Szombattól életbe lép a módosított Ptk, ami szabályozza a cégekkel kapcsolatos változásokat is.

Ezért március 15-től megváltozik a Bt-k képviselete is, az új szabályozás kimondja, hogy a kültag nem lehet a cég képviselője. Ezért a szombattól bejegyzett cégeknél már nem fog működni az itt leírt lehetőség, hogy ne kelljen a beltagot bejelenteni és te kültagként X darab Bt Katás mellékállású képviselője lehessél. Egy nyugdíjas beltag, ha egyébként nem kér pénzt a cég képviseletéért (nem vesz fel fizetést) havi 6.810 Ft-ból megúszható.

(Ugyanilyen fontos változás, hogy a Kft-k már csak 3 milliós törzstőkével jegyezhetőek be az eddigi 500 ezer helyett, illetve az ügyvezetők már a saját vagyonukkal is felelnek a cég által okozott kárért a legtöbb esetben.)

Ha sikerül beadnod még péntekig a bejegyzési vagy változási kérelmet, akkor két évig maradhat úgy a céged, ahogy van, de ha ezen két év alatt bármilyen apró változtatást akarsz eszközölni a cégen, akkor ezt is módosítanod kell.

KATÁ-s adózás: kérdeztétek, hogy van ez a beltag-kültag adózása. A KATÁ-s Bt-nél az egyik tag választhatja a KATA-t, a másik rendes módon adózik az osztalék után.

Az osztalékból egyik tag sem zárható ki, alapesetben a betett törzstőkéjük alapján osztják fel az osztalékot. Azonban ezt lehet másként megadni az alapító okiratban, például 99% osztalék a katásé, 1% a nem katás tagé. (A nem katás bent hagyhatja az osztalékot az adott év végén, de előbb-utóbb ki kell egyszer vennie.) Sőt, úgy is lehet rendelkezni, hogy évente a taggyűlésen döntenek az osztalékfelosztás mértékéről, majdnem 6 millió az egyiknek, 20 forint a másiknak.

Arról még vita van az adótanácsadók között is, mi alapján kellene az osztalékot számolni egy olyan cégnél, ahol nincs kiadás nyilvántartás, csak bevételi nyilvántartás (nem tudhatjuk, mennyi volt az elért nyereség a költségek után, kvázi mennyi osztalékot kellene szétosztani.)  Ezt a vitát nem én fogom eldönteni.