Ennél sokkal több van benned

Gábor kért meg, hogy menjek el hozzá egy vidéki kisvárosba, mert tanácsra volt szüksége. Örökölt pár millió forintot és úgy érezte, hogy a helyi takarékszövetkezetben kapott 4%-os kamatnál nagyobb megtérülést is ki lehetne hozni a pénzéből.

A feladat nem volt nagy kihívás, megbeszéltük, hogy milyen tervei vannak és mikor, milyen kockázatot hajlandó vállalni és ez alapján elosztottuk a pénzt.

Beszélgetés közben kiderült, hogy 26 éves, az érettségi után elvégzett egy boltvezetői tanfolyamot és jelenleg a kereskedelemben dolgozik, mint eladó, havi 80 ezer forintért. Örül, hogy egyáltalán van munkája, arrafelé sokaknak nincs. Az maga a Kánaán, ha néhány munkahelyén véletlenül be is jelentik és nem zsebbe kapja a pénzt.

Megkérdeztem, hogy milyen tervei vannak a jövőre, de nem volt semmi határozott elképzelése. Ezek után megkérdeztem, hogy szerinte ezen az úton továbbhaladva a pályája csúcsán, mint boltvezető, mennyit fog keresni negyvenévesen. Olyan nettó 130-140 ezer forintra tippeltünk.

Kérdeztem, hogy miért nem akar inkább egy cég kereskedelmi vezetője lenni 40 évesen 6-700 ezer forintos fizetésért, ugyanis a kereskedelmi vezetők ugyanolyan emberek, mint ő, még csak nem is tehetségesebbek, vagy  élesebb eszűek, csak éppen kifizették az árát annak, hogy vezető beosztásban dolgozhassanak.

Ehhez a célhoz csak annyit kell tennie, hogy egyrészt kicsit felemeli a fejét az őt körülvevő miliőből és nem a vidéki kisvárosban képzeli el egy kisemberként az életét. Az ember hajlamos azt hinni, hogy neki is azt az életet kell megismételnie, mint az őt körülvevő embereknek, pedig ez egyáltalán nincs így. A legtöbb emberben sokkal több van, mint amennyit ki akar hozni magából.

Másrészről be kell iratkoznia egy egyetemre és tanulnia kell. Mind az esze, mind a lehetősége megvan rá. Ezek után már csak az angolját kell felturbózni, megtanulni németül és egy határozott karriercél mellett elkezdeni élni. Ha tudatosan él és tudja, hogy miért tanul és miért járja végig a szamárlétrát egy cégnél, akkor sokkal többre fogja vinni, mint az emberek 95%-a.

Vagy megmarad ott, ahol van és egész életében panaszkodik, hogy mekkora a szegénység és hogy kizsákmányolják, milyen igazságtalan az élet.

Szóba került az is, hogy kimennek Angliába dolgozni, de szerintem egy értelmes fiatalnak idehaza sokkal több a karrierlehetősége, mint Angliában. Lehet, hogy buszsofőrként, vagy pizzakihordóként sokkal többet keres, mint idehaza egy hasonló, képzettséget nem igénylő munkával, de ha idehaza sem tudta, mit is akar az élettől, odakint sem fogja tudni. Ha pedig tudja, idehaza nagyobb az esélye arra, hogy a legalsó szintnél feljebb emelkedjen, lévén nem egy bevándorló csak.

Ezzel nem a külföldi munkavállalás ellen akarok beszélni, csak az a véleményem, hogy az nem megoldás, ha csak egy kicsit jobb anyagi körülmények között akarunk céltalanul élni.

Az érem másik oldala, hogy sok embernek meg éppen a karrierje miatt kellene elvállalni pár éves külföldi munkát, de lusta hozzá, vagy nem akarja itt hagyni a barátait, vagy fél az ismeretlentől. Több embertől, aki tanácsot kért tőlem és nyugaton is felkapott szakmája van, megkérdeztem, hogy miért nem csinálja ugyanezt a munkát pár száz kilométerrel nyugatabbra háromszor-négyszer ennyiért. Tehát nem a külföldi munka ellen beszélek, hanem csak azt mondom, hogy ha ki is mész külföldre, tudd, hogy mit akarsz kinn elérni és miért mész. Ha csak gazdasági menekült vagy, mert ennél jobb nem jutott az eszedbe, akkor nem a legjobb megoldást választottad szerintem.

Ha azért mész ki, hogy öt év alatt tökéletesen megtanulj angolul és összeszedd a pénzt, ami kell a terveidhez (akár idehaza, akár odakint), akkor szerintem is menjél ki.

Gábor megértette az üzenetet és elhatározta, hogy többet akar elérni az életben, ezért jövőre beiratkozik egy számára szimpatikus egyetemre, ami illik az addigra kigondolt karrierjéhez.

Egy másik ügyfelem, egy 40 éves hölgy azért aggódott, hogy bár most viszonylag jó a fizetése, de bizonytalan az állása. Csak egy érettségivel rendelkezik, ami ennél a cégnél nem volt gond, mert bekerült a szállítmányozásba és kitanulta a szakmát, de papírok nélkül aligha talál majd másik állást, a kukában végzi majd az önéletrajza, ha nincs meg a megfelelő végzettsége.

Neki sem tudtam mást mondani, mint össze kell szorítania a fogát és munka és gyerek mellett tegye le a szükséges végzettséget. Egy OKJ-s tanfolyam 2 év, főiskola 3 év az ő szakmájában. Szerintem jobban megéri a főiskola, mert idehaza nincs megbecsülése az OKJ-s vizsgáknak, hiába csak tölteléktantárgyakkal tanítanak többet a főiskolákon.

Neki arra mutattam rá, hogy sokak szerint egy 40 éves ember már öreg ahhoz, hogy tanuljon, de ha 20 éve is dolgozik, még 25 év hátra van nyugdíjig. Vagyis sokkal több van még előtte az aktív korból, mint amennyit maga mögött hagyott eddig. Tehát egyáltalán nem késő és nem felesleges most elkezdenie tanulni.

Remélem, érthető, mit akartam a fentiekkel mondani. Egész egyszerűen az emberek 95%-ában sokkal több van, mint amit ki akar hozni magából. Ha úgy érzed, hogy eddig nem sikerült az élet, akkor tegyél meg mindent, hogy ez a dolog megváltozzon, mert leginkább egyedül rajtad múlik, mit érsz el ebben az életben. Aki sikeres, az azért sikeres, mert céltudatosan él és megfizeti a siker árát.

Azt, hogy az én életem hogyan változott meg és mit tegyél, ha például nem az a tanulós fajta vagy, hanem asztalos, vagy autószerelő, már leírtam ebben a bejegyzésben. Szerintem olvasd el azt is.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

112 hozzászólás

  • András
    Óvatosan ezekkel a tanácsokkal, mert csak addig működnek, amíg nem kezdi el mindenki megfogadni. 🙂 (Vezető így is, úgy is csak 5%-ból lesz.)

    Külföldi munkához hozzátenném: normális országokban, kurrens szakmával az ember nem “csak egy bevándorló”, hanem ugyanolyan eséllyel indul, mint a helybeliek, és az számít, mit tesz le az asztalra. Azaz könnyen lehet, hogy 5 év után is az otthoni fizetés- és karrierlehetőségek sokszorosa néz ki neki odakint. Nem beszélve olyan szakmákról, amik Magyarországon nem túl keresettek, de a világ egyik-másik szegletében annál inkább.

  • Stiel
    “Óvatosan ezekkel a tanácsokkal, mert csak addig működnek, amíg nem kezdi el mindenki megfogadni.”

    Tömören: nem értek egyet. Én ezt úgy fogom fel, hogy ha mindenki elkezdene tanulni, továbbképezni magát, többet/jobban dolgozni stb., akkor a végeredmény az lenne, hogy mindenkinek jobb lenne. Persze, nem lenne mindenkiből vezető, de az átlag életszínvonal akkor is meglódulna.

  • barna
    Mivan akkor, ha az, hogy “több van bennem”, az nekem nem azt jelenti, hogy több pénzt keresek?

    Mi van akkor, ha tudom azt mondani, hogy elég?

  • Okoska
    Ez a felfogás nagyon is jó!
    Nagyon is fontos, hogy legyenek az embernek céljai! Nem álmok, vágyak, hanem célok.
    Amiket kitűz magának és tesz is az elérésükért.
    Ha mindenkinek lennének elég magas, de reális céljai, amiért tesz is, hogy elérje, még ha nehéz is, sokkal jobb országban élnénk mindannyian.

    Ha vezetői, hát vezetői cél legyen.
    Nem lesz mindenki vezető. De még sok sem lesz.
    Nem véletlen, hogy kevés vezető van, és azok jól meg vannak fizetve.
    Hol is tanítják ezt? Hát igen kevés helyen és nem divatos managger képzőkben…
    A vezetés nagyrészt az emberek mozgatásában áll.
    Hol is tanítanak olyat, hogy hogyan működik az ember? Mit miért csinál az ember. Hogyan kell az embereket, egy csoportot, egy szervezetet működésre bírni hatékonyan.

    Ettől függetlenül lehet ez is egy jó cél, de igazából bármilyen cél jó, ami javít az életén.
    Ehhez persze tanulni, képződni nagyon is kell.

  • Janos
    1 ilyen orszagrol irhatnal azert:) Mert maximum a nagyonhianyszakmakban van eselyed… de masban nem sok. Angliaban is kevesbe fizetnek meg, mint bevandorlo… foleg az elso idokben.

    Amugymeg ezt a tanacsot nyugdotan megfogadhatja mindenki. Nem csak vezetok vannak. Ha valaki specialista, akkor is kereshet az o teruleten 6-700e ftot. Specialistabol pedig nincs hiany:) Valamint sokan vannak, akik 2-300e ftorol almodnak, es az ilyen fizetesiigenyek kornyeken nagyonsok lehetoseg van mar pusztan azzal, hogy picit jobb vagy az atlagnal, vagy olyat tudsz, amit csak kevesen…

  • user
    “Én ezt úgy fogom fel, hogy ha mindenki elkezdene tanulni, továbbképezni magát, többet/jobban dolgozni stb., akkor a végeredmény az lenne, hogy mindenkinek jobb lenne.”

    Korábban a lakosság 1-2%-a tudott írni-olvasni. Amikor mindenki elvégezte az általános iskolát, az lett a menő, akinek érettségije volt. Amikor már (szinte) mindenkinek érettségije volt, az lett a menő, akinek diplomája lett. Most, amikor (szinte) mindenkinek diplomája van, azt lett a menő, akinek külföldi diplomája van/lesz(?), stb.

    Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mindig volt egy átlagos csapat, meg külön egy élcsapat. Aztán az lett az általános elvárás, ami korábban a csúcs volt. Az egyensúly végül mindig helyreállt (az elit kiválasztódott, illetve kiválasztotta saját magát), de ez a játék társadalmilag és egyénileg egyre több időbe, pénzbe és erőfeszítésbe kerül.

  • Kiszamolo
    Egyrészt a sikeres élet nem egyenlő a sok pénzt keresekkel. Egy háromszor elvált, kőgazdag vállalkozó nem biztos, hogy sikeres ember, pedig pénze sok van.

    Másrészt nem csak a pénz miatt érdemes többet kihozni magadból. Ha már más nem motivál, legyél a társadalom hasznára.

  • Stiel
    Igazad van, csak azt se felejtsd el, hogy nagyságrendekkel jobban is él a lakosság ma, mint akkor, amikor csak 1-2% tudott olvasni.
  • zsolti
    Ezzel a “problémával” ráérnénk akkor foglalkozni ha ott lennénk, de igazából az van, hogy minden hónapban van legalább egy tv riport, hogy mennyire kell sajnálni a sok szegénységben élőt, akik nem értenek semmihez, nem tanultak/nak semmit, nem érdekli őket semmi és így semmit se tudnak dolgozni, de jól fizető állás az kellene. Természetesen szerintük mindenki hibás csak ők nem. Elég megnézni egy kimutatást, hogy kik azok akik nem találnak állást vagy keveset keresnek, de nyugodtan hozzá lehet csapni a mostani statisztikákhoz a közmunkásokat is, akik kb szintén munkanélküliek.
  • KZoltán
    Szemléletes példája a mai, teljesen torz viszonyokat kialakító és fenntartó gazdasági rendszernek, a globális imperialista finánckapitalizmusnak. Tényleges termeléssel, mint a nagyon is hasznos és egyáltalán nem lebecsülendő eladói munka – és végtelenségig lehetne sorolni: kőműves, vas-, víz-, villanyszerelő, buszvezető, stb., de ma már ott tartunk, hogy orvos – esély sincs arra, hogy valaha emberhez méltó megélhetést szerezhessen a munkás! (A gyengék kedvéért: munkás az, aki munkája hozadékából él.)
  • morbiczer
    Es mennyire jobban elunk mindannyian most, hogy mindenki tud irni, mint 2-300 eve, amikor csak az emberek kis resze tudott irni-olvasni?
  • Zabalint
    Ma minden korábbinál többen tanulnak a felsőoktatásban, az elmúlt évtizedben az OKJ-s papírok is gomba módra szaporodtak. Mi lett az eredménye?
  • Zabalint
    Egyébként meg bármennyire is nehéz belátni, de nagyon sokan éppen azért végeztek el kamu főiskolákat, egyetemeket, hogy majd vezetők legyenek. Csak hát persze a nagy számok törvénye, nem lehet 10-ből 3 ember vezető…
  • Zabalint
    Ettől még társadalmilag hasznos, hogy szinte mindenki tud írni, olvasni. Más kérdés, hogy ezzel semmivel sem lett kevesebb munkanélküli, sőt…
  • Zelei K Andor
    Tiszta sor, hogy aki nem tudja, hova akar eljutni, az nem jut el oda. Aki világosan megfogalmazza, mit akar, és hogyan akarja elérni, és minden mást alárendel ennek, az nagyobb valószinüséggel éri el amit akar. Ugyancsak nagyobb valószinűséggel fog csúnyán arcra esni, ezt viszont az önmenedzselő tréningek nem hangsúlyozzák.

    No meg a verseny egyre intenzívebb, ma már belépőszint a “vezetői” pozícióhoz a diploma, angol+még egy nyelv, külföldi tapasztalat, kapcsolati tőke, saját anyagi bázis. Utána már csak innen kell kitűnni.

  • repcsi
    Ez már több mint pénzügyi, ez már életviteli tanácsadás! 🙂
  • user
    Jobban élünk, de vajon boldogabbak vagyunk-e?
    Tudom, az más kérdés, és más blogra tartozik…
  • user
    Leginkább a gyorsuló tempóval van baj. Nagypapinak elég volt egy szakma egy életre, nekünk állítólag 5-10-szer is váltani kell. 2-3 generáció múlva majd óránként kell új szakmát tanulni?

    Régen nyugodtan mondhatták, hogy jó pap holtig tanul. Egy szakmában el tudott mélyedni az ember a nyudíjaskoráig és képezte magát. De a jövőben hogy lesz? Tegnap pap, ma MLM-ügynök, holnap vízvezetékszerelő? 🙂

  • törzsmókus
    én pl informatikus mérnök diplomával úgy éreztem, több van bennem, és elmentem tanárnak 😛 asszem evidens h nem fogok több pénzt keresni…
  • törzsmókus
    zajos tévedés, hogy szinte mindenki tud írni-olvasni. rengeteg a funkcionális analfabéta 🙁
  • Kiszamolo
    Miért, a pénz megkeresése illetve az elköltése, vagy befektetése nem ugyanannak az éremnek a két oldala?
  • Janos
    mi szamit tisztesseges megelhetesnek? Mivel ez folyamatosan valtozik, igy igazad van. Ha viszont azt vesszuk tisztes megelhetesnek, ami 30-40 ev volt… akkor ma kb mindenkinek megvan ra a lehetosege.
  • HJP
    Gábor azért csak gondolja alaposan végig, valóban mire vágyik. Nehogy 42 évesen a stressztől kifacsarva azon gondolkodjon, bárcsak maradt volna kisember. Mint a mesebeli halász, aki ül a tengerparton, lógatja a lábát, gyönyörködik a naplementében. Arra megy egy menedzser és megszólítja…egy ilyen döntéshez önismeret szükségeltetik, ami 26 évesen nem biztos, hogy megvan.
  • Kiszamolo
    Mennyivel jobb 55 évesen bölcs fejjel rájönni, hogy elpuskázta az egész életét…. 🙂
  • Kiszamolo
    Hát szerintem olvasd el, hogyan éltek az emberek 1890-ben, sőt 1960-ban.

    Egy szoba-konyhában 7-8-an, annyi bérért, mint ma a munkanélküli segély.

    Ma a szegények élnek úgy, mint 1960-ban a középosztály.

  • HJP
    Lemaradt, hogy a tanulás mindenképp fontos. Kitágítja a világot, több választási lehetőséget, szabadságot ad. De nem mindenki való vezetőnek. Könnyen elkapja az embert a mókuskerék. Fentebb valaki írta, a vezetésben az emberek irányítása, motiválása a legnehezebb. Csak egyetérteni tudok -ugyanakkor a legszebb is egyben. Azt viszont nem lehet iskolában megtanulni.
  • Kiszamolo
    Lehet valaki beosztott is normális fizetésért, az informatikus ügyfelek átlag 600 ezret keresnek beosztottként, de gyakran sokkal többet is.

    Persze az a szakma sem való mindenkinek, de ez egy másik kérdés.

    A lényeg, hogy a jelenlegi fizetésének a 4-5×-e akkor is elérhető, ha nem lesz főnök.

  • HJP
    Egyetértünk. A célokat kell jól megválasztani, én azt mondom. Lehet az pénz és/vagy karrier is, csak egyénre szabott legyen.
  • KZoltán
    Nem lep ugyan meg, de azért mindig elképeszt, hogy ilyen arányok mellett szinte mindenki úgy véli, hogy egyéni hiányosság, ha valaki nem kap megélhetést biztosító munkajövedelmet. A tévhitekkel szemben, Mo-n nem ~450000, hanem ~1.5 millió munkanélküli van, ez ~30%, további ~1 millió meg minimálbért kap (mint azt Rogán A. ‘szíves’ közléséből nemrég megtudhattuk): a lakosság fele nem kap emberhez méltó jövedelmet. Ilyen arány nem egyéni hiányosság, hanem rendszerhiba! Pl. ha az egyetemen 5% 1-es zh-t ír, akkor lehet azt mondani, hogy ezek nem tanultak, ez az ő hibájuk, de amikor a fél évfolyam, azt már nem lehet a hallgatókra fogni.
  • Kiszamolo
    Itt csak annyi volt a kérdés, hogy valaki tesz valamit a saját boldogulásáért, vagy csak szidja a rendszert, mert szerinte azért sikertelen.
  • HJP
    Ha most lennék 26 éves, biztosan nem akarnék Magyarországon vezető lenni.
  • Janos
    nalunk az egyetemen rendszeres volt, hogy 50% irt 1es ZH-t… Viszont a tolunk kikeruloknek siman 200.000 netto kornyekerol indul a kezdofizetes, ami par ev alatt a netto 3-400e kornyekere megy fel ( van akinek 5-600, de nyilvan nem lehet mindenki ugyes ), jah, es ez alkalmazottkent. Akkor ez most rendszerhiba? Szerintem csak az, hogy kelloen kemenyen fogjak az embereket. Erdekes, enis akkor kaptam 1est, amikor lustabb voltam felkeszulni… az elet sajnos ilyen…
  • András
    A globalizált világban igaz: ha csak egy ország kezd így gondolkozni, az egy az egyben hatalmasat lép előre. De ha már más is? Akkor a végén mindenki rengeteg értéket tud majd előállítani, csak arra már nem lesz valós szükséglet, úgyhogy valaki mindenképp elbukja a versenyt.

    Ha mindenki megtanul írni-olvasni, széles látókört kap, képes lesz használni a józan eszét, azzal tényleg az egész (globális) társadalom jól járhat. Ha viszont mindenki az inflálódó elvárásoknak akar megfelelni, és egy életen át a diplomákat halmozza, azzal épp azt az idejét és energiáját pazarolja el, amit a társadalom számára is hasznos tevékenységre fordíthatna…

  • Hipster
    Két főiskolai diplomám is van, most végzek egy okj-s tanfolyamot. De a papír nem segít ha autódidakta módon nem képzed magad.
    Ja és szeresd azt amit csinálsz, mert ha nem szereted, akkor sosem fogsz tudni egyről a kettőre jutni. Lehet sok pénzt keresel most vagy semmit de a végén úgyis kiégsz.
    Ha viszont megtalálod, hogy miben vagy jó, az elején még lehet keveset fogsz vele keresni, de pár éven belül többet majd mint, az átlag, aki csak a pénzért dolgozik az adott iparágban.
  • gab
    Érdekes kérdés ez, én is úgy gondolom, hogy Mo.-n az a baj, hogy aki mondjuk nem tör kifejezetten fel, mert mondjuk nincs tehetsége, vagy igénye, az olyan megalázó bért kaphat, ami a vegetálásra elég. (Eszel, hogy dolgozhass, dolgozol, hogy ehess.)

    Alapvető, fontos szakmák vannak mélyen alulfizetve (tanár, ápolónő, etc.) és szerintem erre nem az a válasz, hogy váltsál, mert akkor mi marad a társadalomból? Kőgazdagok és nincstelenek. Persze tudom, erre a kérdésre a válasz túlfeszíti a blog kereteit, talán nincs is rá válasz.

    Szerintem a posztban szereplő embernek akkor kell váltania, ha elégedetlen a 80e forintos fizetéssel. Mi van, ha valakinek ennyi elég? (Az összeget behelyettesíthetjük más számmal.) A kényelmes élethez elég szerintem, ha nem kell állandóan az akciós katalógusokat bújni, kielégít a munkád, és mondjuk mellette még szabadidőd is van.

  • Guss
    Szerintem ez egy korrekt írás és elég sok dolgot meg lehet fogadni belőle.
    Csak a saját példámat írom le. Fiatal srác vagyok, az egyetemet ott hagytam két év után, mert nem láttam benne jövőt és anyagi gondjaim akadtak. Elmentem kamionozni amihez a jogosítványok és egyéb papírok cirka 600e Ft-be kerültek. Lassan 1 éve csinálom egy magyar cégnél havi 350e Ft-ért ami otthoni kamionos fizetés felső tartománya. Ennek ellenére 1 év tapasztalatom meglesz akkor irány Svájc vagy Ausztria ahol a havi 700-900e Ft is megkereshető becsületes munkával. Természetesen a németet és az angolt tanulni és beszélni kell. Láss csodát én cirka 3 év tanulással és munkával megkeresek annyit, amennyit egy diplomás fog majd talán közép vagy felső vezetőként megkeresni cirka 15-20 év munkával töltött év után.
  • KZoltán
    Rendben van, én is így gondolom: mindenkinek kötelessége mindent megtennie a jobb boldogulásért. Viszont jól tudod, hogy a PDP-ben SMART objective-okat kell kitűzni, amiben az A=achievable. Márpedig ilyen adatok mellett a jobb boldogulás objective achievabilityjének esélye 0. Továbbá ha hazamegyek Nagymartonba, ott azt látom, hogy egy bolti eladó is meg tud élni; és ha az osztrák foglalkoztatási ráta lenne nálunk, az +~1.2 millió foglalkoztatottat jelentene – tehát az általános következtetéseket is le kell vonni: nagyon nagy baj van nálunk. Egyben nem szabadna szem elől téveszteni, amit JFK mondott a beiktatásakor: „If a free society cannot help the many who are poor, it cannot save the few who are rich.”; másképp nehogy azt higgyük, hogy ha egyénileg képesek vagyunk is saját sorsunkon javítani, azt tartós lehet, ha a társadalom zöme nyomorog, és még szabadságot is akarunk.
  • user
    Még kiegészíteném az alábbiakkal:
    Hiába lépsz előbbre, akár még úgy is lemaradhatsz. Ha a társadalom kettőt lép előbbre, te meg csak egyet, máris lemaradtál, hiába léptél előbbre. Mire diplomád lesz, lehet hogy már Phd kell az utcasöpréshez is 🙂

    Lehet, hogy az oktatás célja nem a tananyag átadása, hanem a józan paraszti ész kiirtása. Nekünk mondta egyszer a középiskolai osztályfőnökünk, hogy látott már olyan diákot, aki hülyébben ment ki a negyedikből, mint ahogy elsőbe bejött 🙂

    Nem biztos, hogy ennyire fene nagyon örülni kellene diplomázásnak, mert ez társadalmi és egyéni szinten is pazarlás. Manapság olyan állásokat is feleslegesen diplomásokkal töltenek be, amelyekre 15 éve még érettségi is bőven elég volt.

    A legtöbb irodai álláshoz elég lenne 2 osztály általános (írás, olvasás, négy alapművelet) + ECDL + nyelvtudás, még érettségi se szükséges 🙂

  • Krisztián
    Igazad van, de az továbbra sem írta le senki, hogy miért kellene ebben az országban maradnom. Ahogy pontosan rámutatsz, a pénz (egy bizonyos szint felett) egyáltalán nem boldogít. Hiába keresek jól, ha egy ilyen “elfuserált” társadalomban kell élnem.
  • Krisztián
    “Ha pedig tudja, idehaza nagyobb az esélye arra, hogy a legalsó szintnél feljebb emelkedjen, lévén nem egy bevándorló csak.”

    Ezt meg nem is értem, tapasztalat? Olyan országokban is “csak” bevándorló valaki, ahol alapból mindenki bevándorló? Lásd USA például. Úgy gondolom, hogy a teljesítmény inkább az első, nem az, hogy kinek vagy a kenyeres pajtása v. hogy mennyire szeretsz nyalizni.

  • Krisztián
    Ettől függetlenül én is azt vallom, hogy a siker rajtad áll. Csak azt nekem senki se akarja bemagyarázni, hogy a gonosz nyugaton csak kiszolgáltatott és alacsony beosztású bevándorló lehetsz, mert ez bullshit.
  • Jaja
    Jó az írás, nem is érdemes vele vitatkozni. Viszont még elegánsabb lehetett volna, ha azt is kiszámolod, hogy a tanulásba, új életvitelbe fektetett pénz és energia valószínűleg milyen arányban térül meg később pénzügyileg. Így össze tudnánk hasonlítani a 4%-os betét alternatívájával. Na?
  • silusius
    Célok és a velük összeegyeztetett tettek nélkül szerintem teljesen mindegy hol élsz – Angliában, Németeknél vagy Magyarhonban.
    5 éve élek Angliában és tapasztalom, hogy amikor elfogy a “négyszázezret keresek” mámora az emberek rájönnek, hogy az itt sincs kolbászból a kerítés.
    Nem elfelejtendő, ha kifizetsz 220e CSAK az albira akkor már nem is tűnik olyan soknak az a 400e.
    Lényeg, mindegy, hogy hol élsz csak legyenek céljaid, álmaid és dolgozz értük.
    Lehet, hogy nem sikerül de ha a 60 évesen a tükörbe nézel legalább elmondhatod, hogy megpróbáltad.
  • tgwh
    Ismerősök pl. azért nem akartak feljebb mászni a ranglétrán, mert feljebb már mocskos dolgok folytak – állámi szféra -.
    Nekem maga a hozzáállás nem tetszik. Vegyünk át minden angol kifejezést, mert az menőbb. Foglalkoztassuk irodisták hadát, hogy legyen elég főnök. Tréningeljünk, mert az is olyan menő. Igaz, hogy semmi értelmes munkát nem végeznek, csak töltelék az egész. Egy újabb dolog, amit nem sikerült átvenni nyugatról, csak magyarításra futotta..
    Aztán ha értelmes ötlettel kell előállni, akkor áramszünet… hülyeség az megy, nem is tudják mit akarnak, sok főnök azt sem tudja mit termelnek a cégénél…
    Na nekem az ilyenek miatt lett elegem úgy az egész felső vezetésből.
    És kit vesznek fel? Rokont, havert, vagy pártkatonát.
    De ott vannak az önkormányzatok is. Ügyfélfogadás jobb esetben egy-két délelőtt meg délután van. És mit csinálnak ezen kívül? Öreg, begyepesedett pártkatonák…
  • tgwh
    Folyt. köv.
    ,,Itt csak annyi volt a kérdés, hogy valaki tesz valamit a saját boldogulásáért, vagy csak szidja a rendszert, mert szerinte azért sikertelen.”

    Igen, mert a rendszer úgy sz#r ahogy van. Vannak terveim, tanultam. Hiányszakmában keresek minimálbért. Egy-két évig meghúzom magam, majd ha megszerzem a szükséges tapasztalatot, lépek tovább.
    Nem lehet mindenki vezető, a többség nem alkalmas rá. De ha töketlen vezetők vannak, ki emelne be maguk közé? Érted mire gondolok, maga a mentalitás, és a megvalósítás – egy kb. ezer munkást foglalkoztató cégnél van egy emberke, aki csakis a flottás telefonokat intézi… hát mi dolga vele? -, valamint a közeg, és ha tanulsz is, majdnem vakszerencse kell hogy jó helyen legyél a jó időben.

    Nem vezetők kellenek, hanem tényleges termelést végző munkások, tisztességes fizetéssel.

    Az embernek most kell a pénz, később egyre kevésbé, ahogy öregszik.

  • csdobos
    Ha az asztalos nem asztalos, hanem restaurátor lenne akkor már is 10x annyit keresne, de ahhoz tanulni kell nagyon sokat. Van az a cigány pasi, több interjút is hallottam már vele, minden tiszteletem az övé.

    Teljesen egyetértek kiszámolóval. Nekem 6 évvel ezelőtt volt elég sok beosztottam Debrecenben és Nyíregyházán. Akkor fizettünk 6-700 Ft-ot óránként. Stresszmentes, fix órabér, szexmentes stb stb stb munka. Szóval teljesen elfogadható sőt átlagon felüli.
    El kell mondjam hogy vadászni kellett a jó embereket, mert sokszor még jelentkező is alig volt, nem hogy JÓ munkaerő.
    És hol volt kevesebb jelentkező? Nyíregyházán (nem általánosítás, saját tapasztalat). Volt, hogy Debrecenből kellett vinni ember dolgozni nem kevés extra költséggel.

    Hol nagyobb a munkanélküliség? Nyíregyházán. Tyúk vagy a tojás?

  • András
    Észak- és Nyugat-Európában a helyi adottságokhoz, iparhoz passzoló természettudományos és műszaki területeken nem szokott hátrányban lenni egy bevándorló. (Kivétel talán Franciaország.)
  • Almandine
    Bruttó vagy nettó az a 600 ezer?
  • janos
    Hat, el kellene dontenunk, hogy Afganisztan, Pakisztan, Szomalia szintjet tartjuk elerendonek, vagy Finnorszaget… Az elobbiekhez tul sokat tanulunk, az utobbihoz meg tul keveset.
  • Lomnici Tamara
    Leginkább nettó (programozókról beszélünk). Azt azonban vegyed figyelembe, amit nagyon sok közgazdász mond, hogy nem érdemes nagyon lefelé versenyezni bérek tekintetében, mert akkor Kína vagy India lenyel, ez utóbbi informatikai nagyhatalom. Itt a minőség és a tudás számít, költségek minimálisak. Elég csak annyit megemlíteni, hogy a WordPress keretrendszer (amin ez a site is fut) az indiai mezítlábas és ott pötyögő “virtuális rabszolga” nélkül fabatkát sem érne.
    Ui.: mai adat: a weblapok 18%- a a világon WordPress alapú. Ha nem hiszed, használd Larry Page és Sergey Brin keresőjét.