Nem teljesül az adóbevétel a tranzakciós adóból
A január elsejével bevezetett tranzakciós adóhoz nagy reményeket fűzött a kormány, nem kevesebb mint 301 milliárd forintot szeretett volna beszedni belőle, vagyis 10 millió lakossal számolva fejenként és évente 30 ezer forintot. Vagy másként mondva egy négytagú család havi 10 ezret fizet erre az adóra.
(Természetesen az adó nagy részét a vállalkozásoknak kell megfizetni, ezért nem helyes így számolni, de érzékelteti az adó nagyságát.)
A februári adatok alapján még az időarányos bevétel fele sem folyt be, a tervezett 27 milliárd helyett csak 13,4 milliárd bevétel származott ebből az adóból.
Nem akarom azt mondani, hogy én megmondtam, de írtam arról, hogy eddig a legtöbb országban megbukott a tranzakciós adó. (Itt tudod elolvasni)
A legrosszabb hír, hogy a nemzetközi felmérések szerint a gazdaság szereplői gyorsan alkalmazkodnak az új adóhoz és az ebből származó bevétel hónapról-hónapra csökken. A cégek külföldre menekítik a számlaforgalmukat, a lakosság kétszer meggondolja, utaljon-e nagyobb összeget, illetve újra nő a készpénzes fizetés aránya. Pont február-március az, amikor a gazdaság szereplői kézhez kapják az első számlakivonatokat és leesik a tantusz, hogy milyen brutális az elvonás mértéke. Még csak ezek után várható az igazi adóoptimalizálás megindulása.
A kormány erre úgy reagált, ha kell, akkor megemelik az adót.
Nos, szintén a felmérések szerint egy 2 ezrelékes adó esetén (ez van most) egy év alatt 9%-kal csökken az adóbevétel, egy 3 ezrelékes adó esetén már 30% az egy éves csökkenés.
Ha nálunk az első hónapokban is a tervezett összeg fele jött be, kíváncsi vagyok, mennyi lesz a végeredmény az év végén.
Kíváncsi leszek, hogy az azeri mintára bevezetendő online pénztárgép renderén is ekkorát buknak. Szerencsére csúszik az online összeköttetésű pénztárgépek bevezetése, pedig már április 1-étől akarták. Szerintem szeptember 1-e előtt nem lesz belőle semmi. Tanulhatnánk a horvátok esetéből is, akik bevezették idén január 1-étől az online pénztárgép rendszert, de ott is elmaradnak a plusz adatok, amit a szürke vendéglátóipari bevételekből várnak, déli szomszédaink. Vagyis ezidáig nem lett annyi adóhivatali eljárás vállalkozók ellen, mint amennyire számítottak.
Egyébként úgy tudom, hogy van/lesz valami EU-s jogszabály (SEPA), mely szerint bármilyen EUs számlaszám használatát lehetővé kell (majd) tenni. Tehát a munkáltatónak megadható bármilyen EUs bankszámla a fizetés utalásához, és a szolgáltatóknak is a csoportos beszedéshez.
Működik ez már? Próbált már valaki külföldi bankszámlaszámot megadni ilyen célra belföldön?
31%-al jelentettek nagyobb forgalmat a horvát vendéglátóhelyek.
Annyira azért nem rossz arány ez. Nálunk is simán összejöhet ennyi. Ismerek vendéglátóipari vállalkozókat. Nagyon nagy mértékű a feketegazdaság ebben a szektorban. Egy Balaton-parti étteremben egy ellenőrzés során derült ki, hogy egész délután telt házzal üzemeltek és este még egy tétel sem volt a gépben. Egy falusi kocsmában ahol a vendégek 98%-a falubeli ott is csak kis része van beütve a gépbe a forgalomnak.
– a kamatvadászok nem utalják el 1-2%-kal jobb ajánlatért másik bankba, mert a pluszt elvinné a tr. adó, hanem leköti ahol van alacsonyabb kamattal. Eredmény : kamatadó kevesebb, tr. adó = 0
– kisebb összegeket (2-300e) eddig áttettem pl az axa vipre, vagy lekötögettem külön. Most egyszerűen nem éri meg lekötögetni, hanem áll a számlán, amíg le nem jár a “nagy” betét, és akkor hozzácsapom. Nincs belőle se kamatadó, se tranzakciós adó addig.
Én úgy minimalizáltam a tr. adót, hogy az összes betétet összevártam, és egyben kötöttem le…
…és már inkább a hosszabb futamokra megyek rá, így is lehet kamatvadászni, és max 6000 akármennyi pénzre.
Most pl. fél évre fogom lekötni, azaz átlag havi 1000 Ft lesz, plusz még havi szintem valamennyi minimális, bár a K&H zérónál még most sem kell ilyet fizetni.
Mint mindennek, ennek a dolognak is másik fele. Van egy cég, akikkel együtt dolgozunk, kávéautomatákkal foglakoznak. Míg a cégvezető büszkén mondogatja, hogy addig jó ez a biznisz, míg a gépei nem adnak számlát, és annyi pénzt tud fehérre mosni, amennyit nem szégyell.
en amugy majd Junius-julius kornyeken fogom megnezni az aktualis ajanlatokat, es majd akkor optimalizalok… Addigra talan kijonnek a bankok a vegleges ajanlataikkal.
Ugyanaz a bankszamla elso 8 jegye, ergo ugyanaz a bank (nyilvan).
Szerintem még némileg javulni fognak az arányok, mármint az állam szempontjából. Néhány bank nem is január 1-jével vezette be, hanem várt 1-2 hónapot. Majd a márciusi teljesülési arányokból már jobban lehet látni.
Éppen fordítva lesz: egyre több ügyfél már a saját bőrén fogja érezni a költségét hamarosan
Birka magyar csak azt kapja, amit választott…
Nem lehetne a hülye vezetőkre hivatkozva menedékjogot kérni valamelyik szomszédos országban?
Tudom, hogy elsore nehezebb lenne, ha mindenki tisztesegesen befizetne az adot, de utana mindenkinek konnyebb lenne, mert mindenki rakenyszerulne az aremelesre.
Amugy abban a faluban, ahol 1 kocsma van, ott vagy racionalizalni kell, es akkor maradhat a regi ar, vagy emelni, vagy bezarni. Az nem jo megoldas, hogy az emberek adot csalnak, de amig nincs kikenyszeritve, addig fognak. ( En is csalnek, ha tudnek… )
Ettől még az adócsalás ellen küzdeni kell. Reménykedjünk, hogy egyszer lesz egy olyan kormányunk aki egyszerű adórendszert, ésszerű mértékű adókat vezet be és azokat következetesen, keményen be is hajtja.
Ehhez értenek. Szánalmas, komolyan mondom.
Amúgy igazából azt nem értem, hogy a banki költségek miért ÁFA mentesek (tudtommal ez EUs szabály). Ha a levont díjak után fizetne a bank ÁFÁ-t, mint minden más szolgáltató, akkor nem kellenének ilyen trükkös megoldások, mint a tranzakciós adó.
0,2% oda, 0,2% vissza, ha nincs egyéb költséged (van), akkor is marad 0,02%, vagyis kétszáz forint egy millión.
http://index.hu/belfold/2013/03/20/mindjart_kiderul_szaniszlo_visszaadja-e_a_tancsics-dijat/
De nem csak ők, kezdem azt hinni, hogy majdnem mindenkivel komoly bajok vannak nyaktól felfelé…
Nem 1-2%, hanem 3,6% különbség, több mint a duplája: 2,90% (Uni régi pénzre) vs. 6,50% Axa (új pénzre)
Nem 3, hanem 6 hónapra kötöttem.
Kiszámoltam, és kb 190 eFt a különbség fél évre, több, mint egy ezres naponta(!).
Tehát megéri. 🙂
Nem tart sokáig szerintem, bár én csak a hiteleimből adódóan gondolom. Ugyanis a folyószámlahitelem módosítgatása miatt (lefelé természetesen), mindig hitelbírálat van, és lekérdezik a más pénzintézeteknél levő hiteleimet is, gondolom mintegy ellenőrzésképpen, hogy igazat mondok-e nagyságrendileg, és fillérre (nna jó, forintra) pontosan megkapják a KHR (régebben BAR) rendszerből a másik banknál levő tartozásomat. Ebből gondolom, hogy a bankszámlák beazonosítása sem tart pár gombnyomásnál tovább…
Azt látni kell, hogy a bankköltséget a (multi)cégek tavaly még időben megtervezték, beletették a budget-ba. Na most ezt az új adó keresztülvágta, így ők nem fognak fogcsikorgatva kitartani, mert tartani kell a budget-ot, így nyitják egyből külföldön a számlát.
Nálunk havi 2M körül lett csak a tranzakciós adó miatti pluszköltség, jövő hónaptól már az utalások 98%-a Angliából megy majd. (ahol ráadásul még a tranzakciós adó nélküli díjankál is jobb kondíciókat kaptunk)
A bank amúgy azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban tömegével nyitott náluk kinti számlát magyar cég.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/minden_a_novekedesen_all_vagy_bukik_interju_varga_mihallyal.181637-3.html
Portfolio.hu: Korábban volt arról szó a kormány részéről, hogy ha tartós bevételelmarásról van szó, akkor a tranzakciós illeték kulcsának megemelésére is sor kerülhet. Elképzelhető ez a forgatókönyv?
V.M.: Még korai erről beszélni. A Bankszövetség és az előző tárcavezetés korábban kötött egy olyan megállapodást, melyben az is szerepelt, hogy bevétel-elmaradás esetén megvizsgáljuk az illeték kulcsának emelését. Tárgyalni fogunk a Bankszövetséggel arról, hogy ennek szerintük mi az oka.