Újra megjelent az Aranykönyv
Az MNB minden évben kiadja a hazai bankok elmúlt évi teljesítményéről szóló, úgynevezett Aranykönyvet, ami a fellengzős nevével ellentétben csak egy excel táblázat.
Ami azonnal feltűnik, hogy nem 2014 volt a bankok legjobb éve itthon, ennek oka természetesen a devizahitelesekkel történő elszámolásban keresendő. Összességében 500 milliárdnál is több volt a veszteségük, a nagy kereskedelmi bankok közül egyedül az Unicredit tudott nyereséges maradni.
Komoly nyereséget a nem kereskedelmi bankok tudtak csak felmutatni, mint a Cetelem, Fundamenta, illetve a lakáshitelezéssel és/vagy az általában magánügyfelekkel sem rendelkező bankok, mint a Bank of China.
A sor másik végén sincs sok változás, a legnagyobb veszteséget a Raiffeisen, Erste, CIB és MKB hozta össze, illetve most ott van közöttük az OTP jelzálogbankja is.
Akit érdekelnek a további adatok, töltse le a kiadványt erről a linkről.
Vagy mondjuk a Tesco a saját termékeit angliából ide papíron áron felül adja el, meg még egyéb ilyen-olyan cross-branding szerződésekkel simán kihúzza a hasznot. Nem véletlenül van sok multi “központja” adóparadicsomokban.
Alapítok egy céget mondjuk “Gonoszmulti Co.” néven a Kanári-szigeteken, majd létrehozok minden országban egy “Gonoszmulti Áruházüzemeltető Kft”-t mely jogdíjat fizet a Kanári-szigeteki anyacégemnek, melynek összege hogy-hogy nem pont a cég éves haszna.
Azért félteni sem kell a bankokat, sem a multikat, ettől függetlenül keményen buktak itthon az utóbbi években..
Ettől független egy nemzetközi multicég leányának pontos nyereségességét úgy alakítják ahogy akarják és sosem tudjuk meg a valódi értékét.
Kiváló példa erre pl. az Apple és a Microsoft “készpénzben” lévő dollármilliárdjai melyek adózási okokból olyan országokban keletkeztek, hogy folyamatosan azon agyalnak hogy lapátolják adómentesen vissza az USA-ba. (ahol meg alig-alig van nyereség – papíron)
A Tesco is szenved az idén. Itt Angliában £6,4 milliárd bukóban voltak februárban adózás elött, azt nem könnyû feljavítani egy: “Könyveljünk egy kicsit drágábban a Magyar boltoknak Sue kérem!” szöveggel. 🙂
A transzferár lényeg, hogy a leányvállalat nyugodtan lehet veszteséges, de attól még az adott országban történt tőkebefektetés vidáman nyereséges, csak ez a nyereség egy másik országban lévő leánynál, és végeredményben az anyánál jelentkezik.