Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Egyes vélemények szerint London a második legnagyobb magyar város, már ha az ott dolgozó magyarok létszámát tekintjük. Egyre több honfitársunk próbál szerencsét Angliában és tartózkodik ott rövidebb-hosszabb ideig.
Ádám az ő kedvükért összefoglalta a kinti TBSZ-szerű megtakarításról fontos tudnivalókat és egyéb információkat, a cikk további része az ő írása. » Read more
A legtöbb változást igénylő elhatározás legnehezebb lépése a kezdés. Már évek óta tudod, hogy le kellene szokni a dohányzásról, de nincs erőd letenni a cigarettát. Le kellene fogyni 10 kilót, de nincs lelkierőd nekiállni a diétának.
Pedig a kezdeti pár napos szenvedés után már jön a jutalom is magától. El kezded élvezni, hogy jobban kapsz levegőt, hogy nem kell megállni félúton a lépcsőházban, nem füstös minden ruhád, vagy éppen beleférsz a tavaly kihízott kedvenc nadrágodba.
Azonban a jutalomig szenvedésen át vezet az út és sokakat ez tántorít el a kezdéstől és ezért fosztják meg magukat a siker örömétől.
» Read more
A napokban olvastam egy ember okos tanácsát arról, hogyan tudod kordában tartani a vásárlásaidat, hogyan kerüld el azt, hogy felesleges ruhákkal, könyvekkel, kütyükkel, konyhai eszközökkel tömd tele a lakásod.
Az emberünk az amerikai haditengerészetnél szolgált éveken át, ahol minden katonának adott méretű szekrénye volt, csak ott tudta tartani a személyes dolgait.
Ezért ha venni akart valamit, akkor előtte valamit ki kellett selejteznie, mert egész egyszerűen nem tudta volna hová tenni az új szerzeményét. Ha új ruhát akart, vagy egy új könyvet, akkor először ki kellett egyet kukáznia a meglévő ruháiból, vagy könyveiből.
Vajon van-e összefüggés a megtakarítási hajlandóság és a nettó kereset, illetve az életszínvonal között?
A világ egyik leggazdagabb nemzete az Egyesült Államok. Ott egy átlagos házaspár 75 ezer dollárt keres egy évben, ebből megtakarított 2010-ben átlag évi 3.750 dollárt, vagyis a teljes bevétel öt százalékát.
Ez már egy kiugróan jó érték, a 2007-es válság kitörése előtt mindössze évi 750 dollárt sikerült félretenniük. Azonban a 2010-es érték tovább romlott, az OECD felmérése szerint 2012-ben már csak 3,7% volt ez az arány, és idén tovább romlik 2,7%-ra. Hiába, az olcsó hitel meglátszik a megtakarítási hajlandóságon. (A hitelről szóló cikkemben van egy kép is a megtakarítási ráta csökkenéséről.)
A magyarok mintegy 70%-a nem rendelkezik még egy hónapra elegendő megtakarítással sem, miközben nagy részük egy kis odafigyeléssel tudna eltenni pénzt. Megtakarítás nélkül élni nagyon veszélyes, a legkisebb nem várt kiadás is romba dönti a költségvetésünket és beletaszít a hitel-spirálba. Márpedig váratlan kiadás menetrendszerűen van minden ember életében.
Az átlagfizetés Magyarországon nettó 143 ezer forint, azaz egy pár átlag 286 ezer forintot keres. Ennyiből már el lehetne tenni annyit, hogy néhány hónap alatt legalább egy havi bevételünket fedezze. (Vésztartaléknak hat havi megélhetés lenne az igazi.)
Sok szó esett mostanában a megtakarítás szükségességéről, ezért érdemes átnézni, milyen lehetőségek közül választhat az, aki szeretne pénzt gyűjteni.
Milyen elvárásaink vannak a megtakarítási számlával kapcsolatban?
– Ne legyen túl költséges a fenntartása. (Ezért nem veszünk életbiztosítást, erről itt olvashatsz jó sokat.)
– Legyen kötetlen, akár hozzátenni akarok, akár kivenni, megtehessem.
– Már viszonylag kisebb összegtől elérhető legyen.
A blog nagy felfedezettje a CIB Malacpersely, ezért kezdjük ezzel:
Péter rendelt egy írást a teljes magyar kötvénypiacról. 🙂
Azt, hogy mi a kötvény, itt már jól megbeszéltük. Javaslom, olvasd el, ha még nem tetted.
Egy vállalat a tőkeszükségét fedezheti bankhitelből, vagy ha kellően nagy cég, a bankokat megkerülve szerezhet forrást közvetlenül a befektetőktől. Ilyenkor bocsát ki egy cég vállalati kötvényeket.
Magyarországon ez a piac gyerekcipőben sem jár még. Ennek egyik oka a történelmi berendezkedés. Az angolszász világban a tőkepiac jól működik, ott a bankok nem, vagy csak alig vesznek részt a cégek finanszírozásában. Így a befektetni vágyók a megtakarításaikat közvetlenül adhatják kölcsön a cégeknek. Az európai piacon és így a magyar piacon is a bankok közvetítése a domináns, ahol a megtakarítók a pénzüket a bankban helyezik el és a cégek is a bankokhoz fordulnak finanszírozásért.
A másik ok a magyar cégek apró mérete. Alig-alig van olyan cég, amelyik európai értelemben számottevőnek lehet venni. Ilyen cégekbe nagyon kevesen mernének befektetni. Ezen kívül egy kötvénykibocsátás sem két fillér, bizonyos tőkeösszeg alatt egyszerűen nem éri meg a kibocsátás.
Ennek megfelelően a magyar vállalati kötvénypiac párszereplős dolog csak. A bankok által kibocsátott kötvényeken túl (ezeket szokták megvenni a szegény mamák 3 éves bankbetétnek gondolva a kötvényeket) a MOL, az E-STAR, a Business Telekom található meg a kínálatban (A Diákhitel-központ kötvénye inkább közelebb van az állampapírokhoz). Ezeknek az aktuális árfolyamát a Tőzsde honlapján tudjuk nyomon követni itt.
A tőzsdén kívül vehetünk ezekből a papírok az OTC piacon is, ha van privábankárunk/brókerünk, ő tud ebben segíteni.
Az Alteo most bocsátott kötvényt lakossági és intézményi befektetőknek egyaránt. A cégről fontos tudnivalókat az alaptájékoztatóból tudhatunk meg, a kötvényről és a kibocsátásról magáról a feltételekből tájékozódhatunk.
Ez utóbbiba érdemes belenéznünk, mit is látunk egy ilyen feltételekben.
Megtudhatjuk belőle, hogy a cég 2 milliárd forint értékben bocsát ki kötvényt több sorozaton keresztül, a jelenlegi kibocsátás akkor lesz eredményes, ha legalább 50 milliót elér a jegyzés közben összegyűlt ajánlat. Ennek oka, ha mondjuk a cég egy beruházásra gyűjt pénzt és nem jön össze az egész pénz, a részösszeggel nem tud mit kezdeni.A kötvény kibocsátásának a koordinátora az Equilor, ha valaki jegyezni akar, akkor hozzá kell fordulnia.
A 2 milliárdos összeg akkor lesz érdekes, ha majd elemezni akarjuk a céget, hogy érdemes-e rábízni a pénzünk.
Megtudjuk, hogy a kötvény névértéke 10 ezer Ft és 100,1885%-os áron kerül forgalomba, azaz 10.019 Ft-ot fogunk fizetni egy darab kötvényért, ennek ellenére a kamatot mindig a névértékre számítják.
Nyilvános a forgalomba hozatal, azaz bárki jegyezhet a kötvényből, nem csak egy előre meghatározott szűk kör.
A kamatláb 12,37%, ezt minden év augusztus 22-én fizetik ki, a tőkét pedig a futamidő végén adják vissza.
Nagyon fontos információ, hogy a kötvény jellege fedezet nélküli. Ha jelzáloggal fedezett volna, nem is kapnánk rá ekkora kamatot. Mivel fedezetlen kötvény, egy csőd esetén először az állam vinné el az őt illető adókat, a munkavállalók kapnák meg a bérüket és végkielégítéseiket, utána a bankok vinnék a fedezett hiteleiket, aztán jönnénk mi a többi hitelezővel együtt és ha még mindig maradt pénz, akkor kapnának a részvényesek is.
A kötvény dematerizált, ez azt jelenti, hogy nem papír alapon kapjuk meg, csak felírják az értékpapír számlánkra elektronikusan.
Az allokáció kártyaleosztásos, ez azt jelenti, hogy mint egy pakli kártyából minden igénylőnek adnak egy lapot és amikor a sor végére érnek, kezdik elölről, amíg el nem fogy az összes kötvényt. Ilyenkor mindenki ugyanannyi kötvényt kap, függetlenül attól, hogy eredetileg mennyit igényelt. A leosztás lehet még jegyzésarányos, ekkor mindenki a jegyzés során igényelt összegének mondjuk a 57,78%-át kapja meg. A harmadik mód, amikor azt mondják, hogy először például az intézményi befektetők kapják meg az igényüket és ha marad, akkor a lakossági befektetők.
Azt is láthatjuk, hogy a kibocsátás a cégnek kb.1,5-2%-ba kerül.
Na, most már vállalati kötvényt is tudtok jegyezni. 🙂
Azt, hogy megéri-e ebbe a cégbe fektetni, egy másik alkalommal nézzük, az már nagyobb falat, egy komplett vállalatértékelés és mérlegelemzés.
A fent leírtak miatt olyan, hogy vállalati kötvény befektetési alap, nem is igen létezik Magyarországon. A magyar kötvényalapnak hívott befektetési alapok zömét a magyar állampapírok alkotják.
Az amerikai piacon remek vállalati kötvényalapok vannak, külön kis és nagy cégekre, rizikós cégekre és még számtalan módon válogathatunk a kínálatból.
Na, ennyit mára, mentem dolgozni.
Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo
Mai tananyagunk a befektetési alapok lesznek. 🙂
A befektetési alapok a kisemberek tőkéjét gyűjti össze és azt immár nagy tömegben kezeli. Ezzel elvileg kihasználja a nagy pénztömeg előnyeit, illetve szakértő kezekre bízza a pénz kezelését. Mondjuk százezer forintból elég nehéz egy jól diverzifikált részvénycsomagot összevásárolni, hiszen nem egy részvény legkisebb megvásárolható értéke jóval meghaladja a 10-20 ezer forintot. Ezen kívül költséges is lenne egy ilyen kis csomag összevásárolgatása. Ellenben egy befektetési alap sokezer kisember százezer forintjait összegyűjtve már könnyen tud nagy tételben sokféle részvényt vásárolni.
Befektetési alap lehet nyíltvégű és zártvégű is. Erre figyeljünk oda, mert kellemetlen meglepetésben lehet részünk.
Nyíltvégű alapoknál naponta van árfolyam számítás és az alapkezelő vállalja, hogy az adott napi árfolyamon bármilyen tételben vesz, vagy elad befektetési jegyet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha szeretnénk mondjuk 100 ezer forintnyi pénzt felszabadítani a befektetési alapunkból, vagy pont fordítva, ennyit még hozzátenni az ott lévő pénzünkhöz, bármelyik (munka)napon ezt megtehetjük az adott napi áron.
Amire fontos figyelni, hogy mikor teljesül a megbízás. Ezt úgy szokták jelölni, hogy T+ hány nap a teljesülés. Általában pénzpiaci alapnál azonnal teljesül, a legtöbb egyéb alapnál ez T+2, vagy T+3 nap, ahol a T azt a napot jelöli, amikor megadtuk a megbízást. Ingatlanalapnál akár T+90 nap is lehet a teljesülés, ezt vegyük figyelembe!
A másik lehetőség a zártvégű alap. Az ilyen alapnál nincs árfolyam és így visszaváltás sem a lejárat dátumáig, sőt vételi lehetőség sem a jegyzési időszak után, ha ilyen alapból akarunk pénzt kivonni, találnunk kell egy harmadik személyt, aki hajlandó tőlünk megvenni a befektetési jegyünket, általában jó nyomott áron. Rengeteg ilyen alapot találunk a bankokban vehető 3-5 éves befektetési alapok között, főleg a tőkegarantált alapok bírnak ilyen kellemetlen tulajdonsággal. Ha fix futamidőről hallunk, mindig győződjünk meg arról, hogy milyen végű alapról van szó. Ha a bankos kisasszony nem érti a kérdésünket, ne lepődjünk meg rajta, inkább kérjük el az úgynevezett tájékoztatót (ez minden alapnak kötelező kelléke), abból minden kiderül.
Minden befektetési alap más és más! Más a politikája, a célja, a kockázata, stb. Ezért nagyon fontos, hogy pontosan megértsük, hogy milyen alapba akarjuk fektetni a pénzünk (vagy ami gyakran előfordul, milyen alapot akar ránk sózni a tervszámok alatt nyögő banki alkalmazott.)
Tisztázzuk először is azt, milyen futamidőben gondolkodunk. Részvényeket, vagy részvényeket is tartalmazó alapokat csak akkor válasszunk, ha öt év felett akarjuk az alapban tartani a pénzt. Úgynevezett hosszú kötvényeket tartalmazó alapot is kerüljük, ha két év előtt ki akarjuk venni a pénzünk. A tőkegarantált alapokat minden esetben nagy ívben kerüljük el. (hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben). Pénzpiaci alapot csak akkor válasszunk, ha kifejezetten rövid távon gondolkodunk (bővebben itt olvashatsz erről))
Ne csináljuk azt, amit az emberek 98%-a csinál: megnézi az alapok visszamenő teljesítményét és abba rakja a pénzét, amelyik mellett a legnagyobb számot látja. Ezért van az, hogy a kisemberek mindig a kipukkadni készülő lufikba vásárolják magukat és ők szenvedik el a lejtmeneteket, mert mindig a csúcson veszik a papírt, amikor már éppen el kellene adni azt. Aztán itt van még a kockázat kérdése is, hogy miért hozott annyit az adott alap, milyen kockázata van. (Erről hamarosan írok, mert ez a legtöbb embernek homály. Sőt, néhány gazdasági magazinnak csúfolt újságnak is, sajnos.)
Kellene még beszélni a portfolió kialakításáról, hogyan osszuk el a pénzünket lejárat, kockázat és a biztonság figyelembe vételével. Erről is hamarosan tervezek írni. Addig is fogadjuk meg a bölcs angol közmondást: soha ne tartsd az összes tojásodat egy kosárban, bármennyire is vonzónak tűnik az a kosár.
Visszatérve a befektetési alapokhoz: kockázat tekintetében az alábbi típusokkal találkozhatunk (ez egyben kockázati sorrend is): likviditási alap, pénzpiaci alap, rövid kötvény alap (értsd: főleg hamar lejáró kötvényeket tartalmaz, főleg állampapírokat. Kötvényekről bővebben itt olvashatsz), hosszú kötvény alap, kötvénytúlsúlyos alap (például 70% kötvény, 30% részvény), kiegyensúlyozott alap (fele kötvény, fele részvény), részvénytúlsúlyos alap (pl. 70% részvény, 30% kötvény), tiszta részvény alap. Ezen kívül van még ingatlanfejlesztő, ingatlan forgalmazó alap, alapok alapja (azaz más alapokba fektető befektetési alap), abszolút hozamú alap, nyersanyagokba fektető alap és a többi.
Fontos azzal is tisztába lennünk, mi az alap devizaneme. Az, hogy mi forintért, vagy euróért vesszük az alap jegyeit, még nem jelent semmit! Ugyanis ha mondjuk amerikai részvényekbe fektet, de mi forintért vettük, lehet, hogy hozott egy év alatt 10%-ot dollárban, de ha a dollár meg gyengült egy év alatt 12%-ot a forinthoz képest, akkor bizony 2% bukóban vagyunk az év végén. (Persze, ez történhet fordítva is.)
Egy befektetési alap lehet aktívan és passzívan kezelt. Ha passzívan kezelt, akkor az alapkezelő nem akar okosabb lenni a piacnál, egyszerűen megveszi a piacot (mondjuk a BUX index összes részvényét a megadott arányban) és hoz, amennyit hoz. Az aktívan kezelt alapoknál az alapkezelő megpróbál okosabb lenni a piacnál, aztán hol sikerül neki, hol nem. Ami biztos, hogy sokkal nagyobb költséggel dolgozik, mint a passzív alap, hiszen az állandó adásvétel nagyon sokba kerül.
Az alapkezelők szakértelméről itt egy cikk, ami elég lesújtó véleményt mond ki: http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/csunya_osztalyzatot_kaptak_az_alapkezelok.482411.html
A cikk lényege: az alapkezelők semmilyen időtávban nem tudták a piacot megverni, a legjobb esetben is az alapkezelők 60%-a még a benchmarkját sem érte el, azaz annyit sem hozott, mintha mi magunk vettünk volna BUX indexet, vagy magyar állampapír indexet.
(A benchmark az a mutató, amihez az alap méri magát. Mondjuk ha magyar részvényekkel „kereskedik”, akkor logikusan általában a BUX-ot választja referenciaindexnek. De sajnos elég nagy a szabadsága az alapkezelőknek, hogy milyen referenciát választ, ezért jól meg kell nézni, mennyire reális az adott összehasonlítás.)
Költségek:
Na azok vannak szép számmal. Minden alapkezelő keresni akar a munkáján (ez nem meglepő és nem is kell ezért haragudni rájuk), ezért különféle költségeket számol fel a vagyonunk kezeléséért.
A leggyakoribb költségek: alapkezelői díj (jellemzően 1,5-2,5% évente), letétkezelői díj (általában 0,3% évente), felügyeleti díj (0,1%), egyéb költségek (0,5%). Ezeket az összegeket akkor is levonja az alapkezelő, ha negatív hozamot ért el. Azaz ha 10% hozamunk volt, abból kapunk mondjuk 7,5%-ot, ha mínusz 6% volt a hozam, akkor mínusz 8,5% lesz a veszteségünk.
Ez a költség évente terhel minket, fontos átgondolni, ezek mellett is jól járunk-e az alappal. (Ha akarunk borzongani, olvassuk el ebben a cikkben, milyen horror költségei vannak egy-egy alapnak.)
Külön érvágás még a vásárlási/visszaváltási jutalék, ami akár 5% is lehet, attól is függően, hogy közvetlenül az alapkezelőtől vesszük a befektetési jegyet, vagy egy viszonteladótól. Például ha elmegyünk a C. alapkezelő központjába, megkapjuk a saját befektetési jegyüket x% költséggel, ha ugyanazt a C. alapkezelő saját alapját az E. bankban vesszük meg, már felszámolnak nekünk további 3-4%-ot, ami az E. bank jutaléka. Erre figyeljünk, mert már az indulásnál csinálhatunk 9 és fél milliót a 10 millió forintunkból.
Gyakori trükk, hogy a vételnél nincs költség, annál inkább a visszaváltásnál. Úgyhogy legyünk figyelmesek az apróbetűvel. (Ezen kívül nyitnunk kell értékpapír számlát is, ennek is van havonta költsége. Ezt is kalkuláljuk be.)
Végezetül még szólnék a sikerdíjnak nevezett lehúzásról. Ez általában, de nem kizárólagosan az úgynevezett abszolút hozamú (azaz minél nagyobb hozamra törekvő) alapoknál van. Azt mondja az alapkezelő, hogyha a Zmax, vagy Rmax indexnél nagyobb hozamot ér el, akkor az a feletti hozam 10, vagy 20%-a az övé.
Hogy mi ebben a lehúzás? Az, hogy ezek az indexek a relatív biztonságos magyar állampapírok indexei, miközben az alapkezelő veszélyes manővereket folytat a pénzünkkel a nagy hozam reményében (a mi kockázatunkra, a mi pénzünkkel). Rossz esetben az egészet el is bukhatjuk. Miénk a teljes rizikó, de az állampapír hozam feletti hozamból az alapkezelő leveszi a maga sápját. Ha mínusz 25%-ot csinál? Hát, akkor így jártál, ilyenkor nem siet kipótolni a veszteségedet. Mintha én azt mondanám, add ide a vagyonod, elviszem a kaszinóba, ha elbukom, hát elbukom, de ha 6%-nál többet nyerek, az ötöde az enyém. Mégis vannak emberek, akik odaadják a pénzüket ilyen feltételek mellett is. (Félreértés elkerülése miatt: nem minden alap ilyen kockázatos és nem minden alapnál van sikerdíj. De erre is figyeljünk.)
Akkor mi a végső konklúzió? Rosszak a befektetési alapok? Egyáltalán nem, főleg, ha pici pénzzel akarunk mondjuk távol-keleti részvényeket venni. Ezt a legegyszerűbben befektetési alapon keresztül tudjuk megtenni. A rengeteg befektetési alap között valószínűleg találunk a kockázati hajlandóságunknak, befektetési időtávunknak megfelelőt. Tehát sok embernek kifejezetten jók a befektetési alapok.
De! Sokszor felesleges kifizetnünk az alapok gyakran magas költségeit, például állampapírba mi is tudunk fektetni magunktól, különféle lejáratú papírokat véve. Persze nem árt tudni, hogy mit miért csinálunk.
Ezen kívül győződjünk meg arról, hogy milyen költségeket terhelnek ránk. 5% vételi jutalékot és 3% egyéb éves költséget nehéz kitermelni egy év alatt, ha csak annyira akarjuk befektetni a pénzünk. Akkor inkább felejtsük el az alapokat..
Na, jó hosszú bejegyzés lett, sok minden kimaradt belőle, de remélem, most már sokan jobban értik a befektetési alapokat.
Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo
Többetek megkeresett az elmúlt napokban személyes tanácsadást kérve (Ezúton is köszönöm a bizalmat). Ezért gondoltam, hogy pár alapdolgot leírok a takarékoskodásról.
Előre szólok hosszú lesz, de remélem, hasznos is.
Milyen célból kell takarékoskodni? Nagyon sok magyarnak nincs tartaléka, egyik hónapról a másikra él. Ebben az a szomorú, hogy még azok is, akik egyébként gond nélkül el tudnánk tenni akár komoly összeget is havonta.
Amit mindig megkérdezek az ügyfelektől és te is kérdezd meg most magadtól: ha havonta 20 ezer forinttal kevesebbet keresnél, mint eddig, megélnél-e belőle (mondjuk kirúgnak és új állást kellene nézned, ami kevesebbet fizet)? A válasz az emberek 90%-ánál, hogy igen. Kevesebb lenne a McDonald’s, az olcsóbb sonkát kellene választani és a sportcipőből is jó lenne egy tízessel olcsóbb, de a legtöbben egy kis nadrágszíj összehúzással kijönnének a kevesebb fizetésből is.
Azaz havi (további) húszezret gond nélkül félre tudnál tenni. Hogy ez elég-e, később még megnézzük.
A második, ahol sokat spórolhatsz, hogy átnézed a rezsiköltséged. Az egyik vállalkozó ügyfelemnek egy réges-régi internetszerződése volt, valami havi 8 ezret fizetett, miközben rengeteg ajánlat volt ennek a feléért. De ő túl elfoglalt volt, hogy új szolgáltatót keressen. Megkérdeztem, hogy 96 ezer forintért szakítana-e erre időt? Merthogy ennyibe került neki az elfoglaltsága az elmúlt két évben és ugyanennyibe fog kerülni a következő kettőben is. Te mennyit fizetsz internetre, mobiltelefonra, gázra, villanyra? Egyáltalán tudod-e? Ha csak havi 3 ezret tudsz spórolni egy olcsóbb mobilcsomaggal, azzal, hogy nem hagyod a tévét stand by állapotban, hogy kihúzod a mobiltöltőt, amikor éppen nem használod és a többi, az már 36 ezer forint évente.
Árulok nulla forintos bankszámlát, ami tényleg nulla forintos (havi díj, utalási díj, kártyadíj, stb. mind nulla forint) és már 75 ezer forintos jövedelemtől elérhető. Ezen egy átlagember évi 12-15 ezret gond nélkül spórolna, vagy akár többet is (egyszer add össze egy bankszámlád költségeid, ne felejtsd a 2-5 ezer forintos éves kártyadíjat sem). Szerintetek egy 50 fős cégnél hány ember vált erre a csomagra? Elárulom: 4-5 fő. A többi lustaságból és kényelemszeretetből meg sem mozdul. Te hogyan döntenél? (A reklám helye: ha érdekel a cégednél legalább öt főt ez a csomag, írj egy e-mailt 🙂 )
A harmadik kötelező gyakorlat, hogy vezeted az ÖSSZES kiadásod, legalább három hónapig (bár akár rá is szokhatsz). Nagyon meg fogsz lepődni, ígérem neked. Vajon napi két 250 Ft-os capuccino a vállalati büfében mennyibe kerül egy év alatt? 273 munkanappal pontosan 136.500 Ft-ba. A két kisüveges kóla ugyanennyi, a napi doboz cigi 500 forintjával 182.500 Ft évi kiadást jelent. Ez a három tétel több, mint 400 ezer forint évente. De ha az ebéden spórolsz napi kétszázat, az utazáson akármennyit, az mind-mind talált pénz. Szoktam javasolni, hogy az élelmiszerre költött pénzt is válasszák külön a rendes ételekre (kenyér, felvágott, ebéd, stb.) és a “junk food”-ra (chips, csoki, üdítő, hamburger, fagyi és egyéb felesleges ételek) Ne felejts el MINDENT felírni, a 120 forintos rágót és a 200 forintos parkolást sem. Erre vannak jó programok még a legbutább mobiltelefonra is.
Negyedik gyakorlat: fékezd meg a vágyaidat. Ne akarj mindent most. Csak egy példa: az Ipadért meg a Galaxy Tabért sokan kiadtak 220-240 ezer forintot, egy évvel később 100-120 ezerért dobálják az emberek után. És még mindig kérdés, tényleg szükséged van-e rá? Vedd meg a tavalyi sztárokat féláron, az ideieket ráérsz jövőre is.
Ötödik terület: ne növeld az életszínvonalad a kereseteddel együtt. Az emberek 90%-a boldog lett volna tíz éve, ha annyit keresne, mint most (reál értékben is, nem csak nominálisan), mégis, ugyanúgy nincs tartaléka, mint akkor se volt. Miért? Mert egyre drágább nyaralásokra költötte a pénzt, muszáj volt újabb és nagyobb autót vennie és nehogymá’ továbbra is ilyen kis lakásba lakjon tovább. És egyre több hitelnek egyre nagyobb súlyát nyögi az ilyen ember.
Fontos figyelmeztetés: soha ne vetítsd ki a jelent a jövőre, ne számolj előre a jövő bevételeivel.. Ha ma van egy jól fizető állásod, nem biztos, hogy lesz két év múlva is. Ha ma jól megy a céged, nem biztos, hogy holnap is így lesz. Mondok mindkettőre egy-egy példát: az egyik ügyfelemnek jól menő hallókészülék boltjai voltak, egy Budapesten, egy vidéken. A havi forgalom csak a budapesti boltban 25 millió körül volt. Úgy gondolta, megengedhet magának, egy lízingelt Mercedest és egy kis egyéb luxust. Aztán egyik napról a másikra a TB nem támogatta a hallókészülékeket 90%-osan, így senki nem akart méregdrága digitális készüléket. A havi forgalma szó szerint napok alatt 3 millióra esett vissza, miközben minden kiadása maradt a régi (bérleti díj, alkalmazottak, a Mercedes lízingdíja, stb.)
Egy másik ügyfél jól menő középvezető volt, 700 ezres fizetéssel, túl az ötvenen. Úgy érezte, megengedheti magának az úszómedencét és az egyéb drága dolgokat. Egyik napról a másikra eladták egy külföldi tulajdonosnak a céget, aki az összes vezetői állásba a saját embereit ültette (logikusan). Az emberünk ott maradt munka és pénz nélkül, nagyon hosszú ideig nem talált másik munkát. (Mert bérelvárásai természetesen voltak) Neki sem volt tartaléka.
Egyébként gyakran megdöbbenek, amikor látom, hogy nagyon jól kereső emberek vezető állásban nyakig el vannak adósodva. Teljesen kihasznált milliós hitelkeret plusz hitelkártya, miközben látom a bankban, hogy 7-8-900 ezer forintokat keres havonta. Ez a felelőtlenség és a teljes pénzügyi butaság.
Apropó, hitel: a hitel nem más, mint a jövendő bevételeid előre eladása, nagyon nyomasztó kamatterhek mellett. Amit sokan nem értenek: A HITEL SOHA NEM OLD MEG SEMMIT! Ha keveset keresel, ha nincs pénzed rendes autóra, ha nem jössz ki a fizetésedből, a hitel nem megoldást ad, hanem még mélyebb verembe taszít, mert ezután még a kamatokat is fizetned kell. A megoldás, hogy a bevételeid növeled és a kiadásaidat csökkented, nem pedig az, hogy a hiányt hitellel látszólag elfeded, miközben még nagyobb hiányt teremtesz.
Akkor hogyan tudsz spórolni?
A legelső lépés az egészséges pénzügyek felé, hogy hat havi megélhetésünknek megfelelő összeget félreteszünk bankbetétbe. Ez szent tehén, ebből nem festjük ki a konyhát, nem megyünk el nyaralni, soha nem költjük semmire. Miért van erre szükség? Mert bármikor előfordulhat, hogy elveszíted a munkád, vagy átmenetileg az egészséged. Ezt a pénzt akkor kell felhasználnod. Ostoba úr, nyakában a lakáshitel törlesztőjével, a rezsivel és a család megélhetésével kénytelen a legelső rosszul fizetett állást elvállalni, mert napról napra jobban szorul a pénzügyi hurok a nyaka körül. Te, aki bölcs vagy, nyugodtan pályázgathatsz a legjobb állásokra és megmondhatod a rossz munkát/fizetést ajánló munkaadóknak, hogy szerinted a te munkád és szaktudásod ennél többet ér. Könnyen válogathatsz, ha hat havi tartalék van mögötted.
A második lépés, hogy megszabadulsz minden hiteledtől. Mert annak nincs sok értelme, hogy fizetsz a bankodnak 10-20-30% kamatot, miközben kapsz ugyanattól a banktól 6% mínusz kamatadónyi kamatot a pénzedre. Ha erre nem vagy képes, igyekezz a drága hiteleket olcsóbbra váltani (hitelkártya-hitelt személyi kölcsönre, személyi kölcsönt szabadfelhasználású jelzálog-hitelre, stb.)
Ha ezzel a kettővel megvagy, vizsgáld meg, milyen egyéb célból kell takarékoskodnod. Gyereked életkezdése, nyugdíj, új autó, lakásfelújítás, általános tartalék, stb.
Ezzel elérkeztünk a „mennyit is kellene elraknom havonta” kérdéshez. A válasz egyszerű: oszd vissza a felismert szükségedet. Pl. másik autó öt év múlva 2 millió forint. Az évi 400 ezer forint, havi 33 ezer forint. Nyugdíj-kiegészítés 30 év múlva havi 40 ezer forint. Ha átlagban 15 évig élsz még nyugdíjasként, akkor havi 20 ezret kell erre eltenned, ha még 30 éved van hátra. Gyereknek 5 millió 12 év múlva, stb, stb. (Megjegyzés: mivel az infláció és az elérhető hozam durván kiegyenlíti egymást, ezért számolhatunk jelenlegi értékben is, amit hoz a megtakarítás, megeszi az infláció. De aki akarja, cifrázhatja, nyugodtan kalkuláljon mindenféle hozammal és inflációval.)
Ezeket összeadva, kijön egy ütős összeg, mondjuk havi 80-90 ezer forint. Az egészben az a legdurvább, hogy tényleg mindre szükséged van. Ilyenkor azt mondom az ügyfeleknek, hogy mivel erre az összegre szükségük van, tegyék el mindet. Persze, akkor nem lesz elég a fizetésük, de pont ez a célom, hogy ráébresszem őket, hogy egész egyszerűen túl keveset keresnek. Nagyon sok ember elmegy dolgozni havi 120-140 ezer forintért, azért dolgozik, hogy tudjon enni és azért eszik, hogy tudjon dolgozni. Ennek így nem sok értelme van. De ha ebből a pénzből elrak havi 80 ezret, akkor már nem fog kijönni a maradékból, ezért el kell kezdenie gondolkodni, hogyan tudna továbblépni. Vállaljon gitároktatást délutánonként? Tanuljon meg normálisan angolul, hogy jobb állást kapjon? Vagy bármi, ami kimozdítja a jelenlegi vegetálásból.
A másik: akármennyit is teszel el havonta, ha nem fáj, ha nem érzed a hiányát, akkor egész egyszerűen túl keveset teszel el. Akkor csak a feleslegedből spórolsz egy keveset. Havonta egy marék apró 10 év múlva is csak egy marék apró lesz.
Sokan tesznek el havi 5-6 ezer forintot és boldogok, hogy spórolnak. Havi 5 ezer forint egy év alatt évi 60 ezer, tíz év alatt 600 ezer. Az mire elég?! A 3 ezer forintos önkéntes nyugdíjpénztár is csak önbecsapás.
Akartam még arról írni, hogy amit elteszel, mibe tedd, de ez már legyen egy következő cikk.
Válaszolva néhány kommentre, pár dolgot szeretnék tisztázni:
– Keveset keresni nem bűn, de nem is áldás. Igenis tovább kell lépni. Ha kell, be kell esti iskolába iratkozni, vagy nyelvet kell tanulni, esetleg egy jó vállalkozást kell elindítani, első körben munka mellett. Sokan panaszkodnak, hogy milyen keveset keresnek, de ha megkérdezed, mit csinált az elmúlt öt évben, hogy ez megváltozzon, kiderül, hogy semmit. Pedig egy jó angol nyelvkönyvet a könyvtárból ingyen kivehetsz, vagy használtan CD-vel együtt megveszel 3 ezer Ft-ért. A főiskola az első diplomáig ingyenes. Úgyhogy a tanulás nem pénzkérdés, hanem elhatározás kérdése csak.
– A takarékoskodás nem egyenlő a garasoskodással. A Bibliában kétféle tizedet kellett fizetni. Az egyik ment az állam fenntartására, a másik tizedet szó szerint el kellett verniük. Ételre, italra, lakomára kellett költeni, hogy az ember élvezze azt az áldást, amit Isten adott neki, hogy felvidámodjon a lelkük az egész éves munka után. Mai kifejezéssel, el kellett menniük nyaralni két hétre. És ez kötelező törvény volt, nem szabadon választott program. Akit érdekel, elolvashatja itt: biblia.hit.hu/bible/21/DEU/14/22#v22 Mert ha valaki egész életében csak garasoskodik, megkeseredik.
– Eltenni havi ötezret még mindig jobb, mint mindent elverni. Viszont nézz szembe a tényekkel, mennyi lesz havi ötezer forint tíz év múlva. Fedezi-e a szükségeidet? Ha nem, akkor gondold át, hogyan tudnál többet eltenni.
– Volt, aki kifogásolta, hogy azt írom, hogy annyit tegyen el, amennyi már fáj. Természetesen nem mazohizmusra gondolok, és nem is arra, hogy tegyél el annyit, hogy már cipőre se teljen. Viszont annyit tegyél el, hogy hiányod keletkezzen, hogy át kelljen alakítanod a kiadásaidat, hogy kigyere a maradék pénzből.
– Volt, aki a havi 80 ezret sokallta. Ez sajnos egyszerű matematika, összeadom a nyugdíjra szükséges 30 ezret, az autó cseréjéhez szükséges 33 ezret és a gyereknek szánt 27 ezret. Mondd meg, melyikre nincs ebből szükséged? Ha van olyan, csökkentheted a havi takarékoskodást. Egyébként meg a kiadásaid kell csökkenteni és a bevételeidet növelni, más megoldás nincs.
Várom a témajavaslatokat továbbra is.
Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo
Arra gondoltam, folytatva az oktató sorozatot, most írok egy bejegyzést a kötvényről.
Egyszerre akarok egyszerűen írni és kicsit mélyebben is. Mindenki olvassa addig, ameddig érdekli. 🙂
A kötvény hivatalos neve “hitelviszonyt megtestesítő értékpapír” Azaz amikor kötvényt veszünk, valakinek kölcsönadunk pénzt, aki azt vállalja, hogy a lejáratkor visszafizeti a teljes tőkét, valamint a megegyezés szerinti időpont(ok)ban kamatot fizet. » Read more
A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló megszületett, ennek a cikknek elolvasása után azt is olvasd el: Lakástakarékpénztári összefoglaló.
Szinte mindenki hallott már a lakástakarék-pénztárról (LTP), ahol évi 30% állami támogatást kapunk a befizetett pénzünkre (de maximum fejenként havi 20 ezer Ft után), ha azt a futamidő végén lakáscélra használjuk fel. Ez lehet lakásvásárlás, lakáshitel-(elő)törlesztés, vagy meglévő lakás felújítása.
Bárki kiszámíthatja, hogy ez ajándék pénz az államtól, amit kár nem igénybe venni. Sőt, mindezt kamatadó-mentesen.
Bár nem akarok elmenni pénzügyi tanácsadó irányba a blogomon, a köz unszolására mégis egy kicsit kénytelen vagyok.
A unit linked életbiztosítás és a tőkegarantált alapok után vesézzünk ki egy újabb versenyzőt,
az egyösszegű életbiztosítást.
A cikkben a hosszú futamidejű (3-5 éves) tőkevédett alapokról van szó. A pénzpiaci alapokat, amelyek főleg bankbetétbe helyezik a pénzt, szintén szokták tőkevédettnek hívni. Persze ehhez túl nagy bátorság nem kell, hiszen senki nem látott még negatív banki betéti kamatokat. De a cikk nem a pénzpiaci alapokról szól. A pénzpiaci alapokról itt írtam.
Ha bemegyünk egy bankfiókba, aligha ússzuk meg, hogy megpróbáljanak ránkbeszélni egy tőkegarantált vagy tőkevédett alapot.
Ha elolvassuk a szép színes tájékoztatókat, egyből kedvet kapunk arra, hogy belefektessük valamelyikbe az összes pénzünket. Tőkegarancia mellett részesülhetünk például a távolkeleti piacok részvényemelkedéséből. Azaz miénk a haszon, ha meg bukta van, akkor véd minket a tőkevédelem. » Read more
