Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Ez a bejegyzés egy kicsit off, de ha már van blogom, hadd dühöngjem ki magam itt. 🙂
Vettem egy autót, így sajnos újra testközelből kellett találkoznom a magyar közigazgatással.
Én naív elmentem pénteken munkaidőben, hogy átíratom az autót, miután egy újabb munkaidőben már átestem a kötelező eredetvizsgálaton.
Mondták hehe, vagy foglaljak időpontot, vagy jöjjek hétfőn nyitás előtt két és fél órával, hogy még legyen sorszámom arra a napra. » Read more
Régóta adós vagyok ezzel az írással.
Örök dilemma, hogy melyik az olcsóbb: a banknak kamatot fizetni, amiért a pénzét használhatjuk, vagy egy lakástulajdonosnak albérleti díjat fizetni, hogy a lakását használhatjuk.
Gyakran találkoztam azzal az érveléssel a munkám során, hogy azért jobb a banknak fizetni, mert akkor az enyém lesz a lakás, míg az albérletben soha nem lesz az.
Kedves Olvasó, SOHA nem lesz az Öné a lakás, ha kamatokat fizet a banknak. A lakás azért lesz az Öné, mert a kamatokon TÚL apránként a tőkét is kifizeti a banknak. » Read more
Amint azt egy korábbi bejegyzésemben írtam, az állam két kézzel szórta a támogatásokat az embereknek, hogy lakást vegyenek.
A válság kitörése óta, de különösen a kormányváltás óta az állam szorongatja a bankokat a bedőlt hitelek miatt.
Amiről egy szót sem hallok sehol, hogy vajon az állam behajtja-e a bedőlt hitelekbe beleölt állami támogatásokat?
Ugyanis az állami támogatásokról szóló 2001/12-es törvény szerint ha az állami támogatással megszerzett ingatlant a tulajdonosa 10 éven belül (fiatalok otthonteremtésénél 5 éven belül) eladja, vagy bérbe adja, köteles az összes igénybe vett állami támogatást visszafizetni. Ilyenek például a szocpol, pl. 3,6 millió forint, az állami kezességvállalás (10% önerőtől lehetett lakást venni, miközben a bank csak 25%-tól adott) és a kamattámogatás, ami 4-6% évente (az öt éves állampapír kamatának 60%-a). » Read more
Sokat gondolkodtam, megírjam-e ezt a posztot, számítva az érintettek felzúdulására. Mivel várhatóak a személyeskedések, előre szólok, hogy évekig jómagam is dolgoztam életbiztosítási ügynökként, majd hitelközvetítőként és mobilbankérként, úgyhogy belülről ismerem ezt a világot.
Szeretném az elején leszögezni, nem célom, hogy bárkit megsértsek és semmi bajom azzal, ha valaki pénzügyi termékeket árul. Csak szeretném, ha az alább leírt dolog a helyére kerülne Magyarországon. » Read more
Sokan belefutnak csábító banki ajánlatokba és ott a helyszínen gyorsan el kell dönteniük, mibe fektetik a pénzüket akár hosszabb távra is.
A döntéshez adott egy kisasszony, akinek véres tervszámai vannak, hogy miből mennyit adjon el, bármi áron, ezért buzgón igyekszik bennünket meggyőzni az aktuális termék megvásárlására és egy szép színes prospektus, ami csak pont a lényeget hallgatja el (költségek, kockázat és hasonló apróságok). » Read more
Bence levelén felbuzdulva írok pár szót a pénzpiaci alapokról.
(A táblázat az ő keze munkája, köszönjük.)
Mi az a pénzpiaci alap? Egy olyan befektetési alap, amely az ügyfelek pénzét bankbetétekbe és rövid lejáratú (általában maximum 3 hónapos) állampapírokba fekteti.
Ezáltal három jellemzője van a pénzpiaci alapoknak: alacsony kockázat, likviditás és sajnos alacsony hozam.
Nézzük sorrendben:
– alacsony kockázat: mivel sem a bankbetét, sem a rövid futamidejű állampapírok nem tartoznak a kockázatos termékek közé és a kamatkörnyezet változására is gyorsan reagál az alap, ezért túl nagy meglepetés nem érhet bennünket. (Természetes ma már figyelni kell az államcsődökre és a bankcsődökre is, ezért ne higgyük, hogy nincs semmi kockázata az alapnak.)
– likviditás: talán ez a legnagyobb előnye a pénzpiaci alapnak. Bármikor betehetjük és kivehetjük a pénzt, az eltelt napokra kapunk kamatot.
– alacsony hozam. Ez két részből tevődik össze. Az egyik, hogy az alapkezelő a sima bankbetéteknél nagyobb kamatot tud kialkudni a bankoknál a nagy összegű pénztömeg miatt, viszont ez mindig el fog maradni az ügyfelek által elérhető akciós bankbetét-ajánlatoktól.
(Egyébként ez az alkupozíció legtöbbször csak elméletben működik, mert a legtöbb alapkezelő egy-egy anyabankhoz tartozik, ezért csakis az anyabankba fekteti a beszedett pénzt. Senki nem hallott még olyat, hogy az O. bankhálozatán keresztül összeszedett pénzt az O. tulajdonában lévő alapkezelő az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva az E. bank bankbetéteibe fektette volna a pénzt. Ilyen sajnos csak a mesékben vannak, az alapkezelők csak papíron függetlenek az anyabankjaiktól.)
A másik probléma a költségek: egyrészt az alapkezelői díj, másrészt a beváltás költségei. Az alapkezelői díj 0,5-1% (a közzétett hozamokból már általában le van vonva), a beváltási díj általában oda is és vissza is 500-1000 Ft között van. Ezen kívül értékpapír számlát is kell nyitnunk, aminek díja van (több helyen 0,11%, de minimum 400 Ft/negyedév)
Nézzük az elérhető hozamokat, collected by Bence:
| Alap | Hozam (1 éves) |
| ERSTE Tőkevédett Kamatoptimum | 6,55 % |
| Allianz Pénzpiaci | 5,74 % |
| Raiffeisen Pénzpiaci | 5,72 % |
| Takarék Likviditási | 5,65 % |
| K&H Forint Pénzpiaci I | 5,25 % |
| Pioneer Magyar Pénzpiaci I | 5,23 % |
| Futura Pénzpiaci I | 5,12 % |
| Budapest Bonitas Plus | 5,05 % |
| Erste Tőke- és Hozamvédett | 5,01 % |
| AEGON Pénzpiaci | 4,93 % |
| Generali Cash A | 4,86 % |
| Generali Cash B | 4,86 % |
| CIB Betét | 4,83 % |
| CIB Pénzpiaci | 4,83 % |
| Pioneer Magyar Pénzpiaci A | 4,83 % |
| ERSTE Tőkevédett Pénzpiaci | 4,81 % |
| Futura Pénzpiaci B | 4,70 % |
| Magyar Posta Tőkevédett Pénzpiaci | 4,69 % |
| Raiffeisen Likviditási | 4,69 % |
| Budapest I. Állampapír | 4,66 % |
| QUANTIS HUF Likviditási A | 4,65 % |
| Erste Likviditási | 4,60 % |
| Concorde Pénzpiaci | 4,58 % |
| DIALÓG Likviditási | 4,58 % |
| ING Pénzpiaci | 4,57 % |
| MKB Prémium Pénzpiaci | 4,55 % |
| K&H Tőkevédett Forint Pénzpiaci | 4,41 % |
| QUANTIS HUF Likviditási N HUF | 4,38 % |
| BP Bonitas | 4,31 % |
| OTP Tőkegarantált Pénzpiaci | 4,28 % |
| Budapest Aranytrió 2. | 4,09 % |
| Budapest Dupla Trend | 4,05 % |
| Budapest Aranytrió | 3,95 % |
| Volksbank Pénzpiaci | 3,75 % |
| Quaestor Kurázsi | 3,67 % |
| Budapest Pénzpiaci | 3,28 % |
| Access Pénzpiaci | 2,57 % |
| Budapest MetálMix Pénzpiaci | – |
| Budapest Világválogatott | – |
| K&H tőkevédett forint pénzpiaci E | – |
A legelső versenyző kicsit kilóg a sorból, mert vállalati kötvénybe és jelzálog-levélbe is fektet, a kockázata nem a “minimális”, hanem az “alacsony”, legalább 6 hónapra ajánlják csak, a tőkegarancia csak két év után él, valamint a saját tájékoztatójuk szerint az eddigi maximális hozamuk 6,4%-volt, nem 6,55%. A hozamgrafikonon látszik, hogy jó párszor esett az árfolyama.
Bővebben itt:http://www.erstebroker.hu/file/Erste_Tokevedett_Kamatoptimum_Portfoliojelentes110531.pdf
Amit fontos tudni: a pénzpiaci alapoknál a visszamenő hozamokat látjuk!!!Ebbe a csapdába a legtöbb ügyfél belesétál. Ne hasonlítsuk össze az elmúlt év pénzpiaci alap hozamait a jelenleg elérhető bankbetéti hozamokkal! Azt nézzük meg, hogy az elmúlt évben mennyi kamatot kaptunk volna a bankbetétben és mennyit az alapban. Ez főleg tavaly-tavalyelőtt volt érdekes, amikor nagyon csökkentek a banki kamatok, de a pénzpiaci alapok hozamai hatalmasnak tűntek, mert azok még az előző évre vonatkoztak, amikor magasabbak voltak az elérhető banki kamatok. Ezért aztán sokan ezekbe tették a pénzt.
Kinek ajánlom? Magánembernek nem. Több banknál kapunk látraszóló kamatot a lekötetlen pénzünkre, jelenleg például az A. banknál 5,25%-ot, egyéb költségek nélkül. Ez a legtöbb pénzpiaci alapnál több.
Kinek lehet jó? A cégeknek, akinek a szemét a bankok 3-3,5%-os kamattal szúrják ki.
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Az előző lakástakarékról szóló cikkben többen nem értették, mire gondolok, amikor azt mondom, hogy lakástakarékot csak a lehető legrövidebb időre kötünk.
(//kiszamolo.hu/lakastakarek-penztar-az-evszazad-uzlete/)
Az ő kedvükért csináltam egy táblázatot, ami azt mutatja, hogyan zuhan évről-évre a lakástakarékon elérhető hozam az miatt, hogy az állami támogatás a bennlévő összegtől függetlenül csak maximum 72 ezer forint, a kamat meg mindössze csoffadt egy (vagy másfél, vagy három) százalék. Több módozat van, többféle kamattal, én az 1%-ossal számoltam. Akinek van kedve, kiszámolhatja a többire is.
A táblázat nem pontos, hiszen nem az év elején fizetjük be egy összegben a pénzt, így kamatot sem egész évre kapunk, de ez a lényegen nem változtat.
Igazából érdemes lenne az addig elért átlagos éves hozamot is minden évben kiszámolni, de ezt így vizsgaidőszakban ne várjátok tőlem 🙂 Egyébként ezt megmutatja az EBKM, amit pontosan ezért találtak ki, hogy összehasonlíthatóak legyenek a kamatok/hozamok.
Pár szó még a költségekről: A legkeményebb a szerződéskötési díj, ebből fizetik az ügynököt. Ez a szerződéses összeg 1%-a, 4 éves havi húszezres szerződésnél átlag 26 ezer Ft, 8 évesnél 52 ezer, 10 évesnél kb. 65 ezer. (Vagyis az első éves állami támogatásunk majdnem.) Mivel az ügynök keresete lineárisan nő a futamidő növekedésével, ez megmagyarázza, miért preferálja több ügynök a hosszabb futamidőt.
Ezen kívül van egy havi 150 Ft számlavezetési díj, ha pedig valaki csekken akarna fizetni, külön csekkdíj is van.
Félreértés ne essen: szerintem jó tud lenni a lakástakarék, csak tudni kell okosan kötni.
A táblázatból egyértelműen kiderül, sokkal jobban jár az, aki nyolc év helyett köt egy négyéves szerződést, amikor az lejár, betörleszti a hitelébe, vagy felhasználja és nyit egy újat másik négy évre, mint az, aki eleve nyolc évre nyitotta a számláját. Az első esetben az elért hozam közel 12% évente mind a kétszer négy évben, a második esetben a hozam mindössze 5,3% évente
Akkor végül a táblázat:
| Évek száma | Már bennlévő összeg az év elején | Éves befizetés | Államtól kapott támogatás | LTP-től kapott kamat | Adott évi hozam összesen | Ugyanaz százalékosan |
| Első év | 0 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 3 120 | 75 120 | 31,30% |
| Második év | 315 120 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 6 271 | 78 271 | 14,10% |
| Harmadik év | 633 391 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 9 454 | 81 454 | 9,33% |
| Negyedik év | 954 845 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 12 668 | 84 668 | 7,09% |
| Ötödik év | 1 279 514 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 15 915 | 87 915 | 5,79% |
| Hatodik év | 1 607 429 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 19 194 | 91 194 | 4,94% |
| Hetedik év | 1 938 623 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 22 506 | 94 506 | 4,34% |
| Nyolcadik év | 2 273 129 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 25 851 | 97 851 | 3,89% |
| Kilencedik év | 2 610 981 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 29 230 | 101 230 | 3,55% |
| Tizedik év | 2 952 210 Ft | 240 000 Ft | 72 000 Ft | 32 642 | 104 642 | 3,28% |
Nagyon sok autós az úgynevezett vasárnapi autós kategóriába tartozik, akik nagyvárosban laknak, munkához, vagy munkába járáshoz nem használják az autót, csak este vagy hétvégén mennek vele bevásárolni, vagy a rokonokhoz látogatóba.
Nos, mi is ilyen felhasználók vagyunk, sőt nagyon sok ismerősünk is, ezért merült fel, hogy érdemes lenne kiszámolni, mennyibe is kerül egy futott kilométer.
A feleségem a házasságunk előtt vett egy Toyota Yarist 3,5 millióért, amit 14 ezer futott kilométer és három év után 1,9 millióért adott el.
Utána vettünk egy öreg autót (nem sokat használjuk, ugye). Éppen most néztem meg az olajcsere feljegyzését, majdnem két év alatt mindössze 5 ezer kilométert mentünk. Először meglepődtem, milyen kevés, de utána számolva, tényleg nem mentünk heti 60 kilométernél többet. Az is csak bevásárlás volt, rokonlátogatás és hasonlóak.
Vizsgáljuk meg mind a két esetet, mennyibe került a végén egy kilométer az autókkal.
Az új Yaris eladásán buktunk 1,6 milliót, valamint a 3,5 millióra, amit az autóba öltünk, kamatot sem kaptunk 3 évig. Ez további kb. 840 ezer forint, 7-7,5%-os banki kamatokkal számolva. A két érték összesen 2 480 000 Ft. Ezt elosztva 14.000 kilométerrel. 174 Ft/ kilométer. Hoppá. (Ha hitelből lenne az autó, ez az adat még szörnyűbb lenne. A kapott kamatokkal nem kellene számolni, helyette kétszer- két és félszer annyi kifizetett kamatokkal számolhatnánk.)
A fogyasztása 6,5-7 liter/100 kilométer, ez 380 Ft-os benzin mellett további 24,70 Ft/kilométer, azaz összesen 198,7 Ft/kilométer.
További költség a casco, a kötelező felelősségbiztosítás, súlyadó, kötelező szerviz a márkaszervizben, ablakmosó folyadék, téli gumi és cseréje félévente. Ezek legalább további 34 Ft/ kilométer.
Parkolási díjjal és egyéb sarccal nem számoltunk, szervizre, alkatrészre nem kellett költeni.
A végeredmény: heti 90 kilométer használat mellett minden kilométer alsó hangon is 232 Ft/kilométer.
A második verzió: öreg autó „olcsóért”.
Értékvesztés: 60 ezer Ft, elvesztett kamat 2 évre 62 ezer Ft. (Vételár 400 ezer Ft)
Átíratás 90 ezer Ft, kötelező biztosítás 20 ezer Ft/év, adó kb. ugyanennyi évente.
Autóra költött összegek: olajcsere szűrővel, tönkrement benzinpumpa cseréje autómentővel beszállítva, differenciál mű cseréje bontottra, kardáncsapágy cseréje, automataváltóban olajcsere összesen 140 ezer Ft.
Sajnos az automata váltó is élete végét járja, ezt 200 ezerért akarják felújítani.
További kiadások: új akkumulátor 22 ezer Ft, új nyári gumi garnitúra 60 ezer Ft, apróságok 20 ezer Ft.
A fogyasztása 10 liter/100 kilométer.
Ezeket összeadva minden futott kilométer üzemanyag nélkül 147 Ft/kilométer. Üzemanyaggal együtt 185 Ft/kilométer.
Ha taxival járunk, saját sofőrünk van, nem kell törődni a parkolással, nem húzzák meg az autónkat a parkolóban, el sem lopják.
Nem kell szervizbe járni és műszakiztatni az autónkat munkaidőben.
Egy kilométer taxi Budapesten az alapdíjjal együtt egy átlagos 7 km-es úttal számolva 260-270 Ft/kilométer(telefonos hívás esetén). Ha még él, ott van a 2.777 Ft/út ajánlat, Budapesten belül, kilométer korlát nélkül. Esetleg törzskártya kedvezménnyel 190-200 Ft/kilométer (plusz alapdíj).
Nos, tényleg olyan drága a taxizás?
Kedves Kommentelők, a cikk nem arról szól, hogy aki még a vécére is autóval jár, annak olcsóbb a taxi. Nem is arról, hogy akinek a gyerekét kell vinnie a bölcsibe, annak jobb a taxi. Sőt arról se, hogy a taxi olcsóbb lenne. Csak arról, hogy ha mindent összeadsz, már nem is olyan drága taxizni.
Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesűlhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo
Update: Újabb cikk a témában: //kiszamolo.hu/bankszamla-miert-fizetsz-ha-ingyenes-is-van/
Úgy gondoltam, írok egy rövid kis szösszenetet az ingyenes bankszámlákról, mire érdemes figyelni.
Konkrét cégneveket nem írok, ha valakit érdekel a dolog és nem ismer rá a saját számlájára, írjon egy mailt a kiszamolo kukacindamail.hu címre.
A bankszámla nem egy olcsó mulatság, bár elsőre annak tűnik. A havi 300-400 Ft számlavezetési díj mellé még sok apróság járul, ami a végén egy csinos éves összeget eredményez. » Read more
A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló megszületett, ennek a cikknek elolvasása után azt is olvasd el: Lakástakarékpénztári összefoglaló.
Szinte mindenki hallott már a lakástakarék-pénztárról (LTP), ahol évi 30% állami támogatást kapunk a befizetett pénzünkre (de maximum fejenként havi 20 ezer Ft után), ha azt a futamidő végén lakáscélra használjuk fel. Ez lehet lakásvásárlás, lakáshitel-(elő)törlesztés, vagy meglévő lakás felújítása.
Bárki kiszámíthatja, hogy ez ajándék pénz az államtól, amit kár nem igénybe venni. Sőt, mindezt kamatadó-mentesen.
Bár a következő bejegyzést a lakástakaréknak szántam, úgy gondolom, ez is egy izgalmas téma. Kit terhel a felelősség a nagyszámú bedőlt hitel miatt? Kinek kellene állni a hitelmentés számláját?
A bankokat divat szidni, hogy rátukmálták a szegény megtévesztett emberekre a hitelt.
Az embereket is van miért elmarasztalni, nagyon sokan teljes pénzügyi analfabétizmussal megverve, lukas zsebbel adósodtak el 30 évre.
Amiről most én szeretnék írni, az az állam szerepe a kialakult válságban. Erről esik a legkevesebb szó, pedig legalább annyira bűnös, mint a másik két szereplője ennek a tragédiának.
A felfokozott keresletet a legkomolyabb mértékben az állami támogatások és kezességvállalások generálták.
A szerencsére megboldogult Fészekrakó program keretében az állam kezességet vállalt a kispénzű állampolgárokra, hogy az egyébként teljesen hitelképtelen tömegek már 10% önrész mellett is megvehessék vágyálmaik otthonát.
(Bal)Szerencsés esetben ezzel a szükséges 10% önerővel sem kellett rendelkezni, ugyanis a “szocpol”, a “félszocpol” és a “megelőlegező szocpol”, azaz az államtól a (leendő) gyerekek után kapott vissza nem téritendő támogatás kiváltotta ezt.
Mi lett ennek az eredménye? Olyan tömegek kezdtek el lakásokat vásárolni, akik 10 év alatt még egymillió forintot sem tudtak összegyűjteni, azaz havi nyolcezer forintnyi megtakarítással sem rendelkeztek. Nem egy ügyfél a tökéletes nulla forinttal vágott bele a lakásvásárlásba, még az ügyvédi költséget is személyi kölcsönből fedezték.
Ez a tömeg adja a most bajba jutott adósok nagy részét. Ugyanis akinek nincs pár havi tartaléka, az még válság nélkül is garantáltan gondba kerül 25-30 év alatt, hiszen kevés az a szerencsés ember, aki elmondhatja, hogy 25 év alatt egyszer sem vesztette el a munkáját, vagy került táppénzre huzamosabb ideig.
Ostobaság volt az állam részéről ezeket az embereket a lakástulajdonlás hamis illuziójába kergetni.
Ugyanilyen téves döntés volt az állami kamattámogatás bevezetése. Évente 200 milliárd forint feletti összegeket költött (és költ még mindig) az állam az adófizetők pénzéből a hitelesek kamattámogatására.
Számoljunk egy kicsit: ÁFA nélkül 10 millióba kerülő lakásból évente 20 ezer darabot tudna építeni az állam ennyi pénzből. Azaz 10 év távlatában 200 ezer lakást, amivel tökéletesen megoldotta volna az összes rászoruló lakhatását és a mostani hitelválság is nagyságrendileg kisebb lenne.
De ne menjünk el az MNB monetáris politikája mellett sem. 2001-ben bevezette a Nemzeti Bank az Inflation Targeting politikát, aminek lényege, hogy a bank kitűz maga elé egy inflációs célt és vakon, minden mást figyelmen kívül hagyva, a teljes monetáris politikát ennek a célnak veti alá.
Az eredménye? Soha még csak meg sem közelítette a kitüzőtt 3-4%-os célt, semmi látható eredménye nem volt ennek a törekvésnek, ellenben az alapkamatot ez miatt az egekbe emelte. Ez két dolgot eredményezett: A forinthitelek megfizethetetlenek lettek, mindenki devizában adósodott el, hiszen a forinthitelek akár 10%-kal is magasabbak kamatúak voltak, mint a svájci frank alapú hitelek.
A másik eredménye, hogy a magas alapkamat idecsábitotta a külföldi forró tőkét, ez a forint túlértékelődéséhez vezetett, ami megint csak a devizahitelesek sorsát pecsételte meg, hiszen a legtöbben erős forint mellett adósodtak el és most a visszagyengült forint miatt magasabbak lettek a havi törlesztőrészletek. Csehország elkerülte ezt a csapdát, ott alig-alig találni devizahitelt és az állam legnagyobb válságban is 4-5%-on tudta finanszirozni magát a saját devizájában.
Külön szót érdemel még a PSZÁF hozzáállása, aki nem emelte fel a szavát kellő eréllyel a zajló folyamatok ellen. Érdemi lépéseket a hitelpiac megszabályozására csak a válság kitörése után tett, igazi eső után köpönyeg stílusban.
Személy szerint én nem osztom az állam azon véleményét, hogy a lakáshiteleseket mindenáron meg kellene menteni, mert így pont azok az adófizetők járnak pórul, akik felelősen viselkedtek és nem ugrottak bele egy erejük feletti hitelbe. Hagyni kellene, hogy letisztuljon a helyzet, hogy azok, akik már akkor sem voltak hitelképesek, amikor felvették a hitelt, elveszítsék azt, ami soha nem is volt az övék. A maradék megmentése is éppen elég komoly érvágás lesz az adófizetők részére.
Viszont látni kell azt is, hogy az állam és a politikusok szerepe a kialakult helyzetben legalább akkora, mint a többi szereplőjé.
Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesűlhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo
Bár nem akarok elmenni pénzügyi tanácsadó irányba a blogomon, a köz unszolására mégis egy kicsit kénytelen vagyok.
A unit linked életbiztosítás és a tőkegarantált alapok után vesézzünk ki egy újabb versenyzőt,
az egyösszegű életbiztosítást.
A cikkben a hosszú futamidejű (3-5 éves) tőkevédett alapokról van szó. A pénzpiaci alapokat, amelyek főleg bankbetétbe helyezik a pénzt, szintén szokták tőkevédettnek hívni. Persze ehhez túl nagy bátorság nem kell, hiszen senki nem látott még negatív banki betéti kamatokat. De a cikk nem a pénzpiaci alapokról szól. A pénzpiaci alapokról itt írtam.
Ha bemegyünk egy bankfiókba, aligha ússzuk meg, hogy megpróbáljanak ránkbeszélni egy tőkegarantált vagy tőkevédett alapot.
Ha elolvassuk a szép színes tájékoztatókat, egyből kedvet kapunk arra, hogy belefektessük valamelyikbe az összes pénzünket. Tőkegarancia mellett részesülhetünk például a távolkeleti piacok részvényemelkedéséből. Azaz miénk a haszon, ha meg bukta van, akkor véd minket a tőkevédelem. » Read more
Avagy miért nem gyarapszik a pénzünk az életbiztosításokban?
(Ebben a cikkben a unit linked biztosítások költségeiről írok. A kockázati biztosításoknak ehhez semmi köze, a vegyes biztosítások pedig még sokkal rosszabbak.)
Bevezetésként: Nem is olyan régen még őszinte pénzügyi tanácsadásból akartam megélni, ami arról szólna, hogy nem rásózok az emberekre minden drága és költséges pénzügyi terméket, hanem pont fordítva, elmondom nekik, miért ne ezekre költsék a nehezen összegyűjtött pénzüket és hogyan kezeljék azt bölcsen és okosan. » Read more
Megéri-e a napkollektor és mikor térül meg? Erre keressük a cikkben a választ.
A cikk apropóját apósomék adták. A helyi önkormányzat 300 ezer forinttal támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását, ezért belevágtak a napkollektor telepítésébe.
(Ez egy miskolci, vagy debreceni cég, hónapok óta szenvednek velük, hol nincs tőkéje a cégnek a tartály megvételére, hol egyéb gondjuk van. Kíváncsi leszek, hol lesznek 5 év múlva, ha valamit javítani kellene a kollektorokon. De ez már egy másik történet.)
