Nyugdíjbiztosítás: van jobb megoldás?

Az idei évben egy gazdag ajándékot hozott a befektetési célú életbiztosításokat kínáló társaságoknak, ugyanis a nyugdíjcélra megkötött életbiztosítások után újra lehet igényelni adókedvezményt.

Így az eddigi NYESZ számla és az önkéntes nyugdíjpénztár után most már a unit linked biztosítások is visszakerültek az államilag támogatott formátumú nyugdíj-előtakarékosságok közé.

Egyre többen kérdezitek, hogy szabad-e kötni ilyen biztosítást, vagy inkább mást válasszatok. Miután a héten is többen megkérdeztétek, gondoltam, ideje írni róla.

Újabb cikk a témában: A nyugdíjbiztosításokról még egyszer

Az összes államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosság egyetlen előnye az állami támogatás, amit a személyi jövedelemadónkból igényelhetünk vissza. Ennek mértéke minden esetben az éves befizetésünk 20%-a, de maximum évi 100 ezer/130 ezer (NYESZ), 150 ezer (pénztárak), illetve a biztosításoknál 130 ezer Ft. (A nagyobb érték akkor igaz, ha már nincs sok hátra a nyugdíjig).

» Read more

Share

Az ausztriai banktitok vége

Amire már régóta számítani lehetett, Luxemburg után Ausztria is beadta a derekát és csatlakozott az uniós automatikus banki adatcseréhez. Így Svájc és a többi menedékhely után már a szomszédunk is kötelezettséget vállalt, hogy automatikusan lejelenti az adott betétes elért hozamait annak illetékes adóhatóságához.

Sőt, a tervezet szerint még ki is terjesztik azokat a pénzügyi termékek körét, amiről jelentést kell küldeni.

Az átállás nem azonnali, Luxemburg január elsejét vállalt, Ausztria állítólag még egy év haladékot kapott.

Ha érintett vagy az ügyben, érdemes utánajárnod a kérdésnek. Itt egy cikk, bár ebben szerintem el van írva a dátum, Luxemburgról szinte mindenki más 2015 január elsejét írt eddig és nem 2016 január elsejét.

Itt meg egy további hír arról, hogy Gibraltár, Jersey, Bermuda, Kajmán-szigetek, Brit-Virgin szigetek és még sokan mások is csatlakoztak az automatikus adatcseréhez, ami legkésőbb 2017-ben meg is fog történni.

Share

Befektetési alap vagy ETF?

Régóta adós vagyok az ETF-ekről szóló cikkel és ha már írok róla, össze is hasonlítom a befektetési alapokkal, mikor melyiket érdemes választani.

Arról már volt szó, hogyan alakult ki a méregdrága aktívan kezelt befektetési alapokból az indexkövető alap (cikk itt), illetve,  hogy befektetési alap és befektetési alap között is milyen nagy különbség van költségek tekintetében. (cikk itt). Ha magával a befektetési alappal sem vagy tisztában, akkor egy cikk itt.

Mi az az ETF?

» Read more

Share

Neked mi van a szívedben?

Mióta az eszemet tudom, értékesítőként dolgoztam, már a középiskolában is adtam-vettem. Majd különböző cégeknél tettem ugyanezt, hol méhészetnek dolgoztam, hol motoros ruhákat árultam.

Mivel ebben volt tapasztalatom és annyira nem is ment rosszul, akármikor munkát kerestem, mindig értékesítőnek vettek fel. Úgy gondoltam, hogy nekem már értékesítőként kell nyugdíjba is mennem.

(Ha olyat csinálsz, amiben jó vagy legalább átlagos vagy, az a jobbik eset. Sokan olyan munkakörökben vannak, amik még csak nem is nekik való, ezért aztán nap mint nap szenvednek, mert állandó kudarcérzetük van és frusztráltak a munkájuk miatt. De nem merik otthagyni a munkahelyüket, mert félnek a megélhetési gondoktól.)

» Read more

Share

Jól keresel? Válaszd a Raiffeisen Premium Gold számlacsomagot

Már régóta írnom kellett volna erről a csomagról. A Raiffeisen Premium Gold csomagot a bank a prémium ügyfeleknek ajánlja, azonban nem túl nehéz teljesíteni a feltételeket.

Ha havonta egyösszegben érkezik bármilyen jogcímen 280 ezer forint (vagy ilyen összegben deviza) a számládra, vagy legalább 8 millió forintod van akármilyen formában a banknál (lekötött betét, deviza, értékpapír, látraszóló egyenleg) vagy legalább 18 milliós hitelt vettél fel a banktól és abból még legalább 5 millió forint hátravan és az elmúlt évben nem estél késedelembe a törlesztéssel, akkor már jogosult vagy az ingyenes számlára. (Ha egyik feltételt sem teljesíted az adott hónapban, akkor elég combos, 10.414 Ft a számla havi díja.)

» Read more

Share

Szomorú változás március 15-től

Szombattól életbe lép a módosított Ptk, ami szabályozza a cégekkel kapcsolatos változásokat is.

Ezért március 15-től megváltozik a Bt-k képviselete is, az új szabályozás kimondja, hogy a kültag nem lehet a cég képviselője. Ezért a szombattól bejegyzett cégeknél már nem fog működni az itt leírt lehetőség, hogy ne kelljen a beltagot bejelenteni és te kültagként X darab Bt Katás mellékállású képviselője lehessél. Egy nyugdíjas beltag, ha egyébként nem kér pénzt a cég képviseletéért (nem vesz fel fizetést) havi 6.810 Ft-ból megúszható.

(Ugyanilyen fontos változás, hogy a Kft-k már csak 3 milliós törzstőkével jegyezhetőek be az eddigi 500 ezer helyett, illetve az ügyvezetők már a saját vagyonukkal is felelnek a cég által okozott kárért a legtöbb esetben.)

» Read more

Share

Megéri most lakást venni befektetésnek?

A címben feltett kérdést olyan sokan elkülditek levélben, hogy talán egyszerűbb itt válaszolni rá.

A kérdezők három érve a következő: a banki kamatok túl alacsonyak, a lakásárak sokat estek az elmúlt hat évben és gombokért lehet hitelhez jutni.

Kezdeném a válaszadást a kamatlábakkal: Hatalmas hiba egy több évtizedes befektetésről, de akár egy ötéves lakástakarékról is a pillanatnyi kamatlábak alapján dönteni. Most az általános gazdasági állapot miatt (amit a fejlett piaci jegybankok pénznyomtatással próbálnak gyógyítani) átmenetileg sikerült lenyomni a forint kamatlábát 3% alá.

» Read more

Share

Penny stock, avagy ügyeskedés részvényekkel

Az 5$ alatti részvényenkénti árral rendelkező cégek papírjait hívják “penny stock”-nak, azaz filléres részvényeknek.

A penny stock cégek részvényei a futottak még tőzsdei kategóriában szerepelnek, ezért sokkal lazább adatközlési kötelezettségük van, mint az “A” kategóriás részvények mögött álló cégeknek. Gyakran még innen is kiesnek, mert bizonyos feltételeket, mint tőkenagyság, közkézhányad és egyéb kritériumokat már nem tudnak teljesíteni. Ilyenkor vagy az OTCBB piacra kerülnek, vagy a “Pink Sheet”-nek hívott piacra. Az itt található cégeknek gyakorlatilag szinte semmi adatközlési kötelezettségük nincs, így a befektetők alig jutnak hiteles információhoz a cég működéséről, valódi anyagi helyzetéről.

A “Pink Sheet” piacon található részvények darabszáma meghökkentően magas, még a Nasdaqon található részvényeknél is több, igaz, ha az értéküket is figyelembe vesszük, már messze nem ilyen megnyerő a kép, hiszen egy-egy részvény átlagára tizede sincs a Nasdaqon szereplő részvények átlagárának.

» Read more

Share