Tovább csökken a CIB Malacpersely kamata
Május 13-tól újabb kamatcsökkentés lesz a CIB Malacperselynél, a kamata akkor a már nem túl combos 4,5%-ra fog csökkenni. A hirdetményt erről itt találjátok.
Hónap: 2013 április
kiszamolo.blog.hu, kiszamolo.postr.hu, kiszamolo.hu hogy is van ez?
Sokakat gyötör a kérdés, hogy most melyik oldalt is kellene olvasni a sok Kiszámoló Blog közül.
Nos, ennek a megértéséhez a blog történetét kell ismerni.
Elkezdtem írni a kiszamolo.blog.hu-n, ahol soha nem kerültem ki az index címlapra. Megkerestem az origo-t, aki megígérte, hogy kitesz a címlapra, ennek feltétele, hogy ne az indexes blog.hu-n, hanem az origós postr.hu-n blogoljak.
Így is történt, ezért született meg a kiszamolo.postr.hu. Viszont sok mindent nem engedtek, pl. a szolgáltatásaim reklámozását, ezért létrehoztam a kiszamolo.hu-t, ez lett “a” Kiszámoló Blog.
Majd kicsit meghidegült a kapcsolatunk, pont azért, mert ők nem akarták, hogy magamat hirdethessem a saját blogomon, én meg nem akartam a semmiért cserébe cikkeket írni, így elváltak az útjaink.
Az index azonban boldogan (vissza)fogadott, viszont ő is csak akkor tesz ki címoldalra az írásaimat, ha a kiszamolo.blog.hu-n jelenik meg az írás. Egyezséget kötöttünk, hogy ami írást kitesznek, az csak másnap jelenik meg a kiszamolo.hu-n.
Az index egyrészt sokkal rosszabb, mint az origo volt, mert ott egész nap kinn volt az írásom, itt meg ha ki is rakják, általában csak négy órán keresztül.
Másrészről viszont sokkal jobb, mert nem zavarja őket, hogy az Akadémiát és a tanácsadást hirdetem a cikkekben és ez nekem igen fontos anyagi szempontból, lévén hogy ebből élek.
Szóval akkor mit is kell most olvasni? Szerintem a kiszamolo.hu-t, mert sok cikket, ami úgysem jelenne meg az index címlapján, ki sem teszek a blog.hu-ra, ami pedig megjelenik ott, itt is megjelenik másnap.
Ezen túl kommentelni is csak itt tudsz és kommentet olvasni is. (Annyi troll rajzik az index címlapján, hogy nekem nem volt energiám moderálni őket.)
Ha rss-t használsz, a kiszamolo.hu/feed címet állítsd be.
Na szóval, ennyi a nagy rejtély, ezért jelenik meg itt a legtöbb cikk és a blog.hu-s cikkek egy nappal később.
Ennél sokkal több van benned
Gábor kért meg, hogy menjek el hozzá egy vidéki kisvárosba, mert tanácsra volt szüksége. Örökölt pár millió forintot és úgy érezte, hogy a helyi takarékszövetkezetben kapott 4%-os kamatnál nagyobb megtérülést is ki lehetne hozni a pénzéből.
A feladat nem volt nagy kihívás, megbeszéltük, hogy milyen tervei vannak és mikor, milyen kockázatot hajlandó vállalni és ez alapján elosztottuk a pénzt.
Beszélgetés közben kiderült, hogy 26 éves, az érettségi után elvégzett egy boltvezetői tanfolyamot és jelenleg a kereskedelemben dolgozik, mint eladó, havi 80 ezer forintért. Örül, hogy egyáltalán van munkája, arrafelé sokaknak nincs. Az maga a Kánaán, ha néhány munkahelyén véletlenül be is jelentik és nem zsebbe kapja a pénzt.
Megkérdeztem, hogy milyen tervei vannak a jövőre, de nem volt semmi határozott elképzelése. Ezek után megkérdeztem, hogy szerinte ezen az úton továbbhaladva a pályája csúcsán, mint boltvezető, mennyit fog keresni negyvenévesen. Olyan nettó 130-140 ezer forintra tippeltünk.
A hitelesek tudnak élni?
A szallas.hu kiadott egy sajtóközleményt, ami egy Millward Brown TGI riport alapján készült és a nyaralási szokásokról szól. (Sajnos hosszú guglizás után sem találtam meg az eredeti felmérést, pedig jó lett volna. Nyilván nem publikus ingyen.)
A felmérés szerint (25 ezer fős, reprezentatív TGI felmérés) a hitellel rendelkezőket nem hogy nem rettenti meg a hitelük megléte, de még sokkal inkább járnak nyaralni, mint a hitellel nem rendelkezők.
A diákhitellel rendelkezők kétszer annyian mennek nyaralni, mint a diákhitellel nem rendelkezők. Ezt még ki lehet azzal dumálni, hogy a diákhitellel rendelkezők egyrészt egyetemet vagy főiskolát végeztek és nyilván a fiatalabbak közül kerülnek ki.
Azonban a személygépkocsi-hitellel, a lízinggel és a lakáshitellel rendelkezők közel kétszer, míg az áruvásárlási hitellel rendelkezők másfélszer annyian mennek nyaralni, mint azok, akik nem törlesztenek ilyesmit. A manapság sokat emlegetett devizahitelnél már kisebb a különbség, de a devizahitelesek között így is 26 százalék azok aránya, akik üdültek, míg az ilyen konstrukcióval nem rendelkezők esetében 21 százalék. (Itt valószínűleg az elszállt árfolyam miatt nem vállalják be a nyaralás költségét, szemben a forinthitelesekkel, akiknek nem nőtt számottevően a havi törlesztője, ezért még “belefér” az eladósodottság ellenére is a nyaralás.)
Ezt az eredményt könnyű úgy értelmezni, mint hogy akire jellemző a lehetőségei feletti életvitel, az még eladósodottság árán is kész azt fenntartani, legyen szó lakásról, autóról, vagy nyaralásról. Aki pedig kerüli a hitelfelvételt (addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér), az a nyaralást is csak a lehetőségei szerint engedi meg magának.
Mindig mondtam, nagy szükség van az emberek pénzügyi kultúrájának a fejlesztésére.
(Update: Sajnos mivel az eredeti felmérés nem hozzáférhető, csak arra tudunk hagyatkozni, amit a sajtóközleményt kiadó levont belőle tanulságnak. Egy sajtóközleménynek meg az az egyetlen célja, hogy minél többen beszéljenek róla. Ennek ellenére szerintem tényleg lehet összefüggés az adatok között, még ha például a jövedelmi viszonyok és a nyaralni járás igen fontos adatáról nem tudunk semmit.)
Bankszámlanyitás külföldön
Sokan megkerestek, hogyan lehet mindenféle országban bankszámlát nyitni, de én sajnos nem tudom a választ.
Ellenben ti, kedves olvasóim, akik Kínától Brazíliáig olvassátok a blogot, biztos tudjátok a választ, hogyan lehet számlát nyitni Angliában, Hollandiában, Kanadában, vagy Ausztráliában.
Ezért tegyél meg annyit a közért, hogy a hozzászólásokban röviden leírod, mi minden kellett egy helyi számlanyitáshoz, lehet-e magyar útlevéllel számlát nyitni, vagy kell helyi lakcím is hozzá, esetleg munkahely.
Mennyi idő, kell-e valami hivatalos fordítás, esetleg melyek a jó bankok arrafelé.
Ha tudsz valamit a céges számlanyitásról, azt is megköszönjük.
Akárhol élsz Dél-Afrikától Ukrajnáig, írd le egy pár sorban, amit érdemes tudni. Ha kevés a karakter egy hozzászólásban, folytasd a következőben.
Köszönjük az egész olvasótábor nevében.
Andorra, az új pénzügyi menedék
Ciprus bukása után a főleg orosz származású pénzek új menedéket találtak maguknak, Andorrát. Csak az elmúlt hónapban 5 milliárd eurót utaltak át Ciprusról Andorrába.
Andorrában a pénz származásával kapcsolatban erős a kontroll a bűnözésből és egyéb illegális forrásból származó pénzek kiszűrése érdekében.
Ezután viszont nagy a diszkréció, kérésre az ügyfelet a dokumentumokon csak egy számsor azonosítja, ennek negyedéves költsége 115 euró. A számlanyitáshoz személyes jelenlét szükséges, a folyamat nem tart tovább fél óránál, utána már bárhonnan utalható oda a pénz. Azonban online, interneten nem lehet számlát nyitni, ha ilyen lehetőséget találunk, az nagy valószínűséggel átverés, csak az adatainkra és a pénzünkre pályáznak az ilyen weboldalakon.
A spanyol és francia határon fekvő törpeállam nem tagja az EU-nak, ami nagyon jó hír azoknak, akik szeretnének elkerülni, hogy az EU-beli bankok lejelentsék a betéteiken elért kamatot a honos adóhivatalnak, amelynek aztán nem esik nehezére ebből kikövetkeztetni az ott lévő pénzállomány nagyságát.
Megéri-e TBSZ számlát nyitni?
A tartós befektetési számlát (TBSZ) pár éve lehet nyitni, akkor lehet előnyös, ha hosszabb távra is tudjuk nélkülözni a megtakarításainkat. Ha a gyűjtőévet követő harmadik év végéig nem nyúlunk a számlához, a kamatadó csak 10% a normál 16%-hoz képest, míg ha öt teljes évet kibírunk, kamatadó-mentes lesz a megtakarításunk.
(Mivel már írtam bővebben a TBSZ számláról, hogy ki mikor és hol nyithat, mit lehet rá vásárolni és mit kell tudni róla, ezért kérlek olvasd el ezt a cikket erről.)
Ha valami adót nem kell megfizetni, az mindig jónak tűnik, azonban vannak árnyoldalai is a TBSZ számlának. Az első az éves számlavezetési díj, ami általában 2.000 Ft szokott lenni, vagyis 3 év alatt már 6.000 Ft. (Természetesen van ennél drágább és olcsóbb lehetőség is, pár millió forintos megtakarítás felett már nincs komoly jelentősége.)
A másik, hogy a TBSZ számlát nem lehet mozgatni a bankok között, ezért 3-5 évig egy adott bankhoz vagyunk kötve, ami gyakran komoly hátrányt jelenthet. » Read more
Hiperinfláció a küszöbön?
Az amerikai sajtó (is) tele van a hiperinfláció rémével, mivel szerintük a FED és a többi jegybank “kontrollálatlan” pénzkibocsátása a dollár (és az egyéb devizák) összeomlását fogja elhozni hamarosan. A hírek szerint az apokalipszis már az ajtók előtt áll.
Az emberek ezért vették a fizikai aranyat és menekülnek egyéb értékállónak gondolt eszközökbe.
Ha az amerikai monetáris bázis nagyságát vizsgáljuk, könnyen elkap bennünket is a félelem, hiszen tényleg sokkal magasabb a forgalomban lévő pénz mennyisége: » Read more
