Az a ritka alkalom van, hogy a feleségem későn jön haza, a gyereket is sikerült ágyba dugnom háromnegyed órányi édes üvöltés után, úgyhogy arra gondoltam, hogy megírom a posztot a nyugdíj-megtakarításról, mert úgysem hagytok addig nyugton, amíg el nem készülök vele. 🙂
Hogy mekkora a gond a nyugdíjrendszerrel, azt jól megírtam már itt. Ha még nem olvastad, kezdd azzal a cikkel, mert csak utalni fogok az ott elhangzottakra.
Röviden a lényeg: az állami piramis játék-jellegű nyugdíjrendszer (kicsit tudományosabban: felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszer), ahol az új belépők befizetéseiből fizetik a régi tagok nyugdíjait, nem fenntartható. Úgyhogy úgy fogunk járni, mint a viccbeli cimbalmos, akinek ugyan jár a fellépti díjból, csak sajnos már nem jut.
Ezért arra vagyunk kényszerülve, hogy magunkról gondoskodjunk.
Kezdjük az egyszerűbb részével, a mennyit problémával. Egy kérdés: ha harminc éves vagy, akkor szerinted korai elkezdeni gyűjteni a nyugdíjra? A legtöbb ügyfelem szerint igen. Matekoljunk egy kicsit: van még 35 éved a nyugdíjig. A statisztikák szerint, ha megéled a nyugdíjkorhatárt (a férfiak harmada nem éli meg), akkor utána még 15 évig élsz. Tehát 35 éved van arra, hogy összegyűjts annyit, ami elég 15 évre. Ha feltételezzük, hogy a kapott kamat és az infláció kioltják egymás hatását, akkor számolhatunk mai árakon. Ha elraksz minden hónapban mai értéken 30 ezer forintot (azaz jövőre 31,5 ezret, két év múlva 33 ezret, három év múlva 34,7 ezer forintot és így tovább), akkor ezzel azt biztosítod, hogy nyugdíjas korodban 70 ezer forintod lesz egy hónapra mai értéken. (Persze ezt az összeget akkor 5 százalékos éves infláció mellett már 386 ezer forintnak fogják hívni, de ugyanannyi parízert fognak érte adni, mint ma 70 ezer forintért. De ezt nektek, régi blog- olvasóknak már nem kell magyaráznom. 🙂 )
Na tehát, ha elég 70 ezer egy hónapra, kezdj el elrakni havi 30 ezret még ma. Ha 45 évesen kezded el, akkor már 52.500 Ft-tal kell kezdened, 55 évesen 105 ezerrel, ha 25 éves korodban nekiállsz, elég 26.500 Ft.
Asszem ezzel megbeszéltük, hogy senkinek nem korai és a havi 30 ezer egyáltalán nem sok.
Akkor térjünk át a miként témakörre.
Nyugdíjra háromféleképpen gyűjthetünk.
Az első, hogy nem cimkézzük a pénzt, hanem egész egyszerűen minden hónapban megtakarítunk, amit csak lehet, így lesz pénz nyugdíjas korban is. Ez a legtöbb embernek nem megy, de ha az ember például jól házasodik és sváb lányt vesz el, ezzel nem lesz gondja. Én így cselekedtem, úgyhogy gond letudva. 🙂
A másik, hogy dedikáltan nyugdíj-megtakarításra való, államilag támogatott lehetőséget veszünk igénybe. Ezzel kapcsolatban én attól tartok, hogy mivel az állam nem lesz képes nyugdíjat fizetni mindenkinek, nagy örömmel lerázza majd magáról azokat, akikről tudja, hogy van megtakarítása. Valami olyan szöveggel, hogy én évekig támogattam 20%-kal a nyugdíjcélú megtakarításod és különben is van 5 milliód az önkéntes nyugdíjszámládon, engedd, hogy azokon segítsek, akinek semmije nincs.
A másik gond, hogy a nyugdíj-előtakarékossághoz nem lehet hozzányúlni nyugdíj előtt, de semmi nem garantálja, hogy az állam nem változtatja meg a feltételeket bármikor. Így pedig elég nehéz 20-30 évre tervezni.
Ennyi lelkesítő rábeszélés után nézzük, milyen lehetőségeink vannak: 🙂
NYESZ, azaz Nyugdíj-előtakarékossági számla
Ez tulajdonképpen egy speciális értékpapír-számla. A számlavezetés díja a legtöbb bankban megegyezik az értékpapír-számlák díjával, azaz a kezelt állomány 0,11%, de minimum 2.000 Ft/év, vagy ehhez hasonló nagyságrend.
Annyiban speciális, hogy csak befizetni tudunk, ha meg akarnánk szüntetni nyugdíjba vonulásunk, de minimum 3 év előtt, akkor az itt található teljes összegre SZJA-t és EHO-t is kell fizetünk, ami azért elég combos érvágás. Tehát fogalmazzunk úgy, hogy nem megszüntethető nyugdíjazásunk előtt, csak az összeg közel felének az elvesztése árán.
Amiért szeretjük, az az állami adójóváírás, az adott évben befizetett összeg 20%-a, de maximum 100 ezer forint, illetve 130 ezer, ha 2020-ig elérjük a nyugdíj-korhatárt. Azoknak, akik lusták számolni: évente maximum 500 ezret érdemes itt elhelyezni, azaz havi szűk 42 ezret. (Persze lehet egy összegben is, akár december 31.-én is.). A számlán elért hozam kamatadó-mentes is, kivéve a részvények osztaléka. (Hogy az miért nem? Passz.)
Az adójóváírást nem kapjuk meg, hanem hozzácsapják a számlánkhoz.
Ami sokaknak nem világos: az első évben a plusz 20% adójóváírás plusz 20% hozamot is jelent, de ez az arány százalékosan évről-évre csökken, ha már benn van 15 milliónk, a plusz 100 ezer éves adó-visszatérítés már csak 0,66%-kal növeli az éves hozamunkat. Ekkor már nem olyan nagy hanyatt esés a 20%, de maximum 100 ezer forintos adó-jóváírás.
Ami szimpatikus még benne, hogy bár ki nem vehetünk belőle pénzt, de a portfoliónkat szabadon variálhatjuk benne, vehetünk és eladhatunk értékpapírokat, befektetési jegyeket, vagy a BÉT-en forgalmazott részvényeket is. Persze az átrendezésnek a költségeit (adásvételi jutalék) mi álljuk. Tehát egy kis ésszel egész ügyes kis portfoliót képezhetünk.
A legszebb, hogy nyugdíjasok is nyithatnak ilyet, persze ők nem tudnak igénybe venni jövedelemadó-visszatérítést, hiszen nem adóznak, de 3 év után kamatadó-mentesen vehetik ki a pénzük.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Egy újabb módja az előtakarékosságnak, szintén adó-visszatérítéssel (20%, maximum évi 100 ezer, vagy egészségpénztárral együtt 120 ezer, 2020 előtt nyugdíjba vonulóknál maximum 130 ezer. Ezek az összegek függetlenek a NYESZ-nél igénybe vehető összegtől, így akár évi 200 ezret is igénybe vehetünk, már ha befizetünk évi egymilliót a két helyre és fizetünk egyáltalán ennyi adót egy évben.)
(Figyelem, az önkéntes nyugdíjpéntárnak semmi köze a nemrég majdnem megszüntetett magánnyugdíj-pénztárakhoz!)
Az ÖNYP-nél nem mi fektetjük be a pénzt, mi csak választhatunk, hogy melyik portfolió-csomagot választjuk (konzervatív, dinamikus, stb.)
A 10. év után a hozamokat felvehetjük adómentesen, de a tőkénket nem, csak ha nyugdíjba vonultunk. 2007.12.31 után csak akkor vehetjük ki a tőkét adómentesen a nyugdíjba-vonulás előtt, ha már legalább 20 éve benn van. Ellenkező esetben SZJA-t és EHO-t kell fizetnünk.
Az éves befizetésünk 120 ezer forint alatti részének 6%-a költség, illetve az évi 120 ezer feletti rész 2,5%-a. Ez a rész sajnos megy a levesbe. (Ez cégenként változó, de a költségek mellett figyeljük az eddig elért hozamot is!)
Amennyiben nem akarjuk a fenti kötöttségeket és cserébe lemondunk az adójóváírás lehetőségéről, még mindig köthetünk életbiztosítást. Persze nem akármelyiket, mert az életbiztosítások zöme egy méregdrága szutyok. (Olvasd el ezt és ezt.)
Ne kíméljetek a kérdésekkel, kommentekkel.
Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo
