Ha rettegni akarsz, mindig lesz miért
Az elmúlt napokban több olyan megbeszélésem is volt, ahol az ügyfél nagyon biztonsági játékos akart lenni, ezért inkább beérte 1-2%-os hozammal, mintsem a legkisebb kockázatot is vállalja.
Miközben mérsékelt kockázatvállalás mellett is elérhető 3-5% hozam euróban is, high yield bond etf-ekkel, vállalati kötvényekkel, feltörekvő piaci állampapír-alapokkal, REIT-ekkel, stb.
Természetesen nagyon fontos tudnod, hogy mit csinálsz és miért. Ha az egyik kötvényalapnak az átlagos hátralévő futamideje 4 év, a másiknak 12 év, akkor az elsőnek harmadannyira fog esni az értéke, mint a másodiknak, ha elindulnak a kötvényektől elvárt hozamok felfelé. (Ugyanezen oknál fogva hozott a második alap többet az elmúlt években, mint az első, amíg a hozamok lefelé mentek.)
Vagy tisztában kell lenned azzal, hogy a bóvlikötvény alapodban található kötvények mennyire bóvlik. Bóvli a magyar állampapír is, az ukrán is, meg a venezuelai. De azért egy kicsit sem mindegy, melyikkel van tele a kötvényalapod.
A félelmed az eséstől jogos, mert az, hogy esni fog-e az amerikai tőzsde 20%-ot, az nem kérdés, mert biztos fog esni. Csak az a kérdés, hogy holnap, vagy 5 év múlva.
A kötvényalapok hozamai sem fognak örökké a nulla közelében tanyázni, ha elindulnak felfelé, azon nyilván bukni fogsz. (Emelkedő hozamkörnyezetben a régi, még alacsonyabb kamatokat fizető kötvények értéke logikusan csökken.)
De ha félsz, soha nem lesz alkalmas időpont arra, hogy kicsit is több hozamod legyen, mint a kockázatmentes hozam, ami legtöbbször még az inflációt sem fedezi.
Azt soha nem támogattam, amit a befektetők 95%-a csinál, hogy ész és tudás nélkül fektessünk be valahová, ami éppen divatos, aztán az első 15%-os esésnél vegyünk ki mindent, bukva egy rakás pénzt.
(Csak egy kérdés: ha az ingatlanod ára leesett az elmúlt években, eladtad az ingatlanodat csak ezért? Ha az ingatlanod ára felmegy 15%-ot, eladod a lakásod csak azért, hogy ezt realizáld? Ugye, hogy nem. Akkor a tőzsdén miért adod el a részvényeidet a zuhanás után? Hogy realizáld a veszteséged? Ha emelkedik a részvény ára, miért szállsz ki? Ha kiszállsz, mibe rakod a pénzed? Honnan tudod, hogy az jobb lesz a következő két évben, mintha maradtál volna részvényekben?)
Mindig azt mondtam, hogy amit nem értesz, azt ne piszkáld. Tudod, a KISS elv: Keep it simple, stupid. Ha nem tudod három mondatban elmagyarázni egy 12 évesnek a befektetés lényegét és kockázatait, vagy mert te sem érted, vagy annyira nyakatekert, akkor inkább felejtsd el, abból biztos nem lesz bajod.
De most jön a nagy de:
Nagyon nagy luxus félelemből vagy tudáshiány miatt lemondani a nagyobb hozam lehetőségéről.
Tudod mennyit hoz 10 millió forint 20 év alatt különböző hozamok mellett?
Egy százalék hozamnál lesz 12,2 millió forintod.
Három százalék hozamnál 18 milliód.
Öt százalék hozamnál 26,5 milliód
Hét százaléknál 38,9 milliód
Kilenc százaléknál 56,4 milliód
(Adóktól, költségektől, inflációtól most eltekintünk. De azért gondold végig, hogy 1,5% hozamnál és 2% inflációnál, 22%-os kamatadó mellett egyre szegényebb leszel évről-évre.)
A 3% és a 7% hozam között 21 millió forint a különbség. Csekély 20 év alatt, igen szerénynek mondható 10 milliós befektetés esetén.
Mennyit keresel havonta? Mondjuk 400 ezret? Évi 4,8 milliót? Akkor azon a 4% hozamkülönbségen egy szerény 10 milliós megtakarításon is elbukod az ötéves teljes munkabéredet? Húsz év alatt ötévi munkabéred?
Nem járnál jobban, ha kivennél egy év fizetetlen szabadságot és csak a befektetésekről tanulnál, elméletben és gyakorlatban is?
De.
A jó hír, ezért felesleges egy év szabadságot kivenni, meg tudod ezt tanulni munka mellett is.
A félelmedet a tudáson kívül azzal is legyőzheted, ha kicsi pénzzel elkezdesz befektetni és kibírod, hogy nem veszed ki az első esésnél. Aztán lassan rájössz, hogy úgyis visszamegy.
Szoktam mondani a túl félős ügyfeleknek, hogy menjenek fel mondjuk a finance.yahoo.com-ra és nézzék meg, hogyan állna befektetésük 10-15-20 év távlatában.
Azt mondom nekik, a grafikonon válasszák ki a lehető legrosszabb időpontot, vagyis pont egy nagy esés előtt tegyenek be pénzt elméletben. Aztán nézzék meg, most hol állna a pénzük. (Arra vigyázz, hogy a legtöbb tőzsdeindex és kötvényalap nem számol az osztalékkal és a kamatokkal. Azt még ne felejtsd el hozzáadni.)
Na, annál rosszabbul nem járhattak volna, mint ha a lehető legrosszabbkor léptek volna be. Tehát ha a legrosszabb eset is még elfogadható, miért félsz?
Ha még egy 20%-os esést is kidolgoznak a hozamok pár év alatt, akkor miért aggódsz minden miatt? Lehet, hogy csak 4% hozamod lesz 10 év alatt és nem 9%, ahogy tervezted, de a 4% is több, mint amit most kapsz.
Esni mindig fognak az árfolyamok és rossz hírek mindig lesznek a világban.
Úgyhogy buzdítalak, hogy vegyél egy kis bátorságot és ne utasítsd el elsőre a kockázatosabb dolgokat. Hanem inkább tanulj és először pici pénzt kockáztatva gyakorolj élesben, majd csak később fektess be nagyobb pénzt, amikor már párszor megégeted magad a tanulópénzzel.
Nagyon fontos! Még véletlenül sem azt mondtam, hogy akkor most irány a tőzsde. Azt mondtam, hogy tanulj, ismerkedj a piaccal, kezdd el kicsi pénzzel és amikor már van tudásod és tapasztalatod is, akkor ugorj fejest.
Ez a kockázat valóságos és meg kell tanulni kezelni. De ne engedd, hogy a tudás és a tapasztalat hiánya, esetleg a félelem miatt sokkal kevesebb hozammal beérd, mint amit akár egy mérsékelt kockázat mellett is el tudnál érni.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Habar a fak nem nonek az egig (es a tozsdeindexek sem), a nagy vesztesegeket is le tudtak mindig dolgozni a piacok. Ezert nem szabad minden megtakaritast csak egyfele befektetesbe betenni, de azert parlagon sem lehet hagyni a penzt.
Jelenleg úgy látom, hogy mindennek az alapja az, hogy keress eleget (legalább eleget). Hogy kinek mennyi az elég, az egyénfüggő. Ha nem keresel eleget, keress többet. Ezt persze könnyű mondani, de az is elhangzott többször, hogy az emberek többségének 1) eszébe sem jut az a lehetőség, hogy kereshetne többet is, 2) ha eszébe is jut talán, nem tesz érte semmit.
Ha belegondolunk, abszurd, de bizony az elmúlt 20 évben hosszú távon nézve az akciós bankbetétek (vagy azzal egyenértékű termékek) vagy most az államkötvények egészen jó hozamot adtak, kockázat nélkül. Ez sem mozdította meg a néplelket. Szerintem ennek fő oka, hogy a magyar relatíve keveset takarít meg, ezért viszonylagos verseny volt a pénzért, már tuti hozam mellett is. Illetve mostanában az államkötvények hozama torzítja a piacot.
USA-ban a savings account nem ad szinte semmilyen hozamot, megtakarítást oda nem is tesznek, kialakult egy hozzáállás a kockázatosabb pénzügyi termékek irányába, felvállalva a volatilitást.
A részvénybe, sőt inkább részvényindexbe fektetés feletti mindenféle cucc már csak játék.
Én eléggé sokat olvasok\olvastam a befektetésekről, részvénypiacról. Viszont érdekelne, hogy Ti mit olvastok mit ajánlotok?
Akár magyarul, akár angolul.
Ami nekem nagyon tetszett a Befektetések klasszikusai könyv sorozat, András György könyvei, Draham befektetések értékelés, de ezen kívül eléggé sokat olvastam, de ezek voltak amik nagyon megragadtak.
Az időzítésre meg a Buffet adott egy jó tanácsot, amivel simán lehet verni az alapkezelők 90%-át. Minden évben egyforma összeget kell befektetni S&P 500 ETF-be. Amikor magasak az árak kevés darabot fogsz tudni venni, amikor alacsonyak sok darabok és így az átlagárat alacsonyabb lesz, mint a piaci átlag, mert nagyobb súllyal fognak szerepelni az olcsón vett papírok 🙂
Teljesen reális az a 400 ezer.
De azért aki pl. 25000-ert vett MOL részvényt, az még üldögélhet egy darabig benne, míg nullában lesz.
Bakker, én is mindig ezzel szoktam érvelni, de az esetek csaknem 100%-ában csak azt kapom vissza, hogy az ingatlan az teljesen más. Nem értem miért, de az más. Hát persze, csak azért, mert az épp veled történt meg. De ez igazából az összes “az teljesen más” szituációra igaz szokott lenni.
Mindenki szeretné azt hinni hogy ő okos és beletanulhat a tőzsdézésbe azon túl hogy szimplán kockázatot kezel és kiépít egy jól diverzifikált portfóliót!
Igen, rögtön eladnám, és visszafizetném a forintosított CHF swap-al fedezett CHF elszámolású forintban nyújtott forinthitelt…. Így kb. -14 millió ft-al ki tudnék szállni 🙂
Én pl. utálom az adminisztrációt, és a papírmunkát. Valamint az ideges várakozást, hogy vajon jól csináltam-e, elfogadják-e, válaszolnak-e majd, nem-e basznak-e meg rosszul kerekítettem az összeget, stb.
Most legalább az egyszerűsített adóbevallást megcsinálja a munkáltató, a kamatadót meg levonja és bevallja a bank meg az államkincstár. És nem kell nekem ezzel szarakodnom.
Majd ha az ETÜ-k után is automatikusan von és vall a bróker, akkor bátrabban megyek majd a tőzsdére. Addig is max állampapír.
“Ha még egy 20%-os esést is kidolgoznak a hozamok pár év alatt, akkor miért aggódsz minden miatt? Lehet, hogy csak 4% hozamod lesz 10 év alatt és nem 9%, ahogy tervezted, de a 4% is több, mint amit most kapsz.” – Igen, de azon 10 év alatt lehet a nyugis banki kamat is 5-7-10%, és esetleg megveri a másikat.
Bakker, az ingatlan amelyben laksz az elsősorban nem befektetés !
Nyilván ha valami nagyon-nagyon jó árat ajánlanak érte, akkor elgondolkodom rajta. (“Van az a pénz”..)
A vesémet sem adom el, csak mert jó pénzt fizetnek érte !
Csak ilyen statisztikai kíváncsiság, ha van rá időd.
//kiszamolo.hu/inkabb-hagyd-beken-a-befeketeteseidet/
21/4,8=4,375 évi munkabér lesz bukta, nem 5. De igazából lényegtelen.
Ezzel a gondolatmenettel csak az a baj, hogy jelenleg nagyon sokan gondolkodnak ugyanígy és a piacok az egekben vannak. Ha hirtelen elindulnak a kamatok felfelé még a 0,15% kamatnak is nagyon fogsz örülni ahhoz képest, hogy a részvény és a kötvény piacok egy méreteset fognak zuhanni. 100 éves történelmi periódusban sem nagyon lehet felhozni olyan időszakot, ahol ennyire általánosan alacsonyak voltak a kamatok.
Csak nagyon óvatosan vegyen most bárki is részvényt! 2-10 év múlva valószínűleg azok fognak jobban járni, akik kibírtak 2-3 évet hozam nélkül és utána szálltak be részvényekbe és kötvényekbe.
2015-05-07 at 12:07
Ha ennyire útálod az adminisztrációt és a papírmunkát, hogy még az szja bevallásodat sem tudod megcsinálni, nehogy elkezdjél tőzsdézni még akkor sem, ha a bróker vall be helyetted.
Nagyon sok tanulnivalód van még addig.
És a kockázat? 1999. december 20-én a Dow Jones 30 index értéke 11405 pont volt. 2009. december 28-án 10428 pont. 10 év alatt nem hogy 3% vagy 7% emelkedést nem produkált, de még bukott is…
Főleg, ha belevesszük a 70 évente egyszer esedékes világválság legalját.
Én 15 évet mondtam. Most nézd meg ugyanezt 15 vagy 20 évre és ne felejtsd el az osztalékot sem.
BitCoinnal voltam hasonlokepp, raszantam 10-20 ezret, hogy megismerjem – mondanom sem kell, hogy abbol penz mar sosem lesz, de megismertem a rendszert, adakoztam DogeCoint, stb.
Es ez tetezi a penzugyi vilag: nemreg nyitottam KBC szamlat, rogton vagy 150 oldalnyi szerzodessel es informacioval nyit, aztan landolsz egy irgalmatlanul fapados es gusztustalan oldalon, ahol kapasbol eltevedsz es csak azert mersz kattintani, mert tudod, hogy meg 0 az egyenleged, elrontani nem tudsz semmit 🙂
Pont ezert tetszett a multkori Motif Investment, azon a honlapon 2015-ben ereztem magam, atlathato volt, szines-szagos, jol prezentalt.
Adobevallasba meg inkabb ne is menjunk bele, eddig csak azert nem csinaltam meg, mert mar elore remalmaim vannak attol a szegyenteljesen szar ANYK programtol.
A forinthitel ne induljon felfelé vagy 10 évig, az már bőven jó lenne 🙂
Teljesen reális az a 400 ezer.”
Honnan, hogyan?
Amugy valaki kerdezte, en alapblogot olvasok kiszamolon felul, meg neha a bulvarosodo portfoliot.
Jokor beszallni pedig nem nehez, megnezed a 20 eves grafikonon a 3 nagy hullamot es kiszamolod, egyket ev pontossaggal beloheto a ciklus.
Ez alapjan a S&P500 torteneteben mindig lehet olyan idoszakokat talalni (5 vagy 10 eves intervallumok), amik alapjan semmi hozamot nem lehetett volna egy S&P500-at lekepzo ETF-fel keresni. De azt is lehet latni rajta, hogy az elmult 45 ev adatai alapjan atlagosan kijon belole az eves 10% feletti hozam. En nem azt mondom, hogy nincs vele kockazat, de mivel nem egyosszegu beruhazasrol beszelunk, hanem mondjuk havi egyosszegu megtakaritasokrol, igy az esetleges negativ idoszakokat kiegyenlitik a pozitiv idoszakok. En most felreteszek minden honapban 30 eurot (ez semmi, de jelen pillanatban tobb nem megy) MSCI World ETF-be, remenykedve, hogy majd 30 ev mulva, amikor nyugdijba vonulok, lesz egy keveske megtakaritasom.
Én még a 90-es évek elején kezdtem tőzsdézni, akkor mindenen nyert az ember. Kár, hogy még viszonylag kevés pénzem volt. Aztán egy kis ingatlanozás, amit máig az egyik legjobbnak tartok. Közbe bepaliztak egy UL-re, soha többet nem fognak. Aztán 2009 körül beleültem egy nagy OTP longba, de közben eluntam magam és elkezdtem day tradelni OTP-t. Minden amatőr felejtse el! A longom eredményének nagyrészét elszórtan a klasszikus hibával, ha jó irányt vettem fel, hamar kiszálltam, ha rosszat csak vártam, nem hittem a szememnek.
Ma azt vallom, hogy kell választani egy (vagy több) komoly hátterű, eredményes múltú alapkezelőt, összeállítani egy vérmérséklet szerinti portfóliót, néha esetleg kicsit módosítani és a többit rájuk bízni. Én mérsékelt kockázatvállaló vagyok, kétszámjegyű hozamban reménykedem, de ha megvan 6-8% akkor már nem szomorkodom.
Magyarul olvasson a témában. 🙂
“De azért aki pl. 25000-ert vett MOL részvényt, az még üldögélhet egy darabig benne, míg nullában lesz.”
Én vettem 24080 Ft-ért MOL részvényt, de nem bánom. Ugyanis előtte és azóta is vettem. Az elmúlt 6 évben összesen 136 darabot. A hozamokat beleszámítva a részvényenként elért átlagos reálhozamom 8,1%. Az egy évre vetített reálhozamom a 24080Ft-os részvényen pont -10%, tehát mondhatni szép kis bukta. Viszont van mellette egy csomó plusz 20-30%-os hozammal és a legfrissebb januári vétel 100% fölötti évesített reálhozammal. 🙂
Az idő múlásával persze a kiugróan jó hozamok csökkenni fognak és a bukó is közelíti majd a nullát.
A lényeg, hogy egyik esetben sem tudtam melyik lesz a bukta és melyik a nyerő. Más részvényeket is vettem, MOL az egyik legrosszabb hozammal áll. Most. A jövőt viszont nem tudom. Lehet 1 év múlva ez lesz a legjobb. Tartom mind még vagy 20-30 évig. 🙂
Jelenleg 6 féle részvényem van. Most a Béta piacos német részvényekkel állok legjobban, van amelyikkel éves szinten majd 50% reálhozammal. Tudom nem lesz mindig így.
Viszont van pár darab ELMU részvényem, amivel mínuszban vagyok. Abból mondjuk többet tuti nem veszek, mert a rezsicsökkentés és az állami kiszolgáltatottság miatt elment tőle a kedvem. A többiből viszont vásárolgatok. ETF-en is gondolkodom, de egyelőre még nem vágtam bele, mert nem olyan nagy az összeg. Majd ha már brókercégek közt is diverzifikálni szeretnék.
Nem mondom, hogy minden körülmények közt jó döntésnek fog bizonyulni, amit csinálok. Ellenben várhatóan és átlagosan 3-6%-ot fogok verni az állampapír hozamokra. Remélem.
A tőzsdén és a pénzpiacokon akármennyit is tanulsz, mindig lesznek nálad sokkal jobbak, akik még többet tanulnak, sokkal tehetségesebbek, fajlagos költségeik is sokkal alacsonyabbak.
Ha a kockázat/hozam görbétől el akarsz szakadni, (felfelé) akkor olyan piacokat kell keresni, ahol kevesebben vannak, és azok lehetőleg nem profik.
Benjamin Graham könyvének elolvasása után jöttem rá, hogy sokkal jobbak a lehetőségeim az ingatlanpiacon, mint mint a tőzsdén.
Soros Györgynél és a hozzá hasonlóknál sosem fogok többet tudni a devizapiacról, de szerencsére a bérbe adott budapesti garázsok meg őket nem érdeklik, ezért itt a kockázat/hozam sokkal jobb.
Majdnem írtam erről egy regényt, a lényeg az, hogy ez egy veszélyes gyakorlathoz vezet, a végén a dolgozó általában elbukja mindenét. A tőke szétosztása többfajta teljesen más befektetésbe az ellenszer, de ahhoz meg robotnak kell lenni, hogy vki megtartsa az egyensúlyt, úgyis lesz kedvenc terület. A legnagyobbaknak is van. Szóval az esésekkel óvatosan, sokszor komoly oka van: egy-egy részvény, kötvény, index, teljes értékpapírpiac tokkal-vonóval, egy-egy ország államkötvényei, egy-egy nyersanyag, egy-egy régió, egy-egy iparág, egy-egy deviza: nem csak hogy eshet, de konkrétan lenullázódhat, vagy sok-sok (mondjuk 50) évre befagyhat a tőke.