Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Folytatódik a forint megújítása, most a húszezres kerül sorra. Sok változás nem lesz a dizájnban, mindössze kicsit bezöldül. (Megpenészedik, vagy zöldhasú lesz, mint a dollár, ahogy tetszik.)
December közepétől jelenik meg a forgalomban, de ami ennél fontosabb, a régivel 2016 végéig lehet csak fizetni, utána csak a posta veszi át 3 évig, illetve az MNB 20 évig.
További infót az új pénzről és a biztonsági elemek leírását itt találjátok.
Olvastam egy érdekes cikket egy személyről, akinek meghalt az apja rákban.
A gyász mellett rámaradt az ilyenkor szokásos papírmunka mellett az apja személyes holmijainak a kiválogatása és a lakásának a kiürítése is.
Egy viszonylag kis lakásban található személyes dolgok kiválogatása, eladása vagy elajándékozása és a maradék kidobása heteket vett igénybe. Rengeteg doboz ruha, konyhai eszköz, technikai eszközök, bútor és minden más maradt az apja után.
Egy átlagos élet során felhalmozott vagyontárgyak.
Elgondolkodott azon, az apja hány napot, hónapot és évet dolgozott azért, hogy mindezeket a dolgokat megvehesse és felhalmozhassa, hogy utána további rengeteg energiát felemésszen ezeknek a dolgoknak a tárolása és rendben tartása.
Annyira szíven ütötte, hogy egy átlagos ember mennyi nélkülözhetetlennek tűnő de valójában teljesen felesleges holmit halmoz fel és erre mennyi pénzt és energiát áldoz az életéből, hogy elhatározta, 200 napig semmi új dolgot nem fog venni.
Amint tudjátok, ma kezdődik Barnabás jogi oktatása a mindenkit érintő alapokról, akciós áron most 15 ezer forint a hat alkalom, ami 2,5-2,5 órás alkalmakat jelent. (Vagyis gombokért van. 🙂 )
(Részletek itt)
Elég nagy lett a katyvasz, mert több cikk alatt lehetett jelentkezni, van aki, nem mondta, melyikre jönne, van aki az egyik helyen szeptemberre jelentkezett, a másikra októberre és így tovább.
Mivel vannak lemondások, átvágjuk a gordiuszi csomót: ha jönni akarsz, gyere ma. Ha nagyon nem férnénk el (szerintem elfogunk), akkor szerzünk nagyobb termet.
Ha valamelyik előadás időpontja nem megfelelő, a kimaradt előadást be tudod pótolni a következő turnusban. Ha késel, vagy korábban kell elmenned, szerintem meg fogjuk tudni bocsátani.
Szóval, várunk mint az epret ma 18:30-tól, részletek a linken.
Most olvastam az MNB statisztikáját, hogy a devizahitelesek elenyésző része, mindössze fél(!!) százaléka élt az ingyenes hitelkiváltás lehetőségével.
Ez nagyon szomorú, mert egyrészt az emberek ingyen átléphettek volna egy olcsóbb hitelkonstrukcióba (hogy milyen sokat nyerhetsz egy kiváltással, ebben a cikkben már írtam), másrészt az új forinthitelek szinte egytől-egyig három hónapos kamatperiódussal rendelkeznek.
Hogy ez miért borzasztóan veszélyes, arról már ebben a cikkben írtam bővebben.
Egyébként ez nagyon jellemző a magyar társadalomra, hogy átautózunk a városon, csak mert a hiperben 50 forinttal olcsóbb a baromfipárizsi, de az igazán fontos dolgokkal még csak nem is törődünk. Hagyni veszünk 2-3 millió forintot a hitelünknél, miközben ingyen válthattunk volna bankot. De az nem olyan fontos, mint az akciós tejföl, amiért 15 kilométert is hajlandóak vagyunk autózni.
Megkértem a blog hitel-szakértőjét, Gábort, hogy adjon egy kis piaci összefoglalót, kinek lenne érdemes most kiváltania a hitelét, kinek nem, illetve milyen kiskapuk vannak például a túlhitelezett ingatlanok esetén, vagy van-e megoldás, ha csak minimálbérre vagy bejelentve. (Jó hír: általában van megoldás).
Következzen hát az ő írása.
Ahogy már tudjátok, jövő héten indul Barnabás jogi oktatása, a hatalkalmas pénzügyi oktatás mintájára hatalkalmas jogi oktatás, “amit a jogról mindenkinek tudni kellene”. Az oktatásról bővebben itt.
Az oktatás időpontjai: I. turnus (kedd-csütörtök): szeptember 22., 24, 29, 30 (október 1. helyett), október 6, 7 (október 8 helyett)
Időpont: minden alkalommal 18:30-tól 21:00 óráig.
KOTK oktatási központja, 1074 Budapest, Szövetség utca 37. Térképen itt találjátok
A Blahától egy 6-8 perces séta, a Keletitől olyan 10 perc, de ha nem szeretsz sétálni, a 73, 74, 76-os trolik a sarkon állnak meg, a 4 és 6-os villamos Wesselényi utcai megállójától sincs messze.
Fizetni a helyszínen kell majd, jegyzetfüzetet hozzál.
A szeptemberi és az októberi tanfolyam bevezető áron van, a hat alkalom csak 15 ezer forint.
A következő oktatás október végén lesz, az időpontját hamarosan megírom.
Aki ennél vagy ennél a cikknél írt hozzászólást, annak elfogadtuk a jelentkezését, a hétvégén kap is erről egy e-mailt.
Ha nem tudsz jönni, írj egy levelet vagy hozzászólást.
Ha úgy érzed, neked is a listán lenne a helyed, de valamiért nem vagy rajta, jelezd. Olyan 10 hely még van.
Lehoztam pár napja Tamás levelét, aki leírta, hogyan tudott megszabadulni egy unit linked biztosítástól, mert nem kapta meg a kötvényét három és fél év után sem. (Így élhetett a 30 napos elállás lehetőségével. Ezt a cikket itt találod.)
Mivel többen kérdezték az ügyintézés menetét, azt is leírta utólag hozzászólásokban, amit most kiemelek ide, mert sokan nem olvassák a hozzászólásokat.
Belinkelte a levelet is, amit elküldött a biztosítónak.
1. Ügyfélszolgálaton érdeklődtem, hogy van-e arról bármilyen igazoló dokumentum, hogy a kötvényt én anno megkaptam. Illetve érdeklődtem, hogy ha nincs ilyen doksijuk, akkor a 30 napos elállásra hivatkozva milyen levonásokkal mennyit fizetnek ki az aktuális értékből. (nem volt egyértelmű, hogy csak kötvényesítési ktg-et vonják le, vagy pl a 3. év után már jóváírt bónusz összegét is. Meg egyáltalán valami olyan rejtett ktg lehet-e, amire hosszas bogarászás után sem találtam rá.) Ezeket szóban mondtam el ott, de az ügyintéző nem tudott azonnal segíteni (érthető módon), szóval hotline a központba, ott sem tudták, így írásban beadtam ezt a két kérdést.
2. Ajánlott levélben kiküldtek egy kicsit ködös írást, ami gyakorlatilag a rendes visszavásárlás menetét és összegét taglalta + a kötvények hiteles másolatát, illetve azt, hogy a kötvényátvételt igazoló dokumentum bekérése folyamatban van az O.-től. Ekkor pont nyaralni voltam és nem tudtam átvenni a levelet, de utólag jó is volt így, mert, ha átveszem, akkor már onnan ketyegett volna a 30 nap.
3. Bementem újra az ügyfélszolgálatra, gondoltam ott is el tudják mondani, hogy mit küldtek ki nekem. Innen tudom a 2-es pontban írt levél tartalmát, de a kötvényt nem vettem át ekkor sem, mert még mindig nem kaptam egyértelmű választ, hogy: van-e az átvételről valami dokumentum, illetve a rendkívüli felmondással milyen levonások után fizetnének ki.
4. Ezt az utóbbi két kérdésre, még több alkalommal próbáltam az ügyfélszolgálaton választ szerezni, de mindig csak azt a választ kaptam, hogy folyamatban a dokumentum beszerzése és majd válaszolnak a kifizetési összeg kérdésére is. Eltelt egy hónap kb így.
5. Így, hogy nem sikerült választ kapnom hosszú időn keresztül, úgy döntöttem, hogy akkor beadom írásban az elállási szándékomat az ügyfélszolgálaton. Így nekik lesz 15 napjuk arra, hogy valamilyen választ adjanak, legalább halad előre az ügy. Bementem, kikértem a korábban kézbesíteni kívánt kötvényeket és ugyanekkor be is adtam az elállási szándékot írásban: elállás levél tartalma (személyes adatokat kivettem)
6. Az írásbeli felmondás után a 15. napon megérkezett az utalás. Az aktuális értéket (2,3 M Ft) fizették ki, mindössze a kötvényesítési ktg-eket vonták le (pár ezer Ft). Így kb pont az eddig befizetett összeget kaptam meg.
(Megjegyzés: szerintem az addig befizetett pénzt fizethették ki, az ugyanannyi lehetett, mint a hozam és az addig levont költségek. A lényegen sokat nem változtat, de ez tűnik inkább logikusnak a szerződéstől való elállás és az eredeti állapot visszaállítása miatt.)
Hát így történt, köszönjük Tamásnak a választ.
Ha van még hozzá kérdésed, tedd fel a hozzászólásokban, remélem lesz ereje vagy ideje válaszolni rájuk.
Az MNB minden évben kiadja a hazai bankok elmúlt évi teljesítményéről szóló, úgynevezett Aranykönyvet, ami a fellengzős nevével ellentétben csak egy excel táblázat.
Ami azonnal feltűnik, hogy nem 2014 volt a bankok legjobb éve itthon, ennek oka természetesen a devizahitelesekkel történő elszámolásban keresendő. Összességében 500 milliárdnál is több volt a veszteségük, a nagy kereskedelmi bankok közül egyedül az Unicredit tudott nyereséges maradni.
Komoly nyereséget a nem kereskedelmi bankok tudtak csak felmutatni, mint a Cetelem, Fundamenta, illetve a lakáshitelezéssel és/vagy az általában magánügyfelekkel sem rendelkező bankok, mint a Bank of China.
A sor másik végén sincs sok változás, a legnagyobb veszteséget a Raiffeisen, Erste, CIB és MKB hozta össze, illetve most ott van közöttük az OTP jelzálogbankja is.
Akit érdekelnek a további adatok, töltse le a kiadványt erről a linkről.
Már többször volt szó a blogon az aranybefektetésről, aminek én túl nagy híve nem vagyok, mert az árfolyama elképesztően volatilis (nagyon kileng le-fel), sokkal inkább, mint egy részvényindex árfolyama, drága megvenni és eladni, de tárolni is, ráadásul hiába esik az ára immár négy éve, még mindig az elmúlt negyven év átlagárának a duplájáért adják. Ezek mellett se osztalékot, se kamatot nem fizet és ha menni kell, sokkal nehezebb eldugni a zsebünkbe, mint pár ötszáz euróst kellően összehajtogatva és felváltani sem olyan egyszerű, ahogy beváltani sem.
Erről többek között már ebben a cikkben is írtam, illetve ebben a cikkben megnéztük, hogyan hozott az arany az egyéb befektetésekhez képest.
Hogy hiperinfláció ellen miért felesleges aranyat tartani, arról pedig itt írtam már.
Azonban van, aki szeretne a portfóliójában tudni fizikai aranyat is.
Péter, aki ezzel foglalkozik már régóta írt nekik egy cikket, amit ezúton is köszönünk.
Következzen hát az ő írása a témáról:
Írtam a múltkor a Spar akcióról, amivel 20%-ot tudtál spórolni.
(Ha még emlékeztek, 4.100 kártyát 3 óra alatt szétkapkodtatok. Időpontot kértem és elmentem hát a szervező reklámügynökséghez, hogy kellene még vagy 20 ezer kártya mert sok olvasómnak nem jutott. Mondtam, nem is kell reklámra költeniük, szerintem mi két nap alatt megesszük az összes kártyát. 🙂 Megígérték, hogy beszélnek a céggel, de nem tudtak semmit ígérni, mert nem rajtuk múlik. Azért reménykedjünk, hátha a Spar fantáziát lát abban, hogy még több kártyát bocsát ki és akkor majd arra is lecsapunk. 🙂 )
A hozzászólásokban is előjött az a közkeletű tévedés, hogy a Spar annyival drágább, mint mondjuk a Tesco, hogy a kártya csak annyit ér, hogy annyi lesz a számla, mintha kiment volna valaki a Tescoba.
Ezt a téveszmét annyian megkajálják, hogy úgy gondoltam, érdemes írni róla.
Az történik, hogy amikor bejön egy-egy áruházlánc, 1-2-3-4 évig alacsony árakat alkalmaz, az emberek pedig csak ámulnak, mennyivel olcsóbb a Tesco, Lidl, MediaMarkt mint mindenki más a piacon, aki már régóta itt van.
Aztán ezek a cégek szép lassan felemelik az áraikat a normál piaci szintre, de addigra az emberek már elkönyvelték, hogy a “Spar drága, a Tesco olcsó” és az ehhez hasonló alapigazságokat.
Miközben ha összehasonlítanák az árakat, rájönnének, hogy a Spar és a Tesco árai között 1-1,5% eltérés van csak mostanában és a Lidl is csak egy lehelettel olcsóbb, mint mondjuk az Aldi. (Csináltam Aldi-Lidl összehasonlítást itt és Tesco-Auchan-Spar összehasonlítást itt.)
Az Auchan rendszeresen összehasonlítja a saját áraikat a konkurenciával és szinte mindig az jön ki, hogy csak 2%-kal olcsóbbak, mint a Tesco és 3%-kal olcsóbbak, mint a Spar.
Na már most, 3% az mindössze 300 forintot jelent 10 ezer forintonként. Vagyis még egy nagybevásárlás miatt sem éri meg beülni az autóba és kipöfögni a város szélére egy hiperbe. De buszon hazacipelni sem biztos, hogy megéri a dolgokat a Tescoból, több kalóriát égetsz el hazáig, mint amennyi pénzt megspóroltál.
Szóval, amit mondani akartam: ne üljetek fel annak, hogy egy-egy áruház milyen olcsó volt 5-10 éve, amikor bejött az országba, vagy terjeszkedni akart és úgy akart bekerülni az emberek fejébe, hogy ő milyen olcsó.
Érdemes ezeket a sztereotípiáidat egy-két évente tényekkel felülvizsgálnod.
Barnabás egy újabb érdekes írással jelentkezett a Pénz és Jog sorozatban. (Régebbi cikkek itt: Pénz és jog)
A mai téma a végrehajtásról szól, amiről sok tévedés és téveszme van forgalomban.
Mielőtt átadnám a szót, a jogi akadémiáról csak annyit szeretnék mondani, hogy az első turnus betelt, aki ebben a cikkben írt, hogy jönne, mind befért. A második turnus is kedvezményes áron lesz, várhatóan október második felében fog indulni, hétfő és szerdai napokon. De erről hamarosan írok. (Az első turnus időpontja némileg módosult, részletek itt.)
Akkor ennyi technikai információ után következzen Barnabás írása:
Már többször volt róla szó érintőlegesen a blogon, de az elejétől a végéig egyszer sem tárgyaltuk át a végrehajtási eljárást – persze terjedelmi korlátok miatt most sem tesszük, de lesz róla szó bőségesen a jogi akadémia első óráján. Lássuk, hogy milyen folyamat közepette vándorol a kötelezett pénze a jogosult zsebébe.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mertmindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt.
Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
A köznyelvben sajnos mindenkit „végrehatónak” neveznek, aki szeretne pénzt kérni az adóstól. A valóságban a végrehajtó ún. „önálló bírósági végrehajtó”-t vagy „törvényszéki végrehajtó”-t jelent, az adósok legtöbbször előbbivel találkoznak. A törvényszéki végrehajtó bűnügyi költséget, rendbírságot, stb. hajt be, így vele most nem foglalkozunk.
A behajtók, faktoring cégek nem rendelkeznek semmilyen végrehajtói jogosítvánnyal: nem tiltathatnak le fizetést, nem mehetnek ki „foglalni”, gyakorlatilag annyi dolgot tehetnek, mint te vagy én: kérhetik, hogy fizess vagy jogi eljárást indíthatnak. Persze ezt sok esetben a telefonos operátorok sem tudják, a céges utasítás pedig az, hogy fenyegetőzzenek, ha máshogy nem megy (és ha az ember 400 Ft-ért diákmelózik egy ilyen helyen, akkor szüksége is van arra a 400 Ft-ra, így meg fogja tenni).
Velük kapcsolatban két gondolat: csak írásban kommunikáljunk velük, illetve csak abban az esetben fizessünk nekik egy forintot is, ha hitelt érdemlően bizonyították, hogy ők a követelés jogosultjai. Szoktak a behajtó cégek küldeni „fizetési letiltás” papírt, amit az adósnak alá kell írnia és odaadnia a munkáltatójának, és az adósok gyakran alá is írják, mert azt hiszik hogy kötelező, hiszen „végrehajtó” küldte: azonban ez csak egy önkéntes teljesítés, olyan mintha a fizetésed egy részét másik számlára kérnéd, ennél fogva ugyanolyan könnyen vissza is lehet vonni, mint leadni.
A végrehajtáshoz szükségünk van egy végrehajtható okiratra, ez lehet: végrehajtási lap (jogerős ítélet vagy fizetési meghagyás esetén), záradékolt okirat (pl. egy közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés), illetve bírói végzés. Végrehajtásnak ezen felül akkor van helye, ha: kötelezést (pl. pénzfizetés, lakáselhagyást) tartalmaz a határozat, jogerős vagy előzetesen végrehajtható és eltelt a teljesítési határidő („15 napon belül fizessem meg a felperesnek „X” Ft-ot”).
A végrehajtás kezdeményezése nem kötelezettség, hanem jog; a teljesítési határidő lejárta után is lehet várni az önkéntes teljesítést. Ennek korlátja, hogy a végrehajtáshoz való jog a követeléssel együtt évül el, ezt a végrehajtási cselekmények és az egyezség szakítják meg. Végrehajtási cselekmény minden, amit a végrehajtó a tartozás behajtása érdekében tesz, pl. megnézi, hogy az adós kap-e nyugdíjat.
A végrehajtás kezdetén a végrehajtást kérőnek meg kell előlegeznie a végrehajtó költségeit: úgy mint: munkadíj, költségátalány, készkiadások előlege. A végrehajtás során az adós megfizeti a végrehajtó jutalékát a sikeres végrehajtásért, emellett általános költségátalányt, költségátalányt, egyéb költségeket is.
Emiatt nem buli várni a végrehajtót, mert a behajtási jutalék 5 millió Ft alatti követelés esetén 10%, 10 millió feletti követelésnél pedig 900 ezer Ft + a 10 millió feletti rész 5%-a, így nagyon meg tudja dobni a visszafizetendő összeget, hiszen ezt az adós fizeti, nem a végrehajtást kérő pénzéből vonják le.
Példa: egy 15 milliós tartozás végrehajtása 1 150 000 Ft sikerdíj, 186 000 Ft munkadíj, 6000 Ft kézbesítés, 20 000 Ft készkiadás, 93 000 Ft költségátalány, 150 000 Ft általános költségátalány. Ez összesen: 1 605 000 Ft, a 15 millión felül – ráadásul a példában együttműködő az adós, így kevés a készkiadása a végrehajtónak.
Szerintem ez elég bizonyíték, hogy ha van rá keret, bármilyen nehezen is, de fizetni kell, ha már jogerős egy ítélet, mert elég rossz befektetés a végrehajtói díjakat fizetni, ha nem muszáj. Persze mondanom sem kell, hogy az adósok elenyésző hányada teljesít önként, hiszen „majd ő megmutatja” és homokba dugja a fejét.
Hogy hajthat be a végrehajtó? Munkabér vagy más rendszeres járandóság letiltás (itt sok kivétel van), „inkasszó”, ingóságok lefoglalása, értékpapír értékesítése, üzletrész lefoglalása, ingatlan árverezése.
A nettó munkabérből 33%-ot, több tartozás esetén legfeljebb 50%-ot lehet levonni, de az öregségi nyugdíjminimum mentes a végrehajtás alól (ez ha minden igaz jelenleg 28 500 Ft), kivéve ha gyermektartást vonnak, annál nincs mentes rész. Nincs mentesség továbbá a fizetés azon részére, ami meghaladja a nyugdíjminimum ötszörösét; az afeletti rész korlátlanul végrehajtható.
Ha a munkáltató nem foganatosítja a levonást, akkor kezesként felel, ráadásul bírságolható is.
Fontos: a bankszámlapénz az nem családi pótlék, egyéb mentes járandóság, hanem „lóvé” – onnantól kezdve hogy bankszámlára kerül, nem lehet megállapítani hogy honnan van, így végrehajtható. Így a mentes járandóságokat érdemes inkább postán kérni, ha végrehajtás fenyeget. A számlán újfent az öregségi nyugdíjnak megfelelő összeg mentes a végrehajtás alól, de fontos, hogy a hitelkeretet is figyelembe kell venni, a hitelkeret terhére is lehet teljesíteni (lehetőség van ezt megtiltani a 2009. évi LXXXV. törvény 62. § (2) bek. szerint, érdemes is).
A 28 500 Ft és a 114 000 Ft közötti összeg 50%-a vonható végrehajtás alá, a 114k feletti összeg pedig teljes egészében.
Ingóságoknál sok kis korlátozás van, amiknek a felsorolása kb. arra jó, hogy a hallgatók a Polgári perrendtartás vizsgán megtanulják a sok hülyeséget, hogy mennyi ágyneműt, stb. kell meghagyni, a lényegi infó helyett, de azokat úgysem venné meg a kutya sem. Általánosságban: ami létfenntartáshoz, munkához feltétlenül kell, az nem foglalható.
A foglalás nem jelenti azt, hogy a végrehajtó elviszi a dolgot, legtöbbször az adós őrizetében hagyja, csak eladni/megterhelni nem lehet, mert az bűncselekmény.
Olyan dolgot lehet foglalni, ami feltehetően az adós tulajdonában áll, tehát ha a 70 éves nyugdíjasnál lakik a 17 éves unokája, akkor az X-BOX360-at nem fogják lefoglalni.
Ha mégis lefoglalják a dolgot ami nem az adós tulajdona, akkor az igazi tulajdonosnak úgynevezett „igénypert” kell indítania a (ez fontos!) végrehajtást kérő ellen.
Az ingatlan-árverés már egy nagyobb falat, külön cikket is megérne, ott ami fontos, hogy néhány éve már csak online felületen lehet lebonyolítani az árverést – állítólag ezzel vissza lehet szorítani a visszaéléseket.
Ha a végrehajtó törvénysértően jár el, akkor végrehajtási kifogást kell előterjeszteni. Fontos, hogy ez tényleg csak a törvénysértő intézkedések ellen jó, önmagában a végrehajtó eljárása, a tartozás vitatása nem ad alapot annak előterjesztésére – csak kidobott pénz.
A kérelmet bíróság vizsgálja ki, ha megalapozott, akkor megsemmisíti a törvénysértő intézkedést.
Lehetne még hosszan sorolni, általánosságban a tanácsok: a kapcsolattartás a végrehajtóval leginkább írásbeli legyen, a háborgás (egyik oldalról sem) nem vezet semmire, ha valamivel problémánk van, mindig azonosítsuk, hogy mi a kifogásolt intézkedés, ki követte el és milyen jogorvoslat van ezzel szemben.
Pl. ha a bank többet von le az inkasszónál vagy a rendelkezés ellenére a hitelkeret terhére is teljesíti, ott nem a végrehajtó hibázik, hanem a bank, így felesleges végrehajtási kifogást benyújtani.
Továbbá, ha úgy gondoljuk, hogy a követelés (akár végrehajtás alatt) elévült vagy valamilyen ok miatt megszűnt, akkor kérjük a végrehajtótól a Vht. 41. § szerinti eljárást (ő tudni fogja), így gyorsan le lehet tudni. Az elévülést úgy tudhatjuk meg biztosra, hogy belenézünk az aktába a végrehajtó ügyfélfogadási idejében (!) és megnézzük hogy volt-e két olyan végrehajtási cselekmény, ami között több telt el, mint az elévülési idő.
Jogszabályok tanulmányozásra: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, 2009. évi LXXXV. törvény 62. §, 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról
Ha szeretnél jobban eligazodni a jog világában, gyere el a jogi akadémiára, ahol közérthető módon és a mindennapi életből vett példákkal mutatjuk be, hogy a jog nem csak a jogászoké, hanem bárki számára érthető és világos – most kedvezményes, bevezető áron!
Az eddigi napi öt utalás helyett már napi tízszer számolja el a bankközi forgalmat a Giro Zrt. a bankok között.
Ez azt jelenti, hogy mostantól már gyakorlatilag maximum egy órán belül a másik bankszámlán lehet a pénz, akkor is, ha az a számla másik banknál van.
A végső cél az azonnali utalás lesz, de arra még egy kicsit várni kell.
Az erről szóló közleményt itt olvashatjátok el.
Ahogy írtam az előző cikkemben, a BNP Paribas csökkenteni fogja a kamatait.
Most írt a PR ügynökségük, hogy ez szeptember 22-én fog megtörténni. Ha addig szabadul fel pénzed, le tudod kötni egy évre még a magasabb kamat mellett.
Dávid hívta fel a figyelmemet egy remek lehetőségre:
A Spar most 20 éves, ezért a 10 ezer forintos ajándékkártyát 8 ezer forintért lehet megvenni korlátozott darabszámban. (Most még 4.012 darab elérhető)
Ezen a linken tudsz vásárolni, egy ember maximum 5 darabot vehet.
Egy éved van levásárolni, természetesen nem egyszerre kell levásárolni, hanem akár ötven forintosával is elköltheted. Esetleg odaadhatod a nagyobbacska gyerekednek, hogy azzal vegyen uzsonnát. Bővebben itt.
Én már vettem öt kártyát, mielőtt írtam volna róla, úgyhogy hajrá, aki spórolni akar, vegyen ilyen kártyát.
(A felmérések szerint a Spar 2%-kal drágább, mint a Tesco és kb. 3%-kal drágább, mint az Auchan. Viszont legalább közel van, ha 15 ezer forintnál kevesebbért vásárolsz egyszerre, egyszerűen nem éri meg autóba ülni, hogy 5 km-t autózz egy hiperig. Figyeld az akciókat, mivel egy éved van, nem kell kapkodnod a levásárlással.)
Ha valakinek frekventált helyen van kiadó lakása (ez Magyarországon leginkább csak Budapest legbelsőbb része, esetleg Héviz), dilemmába kerül, hogy hosszú távra adja ki, vagy inkább “airbnb-zzen”, vagyis turistáknak adja bérbe a lakást pár napokra, magasabb ár mellett.
Sokan döntöttek az utóbbi mellett, ez két dolgot okozott: elképesztő módon elszálltak a bérleti díjak (és az ingatlanárak is) Budapest belvárosában és az Airbnb-n is megtöbbszöröződött a budapesti kínálat.
Egy bécsi adatot tudok: ott tavaly óta 70%-kal nőtt az Airbnb éjszakák száma, a lakáskínálat azonban 300%-kal. Ez magával hozza a kínálati árak meredek esését és még ezzel együtt is sok ilyen lakás üresen fog állni, főleg a szezonon kívül októbertől áprilisig.
Sőt, sokan labdába sem fognak rúgni, mert a kilencedik oldal lap alján lévő ajánlatig nagyon kevesen fognak eljutni, amikor már a főoldalon is talál lakást napi 8.000 ezer forintért a Váci utcától 5 perc sétára.
Ebben a cikkben már megnéztük, hogy jó eséllyel nem éri meg a hosszú távú bérlethez képest az “airbnb-zés”, főleg ha figyelembe veszed, hogy az airbnb-s kiadásnál tiéd a rezsi, a takarítás, de még a vécépapír vagy a törölközők mosásának költsége is.
(Egy másik érdekes cikk kalkulátorral: megéri-e lakást venni hitelből kiadás céljából, kihasználva a mostani alacsony kamatokat.)
