Az amerikai sajtó (is) tele van a hiperinfláció rémével, mivel szerintük a FED és a többi jegybank "kontrollálatlan" pénzkibocsátása a dollár (és az egyéb devizák) összeomlását fogja elhozni hamarosan. A hírek szerint az apokalipszis már az ajtók előtt áll.
Az emberek ezért vették a fizikai aranyat és menekülnek egyéb értékállónak gondolt eszközökbe.
Ha az amerikai monetáris bázis nagyságát vizsgáljuk, könnyen elkap bennünket is a félelem, hiszen tényleg sokkal magasabb a forgalomban lévő pénz mennyisége:
Azt láthatjuk, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége közel négyszerese a válság előtti mennyiségnek. (A monetáris bázis kicsit leegyszerűsítve a forgalomban lévő készpénz és a jegybanknál lévő banki tartalékok nagysága, népies nevén M0). A megnövekedett mennyiség oka, hogy a FED pénzkibocsátással és kamatcsökkentéssel igyekszik életet lehelni a gazdaságba. Erről kicsit bővebben itt írtam.
Ha elfogadjuk azt az "igazságot", hogy a pénz mennyiségének növekedése azonos árukínálat és forgási sebesség mellett az árak növekedését kell, hogy okozza (MV = PY), akkor minden okunk megvan arra, hogy mi is aggódjunk a hiperinfláció miatt.
A fedezetlen pénznyomtatás bizonyos mértékű inflációt idéz(het) elő. Ha az áremelkedés mértéke elér egy szintet, az emberek már nem akarják egyáltalán megtartani a pénzt, hanem a bizalom elvesztése miatt amilyen hamar csak lehet, elköltik azt, így extrém módon megnő a pénz forgási sebessége (Ez a képletben a "V"). Mivel a kormány késleltetve kapja meg az adót, ami addigra elveszíti az értékét, ezért kénytelen további pénznyomtatással fedezni a hiányt. Ilyenkor összeomlik a rendszer és az árak kontrollálhatatlan vágtázásba kezdenek, ez a hiperinfláció.
Ilyen hiperinfláció volt 1946-ban Magyarországon, 2008-ban Zimbabwében, 1922-ben Németországban, 1949-ben Kínában, 1985-ben Bolíviában, 1994-ben Jugoszláviában, stb.
Egyébként gyakran olvassuk, hogy a FED 1913-as megalakulása óta a dollár elveszítette az értékének a 90%-át, már semmit nem ér, állítsák vissza az aranystandardot és fékezzék meg a FED-et. Nos, valóban, az amerikai átlaginfláció 1913 óta 3,5% évente, de ha megnézzük, milyen jólétben élnek az amerikaiak most és hogyan éltek 1913-ban, nem hiszem, hogy lenne okuk a panaszra az infláció miatt. (Csak zárójelben egyébként: 1971-ig az aranyhoz volt kötve a dollár.)
Ha máris kezdesz aggódni és aranyvásárláson töröd a fejed, jó hírem van a számodra: még soha nem volt hiperinfláció a világon pénznyomtatás miatt.
Az alábbi okok miatt keletkezett hiperinfláció:
- Hatalmas sokk az ellátásban. Az áruk eltűnése a piacról okozta az árak elszállását. Ez legtöbbször háborúk után állt elő, amikor a termelőeszközök megsemmisülése miatt nem volt mivel előállítani az árukat. Ugyanezen hatást válthatja ki politikai rezsimek és diktatúrák ténykedése. A magyar inflációt a háborús pusztítás és a Vörös Hadsereg kezébe került pénznyomtatás okozta, a zimbabwei inflációt a "mezőgazdasági termőterületek átjátszása a haverok kezére" váltotta ki, akik a hozzánemértés miatt összeomlasztották a mezőgazdaságra alapuló gazdaságot. Némileg más volt a helyzet Grúziában, ott a Szovjetunió felbomlása, az energiaellátás drasztikus drágulása és a rubel megszűnése okozta a hiperinflációt. De itt is a fő ok az ellátás összeomlása volt.
- Nagy, külföldi devizában létező államadósság. Ennek kifizetési kényszere a kormányt pénzgyártásra kényszerítheti. Ezt történt Boliviában, amelynek előzménye a nyersanyagárak nyolcvanas évekbeli összeomlása volt.
- Megélhetési szinten élő alkalmazottak. A német hiperinfláció egyik oka az volt, hogy a munkások minimális jövedelemmel rendelkeztek, ezért amikor az importárak nőttek és vele együtt az ingatlanárak, a munkáltatók kénytelenek voltak emelni a fizetéseket, ami szintén hozzájárult a hiperinfláció kialakulásához. (De a fő ok az aranyban fizetendő háborús jóvátétel és a durván deficites külkereskedelmi mérleg volt.)
Minden más esetben háború miatt volt a hiperinfláció, például Jugoszláviában az államháztartás hiánya 3 év alatt 1993-ra a GDP 3%-áról 28%-ra nőtt a háborús kiadások miatt.
Tehát azt láthatjuk, hogy a magas költségvetési hiány és a pénznyomtatás önmagában még soha nem okozott még hiperinflációt, ezek inkább a következményei, mint sem az okai voltak a történelemben a hiperinflációknak.
Ezért alaptalan az ettől való pánik, "ne vegyél mást, csak aranyat és aranybánya részvényeket". Az arany árát már két éve csak az inflációs félelmek tartják magasan, de ez már kevés, folyamatosan csúszik lefelé az árfolyama, miközben az infláció csak nem akar elszabadulni.
Ha egy gazdaság recesszióba kerül, a fő ellenség a defláció lesz. Japánban már lassan 23 éve akarnak inflációt gerjeszteni, de eddig még nem sikerült. (A magyar infláció is főleg csak a gazdasági visszaesés éveiben szelídült elfogadható mértékűre, ezért ennek önmagában annyira még nem kell örülni.)
(Inflációról, deflációról, stagflációról, dezinflációról itt írtam bővebben.)
Természetesen az elképzelhető, hogy nő az infláció a pénzkibocsátás miatt, de önmagában ettől még soha nem dőlt össze a rendszer. A következő képen az amerikai dollár inflációs alakulását láthatjátok.
Amint látható, inflációs szempontból voltak igen kellemetlen időszakok az amerikai dollár történetében, ezért az nem állítható, hogy nem képzelhető el az infláció felerősödése, de összeomlásról beszélni túlzás lenne.
Egy szó, mint száz: felejtsétek el a hiperinflációs félelmeket, nem most fog eljönni a világra a pénzügyi világvége, vagy legalábbis nem a pénzkibocsátás miatt.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.