Megéri-e TBSZ számlát nyitni?

A tartós befektetési számlát (TBSZ) pár éve lehet nyitni, akkor lehet előnyös, ha hosszabb távra is tudjuk nélkülözni a megtakarításainkat. Ha a gyűjtőévet követő harmadik év végéig nem nyúlunk a számlához, a kamatadó csak 10% a normál 16%-hoz képest, míg ha öt teljes évet kibírunk, kamatadó-mentes lesz a megtakarításunk.

(Mivel már írtam bővebben a TBSZ számláról, hogy ki mikor és hol nyithat, mit lehet rá vásárolni és mit kell tudni róla, ezért kérlek olvasd el ezt a cikket erről.)

Ha valami adót nem kell megfizetni, az mindig jónak tűnik, azonban vannak árnyoldalai is a TBSZ számlának. Az első az éves számlavezetési díj, ami általában 2.000 Ft szokott lenni, vagyis 3 év alatt már 6.000 Ft. (Természetesen van ennél drágább és olcsóbb lehetőség is, pár millió forintos megtakarítás felett már nincs komoly jelentősége.)

A másik, hogy a TBSZ számlát nem lehet mozgatni a bankok között, ezért 3-5 évig egy adott bankhoz vagyunk kötve, ami gyakran komoly hátrányt jelenthet.

Ha például bankbetétes TBSZ számlát nyitunk, akkor a legtöbb esetben a befizetéskor a pénzünkre még megkapjuk az új pénzre járó magasabb kamatot, azonban az első kamatforduló után már csak a régi pénzre járó, nem egyszer igen sovány kamatokat kapjuk öt éven át. Ilyenkor kamatadó ide vagy oda, sokkal jobban jártunk volna, ha inkább akciós betétlekötéseket csinálhatunk volna öt éven át. Ha pedig három-öt éves betétet választunk, könnyen azzal szembesülhetünk, hogy a kamatok közben megemelkedtek, de mi nem tudunk változtatni. (Például 2006-os akciós kamat 6%, 2009-2010 akár 11-12%, 2011 9%)

Ezen túl az öt éves tartási idő is gyakran igen kellemetlen, hiszen ezer minden történhet öt év alatt, amiért mégis szükségünk lenne a pénzre, vagy abból egy kisebb összegre. Azonban a TBSZ számláról egy fillért sem vehetünk fel, csak akkor, ha az egészet megszüntetjük. (Mivel egy ember egy pénzintézetnél évente csak egy TBSZ számlát nyithat, kicsit segít a dolgon, ha a férj és a feleség is nyit egy-egy számlát, így elég csak az egyiket feltörni végszükséglet esetén. Persze ilyenkor a dupla számlavezetési díj dolgozik ellenünk.)

Egyáltalán mennyit nyerünk a kamatadó-kedvezményen 3-5 év távlatában?

Kis összegnél meglepően keveset. De hogy ezt pontosabban is lássátok, csináltam egy táblázatot, ahol a költségeket is figyelembe véve kiszámoltam 3 és 5 évre a teljes nyereségünket a sima lekötéshez képest. Egy átlagos évi 6%-os és egy jelenleg jónak mondható 8%-os befektetést néztem meg.

A számításnál kamatos kamattal számoltam minden esetben. Mivel a gyűjtőév hossza változó, ezért december végi befizetéssel számoltam, azaz nem vettem figyelembe a gyűjtőévet.

Az évek alatt elért hasznot átszámítottam éves kamatra (szintén kamatos kamatot figyelembe véve, éves kamatfizetéssel), így pontosan érzékelheted, mennyit is nyersz azzal, hogy lemondasz a pénzedről 3-5 évre. (Nemegyszer csak 0,3-0,4%-ot egy normál lekötéshez képest, hiába kapsz kamatadó kedvezményt.)

A táblázatból kiolvashatod, adott összegnél, kamatnál és futamidőnél mennyi lenne a teljes hasznod egy TBSZ számlával és vajon annyiért neked megéri-e a sok kötöttség, ami ezzel a számlával jár.

(Bár szerepeltettem egy átlagos számlavezetési költséget a táblázatban, ez pár millió felett már nem bír komoly jelentősséggel.)

Kattints a táblázatra, hogy nagyobb méretben megnyíljon.

Amint az kiolvasható a táblázatból, 3 év után és 6% kamat esetén még 20 millió esetében is a teljes nyereségünk megfelel 0,37%-os kamatnak, azaz ha csak 0,4%-kal magasabb kamatot érnénk el kamatadó-fizetési kötelezettség mellett, már jobban járnánk a normál számlával. (Amint fentebb írtam, a régi pénz-új pénz miatt a legtöbbször ennél még nagyobb plusz kamatot is elérhetünk 3 év alatt.)

Ezzel szemben öt éves távlatban 8%-os éves kamat (hozam) mellett 20 millió forintnál már közel másfél milliót nyerünk a TBSZ számlával, ami megfelel 1,45% kamatfelárnak a kamatadó miatt. (Vigyázz! A bankok éven túl nem kamatos kamattal számolnak, ezért éven túli lekötések esetén (is) csak az EBKM értékre figyelj, a reklámozott kamatot felejtsd el.)

Vagyis rövidebb távra és kisebb összegre a TBSZ szerintem inkább nyűg, mint haszon, azonban igazán komoly tőke mellett, ha biztos nem kell a pénz 3-5 évig, elég magas összeget meg tudunk takarítani vele.

(Azonban a kamatok folyamatos csökkenésével rohamosan veszít a vonzerejéből a TBSZ számla, 4%-os kamatok mellett már 5 évre sem fogja igazán megérni. Aki pedig 2,5%-os hozamú eurós megtakarítást tesz TBSZ-be, nem biztos, hogy utánaszámolt. Neki még 20 millió forintos megtakarítás esetén is csak 86 ezer forint a teljes nyeresége 3 év alatt.)

Tehát a tanulság, mint mindig: körültekintően dönteni a költségek, előnyök és hátrányok gondos mérlegelésével.

Kövesd a blogot a facebookon: www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en és gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Share

67 hozzászólás

  • mzsombor

    TBSZ-t nyitni az Államkincstárnál jó buli inkább, ahol éves számlavezetési díj sincs, az új pénzt sem különböztetik meg a régi pénztől, és mindenki választhat, hogy inkább forgatja a rövid lejáratú diszkont kincstárjegyeket egymásba, magasabb kamatra várva, vagy hosszabb lejáratú papírt vesz, esetleg a mostanság nagyon népszerű, lakosság számára elérhető inflációkövető prémiumpapírokat, amikkel a (bevallott) inflációhoz képest még most is elérhető 2,5-3% reálhozam évente.

  • pdw

    Szerintem az nem evidens hogy mindenhol 2000Ft a szamlavezetes.
    Erste Netbrokernel pl. 0.125% sima es TBSZ szamlanal is, de ha csak Erste-s alapod van akkor max 1000ft/ho barmilyen osszetetelben.

  • Hm, az én TBSZ-emnek nincs éves díja és a leköthető kamatkonstrukciók ugyanazok, mint a normál folyószámlámon (értsd: az adott banknak nincs “új pénzes” betétkonstrukciója). Mondjuk ez részben szerencse, mert a háztartásunk két bankja között az egyiknek volt ilyen konstrukciója: előfordulhatott volna, hogy mindkettőnél fizetős a TBSZ.

    Megjegyzem, lehet az államkincstárnál is TBSZ-t nyitni és annak sincs költsége.

    Nálam mindenesetre azért fontos a költségmentesség, mert egy adott évben csak a megtakarításaim kis részét teszem be TBSZ-be, pont azért, mert a feltörés kockázatát csökkenteni akarom…

  • Gonoszpók

    Ez 100% igaz, kis összegnél különösen érdemes utánaszámolni – minden költséget figyelembe véve.

    De a teljesség kedvéért azt tedd hozzá, hogy vannak olyan műintézmények, ahol 0 Ft a havi számlavezetési díj – lásd Webkincstár, sőt vannak brókercégek is, emlékeim szerint Random Capitalnál is 0Ft a TBSZ havidíj.

  • Kiszamolo

    Persze, hogy nem az, ez egy átlagos díj.

    Egyébként nagyobb összegnél nem oszt-nem szoroz, csak a 2-300 ezres tétel miatt vettem bele, hogy látszódjon, hogy akár ráfizetés is lehet.

  • draconius

    Ez nem a TMSZ? Tartós megtakarítási számla? Legalább is az Ersténél szerintem ez a neve. A TBSZ-ükön nem is tudsz betétet lekötni, az kifejezetten értékpapírra van, és az osztalék/árfolyamnyereség miatt érdekes.

  • Kiszamolo

    Van, ahol megkülönböztetik az állandó kavarok miatt.

  • kridli

    Szerintem TBSZ-re azt a pénzt érdemes rakni, amit az ember olyan célra szán, amihez nem is szabadna hozzányúlni. Pl. nyugdíj célú megtakarítás, gyerekek továbbtanulására félrerakott pénz stb. Ekkor még jobb is, hogy az ember nem tud egyszerűen hozzányúlni, kisebb az elcsábulás esélye…
    Ami talán kimaradt, hogy a MÁK-nál is lehet TBSZ-t nyitni, és egy jobb 5 éves prémium államkötvénnyel a viszonylag jó hozam is garantálva van a futamidőre (bár a mostani PMÁK ajánlatok nem túl vonzóak, de mondjuk tavaly lehetett 5 éves infláció+4%-os papírt venni, az szerintem jó deal volt 5 éves TBSZ-re).
    Egy másik jó felhasználás lehet, ha mondjuk az ember részvény alapba akar fektetni (amibe amúgy sem célszerű 5 évnél rövidebb távra gondolkodni), akkor azt célszerű TBSZ értékpapír számlára rakni (Erste értékpapírszámlánál pl. nincs külön díja, a havi díjban egybe számolják a TBSZ-t a normál számlával).

  • kridli

    Bár azt hozzátenném, mielőtt valaki félreérti, hogy ne a TBSZ miatt vegyen részvényalapot valaki, csak ha egyébként részvényalapban gondolkodk, akkor célszerű TBSZ-re rakni.

  • Kiszamolo

    Nem maradt ki a MÁK, már vagy hússzor írtam róla és a TBSZ számlájáról is, csak nem lehet minden cikkben mindig mindent újra elmondani. 🙂

  • Laslow

    Eszembe nem jutna banknál nyitni TBSZ-t. A bank egy felesleges láncszem a TBSZ világában. Államkincstár és ügyfél, alapvetően csak e két szereplő kellene legyen. A bank jelenléte csak az ügyfél hozamát csökkenti (számlavezetési díj, később alacsonyabb kamat, ilyen-olyan apróbetűs költségek).

    Furcsállom, hogy nem került megemlítésre a cikkben a közvetlenül a MÁK-nál történő TBSZ nyitás. Nulla költség, Webkincstár, teljes kényelem. Gondot szerintem csak a pénz átutalása okozhat, ld. tranzakciós adó, bár bankkártyás fizetéssel ez is megkerülhető, meg hogy vidéken nehezebben elérhető a kirendeltségük (bár, max. évente 1 alkalommal kell bemenni).

  • kridli

    Tudom, de általában ilyenkor be szoktad linkelni az ilyen cikkeidet, ez most kimaradt 🙂

  • Kiszamolo

    A cikk NEM arról szól, hol lehet, vagy hol érdemes számlát nyitni, hanem számszerűen mennyit nyerünk a kamatadómentességgel.

  • Zabalint

    Ja, de megint csak Erste Netbrokernél a minimum havi számlavezetési díj 250 Ft, amit pdw írt, az a maximum erstés papírok esetében, és ez a 250 minimum nem a TBSZ-re vonatkozik, hanem összes TBSZ (évente lehet 1-et nyitni) + normál értékpapír számlára összesen. Amíg nem voltam 26 éves, addig meg ingyenes volt a számlavezetés, beleértve 2 db. TBSZ-emet is.

    Államkincstárnál meg teljesen ingyenes a számlavezetés.

    Ja és értékpapíros TBSZ-nél az sincs hogy nem kamatos kamat, mivel a kamatok újra befektethetőek.

  • Zabalint

    Hozzáteszem, egyetlen problémás oldala van az értékpapír TBSZ-nek, ha közben mégis kell belőle pénz, nem csak hogy kamatadót kell fizetni, hanem az összes értékpapírt el kell adni, még akkor is ha mondjuk 1 millió kell de 2 milliónyi értékpapír van a számlán. Azaz plusz tranzakciós költség van, hiszen ilyenkor a dolgok menete az, hogy mindent eladsz, minden pénzt leszedsz főszámlára, ami kell, átvezeted vagy felveszed, ami nem kell, abból meg újra megveszed az értékpapírokat, na itt van a tranzakciós költség.

  • supiro

    Elnézést, hogy ennél a bejegyzésnél teszem fel ezt a kérdést, de eddig úgy gondoltam, hogy mindent tudok a TBSZ-ről, azonban a fent hivatkozott, 2012-01-27-én 11:24-kor kelt cikkedben azt írod: “Ezért cserébe kínlódhatunk az adóbevallással és egy adott bankhoz lettünk láncolva közel négy évig és futottuk a hosszú lekötés kockázatát.” Ezek szerint TBSZ normál fenntartásakor (tehát idő előtt nem töröm fel, kivárom a 3, illetve 5 évet) szerepeltetnem kell valamilyen adatot róla az SZJA bevallásomban? Jól értettem? Köszönöm a válaszod!

  • Kiszamolo

    Igen, ugyanis a bank nem fogja levonni a kamatadót, neked kell bevallani és befizetni az adóhivatlanak

  • pdw

    A nyugdijjal kapcsolatban egy megjegyzes: annak is az egyetlen adomentes alternativa aki kulfoldon dolgozik de itthon is tart penzt (ami szerintem igen gyakori). Ugye a ONYP meg NYESZ-re csak akkor jar adokedvezmeny ha van adoalapod, kulonben semmi elonyuk nincs. A TBSZ ezekhez kepest szinte kotottseg nelkuli.

  • Tys

    Most ez komoly?

  • Kiszamolo

    Persze, ezt mindenki tudja. 🙂

    “A számla és a róla lekötött betétek kamatai után a Bank nem von le
    kamatadót. A számla megszüntetésekor/megszűnésekor a kifizetett kamatok utáni adót az ügyfélnek kell feltüntetnie saját személyi jövedelemadó bevallásában, a megszolgált időintervallum figyelembe vételével az
    esetleges kamatadó fizetési kötelezettségének eleget tenni”

  • tip

    Aham, és aki külföldön dolgozik, ergo külföldön adóköteles, annak a külföldi adóhivatal csak úgy elnézi, hogy “offshore” magyar számlán fialjon a pénze? Egyáltalán, adójogilag hogy néz ez ki? A disszidensek új hazájukban szabadon választhatnak kamatadómentességet?

  • Körtefa

    Normál tartásnál? Ezek szerint már az első év után is írni kell valamit az SZJA bevallásba? de mit? a bank nem állít ki róla igazolást, csak ha meg lett szüntetve. nem?

  • Kiszamolo

    A bank nem von le kamatadót. Ha mégis keletkezik kamatadó-fizetési kötelezettség, azt neked kell megtenni. Ez akkor fordul elő, ha 3 év után felmondod, vagy még előtte. Egyedül 5 év után nincs kamatadó, ergó nincs mit bevallani.

  • Körtefa

    Tegyük fel, hogy 5. év végéig tartjuk a TBSZ-ünket. Idő közben akkor kell bevallást csinálni erről (1., 2., 3., 4. évben) vagy nem? Szerintem erre vonatkozott supiro kérdése.

  • Kiszamolo

    nem, hiszen nincs miről (nem keletkezett kamatadó-kötelezettség)

  • Zoltan

    Tisztelt kiszámoló!

    Hogyan jöttek ki a táblázatban szereplő adatok? Ha 1000.000 ft-nak nézem egy évre 6% kamatát, az 60000 ft. Ebből 9600 a kamatadó. Akkor hogyan jött ki önnek, hogy 3 év alatt 5461 ft csak a nyereség???? Inkább 9600×3=28800 ft 3 évre a nyereség alaphangon számlavezetési díj nélkül. Kérem segítsen, hol számoltam rosszul.

  • Kiszamolo

    ugyanis kamatadó mentesség nem jár 3 év után, mindössze 16% helyett 10%-ot kell fizetni.

    Vagyis a teljes haszon a 6% kamatnak a 6%-a (16%-10%) mínusz számlavezetés

  • pdw

    Mi koze van hozza?
    Most is lehet neked ausztriaban meg szlovakiaban bankszamlad (es lekotesed). Meglevo penzrol van szo, nem ujonnan keletkezett jovedelemrol.

  • Avondale

    Brit és svájci rezidens voltam már, a kutya nem foglalkozik a magyar bankszámláddal. Angliában nem kell adóbevallást készíteni, Svájcban kellett, de nem foglalkoztak vele.

  • user

    Van, ahol
    TBSZ: tartós befektetési számla (tehát a bankbetétes)
    TBÉSZ: tartós befektetési értékpapírszámla

  • Tys

    Ez engem is érdekelne!

  • tip

    A kamatjövedelemről van szó, ami többnyire a lakóhely szerinti országban adóköteles, függetlenül a számlavezető bank országától. Aztán ki tudja, jön-e vagyonadó (Cipruson jött).

    A lakóhely szerinti ország törvénye hihetőleg nem ismer olyat, hogy TBSZ. Pláne nem ad kiváltságot bevándorlóknak a sajátjaival szemben.

    Hogy nem törődnek vele, az helyesebben úgy értendő, hogy (még) nem tudnak róla. Mivel számlanyitáskor magyarországi lakóhelyet adtál meg, az adatok nem kerülnek automatikusan a jelenlegi lakóhely szerinti ország adóhivatalához. Az adóbevallásban azonban szokott lenni olyan kérdés, hogy van-e külföldön (onnan nézve Magyarország a külföld) bankszámlád…

  • Bud Fox

    Sok brokercégnél nincs költsége a TBSZ-nek.

  • Bud Fox

    Ami érdekes, hogy a TBSZ osztalékadómentes, míg a NYESZ nem. A TBSZ mindenképp jobban megéri, hiszen kamatadómentes, az osztalékot sem terheli adó, továbbá bármikor változtathatsz a portfóliód összetételén, és ha kell, bármikor hozzá is férhetsz a pénzhez, meggyőződésem hogy nyugdíjcélra is ez a legmegfelelőbb, elvégre 5 év után ha nem kell a pénz ismét nyithatsz TBSZ számlát, mint minden évben az adott befektetési társaságnál. A NYESZ hátránya, h tőkeáttételes ügylet nem nyitható rajta.

  • Bud Fox

    Az Erste broker az egyik legdrágább, ki lehet mondani, amelyik hozzászóló írt róla, az szerepeltette is a költségét, sztem érdemes megemlíteni, hol nincs számlavezetési díj, főleg h addig is a tranzakciókért fizetünk a brókercégnek, hisz előfordul hogy változtatunk a portfólión.

  • pdw

    Viszont a NYESZ-re alapbol 20% hozam jar az eves befizetesre. A TBSZ-re semmi. Ergo ha te itthon tervezed a jovod (eleted vegeig), akkor hulye lennel nem nyitni NYESZ-t.

  • pdw

    Szerintem nem draga annyira. Oke, nyilvan van olcsobb es amig a legjobban fajo h nincsenek ETF-ek, de nem tartom sokkal dragabbnak mint mas bankoknal pl.

  • Kószaferi

    Kedves Kiszámoló,
    Állampapír esetében mi lesz az éves kamatfizetéssel, ha TBSZ számlán van a befektetés? A kamatot fel lehet venni adómentesen? Vagy azt is csak 3-5 év után?

  • Kiszamolo

    nem tudod felvenni, azért is venned kell állampapírt évről-évre

  • Kiszamolo

    kivéve, ha még nem vagy ötvenöt éves, mert bármikor megváltozhatnak a törvények a következő negyven évben.

    Sőt, az államforma is és a pénznem is.

  • Sajtmedve

    Továbbra is gondolkodóba ejtet a Tbsz történet, de például kiváncsi lennék relevanciájára ennek a post-nak tükrében is.
    //kiszamolo.hu/az-okos-ember-es-a-vihar/
    Majd másfél éve még a gyors likviditásra, biztonságos betétlehetőségekre helyezted a hangsúlyt.

    Másképp kérdezek: Szerinted stabilizálódott-e annyira a nemzetközi(magyar) gazdasági helyzet, hogy érdemes legyen hosszabb távokban gondolkodni vagy még mindig a résen levés, rajtra készen levés a legfontosabb? Amúgy én is olvasom a napi gazd. híreket de feltételezem jobban ki tudod (tudjátok) hámozni a lényeget, meg hogy szakadék szélén táncolunk-e még vagy nem…

  • Kiszamolo

    Jelenleg nincs vihar, de ez nem a magyarok érdeme. Ezért a veszély nem múlt el, csak elült a szél.

    Egyébként ennek a cikknek is az a mondanivalója, hogy 3 évre szerintem több a hátránya a TBSZ-nek, mint az előnye.

  • Zabalint

    Ha egyáltalán jövőt tervezel bárhol is, a NYESZ öngyilkosság, mivel bármikor változtathatnak úgy a feltételein, hogy már nem jársz jól vele, esetleg utólag levonják a támogatást, ugyanakkor még jobban megnehezítik a pénzed kivételét. A manyupból kiindulva nem sok jóra lehet számítani. A TBSZ viszont bármikor viszonylag kis fájdalommal (papírok likvidálása) bontható, így ha gáz van, a pénzed biztonságba helyezhető.

  • tip

    Paranoiás vagyok, de szerintem a NYESZ és a TBSZ között legfeljebb fokozatbeli különbség van abban, hogy mennyire nyúlhat hozzá az állam. Ciprus óta tudjuk, hogy a bankbetétekhez is hozzányúlhat, és ezt úgy teszi, hogy ne legyen időd biztonságba menekíteni a pénzedet (másképp nem is lenne értelme). Hat-hét éve a unit-linked biztosításokról gondolták úgy sokan, hogy azt aztán nem lehet elvenni, az adókedvezmény meg adómentesség kőbe van vésve. Azóta tudjuk, hogy mindkettőt elvették. Sajnos amíg a pénzügyi termékeket törvények szabályozzák, a törvényeket meg a politikusok hozzák, addig a politikusoktól is függ a megtakarítás biztonsága. Ha szorít a cipő, onnan vesznek el, ahol a legkisebb ellenállást gyanítják. (Az adórendszer olyan, akár a libatépés: cél a minél több toll, minél kevesebb sziszegés árán.)

  • ihatezoom

    Köszi a blogot, csak mostanában találtam rá.
    Nekem az Ersténél van egy Hozamplázás számlám és ehhez hozzá van kötve 3 TBSZ számla (2010, 2011, 2012), 2013-ast még nem nyitottam. A bank a Hozampláza számlán és a TBSZ számlákon lévő pénzt/állományt egynek veszi. 3m feletti pénz van a számlámon és a havi számlavezetési díj mindennel együtt 300 ft, szerintem nem vészes. Szóval nem TBSZ-enként 300 hanem az összes együtt + a főszámla.

  • Bence

    Tisztelt Kiszámoló!
    Nekem nem világos, hogy miképp jöttek ki a táblázat értékei.
    (Én azt gondolnám, hogy pl 10.000.000 Ft 1 év után 6%-os kamattal + 600.000 Ft nyereséget ér el. 3 év után 3×600.000-et. Ebből lejön utánna a 10% kamat adó és számlavezetési díj, de sokat nem változtatnak a dolgon. Nálad viszont a teljes nyereség 108.000 Ft.)
    Hol gondolkodom rosszul?
    Ha van rá 2 perced kérlek írd le számokkal is a műveleteket.
    Köszönöm

  • Kiszamolo

    összekeverted a kamatot a kamatadóval.

    A kamatadó a kamat 16%-a, vagyis max. ennyit spórolsz.

  • TBSZ manó

    Tetszik a TBSZ. A TBSZ számlán ha jól tudom nem lesz EHO: A TBSZ hátránya, hogy megtakarításra nagyon macerás. Még pár tipp a TBSZ -ről:

    http://szendreiadam.wordpress.com/2013/06/21/tbsz/

  • xkp

    Zoltánhoz és Bencéhez hasonnlóan én is félreértettem a táblázatot és csak most esett le: az abban kiszámolt nyereség csupán a TBSZ-re járó kamatadó mentességből származó haszon ahhoz képest, amit a kamató levonása után nyernénk.

    Lenne egy kérdésem: MÁK-nál vezetett TBSZ (tehát a TBSZ-en tartott, de nem befektetett pénzre járó) kamatát sehol nem találom. Tudna valaki egy aktuális értéket vagy linket?