Hogyan és mennyit tegyél félre a nyugdíjadra
Szinte hetente kér valaki egy cikket arról, hogyan lehet a nyugdíjra spórolni. Bár már írtam erről, de az már egy éve volt, érdemes újra összeszedni a lehetőségeket.
Először válaszoljunk arra kérdésre, hogy mennyit is kellene havonta félretenni nyugdíjra.
Arról már sokat írtam, miért fog összedőlni a jelenlegi nyugdíjrendszer és ha nem változnak a dolgok, akkor az átlagnyugdíj 38 ezer forint lesz. Ha még nem olvastad, olvasd el például itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/
Ha elfogadjuk a fenti számokat, akkor mennyi kiegészítést szeretnél magadnak a nyugdíjas évekre?
Te és a házaspárod kap az államtól mai értéken átlag havi 76 ezer forintot. Ehhez úgy gondolom, másik kétszázezret érdemes hozzátenni havonta.
Meddig él egy nyugdíjas? Ahogy itt is írtam, a KSH adatai alapján egy átlagos 65 éves férfi még 14,3, egy hölgy 18,3 évig él.
Erre még számoljunk rá két évet, hátha tovább élsz, mint az átlag. Ekkor átlagolva a házaspárokat, kijön egy 18 év „futamidő”.
Ha most vagy 35 éves, akkor van még 30 éved 65 éves korodig. Ha azt mondjuk, hogy az infláció egyenlő az éves kamattal (sajnos nem járunk messze a valóságtól, sőt), akkor nem kell jelenértékkel, meg jövőértékkel számolni.
Tehát 30 évig gyűjtöd azt, amit aztán 18 évig költesz. Mivel most a kamatoktól eltekintünk, ezért elég egyszerű kiszámolni, hogy havi 120 ezret kell eltenned idén a nyugdíjadra, jövőre és azután a mindenkori inflációval kell emelned ezt az összeget.
Na, most már tudjuk, hogy mennyit. A kérdés, hogy hogyan.
Milyen lehetőségeink vannak?
– Elteszünk csak úgy, rendszeresen, nem címkézzük a pénzt, hogy ez nyugdíjra kell.
– Veszünk egy unit linked biztosítást, hiszen azt úgyis főleg nyugdíj-megtakarítás címen akarják ránk sózni. Ez nagyon rossz ötlet, de erről már sokat írtam, utoljára pár napja itt: //kiszamolo.hu/a-unit-linked-biztositas-halala/
Erről a lehetőségről kár tovább beszélni.
– Nyitunk egy NYESZ számlát, azaz nyugdíj előtakarékossági számlát. Ezt azért szeretjük, mert az állam a befizetésünk 20%-át, de maximum évi 100 ezer forintot, vagy ha elég öregek vagyunk, 120 ezer forintot hozzácsap a jövedelemadónkból a befizetésünkhöz. (Már ha fizetünk annyi adót. Ne feledkezzünk el arról, hogy sokan még a 3 gyerek után járó adókedvezményt sem tudják teljesen kihasználni.)
Mi ennek a lehetőségnek a hátránya? Van egy pár. Az első mindjárt az, hogy csak akkor vehetjük fel a pénzt, amikor nyugdíjba megyünk, ha előtte feltörjük a számlánkat, SZJA-t, EHO-t kell fizetnünk, plusz az állami támogatást vissza kell adnunk büntetéssel együtt.
Na mármost, ebben az országban 40 évente nem jogszabályváltozások vannak, hanem rendszerváltások és például a 20. században 3 pénznemet használtunk Magyarországon. Tehát finoman fogalmazva is elég nagy a bizonytalanság ebben az országban ahhoz, hogy 30-40 évre előre tervezzünk. Ha például egy tollvonással eltörlik az adókedvezményt (pár éve csökkentették 30%-ról 20%-ra), akkor mit csinálsz? Vagy kiveszed a pénzt (kb. 50% bukta azonnal), vagy további 30 évig üldögélsz a számládban. (Menekülő út átalakítani TBSZ számlára, ha még él ez a lehetőség.)
A másik, hogy csak és kizárólag Magyarországon kibocsátott és forintban nyilvántartott értékpapírokat vehetsz a NYESZ számlára, márpedig látva a tőzsde, vagy a befektetési alapok elmúlt öt évét és ismerve a magyar állampapírok nemzetközi megítélését, nem biztos, hogy mindig forintos értékpapírokban akarod tartani a pénzed.
(Természetesen előfordulhat, hogy öt-tíz rossz év után most jön a fellendülés a magyar piacon.)
A harmadik, hogy a 20% adójóváírás csak az éves befizetésedre jár, amikor már benn van 15 milliód, akkor is csak maximum 100 ezer forint a jóváírás, ami elenyésző plusz kamat a tőkédre vetítve.
Ki vegyen NYESZ számlát? Szerintem csak az, aki pár éven belül nyugdíjas lesz, vagy már most is az. (Ekkor 3 év után kamatadó-mentesen veheti ki a megtakarítását.)
Törvényi változás a NYESZ számlánál január egytől! Részletek itt.
(Update: Gábor most írt egy trükköt, amire nem is gondoltam, pedig kézenfekvő: ne a saját nevedre köss NYESZ számlát, hanem a nyugdíj előtt álló szüleid nevére, így az ő nyugdíjba vonulásukkor már felveheted a pénzt az állami támogatásokkal együtt. Két dologra vigyázz: az egyik, fizessenek elég jövedelemadót, hogy legyen értelme a fizetéseknek, a másik az adózás kérdése: számlán utald át (ajándékozd oda illetékmentesen) a havi befizetést nekik, ők pedig utalják vissza ajándékként a végösszeget. Így az adóhivatallal sem lesz bajotok. Nos, így már megéri, akkor is ha neked még sok van hátra a nyugdíjig. )
A számlavezetésnek vannak költségei, jellemzően a benn lévő pénz 0,11%-a, de minimum évi 2.000 Ft.
A másik versenyző az önkéntes nyugdíj-pénztár. Teljesen hasonló konstrukció, annyi a különbség, hogy nem mi veszünk magunknak értékpapírokat, hanem a nyugdíjpénztárunk fekteti be a pénzt helyettünk. Itt is jár adójóváírás, ami a NYESZ-től független összeg, azonban az egészségpénztárral összevonandó (évi 100-130 ezer forint maximum, a befizetésünk 20%-a)
A törvény itt is megváltozott hátrányunkra, 10 év után csak a kamatokat (illetve inkább hozamokat) vehetjük ki, a tőkét pedig az eddigi 20. év helyett csak 20 év után vehetjük fel adómentesen. (“adómentességet a 2007. december 31-e után teljesített befizetésekből keletkező tőkének az a része élvez, amely a kifizetés évét legalább 20 évvel megelőzően került jóváírásra a pénztártag egyéni számláján.”)
A NYESZ-nél leírtak erre is vonatkoznak. Ugyanolyan kötöttség és túl hosszú futamidő, mostanában pocsékul teljesítő értékpapírok. Természetesen ez nem lesz mindig így, de néhány ilyen 5-10 év elég megtépázza a hozamunkat és nem tudunk tenni ellene semmit a kötöttségek miatt.
További gondom, hogy mivel a nyugdíjrendszer összeomlik, van annak esélye, hogy az állam szívesen lerázza magáról a nyugdíjmegtakarítással rendelkezőket, mondván, hogy nekik van megtakarításuk, amit ráadásul ő támogatott menet közben, oldják meg abból az életüket. Nem biztos, hogy így lesz, de benne van a pakliban.
Mindenki válasszon a neki tetsző lehetőségekből, én maradok az első verziónál, a nyugdíj-megtakarításaimat együtt kezelem a többi megtakarításommal, külön címkézés nélkül.
Ha úgy gondolod, nem sok pozitív lehetőséget írtam, sajnos igazad van. Mindössze ennyi a választék a dedikált nyugdíjcélú megtakarításokból. Vagy méregdrága és nem éri meg (életbiztosítás), vagy túl nagy és hosszútávú kötöttség elég kevés előnyért cserébe.
Ezért a véleményem szerint inkább tedd félre magadnak a nyugdíj-megtakarításaidat és fektesd be az egyéb megtakarításaiddal együtt. Hogy mibe, arról találsz sok írást itt a blogon.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Mióta változott meg az ÖMNYP esetében, hogy 20 év után nem lehet felvenni a tőkét, csak nyugdíjkor? Ezt a pénztárak nem nagyon hangoztatták, de máshonnan sem értesültem róla… eddig.
azért mert ha nem 10M+ vagyonról van szó, teljesen felesleges kivinni…Az elenyésző 2%-os kamat amit jobb esetben kaphatsz (szerencsével 3%) a kutya vacsorája, összevetve egy magyar papírral szemben pl. Diszkont kincstárjegy…
Ezerszer volt róla szó, hogy csak jelentős forintgyengülés ELŐTT érdemes külföldi devizába menekíteni, akkor is csak akkor, ha a forint szeparáltan esik a többi valutától.Majd realizálni az esést a visszaváltással és irány a bankbetét 6-8%-on.
Tehát már az sem biztonságos. Aki abba akarja eltenni a megtakarításait.
Tudtommal ebben – még eddig ! – nem történt változás.
Ha valaki szerint igen, kérem linkelje be jogszabályi hivatkozást !!
http://www.mkbnyp.hu/onkentes_agazat/belepes/a_tagsag_elonyei/index
Adózási szabályok a 2007. december 31-e után teljesített befizetetésekből keletkező tőke kifizetésére vonatkozóan:
az ilyen befizetésből származó tőkerész kifizetése teljes egészében egyéb jövedelemnek minősül arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el,
adómentességet a 2007. december 31-e után teljesített befizetetésekből keletkező tőkének az a része élvez, amely a kifizetés évét legalább 20 évvel megelőzően került jóváírásra a pénztártag egyéni számláján.
Hogy a hozamokat hogy osztják fel, azt nem tudom.
Lassan ugyan, de szerintem is lehet realitása annak, hogy az arany jelenleg is zajló korrekciója befejeződik, megszaporodtak az arany ETF-eket összehasonlítgató / aranybányászattal foglalkozó cégeket elemezgető posztok is. USA: fiscal cliff?, Európa: folytatódó válság? (időhúzás – hátha a “piac megoldja”), Kína: építőipar szellemváros-buborékja?, csupa kérdőjel, egyeseknek már ez elég ahhoz, hogy nyersanyagokba meneküljenek.
Valami készül olaj-fronton is.
Vajon a fenti pénzügyi stratégia mennyi folyamatos bevételt feltételez? Az átlagos 220e br. megteszi? 🙂
Ezt az interneten kisebb-nagyobb szitkozódással tudomásul is vették honfitársaim, és azóta békésen éldegélnek együtt szeretett nemzetvezetőjükkel.
Másrészről zsarolni csak azt lehet, aki hagyja magát. Én nem hagytam! 🙂
La Fontaine meg forog a sírjában: a tücsök meg a hangya meséje nem így kellene, hogy végződjön…
Pénz: a cash-t elviszi az infláció, a számlapénzt egy rendelettel lehet befagyasztani, adóztatni.
Dollár: most csinál a FED belőle egy csomót ami megingatja a bizalma>; EUR: az eurozóna icereg-ficereg, ki tudja mi lesz belőle.
Arany, gyémánt: terítékre került, ez sem a tuti megoldás. Föld, ingatlan: még könnyebb állami tulajdon szintjére emelni v. adóztatni.
Műtárgy? Egzotikus részvény (a holdparcellánál egy fokkal konzervatívabb)? Ásványvíz? Nyersanyag (a pincében 1kg-os réztéglák a plafonig)? Pálinka? (40%-ot kapsz a pénzedért!) 😮
Szerintem a minél több mindenbe befektetni és folyamatosan változtatni lesz a megoldás. Nem szeretném kis hazámat itt hagyni.
Aztán bizni hogy valami értelmesebb jön, bár nem hiszem hogy elértük a gödör alját.
legalább 10 évig kell várni, mire fel lehet róla venni a pénzt (az eddigi 3 helyett). tehát nyugdíj előtt legalább 10 évvel kell megnyitni.
ez érinti a meglévő NYESZ számlákat is, vagy csak az újonnan nyitottakat?
http://penzcentrum.hu/ongondoskodas/kesz_vege_nem_jar_majd_ingyen_orvosi_ellatas.1034385.html
Annak idején EVÁ-s vállalkozóként (ahol az osztalék szja az evába van integrálva de az evás osztalékot nem kellett bevallani) érdemes volt a fizetést alacsonyan tartani és osztalékként vinni ki a pénzt a vállalkozásból. A NYESZ számla jól jött arra hogy olyan nyugdíjmegtakarításom legyen ami kötött, ha roszabbul megy a szekér akkor sem számolom fel egykönnyen.
A rugalmatlansága tény hogy sok szempontból hátrány, de azért nem csak magyar eszközökbe lehet ez a pénz. Mostmár a BÉTA piacon is lehet bizonyos külföldi részvényeket venni, illetve befektetési alapokon keresztül aranyba, ingatlanba, pénzpiacba fektetni. Az igaz hogy ezek magyarországi alapok. De diverzifikálni ezek által is lehet a portfóliót.
“További gondom, hogy mivel a nyugdíjrendszer összeomlik, van annak esélye, hogy az állam szívesen lerázza magáról a nyugdíjmegtakarítással rendelkezőket, mondván, hogy nekik van megtakarításuk, amit ráadásul ő támogatott menet közben, oldják meg abból az életüket.”
Na ezzel most jól rám ijesztettél. Tavaly léptem be egy önkéntesbe, hogy a magánnyugdíj hozam itt landoljon, és az adójóváírást is megkapjam (de rossz döntés is volt így utólag). Idén befizettem a félmillió forintot, hogy megkapjam a 100e jóváírást.
Most akkor hogyan meneküljek innen? Vegyem vissza jövőre a minimálisra a befizetést (ha jól emlékszem havi 2000Ft) és inkább utaljak saját számlára? Vagy akár a meglévőt is szüntessem meg, hogy ne lásson az állam? Ja és 32 éves vagyok….
Azért én továbbra is elképzelhetetlennek tartok egy ilyen lépést (bár Orbánékból egy ilyet is kinézek, remélem negyven év múlva mire nyugdíjba mennék már nem ők lesznek hatalmon 🙂 ), mivel egy ilyen lépés a társadalombiztosítást mint olyat kérdőjelezné meg, illetve számolná fel, elvégre negyven évig ugyanúgy fizetem a nyugdíjjárulékot mint az aki nem önkéntes nyugdíjpénztár tag, így pontosan ugyan olyan jogosultságom van nyugdíjjáradékra mint bárki másnak, ha tőlem megtagadják akkor már tulajdonképpen bárkitől megtagadhatják a nyugdíjfizetést. És ez vezet el a másik érvemhez, miszerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás ugyan olyan mint bármilyen más megtakarítás, csak fel van címkézve, igaz az állam adó-visszatérítéssel támogatja és huzamosabb ideig nem nyúlhatunk hozzá, de ez pl. a lakástakarékra is igaz. Ennyi erővel csak titkos svájci bankszámlán tartsuk a megtakarításunk, nehogy állambácsi tudjon róla, hiszen ha nekem nem fizet nyugdíjat mivel összegyűlt 30 millió a nyugdíjpénztári számlámon, akkor valószínűleg neked sem fizet mivel összegyűlt 30 millió a cib malacperselyedben (igen tudom hogy jelenleg 5 millió a limit, de ez negyven év alatt felmehet harmincra 🙂 ), és te is ugyanúgy képes vagy gondoskodni magadról mint én. Sőt! Az se fog kapni nyugdíjat aki nyert a lottón, hiszen ő már aztán főleg képes gondoskodni magáról! De ez egyszerűen nonszensz.
a rossz hírem: nem a saját nyugdíjadat fizeted egy életen át, hanem a jelenlegi nyugdíjasok ellátását. Ezért felosztó-kirovó rendszer. Tehát, ha nem lesz, aki a te nyugdíjadat fizesse majd annak idején, akkor sajna bukta, te hiába tartottad el az előző generációt.
De mint mindent, nálunk ezt is sikerült elrontani!
És megint nyüzsögnek a tanácsadók hogy segitsenek a megrettent népnek!
Pedig nemrég nyilatkozott a PSZÁF elnöke hogy a csodálatos megoldásaik inkább minuszosok és nem tudja ajánlani senkinek.
regisztrálni szeretnék,ezt hol tehetem meg?
Miben és mennyit kell ahhoz megtakarítanom, hogy 20-25 év múlva az addig felhalmozott tőkém kamataiból tudjak hozzátenni 100-200e Ft-ot a nyugdíjamhoz, és a tőkét rá tudjam hagyni az esetleges örököseimre?
Köszi!
5%-os kamatnál/hozamnál 48 millió forint mai értéken.
Ez ha inflációval megegyező kamatot hoz, akkor havi 200 ezret jelent, amit legalább évente az inflációval növelni kell.
– a nyesz-t pont nyugdíjkor akarom majd felvenni bár messze van
“Ha például egy tollvonással eltörlik az adókedvezményt, akkor mit csinálsz?”
– semmit: ez benne van a pakliban, akkor TBSZ-ként tekintek rá, bár magasabb költségű
“kizárólag Magyarországon kibocsátott értékpapírokat vehetsz a NYESZ számlára”
– befektetési jegyekkel lehet diverzifikálni
“A harmadik, hogy a 20% adójóváírás csak az éves befizetésedre jár”
– ha valaki minden évben befizet 500k-t, akkor az évek alatt a teljes összegre kap 20% bónuszt, ez már szép
“van annak esélye, hogy az állam szívesen lerázza magáról a nyugdíjmegtakarítással rendelkezőket”
– ez reális veszély, ne felejtsük el a mesében is megúszta a tücsök
A férjemnek nincs ÖNyP-a, most szeretnénk nyitni neki. A fentiek miatt felmerült, hogy az enyémre fizetné be a sajátját is, így magasabb lenne az adóvisszatérítés. (Ki tudnánk használni így a teljes évi 100e Ft-os összeget)
A kérdés az, hogy egy esetleges válásnál megkapja az ott gyűlő összeg felét (mivel kettőnknek szánjuk), vagy ez különvagyonnak számít és válás esetén bukná az összeget?
Az ő szemszögéből névreszóló, saját számla érné meg jobban, vagy az enyémre befizetni?
Egy kicsit buknának a sávos költségeken az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, de szerintem ennyit megér, hogy tiszta a dolog.
Ha Ön igényelte vissza az SZJA-t egy válásnál hogyan hivatkozhatna arra, hogy az a férje pénze tulajdonképpen? Lehet, hogy ennek ellenére meg lehet osztani ezt a vagyont is, de szerintem ennyit összesen nem ér az egész.
A férjem sajnos jó magyar szokás szerint minimálbér + zsebbe alapon keres, a második rész a több. Nekem többszöröse a bejelentett fizetésem, ezért kacsintgattunk arra, hogy egy számlán kezeljük.
Valamint a költségek…tagdíj, belépési díj, stb.
Külön megállapodást se tudunk írni arról, hogy esetleges válásnál (egyáltalán nem tervezzük, de jövőbe sem látunk) köteles vagyok a 10 éves futamidő után a felgyűlt összeg felét átadni? Vagy ehhez már egy komplett házassági szerződés kellene?
Hol itt a probléma? 🙂
Ugyanakkor a sima bankszámla egyszerűen felezhető váláskor, az ÖNYP nem, mivel annak idő előtti felbontása jelentős költséggel jár. Így az jellemzően annak a félnek a tulajdona marad, akinek a nevén van, ugyanakkor ezt az összeget az egyéb vagyonelemek elosztásakor kompenzálni kell.
Mivel a fent említett befizetések 20%-a igényelhető vissza, éves szinten tagi vagy adományi befizetésnek el kell érnie az 500e Ft-ot.
Két külön számlán nem érné el, illetve duplázódnának a költségek (belépési díj, tagdíj, stb), ezért látom járhatóbb útnak.
Hátha valaki hasonló dilemma elé kerül, közben konzultáltam ügyvéddel, hogy worst case scenario esetén milyen lehetőségek vannak.
Azt mondta, hogy ha a 10 éves kifizetési időszak alatt válnánk, akkor egyszerűen a vagyonmegosztásnál rögzítjük, hogy az akkori összeg 50%-a a férjemet illeti. Ezt az összeget – ha nem működök együtt – akkor bírósági úton is behajthatja válás esetén.
1. ha 2-3 inaktiv jut majd egy aktivra az SEHOGY nem fog mukodni. Az se szamit ha az ember megtakarit, mivel arut termeket csak az aktiv allit elo. Ha mindenki felretesz a nyugdijara, akkor tehat ugyanott vagyunk, csak akkor majd a parmillio er kb 38ezer forintot (mert szetinflalodik a fenebe hiszen nincs mogotte eleg aru).
Persze az eleg rozsaszin remeny hogy mindenki felretesz, plane Magyarorszagon, tehat a cikk gondolatmenete helyes: ha mi akozott a 10% nyugdijas kozott leszunk akik takarekoskodtak (es felek hogy a 10%-al magas szamot irtam), akkor NEKUNK lesz mibol elni.
Nyilvan ez a lenyeg is.
Az viszont mas kerdes mihez fogunk kezdeni egy olyan tarsadalommal ahol 80% nyomorog… maganhadsereg mint Del-Amerikaban?
2. pont: mennyire alomszeru az, hogy valaki nyugaton dolgozik, ottani nyugdijban bizik, hogy abbol majd csak megel otthon oregkorara?
Onsegelyezo penztar(ha meg nincs). Ugyanazokat a bonuszokat kapja ra, de ha valami elobb beut ( pl munkanelkuliseg, betegseg ) akkor hozza tudnak nyulni. Ez is lekotheto SzJA kedvezmenyekert.
1 embernek ( ha ki tudja hasznalni a max SzJA kedvezmenyt ) kb 2-3 milliot erdemes lehet itt osszegyujteni.
Nyugdij utan amugy ez is olyan lesz mint az onkentes nyugdijpenztar.
Kiszamolonak van rola itt egy cikke.
Mennyibe fog kerülni a lakás-ház rezsije?
Újítsunk-építsünk olyan házat, aminek a fenntartása nagyon kevésbe kerül. Ez is megtakarítás. Ennyivel kevesebbet kell költenünk havonta, kevesebbet kell megtakarítanunk forintban.
A gépemen lévő dolgok lomtalanítása közben találtam egy 2009-ben, saját magamnak írt okoskodásomra, amit most megosztok. (rendszeres olvasója vagyok a blognak, nagyon fontosak manapság a pénzügyek! EMELLETT rengeteg dolog fontos a világban, amit leírok – kvázi ikszedik lábként – kiegészíti a pénzügyeket. Nagyon fontos a pénz, nagyon megkönnyít sok dolgot, de ne csak a pénzre támaszkodjunk…)
“Család, mint befektetés nyugdíjas éveinkre.
Régen ugye nem volt nyugdíjrendszer?
Miből éltek mégis a nyugdíjasok?
Gondolkozzunk kicsit! A jelenleg olvasható cikkekben, figyelmeztetésekben nekem az jön át a háttérből, hogy EGYEDÜL vagyok és nem számíthatok senki másra, csak magamra! Dolgozzak, keressek pénzt, tegyek félre!
Közben felhívják a figyelmemet, hogy teljes bizonytalanság van, akár tőzsdét választok, akár mást, mert mi van, ha beszakad, megszűnik, stb…
Régebben olvastam, hogy ha 1700-1800-as években a kert végébe elásta az egyszeri ember az aranypénzét és az unokája megtalálta, a kedves utód ugyanolyan értékben tudott vásárolni a pénzen!
Mostanában nem aranypénzzel fizetünk. Akkor mi tartja az értékét? A sikeres emberekre sokan mondják: jó, hogy el tudta érni, mert JÓ KAPCSOLATAI vannak, amik nekem nincsenek…
DE VANNAK: mindenkinek van családja! Mi a körforgás: anyuka, apuka felnevel bennünket időt, energiát nem kímélve, majd kiröppenünk, saját lábra állunk. közben velük mi történik? Megöregednek, lebetegednek. Mire támaszkodhattak régen? Nem a nyugdíjrendszerre, az biztos! Az időseknek a család volt a nyugdíjforrásuk, a gyermekeikre számíthattak életük végén.
Teljesen korrekten hangzik, nem? Valakitől állandóan azt hallom, hogy az élet ADÁS-VÉTEL ebben a sorrendben és nem csak a pénzre értendő!…
A NYESZ egyenlő az Önkéntes nyugdíjpénztárral?
Nekem ÖNYP-m van, félig-meddig cafeteriában (én fizetek be 5000-et, mellé 15-öt a munkáltató) Mikortól éri meg kivennem, hogy előtörlesszem belőle a 7%-os hitelem?
Megéri-e egyáltalán ebben nyugdíj előtakarékoskodni?
Köszönettel,
http://www.bankmonitor.hu/content/3175.htm
Legnagyobb meglepetésemre valamelyik reggel a reklámokban a Mabisz elnöknője próbálta a nyugdijcélú biztositásokat népszerűsiteni. 1-2 éve még ő is a “nem javasoljuk” vonalat képviselte. Ennyire nem lehet eladni, vagy ennyire meg akarják lovagolni az adóvisszatéritést?
Ismerőst felpiszkálták vele, kicsit ledöbbent mi mindent nem mondtak el neki. Szerencsére nem kötött. nála is elég rózsaszín kép volt az életbiztositás-megtakaritás kombóról.
Kockázati életbiztositásokhoz is van valamilyen portál ahol összehasonlithatók? És lakás?