Készpénz, te drága

Sokan gondolják úgy, hogy a gonosz bankok mennyire lehúzzák a népet a kártyás vásárlás utáni jutalékkal, ami beépül az árba, bezzeg a készpénzért nem kell fizetni, az ingyen van. Ráadásul a pénzfelvételért is egy vagyont kérnek a bankok, néha még fél százalékot is, pedig csak kiadják a saját pénzemet.

Jellemzően azok mondják, hogy a készpénz ingyen van, akik soha nem dolgoztak még pénzzel. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, mennyibe is kerül a készpénz-forgalom az üzleteknek, a bankoknak és nem utolsó sorban az adófizetőknek.

Az adatokat az MNB tanulmányaiból vettem, illetve megkerestem a Brink’s Magyarország készpénz-logisztikai szolgáltató céget, ahol maga az ügyvezető, Kárpáti Balázs,  szakított időt arra, hogy elmondja nekünk mi mennyibe kerül. A pontos tarifák természetesen üzleti titkot képeznek, ezért a feltüntetett díjak csak átlagos piaci árakat jelölnek, pusztán hogy a nagyságrendeket tudjátok érzékelni.

(Mivel a Brink’s ilyen jófej volt, ha legközelebb készpénzszállításra van szükségetek, mindenképpen kérjetek árajánlatot tőlük is. Persze most elsősorban az üzlettulajdonosokra gondoltam. 🙂 )

Kezdjük a pénzszállítással és a kapcsolódó költségelemekkel. Lássuk egy friss, ropogós ezres útját. Az MNB-ből kikerülő készpénzt egy készpénz-logisztikai szolgáltató cég kiszállítja mondjuk egy bank részére az egyik fiókjukba. Ennek ára megállónként (bankfiókokként) 7-10 ezer forint. Az üzletek valamivel kevesebbet fizetnek a készpénzszállításért, mert ott általában kisebb összegekről van szó, mint a bankok esetében.

Minden bankfióknak van egy készpénz-limitje, amit a kirendeltségben tarthat. Ennek az egyik oka biztonságtechnikai, a másik pedig készpénz-gazdálkodási kérdés. Ha egy banknak van mondjuk 300 fiókja és 1500 ATM-készüléke, az itt heverő készpénz éves kamata 6,5%-on mintegy másfél milliárd forint. Ennyitől esik el a bank éves szinten azért, mert ezt a mennyiségeket készpénzben kell tartania. Ezért fontos a készpénz-gazdálkodás, hogy soha ne legyen több pénz egy bankfiókban, mint feltétlen szükséges. Emiatt van az, hogy ha nagyobb összeget akarsz felvenni egy bankfiókban, azt előre be kell jelentened.

Ha a nap közben összegyűlt pénz több, mint amennyi a bankfiókban maradhat éjszakára, akkor azt be kell küldeni a központba. Ilyenkor újra jön a pénzszállító, újabb 7-10 ezer forintért. Az így összeszedett pénz bekerül a pénzfeldolgozóba, ahol 30 milliós gépekkel szortírozzák a bankjegyeket, kiszűrik a hamis és a sérült (szakszóval nem forgalomképes) címleteket. A pénzfeldolgozás költsége fél-egy ezreléke a feldolgozott pénzösszegnek, ez egy újabb költség. Ezek után az ezresünk vagy visszakerül a nemzeti bankba, vagy ami gyakoribb, másnap újra kezdi a körforgást a rendszerben. Ezresünkkel az is megtörténhet – és gyakran meg is történik -, hogy másik bankhoz vagy készpénz-logisztikai szolgáltatóhoz kell átszállítani, mert a bankok gyakran egymás között is cserélgetik a címleteket. Megnyugvás lehet a számunkra, hogy ennek a cserének külön költsége nincs, a bankok egy az egyben váltják egymás között a címleteket.

A valuták útja még kalandosabb. Van olyan bank, amelyik az Európai Unió más országaiból látja el a magyar fiókjait devizával, ezért ha Békéscsabán kanadai dollárt fizetsz be, vagy veszel fel, akkor az a pénz bizony meg fogja járni az Unió egyéb országait is. Vagy onnan érkezik, vagy oda távozik a csabai bankfiókból. A pénzszállítók rendszeresen szállítanak valutákat repülőn is Európa különböző pontjaira.

A cégeknek a pénzszállításhoz 20-30 milliós autókat kell venniük, amit azután elég nehéz eladni a használtautó-piacon, ezért általában a zúzdában végzik a pályafutásukat. Ráadásul a készpénzt nem lehet csak úgy kötegekben belapátolni a páncélautó hátuljába és az utcán sem lehet nejlonzacsiban szállítani. Ehhez a cégek biztonsági rendszerekkel, festékpatronnal felszerelt, úgynevezett bankjegy neutralizáló táskákat használnak. Ezek beszerzése sem olcsó mulatság, ráadásul időnként ezeket is ellenőrizni, karbantartani kell, ami szintén pénzbe kerül. A pénzszállítást és az ATM-töltést több fegyveres őr végzi, akiknek negyedévente kell lövészetre járni. Ezen túl még ott a biztosítás és az üzemanyag költsége is. Ismét drágult tehát a készpénzünk.

Ha valaki vállalkozói számlájára maga fizeti be az üzlete, kiskereskedése aznapi bevételét, akkor azért fizet komoly pénzt a bankfiókban. A fentiek ismeretében talán már érthető, miért.

Amint látható, a pénz kezelése bizony súlyos milliárdokat emészt fel évente. Az MNB rendszeresen méri, hogy mennyit költ az ország a készpénz-forgalom miatti költségekre.

A felmérés szerint Magyarországon évente 3,7 milliárd fizetési művelet történik, ennek 84,4%-a készpénzes tranzakció, de még vállalatok között és állami befizetéseknél is nagy a készpénzes fizetés aránya. Az adatok szerint minden harmadik állami be-, vagy kifizetés készpénzes – ennek nagy hányadát jelentik például a a nyugdíj-kifizetések. Másrészről próbáltál már az önkormányzatnál valamit bankkártyával befizetni? Ugye, hogy nem lehetett.

Évente 51,5 billió forint értékben használunk készpénzt a fizetéseknél és csak 1 billió forint a bankkártyás vásárlás értéke, azaz ötvenszer annyit fizetünk készpénzzel, mint kártyával. Ez az egybillió forintos kártyás fizetés 120 millió tranzakcióból jött össze, míg 60 millió kártyás készpénz-felvétel összege meghaladja a 3,1 billió forintot. Azaz háromszor annyi készpénzt veszünk fel az automatákból, mint amennyit a kártyás vásárlásokra költünk. (Egy billió az ezer milliárd, de erről már itt írtam.)

Az így felvett pénzzel elsétálunk a postára és igazi magyar unikumként némi sorban állást követően 250 millió alkalommal összesen 3 billió forintot fizetünk be így. Mindössze a háztartások 10%-a nem fizet be egy sárga csekket sem havonta, az átlagos magyar minden hónapban 4,5 csekkel veszi útját a postára.

Az MNB szerint a készpénzes fizetések társadalmi költsége évente 309 milliárd forint, ezt a kártyás fizetések és az utalások növelésével 106 milliárd forinttal lehetne csökkenteni. A készpénzes fizetés éves költsége tehát elviszi a teljes magyar GDP körülbelül 1,5%-át.

Az MNB 2010-ben 5,9 milliárd forintot költött bankjegyek és 1,8 milliárdot érmék előállítására. (Egy bankjegy előállítása mintegy 50 forintba kerül, egy érme költsége címlettől függően 15 és 51 forint között van.)

Amint látjátok, a készpénzes forgalom a tévhittel ellentétben brutálisan sokba kerül és a költsége sokkal magasabb, mint azt a legtöbben gondolják. Ha a POS terminálok száma (azaz a kártyaelfogadás lehetősége) jobban elterjed, azon rengeteg pénzt spórolhatunk meg. (Természetesen a kártyás fizetések után a bankok által felszámolt díjaknak is van még hová csökkennie, de ez már egy másik történet.) Jelenleg Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt a sor végén kullogunk a százezer lakosra jutó POS-terminálok számában.

Van még tehát merre fejlődni.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

11 hozzászólás

  • Attila

    Ez a másik törénet az, amit ki kellene fejteni, és meg kellene valósítani. Tényleg mindenkinek – a fekete/szürke gazdaságot kivéve – jobb lenne az elektronikus fizetés elterjedése, de ilyen díjak mellett ezt itthon el lehet felejteni. A készpénzes/kártyás fizetés ötvenszeres arányából pedig az látszik, hogy még egy radikális, akár tizedére vágott díj mellett is lehetne hasonló mértékű, vagy a mostaninál még magasabb bevétel is ebből. Elméletileg nem lehetetlen egy szinte teljesen készpénzmentes társadalom, sőt a gyakorlatban is látni olyat, ahol elég szépen haladnak efelé. Pl. Izlandon a semmi közepén lévő kávéautomatánál, vagy a legeldugottabb kempingben is lehetett kártyával fizetni, pedig áram is csak akkor volt, ha beindították az aggregátot – akár külön csak a kártyával fizető vendég kedvéért.

  • Lurko

    Ehhez képest az utalások is elég drágák tudnak lenni, pedig ott nem sok költségvonzatot látok. Ha meg áttérünk kártyás fizetésre, akkor szegény pénzszállítók, ATM gyártók, stb miatt nő a munkanélküliség 🙂

  • raverq

    Lassan 2éve az előző munkahelyem (kis vállalkozás) kért egy terminált a banktól, merthogy elég sokan szerettek volna kártyával fizetni. A főnököm akkori barátnője ez erste-nél dolgozott, de inkább a egy másik bank biztosította a terminált, mert ők csak 3%kértek a tranzakciók után. 3% minden egyes vásárlás után. Ha beépítjük az árakba, ugrott a versenyképesség, ha lenyeljük ugrik a haszon.

    Más: Ha az embereknek tudnának félretenni, akkor az a pénz egy ideig tuti valami egyszerű folyószámlán pihenne. Aztán elképzelhető, hogy amihez nem kell feltétlenül kp, azt a számláról intézné. De amíg a multik kivételével nem nagyon lehet kártyával fizetni, és a fizetés épp elég a következő fizetésig, a legtöbb ember ez egész fizut kiszedi az ATM-ből 1-2 kp felvétellel mert az ingyenes, vagy legalább nem olyan drága…

    Az már csak érdekesség, hogy én látok egy kis bizalomhiányt a bankokkal szemben. Nem is alaptalanul, bár ez esetben mindegy hogy egy papírdarab van a kézben, vagy egy számsor valamelyik szerveren.

  • Jakab Gipsz

    Néhány szám gyanús.

    – A fizetési műveletek 15,6 %-a nem készpénzes (gondolom, kártyás), míg a fizetések értékének csak 2 %-a. Pedig jellemzően a nagyobb összegeket fizetjük kártyával.
    – Honnan vesszük az 51,5 billió Ft-ot, amit készpénzzel fizetünk, ha csak 3,1 billiót veszünk ki ATM-ből, amikor a legtöbb ember számlára kapja a fizetését?

  • Kiszamolo

    pedig egyszerű: a maradék nem kártyás, hanem átutalás. A pénzt amit felveszel, azzal sokszor fizetsz, nem csak egyszer. Mármint bekerül a körforgásba. De olvasd el az mnb tanulmányát az mnb.hu oldalon.

  • DEXION

    Akkor ezennel láthatjátok azt is, hogy az AXA miért képes folyamatosan magasabb kamatot adni a többi banknál.
    Nincs kp. forgalom, nincs felesleges személyzet és reprezentatív épületek..

  • Kiszamolo

    Megjegyezném, az axa sok éve veszteséges: //kiszamolo.hu/a-bankok-helyzete-magyarorszagon/

    Persze egyébként tényleg ezért tud olcsó lenni.

  • DEXION

    Azért Belgiumban csak tud valami hasznot csinálni, ha mostanában itthon nem is.. Meg hát 100E Euróig biztosítva van szintén a Belgák által, annyi meg még egyelőre nincs rajt. 😀

  • Kulcslyuk szelleme

    Tudom, hogy nem off-topik, de írhatnál arról, hogy a munkáltatók-munkavállalók-kormány közötti évenkénti tárgyalás a bérekről mit is jelent igazából. Mire jó, kinek jó, mi értelme, mi haszna, milyen kárt okoz, kinek milyen kötelezettséggel jár, kik a résztvevők, kit képviselnek, stb.

  • Zolcsi

    Ne szurkoljatok annyira a kp mentes társadalomnak, mert utána egyetlen kattintás bárkitől elvenni az összes bankszámlán lévő pénzét. Ma ezt megteheti közvetlenül néhány hatóság, az ÖSSZES önkormányzat (pl mondjuk a csenyétei is, ha épp megszorulnának…) Különösebb vita nélkül ráteheti a pénzedre a kezét minden olyan multi akivel számodra előnytelen szerződést kötöttél, szinte az összes “multiszolgáltató” fogyasztói szerződései ilyenek.

    Képzeljétek el, hogy kpmentes társadalomban közvetlen bejárást kap a bankszámládra a parkolótársaság, a közüzemi szolgáltató, a kábeltv, a fogorvosi rendelő, vagy épp az eos fucktor és tsai a ma is meglévő számos hatóság és önkormányzat mellé. Kilobbizzák majd, mérget vehettek rá. Ma még védekezhetsz úgy, hogy számlád sincs és hiába óhajt a – monopol – szemétszállító beszedni tőled 75m ft negyedéves szemétdíjat programhiba miatt, nem lesz képes rá. A jövőbeni kpmentes társadalomban pedig nullázza a számládat, te meg mehetsz vitatkozni a bíróságra ami évek/hónapok múlva kötelezi a céget a visszafizetésre. De te addig éhendöglöttél, mert kp hiányában egy kiflit nem tudsz venni magadnak…

    Kpmentes társadalom egyenlő a kiirtásunkkal. Akkor inkább kerüljön 2.500ft/koponyába havonta a készpénzhasználat – bár szerintem az mnb túloz, nyugodtan tizedeljük a költséget.

  • Kiszamolo

    Pont ez lesz a pénteki téma.