applikációban kérhessek visszahívást a banktól.

Azonnal megszűnne az összes telefonálgatós csalás, ha az alapértelmezett beállítás százezer forint lenne, amit a tulajdonos tudna csak változtatni. Ennyiért egyszerűen nem érné meg a csalás.

Bár az azonnali utalás egy jó találmány, de az, hogy ennyire átgondolatlan és ennyire könnyű visszaélni vele, az nagyon rossz dolog.

Az, hogy még tovább emelik a limitet, anélkül, hogy a felhasználókat megkérdeznék, hogy nekik kell-e húszmilliós utalási lehetőség és nem is engedik őket ebbe beleszólni, az kifejezetten egy elfuserált irány.

Remélem, erre a jegybanknál is rájönnek és lépnek, a további emelés helyett inkább a csökkentés lehetősége felé.

Vagy át kellene venni az angol jegybank lépését, amelyik elunta, hogy semmit nem tesznek a bankok a csalások ellen, csak széttárják a karjukat, hogy ők aztán mindent jól csináltak.

Azt mondta az angol jegybank, hogy attól függetlenül, hogy a felhasználó volt a megtévesztett és aktívan közrejátszott, hogy kirabolhassák, a bankoknak kell állnia a kárt. Felét a károsult ügyfél bankjának, másik felét annak a banknak, amelyik a csalók számláját kezelte és nem vette észre a pénzmosást és nem tett semmit a továbbutalás ellen.

Gondolom, az angliai bankok azóta már kitalálták, hogy lehetne mégis megelőzni a csalásokat. Mert ha nekik kezd el fájni minden egyes eset, akkor nem fogják többet csak a vállukat vonogatni.

(Egyébként miért van, hogy az összes banknál lehet állítani a kártyalimiteket, a napi utalási limiteket viszont nem? A bankkártyák, mióta van a kétlépcsős azonosítás, lassan már biztonságosabbak, mint az utalások.)

Ki tudja, miért, november 20-tól nem lehet üzleti néven (gondolom egyéni vállalkozó nevén sem) Domino kártya.

Vagy magánszemélyre íratod, vagy előfizetést veszel helyette, vagy elviszed másik szolgáltatóhoz, vagy kidobod a kukába.

Az okát nem tudom, bővebb infó erre.

 

Köszönjük Zoltánnak a hírt.

Az elmúlt két évtizedben a befektetési eszközök árazása hatalmasat emelkedett, leginkább a nulla körüli kamatok miatt. Míg az ezredforduló előtt a vagyon növekedése többé-kevésbé a GDP növekedését követte, az elmúlt két évtizedben, de különösen az elmúlt 10-12 évben hatalmas drágulás következett be a részvények, ingatlanok és egyebek árazásában, miközben a világ eladósodott, a gazdaság pedig minden stimulálás ellenére nem igazán tudott nőni. A vagyon nem értéke, de ára elkezdett sokkal jobban nőni, mint azt a gazdasági növekedés indokolta volna. (Minden kép dupla kattintásra nagyobb lesz.)

Kialakult egy 160 billió dollárnyi “papírvagyon”, vagyis olyan árazás, ami inkább csak papíron létezik, mintsem valódi fundamentumokon állna.

A McKinsey az egyik legutóbbi tanulmányában annak próbált utánajárni, mi lesz ennek a papírvagyonnak a sorsa, hogyan alakul az előttünk álló szűk évtized. Mivel a jövőbe ők sem látnak, ezért lehetőségeket vizsgáltak, mi történhet a következő években.

Mi történne, ha újra eljönne a 2008-as gazdasági válságot megelőző állapot, az olajsokk utáni hetvenes évek, olyan helyzetbe kerül a gazdaság, mint Japán az ingatlan és részvénybuborék kidurranása után, vagy a második világháború utáni korszak ismétlődne meg?

Ahogy a tanulmány bevezetőjében megjegyzik, a négyből kettő a melyik mérget akarod bevenni kategória, egy pedig ugyanaz, csak dupla dózisban. Az egyetlen jó kimenet az lenne, ha a papírvagyonok árazása nem is nőne, de legalább nem is esne, hanem a gazdaság tudna felzárkózni az árazáshoz, vagyis a valódi növekedés utol tudná érni a mostani árszinteket. Ehhez azonban érdemben kellene növelni a termelékenységet, felszámolni olyan problémaforrásokat, mint a túl összetett és töredezett beszállítói láncok.

A legrosszabb a japán forgatókönyv, az egy 30 százalékos áresést jelentene a részvények és ingatlanok tekintetében a következő néhány évben.

A kérdés, hogy milyen lesz az előttünk álló évtized? Gyengén muzsikáló befektetések, elmaradó gazdasági növekedés, alacsony kamatok és tovább hízó adósságok vagy növekvő fogyasztás, de magas kamatok és infláció mellett? Esetleg sikerül valami csoda folytán annyira növelni a termelékenységet, hogy azáltal ki tudjuk nőni a problémát? Meg tudjuk-e oldani a lassan az egész világot sújtó demográfiai válságot, illetve az adósságválságot, ami kialakult az elmúlt időszakban?

Valószínűleg a következő évtized nagyon más lesz, mint az elmúlt húsz év.

Ha a vagyonok értékének csökkenése magas kamatok mellett, stagnáló gazdaságnál megy végbe, az komoly adósságválságot is okozhat.

A tanulmány végigveszi a felvázolt négy lehetőséget, melyik esetben mi vár a gazdaságra és a már meglévő vagyonra. Hogy melyik fog megtörténni, nem tudjuk, de mindenesetre érdemes felkészülni arra, hogy egy teljesen más évtized előtt állunk, mint az eddigiek. A fenti linken elolvasható a teljes tanulmány angolul.

Orbán Viktor a héten újra megerősítette, hogy szerinte Magyarországnak olimpiát kell rendeznie. (Ha eddig nem értetted, miért kellett egy külön 250 milliárdos stadiont építeni egy kilenc napig tartó atlétikai világbajnokság miatt vagy miért vállaltunk el egy úszóvilágbajnokságot 172 milliárdos költség mellett, amikor alapvető dolgokra sincs már pénz, miért kellett külön egy hatalmas kézilabda stadion húszezres lelátóval évi néhány alkalom miatt, akkor talán most sejted a választ.)

Vajon mennyibe került egy-egy olimpia megrendezése és a szervező ország hogyan jött ki belőle anyagilag?

Az olimpia szervezése a televíziózás elterjedése előtt egyértelműen veszteséges vállalkozás volt, de a költség nagy részét nem a szervező városnak egyedül kellett állnia. S mivel minden olimpiát fejlett országban tartottak, a költségek ezért sem verték földhöz a rendezőket. A szükséges infrastruktúra nagyrésze már rendelkezésre állt, így a költségek oroszlánrésze fel sem merült.

A televíziózás elterjedésével, a hetvenes években az olimpiai játékok egyre nagyobbá váltak, kétszer annyi részvevővel és harmadával több versenyszámmal. Ekkor kezdtek elszállni a költségek is.

Azóta egyetlen olimpiát (se télit, se nyárit) nem sikerült megszervezni úgy, hogy a tervezett költségek ne szálljanak el. Az átlagos többletköltség inflációval korrigáltan 172% volt, (a medián 118%) vagyis a legvégén majdnem a háromszorosába került egy-egy olimpia, mint a tervezett költsége. Ha csak a nyári olimpiákat nézzük, még rosszabb a helyzet, ott 252% az átlagos túlköltekezés.

» Read more

Az amerikai jelzáloghitelek kamatai átlagosan 7,31%-ra nőttek, a legmagasabb értékre 2000 óta, s így 1995 óta a legalacsonyabbra csökkent a kereslet a lakáshitelek után. A lakáspiac némileg befagyott, mert a családok nem akarják eladni a jó kamat mellett vett ingatlanjukat, hogy helyette egy másikat vegyenek 7% feletti kamattal.

A magas kamatok várhatóan tovább velünk maradnak, legalábbis erre utal az amerikai FED elnökének pénteki nyilatkozata. A fogyasztás továbbra is magas, a munkanélküliség alacsony, a gazdasági növekedés jobb a vártnál. Nem úgy az infláció, ami megint emelkedésnek indult. Ezért további kamatemelések várhatóak az év hátralévő részében. A hír hallatára erősödni kezdett a dollár, a tőzsdét viszont nem különösebben rázta meg a bejelentés. Az S&P 500-as index pozitív nullában (+0,46%) zárta a hetet, igaz, ebben a hónapban eddig 3,38%-os mínuszban van. (Elvileg a dollárnak jó a kamatemelés, a tőzsdének pedig rossz.)

Az amerikai biztosítók is megérzik az egyre sűrűbbé váló nagy természeti katasztrófákat. Az 1992-es nagy floridai hurrikán mai árakon 35 milliárd dolláros kárt okozott. Azóta azonban egyrészt sokkal jobban beépültek a tengerpartok, másrészt az építőanyagok ára is kilőtt, jóval az átlagos infláció felett drágulva, így egy mai hasonló hurrikán ennél nagyságrendekkel nagyobb kárt okozna. A kilencvenes években kidolgozott biztosítói modellezések ezért már nem alkalmasak a várható kár felmérésére és beárazására.

Kanadában is egyre nagyobb probléma a lakhatási válság. A nagyvárosok környékén az emberek 18%-a a jövedelmének felénél is többet költ lakhatásra, míg 40%-uk a jövedelmének 30%-ánál költ többet ugyanerre. Szintén a növekvő ingatlanárak okozzák, hogy minden elkölthető egy dollárra átlagosan 1,87 dollárnyi adósság jut a kanadai lakosságnál.

Az amerikai kiskereskedelmi hálózatok nagy része rossz évet zárt. A Macy’s szerint az emberek egyre inkább meggondolják, mire költenek és sokan inkább élményt vesznek termékek helyett. A Lowe szerint az emberek már nem barkácsolnak annyit, mint a karantén alatt és után, ezért zuhant a forgalmuk. A Dick’s a növekvő áruházi lopásokkal indokolta, hogy 23%-kal esett a profitja. A Walmart volt az a nagyok közül, aki érdemben tudta növelni az árbevételét az elmúlt évben.

A panamai aszály már a tengeri hajózást fenyegeti. Az elmúlt évben 50%-kal kevesebb eső esett az egyébként nagyon csapadékos övezetben, ez volt a második legszárazabb év az elmúlt 143 évben. Ezért a panamai kormány korlátozta a napi hajók számát és azok maximális tömegét is. Így egyre több hajó kényszerül többezer kilométeres kerülőre vagy teszi ki a terhének egy részét. Ez különösen érzékenyen érinti a közeledő karácsonyi forgalomban a szállítókat, főleg, hogy várhatóan még tíz hónapig fennmarad a korlátozás.

» Read more

A magyar kormány mindig is tiszteletben tartotta az emberek véleményét, kiszámíthatóan, átláthatóan és tervezhetően, hosszú parlamenti, majd társadalmi vita után hozza meg az embereket érintő törvényeket.

Na jó, ebből egy szó sem igaz.

Szocske küldte át a hírt, hogy a magyar kormány senkivel nem egyeztetve, szokás szerint vasárnapra virradóra Tiktok videóban (tényleg, nem túlzok) jelentette be, hogy bocsi, úgy gondoltuk, hogy most január elsejétől havi szaldó lesz a napelemeknél azoknak is, akik már meglévő napelemmel rendelkeznek.

További részleteket nem tudunk, mert minek az a parasztnak, hogy mennyiért fogják átvenni a felesleges áramot, hogy fogják számlázni a túlfogyasztást (kedvezményes vagy piaci tarifával, havi bontásban vagy éves keretet fognak nézni) és így tovább.

Közben totál hülyének néznek mindenkit: “az volt a szabályozás, hogy csak tíz évig maradhat valaki a szaldóban.” Nem, semmi ilyen szabályozás nem volt, ez egy közönséges hazugság.

“Most csak annyi apróság változik, hogy éves szaldó helyett havi szaldó lesz”. Talán van évente két olyan hónap, amikor a havi fogyasztásod közel megegyezik a termeléseddel. A többi tíz hónapban nagyon rosszul fogsz járni. Veheted majd az áramot ősszel és télen 38/72 forintért és nagy kegyesen megveszik tőled a felesleget nyáron a jelenlegi állapot szerint 4,8 forintért. Ha vettél hőszivattyút fűtésre, akkor reméljük a régi gázkazánt még nem dobtad ki. Ezt apróságnak hívni az emberek teljes lenézése és hülyének nézése.

“Úgy tűnt, hogy hagytuk lerohadni a hálózatot tíz éven át, de a hős kormány közbelépett, ezért aki van olyan hülye, hogy bruttó elszámolásban és ilyen jogbizonytalanságban még napelemet akar telepíteni, annak a hős kormány újra biztosítja a lehetőséget néhány helyen.”

Ezt a durva áremelést olyan mosolygósan jelentik be és úgy beszélnek róla, hogy az ember azt gondolná, valami jó dolog történik. Miközben nagyjából ez a mondanivalójuk: “A 27%-os (pontosabban már 31,5%) áfát 45%-ra emeljük, s ez mindenkinek nagyon jó lesz.”

Ha akarsz bosszankodni, hogy milyen hülyének nézik az embereket és milyen nagy ívben tesznek bárki véleményére, itt tudod megnézni ezt a gyöngyszemet.

Viszont most már legalább tudjuk, hogy pofára ejtették az embereket, nem kell tovább találgatni, hogy meglépik-e vagy sem. Meglépték.

Ja igen. Eddig napközben töltöttem az autót, saját árammal, mostantól csak az esti csúcsidőben fogom. Aki napelemes, annak hasonlóan kellene tennie. Ha szerintük mindegy, hogy havi szaldó vagy éves, akkor én sem fogom törni magam, hogy saját árammal töltsem az autót, hadd vegyék aranyáron hozzá az áramot, ha már tőlem 4,8 forintért akarják megvenni.

A napelemfarmoktól 48 forintért veszik át az áramot, garantált áron, évente inflációval növelve az összeget. Az én áramom miért rosszabb, hogy tizedéért kell átvenni, mint a napelemfarmoktól?

Két és fél éve minden az NFT-kről szólt, ez volt az új bomba lehetőség, amit mindenáron meg kell ragadni, ha nem akarsz kimaradni a pénzesőből. Az NFT nem más, mint blokklánc technológiás “műalkotások”, képek, videók vagy bármi más. Írtam is róla két és fél éve:

Itt az új lehetőség, az NFT

Eszembe jutott, hogy vajon mi lehet most a piacon? Mi lett a 69 millió dollárért eladott videóval? Mennyit ér most az első tweet(!!!), amiért 2,9 millió dollárt fizetett valaki?

2022 elején még javában dübörgött a piac, januárban 17,6 milliárd dollárért cseréltek gazdát az NFT-k, egy év alatt 89 ezerről 2,5 millióra nőtt az aktív felhasználók száma.

2022 szeptemberére a legnagyobb piactér, az OpenSea 97%-os esést jelentett a forgalom volumenében. Május elején még 256 millió dollár volt a napi forgalom, egy évvel később már csak 4,4 millió dollár.

A több millió dollárért megvett NFT-k néhány ezer dollárért mennek el, már ha van olyan szerencsés a tulajdonosa, hogy talál rájuk vevőt.

2022 végére az aktív felhasználók száma lefeleződött, a Google keresések száma 88%-kal lett kevesebb.

A NFT kereskedőplatformjai azért még bizakodóak, szerintük nincs itt semmi látnivaló. A sok pénzéhes spekuláns eltűnt, sokan megégették magukat, a lufi kidurrant, de az jó, mert mostantól majd lehet növekedni, a határ a csillagos ég.

Amikor írtam az NFT-kről, szokás szerint megkaptam, hogy csak azért nem érted, mert te nem értesz hozzá.

Van egy nagyon egyszerű alapszabály: ha egy befektetés lényegét nem tudod elmagyarázni egy 12 évesnek úgy három mondatban, hogy ő is megértse, akkor az nem befektetés, hanem mánia. A “mert ez a jövő” meg “ez új, ez maga a digitális forradalom”, “ez az új befektetési lehetőség a modern időkben” és ehhez hasonló lózungok nem magyarázatok, hanem parasztvakítások.

Eddig mindig kiderült, hogy ha nem tudod elmagyarázni, mi az érték és a lényeg a befektetés mögött, akkor nemes egyszerűséggel nincs mögötte érték és nem befektetés, hanem szimplán spekuláció, a nagyobb bolond játéka: lesz-e nagyobb bolond nálam, akinek még drágábban el tudom adni ezt az értéktelen dolgot?

Ha nem tudom megmondani, hogy egy macskás gif, esetleg egy híres ember tweetje miért ér egymillió dollárt vagy egy metauniverzumban kétmillió dollárért megvett virtuális “belvárosi telek” miből fog pénzt termelni, akkor nem befektetést vettem, hanem a legjobb esetben is csak egy kaparós sorsjegyet.

S nehogy félreértsd, semmi baj a spekulációval. Több ügyfelem volt, akik nem milliókat, de milliárdokat(!!) kerestek ilyen spekulációval. (Meg persze olyan is volt sok, aki sokat bukott rajta, hiszen csak akkor tud valaki sokat keresni, ha van olyan, aki sokat bukik.) Ha tudod, hogy amit csinálsz, szimplán csak az áremelkedésre játszó, színtiszta spekuláció és tudod, hogy ugyanakkora eséllyel buksz rajta, mint nyersz, akkor semmi baj nincs.

A baj akkor van, amikor azt hiszed, hogy befektetést vásároltál mondjuk egy NFT-vel. Nem, arra fogadtál, hogy találsz egy nálad is nagyobb balekot, akinek később még drágábban el tudod adni azt, amit vettél. S mindegy, hogy tokent vettél, ritka baseball kártyát aranyáron, vagy egy szalvétát, amit egy híres színész aláírt.

Ha valaminek nincs értéke, csak ára, akkor csak az a közös vágy tartja életben, hogy a benne érdekeltek szeretnék, ha még jobban felmenne az ára.

Nincs új a nap alatt, néhány évtizede még játékbabákkal játszották azt, amit most az NFT-kkel:

Beanie Babák Buboréka

Érdemes elolvasnod a cikket, Beanie baba helyett olvass bele NFT-t vagy bármit, ami a következő években lesz a Nagy Lehetőség.

S azóta is sok embernek van Beanie babája, csak éppen a néhány dolláros kategóriában. NFT-kre is biztos lesz mindig vevő, ahogy a baseball kártyákat is mindig fogja valaki gyűjteni, de majd a maga helyén kezelve az értékét.

Ja, a 2,9 millióért vett első tweetet az új tulajdonosa 48 millió dollárért akarta eladni. Hosszú-hosszú licit után majdnem 1.900 dollárt adtak érte. De ő még a szerencsésebbek közé tartozott, mert legalább el tudta adni….