Év: 2011

Ha egy üzlet beindul… Olvasói levél II.

Nincs kategorizálva

Egy újabb rendszeres olvasóm írt egy részben önéletrajzi ihletettségű levelet, aki szintén ott volt a tegnapi előadáson. Úgy gondolom, ez is érdekes, hogy miért és mikor kezd el valaki törődni a pénzügyekkel.

Régóta terveztem hogy írok Neked, de nagyon örültem a tegnap találkozónak, mert így jobban össze tudom szedni a gondolataimat. Eleinte nem értettem a blogod „szándékát”, abszolút használható tanácsok – ahogy Te is említetted – ingyen. Az ember pedig ilyet nem igazán csinál, főleg nem önzetlenül.

(Ez egy olyan szép mondat volt, gondoltam, hogy ki kellene emelnem pirossal… 🙂

Tegnap mint hallgató szívesen hozzáfűztem volna pár dolgot az elhangzottakhoz, főleg a kérdezők részéről. Ha egy évvel korábban lett volna ez a találkozó, én sem lettem volna ott, sőt a blogodat sem olvasnám, mert kb. ennyire érdekelt a dolog. Nem foglalkoztam azzal, hogy van két telefonelőfizetésem, vagy két bankszámlám, mert kit érdekel, hisz csak pár ezer forint. Aztán jött a nyugdíjak „államosítása” ami szintén nem érdekelt volna, ha nem egy pénzügylieg jóval tudatosabb kollégámmal kezdek el róla beszélgetni, a bonni repülőtéren , mikor a munkámból hazatérve, épp akadt 3-4 szabad óránk a reptéren és ebből kifolyólag elkezdtünk beszélni a „pénzügyi tudatosságról” a nyugdíjról.. stb. Ekkora ajánlotta figyelmembe az alábbi könyvet:

Kiyosaki, Robert T.: GAZDAG PAPA SZEGÉNY PAPA. Nem tudom, hogy ismered-e, de tökéletesen bemutat egyfajta gondolkodás módot, és nem akartan tegnap mondani, hogy lehet kérni hogy legyen webinárium, meg kutyafüle, a pénzcentrumos kollega tökéletesen leírta, egyszerűen az embereket nem érdekli semmi, ha a szájába rakják, akkor sem. Az egyik előadó kolléga mondta tegnap, hogy az emberek sírnak, hogy senki nem okosítja ki őket a pénzügyekből, ezért nem értenek hozzá, miközben tele a net anyaggal. Az emberek tízezer kattintást csinálnak egy bulváranyagra (“ VV Viki aranyhala öngyilkos lett”), miközben senki nem olvas el egy gazdasági oktató cikket. Erre utalt a levélíró.

Kiyosaki Úrral vannak némi fenntartásaim. Illetve nem is vele, hanem azzal, hogy sok magyar gondolkodás nélkül átveszi, amit mond. Pedig ő a kilencvenes évek Amerikájában lett gazdag ingatlanbefektetésekkel, meg tőzsdézéssel, amikor minden hülye azzá tudott lenni. Ha vettél egy akármilyen ingatlant, három év múlva biztos, hogy 40%-os haszonnal tudtad eladni. Ugyanígy a tőzsdén, bármit vettél, tuti nyertél rajta évi 20%-ot. Ezen túl, Amerikában teljesen más dolog belefogni egy vállalkozásba, mint itthon. Odakint veszel egy fűnyíró traktort, két héten belül találsz 50 embert, aki fizet neked 30 dolcsit, hogy hetente levágd a füvet neki.

És ezzel nem akarom leszólni Kiyosaki urat és a hasonló írokat, mert jó dolgokat mondanak, csak tudni kellene sok embernek elhelyezni térben és időben azt, amiről olvas. Itt nem biztos, hogy olyan könnyű például vállalkozni, mint az Egyesült Államokban.

Szóval olvassatok ilyen könyveket, csak tudjátok átültetni is a mai magyar viszonyokra az olvasottakat. Mert gyakran hallom vissza ezt a könyvet a tanácsadás során az emberek szájából, de úgy, hogy ő most hitelt vesz fel, amiből lakást vesz, mert ez fogja neki a pénzt hozni. És különben is otthagyja a munkahelyét, mert az csak mókuskerék, ahogy Kiyosaki úr is megmondta. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy jajaj.  (Persze ez nem az író hibája, hanem azoké, akik nem értelmezik az olvasottakat megfelelően.)

Számomra ez olyan mint az alkoholizmus, addig míg magad nem mondod, le akarsz szokni, addig esély sincs. Ez ugyanaz, amíg én magam nem mondom, hogy márpedig igen, utána olvasok, kérdezek, addig beszélhetünk róla. Így találtam a blogodra, is. Az elmúlt 15 évem rossz döntések sorozata volt, de tennem kell ellene, mert nem fog senki megmenteni. Így nagyon örülök a blogodnak, mert tényleg hasznos. Ami pedig a tegnapi napot illeti, részemről örülnék mondjuk kéthetente egy ilyen alkalomnak, hisz lenne miről beszélgetni, de én sem azért írtam, hogy megosszam Veled a történetem, hanem szeretném megkérdezni, hogy akkor most Te foglalkozol pénzügyi tanácsadással, vagy sem? Számomra a blogodból sem derült ki, hogy például a nyugdíj kérdésére mi lehet a legoptimálisabb megoldás, ha maga az életbiztosítás nem igazán az.

Hivatalosan nem foglalkozom semmilyen tanácsadással, de persze egy kávé mellett el tudunk beszélgetni barátilag, hogy mid van és hol és jó-e az neked.

Egyébként nem véletlen, hogy igyekszem nem állást foglalni egy-egy termékkel kapcsolatban itt a blogon, ugyanis nagyon megszigorították a pénzügyi tanácsadás feltételeit (MIFID teszt, alkalmassági vizsga, amíg ez nincs meg, még csak nem is utalhatok arra, hogy neked jó lenne mondjuk részvényt venni, azt meg végképp nem mondhatom, hogy add el a magyar részvényeidet és vegyél belőle mondjuk német állampapírt.

A nyugdíj-megtakarításról azért nem derül ki semmi, mert még tartozom azzal az írással, de ígérem, karácsony előtt meglesz. 🙂

Share
,

Olvasói levél. Ilyen se volt még :)

Nincs kategorizálva

Karcsi írta, gondoltam, ti is okulnátok belőle, illetve megtudhatjátok, miről volt szó tegnap.

Szerintem jó volt a tegnapi előadás. Ahogy te is mondtad, kezdetnek mindenképpen.
Mondtad, hogy terveztél esetleg előadás-sorozatot, ebben csak bátorítani tudnálak.

Nem tudom, miért, sokak számára úgy jött le az egész előadás, mintha ti a bankokat képviselnétek, az ő oldalukon állnátok. Ez lehet, hogy valamilyen szinten így is volt, amolyan “védjük a mundér becsületét”, de szerintem korántsem olyan mértékben, ahogy ezt sokan érezték, gondolták. Szerintem nem erről szólt az egész előadás, legalábbis nem erről kellett volna szóljon.

Nem akartuk védeni a bankokat, legalábbis én nem. Csak ezt az eszetlen bank-ellenességet akartam egy kicsit oldani. Én is sajnálom, hogy erre ment el az előadás főárama. Egyébként mi előadók sem voltunk egy állásponton több mindenben, az előadó urakat én is akkor láttam először életemben.

A hátsó sorban ülő szakállas pasas nemcsak kritikán aluli hozzászólásokat eresztett meg, de erősen bunkó is volt.

Egy antiglobalista, forradalmár lelkületű ember erősen ellenzett mindent, aminek a piszkos anyagiakhoz köze van. Nem sikerült meggyőzni, hogy a tőke és a tőkebefektetések miatt áll azon az életszinvonalon a nyugati kultúra, ahol.

Amire én igazán nem kaptam választ, kapcsolódva a témához (pü ismeretek hiánya, tudatlanság), hogy számomra elég nehezen hihető, hogy pl Amerikában mindenki olyan penge lenne pénzügyi ismeretekből. Ezt két részre osztva:
1. Amit te is mondtál, hogy sokan előre gondoskodnak magukról – félig rendben van. De miért teszik? Mer a szomszéd/anyám/iskolatárs/mindenki ezt csinálja? Ez inkább szokás (jó szokás), mintsem egyéni/társadalmi pü széleslátókörűség.

A takarékoskodás a kutúra része, az USÁ-ban a kormány nagy ívben tesz arra, hogy mire jutsz az életben, lehetsz ügyvéd is, lehetsz hajléktalan is, ahogy tetszik. Ugyanígy nincs (komoly) állami nyugdíj és egyéb sem. Az emberekbe bele van nevelve, hogy ha valamit el akar érni, az csak rajta áll. Nálunk ennek pont az ellenkezője: az emberek azt gondolják, hogy majd mindent megkapnak az államtól.

És ehhez kapcsolódóan a kínos kérdésem: ha olyan fene okosak az amcsik pü-leg, akkor hogy-hogy náluk tört ki a hitelválság? Hogy-hogy náluk fújódtak a lufik először, és legnagyobbra? Ők nem vettek fel hiteleket?

Az amerikaiak sem pengék a pénzügyekben. De a pénzügyi intelligenciának nem az a lényege, hogy érted, hogyan kell egy tőkegarantált alapot létrehozni, vagy hogyan kell egy részvényvásárlási megbízást rögzíteni a BÉT rendszerében.

2. Amit pl a blogodban írtál az alapokról. Ezzel ők tisztában vannak? Mert nekem az jött le, hogy számotokra, hogy a pü-i tájekozottság, tudatosság ott kezdődik, hogy ezeket tudja az illető.

A pénzügyi tájékozottság ott kezdődik, hogy az ember ki tudja számolni, hogy mennyi a kamata egymilliónak, ha a kamatláb 9% (ahogy mondtam is az előadáson), hogy nem annyit, vagy többet költ, mint amennyit keres, hanem félrerak a jövőre. Sajnos még itt sem tart a magyar átlag.

3. Elmegy az amcsi öngondoskodni: megmondja, hogy pontosan mibe akar fektetni, stb, vagy csak simán a bróker/pü tanácsadó köt neki valamilyen számlát,s tb, aztán hagy menjen… Ebben az esetben őt ott nem verik át? Ott az összes “pénzügyi termékek” szuperek? Arra akarok ezzel kilyukadni, hogy ha itt valakire rásóznak valami szart, aztán megy panaszkodni, akkor közlik vele, hogy pénzügyileg milyen tájékozatlanok a magyarok, ezért van… Ha ők olyan fene tájékozottak, akkor ott nincs szar termék?
Nem tudom, érthető voltam-e valamennyire, talán ha egyszer összehozzuk a találkozót, akkor érthetőbben el tudom mondani…

Az embereket mindenhol lehúzzák vacak pénzügyi termékekkel, nem csak nálunk. Viszont az USÁ-ban vannak valódi pénzügyi tanácsadók, akik nem árulnak semmit, csak megkeresik a legjobb megoldást az ügyfélnek. Ezért fizetést kapnak a kuncsaftoktól. Ahogy a joghoz sem értesz és megkeresel egy ügyvédet, ha jogi problémád van, ugyanígy nem kell értened a pénzügyi termékekhez, csak tudj valakit, akinek megbízhatsz a tanácsaidban, főleg azért, mert megfizeted.

Alapvetően, szerintem értem én mire gondolsz/gondoltatok ezzel az egész pü tájekozottsággal, kultúrával kapcsolatban. Két mondatban: ahogy mondtad: láss előrébb az orrod hegyénél! Illetve: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Igazam van?

Ha idáig eljutnánk, én már azt mondanám, hogy a misszió elérte a célját. Sajnos ez még messze van.

Szerintem Mo-n ez azért nem valósult meg, mert miután a szocializmus hiánygazdaságából kiszabadult a magyar társadalom, és szabad kezet kaptak a multik (nem csak a bankok!), jött az áru- (és lehetőség-) dömping, szóval ez a sokat böjtölt társadalom ráharapott, mint a gyöngytyúk a tudjukmire. Hozzájött persze a tévéből ömlő szemét, az “akkor vagy frankó gyerek, ha ez-meg-ezed van”, stb. magyarán, egy mondatban, a magyar társadalom egyáltalán nem volt felkészülve a piacgazdaságra. Ami, valljuk be, kissé rabló módon ömlött ránk. Nemcsak árut hoztak a multik, hanem – ha nincs pénzed, majd adunk – pénzt is a bankok (hisz ők is piacot láttak itt). Most ezt végiggondolva, felerősödött bennem az állami felelősség, a szabályozás (teljes) hiánya miatt. Mert így jött egy pillanatnyi (kb 10év ?) jólét, ami persze a politikusoknak rettentő jól jött (nem politizálni akarok), naná, hogy hagyták…

Szóval, mondom, alapvetően egyetértek veled, és nem kötözködni akarok, hanem szeretnék tisztábban látni, illetve egy kis pü műveltséget szerezni :):):):)

Amit tudok, igyexem átadni… 🙂

A találkozónkra visszatérve, jelenleg nem tudom, hogy érdemes-e, persze, lehet, hogy mindig érdemes.

(Megbeszéltünk egy személyes találkozót Karcsival)

A CHF hitelemet mindenképpen visszafizetem rögzített árfolyamon, már csak azért is, mert nem is tudom, hogy igazából mennyi a jelenlegi törlesztőm. Halasztott tőketörlesztéses, unit-linked életbiztosítással kombinált hitelem van, jelenleg még csak kamatot fizetek.

Ahogy mondani szokták, ez az igazi szívás sajnos…

Nagyon félek a jövőtől, tekintve, hogy az éb. felénél, kb 6 év múlva lesz kötelező betörlesztenem az összegyűlt pénzt, és tartok tőle, hogy egyáltalán nem lesz olyan mértékű a tőkecsökkenés, hogy ne valami horribilis törlesztő jöjjön majd ki.
Másrészről, szerencsére tudunk félretenni, már a jelenlegi hitellel kapcsolatban sem szándékoztunk kivárni a teljes futamidőt, hanem előtörlesztésekkel hamarabb visszafizetni. De a chf hitellel csak lutrizok, hogy mégis, mikor törlesszek előre, most vagy a jövő hónapban, mikor járok jobban… Forinthitellel ilyen gondom nem lenne…
Másrészt jelenleg keresgélek, próbálok olyan bankot találni, aki ad erre a hitelkiváltásra lakáscélú hitelt, ha találok, akkor kötök majd lakáskasszát, amivel 4 év múlva, szintén előtörlesztek, persze, ha megmarad a 30%-os állami támogatás (elvileg akkor itt is keresek egy kicsit…)

A lakáskassza feltételei sohasem változnak visszamenőlegesen. Amit ma megkötsz, az úgy fog végigfutni a teljes futamidő alatt. Akkor is ha neked jobb lenne az új feltételek.

A bankok nem nagyon akarnak jó kiváltó hitelt adni, néhány takszöv próbálkozik vele. A Volksbankot mondják még, illetve talán a Fundamentának lesz erre hitele, de ez is még kérdés.

Illetve várom még az AXA ajánlatát, valami jelenlegi hitelükre alapozva akarják a kiváltó hitelüket alapozni. Ennek a jelenlegi hitelnek viszont 5 éves a kamatperiódusa, ami ha az új hitelnél is megmarad (és nem marha magas lesz a kamat), akkor szerintem elég pozitív, nem?

Azon is gondolkozok mostanában, hogy ha felmondtam a CHF hitelt, akkor a hozzákapcsolódó Aranyszárny lehúzó biztosításomat is vagy felmondom, vagy csak nem fizetem tovább. Az nekem 100%-osan feneketlen kútnak tűnik. Nem hiszem, hogy lenne értelme tovább fizetgetni… Erről érdekel nagyon a véleményed. Esetleg irányítsam át másik alapokba? Defaultból 20% Vegyes II, 80% Trendmax – gondolom, ismered a Generalit. Ebbe tették alapból, én meg – mivel nem értek hozzá – úgy hagytam, kicsit amolyan kínból is, mondván én úgysem járok jól.

A unit linked biztosításnál a legnagyobb szívás a kezdeti költség, amit te már bebuktál úgyis. Tehát nem biztos, hogy mindenáron meg kellene szüntetned. A trendmax érdekes alap, tőke, illetve hozamgarantált, de szerintem pont ezért nem biztos, hogy tud sokat hozni. A vegyes alap x része állampapír, olyan sokat az sem biztos, hogy hoz.

Egyébként ki voltál te? Aki a sokat kérdezte az első sorban, vagy aki azt mondta, hogy “tudom, olvasom a blogodat”? Erre a két emberre tippelek. 🙂

Share
, ,

A babakötvényről

Nincs kategorizálva

A tegnapi író-olvasó találkozón futólag felmerült a babakötvény, mint megtakarítási lehetőség, ezért gondoltam, írok erről, úgyis nagy a köd ezzel kapcsolatban (is).

(Egyébként a találkozó jól sikerült, csak nehezen törtünk ki a “szemét bankok lehúznak minket” témakör fogságából. Meg egyébként is rövid volt, két óra után be kellett rekesztenünk a vitaestet. Mintegy 5-6 hardcore Kiszámoló blog olvasó volt ott, nekik ezúton is köszi, hogy eljöttek.

Már régóta gondolkodok azon, hogy csinálok egy két-három órás előadást a pénzügyi termékekről és a pénzügyi alapismeretekről, a blog témájához hasonlót és azzal roadshow-zok önkormányzatoknál, hogy oktassam a népet. Kedvem volna hozzá, csak azt nem látom még, hogyan tudnék ebből megélni, vagy hogyan tudnám munka és család mellett csinálni. Na mindegy, majd meglátjuk, lesz-e belőle valami.)

Szóval a babakötvény, vagy Start számla.

Mit takar az egyik kifejezés és mit a másik? Az állam minden 2006 után született gyereknek nyit egy számlát és arra elhelyez jelenleg 42.500 Ft-ot, amelyet a gyerek vehet fel 18 éves korában. Amennyiben a gyerek gyerekvédelmi támogatásban részesül, 7 és 14 korában is kap pénzt az államtól, hasonló nagyságrendben. (Ide tartoznak az állami gondozottak, súlyosan beteg gyermekek, stb.)

Tehát alapesetben kap a gyerek az államtól 42.500 Ft-ot, amelyre az állam a mindenkori ötéves magyar állampapír kamatát fizeti (most olyan 7% körül), tehát nagyjából ez a pénz megőrzi a reálértékét, mire a gyerek 18 éves lesz.

Ez a babakötvény.

Ha ez az összeg kevésnek találtatik, akkor nyitni kell egy úgynevezett Start számlát akár egy bankban, akár a Magyar Államkincstárnál és oda lehet átutaltatni a pénzt a babakötvényből, illetve további összegeket befizetni pluszban a gyerek számára, amit az állam 10%-kal, de maximum évi combos 6.000 Ft-tal kiegészít.

Néha (bár már nagyon kevés helyen) az önkormányzat is fizet a babának, ilyenkor kénytelenek vagyunk Start számlát nyitni, ha szeretnénk megkapni ezt a pénzt.

A gond ezzel csak az, hogy az éves befizetés maximalizálva van évi 120 ezer forintban, azaz ennél többet akkor sem tudunk megspórolni a gyerekünknek a Start számlán, ha a fejünk tetejére állunk.

Milyen kamatot kapunk az itt tartott pénzre? A legjobb ajánlat, amit találtam, az U banké, 7%-1% költség, azaz évi 6%. Ennél csak rosszabbak vannak tudtommal.

(update: A Fókusz takarékszövetkezetnél 9%-ot adnak jelenleg, a költségekről nem tudok, állítólag nincs, de a törvény szerint amúgy sem lehet tőbb 1%-nál.)

További gond a hosszú futamidő. Például az U bank még nem volt 18 éve Magyarországon és ahogy kinéz a helyzet, ki tudja, itt lesz-e 18 év múlva? Most ad rá egy korrekt kamatot, de vajon mi lesz 10 év múlva?

Tehát összegezve:

Vagy hagyjuk ezt a kis összeget az államnál és kapunk rá egy kevéske reálkamatot, vagy áttesszük Start számlára, de akkor bizonytalan a jövőben elérhető kamatunk, viszont maximum havi 10 ezret eltehetünk még a gyereknek (összesen 2.160.000 plusz 18×6.000 állami támogatás (öszesen 108 ezer Ft 18 év alatt)).

Ha kivonom a képletből, amit én fizettem be, akkor az állami 7% helyett kapok 6%-ot plusz évi 6.000 Ft állami kiegészítést.

Tehát matematikailag megéri. Hogy a plusz ügyintézéssel és az egyéb kellemetlenségekkel együtt van-e komoly haszna, azt döntse el mindenki maga. Se az állami 42 ezer, se az általunk elrakott havi 10 ezer nem fogja megrengetni a gyerek pénzügyi életét, de persze a semminél azért kicsit több.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
,

Ti kérdeztétek 2.

Nincs kategorizálva

Devizás hitelem van, végtörleszteném. Mi erről a véleményed?

Az első, amit fontos ezzel kapcsolatban látni, hogy ezt a törvényt tuti elmeszeli az EU (Az Alkotmánybíróság csak azért nem, mert azt már kellően – elnézést, de -kiherélte a jelenlegi kormány, hogy pénzügyeket érintő kérdésekben ne tudjon állást foglalni.) Tehát egy-két-három év múlva mindenképpen kárpótolni kell a bankokat a váltáson elszenvedett veszteség miatt. A nagy és meg nem válaszolható kérdés, hogy ki fogja kárpótolni őket? Az állam (azaz az adófizetők), vagy ennek terhét részben vagy egészben áttolja majd az (akkori) kormány a hitelkiváltókra? Szerintem ennek is van komoly realitása, különösen, ha figyelembe vesszük ezt az „unortodox gazdaságpolitika” kiszámíthatatlan lépéseit.

Ezért ez egy komoly kockázat, amivel érdemes számolni. Még egyszer: nem az a kérdés, hogy utólag vissza kell-e fizetni a különbözetet a piaci és az államilag kitalált árfolyam között, csak az, hogy ki fogja ezt megtenni.

A második kérdés: készpénzben, vagy hitelből akarod törleszteni a tartozásod? Ha készpénzben, arra vigyázz, hogy ne vetkőztesd magad ingre-gatyára, ahogy mondani szokták, azaz a 6 havi megélhetésed maradjon meg tartalékban. Gondold végig, megmarad-e a likviditásod, ha ekkora összeget kifizetsz? Ha nem, akkor inkább hagyjad.

Ha az ingatlan eladásából akarsz végtörleszteni, ne felejtsd el, hogy rajtad kívül másik százezer ember is ezt akarja kevesebb, mint 3 hónap alatt, azaz várhatóan ebben az időszakban csak sokkal olcsóbban lehet eladni az ingatlant ilyen gyorsan. Márpedig ha 3-5 milliót engedned kell az árból a sikeres eladás érdekében, felmerül a kérdés, mennyit is fogsz nyerni a végén.

Ha hitelből törlesztenél, fontos észrevenned, hogy a jóval magasabb kamatok miatt az is lehet, hogy még többet fizetnél havonta, mint eddig. Ami viszont előny, hogy a tőketartozásod kevesebb lesz. (Ez persze csak akkor előny, ha nem akarod a futamidő végéig fizetni a hitelt.)

A nagybankok nem adnak hitelt a hitelkiváltáshoz. Persze ezt nem így mondják, csak olyan magasra emelték a kamatokat, hogy senkinek ne jusson eszébe forinthitelt náluk felvenni. Ezen túl gyanítom, hogy a nullához fog közelíteni a pozitív hitelelbírálások száma. (Ezt kellett játszanunk a személyi kölcsönnel is a bankban. Normális ember és cég nem ad fedezetlen személyi hitelt 5 évre 70 éves életkor felett, mert elég sanszos, hogy három ügyfélből kettő hamarabb meghal, mintsem visszafizetné. Ezt meg is mondtuk nekik, hogy felesleges beadniuk a papírokat. De az „ombuccman” azt mondta, hogy milyen jogon válogatnak a bankok életkor alapján az ügyfelek között, mindenkinek egyformán jár a hitellehetőség, életkortól függetlenül. Innentől kezdve az összes 70 év feletti igénylőtől be kellett fogadnunk az összes dokumentumot, aztán egy nappal később a hitelbírálatnál el kellett utasítani. Továbbra sem kaptak hitelt, ahogy eddig se, de a jogalkotók örülhettek. hpgy még sincsenek kizárva az idősek a hitellehetőségből, hála az állami szigornak. Na, szerintem ez lesz most is.)

Néhány takarékszövetkezet és pár bank ad csak hitelt (Eddig pl. a Volksbankról mondták ezt, de ez is naponta változhat.). A takarékszövetkezetekkel érdemes vigyázni. Egy vidéki szövetkezetnek mondjuk van egymilliárdja erre. Az nem több, mint 50-100 ügyfélre elegendő, utána egész egyszerűen elfogyott a szabad tőkéje. A többi igénylőnek nem marad pénz.

Amivel még kalkulálj, hogy ma már sokkal keményebb feltételek mellett kapsz, csak hitelt, mint pár éve. Egy 130-140 ezres havi törlesztőhöz már nem elég nettó 150 ezer havi fizetés. Ezért mielőtt nagyon belemelegednél, kérj egy előzetes hitelbírálatot, hogy egyáltalán hitelképes vagy-e a mai feltételek mellett is.

Mérlegeld a fentieket, különösen annak a kockázatát, hogy elég sanszos, hogy a zsebedbe kell majd nyúlnod, amikor elmeszelte az EU ezt az agyrém törvényt.

(Egyébként nem értem, miért áll sorba a pofonokért a kormány, a távközlési adóról is tudták már előre, hogy vissza kell majd vonni, hiszen hasonló tervezet már elhasalt több európai országban is,)

(Várható, hogy a Fundamenta is kijön egy konstrukcióval a hitelkiváltásra, őket is érdemes figyelni, ha végtörleszteni akarsz. A Történelmi pillanat bejegyzés kommentjében kiszámoltam egy konkrét hitel kiváltását, hogy megéri-e. Olvasd el azt is.)

Vállalkozói számla kellene. Mit javasolsz?

Nagyon nehéz jó számlát javasolni vállalkozásoknak, mert sok múlik azon, hogy mekkora a forgalom, összeg és darabszám szerint is, hányszor van készpénz felvétel, stb.

Van egy vállalkozói számla, amit én szeretek. Alacsony a havidíja (890 Ft), fix az utalás díja összegtől függetlenül (199 Ft), ingyenes bankkártya, stb. Viszont nem lehet készpénzt befizetni és nemrég még csak igérgették az eurós számla lehetőségét.

Tehát ha főszámlának nem is biztos, hogy jó, másodszámlának mindenképpen. 

Tényleg az internetes alkuszoknál lehet legolcsóbban biztosítást kötni?

Válasz egyértelmű nem. Sokan azt gondolják, hogy a legolcsóbb gépjármű biztosítást, vagy lakásbiztosítást az ezzel foglalkozó honlapokon lehet kötni. Sajnos ez nem így van.

Amit látni kell, hogy ezeknek az oldalaknak a biztosító ugyanúgy jutalékot fizet a kötésért, mint az „offline” ügynököknek. Ami pedig nekik bevétel, logikusan nekünk pluszkiadás.

Legolcsóbban a biztosítók saját honlapján lehet biztosítást kötni, ott is általában a direktbiztosítói ágnál.

Például a legnagyobb online biztosítói portálon kalkuláltam kötelező gépjármű biztosítást. Ott a későbbi biztosítóm nem is volt az első ötben. Utána átmentem a biztosító saját oldalára, ahol a kötelező és a teljes körű casco fillérekkel lett drágább, mint az alkusz oldalán csak a kötelező.

Úgyhogy ezek az oldalak maximum tájékozodásnak jók, mindenképpen érdemes a biztosítók saját honlapján is újrakalkulálni az összeget, mert gyakran akár 30%-kal is olcsóbb ott kötni egy biztosítást. (Tulajdonképpen a jutalékot spóroljuk meg, ha közvetlenül kötünk online a biztosítóval szerződést.)

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
, ,

Történelmi pillanat! Az első író-olvasó találkozó most szerdán!

Nincs kategorizálva

Kedves Mindenki,

Meghívtak, hogy előadást tartsak többedmagammal a magyar nép pénzügyi tájékozatlanságáról, egy kerekasztal beszélgetés keretében. Mivel erről a témáról aztán sokat tudok mesélni, elfogadtam a meghívást. 🙂

 

Ha jól értettem a szervező hölgyet, nem bánják, ha jönnek többen, ezért akinek van kedve, jöjjön el a Fogasházba, Akácfa utca 51. szerdán (október 12.) 19:00 órakor.

Share

Alapok: részvény és kötvény, kamat és hozam, annuitásos hitel

Nincs kategorizálva

A blogban igyekszem alapvető dolgokról írni, hogy megértsétek, hogy működnek a pénzügyi termékek.

Azt vettem észre a kérdésekből és a hozzászólásokból, hogy érdemes lenne egy teljesen alapokról szóló cikket írni, ahol az alapkifejezéseket néznénk át.

Kamat és hozam. Mi a különbség?

A kamatot a kölcsönadott pénzünkre kapjuk, már az indulásnál rögzített mértékben. Például bankbetétre, vagy állampapírra mondjuk évi 6%-ot.

A hozamot nem tudjuk előre, azt nem is ígéri meg senki. Például veszünk ma OTP részvényt és eladjuk egy év múlva. Ha 10%-kal többért adtuk el, akkor 10% hozamunk keletkezett (nem kamat!)

» Read more

Share
, , , , ,

A kockázatról

Nincs kategorizálva

Engedve a sürgetéseteknek, írok egy bejegyzést egy olyan témáról, amit már régóta meg akartam írni. Ez pedig a kockázat, azon belül is a pénzügyi kockázat.

Az átlagember bemegy a bankba, megnézi a befektetési alapok elmúlt éves hozamát, aztán rábök arra, amelyik mellett a legmagasabb hozamot látja, hogy abba rakja a pénzét, mert úgy gondolja, hogy a 12% több, mint az 5%. Fogalma sincs arról, hogy az elért hozam önmagában semmit nem jelent. Igazából értékelhetetlen adat, nem megyünk vele semmire.

» Read more

Share
,

Megéri-e a TBSZ számla és hol vegyek állampapírt? Olvasói kérdések.

Nincs kategorizálva

Többen érdeklődtetek, miért nincsenek új posztok.

A jó hír: nem kerültem alkotói válságba, nem ezért maradnak el a posztok.

A rossz: eltanácsoltak a bankból, ahol dolgoztam, mert nem hoztam a tervszámokat. Mivel nincs kedvem egy másik bankban ott folytatni, ahol itt abbahagytam, gombokért dolgozni és minden rossz terméket rásózni a szerencsétlen ügyfelekre, ezért úgy döntöttem, visszatérek a régi szakmámhoz és cégeknek csinálok weboldalt és grafikai munkákat plusz Google optimalizációt (linképítést)

» Read more

Share
, , ,

A pénz, az idő és az alternatíva

Nincs kategorizálva

Egy nagyon gyakori hibára szeretném felhívni ebben a rövid posztban az olvasóim figyelmét.

Szinte mindig és mindenhol azt látom, hogy ebbe a hibába az egyébként képzett emberek 95%-a beleesik.

Néhány példa:
Ha vettél egy autót négy éve 5 millióért és eladtad most 2 millióért akkor NEM 3 milliót buktál rajta.
Ha beruháztál egy napkollektorba kétmilliót, ami havi 10 ezer forintnyi gázt vált ki, akkor NEM 16 és fél év múlva térül meg a beruházásod (200 hónapszor 10 ezer Ft.)
Ha a céged a saját üres lakásodat használja irodának, akkor NEM ingyen van az iroda.

» Read more

Share
,

Az életbiztosításokról még egyszer

Nincs kategorizálva

Nagyon sokan megkerestetek életbiztosítással kapcsolatban, ezért gondoltam, egyszerűbb, ha itt válaszolok a leggyakoribb kérdésekre.

(Ha még nem olvastad az első írásomat az életbiztosításokról, itt megteheted.)

A leggyakoribb kérdéskör, hogy belekeveredtem egy életbiztosításba, hogyan tudnék belőle a legjobban kiszállni, hogy ne bukjam el az első két (három) év befizetését.

Díjmentes leszállítás? Visszavásárlás? Mit lehetne tenni?

» Read more

Share
,

A befektetési alapokról

Nincs kategorizálva

Mai tananyagunk a befektetési alapok lesznek. 🙂

A befektetési alapok a kisemberek tőkéjét gyűjti össze és azt immár nagy tömegben kezeli. Ezzel elvileg kihasználja a nagy pénztömeg előnyeit, illetve szakértő kezekre bízza a pénz kezelését. Mondjuk százezer forintból elég nehéz egy jól diverzifikált részvénycsomagot összevásárolni, hiszen nem egy részvény legkisebb megvásárolható értéke jóval meghaladja a 10-20 ezer forintot. Ezen kívül költséges is lenne egy ilyen kis csomag összevásárolgatása. Ellenben egy befektetési alap sokezer kisember százezer forintjait összegyűjtve már könnyen tud nagy tételben sokféle részvényt vásárolni.

Befektetési alap lehet nyíltvégű és zártvégű is. Erre figyeljünk oda, mert kellemetlen meglepetésben lehet részünk.

Nyíltvégű alapoknál naponta van árfolyam számítás és az alapkezelő vállalja, hogy az adott napi árfolyamon bármilyen tételben vesz, vagy elad befektetési jegyet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha szeretnénk mondjuk 100 ezer forintnyi pénzt felszabadítani a befektetési alapunkból, vagy pont fordítva, ennyit még hozzátenni az ott lévő pénzünkhöz, bármelyik (munka)napon ezt megtehetjük az adott napi áron.

Amire fontos figyelni, hogy mikor teljesül a megbízás. Ezt úgy szokták jelölni, hogy T+ hány nap a teljesülés. Általában pénzpiaci alapnál azonnal teljesül, a legtöbb egyéb alapnál ez T+2, vagy T+3 nap, ahol a T azt a napot jelöli, amikor megadtuk a megbízást. Ingatlanalapnál akár T+90 nap is lehet a teljesülés, ezt vegyük figyelembe!

A másik lehetőség a zártvégű alap. Az ilyen alapnál nincs árfolyam és így visszaváltás sem a lejárat dátumáig, sőt vételi lehetőség sem a jegyzési időszak után, ha ilyen alapból akarunk pénzt kivonni, találnunk kell egy harmadik személyt, aki hajlandó tőlünk megvenni a befektetési jegyünket, általában jó nyomott áron. Rengeteg ilyen alapot találunk a bankokban vehető 3-5 éves befektetési alapok között, főleg a tőkegarantált alapok bírnak ilyen kellemetlen tulajdonsággal. Ha fix futamidőről hallunk, mindig győződjünk meg arról, hogy milyen végű alapról van szó. Ha a bankos kisasszony nem érti a kérdésünket, ne lepődjünk meg rajta, inkább kérjük el az úgynevezett tájékoztatót (ez minden alapnak kötelező kelléke), abból minden kiderül.

Minden befektetési alap más és más! Más a politikája, a célja, a kockázata, stb. Ezért nagyon fontos, hogy pontosan megértsük, hogy milyen alapba akarjuk fektetni a pénzünk (vagy ami gyakran előfordul, milyen alapot akar ránk sózni a tervszámok alatt nyögő banki alkalmazott.)

Tisztázzuk először is azt, milyen futamidőben gondolkodunk. Részvényeket, vagy részvényeket is tartalmazó alapokat csak akkor válasszunk, ha öt év felett akarjuk az alapban tartani a pénzt. Úgynevezett hosszú kötvényeket tartalmazó alapot is kerüljük, ha két év előtt ki akarjuk venni a pénzünk. A tőkegarantált alapokat minden esetben nagy ívben kerüljük el. (hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben). Pénzpiaci alapot csak akkor válasszunk, ha kifejezetten rövid távon gondolkodunk (bővebben itt olvashatsz erről))

Ne csináljuk azt, amit az emberek 98%-a csinál: megnézi az alapok visszamenő teljesítményét és abba rakja a pénzét, amelyik  mellett a legnagyobb számot látja. Ezért van az, hogy a kisemberek mindig a kipukkadni készülő lufikba vásárolják magukat és ők szenvedik el a lejtmeneteket, mert mindig a csúcson veszik a papírt, amikor már éppen el kellene adni azt. Aztán itt van még a kockázat kérdése is, hogy miért hozott annyit az adott alap, milyen kockázata van. (Erről hamarosan írok, mert ez a legtöbb embernek homály. Sőt, néhány gazdasági magazinnak csúfolt újságnak is, sajnos.)

Kellene még beszélni a portfolió kialakításáról, hogyan osszuk el a pénzünket lejárat, kockázat és a biztonság figyelembe vételével. Erről is hamarosan tervezek írni. Addig is fogadjuk meg a bölcs angol közmondást: soha ne tartsd az összes tojásodat egy kosárban, bármennyire is vonzónak tűnik az a kosár.

Visszatérve a befektetési alapokhoz: kockázat tekintetében az alábbi típusokkal találkozhatunk (ez egyben kockázati sorrend is): likviditási alap, pénzpiaci alap, rövid kötvény alap (értsd: főleg hamar lejáró kötvényeket tartalmaz, főleg állampapírokat. Kötvényekről bővebben itt olvashatsz), hosszú kötvény alap, kötvénytúlsúlyos alap (például 70% kötvény, 30% részvény), kiegyensúlyozott alap (fele kötvény, fele részvény), részvénytúlsúlyos alap (pl. 70% részvény, 30% kötvény), tiszta részvény alap. Ezen kívül van még ingatlanfejlesztő, ingatlan forgalmazó alap, alapok alapja (azaz más alapokba fektető befektetési alap), abszolút hozamú alap, nyersanyagokba fektető alap és a többi.

Fontos azzal is tisztába lennünk, mi az alap devizaneme. Az, hogy mi forintért, vagy euróért vesszük az alap jegyeit, még nem jelent semmit! Ugyanis ha mondjuk amerikai részvényekbe fektet, de mi forintért vettük, lehet, hogy hozott egy év alatt 10%-ot dollárban, de ha a dollár meg gyengült egy év alatt 12%-ot a forinthoz képest, akkor bizony 2% bukóban vagyunk az év végén. (Persze, ez történhet fordítva is.)

Egy befektetési alap lehet aktívan és passzívan kezelt. Ha passzívan kezelt, akkor az alapkezelő nem akar okosabb lenni a piacnál, egyszerűen megveszi a piacot (mondjuk a BUX index összes részvényét a megadott arányban) és hoz, amennyit hoz. Az aktívan kezelt alapoknál az alapkezelő megpróbál okosabb lenni a piacnál, aztán hol sikerül neki, hol nem. Ami biztos, hogy sokkal nagyobb költséggel dolgozik, mint a passzív alap, hiszen az állandó adásvétel nagyon sokba kerül.

Az alapkezelők szakértelméről itt egy cikk, ami elég lesújtó véleményt mond ki: http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/csunya_osztalyzatot_kaptak_az_alapkezelok.482411.html

A cikk lényege: az alapkezelők semmilyen időtávban nem tudták a piacot megverni, a legjobb esetben is az alapkezelők 60%-a még a benchmarkját sem érte el, azaz annyit sem hozott, mintha mi magunk vettünk volna BUX indexet, vagy magyar állampapír indexet.

(A benchmark az a mutató, amihez az alap méri magát. Mondjuk ha magyar részvényekkel „kereskedik”, akkor logikusan általában a BUX-ot választja referenciaindexnek. De sajnos elég nagy a szabadsága az alapkezelőknek, hogy milyen referenciát választ, ezért jól meg kell nézni, mennyire reális az adott összehasonlítás.)

Költségek:

Na azok vannak szép számmal. Minden alapkezelő keresni akar a munkáján (ez nem meglepő és nem is kell ezért haragudni rájuk), ezért különféle költségeket számol fel a vagyonunk kezeléséért.

A leggyakoribb költségek: alapkezelői díj (jellemzően 1,5-2,5% évente), letétkezelői díj (általában 0,3% évente), felügyeleti díj (0,1%), egyéb költségek (0,5%). Ezeket az összegeket akkor is levonja az alapkezelő, ha negatív hozamot ért el. Azaz ha 10% hozamunk volt, abból kapunk mondjuk 7,5%-ot, ha mínusz 6% volt a hozam, akkor mínusz 8,5% lesz a veszteségünk.

Ez a költség évente terhel minket, fontos átgondolni, ezek mellett is jól járunk-e az alappal. (Ha akarunk borzongani, olvassuk el ebben a cikkben, milyen horror költségei vannak egy-egy alapnak.)

Külön érvágás még a vásárlási/visszaváltási jutalék, ami akár 5% is lehet, attól is függően, hogy közvetlenül az alapkezelőtől vesszük a befektetési jegyet, vagy egy viszonteladótól. Például ha elmegyünk a C. alapkezelő központjába, megkapjuk a saját befektetési jegyüket x% költséggel, ha ugyanazt a C. alapkezelő saját alapját az E. bankban vesszük meg, már felszámolnak nekünk további 3-4%-ot, ami az E. bank jutaléka. Erre figyeljünk, mert már az indulásnál csinálhatunk 9 és fél milliót a 10 millió forintunkból.

Gyakori trükk, hogy a vételnél nincs költség, annál inkább a visszaváltásnál. Úgyhogy legyünk figyelmesek az apróbetűvel. (Ezen kívül nyitnunk kell értékpapír számlát is, ennek is van havonta költsége. Ezt is kalkuláljuk be.)

Végezetül még szólnék a sikerdíjnak nevezett lehúzásról. Ez általában, de nem kizárólagosan az úgynevezett abszolút hozamú (azaz minél nagyobb hozamra törekvő) alapoknál van. Azt mondja az alapkezelő, hogyha a Zmax, vagy Rmax indexnél nagyobb hozamot ér el, akkor az a feletti hozam 10, vagy 20%-a az övé.

Hogy mi ebben a lehúzás? Az, hogy ezek az indexek a relatív biztonságos magyar állampapírok indexei, miközben az alapkezelő veszélyes manővereket folytat a pénzünkkel a nagy hozam reményében (a mi kockázatunkra, a mi pénzünkkel). Rossz esetben az egészet el is bukhatjuk. Miénk a teljes rizikó, de az állampapír hozam feletti hozamból az alapkezelő leveszi a maga sápját. Ha mínusz 25%-ot csinál? Hát, akkor így jártál, ilyenkor nem siet kipótolni a veszteségedet. Mintha én azt mondanám, add ide a vagyonod, elviszem a kaszinóba, ha elbukom, hát elbukom, de ha 6%-nál többet nyerek, az ötöde az enyém. Mégis vannak emberek, akik odaadják a pénzüket ilyen feltételek mellett is. (Félreértés elkerülése miatt: nem minden alap ilyen kockázatos és nem minden alapnál van sikerdíj. De erre is figyeljünk.)

Akkor mi a végső konklúzió? Rosszak a befektetési alapok? Egyáltalán nem, főleg, ha pici pénzzel akarunk mondjuk távol-keleti részvényeket venni. Ezt a legegyszerűbben befektetési alapon keresztül tudjuk megtenni. A rengeteg befektetési alap között valószínűleg találunk a kockázati hajlandóságunknak, befektetési időtávunknak megfelelőt. Tehát sok embernek kifejezetten jók a befektetési alapok.

De! Sokszor felesleges kifizetnünk az alapok gyakran magas költségeit, például állampapírba mi is tudunk fektetni magunktól, különféle lejáratú papírokat véve. Persze nem árt tudni, hogy mit miért csinálunk.

Ezen kívül győződjünk meg arról, hogy milyen költségeket terhelnek ránk. 5% vételi jutalékot és 3% egyéb éves költséget nehéz kitermelni egy év alatt, ha csak annyira akarjuk befektetni a pénzünk. Akkor inkább felejtsük el az alapokat..

Na, jó hosszú bejegyzés lett, sok minden kimaradt belőle, de remélem, most már sokan jobban értik a befektetési alapokat.

 Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
,

A bankbetétekről (frissítve)

Nincs kategorizálva

Most arról a termékről írnék pár szót, amit valószínűleg mindenki ismer, de napi tapasztalatból tudom, hogy nem eléggé.

A bankbetét a folyószámlánkon egy meghatározott időre lekötött összeg, amiért a bank kamatot fizet, ha a futamidő végéig nem nyúlunk hozzá.

Néhány bank akkor is ad csökkentett kamatot, ha a futamidő alatt, de egy bizonyos idő eltelte után részben, vagy egészben feltörjük a betétet. De hogy mennyi ez a bizonyos idő, azt mindig tudakoljuk meg.

Egyébként az az általános, hogy semmi, vagy csak valami nevetséges kamatot kapunk (0,15%).

Ezért nem kötjük le soha egy összegben a pénzt! Nem ötmilliót kötünk le a betétbe, hanem egyszer kétmilliót, egyszer egymilliót, háromszor 500 ezret és kétszer 250 ezret. A bankos kisasszony utálni fog érte, de inkább, mint hogy 100 ezer felvétele miatt az összes addigi kamatot elbukjuk.

Az, hogy miért ad a bank akciós kamatot az új pénzre, már megbeszéltük ebben a bejegyzésben.

Amire fontos figyelni, hogy a legtöbb esetben már csak valami feltétel teljesítése esetén kapunk akciós kamatot. Például oda kell érkezni a jövedelmünknek, kétezerért ki kell váltanunk a bankkártyát és aktívan kell minden hónapban használni és hasonlók.

Olyan is van, hogy a kilenc hónapos lekötésnek semmi feltétele nincs, a 12 hónapos, ugyanolyan kamatot adó betéthez viszont oda kell a fizetésünket utaltatni.

Olyanba is belefutottam, hogy ha nem automatikusan megújuló bankbetétbe teszem, sokkal magasabb volt kamat. A banki fiú persze megújulóba kötötte le, ha nem bankban dolgozom, észre sem vettem volna a csalást.

Szokásos parasztvakítás még a lépcsős/sávos kamatozás. Ez lehet időben, vagy összegben sávos. Az első hónapban csak 2% kamat, aztán 3%, az utolsó, hatodik hónapban már12% kamat. Vagy az 500 ezer alatti összeg 2%-on kamatozik, a 500 ezer és egymillió közötti rész 4%-on, az 5 millió feletti viszont már 9%-on. Ezt szokták úgy hirdetni, hogy 12% kamat a hatodik hónapban, illetve 9% kamat az ötmilliót meghaladó összegre. Azt gondolnánk, nincs az az ember, aki felül az ilyen trükknek, de van. Sajnos több, mint amennyi megérti, hogy mennyi is a valódi kamat. Ezért figyeljük az EBKM mutatót, az elárulja, hogy a fenti csodakonstrukció igazából megfelel mondjuk 5% normál kamatnak.(A küszöbös kamatozást nem szabad összekeverni a sávos kamatozással. A küszöbös kamatozás esetén ha eléri mondjuk a betéted az ötmilliót, akkor a teljes összegre kapsz x%-ot, nem csak az ötmillió feletti részre. Sávos kamatnál csak az ötmillió feletti összegre jár a magasabb kamat.).

Szóval a lényeg: nagyon pontosan tudd meg, mennyi is az annyi és tényleg annyi-e.

Megújulás: a legtöbb banknál az akciós betéted lejáratkor automatikusan átfordul egy rém rossz, 3-4%-os betétbe, amit aztán fel kell törnöd és újra le kell kötnöd magasabb kamatú betétbe. Erre figyelj oda, volt olyan ügyfél, aki másfél év után döbbent rá, hogy a betétje nem 8%-kal fordulgat kéthavonta, hanem csak 4%-kal.

Úgyhogy figyeld, mikor van lejárat.

Az akciós betéteket általában nem lehet neten megkötni, be kell menni érte a bankfiókba. (Hátha rád tudnak valamit még sózni.) Erre készülj fel.

Azt a legtöbben szerencsére értik, hogy a kamat éves szintre szól, azaz 6% kamat 4 hónapra az igazából 2%-ot jelent. (Bár sajnos ez sem mindenkinek egyértelmű). Viszont sokan nem gondolnak bele, hogy jobb 6%-os éves kamatot 3 hónapra kapni, mint egy évre. Miért? Mert akkor három hónap után megkapod a kamatot is és akkor onnantól már az is kamatozik, ha újra lekötöd a teljes összeget.

Vajon megéri-e utalgatni a pénzt bankok között a magasabb kamatokra vadászva?

Sok ügyfél a kis 7-800 ezer forintját átutaltatja másik bankhoz, mert ott az új pénzre 1%-kal magasabb kamatot kap 3 hónapig. Amikor megkérdezem, szerinte mennyit nyer a mutatványon, általában nem tudja, csak azt tudja, hogy a 7% több, mint a 6%.

Nos, mindent figyelembe véve a költségei levonása előtt izmos nettó 1.680 Ft-ot nyer. Ezt az összeget el is bukja a költségeken, de legalább a tudat megmarad neki, hogy milyen ügyes volt.

(Mivel én már csak ilyen jó fej vagyok, csináltam nektek még egy kalkulátort, ezzel jól ki tudjátok számolni, nyertek-e a betét átvitelén és ha igen mennyit.

Itt találjátok: www.szobafesto-tapetazo.hu/bankbetetkalkulator.xls )

Még egy utolsó szó a bankbetét garanciájáról. Ezt az OBA (Országos Betétvédelmi Alap) biztosítja, ami a bankok befizetéséből él. Elvileg minden 100 ezer euro alatti betétre él a védelem, méghozzá pénzintézetenként külön-külön, azaz ha valakinek 5 bankban van ötször 20 milliója, vagy egy bankban 2×20 milliója, de két néven (pl. férj-feleség külön számlán), jogosult a biztosításra.

Azért írtam, hogy elvileg, mert az OBA teljes vagyona 88 milliárd forint (amit ő is bankban (illetve egész pontosan alapkezelőnél) tart) és ennyi pénzből kellene helyt állnia 8 és fél billió (!!!!) forintnyi állományra. Úgyhogy jó, hogy van ilyen, csak sajnos nem sokat fog érni, ha mondjuk a legnagyobb magyarországi bank csuklana össze. (Mivel az állam is fülig el van adósodva, ő sem tudna ekkor segíteni.)

Szóval örüljünk az OBÁ-nak, csak ne bízzunk benne túlságosan. Inkább tartsuk a pénzünket több bankban és figyeljük a híreket.

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
, ,

A nyugdíjkérdés: mekkora is a probléma?

Nincs kategorizálva

Erről a kérdésről már volt szó, azért vettem elő megint, mert találtam egy pár érdekes grafikont és további adatokat a magyar emberek hosszútávú megtakarításairól..

(A Bankárképzőben tanított Dr. Kovács Erzsébet a Corvinusról, így az ő előadásából, illetve a Nyugdíj Kerekasztal anyagából is fogok idézni. A grafikonokat dr. Juhász István úr prezentációiból vettem.)

Egy kis történelmi kitekintés 

A mai kor emberének teljesen természetes a nyugdíj intézménye, kevesen gondolnák, hogy az első nyugdíjintézkedés 140 éves és a munka során elvesztett munkaképességre szólt. A skandináv országokban 1891 után alakultak ki ezek a rendszerek, Magyarországon pedig csak 1928-ban. (Az USÁ-ban pedig csak a gazdasági világválság után.)

Tehát nálunk alig 80 éves szolgáltatásról beszélünk.

A háború előtt a rendszer remekül működött, a nyugdíjintézet ingatlanokba fektette a pénzét és ez miatt, illetve azért is, mert a kifizetésre kevesen voltak csak jogosultak, minden tökéletes volt.

A második világháborúban a nyugdíjintézet ingatlanjai elpusztultak, valamint államosították is az egész intézményt.

Ezután vezették be az úgynevezett felosztó-kirovó rendszert, ami nem más, mint egy állami piramisjáték. Ez a rendszer mögött már nem áll tőke, vagy ingatlanfedezet, itt az aktívkorú lakosságtól elvont pénzből tartják el az aktuális nyugdíjas réteget.

Ez a rendszer csak akkor működik, ha az aktív munkavállalók száma jelentősen meghaladja az eltartandók számát.

Nézzük, mi a jelenlegi helyzet Magyarországon:

Ma Magyarországon összesen 3 millió ember részesül nyugellátásban, ebből 300 ezer fő korhatár alatti egészséges ember, illetve további 400 ezer ember korhatár alatti rokkantnyugdíjas. Ez a 700 ezer ember nemcsak ellátást kap, de nem is járul hozzá az adók és egyéb terhek megtermeléséhez, így tulajdonképpen kétszeresen is terheli a rendszert. (Természetesen a rokkantnyugdíjasok között van valóban rászoruló is, rájuk ez nem vonatkozik.)

(Amíg Magyarországon a 62 éves korhatárt is csak a munkavállalók 32%-a tölti be(!!!!!!!), addig például a szomszédos Szlovákiában ez az arány 65%.)

Ezzel szemben áll 6,4 millió munkaképes korú ember (a maradék a gyerekek).

Csakhogy ebből a létszámból mindössze 56% aktív dolgozó (ez az egyik legalacsonyabb érték Európában), a többi munkanélküli, gyesen lévő, segélyen élő, még tanuló, vagy már nyugdíjas személy.

Sajnos még itt sincs vége a statisztikának, mert az aktív dolgozók 21%-át az állam foglalkoztatja. Az állami alkalmazottaknak pedig nem csak a bérét, de az adóját, társadalombiztosítását, nyugdíjjárulékát is az állam fizeti, azaz a többi adófizető.

Ebből a 2,85 millió emberből, aki nem eltartott és nem is állami alkalmazott, közel másfél millió minimálbérre van bejelentve…

Tehát ennek a rétegnek kellene eltartania a jelenleg 3 milliós nyugdíjas tábort.

Az átlagnyugdíj tavaly 83 ezer forint volt, a saját jogú nyugdíj pedig 92 ezer Ft. Mivel lassan ott tartunk, hogy egy alkalmazásban élőnek el kell tartania egy nyugdíjast, ennyit kellene pluszban mindnyájunknak megtermelni. Plusz a segélyen élők, az állami alkalmazottak, munkanélküliek fizetését, az egyéb állami kiadásokról (autópálya építés, egészségügy, honvédelem, közvilágítás, stb.) már nem is beszélve. Most már legalább tudjuk, mire megy el a fizetésünkből levont adó. (A jóléti kiadásokra az állam évről-évre többet költ, 2006-ban 60,3%-ot, 2009-ben már 62,4%-ot.)

Hogy fokozzuk a helyzetet, még nem is ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy kétoldalról is meg lett támadva a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer.

Egyikrészről egy átlag magyar nő az ideális 2,2 gyerek helyett csak 1,3-at szül, azaz egy házaspár még saját magát sem pótolja. Ez villámgyorsan azzal jár, hogy folyamatosan romlik az aktív korú-nyugdíjasok aránya, további terheket róva az eltartókra.

A másik gond a rohamosan növekvő élethossz. Ez nem csak a nyugdíjkasszát terheli meg, de az egészségügyi kasszát is, hiszen az egy emberre költött egészségügyi kiadás 60%-a az utolsó év(ek)ben keletkezik.

Jelenleg a nyugdíj összege az utolsó nettó kereset 75-80%-a, miközben a világátlag már jelenleg is csak 60% és az elöregedés miatt ez is fokozatosan tovább csökken. Ez a túlzóan magas összeget egész egyszerűen nem bírja el a magyar gazdaság.

A fenti leírásból is egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi nagyvonalú magyar nyugdíjrendszer nem tartható fenn tovább. A felosztó-kirovó rendszert fel kell számolni, ennek a kezdeti lépése volt a tőkével fedezett saját számlás magánnyugdíj-rendszer bevezetése, amely a tervek szerint először csak a nyugdíj 25%-át biztosította volna, majd lassan elérte volna a 100%-os határt.

Sajnos ezt a Fidesz kormány az elhibázott adópolitikája fedezetlensége miatt tavaly felszámolta és a vagyonát felélte.

Akkor mi várható? Egyrészt a nyugdíj-korhatár drasztikus emelése (Németországban már most 67 év a korhatár és további emelésre készülnek), valamint a nyugdíjak várhatóan csak az éhenhalástól fognak megmenteni (ahogyan már most is így van például Kanadában)

Ezek a tények, amikkel szembe kell nézni. Sajnos semmi nem látszik, ami ennél pozitívabb reményre adna okot.

Ezek után nézzük meg, mennyire felkészültek a magyar emberek a várható nyugdíj gondokra:

Azt gondolom, a grafikonok magukért beszélnek.

Arról, hogyan tudsz megtakarítani, itt beszéltünk. A nyugdíjcélú megtakarításokról pedig itt. Hogy miért ne kössél életbiztosítást, arról itt olvashatsz. Hogy mégis miért érdemes, arról pedig itt. Hogy mibe fektessél és mibe ne… nos, az egész blog erről szól. 🙂

Továbbra is várom a tippeket, miről szeretnétek hallani. (Az eddigi tippeket is köszönöm, nem felejtettem el őket, amint tudok, írok róluk.)

 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share
, ,

Az ingatlanbefektetésekről

Nincs kategorizálva

Sokan kértetek egy írást az ingatlanról, mint befektetésről.

A kérdés elég összetett, mert rengetegféle ingatlan van, amit rengetegféle módon és áron lehet hasznosítani. Ezért kiválasztottam a leggyakoribb típust, a 12 milliós budapesti lakást, amelyiket 75 ezerért lehet havonta kiadni.

(A cikk végén van egy meglepetés a számotokra, de addig is olvassatok)

Az első, amit el kell döntenünk, milyen hozammal elégszünk meg egy ingatlanbefektetés kapcsán? Logikus, hogy a banki hozamoknál csak nagyobbal, mert egy ingatlannal százszor annyi gond van, mint egy bankbetéttel és finoman fogalmazva is nagyon nem likvid befektetés, azaz nagyon nehezen tudunk belőle pénzt kivonni.

Milyen gondok lehetnek egy ingatlannal? Nem találunk albérlőt, találunk, de nem fizet, a rezsit nem fizeti, eldugult a vécé, új villanyóra kell, takarítani kell az előző albérlő után, tönkre tette a hűtőt, új albérlőt kell találnunk, stb.

További rizikó az „ingatlandivat” megváltozása. Ezelőtt 20 éve nagy keletje volt a hétvégi telkeknek, nyaralóknak, ma már a kutya sem akar hétvégén kijárni kapálni a kiskertbe. 10 éve mindenki garzont vett, azóta az emberek rájöttek, hogy még egy embernek is kicsik ezek a lakások, ezért sokkal nehezebb eladni őket. A nagy ingatlankereslet alatt minden rossz, zajos lakást el lehetett adni, ma már az emberek sokkal inkább válogatnak.

További rizikó az ingatlan árfolyam-ingadozása, ez is indokolja a magasabb hozamelvárást.

Ha ma gond nélkül lehet 7%-os likvid akciós bankbetétet találni, akkor úgy gondolom, nem irreális elvárás a 10% hozam az ingatlantól. (irodai piacon más a hozamelvárás, de most magánemberek kisbefektetéseit nézzük.)

Az ingatlanbefektetés hozama két részből áll: az ingatlan bérbeadásából származó haszonból és az ingatlan értékemelkedéséből származó haszonból.

Mennyi lehet az ingatlan értékemelkedése a következő tíz évben?

Véleményem szerint a jelenlegi helyzetből lassú lesz a kilábalás és mivel közel másfél millió ember megégette magát a lakáshitelekkel, a vásárlási kedv is nagyon alacsony lesz a következő években. Ezért 10 éves távlatra átlag 3%-ra szavazok.

Vegyük úgy, hogy az albérleti díjak is ennyivel emelkednek évente.

Az adó az albérlet után 20%. Építési és egyéb adó, van ahol van, van, ahol nincs, attól most tekintsünk el.

Az inflációt vegyük 5%-osnak évente.

 Felújítást 5 évente csináljunk, mai árakon 750 ezer forint értékben. (Ne felejtsük el a társasház felújítási igényeit sem! (lift, lépcsőház, stb.)

A lakásberendezésre smucig módon szánjuk 500 ezer forintot.

Az albérletek a statisztikák szerint kétévente egy hónapig üresen állnak.

Az ingatlanügynök egy havi lakbérért hoz albérlőt. Vegyük úgy, hogy négyévente ő hoz valakit.

Na most jön a meglepi:

Csináltam nektek egy táblázatot, néhány órányi munkával, hogy mindenki kedvére állítgathassa a paramétereket, az albérleti díj emelkedésétől az ingatlanadóig mindent. (Az ingatlanadót a végén írtam bele, ezért ez egy kicsit csal, mert nem veszi figyelembe az adó időértékét. Már nem volt kedvem újraírni az egészet ez miatt, nem számottevő a különbség. Ha nullára van állítva, pontos a kalkulátor)

Lehet adót fizetni, adót csalni, állítgatni a beszerzést, az illeték mértékét, a százalékokat, elvárt hozamokat, mindent. 20 év távlatában lehet összehasonlítást végezni.

Ha 40 millióért veszel lakást és ezer euroért adod ki, azt is meg tudod nézni.

Itt tudjátok letölteni: www.szobafesto-tapetazo.hu/ingatlan.xls

Ha már úgyis ott jártok, nézzétek meg az oldalt és ha szobafestésre van szükségetek, feltétlen hívjátok fel őket. (www.szobafesto-tapetazo.hu) 🙂

Nem is vonok le következtetést, hogy megéri-e az ingatlan, mint befektetés, mindenki azt és úgy állít be, ahogy akar és mindenki megkapja magának, szerinte megéri-e.

Várom a hozzászólásokat, témajavaslatokat.

 

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Takarékoskodjunk! Miért, hogyan, mennyit?

Nincs kategorizálva

Többetek megkeresett az elmúlt napokban személyes tanácsadást kérve (Ezúton is köszönöm a bizalmat). Ezért gondoltam, hogy pár alapdolgot leírok a takarékoskodásról.

Előre szólok hosszú lesz, de remélem, hasznos is.

Milyen célból kell takarékoskodni? Nagyon sok magyarnak nincs tartaléka, egyik hónapról a másikra él. Ebben az a szomorú, hogy még azok is, akik egyébként gond nélkül el tudnánk tenni akár komoly összeget is havonta.

Amit mindig megkérdezek az ügyfelektől és te is kérdezd meg most magadtól: ha havonta 20 ezer forinttal kevesebbet keresnél, mint eddig, megélnél-e belőle (mondjuk kirúgnak és új állást kellene nézned, ami kevesebbet fizet)? A válasz az emberek 90%-ánál, hogy igen. Kevesebb lenne a McDonald’s, az olcsóbb sonkát kellene választani és a sportcipőből is jó lenne egy tízessel olcsóbb, de a legtöbben egy kis nadrágszíj összehúzással kijönnének a kevesebb fizetésből is.

Azaz havi (további) húszezret gond nélkül félre tudnál tenni. Hogy ez elég-e, később még megnézzük.

A második, ahol sokat spórolhatsz, hogy átnézed a rezsiköltséged. Az egyik vállalkozó ügyfelemnek egy réges-régi internetszerződése volt, valami havi 8 ezret fizetett, miközben rengeteg ajánlat volt ennek a feléért. De ő túl elfoglalt volt, hogy új szolgáltatót keressen. Megkérdeztem, hogy 96 ezer forintért szakítana-e erre időt? Merthogy ennyibe került neki az elfoglaltsága az elmúlt két évben és ugyanennyibe fog kerülni a következő kettőben is. Te mennyit fizetsz internetre, mobiltelefonra, gázra, villanyra? Egyáltalán tudod-e? Ha csak havi 3 ezret tudsz spórolni egy olcsóbb mobilcsomaggal, azzal, hogy nem hagyod a tévét stand by állapotban, hogy kihúzod a mobiltöltőt, amikor éppen nem használod és a többi, az már 36 ezer forint évente.

Árulok nulla forintos bankszámlát, ami tényleg nulla forintos (havi díj, utalási díj, kártyadíj, stb. mind nulla forint) és már 75 ezer forintos jövedelemtől elérhető. Ezen egy átlagember évi 12-15 ezret gond nélkül spórolna, vagy akár többet is (egyszer add össze egy bankszámlád költségeid, ne felejtsd a 2-5 ezer forintos éves kártyadíjat sem). Szerintetek egy 50 fős cégnél hány ember vált erre a csomagra? Elárulom: 4-5 fő. A többi lustaságból és kényelemszeretetből meg sem mozdul. Te hogyan döntenél? (A reklám helye: ha érdekel a cégednél legalább öt főt ez a csomag, írj egy e-mailt 🙂 )

A harmadik kötelező gyakorlat, hogy vezeted az ÖSSZES kiadásod, legalább három hónapig (bár akár rá is szokhatsz). Nagyon meg fogsz lepődni, ígérem neked. Vajon napi két 250 Ft-os capuccino a vállalati büfében mennyibe kerül egy év alatt? 273 munkanappal pontosan 136.500 Ft-ba. A két kisüveges kóla ugyanennyi, a napi doboz cigi 500 forintjával 182.500 Ft évi kiadást jelent. Ez a három tétel több, mint 400 ezer forint évente. De ha az ebéden spórolsz napi kétszázat, az utazáson akármennyit,  az mind-mind talált pénz. Szoktam javasolni, hogy az élelmiszerre költött pénzt is válasszák külön a rendes ételekre (kenyér, felvágott, ebéd, stb.) és a “junk food”-ra (chips, csoki, üdítő, hamburger, fagyi és egyéb felesleges ételek) Ne felejts el MINDENT felírni, a 120 forintos rágót és a 200 forintos parkolást sem. Erre vannak jó programok még a legbutább mobiltelefonra is.

Negyedik gyakorlat: fékezd meg a vágyaidat. Ne akarj mindent most. Csak egy példa: az Ipadért meg a Galaxy Tabért sokan kiadtak 220-240 ezer forintot, egy évvel később 100-120 ezerért dobálják az emberek után. És még mindig kérdés, tényleg szükséged van-e rá? Vedd meg a tavalyi sztárokat féláron, az ideieket ráérsz jövőre is.

Ötödik terület: ne növeld az életszínvonalad a kereseteddel együtt. Az emberek 90%-a boldog lett volna tíz éve, ha annyit keresne, mint most (reál értékben is, nem csak nominálisan), mégis, ugyanúgy nincs tartaléka, mint akkor se volt. Miért? Mert egyre drágább nyaralásokra költötte a pénzt, muszáj volt újabb és nagyobb autót vennie és nehogymá’ továbbra is ilyen kis lakásba lakjon tovább. És egyre több hitelnek egyre nagyobb súlyát nyögi az ilyen ember.

Fontos figyelmeztetés: soha ne vetítsd ki a jelent a jövőre, ne számolj előre a jövő bevételeivel.. Ha ma van egy jól fizető állásod, nem biztos, hogy lesz két év múlva is. Ha ma jól megy a céged, nem biztos, hogy holnap is így lesz. Mondok mindkettőre egy-egy példát: az egyik ügyfelemnek jól menő hallókészülék boltjai voltak, egy Budapesten, egy vidéken. A havi forgalom csak a budapesti boltban 25 millió körül volt. Úgy gondolta, megengedhet magának, egy lízingelt Mercedest és egy kis egyéb luxust. Aztán egyik napról a másikra a TB nem támogatta a hallókészülékeket 90%-osan, így senki nem akart méregdrága digitális készüléket. A havi forgalma szó szerint napok alatt 3 millióra esett vissza, miközben minden kiadása maradt a régi (bérleti díj, alkalmazottak, a Mercedes lízingdíja, stb.)

Egy másik ügyfél jól menő középvezető volt, 700 ezres fizetéssel, túl az ötvenen. Úgy érezte, megengedheti magának az úszómedencét és az egyéb drága dolgokat. Egyik napról a másikra eladták egy külföldi tulajdonosnak a céget, aki az összes vezetői állásba a saját embereit ültette (logikusan). Az emberünk ott maradt munka és pénz nélkül, nagyon hosszú ideig nem talált másik munkát. (Mert bérelvárásai természetesen voltak) Neki sem volt tartaléka.

Egyébként gyakran megdöbbenek, amikor látom, hogy nagyon jól kereső emberek vezető állásban nyakig el vannak adósodva. Teljesen kihasznált milliós hitelkeret plusz hitelkártya, miközben látom a bankban, hogy 7-8-900 ezer forintokat keres havonta. Ez a felelőtlenség és a teljes pénzügyi butaság.

 

Apropó, hitel: a hitel nem más, mint a jövendő bevételeid előre eladása, nagyon nyomasztó kamatterhek mellett. Amit sokan nem értenek: A HITEL SOHA NEM OLD MEG SEMMIT! Ha keveset keresel, ha nincs pénzed rendes autóra, ha nem jössz ki a fizetésedből, a hitel nem megoldást ad, hanem még mélyebb verembe taszít, mert ezután még a kamatokat is fizetned kell. A megoldás, hogy a bevételeid növeled és a kiadásaidat csökkented, nem pedig az, hogy a hiányt hitellel látszólag elfeded, miközben még nagyobb hiányt teremtesz.

Akkor hogyan tudsz spórolni?

A legelső lépés az egészséges pénzügyek felé, hogy hat havi megélhetésünknek megfelelő összeget félreteszünk bankbetétbe. Ez szent tehén, ebből nem festjük ki a konyhát, nem megyünk el nyaralni, soha nem költjük semmire. Miért van erre szükség? Mert bármikor előfordulhat, hogy elveszíted a munkád, vagy átmenetileg az egészséged. Ezt a pénzt akkor kell felhasználnod. Ostoba úr, nyakában a lakáshitel törlesztőjével, a rezsivel és a család megélhetésével kénytelen a legelső rosszul fizetett állást elvállalni, mert napról napra jobban szorul a pénzügyi hurok a nyaka körül. Te, aki bölcs vagy, nyugodtan pályázgathatsz a legjobb állásokra és megmondhatod a rossz munkát/fizetést ajánló munkaadóknak, hogy szerinted a te munkád és szaktudásod ennél többet ér. Könnyen válogathatsz, ha hat havi tartalék van mögötted.

A második lépés, hogy megszabadulsz minden hiteledtől. Mert annak nincs sok értelme, hogy fizetsz a bankodnak 10-20-30% kamatot, miközben kapsz ugyanattól a banktól 6% mínusz kamatadónyi kamatot a pénzedre. Ha erre nem vagy képes, igyekezz a drága hiteleket olcsóbbra váltani (hitelkártya-hitelt személyi kölcsönre, személyi kölcsönt szabadfelhasználású jelzálog-hitelre, stb.)

Ha ezzel a kettővel megvagy, vizsgáld meg, milyen egyéb célból kell takarékoskodnod. Gyereked életkezdése, nyugdíj, új autó, lakásfelújítás, általános tartalék, stb.

Ezzel elérkeztünk a „mennyit is kellene elraknom havonta” kérdéshez. A válasz egyszerű: oszd vissza a felismert szükségedet. Pl. másik autó öt év múlva 2 millió forint. Az évi 400 ezer forint, havi 33 ezer forint. Nyugdíj-kiegészítés 30 év múlva havi 40 ezer forint. Ha átlagban 15 évig élsz még nyugdíjasként, akkor havi 20 ezret kell erre eltenned, ha még 30 éved van hátra. Gyereknek 5 millió 12 év múlva, stb, stb. (Megjegyzés: mivel az infláció és az elérhető hozam durván kiegyenlíti egymást, ezért számolhatunk jelenlegi értékben is, amit hoz a megtakarítás, megeszi az infláció. De aki akarja, cifrázhatja, nyugodtan kalkuláljon mindenféle hozammal és inflációval.)

Ezeket összeadva, kijön egy ütős összeg, mondjuk havi 80-90 ezer forint. Az egészben az a legdurvább, hogy tényleg mindre szükséged van. Ilyenkor azt mondom az ügyfeleknek, hogy mivel erre az összegre szükségük van, tegyék el mindet. Persze, akkor nem lesz elég a fizetésük, de pont ez a célom, hogy ráébresszem őket, hogy egész egyszerűen túl keveset keresnek. Nagyon sok ember elmegy dolgozni havi 120-140 ezer forintért, azért dolgozik, hogy tudjon enni és azért eszik, hogy tudjon dolgozni. Ennek így nem sok értelme van. De ha ebből a pénzből elrak havi 80 ezret, akkor már nem fog kijönni a maradékból, ezért el kell kezdenie gondolkodni, hogyan tudna továbblépni. Vállaljon gitároktatást délutánonként? Tanuljon meg normálisan angolul, hogy jobb állást kapjon? Vagy bármi, ami kimozdítja a jelenlegi vegetálásból.

A másik: akármennyit is teszel el havonta, ha nem fáj, ha nem érzed a hiányát, akkor egész egyszerűen túl keveset teszel el. Akkor csak a feleslegedből spórolsz egy keveset. Havonta egy marék apró 10 év múlva is csak egy marék apró lesz.

Sokan tesznek el havi 5-6 ezer forintot és boldogok, hogy spórolnak. Havi 5 ezer forint egy év alatt évi 60 ezer, tíz év alatt 600 ezer. Az mire elég?! A 3 ezer forintos önkéntes nyugdíjpénztár is csak önbecsapás.

Akartam még arról írni, hogy amit elteszel, mibe tedd, de ez már legyen egy következő cikk.

Válaszolva néhány kommentre, pár dolgot szeretnék tisztázni: 

– Keveset keresni nem bűn, de nem is áldás. Igenis tovább kell lépni. Ha kell, be kell esti iskolába iratkozni, vagy nyelvet kell tanulni, esetleg egy jó vállalkozást kell elindítani, első körben munka mellett. Sokan panaszkodnak, hogy milyen keveset keresnek, de ha megkérdezed, mit csinált az elmúlt öt évben, hogy ez megváltozzon, kiderül, hogy semmit. Pedig egy jó angol nyelvkönyvet a könyvtárból ingyen kivehetsz, vagy használtan CD-vel együtt megveszel 3 ezer Ft-ért. A főiskola az első diplomáig ingyenes. Úgyhogy a tanulás nem pénzkérdés, hanem elhatározás kérdése csak.

– A takarékoskodás nem egyenlő a garasoskodással. A Bibliában kétféle tizedet kellett fizetni. Az egyik ment az állam fenntartására, a másik tizedet szó szerint el kellett verniük. Ételre, italra, lakomára kellett költeni, hogy az ember élvezze azt az áldást, amit Isten adott neki, hogy felvidámodjon a lelkük az egész éves munka után. Mai kifejezéssel, el kellett menniük nyaralni két hétre. És ez kötelező törvény volt, nem szabadon választott program. Akit érdekel, elolvashatja itt: biblia.hit.hu/bible/21/DEU/14/22#v22 Mert ha valaki egész életében csak garasoskodik, megkeseredik.

– Eltenni havi ötezret még mindig jobb, mint mindent elverni. Viszont nézz szembe a tényekkel, mennyi lesz havi ötezer forint tíz év múlva. Fedezi-e a szükségeidet? Ha nem, akkor gondold át, hogyan tudnál többet eltenni.

– Volt, aki kifogásolta, hogy azt írom, hogy annyit tegyen el, amennyi már fáj. Természetesen nem mazohizmusra gondolok, és nem is arra, hogy tegyél el annyit, hogy már cipőre se teljen. Viszont annyit tegyél el, hogy hiányod keletkezzen, hogy át kelljen alakítanod a kiadásaidat, hogy kigyere a maradék pénzből.

– Volt, aki a havi 80 ezret sokallta. Ez sajnos egyszerű matematika, összeadom a nyugdíjra szükséges 30 ezret, az autó cseréjéhez szükséges 33 ezret és a gyereknek szánt 27 ezret. Mondd meg, melyikre nincs ebből szükséged? Ha van olyan, csökkentheted a havi takarékoskodást. Egyébként meg a kiadásaid kell csökkenteni és a  bevételeidet növelni, más megoldás nincs.

 

Várom a témajavaslatokat továbbra is.

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
,
1 2 3 4 5 6