Hónap: 2015 május

Barbara megkötötte a unit linked biztosítást, majd mint oly sokan, az aláírás után nézett utána a neten, mit is kötött.

Az a kérdése, ha máris megbánta a biztosítás megkötését, mit csinálhat, ha már egyébként is elutalt két havi díjat. Egyáltalán mit írt alá?

Minden biztosítás megkötése két részből áll: a biztosítást kötni szándékozó ajánlatot tesz a biztosítónak, hogy vegye őt be a biztosítási közösségbe, ez az ajánlattevés.

Ez az a sok lapból álló lepedő, amit most aláírt Barbara: a biztosítási ajánlat. Ez nem a biztosító ajánlata, hanem a miénk a biztosító felé.

Ezután 15 napja van a biztosítónak, hogy eldöntse, akarja-e biztosítani az ajánlattevőt.

Nyilván általában akarja, de mondjuk egy kockázati életbiztosításnál ha kiderül, hogy az ajánlattevő túlságosan elhízott, cukorbeteg, esetleg daganata volt gyerekkorában, akkor él az elutasítás lehetőségével a biztosító. Esetleg azt mondja, hogy nem listaáron, hanem 75%-kal magasabb díjjal hajlandó csak bevállalni.

Sajnos volt már arra példa, hogy az autóra cascot kötöttek és egy hét alatt el is lopták az autót, a biztosító pedig élt a 15 napos mérlegelés lehetőségével és mégsem akarta biztosítani a már ellopott autót. (Ezt a kibúvót az új PTK némileg szigorította.)

Ha 15 napon belül nem él a biztosító észrevétellel, a biztosítás létrejön. Erről a biztosító kötvényt bocsát ki (kötvényesítés), aminek átvételét a biztosított az aláírásával igazol.

Ettől az aláírástól számított 30 napig van lehetőség elállni a biztosítástól, ha meggondoltuk magunkat. Tehát nem az ajánlat aláírásától indul a 30 nap, hanem a biztosítási kötvény átvételétől kezdve.

Fontos, hogy egyáltalán valaha is átvettük-e a kötvényt? Ha el sem jutott hozzánk a kötvény soha, mert az ügynök nem hozta ki, csak aláírta helyettünk az ablaküvegre téve egy másik aláírásunkat és átmásolva azt, erre hivatkozhatunk évek múlva is.)

Ha ez a 30 nap alatt visszamondjuk a biztosítást, a befizetett előleget a biztosító visszafizeti, levonva belőle az úgynevezett kötvényesítési költséget, ami nagyságrendileg olyan 10 ezer forint.

Ha nem élünk a jogunkkal, utána viszont vagyonbiztosításoknál (tehát nem életbiztosításoknál) az egész éves díj megilleti a biztosítót, független attól, hogy havi, negyedéves, vagy éves díjat fizetünk. Ezért lehet évente csak egyszer felmondani a kötelezőt, cascot és a lakásbiztosítást is, még pedig legkésőbb 30 nappal a évforduló előtt, írásban.

Unit linked biztosításnál pedig életbe lép a visszavásárlási tábla, ami szerint legtöbbször a második év végéig minden befizetett pénzünket elveszítjük, ha felmondjuk a biztosítást. Ezért a 30 nap után már nem kapjuk vissza a befizetett pénzünket felmondás esetén.

Az elmúlt napokban több olyan megbeszélésem is volt, ahol az ügyfél nagyon biztonsági játékos akart lenni, ezért inkább beérte 1-2%-os hozammal, mintsem a legkisebb kockázatot is vállalja.

Miközben mérsékelt kockázatvállalás mellett is elérhető 3-5% hozam euróban is, high yield bond etf-ekkel, vállalati kötvényekkel, feltörekvő piaci állampapír-alapokkal, REIT-ekkel, stb.

Természetesen nagyon fontos tudnod, hogy mit csinálsz és miért. Ha az egyik kötvényalapnak az átlagos hátralévő futamideje 4 év, a másiknak 12 év, akkor az elsőnek harmadannyira fog esni az értéke, mint a másodiknak, ha elindulnak a kötvényektől elvárt hozamok felfelé. (Ugyanezen oknál fogva hozott a második alap többet az elmúlt években, mint az első, amíg a hozamok lefelé mentek.)

Vagy tisztában kell lenned azzal, hogy a bóvlikötvény alapodban található kötvények mennyire bóvlik. Bóvli a magyar állampapír is, az ukrán is, meg a venezuelai. De azért egy kicsit sem mindegy, melyikkel van tele a kötvényalapod.

A félelmed az eséstől jogos, mert az, hogy esni fog-e az amerikai tőzsde 20%-ot, az nem kérdés, mert biztos fog esni. Csak az a kérdés, hogy holnap, vagy 5 év múlva.

» Read more

A hvg cikke szerint előzetesbe került egy országszerte ismert pénzügyi tanácsadó.

A cikkben említett átverésben egy ügyfelem is érintett volt, sok-sok tízmillió forinttal.

Azért nem tett feljelentést, mert ezt a pénzt elfelejtette leadózni és ezt pontosan tudták a “tanácsadók” is. Amikor megkérdezte, mi lesz a pénzével, emlékeztették is arra, hogy ő többet veszíthet rajta, ha sokat ugrál. Ez már bő féléve mesélte, tehát nem most történt az eset.

Úgyhogy az a 100 milliós kár szerintem a sokszorosa a valóságban, a károsultak nagy része soha nem fog feljelentést tenni.

Csak ezért linkeltem be ezt a cikket, hogy figyelmeztesselek: rengeteg csaló utazik a le nem adózott pénzedre. Brazil és panamai állítólagos ingatlanbefektetéstől kezdve mindenféle trükkel kihúzzák a zsebedből a pénzt, hogy aztán a szemedbe nevessenek.

Pontosan tudják, hogy azért akarod te fű alatt befektetni a pénzed, mert nem mered betenni a bankba, így biztos nem fogsz a rendőrségre menni feljelentést tenni.

Sajnos sok ilyen esetet láttam már és tudom, hogy nagyon sokat fogok még látni.

Sokkal olcsóbb leadóznod a pénzt maximum 30%-os kulccsal, mint csalókra bízni. Keress egy adótanácsadót, vagy nemzetközi adótanácsadót, mit tudsz tenni visszamenőleg a fekete jövedelmeddel.

Most, hogy banki elszámolásról elkezdték kipostázni a leveleket, egymás után kapom az e-maileket hasonló szöveggel:

“Felvettem 10 millió forintot svájci frankban, eddig már kifizettem 6 milliót és még mindig 12 millióval tartozom. Ez rablás.”

“Felvettem 8 milliót forintban, eddig már kifizettem 6 milliót és még mindig 7 milliót követelnek rajtam.”

Amit a kedves levélírók nem értenek és amiből a sok félreértés származik, az a kamat fogalma.

Ha én teszek be pénzt a bankba, nekem jár a kamat, ha kölcsönkérek, én fizetek kamatot.

A kamat a pénz használatának a díja, pont úgy, ahogy a bérleti díj a lakás használatának a díja. Nem mondhatom azt, hogy itt lakom 10 éve, kifizettem már 7,2 milliót bérleti díjra, tehát enyém a lakás háromnegyede. Az a 7,2 millió a lakás bérlése miatti költség, nem “tőketörlesztés”.

» Read more