Újabb felmérés a magyar lakosság pénzügyeiről
Pár hete a Pwc kiadta a Scale Research felmérését a magyar lakosság banki szokásairól.
A felmérés sajnos az eddigi felmérések adatait ismétli meg, ennek ellenére úgy gondoltam, érdemes megismerkedni az eredmény legfontosabb pontjaival.
– A felmérés szerint a lakosság mindössze 13 százaléka rendelkezik megtakarítással, és még a legfelsőbb (havi 200 ezer forint feletti) jövedelmi kategóriába tartozóknak is csak alig egyötöde takarít meg.
A különböző felmérések a megtakarítással rendelkezők arányát 13 és 28% közé teszik és ez a megtakarítás is gyakran még egy havi megélhetést sem fedez. Egy másik felmérés szerint aki tesz is el pénzt, az is csak havi 11.086 Ft-ot, ami igen karcsú összeg. Az pedig, hogy a 200 ezres fizetésnél is többet keresők között is csak minden ötödik személy tesz félre, elég sok mindent elárul a pénzügyi kultúránkról.
– A megtakarítások 50%-a bankbetét, valamint 13%-a megtakarítási számla és 10%-a lakástakarékpénztári számla. A többi termék (NYESZ, TBSZ, különböző pénztárak) szerepe marginális.
– Az adóssággal rendelkezők felével (fogyasztási hitelek 45%, jelzálog hitelek 58%) már előfordult, hogy nem tudott időben fizetni és kétharmaduk tart attól, hogy ez a jövőben is elő fog fordulni.
– A bankkártyáját a kártyával rendelkezők 49,8%-a soha nem használja fizetésre és mindössze az emberek 13,4%-a használja legalább háromszor vásárlásra a kártyát. A kártyás pénzfelvételre legtöbben havi egyszer használják a kártyát, ez a kártyatulajdonosok közel fele (44,8%)
– Az átlagos ügyfél bár a banknak fizetendő folyószámlával kapcsolatos díjakat erősen alábecsüli, de általában elégedett a bankjának díjszabásával.
– A sárga csekk hatalma megdönthetetlen, ennek mindössze a 10%-át teszi ki a csoportos beszedési megbízás, amely csak minden negyedik számlán van beállítva.
Egy másik felmérésről itt írtam.
