Mikor fog nőni a munkanélküliség?

Magyarországon már háromnegyed éve recesszió van, mégis 4% a munkanélküliség aránya. Ha hosszabb időtávot vizsgálunk, 2019 első negyedéve óta csak évi másfél százalékot nőtt a gazdaság, még sincs komoly munkanélküliség.

(Munkanélkülinek az számít a statisztikákban, aki egyáltalán nem dolgozik, heti egy órát sem dolgozott, aktívan keresi a munkát és legkésőbb két héten belül kezdeni is tudna, ha talál munkát. Ha valaki (már vagy éppen most) nem aktívan keres munkát, vagy van egy heti kétórás alkalmi lehetősége, esetleg valami miatt nem azonnal tudna kezdeni, nem számít bele a statisztikákba. Szintén csak ide a zárójelbe: amikor egyszerre magas az infláció és recesszió is van, azt hívják stagflációnak a stagnálás és az infláció szavakból összevonva.)

» Read more

Share

Új prémium állampapír 2031/I csökkenő kamatprémiummal

Június elsejétől új állampapírt vezet be az ÁKK a mostani prémium állampapír-sorozat helyett. Egyetlen változás, hogy csökkentik a kamatprémiumot, méghozzá jelentősen, a 1,5%-os kamatfelár 1%-ra csökken, a 0,75%-os kamatfelár pedig 0,25%-ra.

Az indoklás vicces, a jegybanki kamatcsökkentés miatt érzik úgy, hogy csökkenteni kell a felárat. Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz, azt nehéz lenne megmondani, hiszen amikor 0,6% volt az alapkamat, akkor is ennyi volt a felár, nem növelték 10%-ra, csak mert a jegybank emelt 18%-ra.

Mindegy, a népnek jó lesz ez az indoklás, de ennyi erővel azt is mondhatták volna, hogy várhatóan meleg nyarunk lesz, ezért fizetnek kevesebb felárat. Vagy mondhatnák akár az igazat is, kevesebb kamatfelárral is el fogják tudni adni, akkor meg minek fizessenek olyan sokat az adófizetők pénzéből.

Köszönjük Timinek a hírt.

Share

Napi ábra: az amerikai átlagfizetés alakulása

Hogyan alakultak az átlagjövedelmek az Egyesült Államokban, ha az inflációt is figyelembe vesszük?

Amint az az ábrán is látszik, ma ugyanannyit keres egy amerikai átlagpolgár, mint a hetvenes évek elején. Tavaly még 0,7%-kal többet keresett az átlagpolgár, a reálbérek elmúlt éves esése miatt már ez az előny is elveszett.

Mindeközben az inflációval korrigált amerikai GDP közel a négyszeresére nőtt. Ez a fizetéseken kevésbé volt látható az elmúlt ötven évben. Valaki másnak volt jó ez a növekedés, nem az átlagpolgárnak.

Persze ha optimisták akarunk lenni, a kilencvenes éveket is vehetjük kiindulási alapnak, abban az esetben közel 30%-os növekedést láthatunk az átlagos jövedelmekben.

Share

Devizás TBSZ feltörése befektetés nélkül, kell-e adózni?

Két levél is érkezett a közelmúltban ugyanazzal a problémával. Mindkét személy TBSZ értékpapír számlára fizetett be eurót/dollárt, de a végén nem vett belőle semmit, mert úgy alakult, hogy kellett a pénz. Ezért anélkül, hogy bármit is csináltak volna, feltörték a TBSZ számlát.

Aztán jött a meglepetés, hiába nem volt befektetve a pénz, adózni kellett utána, mégpedig annak a 15%-át, amennyivel romlott a forint a befizetéstől számítva.

Ez sajnos így van, a népies nevén kamatadónak hívott adónak (amit a TBSZ számlával szeretnél elkerülni) a hivatalos neve árfolyamnyereség-adó.

Márpedig, ha te nyertél azon, hogy eurót tartottál a számládon és nem forintot, akkor árfolyam-nyereséged keletkezett forintban.

Ha engem kérdezel, szerintem is ez nem helyes, hiszen ha a bankba tetted volna be a pénzt és ugyanabban a devizában kivetted volna, nem kellene adóznod utána. De ez sajnos TBSZ számla és idő előtti feltörés esetén adóznod kell.

De normál értékpapírszámlánál is ugyanez a helyzet, akkor is, ha befektetted a pénzed. Vettél egy részvényt 100 euróért, 90 euróért adtad el, a józan parasztész szerint nem nyereséged, hanem veszteséged van rajta. Ha közben azonban a forint 20%-ot gyengült az euróhoz képest, akkor mintegy 10% nyereséged keletkezett a NAV szerint és az adóköteles lesz.

Ezzel nem tudsz mit csinálni, érdemes tudnod róla.

Share

Ez történt a héten 05.21

Úgy tűnt, már minden sínen van az Egyesült Államokban az adósságplafon körüli tárgyalásokkal, amikor is pénteken a republikánusok kivonultak a tárgyalásról. Most újra patthelyzet van, de a tőzsdéket ez továbbra sem nagyon izgatja, az S&P 500-as index 1,6%-os emelkedéssel fejezte be a hetet.

A Fortune cikke arról, mi történhet, ha nem lesz megállapodás.

Emelkedik a vállalati csődök száma az Egyesült Államokban, ezen belül is hetente nyolc olyan csőd van, ahol 10 millió dollárnál magasabb az érték. Mindezt úgy, hogy még csak recesszió sincs. Utoljára 2010-ben, a világválság utóhatásaként volt ilyen magas a vállalati csődök száma.

A magas kamatok mellett a bankokat okolják még ezért. Gazdasági fellendülésben a bankok öntik a hiteleket a piacra, ezzel is tüzelve a növekedést. Amikor rosszra fordulnak a dolgok, akkor pedig behúzzák a kéziféket és nem hiteleznek, félve a veszteségektől. Viszont ezzel pedig a recessziót teszik még nagyobbá.

Az amerikai hitelkártya-tartozás 2019 negyedik évében érte el a csúcspontot 928 milliárd dollárral, majd a COVID és az azt követő pénzosztás miatt esni kezdett az összege. Most újabb csúcson van, 986 milliárd dolláron. 2001 óta nem volt olyan, hogy az első negyedévben, a karácsonyi kiköltekezés után ne csökkent volna a tartozások összege. Most ez a helyzet újra. S közben a kamatok is emelkedtek, a 2019-es 15,05% helyett most az átlagos kamatteher 20,09%.

» Read more

Share

Az olajkút még jobb befektetés lett

Milyen hirdetés jött ma szembe a Facebookon? Hát ez:

Az olajárak esnek, mint a kő, de a cég profitrátája az egekben. Az évi (havi? napi? heti?) 47% hozamot adózás után és dollárban kell érteni. Ha van esze a cégnek, azért valamennyit megtart magának a profitból, nem csak úgy szétszórja a hasznot a nép közé. Ha mondjuk a profit fele az övé és ez már az adózott érték, akkor ezek szerint nem ő fizet az olajért, hanem neki fizetnek nem keveset, hogy elvigye végre valaki azt a fekete löttyöt, ami magától tör fel a föld alól. 🙂

Ha nem tudod, miről van szó, hát erről:

Meggazdagodni olajkutakból

Egyébként az zseniális, hogy rengeteg PR cikket vettek jó helyezésű oldalakon, ezért ha beírod a Bingbe, hogy “olajkutam vélemény”, az első cikk, ami nem a saját reklámjuk, az a második oldal közepén jelenik meg. Szerencsére Google-ben jobb a helyzet.

Share

Nyaralás előtt: ellenőrizd a mobil roaming költségeit!

Az előző cikkben a roaming eSIM-ekről volt szó, s sokan nem tudják, sőt, rossz álmukban sem gondolnák, hogy mennyit számolhat fel a szolgáltatójuk egy meggondolatlan internetezés miatt külföldön.

Ezért még a nyaralási szezon előtt gyorsan írtam egy cikket róla, mert ha nem a saját szemeddel látod, úgysem hiszed el, mennyit akarnak lehúzni rólad a szolgáltatók.

Az Unióban viszonylag védve vagy, ha csak beszélsz vagy hívást fogadsz az itthoni előfizetéseddel, olyan nagy meglepetés nem érhet.

Az internetre ez már csak részben igaz. Minden díjcsomagnál, ami tartalmaz internetezési lehetőséget is, meg van adva, hogy abból a mennyiségből mennyi használható el az Unión belül.

Például:

Akár normál havi előfizetésed van, akár feltöltőkártyás előfizetésed, kérdezz rá a szolgáltatónál indulás előtt, hogy mennyit adatot használhatsz el belőle az Unióban és mi történik, ha elfogyott a keret. (Ideális esetben megszűnik az internetezés lehetősége.)

A komoly anyagi csapás az Unión kívüli országokban fog érni, ha fel merészelsz lépni az internetre. Legyél bár Európában akár, nincs jobb szó rá, elképesztő árakkal fogsz találkozni. Jobb esetben hamarabb, mint hogy a számládat kiküldik.

» Read more

Share

Wizzair nemzetközi internet eSIM kártya

A Wizzair kijött egy nemzetközi eSIM kártyával, ami internetezésre használható a világ legtöbb országában.

Olcsónak nem olcsó a szolgáltatás, bár nagyobb csomagok esetén akár bele is férhet a nyaralás keretébe. (Persze a helyi kártya mindig olcsóbb lesz, de ezzel nem vágnak úgy át, ahogy a hurghadai reptéren szokták az utasokat, amikor 25 GB áráért 1 GB-ot adnak el, hiszen úgysem tudsz visszamenni reklamálni.)

Néhány példa:

» Read more

Share

A GDP adatok ellenőrzése az éjszakai fénykibocsátás által

Nagyon sok tanulmány született az elmúlt másfél évtizedben arról, hogyan vagy mennyire lehet ellenőrizni egy ország által közölt (vagy éppen nem közölt) GDP adatokat az éjszakai fények mennyisége által, amihez könnyű hozzáférni a műholdak segítségével. (Néhány tanulmány itt, itt, itt)

A logika szerint, ha nő a GDP, akkor nő az ország energiafelhasználása is, mind a lakossági, mind az ipari területen. Az éjszakai fénymennyiség változása általában jól mutatja, hogy valóban annyit fejlődött-e az ország, amennyit a hivatalos adatok mutatnak. Ha nő a gazdaság, akkor nő az éjszakai fénykibocsátás is.

Sok ország, főleg a szegényebb régiókban pedig nem is ad ki hivatalos GDP becslést.

A legtöbb tanulmány azt találta, hogy minél nagyobb a demokrácia egy országban, annál inkább egybeesik a fénymennyiség változása az ország hivatalos GDP adatával, minél inkább diktatórikus egy ország, annál kevésbé van összhangban a hivatalos adat az űrből is látható fejlődéssel.

Martinez 2022-es tanulmánya, amit szemlézett az Economist, azt találta, hogy a hivatalos éves GDP és a becsült adat között átlagosan 35% eltérés van a diktatúrák közé sorolt országok adataiban. Bár nyilván mondani sem kell, de ennyivel többet jelentenek a diktatúrák, mint a becsült adatok.

Mindez egy ábrán is látható, 2002 és 2021 között a jelentett és a becsült adatok közötti eltérés:

A módszer nem tökéletes, hiszen befolyásolja az is, mennyire sűrűn vagy gyéren lakott egy ország és hol áll a fejlettségben, de több tanulmány is hasonló eredményre jutott, mint a fenti képen látható. Szintén befolyásoló tényező, hogy például Japánban az emberek energiatakarékosan élnek, így Japán alig fényesebb éjszaka, mint Szíria volt az arab tavasz előtt. (Igaz, nem a GDP-t, hanem annak a változását mérik a módszerrel.)

Így viszont felmerül a kérdés, hogy Kína valóban annyira megközelítette-e az Egyesült Államokat a fejlettségben, mint azt a hivatalos adatok sugallják. Főleg, hogy a helyi statisztikai hivatal szinte soha nem mert fél százalékpontnál nagyobb eltérést mérni az éves előirányozott értéknél és gyanúsan kiegyensúlyozottak a negyedéves adatok, különösen 2012 óta.

(Egy másik alternatív GDP mérési mód például a Li index, ami Li Ko-Csiangról kapta a nevét, aki régebben kínai tartományi kormányzó volt, majd miniszterelnök 2023-ig. Ő mondta, hogy a GDP egy mesterséges adat, ezért inkább más tényezőkkel kell mérni egy ország kibocsátásának változását. Ilyenek például az ingatlaneladások, a tengeri szállítmányozás változása, a hitelállomány változása, az energiafogyasztás. Ezekkel az adatokkal kalkulálva 2014 és 2019 között a kínai hivatalos 48%-os növekedéssel szemben 33%-ot mértek a kutatók.)

Share

A szendvics generáció

A különböző korú embereket rengeteg néven emlegetik: a baby boomerek azok, akik a második világháború utáni nagy születési hullámban születtek. (Őket Magyarországon a Ratkó korszak gyerekeinek hívják.) Őket követték a hatvanas évek közepétől az X generáció, ezután kézenfekvő, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években születettek az Y generáció, vagy más néven Millenials, majd a Z generáció jött soron az ezredforduló előtt egy kicsivel és 2012 előtt születetteket illetik így. (A 2012 után születettek lesznek talán az Alfa generáció, de ez az elnevezés még szerintem nem alakult ki végérvényesen.)

Van egy másik elnevezés is, ami egyre divatosabb, a szendvics generáció. Ez nem a korcsoport kedvenc ételére utal, hanem arra, hogy ez a korosztály az, amelyik két generáció szorítása közé került.

Ők azok, akiknek még el kell tartaniuk a saját gyerekeiket, gyakran azok felnőtté válása után is, illetve anyagilag támogatniuk kell az idős szüleiket is. Ők jellemzően 40 és 60 év közöttiek. De nem csak anyagilag, hanem például gondozás szempontjából is mindkét generációra időt kell szakítaniuk (saját magukon és a házastársukon kívül).

Míg az idősebben jellemzően több munkát és időt igényelnek, a fiatalok több pénzbe kerülnek. Ahogy nő az átlagos várható életkor és az ingatlanárak miatt is egyre később költöznek el a fiatalok a családtól, egyre nagyobb a nyomás ezen a generáción. (A 18 és 29 éves amerikai fiatalok 52%-a még mindig otthon lakott 2020-ban.)

Amerikai felmérések szerint az ötven év feletti szülők, akinek még legalább az egyik szülője él, 59%-a támogatja a már felnőtt gyerekét is anyagilag.

A legnagyobb veszélye ennek a korcsoportnak, hogy a szülők és a gyerekek támogatása miatt saját magának nem lesz elég tartaléka a megélhetésre nyugdíjas korára, így újra termelődik a probléma, ők is rá fognak szorulni a gyerekeik anyagi ellátására.

» Read more

Share

Napi ábra: melyik amerikai elnök alatt nőtt legjobban az államadósság?

Most áll a bál, az Egyesült Államok hamarosan eléri az eladósodottsági plafont, ami után további hiteleket nem vehet fel az ország, hacsak nem lesz megegyezés a törvényhozásban. A republikánusok most ellenzékből kiadáscsökkentésre akarják kényszeríteni a kormányt, ami nagyon helyes cselekedet lenne, ha Donald Trump alatt is nem nőtt volna 40% felett az amerikai államadósság. Mert így csak képmutatásnak és politikai haszonszerzésnek tűnik az egész. (Amellett, hogy végre örökre leszokhatnának az államok az államadósságok mértéktelen növeléséről és inkább kiadáscsökkentést és adóemelést kellene használni, de hát eladósodni könnyebb minden politikusnak, mint észszerűen költeni az adófizetők pénzét.)

Ma az egy főre jutó amerikai államadósság meghaladja a 94 ezer dollárt, ami már egy szabad szemmel is jól látható összeget jelent.

Melyik amerikai elnök mennyivel járult hozzá az adóssághegy növekedéséhez?

» Read more

Share

Ez történt a héten 05.14

A fő téma a világgazdaságban még mindig az amerikai államadósság válsága. Ha nem sikerül megegyeznie a parlamenti pártoknak, két-három héten belül az Egyesült Államok nem vehet fel további kölcsönöket, ami államcsődhöz fog vezetni.

A tőzsde ennek ellenére viszonylag továbbra is nyugodtan reagál, az elmúlt héten 0,31%-ot veszített az értékéből az S&P 500-as tőzsdeindex.

Ha komoly recesszióba kerül az amerikai gazdaság, a céges hitelek 8%-a is nemteljesítővé válhatnak, 920 milliárd dollárnyi kárt okozva a bankszektornak a Business Insider elemzése alapján. Bár ez soknak tűnik, igazából sehol nincs a 2008-as válság 15%-os értékéhez képest.

Az elmúlt évben 910 milliárd dollár vándorolt ki a bankbetétekből az Egyesült Államokban. Ennek egyik oka a félelem a (kisebb) bankok esetleges csődjétől, a másik oka az alacsony banki kamatok. Így most 17,15 ezer milliárd dollár az amerikai bankok betétállománya.

» Read more

Share

Megjelent az árfigyelő rendszerről szóló rendelet

Megjelent a Magyar Közlönyben az árfigyelő szolgáltatásról szóló kormányrendelet, “az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt és a társadalom felemelkedése érdekében.”

A szabály szokás szerint csak a gonosz külföldi multikra vonatkozik, évi 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek az érintettek.

Az árakat boltonként és naponta kell felvinni és elméletileg nyilvános lesz az adatbázis. Hogy mely termékek árát kell majd feltölteni, az sajnos még nem derült ki, azt június közepéig fogják kidolgozni.

Bár az inflációt ez sem fogja letörni, ahogy a kötelező akciózás sem lesz jó semmire, de ennek legalább van értelme, a tudatos vásárlók megnézhetik, hol mi mennyibe kerül. Az is ki fog derülni, hogy az egyik Auchanban/Tescoban/Sparban sokkal drágább minden, mint a másikban, mert ott nincs a közelben konkurencia.

Reméljük, értelmesen kereshetőek lesznek az adatok, beleértve az archív adatokat is, akkor sok mindent ki lehet majd bányászni a közzétett információkból.

Lehet, hogy visszafelé fog ez is elsülni. Bár a kormánynak kedves bolthálózatoknak nem kell adatot szolgáltatni, (valamiért ebből is kimaradtak, ahogy a különadókból is mindig), azért az emberek még megnézhetik, hogy mennyibe kerül az a termék a multiknál, ami a helyi Coopban/CBA-ban ennyiért van kirakva.

Szóval egyelőre még sokat nem tudunk a működéséről, de reméljük, hogy egy használható rendszer lesz, ahol lehet majd keresni helyre, boltokra és termékekre szűrve is. (Bár kíváncsi leszek, mi lesz kész belőle határidőre, ha egy hónapja találták ki és még mindig nem tudjuk, milyen adatok lesznek feltöltve. S eddig is léteztek ár-összehasonlító oldalak, ha azokat sem használták az emberek, az állami oldalt miért használnák?)

Share

Revolut-Apple Pay csalás: a sztori folytatása

A Forbes oldalán megjelent egy cikk egy Revoluttal és ApplePay-jel kapcsolatos csalásról, amiről írtam is néhány hete.

Most megjelent a cikk folytatása, amiből az is kiderül, hogyan történhetett a csalás.

Röviden a lényeg, ahogy valószínűleg történt. Nem a telefonodat, hanem a számítógépedet fertőzik meg, ha mással nem, egy e-mail csatolmánnyal, árajánlatkérés pdf-ben vagy excelben, stb. De jöhet a link Skype-on, Viberen, bárhogy. Aztán hetekig semmi nem történik. Ha be van kapcsolva az üzenetek tükrözése a telefonról a számítógépre, akkor nyert ügy, de ha nincs, az se baj, majd a vírus bekapcsolja. Ez azért kell, hogy az érvényesítő SMS-hez ők is hozzáférjenek. (Amit aztán törölnek is, hogy neked ne tűnjön fel.) Sajnos ilyen funkció (számítógép-telefon összehangolása) a Windowson is van, így nem csak az almások veszélyeztettek. Szerencsére mondjuk Windows alatt komplikláltabb az összekapcsolás. Valószínűleg ezért gyakoribb a történet Iphone-nal és Apple Pay-jel.

Figyelik a géped, hogy megadod-e valahol a bankkártya adataidat egy vásárlásnál. Ekkor megvan a bankkártyád minden adata. (Ezért jó egyszer használatos bankkártyát használni a vásárláshoz még egy megbízható oldalon is.)

Szintén figyelik, mikor vagy inaktív, például mikor alszol.

Egy másik telefonra felrakják a kártyádat az ApplePay vagy Google Pay alá, amikor vélhetően alszol, a Revolut vagy Wise SMS-ében lévő kódot kiolvassák, hála az üzenetszinkronizálásnak és már ürítik is le a kártyádat. Azért ApplePay, mert abban megbíznak a bankok, nem kell külön azonosítás minden egyes alkalommal. Azért Revolut és Wise, mert két ismert nemzetközi cég, sok ügyféllel és gyakran pocsék ügyfélszolgálattal. (A napokban vissza akartam hívni egy Wise utalást délután. Na, a Wise-nál senki nem volt elérhető, sem a chat, sem a telefon nem élt, mert naponta csak néhány órát van ügyfélszolgálat. Ezt így mégis hogyan? Nem voltam annyira ideges, mint a múltkor, de ha csaló lennék, örülnék az ilyen késlekedéseknek.)

A Revolut lerázza a károsult ügyfeleket, mondván, ő mindent jól csinált. Persze, teljesen életszerű utalások miatt zárolja a kártyát, de nem találja gyanúsnak, hogy az éjszaka közepén ötször háromszáz eurót terhel egy kétes hírű kereskedő a kártyára úgy, hogy nincs is annyi a kártyán, igénybe kell venni az automatikus feltöltést is többször.

Mit tudsz tenni ellene?

Miután az elmúlt hetekben több ilyen sztori is eljutott hozzám, töröltem az összes kártyát a Google Payből. Egyszerűen semmi szükségem nincs rá az igazság szerint. Nagyon trendi és nagyon frenki órával meg telefonnal fizetni, de bőven lehet élni nélküle. Most a telefon tokjába beleteszem a fizikai bankkártyát, mint régen, azaz öt-hat éve (plusz egy húszezres bankjegyet) és mindig kéznél van. Tudok “telefonnal” is fizetni, csak éppen a tokban lévő fizikai kártyával. (A jelen helyzetben a Google Payról a kártyák letörlése nem segített volna, hiszen a csalás lényege az volt, hogy másik alá feltelepítették a lopott kártyaadatokat, de mivel felesleges és felesleges sérülékenység az Apple Paybe és a Google Paybe felhalmozott kártyák, ezért töröltem őket.)

Nem azt mondom, hogy soha ne regisztráld egyetlen bankkártyádat se a telefonodba, de érdemes elgondolkodni, hogy miért regisztrálod az összeset, azt is, amelyik ahhoz a számlához van csatolva, amin komoly pénzt tartasz? Regisztrálj egy Wise vagy Revolut kártyát, amin soha nincs több pénz, mint szükséges.

Leszedtem a banki appokat is, mert azok sem kellenek. A példa kedvéért az Államkincstárhoz minek app, ráadásul elég gagyi védelemmel? Ha néhány havonta kell valamit intézni az Államkincstárnál online, akkor weboldal, belépés, SMS. Semmit nem ad az életemhez a mobilapp, csak egy felesleges és egyre nagyobb veszélyforrás. Ideje elgondolkodni, miért is telepítjük fel az összes banki alkalmazást a telefonunkra, amivel aztán egész nap a neten lógunk és egész nap fizikailag is visszük mindenhová.

Ha véletlenül utalnom kellene utazás közben, de azonnal, (egyébként mióta és miért lett nekünk ennyire sürgős utalni, de azonnal és mindig?) belépek a netes felületen a bankomba, mint régen, a hőskorban, ezelőtt 5-6 évvel. Kér jelszót és ha azt megadtam, csak utána küld SMS-t. Az olyan banki appok, amik kellenek, mert anélkül nem működnek (pl. Wise), az pedig egy tableten van, amin se üzenetküldő alkalmazás, se levelezés és senki nem tölt rá semmilyen programot. Utalnom kellene valamit? Felírom a Google naptárba és este számítógépről elutalom. Ennyi az egész.

S újfent: nem azt mondom, hogy egyetlen banki appot se tegyél fel a telefonodra, de fel kell-e tenni az összeset? Azt is, ami olyan számlához tartozik, amelyiken milliókat tartasz vagy olyan céges számlához, amin akár tízmilliók is lehetnek? Legyen egy app a telefonodon, olyan számlához, amin nincs sok pénz.

Sokszor mondtam már, online cégeknél szabad szemmel is látható összeget nem tartunk. Olvasd el a cikket, a Revolut károsult írhatott a litván felügyeletnek, amelyik formai (!!!) okok miatt többször visszadobta a megkeresést, majd végül csak kénytelen volt befogadni, 90 nap múlva litván nyelven állást foglal majd, ami csak arra lesz jó, hogy azzal már mehetsz pereskedni, valószínűleg Litvániában. Sok sikert hozzá.

Online vásárlás kizárólag Revolut kártyával, amin soha nincs több néhány tízezer forintnál. (Maximum vásárlás előtt töltesz rá pénzt, ha nem elég az egyenleg.) Automatikus feltöltés szigorúan kikapcsolva. Ha a Netflix nem tudta levonni a pénzt kevés egyenleg miatt, fog kiabálni, hidd el.

Ha van lehetőséged, használj geolockingot, hogy csak idehaza lehessen használni a kártyádat. Esetleg kapcsold ki az online vásárlás lehetőségét, ha erre van mód, ha  egyébként is egy másik kártyával vásárolsz online, amin mindig kevés pénz van.

Néha segít, ha az aktuálisan nem szükséges pénzt perselyben/széfben tartod, amihez nem férnek hozzá bankkártyával. A jelen esetben nem segített volna, mert a sztori szerint a Revolut számlába is beléptek (hiszen a Revolut app telepítését is SMS-ben kapott kóddal kell visszaigazolni és az elfelejtett jelszóhoz a link e-mailben jött (vagy az is SMS-ben jön? Aki tudja, leírhatná), amit szintén láthattak), de gyakran elég az is, ha félrerakod egy megtakarítási számlára az aktuálisan felesleges pénzt.

Esetleg egy külön SIM kártya egy butatelefonban sem elvetendő ötlet, amit csak banki SMS-ekre használsz. Évente háromezer forinttal kell feltölteni és azt is elköltheted autópályamatricára vagy bármi másra. Tartsd otthon a számítógép mellett, ahonnan utalni szoktál. (Az éves feltöltőkártyás azonosítási agyhalált ne felejtsd el azért.) Mivel a csalók nem tudják, milyen számra kapod az SMS-t, nem is férnek hozzá, ha az nem az okostelefonodban van. Az összes ilyen csalást kivéded pusztán azzal, hogy nem arra az okostelefonodra érkezik a megerősítő SMS, amit használsz és amihez hozzáférnek.

Ne vedd félvállról a jelszavakat sem, használj hosszú jelszavakat és a banki jelszavaidat ne használd máshol és legyen minden bankban másik jelszavad.

Sajnos egyre nagyobb veszélyben van a pénzed és nem csak akkor, ha átlagos felhasználó vagy, aki szó nélkül rákattint egy SMS linkre vagy letölt a telefonjára egy apk appot, esetleg minden e-mail csatolmányt szó nélkül megnyit.

Amíg a bankok nem csinálnak semmit, nagyon észnél kell lenned és úgy tűnik, egyre jobban. Gondold át, kell-e neked ennyi banki (és egyébként minden egyéb) app a telefonodra, kell-e neked mindig azonnal utalni.

Share

Erste ATM új költség külföldi kártyákra

Májustól változott az Erste ATM automaták igénybevételének feltétele. Az egyik változás, hogy idegen kártyára maximum 150 ezer forintot adnak ki naponta, a másik, hogy külföldi kártyák esetén (Revolut, Wise, Curve is ide tartozik) új díj kerül bevezetésre, tranzakciónként 1.200 forint.

S itt is lesz “dinamikus pénzváltás” aka csúnya lehúzás pénzváltás címén a külföldi kártyákra. De mint tudjuk, mindig nemet mondunk minden pénzváltási ajánlatra üzletben, ATM-nél és hasonló helyeken.

Továbbra is mondj nemet a pénzváltásra

Share
1 2 3 117