Újabb nagyléptékű tranzakciós és telefonadó-emelés

Miután a tranzakciós adóból várt bevétel fele sem folyt be eddig (ahogy azt már tavaly másokkal együtt megjósoltam a nemzetközi felmérések alapján), a kormány nem beismerte a kudarcot, hanem brutálisan megemelte az adót. Ezzel azt éri el, hogy az is elmenekíti a számláját az országból, aki eddig még nem tette meg.

(Csak egy kiragadott példa a fent belinkelt cikkből: Peruban jóval több adóbevételt hozott a tranzakciós adó, amikor 0,05% lett 2004-ben, mint 1990-ben, amikor 2% volt az adó mértéke. Ezért kellett volna inkább csökkenteni az adót és nem növelni.)

Nézzük, mi változik augusztus egytől:

Az eddigi 0,2%-os kulcs 0,3%-ra nő. Ez terhelt minden banki tranzakciót, kivéve a készpénz-felvételt és a pénzváltást.

A készpénz-felvétel és a pénzváltás adója egyenesen 0,6%-ra nő és ráadásul az eddig meglévő 6.000 Ft-os plafon is megszűnik. Ezért ha készpénzben akarsz nagy összeget felvenni, vagy pénzt szeretnél váltani, tedd meg még júliusban.

A kamatadó is 22%-ra nő, de az is furmányosan, ugyanis úgy marad egykulcsos az adó, hogy a plusz 6% egészségügyi hozzájárulás lett. Ez azért is jó, mert megint a gazdagok járnak jól, hiszen az EHO éves mértéke maximalizálva van. Aki ezt eléri, a banktól kapott igazolással visszaigényelheti ezt a plusz pénzt. (Már ha jól értelmeztem a törvénytervezetet.) Az még nyitott kérdés, hogy ezt az EHO-t meg kell-e majd fizetni az egyébként kamatadó-mentes megtakarításokra, mint TBSZ, NYESZ, lakástakarék és társaik.

A kormány nagylelkűségét mutatja, hogy augusztus elseje után csak arányosan kell figyelembe venni a plusz terhet, vagyis ha augusztus 7.-én jár le a betét, csak az utolsó 7 napra kell a plusz terhet is fizetni.

(Mint a régi, Lenin bácsi nagylelkűségéről szóló viccben, amikor haza zavarja a focizó gyerekeket: “Miért nem volt nagylelkű? Közéjük is lövethetett volna!”)

– Ha ez kevés lenne, a céges telefonok adóját is nettó 2 forintról nettó 3 forintra emelik percenként és az eddigi 2.500 Ft-os havi plafont 5.000 Ft-ban állapítják meg. Ha eddig nem vették el a céges telefonodat, na majd most el fogják.

(A bányajáradék mértéke is nő, de ez az átlagembert főleg akkor érinti, ha van MOL részvénye.)

Ha céged van, nyiss külföldön számlát, itt leírtam hogyan kell.

 Csúnyán beszélni most sem ér a hozzászólásokban.

Share

Nem teljesül az adóbevétel a tranzakciós adóból

A január elsejével bevezetett tranzakciós adóhoz nagy reményeket fűzött a kormány, nem kevesebb mint 301 milliárd forintot szeretett volna beszedni belőle, vagyis 10 millió lakossal számolva fejenként és évente 30 ezer forintot. Vagy másként mondva egy négytagú család havi 10 ezret fizet erre az adóra.

(Természetesen az adó nagy részét a vállalkozásoknak kell megfizetni, ezért nem helyes így számolni, de érzékelteti az adó nagyságát.)

A februári adatok alapján még az időarányos bevétel fele sem folyt be, a tervezett 27 milliárd helyett csak 13,4 milliárd bevétel származott ebből az adóból.

Nem akarom azt mondani, hogy én megmondtam, de írtam arról, hogy eddig a legtöbb országban megbukott a tranzakciós adó. (Itt tudod elolvasni)

A legrosszabb hír, hogy a nemzetközi felmérések szerint a gazdaság szereplői gyorsan alkalmazkodnak az új adóhoz és az ebből származó bevétel hónapról-hónapra csökken. A cégek külföldre menekítik a számlaforgalmukat, a lakosság kétszer meggondolja, utaljon-e nagyobb összeget, illetve újra nő a készpénzes fizetés aránya. Pont február-március az, amikor a gazdaság szereplői kézhez kapják az első számlakivonatokat és leesik a tantusz, hogy milyen brutális az elvonás mértéke. Még csak ezek után várható az igazi adóoptimalizálás megindulása.

A kormány erre úgy reagált, ha kell, akkor megemelik az adót.

Nos, szintén a felmérések szerint egy 2 ezrelékes adó esetén (ez van most) egy év alatt 9%-kal csökken az adóbevétel, egy 3 ezrelékes adó esetén már 30% az egy éves csökkenés.

Ha nálunk az első hónapokban is a tervezett összeg fele jött be, kíváncsi vagyok, mennyi lesz a végeredmény az év végén.

Share

Már több országban kudarcot vallott a tranzakciós adó

A kormány legújabb unortodox megszorításával, a banki tranzakciók megadóztatásával kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon más országban próbálkoztak-e már hasonlóval, ha igen, mi lett az eredménye, ha nem, akkor miért nem nyúlnak ehhez az eszközhöz máshol.

Miután rákerestem a témára, több tanulmányt is találtam, amikből kiderült, hogy mintegy tucatnyi latin-amerikai és ázsiai ország tett egy-egy átmeneti kísérletet ezzel az adóval. Igaz, ők nem voltak olyan bátrak, mint mi, a legtöbb országban csak a nagyösszegű pénzfelvételt (India, Pakisztán), a nagy összegű vállalkozói befizetést (Mexikó), a banki hiteleket (Kolumbia), a csekkes vásárlásokat, illetve a bankbetéteket (Brazília) (tehát csak a betéteket és nem a tranzakciókat!) terhelték meg tranzakciós adóval. A magyarországi, mindenféle tranzakcióra kiterjedő adó bár nem példátlan, de elég ritka volt.

(Megjegyzés: Sokan összekeverik a kizárólag csak az értékpapír-kereskedelmet sújtani kívánó “financial transaction tax”-ot a mindenkit érintő, banki forgalmat sújtó “bank transaction tax-szal. Az előzőt az EU kívánja valamikor bevezetni, illetve például Svédország próbálkozott vele, az utóbbit a magyar kormány és a többi cikkben szereplő ország.)

» Read more

Share

Bankbetétek: a kamatvadászat vége?

A jövőre bevezetendő tranzakciós adó nagymértékben át fogja alakítani a pénzügyi életünk. A nagyobb cégek külföldre viszik a számlaforgalmukat, a költségtudatos nyugdíjasok újra készpénzben kérik majd a nyugdíjukat, ha lehet, bankkártya helyett majd készpénzzel fizetünk, sokan új számlavezető bankot kell, hogy keressenek és még sok hasonló lépésre lesz szükségünk jövőre, ha csökkenteni akarjuk az új adó költségét az életünkön.

Ami szintén gyökeresen át fog alakulni jövőre, az az akciós bankbetétek utáni kamatvadászat.

» Read more

Share

Bankszámla-változások: vedd elő a nagyítódat!

A tegnapi cikkem arról szólt, milyen drága az országnak a készpénzes forgalom. Ma arról fogok írni, neked mennyibe fog kerülni jövőre a bankkártyás fizetés. 🙂

Volt már szó a múlt héten arról, hogy első fecskeként az Unicredit elkezdte áthárítani a jövő évtől esedékes tranzakciós adókat az ügyfelekre, fizetőssé tette az internetes utalásokat, csoportos beszedési megbízásokat és egyéb, eddig ingyenes szolgáltatásokat. Ha még valaki nem tudná, jövőre minden utalást egy ezrelékes adó fog terhelni, minden pénzfelvételt pedig három ezrelékes adó. (Hogy a cégek hogyan tudnak ettől megmenekülni, arról pedig itt írtam.)

(Update: a Párt ma felemelte az egy ezrelékes adót kettőre, mert hirtelen más bevételi forrás nem jutott az eszükbe. Úgyhogy a cikkben leírtak még inkább aktuálissá váltak.)

» Read more

Share

Elkerülhető a tranzakciós adó

A kormány jövőre vezeti be a tranzakciós adót, amiből először 300 milliárd feletti bevételt várt, majd ez 200 milliárd alá finomult. (Hogy tudjuk mihez hasonlítani, a teljes társasági adó bevétel 380 milliárd forint körül lesz idén.)

Az adót a banki átutalásokra vetik ki, minden tranzakcióra 0,2%, maximum 6 ezer forint. Mivel a forgalom nagy részét a vállalati fizetések teszik ki, az adó is őket fogja leginkább sújtani. Legalábbis a törvény kiagyalói szerint.

Csakhogy a közepes és nagyobb cégeknek már készülnek a nem publikus számlacsomagok, hogy ezek a cégek az egymás közötti forgalmukat külföldön bonyolíthassák le. Mivel az új magyar átutalási rendszer már uniós szabvány szerinti, semmi nem akadályozza meg a külföldi bankokat, hogy hozzáférjenek a magyar átutalási rendszerhez. » Read more

Share