Kijött a napelemes rendelet

Business as usual: először kiírtunk pályázatokat ingyenes és féláron vehető napelemekre, majd miután több tízezren nyertek a pályázaton és bejelentettük már a következő fordulót is, de az erre remélt pénz csak nem érkezik meg az Uniótól, egy huszárvágással váratlanul, egy nap alatt gyakorlatilag betiltottuk a napelemes telepítést, mert annyira kisöpörtük az államkasszát, hogy most jöttünk rá,  hogy nincs rá 200 milliárdunk saját zsebből. (Na jó, csak a hálózati csatlakozást tiltották be, de anélkül gazdaságilag értelmezhetetlen a lakossági napelem-felhelyezés.)

Természetesen nem ez a hivatalos indoklás, hanem technikai probléma, ami egyrészt már tíz éve is ismert volt, másrészt eddig is engedélyeztetni kellett a telepítést műszakilag, ahol gond volt már a hálózattal, eddig sem adtak ki engedélyt, harmadrészt az ország nagy részében még alig van lakossági napelem, a létező probléma csak a nagyvárosokban és környékén lép fel, ha fellép egyáltalán az adott körzetben.

» Read more

Share

Tovább csúszik a Digi indulása

A Digi mobil szolgáltatásának indulását már évek óta sokan várják, eddig hiába. Az NMHH-nál az indulás időpontját folyamatosan módosítják, most hétvégén az eddigi legutolsó december 10-i indulás időpontja jövő év közepére módosult. Ebből úgy tűnik, hogy nem mostanában fogjuk használni a szolgáltatást.

Share

Egy ifjú vállalkozó

Amikor beszélek sok emberrel a keresetükről, látom rajtuk a hitetlenséget, hogy el sem tudják képzelni, hogy ők is tudnának akár félmillió vagy egymillió forintot keresni havonta.

Aki egész életében havi kétszáz vagy háromszázezer forintra szocializálódott és ezzel a jövedelemmel már így is sokkal többet keres, mit a szülei valaha is, nehezen fogadja el, hogy ennél lehet lényegesen magasabb jövedelemre is szert tenni.

Az ilyen beszélgetéseknél mindig Wágner úr jut eszembe Rejtő klasszikusából, aki nem akarta elhinni, hogy létezik olyan sok pénz, mint amiről a másik beszél:

– Ne mondjon ennyit, drága martalóc! – rimánkodott remegve, és izgalmában egymás után hármat csuklott, ettől leesett a kalapja, viszont amikor érte nyúlt, keresztülesett rajta, majd felálltában lerántotta a fiatalembert is. Csak sokára és nagy nehezen értette meg világosan az elmondottakat, amikor is teli tüdővel egy nagyot üvöltött: – Hurrá! Szóval húsz fontot kap az illető!.. Ne mondja azt, hogy százat! Maga rosszul hallotta! Annyi font csak számtanpéldában létezik! De húsz, az van, vagy huszonnégy is lehet! Annyit már láttam!

Pedig ahogy létezik száz font is, az sem lehetetlen, hogy megduplázd, triplázd vagy akár sokszorozd a jövedelmed.

A Money magazin közölt egy cikket egy 31 éves ifjú vállalkozóról, aki a bútorainak eladásából indított egy faék egyszerű vállalkozást, ami néhány év leforgása alatt már évi 1,2 millió dolláros forgalmat csinál.

A történetében semmi különleges nincs, az általa árult termék közönséges kávé, a vállalkozás tőkeigénye a bútorai ára és az egyik tanárjától kapott 20 ezer dollár volt. Úgy gondolta, hogy a kutyabarátok szoktak kávézni és kávézás mellett szívesen támogatnak a vásárlásukkal kutyamenhelyeket és egyéb kutyajóléti programokat, ezért a haszon 20%-át ilyen programokra ajánlotta fel.

A céget a saját üres lakásában kezdte, fizikai boltjuk még ma sincs, az összes alkalmazottak száma még mindig csak három. A kezdőtőke elég volt a webáruházhoz, a termékfotózáshoz és a hasonló kezdeti lépésekhez.

A kezdetekben gyorsan kiderült, mennyire felkészületlenek az egészre, sok problémát kellett megoldaniuk, amikre nem voltak felkészülve. Azonban átjutottak a nehéz időszakon és most már évente 50-60%-kal nő az árbevételük. Négy év alatt nőttek ekkorára a semmiből, egy olyan tizenkettő-egy-tucat termékkel, amit bármelyik üzletben hatalmas választékban megvehetsz, akármilyen kiszerelésben.

Mert nem találták fel a spanyol viaszt, csak minőségi kávét árulnak olyanoknak, akik örülnek annak, hogy a vásárlásukkal egy számukra fontos ügyet támogathatnak. Nem volt mögöttük milliárdok, egy szegény diák ötlete nőtt ekkorára négy év alatt.

Csak azért írtam le a történetét, hogy lásd, tényleg szinte mindenből lehet pénzt csinálni és ha ki mersz lépni, neked is sikerülhet. Lehet, hogy egy vállalkozás, lehet, hogy csak egy sokkal jobban fizető munkahely, de a legnagyobb ellenséged a félelem és a hitetlenség. Egyedül csak magadat kell legyőznöd és a jó magyar “miért nem fog sikerülni” gondolkodásmódot félredobva te is előre tudsz jutni.

Mert száz font sem csak a számtanpéldákban létezik.

Share

Az Unió országai és Magyarország a statisztikákban

Szabolcs küldött egy érdekes cikket uniós statisztikai adatokkal, ahol megnézheted, egyes uniós országokban, így Magyarországon is hogyan változott az infláció, a gazdasági növekedés és egyéb mutatók az elmúlt 17 évben.

Minden oldalon egy interaktív grafikonon tudod megnézni az adatokat. A cikkben szereplő képek onnan lettek kimentve.

A GDP változást itt tudod megnézni tetszőleges országokat kikeresve. Sajnos nem kumulált adatokkal dolgozik, az sokkal beszédesebb lenne. A lenti képen a vastag szürke vonal az uniós átlag. Nem lehetünk túl büszkék az eredményre, nem csak a környező országok, de még a fejlett országok is jobban fejlődtek, mint mi.

 

» Read more

Share

A KBC Equitas és az osztalékok átváltása

A KBC a kedvenc magyarországi brókercégem, teljesíti mindazt, amit egy ilyen cégtől elvárok. (Megbízható nagybanki háttér, nagy választék, relatív alacsony költségek.)

Azonban úgy jártam, hogy a számlám ellenőrzésekor volt sok forint a számlámon, ami azért furcsa, mert nem szoktam forintot befizetni, mert minek, ha csak euróért és dollárért vásárlok.

Mint kiderült, a kapott osztalékaim lettek átváltva forintra. Amikor telefonáltam, visszarakták az opciót, hogy maradjon az eredeti devizában a kapott osztalék és kamat.

Már mástól is hallottam, hogy így járt, ezért elkönyveltem magamban, hogy biztos ez az alapbeállítás. Erről egy hozzászólásban az egyik cikk alatt meg is emlékeztem.

Hát, nem kellett volna, ma csörgött a telefonom, a KBC-től hívtak, hogy már a nem tudom hányadik ügyfél telefonál ez miatt. (Ebből is látszik, hogy az emberek a hozzászólásokat is olvassák. 🙂 )

Elmondták, hogy ők egyáltalán nem váltják át külön kérés nélkül az osztalékot, vagy a kamatot, valami technikai hiba miatt fordulhatott ez elő nálam és esetleg másnál. Azt kérték, bárki ilyet tapasztalna, jelezze feléjük.

Idézve a levelüket: “Emiatt szeretném leszögezni, hogy a KBC Equitasnál vezetett értékpapírszámlákon a külföldi részvények devizában fizetett osztalékait az adott devizában írjuk jóvá, mindenféle indokolatlan konverzió nélkül. Saját döntésük alapján ügyfeleink persze később átválthatják az osztalékként kapott összeget más devizára a WebBrokerben, de senkit nem “kényszerítünk” ilyesmire.

Azért fontos ezt tisztázni, mert a rendszereinkben több mint 30 külföldi tőzsde részvényei érhetők el, és a tapasztalataink szerint mind több és több ügyfelünk fordul ezek felé a piacok, és ezen belül is kifejezetten az osztalékfizető részvények felé. Számunkra kulcsfontosságú, hogy az osztalékokhoz minden ügyfelünk a lehető legegyszerűbben és felesleges költségek nélkül hozzájusson.

Érdemes hozzátenni, hogy egy-egy nemzetközi részvény osztaléka meglehetősen összetett folyamat végén jut el az ügyfeleink számlájára, és minden igyekezetünk ellenére időnként előfordulhatnak hibák. Ha valaki azt tapasztalja, hogy az osztalék nem a megfelelő devizanemben jelent meg a számláján, mindenképp jelezze az ügyfélszolgálatunkon, és haladéktalanul rendezzük a helyzetet. “

Összefoglalva tehát, ami velem történt, az nem automatikus ficsör, hanem egy bug volt csak a rendszerben.

Ezúton is elnézést a KBC-től. (Ja, ők is elnézést kértek tőlem az eset miatt.)

Szóval lécci többet ne hívjátok őket ez miatt. 🙂

Share