Egy kis jövőkép a nyugdíjakról

Preocupada ajánlott egy cikket, ami a kisjövedelmű dél-koreai nyugdíjasok mindennapjairól szól. A cikk, illetve pontosabban egy ottani blognak a posztja leírja, hogyan él a dél-koreai nyugdíjasok egy igen jelentős része. Dél-Korea mindössze a GDP 1,7%-át költi a nyugdíjasokra, szemben a cikkben említett túl bőkezű Japán közel 9%-ával, vagy a még bőkezűbb magyar 11%-kal.

Ennek egyik eredménye, hogy a koreai államadósság csak 35,8% a GDP arányában, a magyar 84%, a japán egyenesen 227,2%.

A koreai költségvetés 0,7%-os pluszban zárt, a magyar 2,9%-os mínuszban, a japán 8,2%-os mínuszban.

» Read more

Share

A nyugdíjrendszer múltja és jövője

Magyarország legnagyobb problémája, hogy a szocializmusból örökölt, az állam méreteihez képest brutális mértékű jóléti kiadásokat egyetlen kormány sem merte még érdemben csökkenteni.

A magyar állami újraelosztás mértéke 30-40%-kal haladja meg a szomszédos államok hasonló adatait, a lehető legegyszerűbben fogalmazva, ennyivel több adót kell idehaza fizetned.( Egy átlagos magyar honpolgár a teljes bevételének 65-69%-át a legvégén kifizeti adóban, erről itt írtam: Ezért fizetsz ennyi adót)

Ebből a túlzott adóteherből származó bevétel mintegy 60%-át jóléti kiadásokra költjük, ennek is közel felét a nyugdíjak kifizetésére. Azokra a nyugdíjakra, amik a vélekedésekkel ellentétben alig pár évtizede léteznek Magyarországon és a világ nagy részén ismeretlen fogalomnak minősülnek.

Ezért röviden összefoglalnám, mi is volt a nyugdíj tulajdonképpen, mivé hízott napjainkra és mi várható két-három évtizeden belül.

» Read more

Share

Hogyan és mennyit tegyél félre a nyugdíjadra

Szinte hetente kér valaki egy cikket arról, hogyan lehet a nyugdíjra spórolni. Bár már írtam erről, de az már egy éve volt, érdemes újra összeszedni a lehetőségeket.

Először válaszoljunk arra kérdésre, hogy mennyit is kellene havonta félretenni nyugdíjra.

Arról már sokat írtam, miért fog összedőlni a jelenlegi nyugdíjrendszer és ha nem változnak a dolgok, akkor az átlagnyugdíj 38 ezer forint lesz. Ha még nem olvastad, olvasd el például itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/

» Read more

Share

Nyugdíjrendszer: van megoldás!

A nyugdíjrendszer és a nyugdíjasok helyzete egész Európában a politikusok kénye-kedve szerint alakul, a következő választások megnyerésének legbiztosabb módszere az egyre növekvő nyugdíjas réteg ellátásának növelése és egyéb kedvezmények nyújtása. Az európai államok eladósodottsága egyenes arányban növekszik a nyugdíjakra fordított összegek nagyságával. A harmincas évek többletes költségvetésétől a hatvanas évek marginális államadósságán át eljutottunk oda, hogy alig van európai állam, amelyiknek 70-80% alatt lenne az államadóssága és a helyzet a társadalom öregedésével és az egyre hosszabb életkorral évről-évre romlik.

Másik ilyen problémaforrás az állami egészségügy, ami nem csak drága és pazarló, de nálunk például alacsony színvonalú is.

Szeretnék nektek két példát megmutatni, hogyan lehet ezt jól csinálni, hogyan lehet kicsavarni a politikusok kezéből a nyugdíjak és a társadalombiztosítás kérdését. A jóléti társadalmak fenntarthatatlanságának vannak működő alternatívái.

Az első modell a szingapúri modell. A szingapúri Central Provident Fund az ország társadalombiztosításának alapja, ide fizet be minden dolgozó pénzt, méghozzá mindjárt három különböző helyre: egészségügyi, általános és különleges számla. A számlákra való befizetés mértéke függ a világgazdasági helyzettől és a dolgozó életkorától is. Az „Ordinary Fund” azaz általános alap, vagy számlából lehet fedezni a lakásvásárlást (!!!!), a felsőoktatást és egyéb meghatározott célokat. A „Special Account” a nyugdíjakra van fenntartva, innen akár már 55 évesen is lehet pénzt felvenni, de meg van kötve, hogy mennyinek kell a számlán maradni a normális öregségi nyugdíj fedezése céljából. Az egészségügyi számláról kell mindenkinek fedezni az orvosi ellátását, illetve köthet külön biztosítást erre a célra, főleg állami biztosítás keretein belül. A járóbeteg ellátás 80%-a magánkézben van, a fekvőbeteg ellátás 80%-a pedig állami kézben. A szingapúri egészségügyi kiadás az OECD országok 40%-át sem éri el.

A hozzátartozók egymásnak felajánlhatják a számlájukon lévő pénzt, illetve a saját befizetésükből kapnak minden ellátást. Ebből fedezik az összes szükségüket, így a családi összetartás és a munkából szerzett jövedelem adja a társadalom alapjait. Szingapúr a harmadik leggazdagabb ország a GDP alapján és itt az egyik legalacsonyabbak az adókulcsok. (Bár megjegyzem, hogy az államadósság mértéke 100% feletti és a demokrácia sem feltétlen európai mintára épül fel, úgyhogy van mit javítani. Viszont sem a nyugdíjkérdés, sem egyéb segély nem függ az állam akaratától és a politikusok kegyeitől, mindenki a saját, állam által előírt mértékben eltett pénzéből finanszírozhatja azt.)

A második modell a chilei modell. Sokan nem tudják, hogy Chile egyre vonzóbb célpont még az európai munkavállalóknak is a magas fizetések és az alacsony adók miatt. A fizetésből mindössze 20% körüli az adó és egyéb levonások mértéke, miközben a chilei államadósság a GDP 9,4%-a, azaz a francia, vagy német államadósság kilencede. Az állami újraelosztás mértéke 21,5%, jóval kevesebb, mint a fele a magyarnak. A gazdaság 6%-kal bővült az elmúlt években, az egy főre jutó GDP 17.400 dollár.

1980-ban társadalombiztosítási és nyugdíjreformot hajtottak végre, aki akart, kiléphetett az állami ellátásból. Az emberek 95%-a döntött így és az addigi személyi jövedelemadóját a saját nyugdíjszámlájára utalhatta. A nyugdíjpénztárakban elérhető hozam miatt már most kétszer akkora nyugdíjra jogosultak az emberek, mint amit az állami rendszertől kaptak volna.

Ha kevesli az így eltehető összeget valaki, további összegeket is elhelyezhet a nyugdíjszámláján, adómentesen. A megtakarításai számára olyan nyugdíjpénztárat és befektetési politikát választ, amilyet szeretne.

Bár van állami nyugdíjkorhatár, ez senkit nem kötelez semmire. Ha a felhalmozott nyugdíjmegtakarításból az élete hátralévő részében valaki az elmúlt 10 év átlagfizetésének 50%-át élete (várható) végéig biztosítani tudja és az több mint a minimál-nyugdíj, bármikor elmehet nyugdíjba, maga dönti el, hány évesen akar nyugdíjas lenni. Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt és a saját megtakarításaiból nem jogosult még minimál-nyugdíjra sem, akkor az állam kipótolja a különbözetet.

Az akkori nyugdíjasok ellátásáról még az állam gondoskodott az átmeneti időben, mostanra elértek odáig, hogy gyakorlatilag az állam teljesen ki tudott vonulni a nyugdíjak finanszírozásából. A chileieket nem fenyegeti sem az európai rendszer jóléti juttatásai miatti államcsődök veszélye, sem az alacsony népszaporulat miatti összeomló felosztó-kirovó rendszer, mindenki a saját nyugdíját teszi félre,

Ennek (is) következménye az alacsony adók, a szinte nem is létező államadósság és a dinamikusan fejlődő gazdaság.

Amint látható, igenis vannak működő modellek a világon, ahol nem az állam tart fenn egy torz és méregdrága jóléti rendszert és nem a politikusok játékszere az állami újraelosztások lehetősége. Előbb-utóbb Európának is lépnie kell, ha nem akarja, hogy a megbukott jóléti állam modellje miatt összeomoljon a teljes gazdaság.

Hogy mi a baj a magyar nyugdíjrendszerrel, arról itt írtam:   //kiszamolo.hu/a-nyugdijkerdes-mekkora-is-a-problema/

Hogy neked miért nem lesz nyugdíjad, arról itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/

Hogy miért jobb, ha az állami újraelosztás mértéke csökken, arról itt: //kiszamolo.hu/gondoskodo-allam-kontra-piacgazdasag-magyarorszag-vs-szlovakia/

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Ezért nem lesz nyugdíjad

Amikor pénzügyekről beszélgetek emberekkel, mindig felvetődik a nyugdíj kérdése. A szomorú a dologban az, hogy a legtöbbször nekem kell felhozni a kérdést, az emberek legnagyobb része nem is törödik a nyugdíjjal.

Akinek mégis eszébe jut, az eltesz havi 10-20 ezer forintot és azt gondolja, hogy ezzel meg van oldva a probléma.

A nyugdíjjal kapcsolatos gondok sokkal nagyobbak, mint az emberek gondolják, ezért írok most róla pár szót újra.

» Read more

Share

Mi is az a nyugdíj tulajdonképpen?

A napokban olvastam az egyik blogban egy bejegyzést, ahol a levélíró, valószínűleg egy friss nyugdíjas az utazási kedvezmények várható megnyirbálása miatt emelte fel a hangját. Ha a nyugdíjasoknak fizetni kell, sőt esetleg teljes árú jegyet kell fizetni az utazásaik után, akkor beszorulnak a négy fal közé, pedig – idézem -“Nem arról szólnak a nyugdíjas évek, hogy az ember fia, lánya, élvezze a jól megérdemelt pihenést, használja ki az élet nyújtotta lehetőségeket a maga módján?”

A magyar néplélekben a mai napig úgy él a nyugdíj és a nyugdíjas kor, hogy az ember lehúz 30-40 évet munkában, aztán hátradől és jó esetben további 15-20 évig a valamikori fizetésének a 75-84%-át kézhezkapva élvezi az életet. Ehhez az állam minden további támogatást is adjon meg, mint például a kedvezményes, vagy ingyenes utazás.

» Read more

Share

A nyugdíjkérdés: mekkora is a probléma?

Erről a kérdésről már volt szó, azért vettem elő megint, mert találtam egy pár érdekes grafikont és további adatokat a magyar emberek hosszútávú megtakarításairól..

(A Bankárképzőben tanított Dr. Kovács Erzsébet a Corvinusról, így az ő előadásából, illetve a Nyugdíj Kerekasztal anyagából is fogok idézni. A grafikonokat dr. Juhász István úr prezentációiból vettem.)

Egy kis történelmi kitekintés 

A mai kor emberének teljesen természetes a nyugdíj intézménye, kevesen gondolnák, hogy az első nyugdíjintézkedés 140 éves és a munka során elvesztett munkaképességre szólt. A skandináv országokban 1891 után alakultak ki ezek a rendszerek, Magyarországon pedig csak 1928-ban. (Az USÁ-ban pedig csak a gazdasági világválság után.)

Tehát nálunk alig 80 éves szolgáltatásról beszélünk.

A háború előtt a rendszer remekül működött, a nyugdíjintézet ingatlanokba fektette a pénzét és ez miatt, illetve azért is, mert a kifizetésre kevesen voltak csak jogosultak, minden tökéletes volt.

A második világháborúban a nyugdíjintézet ingatlanjai elpusztultak, valamint államosították is az egész intézményt.

Ezután vezették be az úgynevezett felosztó-kirovó rendszert, ami nem más, mint egy állami piramisjáték. Ez a rendszer mögött már nem áll tőke, vagy ingatlanfedezet, itt az aktívkorú lakosságtól elvont pénzből tartják el az aktuális nyugdíjas réteget.

Ez a rendszer csak akkor működik, ha az aktív munkavállalók száma jelentősen meghaladja az eltartandók számát.

Nézzük, mi a jelenlegi helyzet Magyarországon:

Ma Magyarországon összesen 3 millió ember részesül nyugellátásban, ebből 300 ezer fő korhatár alatti egészséges ember, illetve további 400 ezer ember korhatár alatti rokkantnyugdíjas. Ez a 700 ezer ember nemcsak ellátást kap, de nem is járul hozzá az adók és egyéb terhek megtermeléséhez, így tulajdonképpen kétszeresen is terheli a rendszert. (Természetesen a rokkantnyugdíjasok között van valóban rászoruló is, rájuk ez nem vonatkozik.)

(Amíg Magyarországon a 62 éves korhatárt is csak a munkavállalók 32%-a tölti be(!!!!!!!), addig például a szomszédos Szlovákiában ez az arány 65%.)

Ezzel szemben áll 6,4 millió munkaképes korú ember (a maradék a gyerekek).

Csakhogy ebből a létszámból mindössze 56% aktív dolgozó (ez az egyik legalacsonyabb érték Európában), a többi munkanélküli, gyesen lévő, segélyen élő, még tanuló, vagy már nyugdíjas személy.

Sajnos még itt sincs vége a statisztikának, mert az aktív dolgozók 21%-át az állam foglalkoztatja. Az állami alkalmazottaknak pedig nem csak a bérét, de az adóját, társadalombiztosítását, nyugdíjjárulékát is az állam fizeti, azaz a többi adófizető.

Ebből a 2,85 millió emberből, aki nem eltartott és nem is állami alkalmazott, közel másfél millió minimálbérre van bejelentve…

Tehát ennek a rétegnek kellene eltartania a jelenleg 3 milliós nyugdíjas tábort.

Az átlagnyugdíj tavaly 83 ezer forint volt, a saját jogú nyugdíj pedig 92 ezer Ft. Mivel lassan ott tartunk, hogy egy alkalmazásban élőnek el kell tartania egy nyugdíjast, ennyit kellene pluszban mindnyájunknak megtermelni. Plusz a segélyen élők, az állami alkalmazottak, munkanélküliek fizetését, az egyéb állami kiadásokról (autópálya építés, egészségügy, honvédelem, közvilágítás, stb.) már nem is beszélve. Most már legalább tudjuk, mire megy el a fizetésünkből levont adó. (A jóléti kiadásokra az állam évről-évre többet költ, 2006-ban 60,3%-ot, 2009-ben már 62,4%-ot.)

Hogy fokozzuk a helyzetet, még nem is ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy kétoldalról is meg lett támadva a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer.

Egyikrészről egy átlag magyar nő az ideális 2,2 gyerek helyett csak 1,3-at szül, azaz egy házaspár még saját magát sem pótolja. Ez villámgyorsan azzal jár, hogy folyamatosan romlik az aktív korú-nyugdíjasok aránya, további terheket róva az eltartókra.

A másik gond a rohamosan növekvő élethossz. Ez nem csak a nyugdíjkasszát terheli meg, de az egészségügyi kasszát is, hiszen az egy emberre költött egészségügyi kiadás 60%-a az utolsó év(ek)ben keletkezik.

Jelenleg a nyugdíj összege az utolsó nettó kereset 75-80%-a, miközben a világátlag már jelenleg is csak 60% és az elöregedés miatt ez is fokozatosan tovább csökken. Ez a túlzóan magas összeget egész egyszerűen nem bírja el a magyar gazdaság.

A fenti leírásból is egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi nagyvonalú magyar nyugdíjrendszer nem tartható fenn tovább. A felosztó-kirovó rendszert fel kell számolni, ennek a kezdeti lépése volt a tőkével fedezett saját számlás magánnyugdíj-rendszer bevezetése, amely a tervek szerint először csak a nyugdíj 25%-át biztosította volna, majd lassan elérte volna a 100%-os határt.

Sajnos ezt a Fidesz kormány az elhibázott adópolitikája fedezetlensége miatt tavaly felszámolta és a vagyonát felélte.

Akkor mi várható? Egyrészt a nyugdíj-korhatár drasztikus emelése (Németországban már most 67 év a korhatár és további emelésre készülnek), valamint a nyugdíjak várhatóan csak az éhenhalástól fognak megmenteni (ahogyan már most is így van például Kanadában)

Ezek a tények, amikkel szembe kell nézni. Sajnos semmi nem látszik, ami ennél pozitívabb reményre adna okot.

Ezek után nézzük meg, mennyire felkészültek a magyar emberek a várható nyugdíj gondokra:


Azt gondolom, a grafikonok magukért beszélnek.

Arról, hogyan tudsz megtakarítani, itt beszéltünk. A nyugdíjcélú megtakarításokról pedig itt. Hogy miért ne kössél életbiztosítást, arról itt olvashatsz. Hogy mégis miért érdemes, arról pedig itt. Hogy mibe fektessél és mibe ne… nos, az egész blog erről szól. 🙂

Továbbra is várom a tippeket, miről szeretnétek hallani. (Az eddigi tippeket is köszönöm, nem felejtettem el őket, amint tudok, írok róluk.)

 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share