Tag Archives: nyugdíj

Egy kis jövőkép a nyugdíjakról

Preocupada ajánlott egy cikket, ami a kisjövedelmű dél-koreai nyugdíjasok mindennapjairól szól. A cikk, illetve pontosabban egy ottani blognak a posztja leírja, hogyan él a dél-koreai nyugdíjasok egy igen jelentős része. Dél-Korea mindössze a GDP 1,7%-át költi a nyugdíjasokra, szemben a cikkben említett túl bőkezű Japán közel 9%-ával, vagy a még bőkezűbb magyar 11%-kal.

Ennek egyik eredménye, hogy a koreai államadósság csak 35,8% a GDP arányában, a magyar 84%, a japán egyenesen 227,2%.

A koreai költségvetés 0,7%-os pluszban zárt, a magyar 2,9%-os mínuszban, a japán 8,2%-os mínuszban.

Olvasd tovább

Share

A nyugdíjrendszer múltja és jövője

Magyarország legnagyobb problémája, hogy a szocializmusból örökölt, az állam méreteihez képest brutális mértékű jóléti kiadásokat egyetlen kormány sem merte még érdemben csökkenteni.

A magyar állami újraelosztás mértéke 30-40%-kal haladja meg a szomszédos államok hasonló adatait, a lehető legegyszerűbben fogalmazva, ennyivel több adót kell idehaza fizetned.( Egy átlagos magyar honpolgár a teljes bevételének 65-69%-át a legvégén kifizeti adóban, erről itt írtam: Ezért fizetsz ennyi adót)

Ebből a túlzott adóteherből származó bevétel mintegy 60%-át jóléti kiadásokra költjük, ennek is közel felét a nyugdíjak kifizetésére. Azokra a nyugdíjakra, amik a vélekedésekkel ellentétben alig pár évtizede léteznek Magyarországon és a világ nagy részén ismeretlen fogalomnak minősülnek.

Ezért röviden összefoglalnám, mi is volt a nyugdíj tulajdonképpen, mivé hízott napjainkra és mi várható két-három évtizeden belül.

Olvasd tovább

Share

Hogyan és mennyit tegyél félre a nyugdíjadra

Szinte hetente kér valaki egy cikket arról, hogyan lehet a nyugdíjra spórolni. Bár már írtam erről, de az már egy éve volt, érdemes újra összeszedni a lehetőségeket.

Először válaszoljunk arra kérdésre, hogy mennyit is kellene havonta félretenni nyugdíjra.

Arról már sokat írtam, miért fog összedőlni a jelenlegi nyugdíjrendszer és ha nem változnak a dolgok, akkor az átlagnyugdíj 38 ezer forint lesz. Ha még nem olvastad, olvasd el például itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/

Olvasd tovább

Share

Nyugdíjrendszer: van megoldás!

A kormány múlt heti újabb ötletrohama a költségvetés rendbetételéről újra nyilvánvalóvá tette, hogy a politikai számítgatás megint felülírja az ország érdekeit.

A szokásos „kitalálunk valamit és még aznap be is vezetjük, majd egy hónap múlva utánaszámolunk” technika gyorsan meglátszódott: kiderült, hogy a tanárokon vélt megtakarításokból elfelejtették levonni a kifizetések adóvonzatát, ami amúgy is visszakerült volna az államhoz, a pénzfelvételből remélt 30 milliárd csak akkor jönne össze, ha még a pénztári pénzfelvételt, sőt a valutaváltást is megadóztatják, az új, online pénztárgépektől remélt 90 milliárdos plusz adóbevétel egy teljesen hasraütés alapján kalkulált számnak tűnik, látszatra semmilyen hatástanulmány nem lehet mögötte. A nyugdíjba vonuló közalkalmazottak helyeinek üresen hagyása is aligha eredményez már jövőre olyan megtakarítást, amivel a kormány számolt. A kiszámítható törvényi változások megint nem volt szempont, most éppen a pénztárgépekkel foglalkozó cégek dobhatják ki a kukába az internetes kommunikációra nem képes pénztárgépeiket a raktárakból, pár százmillió forint értékben.

Olvasd tovább

Share

Ezért nem lesz nyugdíjad

Amikor pénzügyekről beszélgetek emberekkel, mindig felvetődik a nyugdíj kérdése. A szomorú a dologban az, hogy a legtöbbször nekem kell felhozni a kérdést, az emberek legnagyobb része nem is törödik a nyugdíjjal.

Akinek mégis eszébe jut, az eltesz havi 10-20 ezer forintot és azt gondolja, hogy ezzel meg van oldva a probléma.

A nyugdíjjal kapcsolatos gondok sokkal nagyobbak, mint az emberek gondolják, ezért írok most róla pár szót újra.

Olvasd tovább

Share

Mi is az a nyugdíj tulajdonképpen?

A napokban olvastam az egyik blogban egy bejegyzést, ahol a levélíró, valószínűleg egy friss nyugdíjas az utazási kedvezmények várható megnyirbálása miatt emelte fel a hangját. Ha a nyugdíjasoknak fizetni kell, sőt esetleg teljes árú jegyet kell fizetni az utazásaik után, akkor beszorulnak a négy fal közé, pedig – idézem -“Nem arról szólnak a nyugdíjas évek, hogy az ember fia, lánya, élvezze a jól megérdemelt pihenést, használja ki az élet nyújtotta lehetőségeket a maga módján?”

A magyar néplélekben a mai napig úgy él a nyugdíj és a nyugdíjas kor, hogy az ember lehúz 30-40 évet munkában, aztán hátradől és jó esetben további 15-20 évig a valamikori fizetésének a 75-84%-át kézhezkapva élvezi az életet. Ehhez az állam minden további támogatást is adjon meg, mint például a kedvezményes, vagy ingyenes utazás.

Olvasd tovább

Share

A nyugdíjkérdés: mekkora is a probléma?

Erről a kérdésről már volt szó, azért vettem elő megint, mert találtam egy pár érdekes grafikont és további adatokat a magyar emberek hosszútávú megtakarításairól..

(A Bankárképzőben tanított Dr. Kovács Erzsébet a Corvinusról, így az ő előadásából, illetve a Nyugdíj Kerekasztal anyagából is fogok idézni. A grafikonokat dr. Juhász István úr prezentációiból vettem.)

Egy kis történelmi kitekintés 

A mai kor emberének teljesen természetes a nyugdíj intézménye, kevesen gondolnák, hogy az első nyugdíjintézkedés 140 éves és a munka során elvesztett munkaképességre szólt. A skandináv országokban 1891 után alakultak ki ezek a rendszerek, Magyarországon pedig csak 1928-ban. (Az USÁ-ban pedig csak a gazdasági világválság után.)

Tehát nálunk alig 80 éves szolgáltatásról beszélünk.

A háború előtt a rendszer remekül működött, a nyugdíjintézet ingatlanokba fektette a pénzét és ez miatt, illetve azért is, mert a kifizetésre kevesen voltak csak jogosultak, minden tökéletes volt.

A második világháborúban a nyugdíjintézet ingatlanjai elpusztultak, valamint államosították is az egész intézményt.

Ezután vezették be az úgynevezett felosztó-kirovó rendszert, ami nem más, mint egy állami piramisjáték. Ez a rendszer mögött már nem áll tőke, vagy ingatlanfedezet, itt az aktívkorú lakosságtól elvont pénzből tartják el az aktuális nyugdíjas réteget.

Ez a rendszer csak akkor működik, ha az aktív munkavállalók száma jelentősen meghaladja az eltartandók számát.

Nézzük, mi a jelenlegi helyzet Magyarországon:

Ma Magyarországon összesen 3 millió ember részesül nyugellátásban, ebből 300 ezer fő korhatár alatti egészséges ember, illetve további 400 ezer ember korhatár alatti rokkantnyugdíjas. Ez a 700 ezer ember nemcsak ellátást kap, de nem is járul hozzá az adók és egyéb terhek megtermeléséhez, így tulajdonképpen kétszeresen is terheli a rendszert. (Természetesen a rokkantnyugdíjasok között van valóban rászoruló is, rájuk ez nem vonatkozik.)

(Amíg Magyarországon a 62 éves korhatárt is csak a munkavállalók 32%-a tölti be(!!!!!!!), addig például a szomszédos Szlovákiában ez az arány 65%.)

Ezzel szemben áll 6,4 millió munkaképes korú ember (a maradék a gyerekek).

Csakhogy ebből a létszámból mindössze 56% aktív dolgozó (ez az egyik legalacsonyabb érték Európában), a többi munkanélküli, gyesen lévő, segélyen élő, még tanuló, vagy már nyugdíjas személy.

Sajnos még itt sincs vége a statisztikának, mert az aktív dolgozók 21%-át az állam foglalkoztatja. Az állami alkalmazottaknak pedig nem csak a bérét, de az adóját, társadalombiztosítását, nyugdíjjárulékát is az állam fizeti, azaz a többi adófizető.

Ebből a 2,85 millió emberből, aki nem eltartott és nem is állami alkalmazott, közel másfél millió minimálbérre van bejelentve…

Tehát ennek a rétegnek kellene eltartania a jelenleg 3 milliós nyugdíjas tábort.

Az átlagnyugdíj tavaly 83 ezer forint volt, a saját jogú nyugdíj pedig 92 ezer Ft. Mivel lassan ott tartunk, hogy egy alkalmazásban élőnek el kell tartania egy nyugdíjast, ennyit kellene pluszban mindnyájunknak megtermelni. Plusz a segélyen élők, az állami alkalmazottak, munkanélküliek fizetését, az egyéb állami kiadásokról (autópálya építés, egészségügy, honvédelem, közvilágítás, stb.) már nem is beszélve. Most már legalább tudjuk, mire megy el a fizetésünkből levont adó. (A jóléti kiadásokra az állam évről-évre többet költ, 2006-ban 60,3%-ot, 2009-ben már 62,4%-ot.)

Hogy fokozzuk a helyzetet, még nem is ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy kétoldalról is meg lett támadva a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer.

Egyikrészről egy átlag magyar nő az ideális 2,2 gyerek helyett csak 1,3-at szül, azaz egy házaspár még saját magát sem pótolja. Ez villámgyorsan azzal jár, hogy folyamatosan romlik az aktív korú-nyugdíjasok aránya, további terheket róva az eltartókra.

A másik gond a rohamosan növekvő élethossz. Ez nem csak a nyugdíjkasszát terheli meg, de az egészségügyi kasszát is, hiszen az egy emberre költött egészségügyi kiadás 60%-a az utolsó év(ek)ben keletkezik.

Jelenleg a nyugdíj összege az utolsó nettó kereset 75-80%-a, miközben a világátlag már jelenleg is csak 60% és az elöregedés miatt ez is fokozatosan tovább csökken. Ez a túlzóan magas összeget egész egyszerűen nem bírja el a magyar gazdaság.

A fenti leírásból is egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi nagyvonalú magyar nyugdíjrendszer nem tartható fenn tovább. A felosztó-kirovó rendszert fel kell számolni, ennek a kezdeti lépése volt a tőkével fedezett saját számlás magánnyugdíj-rendszer bevezetése, amely a tervek szerint először csak a nyugdíj 25%-át biztosította volna, majd lassan elérte volna a 100%-os határt.

Sajnos ezt a Fidesz kormány az elhibázott adópolitikája fedezetlensége miatt tavaly felszámolta és a vagyonát felélte.

Akkor mi várható? Egyrészt a nyugdíj-korhatár drasztikus emelése (Németországban már most 67 év a korhatár és további emelésre készülnek), valamint a nyugdíjak várhatóan csak az éhenhalástól fognak megmenteni (ahogyan már most is így van például Kanadában)

Ezek a tények, amikkel szembe kell nézni. Sajnos semmi nem látszik, ami ennél pozitívabb reményre adna okot.

Ezek után nézzük meg, mennyire felkészültek a magyar emberek a várható nyugdíj gondokra:


Azt gondolom, a grafikonok magukért beszélnek.

Arról, hogyan tudsz megtakarítani, itt beszéltünk. A nyugdíjcélú megtakarításokról pedig itt. Hogy miért ne kössél életbiztosítást, arról itt olvashatsz. Hogy mégis miért érdemes, arról pedig itt. Hogy mibe fektessél és mibe ne… nos, az egész blog erről szól. 🙂

Továbbra is várom a tippeket, miről szeretnétek hallani. (Az eddigi tippeket is köszönöm, nem felejtettem el őket, amint tudok, írok róluk.)

 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share