Monthly Archives: október 2012

Az energiaárak az égig nőnek?

Vannak olyan mindenki által (tévesen) elfogadott aranyszabályok, melynek valóságtartamában az átlagember soha nem kételkedik.

Az egyik ilyen aranyszabály volt 2008-ig, hogy az ingatlanbefektetésen csak nyerni lehet, a másik sziklaszilárd kijelentés, hogy a részvényekből és kötvényekből álló portfolió bombabiztos és időt álló.

Nos, mindkét kijelentésről kiderült már, hogy nagyon messze van a valóságtól. Egy tanulságos esetet az ingatlanbefektetésről itt írtam le, egy másikat a részvény-kötvény portfolióról itt, illetve kiegészítettem itt.

Most szeretnék egy harmadik „örökkévaló igazságról” írni, ez pedig az energiahordozók és a nyersanyagok töretlen áremelkedésébe vetett rendíthetetlen hit.

Olvasd tovább

Share

Fektessünk be gyémántba és drágakőbe!

Kérésetekre most a gyémánt és drágakő befektetésekről írok röviden.

Az arany 12 éve tartó áremelkedése után sokan óvatosak lettek az aranybefektetésekkel kapcsolatban, félve attól, hogy egy komoly árkorrekció veszi kezdetét hamarosan. (Az aranyról itt írtam egy összefoglalást:  //kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/)

Ezért egyre többen fordulnak a drágakövek, főleg a gyémánt felé, remélve, hogy az lesz a következő évtized sztárja.

Olvasd tovább

Share

Hogyan és mennyit tegyél félre a nyugdíjadra

Szinte hetente kér valaki egy cikket arról, hogyan lehet a nyugdíjra spórolni. Bár már írtam erről, de az már egy éve volt, érdemes újra összeszedni a lehetőségeket.

Először válaszoljunk arra kérdésre, hogy mennyit is kellene havonta félretenni nyugdíjra.

Arról már sokat írtam, miért fog összedőlni a jelenlegi nyugdíjrendszer és ha nem változnak a dolgok, akkor az átlagnyugdíj 38 ezer forint lesz. Ha még nem olvastad, olvasd el például itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/

Olvasd tovább

Share

Online tanfolyam indul (ha ti is úgy akarjátok)

Szinte hetente megkérdezi valaki, mikor lesz online Akadémia, mert Sopronban, Békéscsabán, Kuala Lumpurban, vagy Rio de Janeiro-ban él.

Eddig ellenálltam a kívánságotoknak, de belátom, csak kell haladni a korral. Úgyhogy ha lesz elégszámú jelentkező (minimum 20 fő), akkor belevágunk, egy próbát megér, hátha működni fog a rendszer.

Még számtalan technikai akadályt le kell győzni, de az akadályok azért vannak, hogy legyőzzük őket.

Ha valaki tud egy jó és nem méregdrága webináriumos programot, az kérem jelezze.

Az online Akadémia ugyanúgy 6 alkalmas lesz, mint a normál Akadémia, a díja 20 ezer forint.

Az időpontja kérdéses, főleg az időeltolódások miatt (már ha nem csak a szájuk járt a thaiföldi meg kanadai kérőknek 🙂 ), de valószínűleg maradunk a 18:30-as kezdésnél valamelyik hétköznap.

Na szóval, ha még mindig érdekel a dolog, írj egy kommentet, vagy dobj egy mailt a kiszamolo kukac indamail pont hu címre.

Ha van tapasztalatod online tanfolyammal kapcsolatban, szükséges eszközök, programok, stb., ne tartsd meg magadban te se.

Lehet, hogy majd tartunk előtte egy ingyenes online blogtalálkozót  a próba kedvéért. Ha az érdekel, azt is jelezd.

Share

A unit-linked életbiztosítás halála?

A héten egymás után jelentek meg a negatív hírek a unit-linked biztosítások piacáról:

– A portfolio.hu egyik jelentése szerint a unit linked biztosításokból 55 milliárdot vontak ki az emberek az elmúlt egy évben, 2006-hoz képest 574 ezer biztosítás tűnt el, a második negyedévben 19%-kal kevesebb pénzt folyt be a biztosításokból, mint az egyébként se túl combos előző évben. (Viszont még mindig 1,3 millió élő unit-linked és vegyes életbiztosítás van a piacon.)

– A másik hír a CIG Biztosító zuhanó értékesítéséről és a legnagyobb brókercég, a Brókernet szakadásáról szól, ami mögött a közelállók szerint a jutalékbevételek drasztikus esése áll.

Olvasd tovább

Share

A világ készpénz nélkül

A héten írtam egy-egy cikket a készpénz, illetve a kártyás fizetés költségeiről, a kommentekben fellángolt a vita a készpénz hasznáról, illetve káráról.

Többek szerint át kellene térni a kártyás fizetésre, mások ugyanilyen hevesen ellenzik a kártyák további terjedését, mert a végső cél mindenképp egy, a készpénzt leváltó elektronikus pénz használata, ami ugyanolyan evolúció, mint amikor az aranypénz helyett megjelent a papírpénz, majd az arany teljesen ki is kopott a világ pénzforgalmából. Most ugyanez zajlik a készpénzzel, lassan átadja a helyét az elektronikus pénznek.

Miért lenne jó egy készpénzmentes társadalom? Megszabadulnánk a készpénz előállításának, tárolásának, számolásának, szállításának költségétől. Az adócsalás gyakorlatilag a nullára csökkenne, a korrupció is csak nagyon szofisztikáltan tudna fennmaradni. Értelmét vesztené a zsarolás, az emberrablás és sok más bűncselekmény, például az orgazdaság is nehezen kivitelezhető lenne. Képzeljük el a titkos zsarolót, akinek meg kell adnia a nevét és a számlaszámát, aztán el kellene számolnia az adóhivatallal, honnan van a pénz.

Olvasd tovább

Share

Nyugdíjrendszer: van megoldás!

A kormány múlt heti újabb ötletrohama a költségvetés rendbetételéről újra nyilvánvalóvá tette, hogy a politikai számítgatás megint felülírja az ország érdekeit.

A szokásos „kitalálunk valamit és még aznap be is vezetjük, majd egy hónap múlva utánaszámolunk” technika gyorsan meglátszódott: kiderült, hogy a tanárokon vélt megtakarításokból elfelejtették levonni a kifizetések adóvonzatát, ami amúgy is visszakerült volna az államhoz, a pénzfelvételből remélt 30 milliárd csak akkor jönne össze, ha még a pénztári pénzfelvételt, sőt a valutaváltást is megadóztatják, az új, online pénztárgépektől remélt 90 milliárdos plusz adóbevétel egy teljesen hasraütés alapján kalkulált számnak tűnik, látszatra semmilyen hatástanulmány nem lehet mögötte. A nyugdíjba vonuló közalkalmazottak helyeinek üresen hagyása is aligha eredményez már jövőre olyan megtakarítást, amivel a kormány számolt. A kiszámítható törvényi változások megint nem volt szempont, most éppen a pénztárgépekkel foglalkozó cégek dobhatják ki a kukába az internetes kommunikációra nem képes pénztárgépeiket a raktárakból, pár százmillió forint értékben.

Olvasd tovább

Share

Bankszámla-változások: vedd elő a nagyítódat!

A tegnapi cikkem arról szólt, milyen drága az országnak a készpénzes forgalom. Ma arról fogok írni, neked mennyibe fog kerülni jövőre a bankkártyás fizetés. 🙂

Volt már szó a múlt héten arról, hogy első fecskeként az Unicredit elkezdte áthárítani a jövő évtől esedékes tranzakciós adókat az ügyfelekre, fizetőssé tette az internetes utalásokat, csoportos beszedési megbízásokat és egyéb, eddig ingyenes szolgáltatásokat. Ha még valaki nem tudná, jövőre minden utalást egy ezrelékes adó fog terhelni, minden pénzfelvételt pedig három ezrelékes adó. (Hogy a cégek hogyan tudnak ettől megmenekülni, arról pedig itt írtam.)

(Update: a Párt ma felemelte az egy ezrelékes adót kettőre, mert hirtelen más bevételi forrás nem jutott az eszükbe. Úgyhogy a cikkben leírtak még inkább aktuálissá váltak.)

Olvasd tovább

Share

Készpénz, te drága

Sokan gondolják úgy, hogy a gonosz bankok mennyire lehúzzák a népet a kártyás vásárlás utáni jutalékkal, ami beépül az árba, bezzeg a készpénzért nem kell fizetni, az ingyen van. Ráadásul a pénzfelvételért is egy vagyont kérnek a bankok, néha még fél százalékot is, pedig csak kiadják a saját pénzemet.

Jellemzően azok mondják, hogy a készpénz ingyen van, akik soha nem dolgoztak még pénzzel. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, mennyibe is kerül a készpénz-forgalom az üzleteknek, a bankoknak és nem utolsó sorban az adófizetőknek.

Olvasd tovább

Share

Európa-bajnok éves magyar infláció: 6,6%

A magyar gyorsnaszád egyetlen eredménye eddig a gyorsuló infláció. A legfrissebb KSH adatok alapján 6,6% lett az elmúlt egy éves infláció értéke. Ilyen rossz utoljára a válság előtt a hitelből felpörgetett esztelen fogyasztás időszakában volt a magyar érték.

Ha másban nem is, ebben toronymagasan leköröztük a haldokló Nyugatot, a következő legrosszabb érték Európában Ciprusé 4,5%, majd Máltáé, 4,4%-os éves inflációval. Európa sehol nincs hozzánk képest a maga 2,7%-os átlagával.

Olvasd tovább

Share

Így működnek az iszlám bankok

Kértetek egy írást az iszlám bankok működéséről, amit kicsit furcsállok, mert az európai bankok működéséről sem tudtok túl sokat, ám legyen. Kívánságotok számomra parancs óhaj. 🙂

Az iszlám bankok megértéséhez vissza kell menni az iszlám előtti időkhöz, a zsidó és keresztény gyökerekhez. (Az iszlám nagyon sokat átvett főleg a zsidó hitből, szerintük ők Ábrahám, a zsidó ősatya igazi leszármazottai Ismaelen keresztül és nem a zsidók Izsákon keresztül. Mindkét fiú Ábrahám fia volt, de ennél mélyebben most nem mennék bele.)

Olvasd tovább

Share

Matolcsy úr csomagja

Október ötödikén, azaz tegnap lejárt a határidő, amit az Unió szabott az országnak, hogy előálljon egy, a valósághoz némileg közelítő megoldással a költségvetés rendbetételéről.

Hirtelen rájöttek az illetékesek, hogy most itt tényleg baj van és az 1,6%-os növekedés, egymillió új munkahely és a többi mantrát félretéve legalább reálisnak mondható számokból indultak ki. Ez nagy öröm, úgy látszik, nem csak feritélben tudnak gondolkodni.

Olvasd tovább

Share

Elég egy weboldal, hogy kőgazdag legyél

…és még pár balek, de abból soha nincs hiány.

Újabb csodalehetőséget küldtetek át nekem, egy komoly hedge fund weboldalát, ahol garantáltan, biztosítás mellett euróban 16,5%-ot lehet fixen elérni.

A szóban forgó nemzetközi cég az MTS Hedge Fund Broker, amely bár a Seychelles szigetekre van bejegyezve, de a szigorú angol PSZÁF-nál (FSA) is nyilván van tartva, méghozzá a 448002/314 regisztrációs számon, sőt a Lloyd’s biztosító Mauritius Union leányvállalata garantálja a pénzeket. A cég tulajdonosa Norbert King, international marketing manager.

Olvasd tovább

Share

Elkezdődött! Készülnek a bankok a tranzakciós adóra

A tranzakciós adó januári bevezetése 0,1%-kal megnöveli az összes átutalás és csoportos beszedési megbízás, illetve pénzfelvétel költségét. (Tegnap írtam arról, hogyan tudod kikerülni ezt az adót, ha céged van, olvasd el itt: //kiszamolo.hu/megusztad-a-tranzakcios-adot/)

A banki hirdetményeket böngészve már most láthatjuk, hogy a bankok kezdenek felkészülni a jövőre, az első ilyen hirdetmény az Unicredité, amelyik fizetőssé tett eddig ingyenes szolgáltatásokat.

Olvasd tovább

Share

Elkerülhető a tranzakciós adó

A kormány jövőre vezeti be a tranzakciós adót, amiből először 300 milliárd feletti bevételt várt, majd ez 200 milliárd alá finomult. (Hogy tudjuk mihez hasonlítani, a teljes társasági adó bevétel 380 milliárd forint körül lesz idén.)

Az adót a banki átutalásokra vetik ki, minden tranzakcióra 0,2%, maximum 6 ezer forint. Mivel a forgalom nagy részét a vállalati fizetések teszik ki, az adó is őket fogja leginkább sújtani. Legalábbis a törvény kiagyalói szerint.

Csakhogy a közepes és nagyobb cégeknek már készülnek a nem publikus számlacsomagok, hogy ezek a cégek az egymás közötti forgalmukat külföldön bonyolíthassák le. Mivel az új magyar átutalási rendszer már uniós szabvány szerinti, semmi nem akadályozza meg a külföldi bankokat, hogy hozzáférjenek a magyar átutalási rendszerhez. Olvasd tovább

Share
1 2