A KBC Equitas és az osztalékok átváltása
A KBC a kedvenc magyarországi brókercégem, teljesíti mindazt, amit egy ilyen cégtől elvárok. (Megbízható nagybanki háttér, nagy választék, relatív alacsony költségek.)
Azonban úgy jártam, hogy a számlám ellenőrzésekor volt sok forint a számlámon, ami azért furcsa, mert nem szoktam forintot befizetni, mert minek, ha csak euróért és dollárért vásárlok.
Mint kiderült, a kapott osztalékaim lettek átváltva forintra. Amikor telefonáltam, visszarakták az opciót, hogy maradjon az eredeti devizában a kapott osztalék és kamat.
Már mástól is hallottam, hogy így járt, ezért elkönyveltem magamban, hogy biztos ez az alapbeállítás. Erről egy hozzászólásban az egyik cikk alatt meg is emlékeztem.
Hát, nem kellett volna, ma csörgött a telefonom, a KBC-től hívtak, hogy már a nem tudom hányadik ügyfél telefonál ez miatt. (Ebből is látszik, hogy az emberek a hozzászólásokat is olvassák. 🙂 )
Elmondták, hogy ők egyáltalán nem váltják át külön kérés nélkül az osztalékot, vagy a kamatot, valami technikai hiba miatt fordulhatott ez elő nálam és esetleg másnál. Azt kérték, bárki ilyet tapasztalna, jelezze feléjük.
Idézve a levelüket: “Emiatt szeretném leszögezni, hogy a KBC Equitasnál vezetett értékpapírszámlákon a külföldi részvények devizában fizetett osztalékait az adott devizában írjuk jóvá, mindenféle indokolatlan konverzió nélkül. Saját döntésük alapján ügyfeleink persze később átválthatják az osztalékként kapott összeget más devizára a WebBrokerben, de senkit nem “kényszerítünk” ilyesmire.
Azért fontos ezt tisztázni, mert a rendszereinkben több mint 30 külföldi tőzsde részvényei érhetők el, és a tapasztalataink szerint mind több és több ügyfelünk fordul ezek felé a piacok, és ezen belül is kifejezetten az osztalékfizető részvények felé. Számunkra kulcsfontosságú, hogy az osztalékokhoz minden ügyfelünk a lehető legegyszerűbben és felesleges költségek nélkül hozzájusson.
Érdemes hozzátenni, hogy egy-egy nemzetközi részvény osztaléka meglehetősen összetett folyamat végén jut el az ügyfeleink számlájára, és minden igyekezetünk ellenére időnként előfordulhatnak hibák. Ha valaki azt tapasztalja, hogy az osztalék nem a megfelelő devizanemben jelent meg a számláján, mindenképp jelezze az ügyfélszolgálatunkon, és haladéktalanul rendezzük a helyzetet. “
Összefoglalva tehát, ami velem történt, az nem automatikus ficsör, hanem egy bug volt csak a rendszerben.
Ezúton is elnézést a KBC-től. (Ja, ők is elnézést kértek tőlem az eset miatt.)
Szóval lécci többet ne hívjátok őket ez miatt. 🙂
Tesek csak telefonalni, mert maskepp a szinvonal nem javul.
Az extra két millió (dollárban) lehetne fícsör.
Amúgy árulja már el nekem valaki, hogy a százalékos számlavezetési díjat mi indokolja? Mármint hogy miért százalékos? Többe kerül 10 millió forint értékű papírt nyilvántartani, mint 1 milliónyit?
Jómagam is értékalapon fektetek be, mint te. Az iránt érdeklődöm, hogy néha beszámolnál arról, hogy milyen hazai és külföldi részvényeket figyelsz, melyeket tartod éppen jó vételnek? Jelenleg milyen vállalatok jövőjét vennéd meg?
Emellett még az iránt érdeklődöm, hogy Ön szerint amennyiben $-t szeretnék váltani, hogy tegyem a legolcsóbban, ezt azért kérdezem, mert jelenleg Ft-om van.
Ön főleg tehát a KBC-nél kereskedik, a DeGiro-val kapcsolatban van tapasztalata, Ön a helyemben nyitna számlát ennél a holland diszkontbrókernél?
Az ügyfélszolgálat könnyen elérhető, hozzáértő és készséges.
Mint minden banknál itt is figyelni kell egy kicsit és legalább havonta elolvasni a kivonatokat. 🙂
Egy szolgáltatás árában nemcsak a költség, hanem a szolgáltatás értéke (az ügyfél potenciális haszna) is benne szokott lenni.
En elegedett vagyok a DeGiro-val, de en Hollandiaban elek. Itt nincs arfolyamnyereseg ado, van helyette vagyonado.
Mivel a DeGiro-nal nincs TBSZ (mert nem a KELER a letetkezelo) csak akkor erdemes naluk nyitnod, ha az arfolyamnyereseg adod kevesebb lesz, mint amit mashol dijakban jutalekokban extrakent kifizetsz.
Ne vard Kiszamolo-tol, hogy megmondja a tutit. Vagy rabizod a penzed egy “szagemberre” es fizeted az arat, vagy magad csinalod, de akkor nincs kit hibaztatni.
lustaport.wordpress.com/2014/11/28/az-etf-ek-legnagyobb-hibai/
– Collective deposit (Koltseg: 1x)
– Individual safe custody deposit (Koltseg: 2x)
– Safe custody abroad (Koltseg: 2x)
Ha jol google-ztam, akkor ennek brokercsod eseteben van igazan jelentosege es nagyobb biztonsagban van “safe custody” eseten.
A kerdes az lenne, hogy a KBC-nel a kulfoldi ertekpapirokat/ETF-eket vajon melyik modszer szerint orzik?
Amennyiben a broker csodbe megy, akkor az ertekpapirtulajdonosok egyszeruen csak attranszferaljak masik brokerhez vagy konkretan el tud veszni ertekpapir?
Ui. a certifikát keresőjükben (ami lassan 1 éve a saját bevallásuk szerint is elszaródott és képtelenek megjavítani) megtalált certifikáttal sokszor NEM LEHET kereskedni, azt külön aktiválni kell.
Ami sokszor nem megy online, kiírja a zseniális rendszer, hogy ehhez manuális beavatkozás kell (bármit is jelentsen ez) és válasszak más terméket…
WFT???
Ne azt vegyem, amit akarok, mert a KBC balfasz?
Ezt így hogy????
Az osztalékot sem lehet másként jóváírni csak forintban. Más számlára sem lehet könyvelni, mert a NYESZ számláról csak akkor kerülhet ki érték, ha megszüntetik.
Ez nem KBC specifikus, így szól a NYESZ-t leíró törvény.
Én is tapasztaltam, hogy a KBC-nél nem frissül automatikusan az online kereskedhető papírok listája.
De ha az ember kéri, és nem ütközik az üzletpolitikájukkal, akkor egy. nap alatt módosítják a sw. adatbázisát.
Ez van. Szerintem ezzel együtt is jók.
Szerintem nálunk nincsenek ilyen kategóriák, csak az értékpapírkezelő által vezetett egyéni számlák vagy a Kelernél vezetett egyéni számla. Ez utóbbi extra költség, becslésem szerint alig használja valaki.
Csőd esetén elindul a felszámolás.
Az egyéni számlákon levő értékpapírokat (ha nem tüntek el, mint pl. a BudaCash esetében) áttranszferálják az ügyfél másik értékpapírszámlájára. Erre kell kb. 1 hónap.
Manapság már nincs esély arra, hogy egy értékpapírkezelő évekig rejtegesse az értékpapírok hiányát, mert az MNB összeveti a letétkezelőnél levő összes értékpapír számát a névtelen ügyfélszámlák összegével. Az ügyfél havonta tudja ellenőrizni, hogy a számlájáról helyes adatokat küldtek-e az MNB-nek.
Ha mégis hiányoznának értékpapírok vagy készpénz, a Befektetővédelmi Alap (BEVA) 30 milló forint alatt nagyrészt megtériti.
biztosan igazad van, akármit is jelent, amit írtál. Nekem a százalékos letéti díj a lenyúlás kategória. Ezért vagyok olyan brókernél, akinél nincs ilyen díjtétel.
Ejnye, hát Miklos (Kiszamoló) mar csomószor megirta, hogy ő nem jós és nem lehet előre jelezni, hogy mikor és mit érdemes venni, (a divatos értékpapíroktol tartózkodni kell)
A jósok már 4000 éve becsapják az embereket, de azok sosem tanulnak, így a szakma viragzik.
Youtube-on ird be h Csernok Miklós and magic happens…
Azt is leirta 3x h Transferwise-al érdemes utalni, vagy currency fair-el, erről van két cikke is.
” Nekem a százalékos letéti díj a lenyúlás kategória. Ezért vagyok olyan brókernél, akinél nincs ilyen díjtétel.”
melyik ez?
Jövő héten csütörtöktől (2017. április 06.-09.) Glamour napok.
Jó alkalom kedvezményesen vásárolni, a napi fogyasztási cikkek mellett akár több száz ezer forintos műszaki árut is.
Bővebben:
akcios-ujsag.hu/glamour-napok-2017/
[Offtopic off]
Te most épp a jóslást definiáltad.
Érdemesebb-e egy olyan értékpapirokba fektetni, amelyek nagyot estek közelmúltban?
Elvileg igen, hiszen magasabb kockázat =>magasabb hozam
(pl a hihetetlenül alulértékelt fehérorosz papirok mögött gazdasági kockázat, azaz államcsőd és politikai kockázat, azaz az egypártrendszer borulása áll).
Egy ötlet: forgass befektetésekkel és a tőzsde működésével foglalkozó könyveket.
Gondolj bele: az nem úgy működik, hogy Miklós mond egy adott pillanatban – szerinte – alulértékelt részvényt (meg miért is tenne ilyet?), aztán megállítja az időt és vele a kereskedést, majd miután a kapott információt feldolgoztad és megvetted az adott részvényt csak te egyedül egy alternatív dimenzióban, akkor az időt újraindítja…
@kiszámoló
OFF
Hosszabb ideje érdekel csupán kíváncsiságból, és már előttem más is felvetette korábban, hogy vajon nem olvasod úri bohócunk (=ügyvéd) hozzászólásait vagy a lekötelezettje vagy? Különben szerintem biztosan nem engednéd ki a kommentjei nagy részét, mert színvonalukban túlságosan primitívek és egyben arrogánsak, nem a te blogodra valók. Persze, kínunkban röhögni rajtuk lehet, csak éppen értéket nem teremtenek, senki nem tanul belőlük.
ON
“Én nem értem, de gondolom más sem…”
2017-04-02 at 05:57-kor
“Másokról szó sem volt,”
Úriember != troll
Gondoljatok szegény nyomorultra enyhe szánakozással és ne válaszoljatok.
A KBC vel még az is probléma, – bár keveseket érint – hogy a határozatlan idejű meghatalmazások is csak egy évig érvényesek náluk, legalábbis pár éve bevezették ezt az idióta belső szabályt.
( Ez mondjuk egy offshore számlánál önmagában jelentős pénzügyi teher éves szinten.)
Lehet azóta nincs így, akkor sorry..
2017-04-01 at 07:13
“Jómagam csak olyan tippeket vártam, hogy jelenleg mely részvények alulértékeltek a piacon”
Kicsit késve reagálok, de amit keresel, ahhoz szerintem a magyar és az europai piacon a KBC Equitas elemzései állnak a legközelebb. (www.kbcequitas.hu)
A részleteket csak ügyfelek olvashatják, de a legolcsóbb számla csak havi 99 Ft. Sőt régebben úgy volt, hogy amíg nem vettél semmilyen értékpapírt, addig ezt a minimumot sem kellett fizetni.
Pl. a boerse-frankfurt.de grafikonjaival visszamenőleg lehet ellenőrizni, hogy melyik elemző jóslásai mennyire váltak be.
Azután hajrá, mehet a tőzsdézés, csak ne olyan pénzből, amire feltétlenül szükséged van. 🙂
Ez ma is így van. Sőt, még akkor is, ha NYESZ számlát használsz de az alap értékpapírszámlát nem.
Létezik az Erste tőzsdelaborhoz hasonló oktatás, ami online elérhető?
Illetve Miklóstól szeretném megkérdezni: a Kiszámoló akadémia online változatáról végül letettél? Mert engem érdekelne, és úgy láttam, hogy korábban mások is érdeklődtek utána.
Lecsekkoltam, mert nekem is van meghatalmazásom.
3 év.
Az ügyféladatok/kapcsolt személyek-nél lehet ellenőrizni, hogy még meddig jó.
1) nem vonnak semmit se belőle, tehát az osztalékbeszedésnek nincs díja,
2) amit USA papír után az USA piacról kapsz az úgy is marad, nem váltják forintra.
3) A BÉTA-piacról érkező eurókat váltják (vagy legalábbis régebben váltották), de elég egy telefon és onnantól nem váltják, ha nem akarod.
> Ha nulla hozzáértéssel szeretnék nekikezdeni, Ti melyiket ajánlatok?
attol fugg minek szeretnel nekikezdeni. Ha daytradelni akarsz hogy fel tudj vagni a nyero poziciokkal amig el nem jatszod a vagyonod, akkor gondold at megegyszer.
Ha vagyont akarsz felepiteni akkor annak csak egy resze a reszvenyekbe befektetes. Megtakaritassal kezdodik es lenyeges a diverzifikacio, tehat kockazatvallalastol/elethelyzettol fuggoen egy resze menjen csak reszvenyekbe. Legkevesebb hibat akkor koveti el az ember ha lehetoleg minel kevesebbszer piszkalgatja a poziciot, igy a buy&hold idealis strategia lehet. Ehhez persze olyan ceget erdemes venni ami piacvezeto lesz evtizedek mulva is. Persze nagy ismert cegbe fektetve valoszinuleg nem lesz iszonyatos hozam. Kis cegek arfolyama szokott tobbszorozodni mikor pl feltalaljak a rak ellenszeret stb de ugye ennek megfeleloen a kockazat is joval magasabb
Valaki tud segíteni infóval?
Persze, nem is az lett volna a cél, hogy minden pénzemet részvényekbe fektessem; de még csak az sem, hogy óriási hozamot várjak el. Nem ebből akarok meggazdagodni, mindössze néhány tízezer forintot szánnék rá. A lényeg az, hogy egy laikus számára is könnyen átlátható legyen, lehetőség szerint alacsony költségek mellett.
Lehet, hogy racionálisabb hagynod ezt a fenébe. Hacsak nem játszótérnek szánod, és nem bánod, hogy elégeted a pénzed. Játszásra találhatsz olcsóbb vagy ingyenes módot is.
kbcequitas.hu/menu/miert-a-kbc/biztonsag
“Ügyfeleink megtakarításait a belga befektetővédelmi alap biztosítja értékpapírok esetén 20 000 EUR, míg pénzeszközök esetén 100 000 EUR összeghatárig”
Ha egy értékpapírkezelő csődöt jelent, mert pl. nem tudja kifizetni a villanyszámlát, a befektetők értékpapírjai akkor sincsenek veszélyben. Az nem a cég vagyonának része, nem tarthatnak rá igényt a hitelezők. Ezért tartanak inkább negatív kamatozású államkötvényeket a cégek, nem pénzt.
Értékpapírok esetén csak akkor kerül szóba a befektetővédelmi alap, ha azokat egy alkalmazott ellopja/elsikkasztja és a cég nem tud helytállni.
A kettő együtt eléggé valószínűtlen. Egyrészt a papírok meglétét havonta lehet ellenőrizni, másrészt egy nagy pénzügyi csoportnál nem tud annyi papír eltünni, hogy az csődöt okozzon.
Ha a rossz gazdálkodás miatt csőd van, akkor először a részvényesek bukják a pénzüket. A számlán levő kp. ennél sokkal előrébb van az adósságrendezésben, azt is nagyjából kifizetik a felszámoláskor. És csak azután kell a beva.
Köszönöm a tanácsot! Akkor egyelőre hagyom az egészet. 🙂